Ajax-loader

'18. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jonathan Swift - Gulliver ​utazásai
A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv-változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

Friedrich Schiller - Három ​dráma
Friedrich ​Schiller (1759-1805) a francia forradalom kortársaként a szabadságeszme talán legnagyobb költője volt. Hogy a szabadság milyen sokféle és milyen végzetes is lehet, azt tanúsítják klasszikus drámáinak hősei: Franz Moor, a haramia, Ferdinánd, az ármányok ellen küzdő szerelmes, Don Carlos királyfi és barátja, Posa Márki, Wallenstein, a hadvezér, Stuart Mária, a fogságba esett királynő és Tell Vilmos, a népvezér.

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit.

Alexandre Dumas - A ​régens lánya
A ​regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület... A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

Benjamin Rochefort - Tulipán ​Fanfan, az ördöngös francia
Fanfan ​a tizenöt éves, elbűvölő szépségű Jeanne Bécu (a későbbi Du Barry grófné, XV. Lajos kegyencnője) és a kissé már korosodó orleans-i herceg titkos légyottjainak gyümölcseként jön a világra. Előkelő származásáról azonban sokáig semmit sem tud. Anyai nagyapja, a minden hájjal megkent, de jóságos Angyal testvér jóvoltából a párizsi Saint-Denis negyed lármás, nyüzsgő világában cseperedik föl. Innen indul kalandos útjára, melynek során a világ minden tájára elvetődik. Hol Korzikán, hol a londoni alvilágban, hol az amerikai függetlenségi háborúban, La Fayette márki oldalán, hol pedig Nagy Katalin cárnő testőrségében bukkan föl. Fanfan voltaképpen egyetlen igaz szerelmét, a gyönyörű Letizia Ormellit keresi a nagyvilágban, akit egy tengeri csata alkalmával raboltak el tőle. A kutatás során minduntalan halálos veszedelmekbe sodródik, melyekből többnyire meleg, puha ágyba, forró női karok közé csöppen. Nem csoda hát, ha ez az igéző szemű, szemtelen mosolyú, ördöngös fickó minden bokorban ugyancsak igéző szemű fiúcskákat hagy maga után. Ne vessük meg érte! Hiszen annyi mindenen kell keresztülmennie, míg a forradalom előestéjén, a hírhedt Bastille falai közt végre révbe jut! Tulipán Fanfanról, a rettenthetetlen hősről - aki talán nem is olyan rettenthetetlen, s nem annyira hős, mint inkább esendő emberi lény - minden megtudhatunk Benjamin Rochefort sok-sok írói leleménnyel, sziporkázó ötletekkel s az öniróniát sem nélkülöző humorral megírt regényéből, mely igazi kikapcsolódást nyújt az olvasónak.

John Dickson Carr - A ​London Bridge rejtélye
A ​London Bridge lebontásra ítélt, középkori házainak egyikében meggyilkolnak egy öregasszonyt. Ám nem egyszerű rablógyilkosságról van szó. Jeffrey Wynne, a Bow Street-i rendőrség "tolvajfogója" eleinte nem is sejti, hogy milyen szövevényes "ki kicsoda?" rejtvényt kell megfejtenie a rendelkezésére álló huszonnégy óra alatt. Külön érdekessége a történetnek, hogy a krimik számára különösen kedvező tizennyolcadik században játszódik, abban a korban, amelyben olyan klasszikus "krimik" születtek, mint a Tom Jones, és olyan "kriminális" klasszikusok, mint a Tristram Shandy. John Dickson Carr mestere a műfajnak, és - új oldalát csillogtatva meg - szakértője ennek a kornak is. Élvezetesen elevenedik meg tolla nyomán az 1757-es London, az ódon házakkal szegélyezett London Bridge, a panoptikum, a találkahelyül is szolgáló török fürdők, az álarcosbáljairól híres Ranelagh kertek, a fogadók, s megelevenedik egy-két valóságból vett figura is, mint például a fentebb említett regényekkel így vagy úgy kapcsolatban álló John Fielding békebíró és Laurence Sterne tiszteletes úr. S nem utolsósorban megismerkedhetünk a Scotland Yard ősével, a Bow Street-i titkosrendőrséggel és a detektív szerepkör legrégibb képviselőjével, Jeffrey Wynne tolvajfogóval.

