Ajax-loader

'klasszikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alexandre Dumas - Korzikai ​testvérek
Két ​kisregényt tartalmaz a kötet. Az első, a Korzikai testvérek, egy furcsa és borzongató családi hagyományról szól. A két korzikai testvér egyikét Párizsban párbajban megölik. A másik testvér - a családi hagyománynak megfelelően - víziókban értesül a tragikus eseményekről. Korzikából azonnal Párizsba utazik, és egy újabb párbajban bosszút áll testvére haláláért. A második kisregény, a Herminie, egy különleges szerelmi viszony izgalmas története. A titoktartásra kötelezett lovag indiszkréciót követ el, s szerelmese bosszúból megöli. Illetve nem őt sikerül megölnie, hanem a fiú élhetetlen barátját, aki éppen hozzá akar menni szerelmi találkozóra. Dumas mindkét kisregénye most jelenik meg először magyar nyelven. Mindkettő romantikus írás, tele izzó szenvedéllyek, s fordulataikat a kaland izgalma és titokzatossága teszi feledhetetlenné.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Giuseppe Tomasi di Lampedusa - A ​párduc
„A ​párduc” maga Salina hercege, akinek élete és halála, a hercegi sarjak ötven esztendőt felölelő krónikája talán az olasz arisztokrácia hanyatlásának legszebb leírása. Salina herceg ifjú unokaöccse szenvedélyesen beleszeret egy vagyonos polgár leányába. Az öreg herceg beletörődik sorsába, és maga is az új rend mellett szavaz. Mély emberismeret és kellő öngúny kell ahhoz, hogy a herceg belássa: „…mindent meg kell változtatni ahhoz, hogy semmi ne változzon.” A szicíliai herceg egyetlen regényét az író titokzatos személye avatta páratlan szenzációvá. A fordulatos mű költőien, méltóságteljesen, mégis fanyar humorral festi meg egy nemesi család széthullását a történelmi korszakváltás küszöbén.

Pokol
elérhető
11

Dante Alighieri - Pokol
A ​Pokol lakói tisztában vannak bűneik súlyosságával. Egy részük szégyenkezik, átkozza és vádolja magát, de vannak olyan lelkek is, akik büszkén, önérzettel viselik sorsukat, a Pokolban sem adják fel gõgjüket. Nem törnek meg, mintha tudomásul sem vennék a szenvedést. A kárhozottak szenvedése – amelyrõl az Isteni színjáték-ban olvashatunk – csak átmeneti állapot. Az utolsó ítéletkor a lelkek újra egyesülnek valódi, feltámadt testükkel, s kínjaik akkor válnak örökké és még teljesebbé. Az utószót és a jegyzeteket Madarász Imre írta.

Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Jane Austen - A ​mansfieldi kastély
A ​Ward nővérek sorsforduló előtt állnak: Maria, Sir Thomas Bertram felesége és a mansfieldi kastély úrnője; nővére a helybeli lelkész neje; a legfiatalabb, Frances, egy nagytermészetű, de kis jövedelmű tengerésztiszt feleségeként kilenc gyermek anyja. Legnagyobb leányát, Fanny Price-t az a szerencse éri, hogy a mansfieldi kastély fényűző környezetében „szegény rokonként" nevelkedhet. Hogyan lesz a szépséges lányból sok-sok könnyes éjszaka után egy csélcsap úriember szerelme, s vajon sikerül-e annyi megpróbáltatás után végre révbe érnie? Egy újabb éles eszű Austen-hősnő, akit nem felejtünk el egykönnyen.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Virginia Woolf - Mrs. ​Dalloway
Egy ​ötvenes éveiben járó úrinő, Clarissa Dalloway, egy konzervatív politikus felesége London belvárosában sétálgat. Estélyt készül adni, amelyre meghívott jó néhány hírességet, köztük régi barátait, akikkel együtt töltötte vidéki birtokukon az ifjúkorát. - Egy fiatal hivatalnok, Septimus Warren Smith és felesége, Rezia is a belvárosban sétál, de ők sokkal fontosabb: terápiás céllal, Septimus ugyanis idegösszeomlást kapott a harctéren átélt borzalmaktól (nem sokkal az első világháború után vagyunk). - A belvárosban sétál, parkokban üldögélve eleveníti fel a régi időket, s rágódik házaséletének mostani válságán Peter Walsh, Clarissa régi hódolója, aki nemrég tért vissza Indiából. Az ő sorsuk - és még sokaké, ismerősöké, vadidegeneké - kapcsolódik össze ennek az érzésekből, érzékelésekből és emlékekből építkező regénynek sajátos világában, az ő egyéni, vissza-visszatérő s finoman változó dallammotívumuk olvad szinte zenei harmóniába, mire az utolsó mondat is elhangzik. A főtéma azonban Mrs. Dalloway - az ő alakja köré szerveződik a mű, ő az, aki mindenkinek másképp tűnik fel: hol régi reménytelen szerelemként, hol a konvenciók üresfejű rabjaként, hol felejthetetlen, noha sznob barátnőként, hol az életnek értelmet adó, sugárzó középpontként. Hangvilla ő, Clarissa, aki minden érintésre másképp rezeg, s a teljesség vágyva vágyott képzetét kelti az emberekben. Az írónőnek ez a műve ihlette Az órák című nagysikerű filmet.

