Ajax-loader

'klasszikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jack London - Aranyásók ​Alaszkában
Az ​arany és az ármány szétválaszthatalan sziámi ikrek. Az ármány, a gyilok, a csapda az arany megszerzéséért és birtoklásáért születtek és tökéletesedtek az emberek között. Jack London történetei - legyen a főhős szánhúzó kutya, szabadon vándorló farkas, ökölvívó vagy aranyásó - mindig arról szólnak hogy az emberek tekintélyes része miképp szédül meg a pénz, az arany,a gazdagság megszerzésének puszta lehetőségétől is - hogyan válik az ember vérszomjas farkassá, hogy aranyat szerezzen, olyan vérszomjassá, hogy emellett az igazi szürke farkas ártatlan báránynak hat. Az emberfarkasokkal való kegyetlen küzdelemről szól a szerzőnek ez a műve is - mit sem öregedve 150 év alatt.

Charlotte Brontë - Jane ​Eyre
A ​regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek...A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

Covers_509540
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Mostani ​és régi idők csodálatos látványai
A ​klasszikus kínai elbeszélés-irodalom remekeiből kap sokszínű válogatást az olvasó ebben a kötetben. A tizenhat elbeszélés gazdag és érdekes színei,mesei áradása emberi közelségbe hozza a régi Kína városainak levegőjét, s az olvasónak óhatatlanul az európai reneszánsz világát idézi. A néha meghökkentő, időnként számunkra sikamlós, mindig lebilincselő elbeszélések hol az Ezeregyéjszaka, hol Boccaccio történeteire emlékeztetnek s joggal, mert aki a mesét szereti, mesét talál bennük, aki pedig novellát akar, az sem csalódik.

Edgar Allan Poe - Arthur ​Gordon Pym, a tengerész
Edgar ​Allan Poe amerikai költő, író (1809–1849) a sejtelmes történetek mestere, ő teremtette meg a detektívregény műfaját, és rakta le a sci-fi-irodalom alapjait. Misztikus, hátborzongató írásai a világirodalom örökzöldjei. Rövid élete során sokat nyomorgott, alkohol- és egyéb függőségekkel harcolt, kevés sikerrel. A novelláival és verseivel világhírűvé vált Poe egyetlen hosszabb lélegzetű művében, az _Arthur Gordon Pym, a tengerész_-ben minden benne van, ami a szerzőt oly népszerűvé és megunhatatlanná teszi. A hangulatteremtés, a sejtetés, a borzongatás, az elhallgatás páratlan művésze, a lidérces álmoknak, a kegyetlenség ábrázolásának igazi mestere olyan, részben saját élményein alapuló regényt írt, amely egyszerre vérfagyasztóan izgalmas, felkavaró és mélyen elgondolkodtató. A hihetetlen fantáziájú elbeszélő először folytatásokban közölt, majd 1838-ban, New Yorkban kötetben is megjelent regénye a Nantucket szigetéről származó tengerész történetét beszéli el. Amikor Arthur Gordon Pym visszatekint az életét meghatározó élményekre, arra jut: „…az elbeszélendő események oly mesébe illőek”, hogy csak a család és néhány barát adhat hitelt a szavainak, és „…a nagyközönség valószínűleg csak vakmerő és leleményes koholmánynak fogja tartani” a beszámolót.

Móricz Zsigmond - Mese ​a zöld füvön
Egy ​öreg végvári vitéz meséli el portyázás közben életének legfurcsább kalandjait. Őrt állt egy torony tövében, egyszerre a torony ablakából lánykacagást hallott, majd kötélhágcsó ereszkedett alá. Mi történt vele fenn a várban? - erről szól a történet.

