Ajax-loader

'filozofikus regény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Robert M. Pirsig - A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Lassusag
elérhető
65

Milan Kundera - Lassúság
Miért ​tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, és miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándor-legényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős - valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuellek és a politikusok erkölcsi exhibiciozizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket.)

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Az ​író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. "Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" - mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Paulo Coelho - A ​fény harcosának kézikönyve
Űrutazások, ​klónozás – lassan mindkettőt természetesnek tekintjük, de ahhoz még mindig nem vagyunk elég bátrak, hogy alámerüljünk saját bensőnk mélységeibe. A fény harcosának kézikönyve épp ilyen utazásra hív: a lelkünkben munkáló ellentétes erők megértésére, régi álmaink feltérképezésére, Személyes Történetünk beteljesítésére. A gyűjtemény rövid elmélkedések füzére, és arra emlékeztet bennünket, hogy mindannyian a fény harcosai vagyunk. Harcosok, akik képesek meghallani a szív csendjét és félelem nélkül megbirkózni a nehézségekkel. Akiknek időnként szükségük van a megállásra, a befelé fordulásra, hogy újra derűvel és kitartással szemlélhessék az életet. Akik észreveszik a mindennapi élet apró csodáit. Akik tudják, hogy megéri hinni, hiszen minden vereségre két győzelem jut.

Szathmári Sándor - Kazohinia
Swiftéval ​vetekedő, fanyar "angol" humorral megírt regényében a magyar szerző szinte mindenkit és mindent kifiguráz, ami korunk és világunk társadalmait jellemezheti. Kazohiniában a hinek uralkodnak - ésszerűen, gyakorlatiasan, tudományosan -, de elviselhetetlen lélektelenséggel, érzelmek, vágyak nélkül. Előlük a szerző - "Gulliver" - az elszigetelt telepen élő behinek közé menekül, akik között viszont rémülten döbben rá, milyen hajszálvékony a határ az érzelmek, hiedelmek, babonák logikátlan, irreális világa és az elmebaj között. Az események azonban - különösen a behintelep - félelmetesen idézik mindennapi tapasztalatainkat, egy zseniális író többszörösen görbített tükrében.

Jonas Avyžius - Elveszett ​hajlék
A ​történelem förgetege ugyancsak megpörgette a litván népet az 1941-43-as években. Alighogy visszaállították a szovjetrendszert Litvániában, a hitleri fasizmus - megint villámháborús győzelemben reménykedve - lerohanta a balti köztársaságot. Sokan megtántorodtak, és a háromfelé vezető elágazásnál vagy az együttműködés mocsarába süppedő, de egyelőre a legkényelmesebbnek látszó ösvényre kanyarodtak, vagy a sehová se vivő középútra léptek; a legvilágosabban látók és a legmerészebbek a legmeredekebbet: az ellenállás útját választották. Avyzius szélesen hömpölygő epikája egyetlen litván kisvárosnak és környékének jellegzetes alakjait vonultatja fel, az ő sorsukkal, viselkedésükkel példázza egész társadalmi osztályok és rétegek magatartását, jó vagy rossz végzetét. A nácik lakájává szegődött, mégis a független Litvánia illúzióját kergető Adomas, a rendőrfőnök megpróbál ugyan két széken ülni, de a pad alá esik: az erkölcsi mocsárba, majd a szellemi megsemmisülés szélére - a bolondokházába kerül. A humanista Gediminas, a történelemtanár és költő hosszú-hosszú szenvedés után, a fasiszta pokol bugyrainak megjártával döbben rá, hogy "vétkesek közt cinkos, aki néma". Csak Marius, a partizán tudja kezdettől fogva, melyik út vezet el nemzetének boldogulásához: a harc vállalása, hogy - bár iszonyú áldozatok árán - a többi testvérnép közösségében végre a litván is nyugtot jelent. Még sok-sok egyéni, egyszersmind típusnak is szánt figura népesíti be az 1976-ban Lenin-díjjal kitüntetett, a Szovjetunió népeinek összetartozását bizonyító alkotást.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazásai
A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