Émile Zola - Hölgyek ​öröme
Zola ​társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházassága révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi csillogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, "szolid" konkurrenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó "modern" áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába...

Mikszáth Kálmán - A ​fekete város
A ​századvég-századelő -- Jókai mellett -- legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

F. Scott Fitzgerald - The ​Great Gatsby
The ​exemplary novel of the Jazz Age, F. Scott Fitzgeralds' third book, The Great Gatsby (1925), stands as the supreme achievement of his career. T. S. Eliot read it three times and saw it as the "first step" American fiction had taken since Henry James; H. L. Mencken praised "the charm and beauty of the writing," as well as Fitzgerald's sharp social sense; and Thomas Wolfe hailed it as Fitzgerald's "best work" thus far. The story of the fabulously wealthy Jay Gatsby and his love for the beautiful Daisy Buchanan, of lavish parties on Long Island at a time when, The New York Times remarked, "gin was the national drink and sex the national obsession," it is an exquisitely crafted tale of America in the 1920s that resonates with the power of myth. A novel of lyrical beauty yet brutal realism, of magic, romance, and mysticism, The Great Gatsby is one of the great classics of twentieth-century literature.

Vuk
elérhető
42

Fekete István - Vuk
A ​rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe… "Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben. Vuk, ami annyit jelent, hogy minden rókának félre kell állni az útból, ha vadászatra indul." Az író igen népszerű állatmeséje a kisróka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
A ​monumentális balzaci életműnek, az Emberi színjátéknak a Goriot apó az egyik csúcspontja és fontos elágazási pontja. A több rétegű mű emlékezetes figurák sorsát tárja elénk. A francia forradalom utáni időszakban spekulációval meggazdagodott tésztagyáros, Goriot apó polgári körülmények között éli újra Lear király tragédiáját: a leányai szeretetéért küzdő, ezért mindent feláldozó, becsapott, kifosztott apa megrendítő pusztulását. A regény tulajdonképpeni hőse az életműven többször is felbukkanó Eugene Rastignac, aki becsületes, jószándékú fiatalemberként jön Dél-Franciaországból Párizsba, de karriervágya elszánt törtetővé formálja. A Bourbon-restauráció kora ez, amikor a főúri rend és a király visszahelyeztetett ugyan jogaiba, de ténylegesen már a pénzarisztokrácia van hatalmon. A pénz a legfőbb társadalmi mozgatóerő, ettől függ minden, még az érzelmek vonzása is. A regény nemcsak megrázó, felejthetetlen olvasmány, a "realizmus egyik legnagyobb diadala", hanem a marxizmus klasszikusai szerint, tudományos értékű mű is, melyet felhasználtak elméleti munkásságukban.