Jókai Mór - És ​mégis mozog a Föld
Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

Covers_146735
elérhető
47

Charlotte Brontë - Shirley
Első ​regénye, a Jane Eyre káprázatos sikere után otthona, Yorkshire jól ismert lápos, dombos, völgyes tájain, vadvirágos, hangás rétjein vonultatja fel újabb művének alakjait a szerző. Ott szövi-fonja, bonyolítja két párhuzamosan futó romantikus szerelem szálait. Mint életrajza írójának vallotta, a hősnő alakjában testvérhúgát, a sasmadarat, a csapongó, éles eszű, szertelen Emilyt, az Üvöltő szelek szerzőjét személyesítette meg, illetve azt a nőt, akivé válhatott volna, ha olyan szép és gazdag, mint Shirley. Merész lépés volt. Az angol irodalomban először alkotott a regényekből ismert bájos, szende, nőies női figura helyett bátor, eszes, határozott nőt, olyat, aki egyenrangú társa a férfinak, harcainak osztályosa. A másik leány, Caroline, nagyrészt önéletrajzi elemekből kel életre, boldogtalan szerelmében a maga gyötrelmeit, a brüsszeli lánynevelő intézetben átélt lelki kínjait vetíti elénk. Itt azonban minden jóra fordul, és a sok küszködés, bonyodalom után kedvelt hősei elnyerik szívük választottját. A regény 1849-ben jelent meg először.

Mikszáth Kálmán - A ​tót atyafiak / A jó palócok / Beszterce ostroma
Mikszáth ​Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett.

Edith Wharton - The ​House of Mirth
The ​House of Mirth (1905), is a novel by Edith Wharton. First published in 1905, the novel is Wharton's first important work of fiction, sold 140,000 copies between October and the end of December, and added to Wharton's existing fortune. Although The House of Mirth is written in the style of a novel of manners, set against the backdrop of the 1890s New York ruling class, it is a text considered to be part of American literary Naturalism. Wharton places her tragic heroine, Lily Bart, in a society that she describes as a "hot-house of traditions and conventions." (from Wikipedia)

1-225705-660
elérhető
60

Szabó Magda - Az ​őz
Az ​őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: ...míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Akt%c3%a9
elérhető
6

Alexandre Dumas - Akté
Meglepetés ​ez a könyv azoknak az olvasóknak, akik ismerik és szeretik Dumas felbecsülhetetlenül értékes munkásságát. Az emberiség legsorsdöntőbb korszakát eleveníti meg Dumas előttünk, s szereplő személyei - részben legalább - történelmi nagyságok. Talán Akté az egyetlen főszereplő, akit a regényíró képzelete teremtett, a többiek: Nero császár, Agrippina, Pál apostol, Galba, Sporus, Britannicus stb. valamennyien történelmi figurák. A küzdelemben pedig, mely a regény alakjait két nagy csoportba tereli - a világ sorsa dől el a két főszereplő, Akté és Nero körül. A kicsapongó császári Róma a végnapjait éli s a föld alatt már forrong a keresztény eszme, mely ezer megpróbáltatáson át diadalmaskodik... Ez a regény tárgya. S Akté, a korintuszi leány az összekötő kapocs a régi világ és az új között, s Nero ártatlan kedvese bepillant a császári szobák borzalmaiba, s riadtan menekül onnan. Felejteni akar, úgy kerül a keresztények közé. De sorsa elválaszthatatlanul ragadja tova s anélkül, hogy tudná mi történik vele, lépésről-lépésre távolodik a régi világból, míg végre az arénában, a ráengedett vadak fenyegető üvöltése közben sorsára ébred...

Charles Dickens - Copperfield ​Dávid
Charles ​Dickens, a XIX. századi angol realista regényirodalom legjelentősebb alakja. 1850-ben jelent meg Copperfield Dávid című regénye, melynek központi témája a szegénység és a kiszolgáltatottság. Hőse egy kisfiú, az ő szenvedésein keresztül tárul fel a felnőtt-társadalom gonosz, embertelen világa. Az író alakjai sorsát részvéttel, felfokozott érzelmekkel, őszinte és mély humanizmussal, humorral ábrázolja. Az enciklopédikus igényű nagy összefoglalás az alkotó legjellemzőbb látomása a világról, egyben nem is túlságosan burkolt önéletrajz.