Alexandre Dumas - Egy ​orvos feljegyzései
- ​Herceg... -mondta a grófné réveteg pillantással. - Tessék. - Ki az a férfi ott, ott lejjebb, de Guéménée mellett? - Az a barna bőrű, fekete szemű, mozgékony arcú férfi? Az, grófné, alighanem valami főtiszt, akit őfelsége a porosz király küldött ide... Ez a párbeszéd Dubarry grófné, XV. Lajos francia király szeretője és Richelieu herceg, Franciaország marsallja között zajlott le. De valóban, ki is ez a rejtélyes férfiú, ez a Joseph Balsamo - mert hiszen róla van szó -, aki szerepeit állandóan cserélgetve jelenik meg az olvasó előtt? Ki ez a szabadkőműves, ez a kétezer esztendős, örökéltű Acharat, ez az alkimista, aranycsináló, magnetizőr, múltba látó és jövendőmondó lélekidomár, aki párizsi, Szent Kolozs utcai rejtekhelyéről igazgatja a francia forradalom előkészületeit, sakkban tartja Párizs félelmetes rendőrfőnökét, s látnoki képességű médiumai,a sápatag vidéki bárólányka, Andrée, és a forróvérű, szenvedélyes olasz Lorenza révén a háttérből irányítja a francia politikát? Dumas-nak a különös figura megformálásához valóságos történeti személy szolgált mintául: az a Cagliostro gróf néven ismert, palermói származású nemzetközi kalandor, aki Európa számos udvarában megfordult, és a legbefolyásosabb körökből szedte áldozatait. E nem mindennapi személy kalandos, olykor borzongató históriája jó alkalmat ad az írónak, hogy felrajzolja a nagy francia forradalmat megelőző korszak súlyos eseményekkel terhes, zaklatott hétköznapjait is.

José Maria Eca de Queirós - Amaro ​atya bűne
A ​nagy múlt századi portugál író világhírű regénye egy hivatástudati válsággal küzdő fiatal pap és egy vakbuzgó úrilány tragikus szerelmének története egy álmos kisváros képmutató közegében. A gátlásos és buja Amaro mind mélyebbre süllyed tilalmas mámorukba, és mire végül jóvátehetetlen tettre ragadtatja magát, teljes komorságában tárul fel előttünk a szenteskedő kispolgári erkölcs embertelensége. Eca de Queirós (1845-1900) a modern portugál irodalom legeurópaibb alakja, "patriótába oltott világpolgár", Balzac és Zola művészetének méltó folytatója; írásaiban, melyek a portugál prózát világirodalmi színvonalra emelték, megsemmisítő iróniával fest nagyszabású körképet a múlt század második felének Portugáliájáról. Az _Amaro atya bűne_, ez a széles medrű társadalmi regény, kritikai irányát és stílusát tekintve Eca egész életművének foglalta, egyben a portugál realizmus legkiemelkedőbb, számos hazai és külföldi kiadást megért alkotása.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Smaragdzold
elérhető
232

Kerstin Gier - Smaragdzöld
Mit ​tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó... Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeretsz!

Jókai Mór - Névtelen ​vár
A ​francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Rab_r%c3%a1by
elérhető
0

Jókai Mór - Rab ​Ráby
"... ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)

Hollós Korvin Lajos - A ​Vöröstorony kincse
Regényirodalmunkban ​s ezen belül az ifjúsági regényirodalomban az egyik legbőségesebben feldolgozott történelmi időszak a Rákóczi-szabadságharc korszaka. Hollós Korvin Lajos regénye elsősorban a szó legjobb értelmében vett kalandosságával válik ki a hasonló témájú regények közül, s ez a tulajdonsága teszi kitűnő ifjúsági olvasmánnyá. Eddigi kiadásai és a regény nagy keresettsége a könyvtárakban, szemléltetően bizonyítják az ifjú olvasók érdeklődését e kitűnő fantáziával megírt regény iránt. A Vöröstorony kincse II. Rákóczi Ferenc idejében játszódik. Főhőse Eke Miska hegyaljai parasztfiú, akinek családját és barátait kiirtották a labancok, neki magának is el kellett hagynia otthonát. így lett belőle Bujdosó Miska, aki társaival együtt megmenti a fejedelem elrabolt kincsesládikóját, és sok izgalmas esemény után visszajuttatja hozzá. Ugyanakkor élete nagy vágya is teljesül: beállhat a kuruc seregbe katonának.

