Ajax-loader

'Osztrák-Magyar Monarchia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stefan Zweig - Nyugtalan ​szív
Anthon ​Hofmiller hadnagyot, a Monarchia közös hadseregének ifjú ulánustisztjét egy isten háta mögötti magyar garnizonba helyezik. A szolgálat egyhangú, a kaszinóban az unalomig ismert arcok veszik körül, szívesen fogadja hát a vidék földbirtokosának, Kékesfalvynak vacsorameghívását. A pazar környezet, a nemes borok, a muzsika mámorossá teszik a fiatal tisztet, aki hajszál híján elmulasztja az udvariasság alapvető kötelességét:táncra kérni a házikisasszonyt. Ám a gáláns gesztus végzetes hibának bizonyul, tragikus következményei egész életére árnyékot vetnek. Stefan Zweig - Freud lelkes híve - páratlan szuggesztivitással ábrázolja Hofmiller hadnagy "nyugtalan szívének" vergődését szánalom és közöny, nagylelkű szeretet és gyáva megbánás, önfeláldozás és önzés között, háttérként felvillantva egyet a világháború küszöbén álló Monarchia ezer arca közül.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Ferdinand May - A ​"Fekete Kéz"
A ​helyszínek változatosak: Schönbrunn, a belgrádi "Arany Tokhalhoz" címzett kocsma, Vilmos császár jachtja, egy sáros határfolyó Bosznia és Szerbia határán, rozoga kunyhó, koldusszegény parasztokkal, a szarajevói bazár és a bécsi Hofburg, következésképpen azok, akik ebben a feszülten érdekes dokumentumregényben megszólalnak, maguk is igen különböző egyéniségek. I. Ferenc József, Montenuovo herceg, egy tüdőbeteg, égő szemű diák, Herberg, a szervezett német munkás - és a statisztéria: színes uniformisba bújt hadseregek. Felbukkan néha a titokzatos Apis ezredes, aki a nagy merénylet szálait mozgatja, megszólal a belgrádi orosz követ, az "Arany Tokhalhoz" címzett füstös helyiség pincére pedig információkat szállít a "Fekete Kéz"-ről, talán a "Fehér Kéz"-nek. Olyan könyv Ferdinand May dokumentumregénye, mintha nem is könyv lenne, hanem hirtelen vágásokkal előreszökkentő mozgófilm. Témája a szarajevói merénylet, amely után semmi sem volt ugyanolyan a Balkánon és a nagyvilágban, mint azelőtt. És bár jól ismerjük az eseményeket is, a következményeket is, érdeklődéssel figyeljük, miként közeledik a Miljacska hídjához Ferenc Ferdinánd gépkocsija a délszlávok nemzeti ünnepén, Szent Vitus napján.

Brigitte Hamann - Erzsébet ​királyné
"A ​császárné a legszebb asszony a világon" - írja gyámfia lelkes szavai alapján Széchenyi a naplójába, egy másik helyen pedig asszonyi angyalnak nevezi, aki a magyarság érdekeiért még felséges férjével is hajlandó szembeszállni. Ez a két dolog, a csodálatos szépség és az őszinte magyarbarátság magyarázza, miért volt I. Ferenc József szomorú sorsú feleségének mindig is kultusza Magyarországon. Brigitte Hamann, a jeles osztrák történész nem mindennapi feladatra vállalkozott, amikor e legendák övezte királyné életsorsának hiteles bemutatását tűzte ki céljául. Hamann nem idealizálja hősnőjét, nem csak az elragadtatás szavait ismeri, nem próbálja meg leplezni Erzsébet nehezen kezelhető tulajdonságait sem. Könyvéből megismerhetjük ezt az egész életében szabadságvágytól fűtött, az udvari etikett börtönében inkább csak vergődő asszonyt, hatalmas képzeletvilágáról árulkodó költészetét, tudásszomját, s egyszersmind képet kapunk a XIX. század második felének társasági (és társadalmi) életéről, szépségápolási és gyermeknevelési praktikáiról, politikai mozgalmairól, a Monarchia boldog békeéveiről, valamint Erzsébetnek a magyar kiegyezésben játszott valóban jelentős szerepéről. A kötet érdekes portrét rajzol egy nem mindennapi egyéniségről a gondtalan bajorországi gyermekkortól a fényes bécsi napokon, a budai koronázás pompáján és a királyné nyugtalan világkóborlásain át egészen meggyilkolásáig.

