'18. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Emily Brontë - Üvöltő ​szelek
A ​gyermek Heathcliffet a skót felföld lápos vidékén találják. Mr. Earnshaw szíve megegesik az elhagyott fiún, és hazaviszi házába, ahol lányával, Cathyvel és fiával, Hindleyvel él együtt. Heathcliff az évek múltával beleszeret Cathybe. Ám a féltékeny Hindley mindenáron tönkre akarja tenni, ezért azon a napon, amikor Mr. Earnshaw meghal, az istállóba száműzi Heathcliffet. Nem sokkal később Cathy is elhagyja a házat, feleségül megy a szomszéd birtokos fiához, Edgar Lintonhoz. Heathcliff pedig szépen, lassan kiterveli rettenetes bosszúját... Harmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor megírta a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és szelídség furcsa szövedéke ez a történet, egy romantikus írói lélek vallomása a szenvedélyes szerelemről.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Randé Jenő - A ​gépek forradalma
A ​Képes Történelem sorozat átfogó és szemléletes képet ad a történelem legjelentősebb korszakairól, eseményeiről, embereiről, életkörülményeikről, munkájukról, kultúrájukról. A kötetenként 200-250 fényképet és rajzot tartalmazó sorozat Magyarország és az emberiség történetének állomásait mutatja be az olvasóinak.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Joseph Joubert - Gondolatok
Az ​1754 és 1827 között élt Joubert több mint 20 füzetet írt tele gondolataival élete utolsó négy évtizedében; e műve csak jóval halála után jelent meg. Gondolkodásmódja olyan utak kezdete, amelyek a romantikán túlmutatva arra törekszenek, hogy a jelenségeket egyszerre értelmezzék és érzékeltessék. Valéry jellegzetes mondása: "A valóságot csak képtelenséggel lehet kifejezni", csupán kiélezett megfogalmazása annak, amit Joubert így írt egy barátjához intézett levélben: "Egy idő óta csakis annak kifejezésére törekszem, ami kifejezhetetlen." Túl azon, hogy önmagunk megfigyelését és megismerését a gondolkodói őszinteség alapfeltételének tartotta, sokféleképpen vizsgálta az élet, az életvitel tartalmát és formáját. Sokat foglalkoztatták a stílus problémái: gondolatait a végtelenségig tömörítette, árnyalta, csiszolta: ezek közül a legszebbek és a legeredetibbek szerepelnek kötetünkben.

Robert Burns - Selected ​Poems
The ​myth that has grown up around Robert Burns, Scotland's greatest popular poet, has sometimes obscured his original poetic gifts. The educated son of a poor cotter, Burns became known for his rustic background, his fraternity with the working man, his Jacobite loyalty and his amorous entanglements. Yet his contribution to literature is immense. His use of dialogue and colloquial speech is comparable to that of Chaucer and Byron, but is also uniquely his own. He liberated language, allowing freedom to the Romantic movement, and his use of old folk tunes enormously enhanced the Scottish musical tradition. With imaginative zest he satirized the Scottish community and offered shrewd insight into human nature. Although he was supremely aware of local concerns - religion and politics in particular - his work transcends the parochial and is now admired internationally for its depth of vision.