Orlando
elérhető
74

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Benedek István - Párizsi ​szalonok
XV. ​Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazása Lilliputban
Majd ​kétszázötven évvel ezelőtt, 1727-ben jelent meg először a Gulliver utazásai, Jonathan Swiftnek, a nagy angol írónak kora társadalmát gúnyoló regénye. Azóta nemzedékek olvasták, szórakoztak rajta, és tanultak belőle. Időközben az ifjúságnak is kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó seborvos históriája, s a nagyszerű mese máig sem vesztett frissességéből. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandóak, a szolgalelkűség, az oktalan tekintélytisztelet iránti gúnyját a ma embere is megérti, az igazságot és az igaz értékeket tisztelő ifjúság pedig különösen méltányolja. Az örök életű művet Karinthy Frigyes kitűnő fordításában ismerik meg a magyar gyerekek. A könyvet Gyulai Liviusz művészi rajzai díszítik.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Daniel Defoe - Jack ​ezredes
Az ​1772 karácsonyára megjelent első kiadás ezzel a figyelemfelcsigázó és a regény tartalmát dióhéjban össze is foglaló címlappal kínálta Defoe könyvét az olvasóknak: "Nevezetes élettörténete amaz igen tisztelereméltó Jacque ezredesnek, a közönséges nevén Jack ezredesnek, aki úriembernek született, de tanonc lett egy zsebmetsző mellett, huszonhat esztendeig tolvaj volt, azután pedig elhurcolták Virginiába. Kereskedőként tért vissza, ötször házasodott meg, és négy felesége szajhának bizonyult; háborúba ment, vitézül viselkedett, és előléptették parancsnokká; a trónkövetelővel átszökött Angliába, most pedig külországban fejezi be csodákkal teljes életét, és generálisként szándékszik meghalni." Mint látjuk, Defoe változatos színhelyekre kalauzolja olvasóit, mindenekelőtt a londoni alvilágba, amelynek az előkelő szülők dajkaságba adott zabigyereke, dajkáját korán elveszítvén, úgyszólván törvényszerűen lesz a tagja; aztán a spanyol örökösödési háború hadszíntereire, de előbb még, majd később megint az Újvilágba, ahol hősünk minden hányattatáson átmentett alapvető derekassága meghozza gyümölcsét: rabszolgából felügyelő, majd önálló és egyre gazdagabb ültetvényes lesz, sorsával gyakran kínálva alkalmat a felvilágosodás eszmekörébe tartozó tanulságok levonására az emberi természet eredendő jóságáról és nevelhetőségéről, a helyes erkölcsi alapelvek oktatásának fontosságáról, mindamellett - józan angol polgárként - a tisztes anyagi boldogulás szempontjait sem tévesztve szem elől.

Benedek Marcell - Világirodalom ​I-II.
Benedek ​Marcell irodalomtörténetének nemrég megjelent első kötete a XVIII. századig mutatta be a világirodalom nagy korszakait, legjelentősebb alakjait. Ez a kötet - folytatva az előzőt - a világirodalom életrajzának új fejezeteit teszi az olvasó maradandó élményévé. Először a XVIII. századnak, a felvilágosodás korának nagy íróit ismerjük meg: Voltaire-t, Rousseau-t, majd a Robinson íróját, Defoe-t és a Gulliver utazásai íróját, Swiftet. Ezután a XIX. század első felében kibontakozó romantika jellemzése s a romantikus írók rövid pályaképe következik. A XIX. század második felének kiemelkedő világirodalmi jelenségei zárják a kötetet: a realizmus nagyjai, Balzac, Dickens, Tolsztoj és e korszak sok más írójának portréi. Hamarosan megjelenik a mű harmadik, befejező kötete is, a huszadik század, napjaink világirodalmának körképével.