Antoine de Saint-Exupéry - Éjszakai ​repülés
1900-ban ​született Lyonban, arisztokrata családban. 1944-ben tűnt el Korzika fölött, később derült ki, hogy felderítőgépét lelőtték a németek. Élete is, halála is legenda lett. Nem csoda. Hiszen a polgári repülés egyik úttörője volt, a szaharai és atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítője és megszervezője, így élete bővelkedett regényes-romantikus fordulatokban. Kétszer le is zuhant, de túlélte, bár haláláig sejtjeiben hordta „a gyáva test emlékező iszonyatát". Balesetei, kényszerleszállásai mesebeli tájakra sodorták, megjárta a Kordillerák fagyos kőrengetegét és átvergődött a Szahara izzó holdbéli tartományain. Ám a legizgalmasabb és legfontosabb a szellem kalandja volt számára, a falusi éjszaka magányában, a majdnem üres szobában, az íróasztal mögött megélhető nagy kaland, az írás kalandja.Íróvá a mestersége, pontosabban hivatása avatta: repülésről, repülőkről szól négy regénye, meg arról, ami a XX. század „metró és mozi közé szorult" embernyája fölé szálló, csillagok között bolyongó, tágabb, nem e világi horizontokhoz szokott ember szeme előtt feltárul. Az ég vándora odaföntről új módon veszi birtokba a földet, a felhők magasából már csak a tiszta lényeget, az igazi értékeket látja: az emberi méltóságot, nemességet, az önfeláldozást, hősiességet.Az 1929-ben, a Szaharában írt Déli futárgép-ben, az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején, 1931-ben született Éjszakai repülés-ben és Az ember földjé-ben, amely 1939-ből való, Saint-Exupéry ezeket a már-már lomtálba került értékeket fényesíti ki és mutatja fel, de sallangok, pátosz és illúzió nélkül. A hadirepülő-t már századosként az 1940-es francia összeomláskor írta, a hirtelen elharapódzott kishitűség és fogódzó-nélkül-maradás napjaiban. Az ernyesztő kétségbeesésnek ellenszegülő, kemény, tiszta hangú mű végén Hitvallásba foglalta megtisztult és megújult hitét, azt, hogy milyennek akarja látni az embert. Érvényes erkölcsöt próbált adni az érvénytelen régi helyett, a tettet magasztalva.Egy kiábrándult, ernyedt kor modern lovagja, egy emberszabású heroizmus apostola ő, művei pedig a helytállás, a halállal való szembenézés párjukat ritkító írói dokumentumai.

Thomas Hardy - Egy ​tiszta nő
Az ​angol irodalom kiemelkedő prózaírójának késői műve a szép parasztlány, Tess története, akinek tiszta lelke és nemes egyénisége ellenére rövid élete során szinte csupa kudarc, megaláztatás és szenvedés jut osztályrészül, hiába küzd környezetével. Az egykor nagyhírű D'Urberville nemesi család elszegényedett ágának sarja, a romlatlan Tess Durbeyfield jómódú rokonainak szolgálatába áll, s ezzel megindul komor végzete felé. Miután a birtok gazdája egy éjjel megrontja, Tess visszamenekül családjához a közeli faluba, majd törvénytelen gyermeke születését és halálát követően búcsút int a szülői háznak. A boldogság ígéretét egy rövid időre felvillantó igaz szerelmet egy tejgazdaságba szegődve találja meg, csakhogy kedvese, Angel Clare képtelen megemészteni választottja "szégyenletes" múltját, ezért elhagyja a lányt. Az újabb csapások Tesst már-már elviselhetetlen nyomorba taszítják, és amikor egy sorsszerű találkozás révén ismét felbukkan életében csábítója, Alec D'Urberville, a minden reményétől megfosztott lány enged a férfi gyötrően kitartó udvarlásának. Angel váratlan visszatérése azonban hamar véget vet a hamis idillnek: a visszás helyzetet feloldandó Tess végzetes döntésre, erkölcsi leszámolásra szánja el magát, melynek nyomán önnön sorsa is beteljesedik.

Ifj. Alexandre Dumas - A ​kaméliás hölgy
Ifjabb ​Alexandre Dumas (1824-1895) szentimentális alkotása (1848) a kurtizánról, akinek a tiszta szerelem esélye is megadatott - bejárta a világot. Népszerűségét fölöttébb gyarapította Verdi ragyogó operazenéje (La Traviata), neves énekesek, illetve a filmváltozatokban színészegyéniségek kiemelkedő teljesítménye. A regény maga azok közé az irodalmi képződmények közé tartozik, amelyek érzelmi aureólába fogják és egyszerű, kongruens képlet szerint építik fel világukat. Mindennek és mindenkinek megvan a maga pontosan kijelölt, áttekinthető helye és szerepe, s az egyetlen nóvum, amit e művek felmutatnak az, hogy valami rosszról kiderül, alapjában véve jó. Szerb Antal felhívja a figyelmet, hogy a Kaméliás hölgy nyomán megindult demi-monde regénydivatra mintegy keserű ellenhatásként nyúl Flaubert magasabb értelmezési hálóval a közkedvelt érzelmes témához.