700028
elérhető
13

Farkas Tiborc - Vadidegen
Amint ​meglátta a krematórium igazgatói posztjára szóló pályázatot, Tom rögtön felismerte a nagy lehetőséget, hogy itt aztán a senki földjén szabadon és gondtalanul hódolhat a hobbijának, az emberi rasszok tanulmányozásának. Itt, a pokol kapujában senki sem fogja megzavarni, az elátkozott úton nincsenek társak, egyedül parádézhat a szemfényvesztés ördögi cirkuszában. Mert hiszen ha lemállik a bőr és a hús, már mindenki egyforma lesz, csupán a csontok különböznek addig, amíg el nem porladnak a kemencében. De addig ő töltheti be a hoppmesteri szerepkört. A végeláthatatlan európai megapoliszban üzemelő krematórium igazgatójának, Tomnak látszólag nyugodt és egyszerű élete van. A bevándorlókkal teli külvárosokból érkező hullák nem sok vizet zavarnak. A néma, idegen testek társasága és a halottasház minimalizmusa mégsem képes elhozni Tom számára az áhított nyugalmat. Pánikrohamok gyötrik, barátnőjét, a sebész Ingridet és karót nyelt családját egyre nehezebben viseli el, álmaiban pedig pusztító népvándorlások, faji háborúk és a civilizált Nyugat alkonyának rémképei kísértik. Amikor pedig gyanút fog, hogy a hullaházból bevizsgálásra elszállított emberi szervek körül nem stimmel valami, olyan események középpontjába kerül, melyek során örülhet, ha ő maga nem kerül boncasztalra Farkas Tiborc regénye szédítő utazás egy nem is olyan távoli jövőben, egy olyan városban, ahol mindenki jött valahonnan, de otthonra senki nem talál. Megrendítő összeomlás-történet és filozofikus krimi egyszerre, melynek utópikus látomásaiban több dologra ismerhetünk rá a mai életünkből, mint elsőre gondolnánk.

Mitchell Wilson - Találkozás ​egy távoli délkörön
Mitchell ​Wilson tudósnak indult - és író lett belőle. Hogy miért, arról éppen ez a regénye árulkodik legtöbbet. Hőse Nick Rennet, az amerikai atomkutatás és űrkutatás egyik legjelentősebb művelője, aki ifjú fővel részt vett a Hirosimára ledobott amerikai atombomba megszerkesztésében. Amikor a regényben megismerjük, súlyos válságban gyötrődik: felesége elhagyta, munkájában pedig nem jut előbbre, s ebben az elbizonytalanodott állapotban egyre elviselhetetlenebbül kínozza a lelkiismeretfurdalás Hirosima pusztulásáért. Ekkor érkezik meg a Szovjet Tudományos Akadémia meghívása egy moszkvai tudós-kongresszusra. Rennet úgy kap utána, mint fuldokló a szalmaszálba; az utazás, szovjet kollégáival való találkozása talán elmozdítja majd a holtpontról, vagy ha nem, legalább egy időre elfeledteti vele kínzó problémáit. Milyennek látja Moszkvát s a szovjet embereket egy amerikai? Sok-sok útleírás után is érdekes és sokban új az, amit elmond nekünk Nick Rennet, aki tele várakozással - s némi előítélettel - érkezik a Szovjetunióba. Eleinte azonban hiába várja, hogy felébredjen benne a tettvágy, hogy ismét érezze azt a furcsa izgalmat, amely ezelőtt nagy tudományos eredményekhez vezette. És ezt végül nem is az alkotó munkára maximálisan lehetőséget kínáló tudományos intézet hozza meg, hanem - egy fiatal szovjet tudósnő szerelme. Wilson regénye elejétől végig izgalmas, lebilincselő olvasmány. Alakjai hús-vér figurák, akiket eseményekkel teli, küzdelmes korunk teremtett.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Csontbrigád
A ​Csontbrigádot Rejtő nem más műveiből ismert fortélyos stílusában írta: egyszerű bűnügyi regény ez. Az alaphelyzet egy megsértett gentleman-agreement játékára épül. Az idegenlégió viszontagságaiban megfáradt két barát - Henry Fécamp és John Carew - elhatározza, hogy egyikük a másik halála árán leszerel a légióból. A szabadító ötlet Carewé: egyikük egy már elkövetett gyilkosságot - a másik bizonyító feljelentésének segítségével - vállal magára. Az ötleten túl a felkínálkozó szabadság is az övé: a fej vagy írás játék neki kedvez. De az erkölcsi jóvátétel és a végső igazság mégis Fécampé, mivel a regény végén kiderül, hogy a játékhoz ürügyül választott gyilkosságot Carew követte el. Fécamp meghurcoltatásának voltaképpen barátja bűnös jelleme az oka, mint ahogy a főhőssel egyetemben, a Csontbrigád többi száműzöttje is emberi vétkek miatt szenved - ártalanul.