Baráth Katalin - Az ​arany cimbalom
1914 ​fullasztó júliusa. A meggyilkolt trónörököspárt már eltemették, a Monarchia belgrádi nagykövete pedig egyre türelmetlenebbül várja, hogy Szerbia válaszoljon az ultimátumra. A poros bácskai kisváros, Ókanizsa kávéházaiban és kocsmáiban azonban változatlan hévvel pörögnek a pletykás nyelvek, nyílnak-csukódnak a bicskák, a mezőkön suhog a kasza. Így hát alig akad valaki, aki észrevenné, hogy a társaskocsi, amely a szomszéd városba indult, nem érkezett meg. Utasait egyszerűen elnyelte a föld… Szerencsére az egykori boltoskisasszony és zsurnálhölgy, a minden lében kanál Dávid Veron most is az események közepébe csöppen. Veron, akinek mindennapjaiban A borostyán hárfa hátborzongató történései óta jelentős fordulat állt be, életét kockáztatva próbálja kideríteni, miféle gonosz cselszövény rejlik az utasok eltűnése mögött. Amikor Veron rájön, hogy a rejtély évtizedekkel korábbra, a könyörületet nem ismerő betyárvilágba nyúlik vissza, még fenyegetőbb veszélybe kerül. Talán már nem is lesz életben, mire a Monarchia és Szerbia békét köt…

Földi Pál - A ​Szent István csatahajó története
Bátrak ​bátrai azok, aki elhagyván a biztos anyaföldet, annak tudatában indulnak harcba, hogy még saját sírhantjuk sem lesz, ha életüket vesztik a hazáért vívott küzdelemben. Ilyenek a haditengerészek. A megemlékezők, az utódok csak a hullámokba dobott koszorúkkal róhatják le kegyeletüket előttük. Ilyenek a magyar Szent István csatahajó hősi halottai, akik az Adriai-tenger mélységében nyertek örök nyughelyet, jutalmul helytállásukért, vitézségükért. Több ezer tonnányi víztömeggel holt vállaikon, az örök sötétség mélyén várva a világosság és feltámadás eljöttét.

Szélesi Sándor - Kincsem
A ​csodakanca igaz története! Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló… A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Blaskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták. Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken. Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak, akik úgy gondolták, ha a boldogságot elveszik a férfitól, talán a lovát is le tudják győzni. Kincsem egy vidéki nemes úr és egy ibolyaszemű leány tényeken alapuló, igaz története olvasható e regény lapjain. Egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló históriája egy szebb világból.

Szőgyén-Wittenbach Hubert - Ferenc ​József szerelmei
Hogyan ​lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula? Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba? Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József? Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? Csak beszélgetőpartnere volt őfelségének Schratt Katalin – vagy a kedvese? Mi történt azon a titkos találkán, melyen Erzsébet mint „Sárga dominó” inkognitóban jelent meg? Mi történt Andrássy és a császárné között, míg együtt hajóztak a Földközi-tengeren? Igaza volt-e Rudolfnak, amikor azt hitte, hogy anyja az angol Middleton szeretője? Ezekre és a császári család életének még sok izgalmas részletére derít fényt Szőgyén-Wittenbach Hubert színes, szórakoztató regénye. Ferenc József szerelmi ügyein kívül olvashatunk Erzsébet császárné titkairól, Vetsera Mária és Rudolf tragikus haláláról, valamint Chotek Zsófia és Ferenc Ferdinánd kapcsolatáról is.

Claude Anet - Mayerling
Ugyan ​mi köze lehetne Ferenc József császár egyszülött fiának, az Osztrák-Magyar Monarchia koronahercegének egy olyan leányhoz, akinek - bár a bécsi arisztokrácia köreihez tartozik - nemesi rangja nem elég magas ahhoz, hogy a Hofburgban fogadják? Mégis: Mary és Rudolf szenvedélyesen egymásba szerettek. Mary csak 16 éves volt, szinte gyereklány. Titokban tartott szerelmük tragédiába torkollott az 1889. január 29-én, a mayerlingi vadászkastélyban eldördülő lövésekkel. Az író a maga lendületes tehetségével rekonstruálta Mary Vetsera rövid ideig tartó szerelmi idilljét, mely egyben az osztrák uralkodóház történelmének egy lapja is. Claude Anet a múlt század első felének népszerű regényírója volt, számos műve magyarul is megjelent. Érdekes, hogy ezt a regényét eddig nem fordították le, holott több film is készült belőle: először 1936-ban Danielle Darieux-vel és Charles Boyer-vel, később Audrey Hepburnnel és Mel Ferrerrel, legutóbb pedig Catherine Deneuve és Omar Shariff főszereplésével.