Nancy Mitford - A ​szerelmes Voltaire
Mondhatni, ​az európai művelődéstörténet egyik nagy eseménye volt Madame du Chatelet és Voltaire szerelmi viszonya. A nagy író évtizedeket töltött a márkiné cireyi kastélyában, úgyhogy a szerelmeskedésen kívül bőven jutott idejük a filozófiára, az irodalmi és politikai harcokra is. A rokokó Franciaország sok mulatságos intrikájának éppúgy főszereplői lettek,mint ama nagy társadalmi mozgalmaknak, melyek előkészítették a forradalmat. A márkiné férjének nem volt kifogása viszonyuk ellen, annál inkább Nagy Frigyes porosz királynak, aki szerette volna kisajátítani Voltaire-t. Hogy ez nem sikerült neki, az kétségtelenül a márkiné női és intellektuális vonzóerejének volt köszönhető. Voltaire vele maradt haláláig - a kor erkölcseire jellemző, hogy a hölgy gyermekágyi lázban halt ugyan meg, de a gyermek nem a férjétől és nem is Voltaire-től származott... Történetüket s a háttérben a kor történetét finom iróniával, az összes fennmaradt dokumentumok beható tanulmányozása alapján beszéli el Nancy Mitford, a jól ismert angol regényírónő.

Audrey D. Milland - Scarlett ​- Ahonnan a szél fújt
"Scarlett ​sok ezer mérföldet utazik, hogy nagynénjei halála után átvegye örökségét. Ám a savannah-i "Rózsaszín kastély"-ba érve meglepetés várja. Eulalie többek között egy kicsinyke naplót hagyományoz rá, melyet Scarlett anyai nagyanyja, Solange Robilard írt, s melynek létezéséről eddig csak igen kevesen tudtak. Scarlett mindig is kíváncsi volt annak a rejtélyes asszonynak az életére, akire annyira hasonlított, s akinek fiatalkori képe előtt oly sokszor állt meg tűnődve Tarán. Scarlett sejti, hogy a szabályos sorok fényt derítenek Solange mozgalmas életére és arra, mily megpróbáltatásokat kellett kiállnia szerelméért és boldogságáért. Audrey D. Milland romantikus nagyregénye egy érzelmek és szenvedélyek viharában edződött legendát elevenít fel."

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Robert Burns - Robert ​Burns versei
Talán ​nincs még egy költõje a világirodalomnak, aki annyira belopta volna magát a magyar költészetbe és a magyar versolvasók szívébe, mint "a skótok Petõfije", az 1759-ben született és fiatalon, 1796-ban meghalt Robert Burns. "John Anderson, szívem, John", "Van itt valaki? Ki kopog? Én vagyok, mondta Findlay", "Korai még a konty nekem", "Sej, szép legény volt Hegyi Jani", "Ha mennél hideg szélben a réten át, a réten át..." - mind olyan ismerõsen hangzik, mint akármelyik nemzeti klasszikusunk, hála a nagyszerû fordítóknak is, Arany Jánostól Kormos Istvánig. Burns korában fordult a figyelem a népköltészet értékei, így a skót balladák felé, és õ volt az elsõ nagy népi költõ, nemcsak azért, mert a népbõl, szegény sorból származott, hanem és fõleg azért is, mert - mint Szerb Antal írja - "legjobb költeményei olyan mûvészeti értékeket tartalmaznak, mint a népdalok: egyszerûek, egységesek, felbonthatatlan lírai atomok. Beláthatatlan fontosságú újításuk ez az egyszerûség: ma, a múlt század nagy népi ihletésû lírikusai, Heine és Petõfi után, már szinte el sem tudjuk képzelni, mit jelentett ez az egyszerûség a XVIII. században, a klasszikus, feldíszített költõi 'dikció' korában. Egyszerûségük varázsához hozzájárult a nyelv is: Burns jó verseit nem az angol irodalmi nyelven írta, hanem skót nyelvjárásban, tehát olyan nyelven, amely angol közönsége számára irodalomtól szûz, új nyelv volt, minden fordulata élmény és újszerû kifejezés. És ugyanakkor õsi, archaikus hatású nyelv, mert a nagy balladák nyelve. És még egy titka van Burns varázsának, a személyes hang. Ami Rousseau a prózában, az Burns a költészet magasabb közegében. Az elsõ költõ, akinek költészete tiszta élmény-líra."