Apuleius - Az ​aranyszamár
Az ​Aranyszamár latin irodalom egyetlen nagy regénye, az örökké kíváncsi, nyugtalan és titkokat feszegető ember tragikomédiája. Lucius, a regény hőse, Thessaliába, a mágia és a varázslat hazájába utazik. Madárrá szeretne változni, de végzetes tévedés következtében szamárrá változik. Most ez az emberi értelemmel megáldott vagy megvert szamár a kalandok egész sorát szenvedi végig, míg végre visszaváltozik emberré. Ezt a regényt filozófus írta, Apuleius, i. sz. második századának derekán, Észak-Afrikában, ahol közben egy boszorkánypernek is hőse volt. Apuleius regényének alapgondolata mélységes igazságokat hordoz, maga a regény azonban minden ízében mulattató. Ebben a filozófusban egy ragyogó író is lakott; írói művészetének remekei a novellák, amelyek Boccaccio Dekameron-ján keresztül a világirodalomba is utat találtak. De a regény legszebb virága Amor és Psyche története, a Hamupipőke meséjének ókori változata, a földöntúli szerelem sugárzó költészete.

Voltaire - Candide ​vagy az optimizmus
Tragikus ​és mulatságos kalandok során járja be Candide a világot (még Eldorádóba is eljut), hogy gyötrelmes megpróbáltatásai végén feltegye a kérdést: igaza volt-e tanítómesterének, Panglossnak, aki azt vallotta, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika? Ha csakugyan így van, vajon miért annyi a nyomorúság, mire való a háború meg az inkvizíció, a vakhit meg a nyomor? S mit tehetünk ellenük? A bölcsesség, mellyel Voltaire a _Candide_-ot zárja, látszólag roppant egyszerű: _műveljük kertünket, vár ám a munka a kertben_. Mióta a regény megjelent (1759-ben, Genfben, s persze álnéven, mint Ralph doktor munkája), az utókor sokféleképpen értelmezi a voltaire-i filozófia e nagyszerű paraboláját. Vajon rezignáltan műveli-e kertjét Candide, vagy a történelmen, legalábbis a maga történelmén diadalmaskodó ember magabiztosságával? S valójában mi is _az én kertem_, hol húzódik a kerítése? Akárhány feleletet is találunk e kérdésre, annyi bizonyos: Candide az örök típus. Akár a népmesék hőse, azért indul vándorútra, hogy megtalálja tulajdon élete, vagy ha úgy tetszik, az élet értelmét.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
"Azt ​az olvasót, aki ... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" - írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

Milan Kundera - Halhatatlanság
Milan ​Kunderának ez a regénye egyetlen mozdulatból születik, egy nő hanyag gesztusából az úszástanára felé - ez teremti meg az új mű főhősét a történetben tevékeny szerepet játszó, s történetesen Kundera nevet viselő író agyában. Miként Flaubert Emmája vagy Tolsztoj Annája, Kundera Agnese is olyan varázzsal bír, amely meghatározhatatlan vágyódást ébreszt. Ő az ihlető forrása a műnek, a képzelet gesztusának, amelyben megtestesül és kifejeződik Kundera eszménye a regényről (és a regény céljáról): a létezés nagy témáinak vizsgálata. A Halhatatlanság hét fejezete négy mai szereplő - Agnes; a férje, Paul; a húga, Laura és a szomorú hedonista, Rubens - kapcsolatait ábrázolja, s ezzel párhuzamosan meleg iróniával festi le az öregkorba hajló Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyát. Ezeken az alakokon keresztül Kundera a modern életről és a nyugati társadalomról mond erőteljes, mélyreható véleményt, ám a regény igazi témája - miként Kunderánál mindannyiszor - máshol van: egzisztenciális és metafizikai szinten. A szentimentalizmus kultusza, szerepe életünkben és a Nyugat történelmében, a konfliktus a személyiség és önnön képe között - ezek a mű fő pillérei: egy felejthetetlen jelenetben Hemingwayt látjuk a túlvilágon, amint Goethével vitatja meg a halhatatlanság okozta mély bánatot, az ember tehetelenségét a róla kialakult képpel szemben, amely fölött nincs hatalma.