Charles Dickens - Karácsonyi ​ének / Harangszó
Két ​ünnepi történetet tartalmaz a kötet, egy karácsonyi és egy újévi mesét. A _Karácsonyi ének_ máig Dickens egyik legnépszerűbb regénye. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának, meseszerű történetében. De a mese áttetsző, lenge szövetébe a valóság erőteljes szálaiból is vegyít az író. S tán ez a _Karácsonyi ének_ varázsának egyik magyarázata: jótékonyan illúziókba ringat, ugyanakkor a valóságról is hű képet ad. A _Harangszó_ a derék és megindítóan ügyefogyott Totyogó Tóbiás rémületes szilveszteréji látomása az élet kegyetlenségeiről, melyek a rideg szívű gazdagok világában minden szegény embert fenyegetnek. Bármily szánandóan esett is Totyogó Tóbiás és környezete, bennük testesül meg a szívjóság, a természetes értelem és az erkölcsi bátorság is. S a másik oldalon a gazdagok, álszentek, felelőtlenek és megvesztegethetők. A világ sorsának intézése határozottan nincs jó helyen az ő kezükben - ezt sugallja a történet.

711485_5
elérhető
24

Agatha Christie - Nemezis
Alig ​másfél év telt el azóta, hogy Marple kisasszony megoldott egy bizonyos rejtélyt az Antillákon, s ezzel sikerült néhány ifjú hölgy életét megmentenie. "Nyomozótársa", a goromba, de aranyszívű Mr. Rafiel időközben meghalt, ám ügyvédei útján, levélben utólag még megkéri az öregkisasszonyt: göngyölítsen fel (neki teendő személyes szívességként) egy újabb bűnügyet. Azt azonban, hogy miről volna szó, nem részletezi. Apránként derül ki, hogy itt nem ifjú hölgyeket kell megmenteni - az ifjú hölgyek (mint utóbb kiviláglik, szám szerint ketten) már meghaltak, sőt, már a gyilkost is elítélték. De hiába hogy a bűnös raboskodik, amint Marple kisasszony újra felveszi a fonalat, tovább szaporodik a halottak száma, mi több, őt magát is halálos veszedelem fenyegeti, s bizony ha Mr. Rafiel nem nyújtana neki hatékony segédkezet a túlvilágról... Marple kisasszony, mint mindig, természetesen most is megússza, pedig Nemezisként, a bosszú istennőjeként még a "három Párkával" is farkasszemet kell néznie.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Honti_rezs%c5%91
Az ​ezeregy éjszaka meséi Ismeretlen szerző
elérhető
9

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregy éjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Patrick Modiano - Felejtett ​álom
Párizs, ​hatvanas évek. A történet narrátora, egy húsz év körüli fiatalember, aki régi könyvekkel házal, eseménytelen, sivár hétköznapjait éli a téli, borongós Quartier Latinben. Egy napon furcsa párral hozza össze a véletlen. Van Beverék Párizs környéki kaszinókban játszanak, kis tétekben, a nyereményekből élnek. Lepusztult, olcsó szállodákban laknak, vendéglőkbe, bárokba járnak játékgépezni, a lány, Jacquline étert szív. A narrátor úgy érzi, valamiféle rejtély lengi körül újdonsült ismerőseit: hol napokra nyomuk vész, hol újra felbukkannak, s mintha mindenáron igyekeznének észrevétlenek maradni. A _Felejtett álom_ hősei mintha idegenek, kívülállók volnának a saját életükben. Amikor rájuk vetül az emlékezés fénye, egy-egy pillanatra kiválnak a homályból. Az e,lékezés és a felejtés kettős fénytörésében a valóság elmosódottá, már-már krimiszerűen titokzatossá válik, s mozaikdarabkái mindannyiszor más-más képpé állnak össze az idő kaleidoszkópjában.

Eyvind Johnson - Rózsák ​és lángok
Eyvind ​Johnson (1900-1976) Nobel-díjas svéd író regényének alapja az irodalmilag többször is feldolgozott louduni boszorkányper, amely 1634-ben játszódik le, s a huszadik században Aldous Huxley regénye és Ken Russel Boszorkányok című filmje jóvoltából a boszorkányüldözések egyik legismertebb esete lett. A Rózsák és lángok Johnson főművei közé tartozik; barokkosan megkomponált, bonyolult, mégis áttekinthető szerkezetű, erős sodrású nagyepika. Sokhúrú, sok hangon szóló mű, lebilincselő olvasmány. A történet jelképes értelemben is közismert: egy embert üldöznek és megégetnek. Ennek az embernek, Urbin Grainier-nek, a Sainte-Croix-templom plébánosának nagy a bűne: tündöklő szellemű, gyönyörű férfi. Bűnös szépsége, férfiassága, szabad szelleme démonokat kelt életre, s a démonok betörnek a kolostorablakból leselkedő apácák álmaiba. Megindul az ördögűző gépezet - motorja az ellenreformáció ideológiája, fogaskerekei korrupt hivatalnokok, irigy, torz testű papok -, hogy eltapossa Grainier-t, lerombolja a város falait, a szabadság és az emberi méltóság jelképévé növő tornyokat, hogy köveiből a mindenütt jelenlevő, mindenható Richelieu bíboros felépíthesse - nemcsak jelképesen - a francia abszolút monarchiát. Urbain Grainier boszorkányperének ürügyén Johnson természetesen másról, többről szól: azt a világot akarja bemutatni, amely démonokkal szövetkezve lerombolja az emberi méltóságot, megégeti a szabad szellemet.

