Ajax-loader

'antihős' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Feljegyzések ​az egérlyukból
A ​Feljegyzések az egérlyukból talán az író művészi szempontból legtökéletesebb, legérettebb alkotása. "Odúlakó" hőse rendkívül érdekes figura, aki felismerve a környező világ zűrzavarát, a társadalom fonákságait, feljogosítva érzi magát a hitványságra, hiszen csak azt adja vissza, amit az élettől kapott. Az író azonban nem azonosítja magát odúlakó hősével, s ha szánja is őt, nem fogadja el az egyént az egész világgal szembeállító, abszurd filozófiáját.

Alfred Bester - Tigris! ​Tigris!
Ez ​egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada... A dzsauntolás – helyváltoztatás, pusztán az elme erejével – alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja… Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé. Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez… és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története. Minden idők egyik legjobb science fiction regénye!

John Gwynne - Az ​istenek árnyéka
"A ​SAJÁT BOSSZÚMRA KÉSZÜLÖK. NINCS IDŐM A TIÉTEKRE." Miután az istenek hadba vonultak és elpusztították egymást, semmit sem hagytak maguk után, csak sebeket a világ testén, és a csontjaikat, amelyek mérhetetlen hatalmat ígérnek az őket felkutató bátraknak. Most azonban új világ van születőben: a vadont rettenetes szörnyek járják, a hataloméhes jarlok egymás ellen fegyverkeznek, a fjordok és hegyek közt csatazaj visszhangzik. A végzet három halandó nyomába szegődik: a tanyájukon a családjával élő anyát utoléri eltemetettnek hitt múltja, és világa újfent lángra lobban. Az ifjú zsoldos mindent feláldoz a harctér dicsőségéért, de lehet, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy elkerülje az istenek haragját. A szökésben lévő rabszolga pedig a Véresküdötteknek is nevezett, hírhedt harcos testvériség soraiban reméli beteljesíteni bosszúját, de ehhez előbb egy lehetetlen próbatételt kell kiállnia. Hármuk döntései alakítják e világ sorsát, amelyet újra csak sötétbe borít az istenek árnyéka… A többszörösen díjnyertes John Gwynne legújabb, a viking mitológia és kultúra ihlette fantasy regénye egy varázslattal és harccal teli világba repíti az olvasóit, ahol hőseire minden lépésnél ármány leselkedik és a sagákat vérrel írják.

Gregory Maguire - A ​boszorkány
Mindenki ​ismeri az Óz, a csodák csodája meséjét, amelyben Dorka, a kansasi kislány legyőzi a Gonosz Nyugati Boszorkányt. Ám az csak a történet egyik oldala. A titokzatos Boszorkányról semmit sem tudunk. Ő vajon honnét jött? Hogyan lett gonosz? És egyáltalán, mit jelent gonosznak lenni? Aki elolvassa Gregory Maguire csodálatos regényét, az soha többé nem tud ugyanolyan szemmel nézni Óz világára. A Boszorkány egy olyan vidéken játszódik, ahol a beszélő állatok az egyenjogúságért küzdenek, a mumpicföldiek a középosztály stabilitására vágynak, a sárga téglás út pedig az elnyomás szimbóluma a kvarangyok számára. Itt születik és nevelkedik a zöldbőrű Elfaba, az éles elmével megáldott, de hányatott sorsú teremtés, akiből felnőttként a Gonosz Nyugati Boszorkány lesz, és akinek élettörténete újraértelmezi a jó és a gonosz örök szembenállását. „Ez a fondorlatosan felépített, zseniálisan megírt regény egyszerre fantasy thriller, pszichológiai tanulmány és politikai tanmese.” – New York Newsday – „Maguire megteremtette a fantasy irodalom egyik legnagyobb hősnőjét.” – Los Angeles Times –