J. M. Coetzee - Jézus ​gyermekkora
Egy ​férfi és egy ötéves fiú óceánokon átkelve új hazába ér. Átmenetileg egy sivatagi táborban helyezik el őket, ahol a Simón és David nevet kapják, majd elindulnak Novilla áttelepülési központjába, hogy megkezdjék új életüket ebben az új, ismeretlen országban. Simón dolgozni kezd egy gabonakikötőben. A munka szokatlan és nehéz, de dokkmunkás társaival – akik pihenőidejükben filozófiai eszmecserét folytatnak a munka méltóságáról – hamar összebarátkozik. Lakást, ételt és minden szükséges holmit biztosít maguknak, majd hozzálát, hogy teljesítse valódi feladatát: felkutassa a különleges kisfiú édesanyját… J. M. Coetzee (1940–) Nobel-díjas író, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, a dél-afrikai irodalom legjelesebb képviselője. Legújabb regénye, a 2013-ban megjelent Jézus gyermekkora az utopisztikus államfilozófia és a kereszténység, a jézusi tanítások allegóriáinak furcsa, magával ragadó, lírai szövedéke, melynek furcsa és bonyolult szálai egy különleges gyermek sorsa körül szövődnek.

Howard Spring - Tövis ​és borostyán
A ​becsvágy!... Hamiltonnál még csak bizonytalan nyugtalanság, szinte valami láz, amely valahogy felébred az ereiben és most ott marad örökre, kiolthatatlanul. Hogy legyen valaki! Hogy valamit csináljon! Hogy kezében tartsa az embereket!... - Olvasd Miltont - ajánlotta Birley Artingstall. Olvasd ezt, olvasd azt. Valaki mindig unszolta. Ő meg mindig szót fogadott. Olvasta Miltont. Ezt olvasta: _A hírnév sarkantyúját vágja szellemünk lelkünkbe, egyetlen gyöngeségünkként, hogy megvessünk élvet s dicsérjünk munkás napot..._ Dünnyögve ismételte magában a szavakat. "Hogy megvessünk élvet..." Szerette az életet, amelyet élt, élvezte minden percét, csak éppen azt nem tudta, hogy miért rendezte így az életét. Újra elolvasta a sorokat. "A hírnév sarkantyúját..." A hírnév... A szó napokig zsongott a fejében. Nem tudott szabadulni tőle.

Mary Shelley - Az ​utolsó ember I-II.
A ​21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik. Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett? E kötettel nem egyszerűen egy újabb fantasztikus regényt adunk olvasóink kezébe. Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét. Ez az elgondolkodtató, filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált - bizonyság erre az is, hogy most készül belőle film az Egyesült Államokban.

1123673_5
elérhető
121

Mark Helprin - Téli ​mese
Az ​1900-as évek első évtizedének New Yorkjában egy téli reggel Athansor, a csodálatos képességű fehér ló megmenti a rokonszenves csirkefogó, Peter Lake életét. A jobb sorsra érdemes betörő, aki mindemellett a modern kor gépeinek mestere, szakadatlanul menekülni kényszerül a Kurtafrakkosok bandája elől. A Téli mese szövevényes története átível az egész huszadik századon. A filozofikus szépségű regényben bármi megtörténhet - s meg is történik egy apokaliptikus hóvihar után. Helprin végigkalauzol minket a zajos huszadik századon, háttérben a folyton változó, delejesen vonzó, nyüzsgő New Yorkkal. Szereplői szinte mindannyian egy jobb világ megteremtésének szentelik az életüket. Várva, hogy az ezredfordulón pusztító tűzvész után beköszönt az aranykor az Igazságosság Városában. A Téli mese 1983-as megjelenése óta méltán vált kultuszkönyvvé szerte a világon. A Téli mese kalandos története megihlette a filmkészítőket is. A csodálatos regényt Jennifer Conelly, Will Smith, Colin Farrell és Russel Crow főszereplésével mutatják be a mozik világszerte. Mark Helprin (1947) amerikai író, esszéista, újságíró. New Yorkban született művészcsalád gyermekeként. Szolgált a brit kereskedelmi flottánál és az izraeli hadseregben. A Wall Street Journal, a The New Yorker és a The New York Times újságírója. Novelláskötetek, regények és gyermekirodalmi művek szerzője.

Roger Martin du Gard - Egy ​lélek története
Az ​író ezt a művét különböző formai megoldásokkal kísérletezve, végül csaknem teljesen párbeszéd-formában írta meg, Jaen Barois és a jelképes nevű Luce, illetve ellenfeleik sorsában a 19. század második felének franciaországi társadalmi és ideológiai küzdelmeit ábrázolja. A vallásból kiábrándult, meggyőződéséért családjával is szakító Jean Barois lázadása útján eljut az antiklerikalizmusig, a szabadgondolkodásig, radikalizmusig, s a Dreyfus-per idején az igazságtalanul megvádolt tiszt mellé áll. Az író rendkívüli alapossággal és részletekben gazdagon ábrázolja e nagy jelentőségű per történetét.