Agatha Christie - Gyilkosság ​Mezopotámiában
Amy ​Leatheran, a jó kedélyű és roppant hatékony ápolónő dr. Leidnertől, a neves archeológustól kap munkaajánlatot, aki éppen egy Hasszenje környéki expedíciót vezet. A tudós gyengélkedő feleségére, a már nem egészen fiatal, de még mindig vonzó Louise-ra kellene gondot viselnie a sivatag közepén. Amy tapintatos érdeklődésére, hogy tulajdonképpen mi is a baja a hölgyenek, dr. Leidner bizonyos ideges félelmekre tesz homályos utalást. Csak nem delirium tremens? - teszi fel magának a kérdést a sokat tapasztalt nővér. Ám amikor megérkezik az ásatás helyszínére, és négyszemközt marad Mrs. Leidnerrel, kiderül, téves volt az előzetes diagnózis. A szépasszony ugyanis egészen valós dologtól retteg. Nevezetesen attól, hogy rövidesen meg fogják ölni...

William Somerset Maugham - Színház
A ​"Színház" című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne. Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. (ekultura.hu) A mozik nemrégiben mutatták be a regényből készült Csodálatos Júlia című filmet, melyet Szabó István rendezett.

Img_0007
elérhető
22

Robert Merle - Madrapur
„Elkésett ​utas már nem is reméli, hogy útra kelhet. Kihalt repülőtér - éppúgy lehetne irdatlan vidámpark vagy melegház is. Sztrájk? Sehol senki: se légiszemélyzet, se utasok. Aztán a semmiből mégis egy bájosan személytelen stewardess. A formaságokat mellőzve, ugyanakkor ellentmondást nem tűrően kalauzol a fedélzetre. Türelmetlen utastársak: mindkét nembeliek, nációk tarkasága tart a rejtelmes Madrapur felé. Miféle új ígéret földje? A hétköznapi szituáció egyre nyomasztóbb. Aztán mintha kibújna a szög a zsákból: terroristák fognak fegyvert a többi utasra. Kiderül, hogy a pilótafülke üres, a távolból, ismeretlen központból vezérlik a gépet, amely időnként kietlen, fagyos tájakon landol: ilyenkor mindig kiszáll néhány utas. Önszántából vajon? A majomszerű alsó arctáját restellő, a felsőbbik emberszabására bezzeg rátarti utas úgy írja le percről percre a kalandos röpülést, ahogyan megéli: élénken észleli környezetét és a történéseket, de megfejteni őket képtelen... Robert Merle hosszú pályáján kivívta a magyar olvasók szeretetét. Ez az 1981-ben kelt regénye már nem sci-fi ízű, baljós előérzetei sajnos igazolódtak: világterrorizmus, klímaváltozás... Találó jellemzései, szellemessége annál nagyobb hálára köteleznek.”

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
"Olyan ​ez a mese, mint egy dúsan, sok színnel virító virág - írta Schöpflin Aladár. - Mikszáth, a szatirikus, az okos ember, kemény bírálója a körülötte folyó életnek, ebben a könyvében félretette szatíráját, okosságát, bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély érzelmességét." Wibra György, a besztercebányai fiatal ügyvéd útnak indul, hogy megkeresse örökségét, illetve felkutasson egy vörös esernyőt, amelynek nyelébe apja, a ravasz öreg, fia vagyonát rejtette el a kapzsi rokonok elől. A nyomozás nem jár eredménnyel, a fiatalembernek nem sikerül rábukkanni az eltűnt kincsre. De talál helyette mást, ami többet ér minden kincsnél: a glogovai papkisasszony tiszta szépségét, önzetlen szerelmét. Talán a Szent Péter esernyője hozta Mikszáthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz fogható népszerűséget. Még életében tizennégy nyelvre lefordították.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Ili%c3%a1sz
elérhető
7