Illés Béla - Kárpáti ​rapszódia
Ez ​a regény írójának is, de a kialakuló szocialista-realista irodalmunkak is a legtöbb kaidást megért alkotása. A regény elsősorban korrajz, vagy mint az író mondja: "krónika", hiteles és széles rajza a "békebeli" Magyarország rothadtságának és az 1919-es hősies kárpátukrajnai szocialista forradalomnak. Illés béla szülőföldjének, Kárpátaljának történetét mondja el, ahol magyar, szlovák, rutén, zsidó lakosság él egymás mellett. A nemzetiségi ellentétek eleinte megbontják a munkások egységét. A közös érdek azonban lassanként megszünteti az ellentéteket. Ezt a fejlődési folyamatot, a kapitalizálódást, vele a munkásmozgalom erősödését, a nemzetiségi ellentéteket, illetve ezek feloldását a munkásmozgalom segítségével, az író rendkívül színesen mutatja be. Saját élményei, saját fejlődésee szorosan összekapcsolódnak ezekkel az eseményekkel. Az első részben (Új bor) Bálint Géza még gyerek, aki lassanként veszi észre az összefüggéseket, de Fóti János, Szevella Fülöp, Esze Tamás és még sok más forradalmár hatására egyre jobban megérti az eseményeket. A második részben (Erdei emberek) már a felnőtt Bálint Gézát és rutén barátját, Mikolát látjuk, akik részt vesznek a világháborúban, majd 1919-ben megszervezik a Vörös Gárdát, amelyet azonban hősies harcok után a túlerő szétszór. A harmadik rész (ZSatkovits Gergely királysága) a háború utáni Kárpátalját mutatja, amelyet a francia és amerikai nagytőke igyekszik megszerezni a maga számára a legnagyobb csalások árán. Soha még egy regény nem tudta ilyen meggyőző erővel, emberi sorsokon keresztül megmutatni a nemzetiségi kérdés valóban humánus megoldásának útját-módját. A könyv világosan kimondja: a kisnépek jövőjének alapja a közös összefogás és harc mindenféle elnyomás ellen.

Marieluise von Ingenheim - Egy ​kislányból császárné lesz
Sissy ​- a magyarok későbbi védangyala -, a vadóc bajor herceglány gyűlöli a kötöttségeket, kóborol, álmodozik, remekül érzi magát liberális felfogású apja társaságában. Nem is volna ez olyan nagy baj, ha az ifjú Ferenc József császár nem szeretne fülig bele első látásra, és nem akarná feleségül venni. Sissy életének első szakaszát meséli el az osztrák írónő. Fény és árnyék, lelkesültség és csüggedés, mulatságos és szomorú fordulatok jellemzik Erzsébet életének ezt az időszakát. A fény Ferenc József rajongó szerelme, az árnyék Zsófia anyacsászárnő féltékenysége, az ókonzervatív bécsi udvar intrikái.

Fejtő Ferenc - Rekviem ​egy hajdanvolt birodalomért
A ​Monarchia nem felbomlott, hanem szétrombolták. A történelem során más államok is szenvedtek vereséget, viselték azok következményeit: megaláztatást, területük megcsonkítását, jóvátétel fizetését. De az, hogy egy birodalmat, amely magába foglalta és kormányozta Európa középső részét, letöröljenek a térképről - új, katasztrofális következményekkel járó fejlemény volt. A könyv 1989-ben megkapta az év legjobb történeti munkájának járó díjat Franciaországban.

Baráth Katalin - A ​fekete zongora
A ​Monarchia egyik alföldi városkájában járunk, az 1910-es években. Dávid Veronika, az emancipált, lassan vénlánynak számító eladókisasszony saját romantikus regényét írja a könyvesboltban, amikor a lábai elé zuhan a városka bolondja, Vili - késsel a hátában. Zsebében egy kitépett lap, rajta a hírhedt Ady-vers, A fekete zongora. A békés kisváros élete fenekestül felfordul. Az ügybe szinte mindenki belekeveredik, a plébános, a pincérlány, a kőművesmester, a rabbi, a kéjnő, a zsidó kereskedő, de még az apáca is. Miközben ellátogatunk a korabeli Szegedre és Szabadkára, sőt, találkozunk magával Ady Endrével is, a hullák csak szaporodnak. Vajon Veronikának és társainak sikerül rájönni, ki lehet az agyafúrt gyilkos? És hogy mi köze a rejtélyes Ady-versnek az áldozatokhoz? És Veronika szívéhez melyik férfit sodorják közelebb az események: hűséges gyermekkori barátját vagy a nyomozni érkező, sármos, éles eszű huszártisztet? A 100 éves Nyugat és a 90 éve elhunyt Ady előtt tisztelgő regényben mindenre fény derül.