Szalatnai Rezső - Kempelen, ​a varázsló
Szalatnai ​Rezső regénye a XVIII. század Magyarországába vezeti olvasóját. A felvilágosodás kora ez, a magyar nép számára a nemzeti öntudatosodás kezdete. Szalatnai nagyszerűen érzékelteti az akkori idők hangulatát, híven ábrázolja a felvilágosodás emberének érzelmeit, vágyait. Bemutatja a korabeli Pozsony és Bécs életét, végigvezet az alföldi pusztákon, egészen a temesvári haramiavilágba. Mert Kempelen Farkas, a nagy varázsló ott is rendet teremt. Nem fogja a golyó, mint ahogy nem éri el a bécsi titkosrendőrség keze sem, amikor a Martinovics-ügyben nyomoz utána. Öregségére elveszti az udvar kegyét, de gáncs ekkor sem érheti. Mindvégig megmarad kemény, egyenes embernek, a népe ügyéért bátran síkraszálló tudósnak. Szalatnai Rezső életrajzi regénye maradandó élmény idősebb és fiatalabb olvasók számára egyaránt.

James Fenimore Cooper - Az ​utolsó mohikán
_Az ​utolsó mohikán_, a Bőrharisnya-történetek időrendben második kötete nemzedékek képzeletét ejtette rabul 1826-os megjelenése óta. Az Észak-Amerika vad tájain játszódó cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. E köré a véres incidens köré építi Cooper romantikus történetét fogságról, szerelmes vonzalomról és hősiességről, amelyben a mohikán Chingachgook és fia, Uncas sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a parancsnok lányai, Alice és Cora Munro, valamint Sólyomszem, a határvidéki felderítő életével. Indián kerül szembe indiánnal, a fehérek brutális társadalma a mohikán civilizációval – abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt látja, egyetlen írott szöveg sem játszott akkora szerepet, mint _Az utolsó mohikán_.

Lion Feuchtwanger - Balgák ​bölcsessége
A ​XVIII. század világába vezet el bennünket a neves német író, Lion Feuchtwanger regénye. A felvilágosodás nagy gondolkodójával, Jean-Jacques Rousseauval ismerteti meg olvasóit. Hősének életét mesélve mondja el annak nézeteit és eszméit, melyek harcra buzdítottak a feudális eszmék és intézmények ellen. Rousseau rendíthetetlenül hitt abban, hogy az embereket meg lehet szabadítani a jellemüket megrontó társadalomtól. A fordulatos cselekményű regény azonban túl is lép hősének életén, s bemutatja leghívebb tanítványainak, a francia jakobinusoknak törekvéseit mesterük gondolatainak megvalósítására. A könyv egyszerre szolgál élvezetes és tanulságos olvasmánnyal az érdeklődőknek.

Csokonai Vitéz Mihály - Válogatott ​versek / Az özvegy Karnyóné / Dorottya
Csokonai ​az életrajz-központi irodalomkutatás kedves alakja, de jelen kötet forgatása talán többet árul el róla, mint sok adat.

James Fenimore Cooper - Bőrharisnya
A ​rokonszenves jellemű, felejthetetlen Natty Bumppo, aki Cooper minden indiánregényében más-más néven szerepel, ebben a könyvben a Bőrharisnya nevet viseli. Ez sorrendben a negyedik Cooper öt világhírű indiánregénye közt, melyet örömmel olvas az egész világ ifjúsága. Érdekes megemlíteni, hogy Cooper indiánsorozatából valamikor, 1823-ban, ez a kötet jelent meg elsőnek. A regény egyik hősében, Marmaduke Temple bíróban Cooper a saját édesapját rajzolja meg, akinek élete sok rokon vonást mutat a regényalak történetével. A Bőrharisnya cselekménye 1793-94-ben játszódik le, a modern Amerika kialakulásának első idejében. Natty Bumppo és indián barátja, Csingacsguk a múltba révedező öreg szemével nézi a körülöttük kavargó eseményeket és a sok változást, melybe nehezen tud belenyugodni. Ha nincs is mindig igazuk, életük a barátságnak, a hűségnek, a természet szeretetének és az egyszerű ember egyenes gondolkodásának szépségét hirdeti.