Demian
elérhető
73

Hermann Hesse - Demian
"Minden ​ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Vajon bűn-e a bűn? Jó-e a jó? Tényleg van szabad akaratunk? Létezik Isten? Mi a valódi szeretet? Kérdések, melyek előbb-utóbb mindnyájan felteszünk. A Demian megjelenése óta a világirodalom egyik fontos műve.

Thaisz
elérhető
3

Anatole France - Thaisz
Anatole ​France, az értelem és az emberiesség nagy írója, derűs, egyben gúnyos nyugalommal és fölénnyel szemléli az emberi nem ezer ostobaságát és kártékony őrületét. Ebben a művében érzéki színekkel kelti életre Thaiszt, a legendás hírű alexandriai kurtizánt. a hanyatló Róma és fiatal kereszténység világa, harca és szenvedélye kavarog színesen a háttérben, miközben Paphnutius apát, a sivatagban élő szerzetes elkárhozik Thaisz iránt táplált "bűnös" szerelmében. Ellenben Thaisz, a tündöklő kurtizán, aki szerette az embereket, a szépet, a természetet, a művészetet, és egész életében a szerelem oltárán áldozott, tiszta szívvel üdvözül. Anatole France Thaisz megtérését gúnyos, bölcs mosolyával meséli el úgy, ahogy ő látja: a késői kor kételkedő tekintetével. A nagy író, a szépség szerelmese, ebben a kötetben is az emberi értelem és a harmonikus szépség hű szószólója marad. Európa Könyvkiadó, 1962

Tropikom%c3%a9dia
elérhető
2

Vercors - Tropi-komédia
Mi ​lenne ha... Mi lenne, ha a tudósok megtalálnák az emberszabású majom és ember közötti hiányzó láncszemet, nem megkövülten és egy példányban, hanem elevenen és több ezer példányban? Ebből a fantasztikus feltevésből indítja el a pergő cselekményt Vercors, tragikomikus bonyodalmak, ötletes fordulatok, szellemes epizódok láncolatán keresztül és vezeti az izgalmas végkifejlet felé. A legnehezebb kérdésre kell választ adni: emberek-e a tropik vagy állatok? Mi teszi az embert emberré? Mert hát végül is az angol bíróságnak kell döntenie róla, hogy gyilkos-e vagy nem gyilkos az újságíró, aki egy tropi nősténnyel nemzett csecsemőjét meggyilkolta... A voltaire-i és france-i hagyományokat folytató filozofikus-fantasztikus regényében Vercors hangot ad gyötrő aggodalmának az emberi méltóságra érdemes emberért, az emberséges emberiségért.

Orhan Pamuk - A ​nevem Piros
Nevem ​Piros című regényével a Nobel-díjas török író, Orhan Pamuk akárha első szerelmét, a festészetet köszöntené. Ő maga "legszínesebb és legoptimistább" regényének nevezi. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik.

Kajetan Kovič - Sem ​isten, sem állat
Egy ​elmúlt nagy szerelem emlékét hordozza magában Andrej, a harmincöt éves, magányosan élő mérnök. Már egy esztendeje, hogy elbúcsúzott Milenától, de ez a kapcsolat ma is átszövi tudatát, érzéseit, hangulatait. És ekkor találkozik egy huszonhárom éves, szép fiatal lánnyal, aki néhány napi ismeretség után az övé lesz. Mártát, a vonzó partnert, Andrej egyre közelebb érzi magához - s felbukkan előtte egy újabb szerelem lehetősége. E két sajátos összetartozás történetét beszéli el díjnyertes regényében Kajetan Kovic, a jugoszláviai szlovén irodalom rangos képviselője. Férfi-nő intim kapcsolatának ábrázolása mindig hálás téma a szépirodalomban - Kovic regénye azonban nagyobb igényű ennél: a szerző Andrej figurájában a gondolkodó, töprengő modern értelmiségi típusát rajzolja meg, aki vállalja a szembenézést a társadalom és az egyén problémájával: alkotómunka, morál, házasság, közöny, magányosságérzet, egzisztenciális törekvések, polgárosodó szemlélet nálunk is időszerű kérdéseivel. Az ember nem lehet közönyös, mint az isten, sem elégedett, mint az állat: a közöny elleni lázadás viszi előbbre az életet. Csupán ez a felismerés vezethet el az alkotó életformájához és az igazi szerelemhez - ezt példázza Kajetan Kovic regénye.