Ivo Andrić - Híd ​a Drinán
A ​Nobel-díjas író világhírű regénye négy évszázad életét pergeti le előttünk, mialatt izgalmas, megrendítő, csodálatos események követik egymást. A regény Bosznia egyik festői kisvárosában, a Drina partján, az égbe szökő hegyek tövében épült Visegrádban játszódik, középpontjában azzal a mestermívű híddal, amely a Drina két partját összeköti. A híd keletkezésének és életének mozzanatai fogják keretbe az eseményeket, a történelem helyi színjátékait, emberi sorsok tragikus és derűs alakulását. A 16. század elejétől, a híd építésétől kezdve 1914-ig a híd felrobbantásáig ismerjük meg Szerbia és Bosznia népeinek, az ott élő családoknak, embereknek az életét. A négy évszázad folyamán nemzedékek váltják egymást, melyek új gondolatok, érzelmek, eszmények, törekvések hordozói. Minden változik, csak a híd örök, és az alatta zúgó, sebes folyó. Népek tarka kavargása ez: szerbek, törökök, osztrákok, magyarok, zsidók sorsa kapcsolódik egybe itt, a Drina mentén, a híd mellett kisvárosban, a hídon, s az író ennek a sokszínű emberi közösségnek életét ábrázolja páratlanul sokoldalú, művészi átéléssel, megértő emberséggel, bölcs filozófiával.

Joseph Roth - A ​hamis súly
Mint ​mondottuk: naplopók és gazemberek jártak Jadlowker határcsárdájába; csavargóknak, koldusoknak, tolvajoknak és rablóknak adott szállást. És annyira ravasz volt, hogy a törvény sose tudta rajtakapni. Iratai és vendégei mindig rendben voltak. A hivatalos spiclik, akik csak úgy rajzottak a határ környékén, semmi rosszat, semmi tilalmasat nem tudtak jelenteni róla. Azt rebesgették Leibusch Jadlowkerről, hogy ő minden gaztett értelmi szerzője az egész zlotogrodi járásban - és a gaztett nem volt kevés: gyilkosságok történtek, rablógyilkosságok és gyújtogatások is, a lopásokról nem is beszélve. Az osztrák katonaszökevényeket, akik Oroszországba, s az oroszokat, akik Ausztriába menekültek, mondhatni, kicserélte. Akik pedig nem fizettek, azokat - állítólag - lelövette az osztrák vagy az orosz határőrökkel...

Fábián Janka - Koszorúfonat
Az ​1867-es magyar–osztrák kiegyezés körüli mozgalmas és ellentmondásos évek eseményeiről szóló hírek a Lotti örökségéből jól ismert Zemplén megyei nyugalmas birtokra, Ágfára is eljutnak. Itt nevelkedik Lotti és Móric már idősödő lányának, Tinkának a védőszárnyai alatt a két dédunoka, Ella és Blanka. A lányok sorsát már gyermekkorban megkeserítik a családi tragédiák, amelyek következtében kénytelenek elhagyni őseik birtokát. Ám a talpraesett nagynéninek, Tinka mamának köszönhetően az éppen rohamosan fejlődő fővárosban, Budapesten új otthonra találnak. Az idősebb lány, Ella, felcseperedve a példaképét, Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt, és a dédanyja, Lotti emlékét követve Svájcba utazik, hogy régi álmát valóra váltva elvégezze az orvosi egyetemet. A húga, Blanka neveltetéséről eközben Lotti harmadik lánya, a bohém és nagyvilági bécsi dáma, Charlotte néni gondoskodik. A két lány ekkor kissé eltávolodik egymástól, de mindketten tudják, hogy továbbra is számíthatnak egymásra. Szükségük is lesz egymás támogatására, különösen akkor, amikor egy fiatalember felbukkanása próbára teszi a testvéri szeretetüket, és újabb váratlan, tragikus események tépázzák meg a megmaradt családot. Végül azonban a múlt már elfeledett árnyai közül ismét feltűnik valaki, akinek a segítségével Ella és Blanka is révbe érnek. Ahogy az olvasó Fábián Janka regényeiben már megszokhatta, ezúttal is rengeteg történelmi helyszínre, eseményre látogathatunk el, kezdve az 1867-es koronázástól egészen a századforduló előtti években történt, csodaszámba menő változásokig. Ott lehetünk a bécsi világkiállításon, megélhetjük Pest, Buda és Óbuda egyesülését, és láthatjuk, hogyan bolygatja fel Bécset Rudolf trónörökös halála. Közben pedig megismerhetjük a szereplők között szövődő szerelmeket, az emberi kapcsolatok alakulását, valamint a mindennapi élet gondjait és örömeit, amelyekhez a történelem csupán grandiózus háttérként szolgál.