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Mikszáth Kálmán - Kísértet ​Lublón / A szelistyei asszonyok
Ó, ​azok a régi jó kísértethistóriák! Azok a csiklandós ijedezések, azok a majdnem igazi elszörnyedések! Mikszáth Kálmán írói varázsának talán éppen az a titka, hogy nemcsak az elbeszélt történeten mulat, hanem atyai kedvességgel gyermeki lelkű hallgatóin is, rajtunk, akik vele együtt úgy teszünk, mintha hinnénk Kaszperekben, a sírból feljáró borkereskedőben, akinek nyomós oka lehet kísérteni, hiszen szépséges asszony várja idefenn. No meg talán abban is rejlik valami magyarázat, hogy ahol Kaszperek megfordul, hamis pénzek kezdenek elterjedni. _A szelistyei asszonyok_ furfangos, pajzán története Mátyás környezetébe, várpalotai kastélyba vezeti el azt a három gyönyörű nőt, akiket mustrába küldtek a királyhoz, bizonyságul, hogy ilyen szép nők teremnek Szelistyén, érdemes oda a háborúban elpusztult férfiak helyébe újakat küldeni. S lám, mit tesz a véletlen: a három mustra sohasem tér meg Szelistyére - hiszen nem is onnan valók -, de Szelistyén egyre szebbek lesznek a lányok, asszonyok.

Colette - Kóborélet ​és más kisregények
Gyergyai ​Albert így ír Colette-ről: "...Ez az új válogatás, amely csupa vonzó és jelentékeny Colette-művet tartalmaz, biztosabb alapot nyújthat Colette magyarországi újjáértékeléséhez... Mint a legtöbb nőíró, ő is sokkal mélyebben és kizárólagosabban, mint elődei, elsősorban önmagát s legfeljebb beszédes barátnői vallomásait regényíti, és még az olyan önálló, kívülről látott és kerek művekben is, mint ebben a gyűjteményben _A macska_ vagy a _Zsendülő vetés_, ugyanaz az érzéki, sóvár és telhetetlen Colette bujkál, nem csupán a bretagne-i tengerpart, vagy a párizsi villanegyed ózonos tájképeiben, nem csupán a sorok közt, a tömör, éles, kiszámított és mégis oly forrásízű nyelvezetben, hanem még a történet és a szereplők bonyodalmas mélyeiben is." Colette a köznapi valóság mesterkéletlen költője. "Jól tudja, hogy örömeink mulandók, boldogság nincs, csak boldog pillanatok, és ezért kell élvezni módjával, túlzás, szavalás, szenvelgés nélkül, a természet és az emberélet minden mégoly mulandó kedvességét, a jó kenyeret, a tiszta forrásvizet, a se zöld, se túlérett gyümölcsöt, egy arc, egy test oly törékeny hamvát és harmóniáját, egy madár villanó röptét, egy nyíló virág bársonyát, egy kedvünkhöz illő tájat, egy testi vagy szellemi találkozást - mindent frissen, közvetlenül, tudatosan, világos szemmel, mert hisz sose fürödhetünk kétszer ugyanabban a folyóvízben. Kortársai közt kissé olyan, mint a maga századában s hazájában a titokzatos Vermeer, akinek tájai, csendéletei, mindennapos modelljei alig-alig különböznek, főképp első tekintetre, annyi más holland >>kismester<< témáitól és felfogásától - viszont ha sokáig nézzük kékjeit és sárgáit és az arcokra s a tárgyakra mindenünnen beáradó és szinte mindent elöntő és mindent felderítő világosságát, Colette legszebb lapjaira, prózájának kék és sárga villanásaira kell gondolnunk, azokra a pontos és zenei jelzőkre, amelyek minden témabeli zártság és egyhangúság ellenére olykor egy tájon, egy arcon, egy egyéni sorson túl az emberi szív leghomálylóbb rejtelmeire vetnek világot..."