Covers_155335
elérhető
0

Alfred Andersch - Efraim
A ​regény egy író története, aki a könyvével, s egy férfié, aki az életével ül szemközt egy asztalnál, pókerezik és veszít. Higgadtan veszít ugyan, de amikor föláll és elmegy, tönkrement ember. Az európai polgár-életforma megüresedésének, a világnézet-vesztésének, a prefasizmusnak és a fasizmusnak, a második világháborúnak utóhatásait, áttételeit, idült tüneteit vizsgálja Andersch regénye. A főszereplő Efraim ön- és világvizsgálata nagy erővel hozza felszínre azokat a motívumokat, amelyek a gyökértelen, otthontalan, örökkön bolyongó nyugat-európai entellektüelnek - a világháború utáni Európa jellegzetes típusának - létét meghatározzák.

Müller Péter - Isten ​bohócai
Ebben ​a könyvemben zene szól. És elejétől a végéig táncolnak benne. Hőse egy varázshatalommal rendelkező nagy művész, egy Mester, aki nemcsak bölcs gondolatokkal, de tánccal avatja be tanítványait életük titkaiba. Tánccal, szavakkal - és csodákkal. "Megtanítalak benneteket, hogyan kell még egy süllyedő hajón is vidáman élni." Ha megszólít ez a művem, nem azt fogod érezni, hogy olvasod, hanem azt, hogy fölkértelek táncolni. És ha sikerül a táncbeavatás, úgy teszed le majd a könyvet, hogy magadban felszabadultan táncolsz tovább. Célom, hogy ez a tánc szabaddá tegyen. Emelkedj föl a nyomasztó gondok és félelmek világából - és repülj velem! Annak írtam ezt a könyvet, akinek vágya a lélekkel játszva örvendezni. És mer gyerekké változni - hogy "övé legyen a mennyek országa".

Krasznahorkai László - Az ​ellenállás melankóliája
Krasznahorkai ​László költői erejű, kíméletlenül pontos víziói időről időre igazolást nyernek - minél inkább távolodunk megírásuk idejétől, annál ismerősebbnek tűnnek, mígnem hétköznapjainkban megelevenedő realitásként ismerünk rájuk. A regénybeli történet ezúttal is egy olyan végpontról indul, amikor megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az ítéletet a szereplők mérik magukra. Német, osztrák és svájci kritikusok 1993-ban a legjobb külföldi regénynek járó díjat adományozták a szerzőnek, és a regény alapján készítette Tarr Béla nagy sikerű Werckmeister-harmóniák című filmjét.

Edwin A. Abbott - Olof Johannesson - Síkföld ​/ A nagy számítógép
A ​múlt század végén megjelent _Síkföld_ igazi tudományos fantasztikus csemege. Az író a negyedik dimenzió létét igyekszik valószínűsíteni az euklidészi geometria leleplezésével. A történet a kétdimenziós világ egyik polgára: egy Négyzet meséli el, aki végül is eretnek nézetei miatt börtönbe kerül. _A nagy számítógép_ a földi civilizáció egy sajátos, elképzelt jövőbeli változatát tárja az olvasó elé. Az ember megalkotta a számítógépeket, de ember és számítógép együttélése, a „szimbióziskor” és egy katasztrófa után a számítógépek olyan tökéletes civilizációt szerveznek, amelyben az ember teljesen fölöslegessé válik, legfeljebb kegyeletből, rezervátumban őrzik néhány példányát. Így semmisíti meg a tökéletes civilizáció önmagát, kiiktatva célját és értelmét: az embert.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Julianne Ward - Ha ​elfogy az élet
Lehet, ​hogy valahol már visszaszámolnak? Hátborzongatóan időszerű regény, a mindent elsöprő viharokról, a kiszámíthatatlan tornádókról, a pusztító vulkánkitörésekről, melyek váratlanul és előre nem látható módon következnek be, s elpusztíthatják a legcsodálatosabb bolygót, a Földet. Harry, Mike és a forgatócsoport többi tagja kényelmes, laza forgatásra készül, ezért úgy döntenek, hogy a kenyai rezervátumban élő állatokról készítenek természetfilmet. Nem így történt. Éppen csak túlélik a tornádó rettenetes pusztítását, amikor arról értesülnek, hogy Szicíliában olyan vulkánkitörés várható, mely akár átrendezheti a Földközi-tenger térségét. És, ha elfogy az élet?

Kollekciók