Kafka
elérhető
42

Franz Kafka - A ​kastély
Josef ​K., a kastély új földmérője megérkezik a faluba, hogy tovább folytathassa útját a kastély urához. Arra azonban soha nem gondolt volna, hogy ezzel élete legnagyobb megpróbáltatásának néz elébe - útját a kastélyhoz minduntalan akadályozza a falu népe, míg végül ő maga sem biztos benne, valóban várják-e odafönt. Vajon eléri-e célját? Az elidegenedés legnagyobb huszadik századi írójának egyik legismertett és legjobb könyve A kastély. Szerzője 1915-ben Fontane-díjat kapott, de igazán csak a halála után fedezte fel a művelt világ. Az igazi Kafka-reneszánsz főleg az emberiséget ért hatalmas megrázkódtatás, a II. világháború után érkezett el. E regénye 1941-ben Amerikában is megjelent. Thomas Mann ekkor írta róla: "Utal az isteni és emberi állapot között meglévő áthidalhatatlan szakadékra, melyet csak mágikus humorral lehet érzékeltetni."

Galántai József - Szarajevótól ​a háborúig
1914 ​augusztusának első napjaiban a felfegyverzett európai nagyhatalmak, miután politikájuk már évtizedek óta ütközött és számos válságot okozott, kardot rántottak. A négy éven át tartó küzdelem, amelyben 10 millió katona és 12 millió polgári lakos pusztult el, az emberiség addigi történetének legvéresebb összecsapása volt. A háború az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse elleni merénylet láncreakciójaként bontakozott ki, de a tényleges ellentétek mélyebben gyökereztek: a XX. század elejére kiformálódott s valamennyi kontinenst átfogó modern imperializmus rendszerében. A könyv a júliusi válság háborúba torkolló eseményeit tekinti át, bemutatja a nagyhatalmak diplomáciáját és az érintett kormányok politikáját meghatározó imperialista érdekellentétek bonyolult szövevényét és ütközéseit.

Győrei Zsolt - Schlachtovszky Csaba - Emmuska
- ​De miért nem játszik valami osztrák dalművet is? - Kérje meg! - Én? Á, nem, az olyan... kellemetlen volna. - Miért? Maga a császár. - Az én vagyok. De ezek a magyarok olyan sértődékenyek. Hiányzik nekem, hogy megint elmondják, miért nem Kossuth győzött? - Akkor megkérem én. - Ne tegye! Benne volt a kiegyezés egyik titkos záradékában, hogy a nemzeti hangszereken előadott koncertek műsorába a császári kamara nem avatkozhat bele. Aljas merénylet készül Ferenc József császár ellen! De mi szükség ehhez egy világhírű cimbalomfenoménre? És mi köze mindehhez a Tiszaszalókot rettegésben tartó Prémes Rémnek? Vagy Emmuskának, a Londonba szakadt magyar grófnőnek és karótnyelt angol férjének? Min múlik végül, hogy botrányba fullad-e az Ezredévi Kiállítás Budapesten? S vajon gyorsabb lehet-e egy betyárból omnibuszlovassá vedlett csirkefogó, mint a frissen felavatott millenniumi földalatti? Felülkerekedhet-e az angol virtus a magyar hidegvéren? Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba 1970-ben születtek Budapesten. Hatévesen kerültek egy iskolapadba, s onnantól kezdve máig paródiák, átköltések, gimnáziumi, később pedig színházi darabok, librettók és forgatókönyvek, verses és prózai művek sokaságát írták együtt. Műveikből a József Attila Kör két alkalommal közölt válogatást (Rostáltatás a magtárban, 1998; A passzív apaszív, 2005). Győrei Zsolt manapság a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanít a Művészetelméleti Tanszék docenseként, Schlachtovszky Csaba pedig televíziós dramaturgként keresi kenyerét. Mindez azonban nem gátolhatta meg őket abban, hogy évek szorgos munkájával megírják első nagyobb lélegzetű kalandregényüket.