Fekete István - Hajnal ​Badányban
Mélyen ​az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támad a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért: a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író.

Orlando
elérhető
84

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

999632598a
elérhető
17

Walter Scott - Ivanhoe
Majdnem ​pontosan ezer éve történt, hogy a francia nyelvű normanok elözönlötték a brit szigeteket, és meghódították angolszász lakóit. Az uralkodó normannok és az alávetett szászok ádáz küzdelme évszázadokig tartott, de végül a két nép, a két nyelv eggyé olvadt, és így alakult ki az angol nemzet és nyelv. Az író akit a történelmi regény atyjának neveznek, az átalakulás viharos korszakába helyzei hőseit, a nemeslelkű, hős Ivanhoe lovagot, az elvetemült templáriust, a bájos Rowenát, és a szép Rebekát, Oroszlánszívű Richárd királyt és a legendás Robin Hoodot. A romantius, kalandos nagy regény másfél évszázada kedves olvasmánya felnőtteknek és fiataloknak.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Passuth László - Fekete ​bársonyban
A ​Fekete bársonyban a XVI.század második felében játszódik, nagyrészt Hispániában. Passuth László egy rögeszmésen megnövesztett nagyhatalom bomlásának történelmi folyamatát és hangulatát idézi föl. A megoldhatatlan belső problémák baljós gyorsasággal szaporodnak, s a külpolitikai események is egyre kedvezőtlenebb helyzetbe szorítják Hispániát: a spanyol hajóhad vereséget szenved az angoloktól, a tartományok önállóságuk kivívására törekszenek, s a gigantomániás II.Fülöp tanácstalanul és igazi segítség nélkül vergődik az események sodrásában. Don Juan de Austriát, "törvénytelen" féltestvérét, aki támogatná őt, de akivel szemben bizalmatlanná teszik a tanácsadók és a féltékenység, halálos láz s gyötrelmes lelki válság pusztítja el Németalföldön. Antonio Perezt, az ugyancsak "törvénytelen" származású éles eszű minisztert , aki az írnoki sorból tornászta fel magát párnás magasságokba, bebörtönzik. Pedig Don Juan lelkesültsége vállalkozó kedve és Antonio Perez éleslátása érezhetően hiányzik az egyensúly állapot megteremtéséhez. De a regény sejteti, jelzi azt is, hogy ez az egyensúly állapot mindenképp ideiglenes és viszonylagos lenne: a bomlást és hanyatlást már lehetetlen volna hosszabb időre feltartóztatni.

Covers_449631
elérhető
1

Arany János - Toldi
Arany ​Jánoshoz Pest, február 4. 1847 Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm... minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az arisztokráciát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restelni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magas-e vagy alacsony... minden érdekelni fog. Isten Önnel, isten Önnel. Ab invisis őszinte barátja Petőfi Sándor

Jókai Mór - Erdély ​aranykora
Jókai ​1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Anyegin
A ​verses regény főhőse a kor nemesi intelligenciájának alaptípusa, elégedetlenséget érző, de döntésre és ellenállásra képtelen ifjú, a "felesleges ember", aki kora társadalmától és a néptől egyaránt távol áll, s a kibontakozás útját nem találva egykedvű, életunt. Anyegin figuráján keresztül nemcsak Puskin két száműzetésének, majd a fővárosba való visszatérésének élményei épülnek a műbe, hanem a szerelem, párbaj, bál és színház motívumok hangsúlyos szerepével voltaképpen saját életformáját örökíti meg a kiábrándult dekadencia atmoszférájában. A mű - polifonikus kompozíciója révén - egyúttal hű és tárgyilagos képet rajzol a kor Oroszországának életéről, nemcsak a főváros, hanem a falvak és az udvarházak hangulatát is híven tükrözi. S bár közvetlen politikai vonatkozásai nincsenek, a sorok mögé bújva érezhető feszültséget teremt a forradalom szükségességének vágya.

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán.Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem.Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hiva talnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a néma- ságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé.Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt.Katona minden sora összeftiggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Kato- na és Katona Bánk.