Bárány Tamás - Rákóczi ​zászlai
Az ​író új kiadásban megjelenő, népszerű történelmi regénye abban különbözik a Rákóczi-szabadságharc sok más szépirodalmi feldolgozásától, hogy szerencsés kézzel megválasztott két főhőse sorsán keresztül az egész Rákóczi-korról kitűnő áttekintés nyújt. Almássy Pál földbirtokos nemes két nevelt fia, Majos János és Majos Kristóf más-más utat futnak meg, de mindkettejük sorsa igen jellemző a korra, és sokak életútjával párhuzamos. János a nép igaz ügye és a fejedelem személye iránti következetes hűség jegyében harcolja végig ezt a szabadságharcot, még a számüzetésbe is követi Rákóczi Ferencet. Kristóf élete pedig annak tükre, mikor hogyan áll a nemzeti felkelés ügye: lelkesedése, vakmerősége, csüggedései s végül árulása mögött is mindig személyes érdekek bújnak meg, "áldozatait" is a várható "eredményhez" szabja. A történet nagyobbik felében János életét követi nyomon az író, Esze Tamás zászlóbontásától kezdve látjuk a kor nagy csatáit, megismerkedünk a vezérekkel, tisztekkel, közkatonákkal, és megtanuljuk tisztelni a szabadságért fegyvert ragadó népet.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Daniel P. Mannix - Fekete ​elefántcsont
Thomas ​Stothard, a Királyi Akadémia tagja, roppant méretű vásznon ábrázolta "A Fekete Vénusz utazását Angolából Nyugat-Indiába". A festményen a Fekete-Vénuszt szállító hajó nem egyéb óriási kagylóhéjnál, s abban bársony trónuson ül az istennő egyenes derékkal. Kar- és bokapereceitől, valamint egy gyöngynyakéktől eltekintve csak egy hímzett övet visel. Tekintete puha és érzéki... Eközben pedig a Fekete Vénusz, ha Angolából Nyugat-Indiába hurcolt eleven nő volt, olyan hajó fedélzetén senyvedett, amely bűzlött az ürüléktől. Elszakították férjétől és gyermekeitől, bal tomporába bélyeget égettek. Most pedig a hajóstisztek prédája volt, abban a veszélyben, hogy halálra korbácsolják, ha ellenáll nekik. S mi volt a jutalma, ha engedett? Egy marék üveggyöngy vagy egy tengerész zsebkendője, amit a derekára köthetett...

Paul Féval - A ​Fekete Brigád
A ​könyv történetét Walter Scott meséli el vendéglátóinak Párizsban. A XVIII. század Angliájában vagyunk. Skócia behódolt György királynak, de megmaradt híres hadtestje, a Fekete Brigád. A király elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra fölszámolja a lázadásnak ezt a fészkét. Egy áruló segítségével tőrbe csalják a csapatot... Szerelemről, ármányról, vérbosszúról, hősies helytállásról, nemes küzdelemről olvashatuk az ismert francia szerző romantikus történelmi regényében.

Robert Merle - A ​sziget
A ​kitűnő, Goncourt-díjas francia írót ismeri és szereti a magyar olvasó. Regényei (Mesterségem a halál, Két nap az élet, Moncada, Állati elmék, Üvegfal mögött, Malevil és a Védett férfiak) nagy sikert arattak nálunk. Ez a műve, amely most ötödik kiadásban jelenik meg; az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt. Az író ezúttal a távolabbi történelmi múltba nyúl vissza, s a regény megírásához egy XVIII. századi izgalmas epizód, a Bounty nevű angol hajón lezajlott véres lázadás adta az ihletet. Merle azonban a históriai tényt csak ürügyül használta fel, egyébként nagyszerű képzeletére hagyatkozott, és a cselekményt kedvére alakította. A messzi óceániai szigeten lezajló történet feszültsége egy pillanatra sem lankad, az olvasó, a szó szoros értelmében, nem tudja letenni a könyvet: olyan epikai sodrása van, mint a legjobb Dumas vagy Jókai-műveknek. Az ifjú vagy a felnőtt, a kezdő vagy az ínyenc olvasót mindvégig leköti az önkéntes angol hajótöröttek és a nyíltszívű, de önérzetes tahitiak küzdelme, és elbűvöli a déltengeri szigeten lejátszódó történet, az író remek jellemábrázoló ereje, a tragikus jeleneteket is fűszerező humora. A könyv mégsem pusztán színes, izgalmas kalandregény: megrázza, felkavarja az olvasót. A sziget nagyigényű alkotás; rávilágít a faji előítéletek veszedelmes következményeire, s felveti a háború és béke, a szabadság és a rabság, az egyéni és a társadalmi boldogság nagy kérdéseit.

