Ajax-loader

'18. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Egyoromleml
elérhető
12

John Cleland - Fanny ​Hill
Fanny ​Hill fiatal, csinos lány a testével keresi kenyerét a XVIII. századi Londonban. A humorban és erotikában bővelkedő élettörténet vérforralóan izgalmas képet ad a szerelem világáról. A 60-as évekig ez a könyv mert a legnyíltabban beszélni a szexalitásról, a testi örömökről. Sokak szerint ez a mű indította el a szexuális forradalmat, ami azután végigsöpört a világon. Az örömlány történetét John Cleland dolgozta fel. A könyv eddig több mint 200 különböző kiadásban jelent meg; most végre először olvashatjuk magyarul.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Johann Wolfgang Goethe - Wilhelm ​Meister tanulóévei
A ​Wilhelm Meister ugyanúgy végigkísérte Goethe egész pályáját, mint a Faust. Készült mindenekelőtt egy ősváltozata, a Wilhelm Meister színházi küldetése, amely töredékes maradt, majd a weimari klasszicizmus delelőjén megszületett az ősváltozatot lényegbevágóan módosító és e más koncepció jegyében beteljesítő Tanulóévek, végül évtizedes öregkori munkálatok gyűjtőmedencéjeként a regény műfaji kereteit feszegető Vándorévek. A Faust-tal e több részes regény úgy is összevethető, hogy hasonlóan ahhoz, a "kisvilágban" kezdődik, egy Goethe-korabeli polgárifjú színészi és költői szárnypróbálgatásaival, majd az inkább szellemi, mint anyagi értelemben vett "nagyvilágon" át a hős útja egy utópisztikus pedagógiai tartományba visz. A Wilhelm Meister mint a német klasszicizmus prózai foglalata és a német fejlődésregény őstípusa az európai irodalom- és művelődéstörténet egyik alappillére. De egyszersmind regény, amelyben Goethe eleven, emlékezetes alakok, váratlan fordulatok, csodás véletlenek és érzelmes jelenetek során át szegődteti eszméi és hősei megbűvölt hívévé olvasóját.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Claire Tomalin - Jane ​Austen élete
Jane ​Austen a világ kedvenc regényírója. Könyvei újra és újra megjelennek, mindegyik legalább öt folytatást és utánérzést szült, megfilmesítik őket, már az életéről is készült romantikus film – mindenhol beléje botlunk. Hat regény, kétkönyvnyi fiatalkori, gyakran befejezetlen írás, két regénykezdet, egy kötetnyi (megrostált és megcsonkított) levél maradt utána összesen, mikor negyvenegy évesen meghalt. „Drága húgomnak nem volt eseménydús az élete”, írta bátyja, Henry Austen. Claire Tomalin, a leghíresebb angol irodalmi biográfus, ebből a nagyon szerény anyagból írt életrajzot. George Austen tiszteletesnek és feleségének, Cassandra Leigh-nek nyolc gyermeke született, hat fiú és két lány – közülük a fiatalabb kapta a Jane nevet. Szegények voltak, de intelligensek, tehetségesek, törekvőek, „az érdem szerelmesei”. A családban esténként regényeket olvastak fel, és ha az idősebb fiúk otthon voltak egyetemi tanulmányaik szünetében, a környékbeli barátokkal színdarabokat állítottak színre a nagy pajtában. Az édesanya szívesen és könnyedén verselt, a legidősebb fiú, James, folyóiratot alapított, amelyet újság- és könyvkereskedőknél meg lehetett vásárolni – nem csoda, hogy a kislány már tinédzserként novellákat és regénykezdeményeket írt. Nemcsak Jane Austen „eseménytelen életét” ismerhetjük meg ebből a könyvből – és természetesen sokkal több minden történt vele, mint a fenti ájtatos mondatból hihetnénk –, hanem a kort, a szűkebb és tágabb Austen családot, a szomszédokat, a kiadókat, sőt még Anglia régenshercegét is. De hogy neki mi köze lehetett a vidéki paplányhoz, azt csak ebből az életrajzból tudhatjuk meg.