Spiro_kerengo
elérhető
19

Spiró György - Kerengő
Az ​író - regényéről: "Ennek a regénynek az ötletéből először húszéves koromban írtam novellát. A barátaimnak tetszett, és Utassy József azt mondta: »Jó, hogy ez egyszer meg van írva. Belenyúltál Ady torkába, és megmarkoltad a szívét.« Nem sokkal ezután abbahagytam a novellák gyártását, úgy találtam, hogy nincs novella-szemem. Pár évvel később drámát kezdtem írni az ötletből. Az első felvonás fele már készen volt, amikor feljött hozzám egyik barátom, akinek orvos létére kegyetlenül biztos az ízlése, elolvasta, elszörnyedt, és rám parancsolt, hogy azonnal hagyjam abba. Abbahagytam. Nem hittem volna, hogy egyszer, számomra a legváratlanabbul, regény lesz belőle, és még kevésbé gondoltam, hogy már nem sok köze lesz Adyhoz. Azt hiszem, első regényből főleg az derül ki, mit tekint az író hagyományának. Meggyőződésem, hogy mindent ott kell folytatni, ahol a legnagyobbak abbahagyták. Persze az ő minőségükhöz nagyon nehéz felvergődni. Nekem még nem sikerült. De, mert nehéz, megpróbálom. Ezek után talán érdekli az olvasót, mi történt egy magyar kisvárosban 1899 decemberének elején, kedden."

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_

Mikszáth Kálmán - Új ​Zrínyiász
A ​múlt század végén feltámadó, és katonái élén megjelenő Zrínyi az ezeréves Magyarországot ünneplő közéletbe csöppen bele. A szigetvári hős akaratlanul is szembekerül a társadalom, a politika és a gazdaság jeleseivel, s így jó alkalmat ad az írónak, hogy szatírája körébe vonja a közélet mindenféle köreit, ne kímélje a minisztereket, más nagyurakat, ne kímélje olyan barátait sem, mint Szilágyi Dezső vagy Darányi Ignác, akikkel esténként együtt szokott ülni az István főhercegben. A regény, amely eredetileg 1898-ban jelent meg Mikszáth kérészéletű lapvállalkozásában, az Országos Hírlapban, majd ugyanabban az esztendőben könyv alakban is, a megjelenése pillanatában a nyílt vagy burkolt támadások célpontjába került. De amíg a sértettek dohogtak, fenyegetőztek vagy ellentámadásra készülődtek, az olvasóközönség a szívébe zárta az író remekművét, s az Új Zrínyiász a friss szenzáció elmúltával is, közel száz éve, Mikszáth egyik legolvasottabb műve maradt.

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Zalka Miklós - Mindenkihez!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - Akli ​Miklós
Madame ​Szilvássy bécsi leánynevelő intézetében csütörtökre estek a kimenőnapok. Hogy várta ezeket a vidám délutánokat Kovács Ilonka, vagy ahogyan társnői nevezték: a kis Búzavirág! Pedig hosszú éveken keresztül csak egyetlen igazi látógatója akadt: Akli Miklós úr, császári és királyi udvari mulattató. Ilonka a kedves látógatót eleinte "Akli papának" szólította, de ahogy teltek az évek, Búzavirágból szép sudár nagylány lett, aki már csak "Klipi-Lipi"-nek becézi fiatal pártfogóját...

Fekete Sándor - Haza ​és haladás
A ​Képes Történelem új kötete az 1848-as forradalmat megelőző fél század magyar reformküzdelmeinek lebilincselő krónikája. Az alkotó hazaszeretet valóságos tankönyve ez a mű, segít felvértezni az ifjú nemzedéket mind a nemzet iránti közöny, mind az elvakult, frázisos magyarkodás ártalmas végleteivel szemben. A valóságos történelem elevenedik fel e könyv lapjain, élő mivoltában áll elénk a kor minden számottevő egyénisége, mintegy testi-lelki közelségből ismerjük meg Kölcseyt, Széchenyit, Kossuthot, az ifjú Petőfit, az új Magyarország szellemi úttörőit, láttató leírások mutatják meg az elnyomó hatalmat s a szolgaságba tört népet, a reformokért küzdő ország látványos történelmi eseményeit és nem kevésbé jellemző hétköznapjait. Mintegy kétszáz korabeli metszet és kép segít feltárni az akkori emberek eszmevilágát, életmódját, művészetük minden fontos ágát. Sikerült olyan egységet teremteni a szöveg és a képek között, hogy az utóbbiak nem pusztán színező illusztrációk, hanem a történelem felidézésének elevenítő eszközei, szerves részei — a szó és a kép egymást erősítve, együttes erővel igazít el a történelem valóságos sodrában