H. G. Wells - A ​láthatatlan ember / Az istenek eledele
A ​tudományos-fantasztikus regényeiről híres angol író életművének két népszerű darabja A láthatatlan ember (1894) és Az istenek eledele (1904). Wells korlátlan fantáziájának remek terméke a történet Griffinről, a világ legtehetségesebb fizikusáról, aki korát messze meghaladó felfedezése révén azonban nem világhírt vívott ki, hanem a földhözragadt kortársak rettegését és gyűlöletét. Szánalomra és megvetésre egyaránt méltó a Láthatalan Ember, akinek zsenialitása rideg, kíméletlen lélekkel párosul, és útja óhatatlanul tragédiához vezet. Hasonlóan megelőzik korukat a tíz esztendővel későbbi regény, Az istenek eledele óriás gyermekei. Ők már nem magukat rekesztik ki a társadalomból, hanem a törpék társadalma szövetkezik, félelemből, maradiságból, a jobb sorsra érdemes kísérleti emberek ellen. Az istenek eledelének alapgondolata Swift Gulliverjének Liliputban tett utazásra emlékeztet, de a két mű nagy, szemléletbeli különbsége, hogy Guliver helyzete reménytelen, mert a törpék együttes ereje legyőzi a magányos óriást - Wells derék óriásai azonban már nem magányosak; megkeresik és megtalálják egymást, és arra készülnek, hogy szétszórják a világon a csodaszert, és győzzenek.

Kemény Zsigmond - A ​rajongók
A ​rajongók-ban történelmünk egyik küzdelmekkel teljes korszakát eleveníti meg alkotó képzelete: a regény I. Rákóczi György idejében jászódik. a mozgalmas események három góc köré csoportosulnak. az egyik: a háborús párt küzdelme Kassai István hadviselést ellenző politikájával: a másik: Kassai kísérlete a szombatos szekta s a szektához szító ellensége, Pécsi Simon tönkretételére; a cselekmény harmadik szálát egy szombatos pap tragikus sorsa bontakoztatja ki. Szőke István esendőségével és érzékeny idegrendszerével az író legmegindítóbb hősei közé tartozik. Kassai szökött jobbágya, így a kancellárnak módja van megzsarolni, kémkedésre kényszeríti saját felekezet ellen: elzülleszteni azonban nem tudja: Szőke végül is mindent elkövet egykori társai megmentésére. Kemény Zsigmond A rajongók-ban is kivételes biztonsággal formálja meg nőalakjait: a bölcs, emberszerető Lorántffy Zsuzsanna és Szőke István önfeláldozó felesége mellett megrajzolja az élnivágyó, büszke s felületes sikerekkel soha meg nem elégedő Pécsi Deborah alakját is. Deborah és Kassai Elemér Rómeó és Júlia utódai: boldog, szinte idilli szerelmüket a két család ellenségeskedése dúlja fel.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Lid%c3%a9rcf%c3%a9ny
elérhető
18

Thomas Hardy - Lidércfény
A ​nagy angol regényíró valós hősöket akart rendkívüli körülmények közt ábrázolni. Ilyen hős a Lidércfény Jude-ja is, akinek az alakjában itt-ott önéletrajzi elemek is bujkálnak. 1888. április 28-án - ekkor merül fel a regény ötlete Hardyban - ezt írja naplójába: "Elbeszélés egy fiatalemberről - nem jut be az oxfordi egyetemre -, küzdelmei és végső bukása. Öngyilkosság. Van ebben a történetben valami, amit meg kellene mutatni a világnak, és én vagyok az, aki megmutathatom nekik." Ez a fiatalember és a szerelme, az okos, felvilágosult Sue későn találnak egymásra: mindketten elsietett, rossz házasság nyűgében élnek. Mégis vállalják szerelmüket, és - akárcsak a többi Hardy-regényben - összeütközésbe kerülnek a sorssal, a végzettel: ezúttal a képmutató társadalommal, a pletykaéhes kispolgárokkal, akik elállják a társadalmi emelkedés útját - Jude sosem jut be az áhított egyetemre - és a boldogsághoz vezető utat. Szinte végzetesen tragikus ez a szép regény, a szerencsétlen szereplőktől a sors minden boldogságot megtagad.

Kollekciók