Hazat%c3%a9r%c3%a9s
elérhető
8

Yaa Gyasi - Hazatérés
A ​18. századi Ghánában Maamét fanti harcosok rabolják el a falujából. Miután lánygyermeket hoz a világra, sikerül megszöknie, de kénytelen hátrahagyni gyermekét. Hazatérve egy ashanti harcos harmadik felesége lesz, és újabb kislánynak ad életet. A féltestvérek, Effia és Esi sosem találkoznak, és sorsuk is másként alakul: Effia férjhez megy egy angolhoz, s míg ő kényelemben él a Cape Coast-i erődben, húga, Esi az erőd tömlöcében várja, hogy sokadmagával eladják rabszolgának, és áthajózzák Amerikába. A történet egyik szála Effia utódait követi a háborús Afrikában, bemutatva a fanti és ashanti nemzetségek küzdelmét a rabszolga-kereskedelemmel és a brit gyarmatosítókkal. A másik szál Esi és leszármazottainak életét meséli el Amerikában - rabszolgasorsukat a déli ültetvényeken, a polgárháború idején, majd útjukat az alabamai szénbányákból Harlemig, a dzsesszklubok és kábítószertanyák világába. A Hazatérésben hét generáció sorsát követhetjük nyomon egészen napjainkig, miközben megrázó módon szembesülünk vele, hogy a kiszolgáltatottság megalázó tapasztalata évszázadokon át kísért, és a rabszolgaság által okozott lelki sebek sosem gyógyulnak be teljesen. Yaa Gyasi (1989) ghánai születésű amerikai írónő. Első regénye, a 2016-ban megjelent Hazatérés hatalmas kritikai sikert aratott: megnyerte a PEN Hemingway Díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Edmond de Goncourt - Jules de Goncourt - A ​XVIII. század művészete
Igen ​értékes forrásanyag ez a kötet, amely két múlt századi francia regény- és tanulmányíró, Edmond és Jules de Goncourt művészeti esszéit tartalmazza. A Goncourt-ok regényeit ma már kevesen olvassák, és még kevesebben tudják, hogy a Goncourt fivérek a korabeli és a régebbi képzőművészet iránt is szenvedélyesen érdeklődtek, műgyűjtők és egyszersmind kritikusok voltak, sőt Jules de Goncourt maga is készített egyáltalán nem amatőr-kézre valló rézmetszeteket. Fogékonyságuk és közönyük antagonizmusa meghökkentő: az impresszionisták kortársaiként részben érzéketlenül, részben bosszankodva mentek el a korabeli kezdeményezések mellett, míg a japán művészetet szinte elsőként fedezték fel, rajongtak érte és propagálták; azt a japán művészetet, amely az impresszionistákat és különösen az utánuk jövő nemzedéket, élén van Goghgal, annyira inspirálta. A XVIII. század művészete iránti vonzódásuk is igen figyelemre méltó, hiszen a közelmúlt festészetét rendkívül friss szemmel érzékelték, és modern, szenzualista képzőművészeti szemlélettel értékelték. Karakteres arcképeket rajzoltak a Saint-Aubinokról, Gravelot-ról, Cochinról, Moreauról, azokról a rézmetszőkről, akik koruk társadalmi és erkölcsi fonákságait vették célba. Tanulmánykötetük legszebb és a mai olvasó számára is legélvezetesebb fejezetei azonban a festőkről szóló pompás írások, a Fragonard, Watteau, Boucher és Chardin művészetéről szóló emelkedett hangvételű tanulmányok, melyek irodalmi stílusa szinte teljesen egybeesik az elemzett tárgy képzőművészeti stílusával, érzékenységével, cikornyáival és színpompás villódzásaival. A könyvet 12 művészeti reprodukció illusztrálja.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Kollekciók