Pethő Zsoltné Németh Erika - Szentendre ​iskolái
Megjelent ​egy könyv, Pedagógus napra. Keménykötésû, több mint ötszázhúsz oldalas, magánkiadásban és városi jelentõséggel, Pethõné Németh Erika Szentendre iskolái 104?-2005 címmel. Fontos munka, jelentõs, legalábbis a város közössége számára, mert hát a legfontosabb városi dologról, Szentendre iskoláiról szól. Ha patetikus lennék, azt is írhatnám, becses ajándék a nemzet napszámosainak. Megfelelõ városi támogatás nélkül, de megjelent Erika néni gyûjtõszenvedélye és áldozatvállalása eredményeképpen. S ez jelez valamit. No nem azt, hogy a város nem volt képes az ügy mellé állni, támogatni, persze azt is, de még valamit. Talán azt, hogy elérkeztünk, én nagyon remélem elérkeztünk abba korba, amikor lehet és szabad emlékezni, sõt ezt leírni is. Mert hát nem csak Szentendrének, de szinte az egész országnak nincs huszadik századi történelme. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nincs semmi írva a huszadik századról a történelemkönyvekbe, mert ott áll tudósaink közmegegyezésen és, vagy közvitatkozáson alapuló értékelése a századról, de az a természetes közösségi történelme, az nincs. Amit a családok, egyesületek, kisközösségek írtak le Európa boldogabbik felén magukról, életükrõl, büszkeségeikrõl és szegyelleni valóikról. Nincs ilyen történelem felénk, mert a huszadik század elsõ évtizedének végétõl, szinte 2000-ig fortélyos félelmek tartották a fiókokban a fényképeket, iratokat, fejekben elrejtve a történeteket, mert rossz következménye lehetett ha mesélünk magunkról, volt a történelmi tapasztalat. Mert nagyapáink és apáink keservesen megtanulták, hogy jobb, ha az ember nem nyilatkozik arról, hogy milyen vallású, mert elõfordulhatott, hogy haláltáborban találja magát, milyen nemzetiségû, mert kitelepítésre szánt vagonba rakják, sõt arról sem, hogy esetleg a nagypapa a virilista listán került a tanátsba, mert könnyen a Hortobágyra kerülhetett vagy kuláklistára és még sorolhatnék vagy tizenöt szempontot, amely szerint a huszadik században hátrányba lehetett kerülni. Így hát még idõnként ma is néma a közemlékezet. Ha máson nem, csak magamon megtapasztalhatom, ahogy írom a város 1974 és 1988 közötti kisebb helyi történéseirõl dolgozataimat, hányszor kell belátnom, hogy korábbi lelkes talpnyalók, hogyan lettek mára ellenállókká, nagyhangú elv és értékváltókká és ezért, az ember inkább kihagyja, mint, hogy kortársait, ismerõseit kellemetlen helyzetbe hozza. Mert hát nem minden esetben a személy, hanem az esemény, történés, annak összefüggései a fontosak a közösség számára. S talán ez a helytörténeti némaság az oka, hogy még ma is lehet okos félretájékoztatással, elhallgatással hõsöket gyártani. No ennek feloldásban is fontos az ilyen könyv, persze nem ez a jelentõsége, hanem az, hogy van egy asszony közöttünk, aki gyûjtött, írt és saját pénzén kiadott egy könyvet, a város egyik legfontosabb közösségi ügyérõl a város iskoláinak történetérõl, rólunk szentendreiekrõl, nekünk, magunkról. Köszönet és gratuláció érte.

20140321_092758-1
elérhető
18

Denis Diderot - Az ​apáca
A ​nagy XVIII. századi francia filozófus, kritikus, enciklopédista és regényíró legjobb regénye ez a mű. Egy sugárzóan ártatlan és megkapóan életvidám fiatal lányt kolostorba kényszerít a családja. Jóságában és elhagyatottságában engedelmeskedik, leteszi az örök fogadalmat, de minden csepp vére lázad az élet törvényeit megcsúfoló rabság ellen és ki akar szabadulni. Hanem a korabeli egyház nem tűrheti a rendbontást, és Suzanne nővérnek meg kell járnia a legmélyebb poklot is: börtönőrei, eltorzult lelkű szerencsétlen társai az ördögnél is gonoszabbak.. Diderot regénye az igazi nagy művek jegyeit viseli: árnyalt jellemekben gazdag, kitűnően felépített, izgalmas - és születése idején veszedelmesen szókimondó, bátor alkotás.