Örsi Ferenc - A ​Tenkes kapitánya
Most ​hát ismét elénk lépnek valamennyien a tévé nagysikerű filmjéből: Eke Máté, a "Tenkes kapitánya", Siklósi bácsi, Veronika, aztán a mafla Eberstein báró és butácska felesége. És újra végigkísérhetjük az izgalmas és vidám kalandokat amelyek mindegyike arról szól, hogyan támad fel Eke Máté vezetésével a Siklós környéki szegény nép a vár császári parancsnoka ellen, és hogyan keseríti meg minden napját, amíg Béri Balogh Ádám felmentő kuruc serege meg nem érkezik... Örsi Ferenc ifjúsági regényében jelenetről jelenetre nyomon követte filmjét: semmi sem maradt el ebből az országos hírre kapott több külföldi televízióban is vetített, mesei ihletésű érdekes történetéből.

Jókai Mór - Névtelen ​vár
A ​francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Pethő Zsoltné Németh Erika - Szentendre ​iskolái
Megjelent ​egy könyv, Pedagógus napra. Keménykötésû, több mint ötszázhúsz oldalas, magánkiadásban és városi jelentõséggel, Pethõné Németh Erika Szentendre iskolái 104?-2005 címmel. Fontos munka, jelentõs, legalábbis a város közössége számára, mert hát a legfontosabb városi dologról, Szentendre iskoláiról szól. Ha patetikus lennék, azt is írhatnám, becses ajándék a nemzet napszámosainak. Megfelelõ városi támogatás nélkül, de megjelent Erika néni gyûjtõszenvedélye és áldozatvállalása eredményeképpen. S ez jelez valamit. No nem azt, hogy a város nem volt képes az ügy mellé állni, támogatni, persze azt is, de még valamit. Talán azt, hogy elérkeztünk, én nagyon remélem elérkeztünk abba korba, amikor lehet és szabad emlékezni, sõt ezt leírni is. Mert hát nem csak Szentendrének, de szinte az egész országnak nincs huszadik századi történelme. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nincs semmi írva a huszadik századról a történelemkönyvekbe, mert ott áll tudósaink közmegegyezésen és, vagy közvitatkozáson alapuló értékelése a századról, de az a természetes közösségi történelme, az nincs. Amit a családok, egyesületek, kisközösségek írtak le Európa boldogabbik felén magukról, életükrõl, büszkeségeikrõl és szegyelleni valóikról. Nincs ilyen történelem felénk, mert a huszadik század elsõ évtizedének végétõl, szinte 2000-ig fortélyos félelmek tartották a fiókokban a fényképeket, iratokat, fejekben elrejtve a történeteket, mert rossz következménye lehetett ha mesélünk magunkról, volt a történelmi tapasztalat. Mert nagyapáink és apáink keservesen megtanulták, hogy jobb, ha az ember nem nyilatkozik arról, hogy milyen vallású, mert elõfordulhatott, hogy haláltáborban találja magát, milyen nemzetiségû, mert kitelepítésre szánt vagonba rakják, sõt arról sem, hogy esetleg a nagypapa a virilista listán került a tanátsba, mert könnyen a Hortobágyra kerülhetett vagy kuláklistára és még sorolhatnék vagy tizenöt szempontot, amely szerint a huszadik században hátrányba lehetett kerülni. Így hát még idõnként ma is néma a közemlékezet. Ha máson nem, csak magamon megtapasztalhatom, ahogy írom a város 1974 és 1988 közötti kisebb helyi történéseirõl dolgozataimat, hányszor kell belátnom, hogy korábbi lelkes talpnyalók, hogyan lettek mára ellenállókká, nagyhangú elv és értékváltókká és ezért, az ember inkább kihagyja, mint, hogy kortársait, ismerõseit kellemetlen helyzetbe hozza. Mert hát nem minden esetben a személy, hanem az esemény, történés, annak összefüggései a fontosak a közösség számára. S talán ez a helytörténeti némaság az oka, hogy még ma is lehet okos félretájékoztatással, elhallgatással hõsöket gyártani. No ennek feloldásban is fontos az ilyen könyv, persze nem ez a jelentõsége, hanem az, hogy van egy asszony közöttünk, aki gyûjtött, írt és saját pénzén kiadott egy könyvet, a város egyik legfontosabb közösségi ügyérõl a város iskoláinak történetérõl, rólunk szentendreiekrõl, nekünk, magunkról. Köszönet és gratuláció érte.