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

Eric Knight - Lassie ​hazatér
Greenall ​Bridge-ben élt Sam Carraclough családjával és gyönyörű kutyájával, Lassie-vel. Lassie-t mindenki ismerte a faluban: mindennap ugyanabban az időpontban indult Joe elé az iskolához. Ám egy napon Joe hiába rohant a kapuhoz, a kutya nem volt ott... A bányát bezárták, Sam Carraclough munkanélküli lett. Nem volt más választása, el kellett adnia egyetlen értékét, Lassie-t. Rudling hercegének De Lassie nem felejtette el kis gazdáját... Nincs akadály, amit le ne tudna győzni, csak újra ott várhassa Joe-t az iskola előtt.

Françoise Sagan - Jó ​reggelt, búbánat!
Egy ​tizennyolc éves párizsi lány írta ezt a regényt. A mai francia nagypolgári ifjúság viharos, bonyolult, s meglehetősen cinikus életérzése árad belőle: vidámság és unalom, szerelem, napsütés, titkos bánat, öntudatlan kegyetlenség és a szépség, a jóság talán még öntudatlanabb áhitozása. De Sagan, ez a csípős nyelvű gyerek, nemcsak a maga tizennyolc éves világát tudja kifejezni. Valami különös koraérett megértéssel tekint maga köré, árnyalt, finom lélekelemzése "felnőtt", érett írónak is becsületére válnék. A Jó reggelt, búbánat valóságos diadalutat járt meg Európában, de még a tengeren túl is. Kevés regény van, amely jellegzetesebben érzékeltetné a húszadik század ötvenes éveinek francia - vagy talán nyuga-európai - ifjúsága egy részének kiábrándult mohóságát, tépett életigenlését. Sagan könnyed, szellemes szövegét Boldizsár Iván fordításában olvashatja a magyar olvasó. A kötethez Bajomi Lázár Endre írt előszót.

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Erich Kästner - A ​két Lotti
Melyik ​gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Edgar Allan Poe - Az ​aranybogár
Az ​amerikai romantika e nagy alakja több műfajban is maradandót alkotott, ám hírnevét elsősorban fantasztikus és rémtörténeteinek köszönheti, amelyek a prózaírás új, kiaknázatlan területei felé terelték a figyelmet. Poe írásai mindig beható matematikai és természettudományos ismeretekről árulkodnak (Az aranybogár; Marie Rogét titokzatos eltűnése), amivel történeteinek hitelességét próbálta megteremteni. Az író, akit gyakran a detektívtörténet megteremtőjeként emlegetnek, akinek művészetét a maga korában nem méltányolták eléggé, a tömör és egységes prózaírás mintaképévé vált. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s a borzalmakat sugalló légkör és a páratlan atmoszférateremtés ma is olvasók millióit bilincseli le. Hazánkban Poe kultuszát a Nyugat első nemzedéke teremtette meg klasszikus fordításaival

Örkény István - Egyperces ​novellák
"Az ​Egyperces Novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regények, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. Őszerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem azért mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr. E rövidségen túl mit illik róluk még eszünkbe tartanunk? Azt hogy nincs műfajuk. A népmesétől a városi folklórig (egész a pesti viccekig), az elbeszélő epikától a kurtára fogott tragédiáig mindent el lehet mondani "egypercesen" is. Csak az a kérdés, hogy így megrövidítve, a közlést jelzéssé sűrítve valóban többet s megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani. Írójuk erre törekedett. Máskülünben az Egyperces Novella erősen emlékeztet több perces társaira, hiszen neki is van címe, van eleje, közepe, befejezése, és még sok egyebe, ami egy írásműnek kell. Abban viszont erősen eltér tőle, hogy a legtöbbször nincs cselekménye, vagy a cselekménynek, ha van, nincs színlelve, szereplőinek sokszor se arcuk, se nevük, s csak eltéve van jellemük, egyéniségük. E hiányok pótlását az író rábízza olvasóira, ami ugyan a szokásosnál jobban igénybe veszi képzelőerejüket, cserébe azonban a passzív olvasás kényelmes öröme helyett a művészi alkotás izgalmát kínálja fel. Az író véleménye szerint ezek az írásművek voltaképpen matematikai egyenletek. Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másikon a képzelet maximuma, az olvasó részéről. Más szóval: e novellák egypercesek ugyan, de kétszemélyesek. Létezésük - mint mindannyiunké - csak lehetőség: várva várják az olvasót, hogy e könyv lapjairól föltámasztva, tevékeny és hasznos életet élhessenek." (Örkény István)

Kollekciók