Josefine Mutzenbacher - Pepi ​lányom
A ​Josefine Mutzenbacher történetek harmadik kötetét tartja a kezében az olvasó! Az előző könyvben ”Az én 365 szeretőm”-ben, tanúi lehettünk Pepi megszületésének. A kislány nagybátyja feleségéhez kerül, aki házmester egy nagy bécsi bérházban. A lány ellátására kapott pénzt viszont másra költik és nagyon rossz körülmények között tartják. A kislány egyetlen célja lesz, hogy minél előbb kiszabaduljon onnan! Az anyja példája lebeg a szemei előtt és tudja, hogy az egyetlen kitörési lehetőség, ha ő is kurva lesz! Ehhez viszont erős hajlandóságot is érez. Neki is áll a terv egvalósításának. Képtelen történetek során meg is valósítja célját, mert megismeri az előkelő férfi társaság azon rétege, aki a kurvákat eltartja, pénzeli. Közben mindig az anyjára hivatkozik! Amikor 18 éves lesz hozzájut az apai örökségéhez, ami egy ház Bécs villanegyedében és az ezzel járó jókora bankbetéthez. Eldönti, hogy ezekhez nem fog nyúlni, hanem a keresendő pénzét is hozzá teszi majd. A pénz kereset általa választott formáját viszont mindig összeköti az élvezetekkel. Ez a kötet is részletes és döbbenetes leírását adja a Monarchia végnapjait élő Bécs erkölcseinek, a főúri réteg beteges élvhajhászásának!

Pataki Éva - Férfiképmás
Az ​1890-es évek elejének Budapestjén lázasan folyik a készülődés a magyarság ezeréves fennállásának megünneplésére. A millenniumi előkészületek forgatagában Pulszky Károly, a nemzetközi hírű, becsvágyó művészettörténész megkapja élete lehetőségét: a kormány mesés összeget bocsát a rendelkezésére, hogy az Országos Képtár igazgatójaként világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Magyarországon. Károly érzi, hogy a majdani Szépművészeti Múzeum megalapításával nem csupán hazájának tehet maradandó szolgálatot, de végre talán örökké elégedetlen apja, Kossuth egykori minisztere, Pulszky Ferenc elismerését is kivívhatja. Ám irigyei mindeközben csak az alkalmat lesik, hogy magasztos törekvéseit a pártpolitika sarába ránthassák, és gyűlölt családjával együtt végleg tönkretehessék a túl gyorsan túl magasra jutott fiatalembert. Országos botrány készül, amelyben a becsületnél is több forog kockán... Pataki Éva számos nagy sikerű magyar film, köztük Mészáros Márta klasszikus alkotásainak (Napló-sorozat, A temetetlen halott, Aurora Borealis) forgatókönyvírója. Legújabb regénye a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, nagyra törő álmok és sosem látott lehetőségek világába repíti az olvasót - mégis több, mint egy izgalmas történelmi regény. Örök magyar mese arról, hogy a "kultúrkampf" ürügyén miképp üli torát az irigy középszer a világszínvonalú szakmai teljesítmények felett. Elgondolkodtató igaz történet a meghurcolt tehetségek: a Bartók Bélák, Radnóti Miklósok és Szent-Györgyi Albertek hazájáról.

Berzeviczy Albert - Búcsú ​a Monarchiától
Berzeviczei ​és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, vallás- és közoktatásügyi miniszter, képviselőházi elnök. Politikai pályafutásán kívül jelentős a kultúra és a tudomány terén kifejtett működése. 1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club elnöke, a bécsi és a berlini tudományos akadémia, valamint a nápolyi Academia Postiana levelező tagja volt. Összesen 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője. Háborús naplója kivételes kordokumentum, mely a napi belpolitikai események mögött felsejlő nagyhatalmi politikai játszmák története is. Berzeviczy beszámol a hátország háború alatti mindennapjairól is. Leírja, hogy már 1914 augusztusában felborult a vasúti menetrend, és szeptemberre megteltek a pályaudvarok a frontokról visszatérő sebesültekkel. 1915 áprilisában pedig, amikor Bécsbe látogatott, azzal szembesült, hogy a császárvárosban bevezették a kenyérjegyeket, amivel Budapesten addig még nem találkozott. A következő év őszén nagy fájdalommal járt számára – akárcsak a többi falubélinek –, hogy a berzevicei templom harangjait ágyúöntés céljából levették és elszállították, neki pedig csak hosszas közbenjárás után sikerült a legnagyobbat megmentenie. Berzeviczy háború alatti lelkiállapota türközi a magyar társadalom viszonyát a konfliktushoz. Az oroszok ellen a Kossuth-nótát énekelve hadba vonuló katonák láttán még elérzékenyült, könnybe lábadt a szeme, és bizakodva tekintett a jövőbe. Az elhúzódó harcok, a nélkülözés és az óriási veszteségek azonban később csak fokozták a kiábrándultságát és a békevágyát. Felismerte, hogy ez az első olyan háború az emberiség történetében, amelyben nem a katonák száma és egyéni bátorsága, hanem a hadseregek mögött álló anyagi erő fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. Berzeviczy naplófeljegyzéseinek nagyjából kétharmadát az 1914–1916 közötti események leírása teszi ki, ám viszonylagos töredékessége ellenére naplója további része is rendkívül érdekes. A közelgő katasztrófát érzékelve egyre pesszimistábbá vált, és aggodalommal töltötték el az 1917 utáni belpolitikai események fejleményei is: sem az Esterházy- sem pedig a harmadik Wekerle-kormányt nem tartotta alkalmasnak arra, hogy az országot kivezesse a nehéz helyzetből, a választójog – szerinte – radikális reformját pedig ellenezte. Mivel az írást a világháború befejeztével sem hagyta abba, ezért képet kaphatunk arról, hogy miként élte meg a polgári demokratikus forradalom, majd az 1919 augusztusa és novembere között hatalmon lévő Friedrich-kormány időszakát, 1920 tavaszán pedig Horthy kormányzóvá választását. „Ebben a nagy háborúban az ember eltűnődni kénytelen afölött, hogy tulajdonképpen mi értéke van az igazságnak vagy inkább, hogy létezik-e emberi dolgokban általában abszolút igazság? Látjuk, hogy ma milliók ontják vérüket a legellentétesebb igazságokért, s látjuk, hogy ki a becsületes és okos ember – mert hiszen lehetetlen, hogy az ellenséges külföldiek ne volnának –, ki igaznak tart olyan dolgokat, amelyek ellen a mi lelkünk föllázad, és hazugnak, álnoknak, gonosznak tart sok olyat, aminek igazságáért, becsületes és helyes voltáért mi életünket tesszük kockára! Szomorú bizonyossággal kell koncentrálnunk, hogy az egész világon a mi igazságunknak sokkal kevesebb híve van, mint annak, amit ellenségeink tartanak igaznak!”