Arthur Japin - Casanova ​menyasszonya
1758, ​Amszterdam. A csábítás magasiskolája, ahogyan a kifogástalan modorú Seingalt lovag küzd az ünnepelt holland kurtizán, Galathée de Pompignac kegyeiért. A hölgyet kézről kézre adják hódolói, mert meg akarják tudni a titkot: miért rejti arcát mindig fátyol mögé. Seingalt ennél is többet akar, Galathée szívét; s fogadást ajánl a nőnek: ha egyetlen olyan asszonyt talál, akinek szenvedést okozott a lovag szerelme, elutasíthatja őt, különben oda kell adnia magát. Galathée nem tudja, hogy Seingalt lovag Giacomo Casanova néven lesz az utókor szemében a széptevés legendás alakja. Seingalt lovag meg nem tudja, hogy Galathée igazából Lucia, az egyszerű olasz parasztlány, az egyetlen nő, aki rég megremegtette a szívét. Ám a féktelen Lucia hosszú utat tesz meg, mire rideg Galathée válik belőle. Velencébe, Párizsba, majd Amszterdamba viszi a sorsa, cselédszobákon, utcasarkokon és bordélyházakon át. Megismeri kora legfontosabb eszméit, hóbortjait és kelepcéit, megtanul tűrni és az eszére hallgatni. Már azt hiszi, nincs mit tanulnia az élettől, ám a legfontosabb lecke még hátravan. Találkozása egykori szerelmével mindent felforgat, és mégis, valamiképp végre minden a helyére kerül...

Kazinczy Ferenc - Fogságom ​naplója
1794. ​december 14-én, egy vasárnapról hétfőre virradó éjszaka fegyveres ulánusok zörgetik meg a Kazinczy-kúria ajtaját, hogy az álmából felriadó Kazinczy Ferencet letartóztassák, és a nádor, Sándor Lipót főherceg parancsára - szigorú őrizetben - Budára kísérjék. Kétezer-háromszáznyolcvanhét nappal később, 1801. június 28-án - ismét vasárnap - a munkácsi várbörtön főstrázsamestere magához kéreti a 41 éves, már őszülő írót, és tudomására hozza: őfelsége visszaadja szabadságát, őszintén remélve, hogy élete az elkövetkezőkben szerencsésebben alakul majd, mint a múltban. A Fogságom naplója e kevés híján hétéves raboskodásnak a krónikája. A magyar emlékirat-irodalomnak ez a ma is élő, klasszikus remeke történelmünk egyik drámai időszakáról is számot ad: a Martinovics-per, a jakobinus mozgalom eltiprásának koráról. Kazinczy vérbeli memoáríró, mindig tényeket közöl, időhöz kötve, szűkszavúan, már-már könyörtelen őszinteséggel, a különféle helyszíneket legtöbbször le is rajzolva, ugyancsak tárgyszerűen és pontosan, mintegy a szavakba foglaltak hitelesítésére. Mondanivalója, emberi, eszmei helytállása, Buda, Kufstein és Munkács börtöncelláinak fojtott légköre, az egész korszak minden bizonytalansága, félelme és reménye ezekből az apró, realista hűséggel megörökített részletekből áll össze egységes egésszé.

Fábián Janka - Az ​utolsó boszorkány lánya
1760-ban ​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte… Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Rab_r%c3%a1by
elérhető
0

Jókai Mór - Rab ​Ráby
"... ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)

Franz Mehring - Tanulmányok ​a német történelemről
Franz ​Mehring, a német munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a marxista történelemfelfogás kiváló képviselői és terjesztői közé tartozik. Számos történeti művet alkotott. Sokat foglalkozott Németország történetével, és jelentős munkát végzett ennek marxista értelmezése terén. Kiadványunk a német történelemről írott műveiből, cikkeiből közli a legjelentősebbeket, legjellemzőbbeket azzal a céllal, hogy az olvasó képet kapjon a német történelem menetéről a 16. századtól a 19. század végéig, s megismerje azt is, mint formálódott ki a német munkásosztály történelmi tudata a századfordulón.

Hahner Péter - Így ​élt Washington
George ​Washington élete nemcsak rendkívül érdekes kalandregény, hanem az Egyesült Államok 1763 és 1800 közötti történelmének "foglalata" is. Harcolt a hétéves háború amerikai hadszínterén, ott volt a Kontinentális Kongresszusokon, a független államok hadseregének főparancsnoka lett, az Alkotmányozó Konvenció munkáját irányította, s végül elsöprő többséggel megválasztották az ország első elnökévé. S amikor 1797-ben letette az elnöki posztot, mindenki érezte, hogy az amerikai történelem egyik legjelentősebb személyisége távozik a politika színpadáról. Egy olyan férfi, aki szilárd jellemének, jó ítélőképességének, nagylelkűségének és józanságának köszönhette politikai sikereit. Hahner Péter kötete évtizedek óta az első népszerű magyar nyelvű Washington-életrajz.