Arthur Japin - Casanova ​menyasszonya
1758, ​Amszterdam. A csábítás magasiskolája, ahogyan a kifogástalan modorú Seingalt lovag küzd az ünnepelt holland kurtizán, Galathée de Pompignac kegyeiért. A hölgyet kézről kézre adják hódolói, mert meg akarják tudni a titkot: miért rejti arcát mindig fátyol mögé. Seingalt ennél is többet akar, Galathée szívét; s fogadást ajánl a nőnek: ha egyetlen olyan asszonyt talál, akinek szenvedést okozott a lovag szerelme, elutasíthatja őt, különben oda kell adnia magát. Galathée nem tudja, hogy Seingalt lovag Giacomo Casanova néven lesz az utókor szemében a széptevés legendás alakja. Seingalt lovag meg nem tudja, hogy Galathée igazából Lucia, az egyszerű olasz parasztlány, az egyetlen nő, aki rég megremegtette a szívét. Ám a féktelen Lucia hosszú utat tesz meg, mire rideg Galathée válik belőle. Velencébe, Párizsba, majd Amszterdamba viszi a sorsa, cselédszobákon, utcasarkokon és bordélyházakon át. Megismeri kora legfontosabb eszméit, hóbortjait és kelepcéit, megtanul tűrni és az eszére hallgatni. Már azt hiszi, nincs mit tanulnia az élettől, ám a legfontosabb lecke még hátravan. Találkozása egykori szerelmével mindent felforgat, és mégis, valamiképp végre minden a helyére kerül...

Kazinczy Ferenc - Fogságom ​naplója
1794. ​december 14-én, egy vasárnapról hétfőre virradó éjszaka fegyveres ulánusok zörgetik meg a Kazinczy-kúria ajtaját, hogy az álmából felriadó Kazinczy Ferencet letartóztassák, és a nádor, Sándor Lipót főherceg parancsára - szigorú őrizetben - Budára kísérjék. Kétezer-háromszáznyolcvanhét nappal később, 1801. június 28-án - ismét vasárnap - a munkácsi várbörtön főstrázsamestere magához kéreti a 41 éves, már őszülő írót, és tudomására hozza: őfelsége visszaadja szabadságát, őszintén remélve, hogy élete az elkövetkezőkben szerencsésebben alakul majd, mint a múltban. A Fogságom naplója e kevés híján hétéves raboskodásnak a krónikája. A magyar emlékirat-irodalomnak ez a ma is élő, klasszikus remeke történelmünk egyik drámai időszakáról is számot ad: a Martinovics-per, a jakobinus mozgalom eltiprásának koráról. Kazinczy vérbeli memoáríró, mindig tényeket közöl, időhöz kötve, szűkszavúan, már-már könyörtelen őszinteséggel, a különféle helyszíneket legtöbbször le is rajzolva, ugyancsak tárgyszerűen és pontosan, mintegy a szavakba foglaltak hitelesítésére. Mondanivalója, emberi, eszmei helytállása, Buda, Kufstein és Munkács börtöncelláinak fojtott légköre, az egész korszak minden bizonytalansága, félelme és reménye ezekből az apró, realista hűséggel megörökített részletekből áll össze egységes egésszé.