Mór Jókai - The ​Baron's Sons
The ​post-prandial orator was in the midst of his toast, the champagne-foam ran over the edge of his glass and trickled down his fat fingers, his lungs were expanded and his vocal chords strained to the utmost in the delivery of the well-rounded period upon which he was launched, and the blood was rushing to his head in the generous enthusiasm of the moment. In that brilliant circle of guests every man held his hand in readiness on the slender stem of his glass and waited, all attention, for the toast to come to an end in a final dazzling display of oratorical pyrotechnics. The attendants hastened to fill the half-empty glasses, and the leader of the gypsy orchestra, which was stationed at the farther end of the hall, held his violin-bow in the air, ready to fall in at the right moment with a burst of melody that should drown the clinking of glasses at the close of the toast.

Borbás Edina - Kék ​macska
Pezsgő ​lokálélet és szenvedélyes szerelem a századforduló romantikus Budapestjén. 1901 tavaszán a Nyugati pályaudvar füstös peronjára érkezik egy ártatlan, vidéki lány, Eliza, akit magával ragad a nagyvárosi élet forgataga. Egy véletlen találkozás gróf Madarassy Andrással örökre megváltoztatja a hajadon addigi életét, míg végül az elveszett, tiszta lelkű szakácslány a Kék Macska nevű kétes hírű lokál konyháján talál menedéket. A buja mulató kalandor életű tulajdonosa, Somossy Károly mindent az irányítása alatt tart, a konyhától a kéjbarlangon át a lokál exkluzív fogadóteréig. Alkalmazottai marionettbábuként ugrálnak előtte, kivéve Carola Cecíliát, a Kék Macska díváját, akinek szenvedélyes természetével még az Európa-szerte elismert üzletember sem bír. Eliza élete összeforr a Kék Macska lokál buja mindennapjaival. Vajon sikerül megőriznie tisztaságát ebben a fényűző, mégis romlott világban? A romantikus kalandregény szövevényes szálai a Monarchia elfeledett botrányait és botrányhőseit vonultatja fel, igazi hamisítatlan Hamupipőke-sztoriba ágyazva. Borbás Edina, MTA SZAB-médiadíjas és Los Angeles Cinefest-díjas forgatókönyv-írónő története, melyet valós események ihlettek, ezúttal a boldog békeidőkbe repíti vissza az olvasót.

Karády Anna - A ​füredi lány
Szerelem ​téren és időn át... Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura. A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség... Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem. Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal - a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül. Vajon a két világot összekötheti a szerelem? Karády Anna elsőkönyves szerző, balatonfüredi jogász, aki a város múltját és természeti kincseit kisiskolás kora óta kutatja. Az évek során szerzett ismereteinek a lenyomata ez a történelmi, romantikus debütregény, amely megmutatja, hogy a szerelmet sem az idő, sem a tér, sem a társadalmi különbségek nem képesek eltiporni

Kollekciók