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Victor Hugo - Kilencvenhárom
A ​romantika óriásának ez a kései műve a jakobinus diktatúra nehéz esztendejéről, 1793-ról szól. A mű megírásának idején - 1873-ban, két évvel a Párizsi Kommün tragikus bukása után - a francia nép már levert forradalmainak egész sorára tekinthet vissza. A forradalmak és a Kommün igazságának vállalása késztette arra az aggastyán írót, hogy regényében a forradalmi eszméknek monumentális emlékművet állítson. A regény a hatalom megtartásának kulcskérdése köré építkezik, ez az a feladat, amely történelmi leckeként magasodik a forradalmárok előtt. Külső és belső ellenség, eszmék és eszmények harca veszélyezteti a forradalom létét. Alapvetően a harmadik rend - plebejus és polgár - vívja harcát a feudalizmus erőivel. A drámai küzdelem paradoxona: mindkét oldalon a nép fiai küzdenek - arisztokraták vezetésével. Két márki - nagybácsi és unokaöcs - áll a harcolók élén, a két világ, a régi és az új képviseletében. Az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs csap össze öldöklő csatában, mely ha nem is végleges de újabb győzelmet hoz a forradalom eszméjének. A 24 kötetből álló sorozat végigkíséri a társadalmi fejlődés folyamatát a rabszolgatartó társadalomtól egészen a szocializmus világáig.

Szerb Antal - A ​királyné nyaklánca
„Ez ​a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt. Így kísérlem meg egy rendkívül kalandos és mégis elejétõl végig igaz történet keretében bemutatni XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi és érzelmi életét, nevezetes figuráit, és az egészet egy eleven és szuggesztív tablóba állítani össze, amely képet ad arról, hogy miért kellett kitörnie a francia forradalomnak.” - Szerb Antal nyilatkozata (Bibliotheca, 1943)

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja
Thornton ​Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját - "olyan alkotás, írta, mely ... érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny" -, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. "Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak" - ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség - vagy isteni rendelés.

Orlando
elérhető
75

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

II. Rákóczi Ferenc - II. ​Rákóczi Ferenc emlékiratai
Rákóczi ​1717 tavaszán francia nyelven vetette papírra a szabadságharc eseményeire emlékező iratait, vélhetően diplomáciai céllal. A Mémoires először 1739-ben, Hágában került nyomtatásba más kuruc iratokkal, valamint Bethlen Miklós emlékirataival együtt. Magyarul első ízben 1861-ben jelent meg, újkori fordítására Vas István vállalkozott (1948), mindmáig az ő tolmácsolásában ismeri a magyar olvasóközönség. Jelen kötethez a Rákóczi szövegeit immár harminc éve gondozó Kovács Ilona írt utószót, melyben végigkalauzol a fejedelem életútján, röviden felvázolja irodalmi, teológiai és államtudományi munkásságát. A színvonalas kiadványt időrendi tájékoztató egészíti ki.

Gayle Callen - A ​hamis menyasszony
Egy ​békés londoni éjszakán a szép Riona ereiben megfagy a vér: az erkélyen át egy férfi hatol be a hálószobájába! Sikoltani akar, de az idegen a szájára tapasztja a kezét, a hintójába tuszkolja, és magával hurcolja a Skót-felföldre. A lány rettentően dühös, mert hiába próbálja újra meg újra megértetni a széles vállú, vonzó férfival, hogy vele bizony melléfogott, mert nem azt a Catriona Duffot rabolta el, akit szándékában állt. Hugh McCallum egy szavát sem hiszi, és váltig állítja, hogy a családjaik már évekkel ezelőtt egymásnak szánták őket. Hogy meggyőzze a csökönyös Rionát a házasság majdani örömeiről, heves csábításba kezd...