Fábián Janka - Az ​utolsó boszorkány lánya
1760-ban ​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte… Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Fábián Janka - Az ​utolsó boszorkány történetei 1.
1735. ​Az utolsó nagy boszorkányüldözési hullám Magyarországra is elér. Az esztergomi pékmester tizenöt éves lánya, Sárosi Felícia végignézi, ahogy szeretett nagynénjét meghurcolják, majd kivégzik. Halála előtt a szép Sárosi Kata súlyos titkot bíz a lányra... a boszorkányok örökségét. A Sárosi család Esztergomról Budára költözik egy új élet reményében, ahol Felícia -hátrahagyva szerelmét - csodás és rémséges kalandok sorát éli át: kuruzslást tanul a Gellért-hegy titokzatos boszorkányától, férjével kis kávéházat nyit Bécsben, majd javasasszonyként Mária Terézia bizalmasa lesz. Közben zajlik a háború az osztrák örökségért, ami Prága felszabadításával és Mária Terézia cseh királynővé koronázásával sem ér véget, és Felícia kötelességének érzi, hogy a maga eszközeivel segíteni próbáljon a szenvedőkön - még akkor is, ha emiatt gyanúba keveredik, és a királynővel lassan kialakuló barátságát is kis híján elveszíti... Mágia, bűbáj és boszorkányság - Fábián Janka népszerű e-könyv sorozata, eddig nem publikált új epizódokkal gazdagodva, végre keménykötésben is a rajongók kezébe kerülhet.

Jókai Mór - Rab ​Ráby
"... ​az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)

Franz Mehring - Tanulmányok ​a német történelemről
Franz ​Mehring, a német munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a marxista történelemfelfogás kiváló képviselői és terjesztői közé tartozik. Számos történeti művet alkotott. Sokat foglalkozott Németország történetével, és jelentős munkát végzett ennek marxista értelmezése terén. Kiadványunk a német történelemről írott műveiből, cikkeiből közli a legjelentősebbeket, legjellemzőbbeket azzal a céllal, hogy az olvasó képet kapjon a német történelem menetéről a 16. századtól a 19. század végéig, s megismerje azt is, mint formálódott ki a német munkásosztály történelmi tudata a századfordulón.

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Láng György - A ​Tamás-templom karnagya
"Minden ​korok, minden földek legnagyobb muzsikusa", Johann Sebastian Bach életének, örömeinek, bánatainak, sorsának hallatlanul élvezetes, izgalmas regénye.

Victor Hugo - Kilencvenhárom
A ​romantika óriásának ez a kései műve a jakobinus diktatúra nehéz esztendejéről, 1793-ról szól. A mű megírásának idején - 1873-ban, két évvel a Párizsi Kommün tragikus bukása után - a francia nép már levert forradalmainak egész sorára tekinthet vissza. A forradalmak és a Kommün igazságának vállalása késztette arra az aggastyán írót, hogy regényében a forradalmi eszméknek monumentális emlékművet állítson. A regény a hatalom megtartásának kulcskérdése köré építkezik, ez az a feladat, amely történelmi leckeként magasodik a forradalmárok előtt. Külső és belső ellenség, eszmék és eszmények harca veszélyezteti a forradalom létét. Alapvetően a harmadik rend - plebejus és polgár - vívja harcát a feudalizmus erőivel. A drámai küzdelem paradoxona: mindkét oldalon a nép fiai küzdenek - arisztokraták vezetésével. Két márki - nagybácsi és unokaöcs - áll a harcolók élén, a két világ, a régi és az új képviseletében. Az ellenforradalmi Vendée és a forradalmi Párizs csap össze öldöklő csatában, mely ha nem is végleges de újabb győzelmet hoz a forradalom eszméjének. A 24 kötetből álló sorozat végigkíséri a társadalmi fejlődés folyamatát a rabszolgatartó társadalomtól egészen a szocializmus világáig.