James Fenimore Cooper - A ​kém
1959-ben ​jelent meg magyarul Coopernek, az indiánregények kitűnő írójának az a kalandregénye, amelyet átdolgozva most ismét olvashat a nagyközönség. A kém igazi romantikus történet, valóságos történelmi háttérrel: azoknak, a névtelenséget önként vállaló embereknek állít emléket, akik a hírszerzés nehéz és hálátlan szerepét játszották végig a történelmi események színpadán. A történet az 1780-ban induló amerikai függetlenségi háború idején játszódik, főszereplői valós és fiktív alakok (Washington tábornok, Tarleton ezredes, Sumter tábornok stb.), akiknek sorsán keresztül megismerhetjük az Egyesült Államok első politikai lépéseit, és az Anglia elleni küzdelmeit. A Kongresszus kinevezett egy különleges és titkos bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítse az angol katonai szándékokat. A bizottság elnöke – az író barátja – szolgálatába fogadott egy egyszerű embert, aki csupán hazája iránti szeretetből vállalta a hírszerzést. Ő lett a kém, a New York állambéli házaló, Harvey Birch – a regény főszereplője. Az ő sorsa fonódik össze az előkelő délvidéki Wharton család történetével. Henry Wharton királypárti kapitány, testvére azonban gyermekkori barátjába, Dunwoodie ezredesbe szerelmes, aki Washington és az ifjú köztársaság szolgálatában áll. A királypárti kapitányt a megvetett „házaló-kém” menti meg a törvény halálos ítéletétől, és szökteti biztonságos helyre. Hogy ki is tulajdonképpen Harvey Birch, azt csak a mintegy fél évszázadot átívelő történet végén tudhatjuk meg. Szerelem, hűség, bátorság és férfiúi erény, elvhűség és politika formálják az elbeszélést, amely végül is a romantika mindent megoldó igazságosságával zárul: a fennkölt érzelmek győzedelmeskednek, és a szereplők élete jóra fordul. A „kém” a szabadság mártírjaként, igazi jellemét rejtve, csak kevesek által ismerve, mindenét hazájáért feláldozva hal meg. – Minden olvasónak ajánlható.

Benedek István - Párizsi ​szalonok
XV. ​Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazása Lilliputban
Majd ​kétszázötven évvel ezelőtt, 1727-ben jelent meg először a Gulliver utazásai, Jonathan Swiftnek, a nagy angol írónak kora társadalmát gúnyoló regénye. Azóta nemzedékek olvasták, szórakoztak rajta, és tanultak belőle. Időközben az ifjúságnak is kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó seborvos históriája, s a nagyszerű mese máig sem vesztett frissességéből. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandóak, a szolgalelkűség, az oktalan tekintélytisztelet iránti gúnyját a ma embere is megérti, az igazságot és az igaz értékeket tisztelő ifjúság pedig különösen méltányolja. Az örök életű művet Karinthy Frigyes kitűnő fordításában ismerik meg a magyar gyerekek. A könyvet Gyulai Liviusz művészi rajzai díszítik.

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Tolsztoj ​két (külön-külön is sok ágú) szálból szőtte hatalmas regényét. Az egyik Rosztov gróf, Bolkonszkij herceg és több más család öregjeinek és fiataljainak regénye, mely híven tükrözi az orosz nemesség életét I. Sándor cár korában. A regény másik szála az 1812-es napóleoni hadjárat leglényegesebb cselekményeinek története. Bemutatja azt az igazságos védelmi háborút, amelyet az orosz nép, hallatlan szenvedések közepette, diadalmasan vívott meg a betolakodók ellen. Valóságos eposz ez, melynek hőse maga a nép. A regény ezernyi epizódjában rengeteg ember jelenik meg előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit elevenné s feledhetetlenné teszi. Mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a csodás regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

Alexandre Dumas - A ​régens lánya
A ​regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület... A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Szántó György - Esze ​Tamás talpasai
A ​Rákóczi-szabadságharc egy jellegzetes népi alakjának a sorsa elevenedik meg ennek a regénynek a lapjain. Esze Tamásé, aki az egész kuruc kor hőse. Harcolt már Thököly seregében is, és most tapasztalt katonaként hűségesen szolgálja új fejedelmét, akit ő hív be vezérül a lázongó országba. Közben arra is van gondja, hogy felkaroljon három apátlan-anyátlan kisfiút, Jancsit, Juont és Janót. Az egyik magyar, a mások román, a harmadik ukrán. Derék vitézeket nevel a három erdei vadócból, a talpasok hadának bátor kis dobosait, akiknek helyén a szívük és az eszük: kiszabadítják a legendás brigadérost ellenségei fogságából, a várbörtönből. A három katonapalánta jóban-rosszban összetart, a harcok után ugyanannak a kislánynak teszik a szépet, akit valamikor együtt mentettek meg a tarpai tűzvész idején

Kollekciók