Szerb Antal - A ​királyné nyaklánca
„Ez ​a könyv Marie Antoinette királyné nyakláncának híres történetérõl szól, vagyis a francia forradalom elõzményeirõl. A szokott történelmi életrajzoktól egyrészt abban különbözik, hogy nem életrajz, másként és fõleg pedig abban, hogy nem elégszem meg az események elmondásával, hanem igyekszem elmagyarázni azokat, elõzményeikkel és következményeikkel együtt. Így kísérlem meg egy rendkívül kalandos és mégis elejétõl végig igaz történet keretében bemutatni XVI. Lajos korának francia társadalmát, irodalmi és érzelmi életét, nevezetes figuráit, és az egészet egy eleven és szuggesztív tablóba állítani össze, amely képet ad arról, hogy miért kellett kitörnie a francia forradalomnak.” - Szerb Antal nyilatkozata (Bibliotheca, 1943)

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja
Thornton ​Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját - "olyan alkotás, írta, mely ... érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny" -, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. "Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak" - ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség - vagy isteni rendelés.

Benyák Zoltán - Az ​utolsó emberig
Esküdt ​ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra. A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért. Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük. Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön - a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.

II. Rákóczi Ferenc - II. ​Rákóczi Ferenc emlékiratai
Rákóczi ​1717 tavaszán francia nyelven vetette papírra a szabadságharc eseményeire emlékező iratait, vélhetően diplomáciai céllal. A Mémoires először 1739-ben, Hágában került nyomtatásba más kuruc iratokkal, valamint Bethlen Miklós emlékirataival együtt. Magyarul első ízben 1861-ben jelent meg, újkori fordítására Vas István vállalkozott (1948), mindmáig az ő tolmácsolásában ismeri a magyar olvasóközönség. Jelen kötethez a Rákóczi szövegeit immár harminc éve gondozó Kovács Ilona írt utószót, melyben végigkalauzol a fejedelem életútján, röviden felvázolja irodalmi, teológiai és államtudományi munkásságát. A színvonalas kiadványt időrendi tájékoztató egészíti ki.

James Fenimore Cooper - A ​kém
1959-ben ​jelent meg magyarul Coopernek, az indiánregények kitűnő írójának az a kalandregénye, amelyet átdolgozva most ismét olvashat a nagyközönség. A kém igazi romantikus történet, valóságos történelmi háttérrel: azoknak, a névtelenséget önként vállaló embereknek állít emléket, akik a hírszerzés nehéz és hálátlan szerepét játszották végig a történelmi események színpadán. A történet az 1780-ban induló amerikai függetlenségi háború idején játszódik, főszereplői valós és fiktív alakok (Washington tábornok, Tarleton ezredes, Sumter tábornok stb.), akiknek sorsán keresztül megismerhetjük az Egyesült Államok első politikai lépéseit, és az Anglia elleni küzdelmeit. A Kongresszus kinevezett egy különleges és titkos bizottságot azzal a céllal, hogy kiderítse az angol katonai szándékokat. A bizottság elnöke – az író barátja – szolgálatába fogadott egy egyszerű embert, aki csupán hazája iránti szeretetből vállalta a hírszerzést. Ő lett a kém, a New York állambéli házaló, Harvey Birch – a regény főszereplője. Az ő sorsa fonódik össze az előkelő délvidéki Wharton család történetével. Henry Wharton királypárti kapitány, testvére azonban gyermekkori barátjába, Dunwoodie ezredesbe szerelmes, aki Washington és az ifjú köztársaság szolgálatában áll. A királypárti kapitányt a megvetett „házaló-kém” menti meg a törvény halálos ítéletétől, és szökteti biztonságos helyre. Hogy ki is tulajdonképpen Harvey Birch, azt csak a mintegy fél évszázadot átívelő történet végén tudhatjuk meg. Szerelem, hűség, bátorság és férfiúi erény, elvhűség és politika formálják az elbeszélést, amely végül is a romantika mindent megoldó igazságosságával zárul: a fennkölt érzelmek győzedelmeskednek, és a szereplők élete jóra fordul. A „kém” a szabadság mártírjaként, igazi jellemét rejtve, csak kevesek által ismerve, mindenét hazájáért feláldozva hal meg. – Minden olvasónak ajánlható.

Benedek István - Párizsi ​szalonok
XV. ​Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.