Molière - Tartuffe
A ​Tartuffe-ben, a képmutatók zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. A korabeli francia udvarban annyian gúnyolva érezték magukat, hogy betiltatták az uralkodóval a bemutatót.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Bűn ​és bűnhődés
Dosztojevszkij ​számára - írja Rosa Luxemburg, a forradalmár asszony - »kizökkent az idő«, amikor látta, hogy egyik ember megölheti a másikat. Nem lelheti békéjét, mert ismeri azt a felelősséget, amely ezért a szörnyűségért valamennyiünket terhel. Aki csak egyszer is átélte az ő Raszkolnyikovját... az többé sohasem rejtőzhet el a maga csigaházacskájába, a filiszterség és az önhitt egoizmus tojáshéjába..." A Bűn és bűnhődés a mély és tiszta szellemű, de ellentmondásokkal küzdő s meghasonlott lelkű géniusz legzártabb, legművészibb gonddal szerkesztett alkotása. Talán ezzel magyarázható, hogy világszerte a Bűn és bűnhődés lett életműve legismertebb darabja. A páratlan lélekábrázolás, az emberi jellemek szuggesztív erejű rajza, a magával ragadó stílus, a mesteri kompozíció, a kapitalista nagyváros sikátorainak, piszkos bérkaszárnyáinak, fojtott levegőjű odúinak szorongatóan hiteles képe az írásművészet halhatatlan alkotásai közé emeli művét. A "detektívregényből" így lesz klasszikus remek, minden idők egyik legmegrázóbb lélekrajzregénye.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

John Barth - Az ​út vége
Egy ​középkori állatmese-gyűjteményből szalajtott bagoly, páva, kaméleon, szamár és papagáj egy személyben, és egyszerre óriás és törpe, teli és üres, bámulatra és sajnálatra méltó" - így jellemzi önmagát a regény főszereplője, Jacob Horner, korunk jól ismert irodalmi antihősének egy újabb, amerikai változata. Hornerra csakugyan jellemző mindez, és még sok más is, de legfőképpen az, hogy tehetelen: tehetetlensége néha fizikai mozgásképtelenséggé fajul. Ez nem akadályozza meg abban, hogy egy szerelmi háromszög egyik tagjává és egy tragédia előidézőjévé váljék, sőt talán épp az a törvényszerű, hogy a tehetetlenségből ilyen tragédiák fakadjanak. Groteszk, abszurd, kegyetlen történet Jacob Horneré, és ahogyan John Barth, az újabb amerikai írónemzedék egyik kiemelkedő képviselője előadja "fekete humorával", valami mellbevágó, szimbolikus értelmet is kap: az egész értelmiségről, egy egész korról, egy egész világról mond nagyon kellemetlen véleményt.

Zabhegyez%c5%91
elérhető
281

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Graham Greene - Brightoni ​szikla
Az ​angol tengerparti üdülőhely, Brighton nemcsak a csillogó szállodák és éttermek városa. Pinkie, a tizenhét éves kölyök a nyomornegyed lepusztult világából vergődik fényre, hogy bandavezérként elégítse ki gyilkos, pusztító ösztöneit. A fiú úgy áldoz a Sátán oltárán, ahogyan szülei Isten templomában, sötét elméjét a Bűn annyira betölti, hogy sem italra, sem nőkre nincs szüksége: a gyűlölet sivár birodalmában él. Van azonban valaki, aki nem ijed meg romlottságától: a kicsattanó, szeretetre méltó életöröm egy asszony képében veszi föl vele a küzdelmet. Ida Arnold és Pinkie harcának, a Bűn és a Jóság összecsapásának nagy misztériumát írta meg Greene ebben az 1938-ban megjelent regényében, amely szórakoztató meseszövését, műfaját tekintve csakúgy, mint Greene mélyebb szándékainak megfelelően: _bűn_ügyi.

Sascha Arango - Az ​igazság és más hazugságok
Henry ​ünnepelt bestseller író. Elegáns, nagyvonalú és igen veszélyes. Kellemes élete azonban összeomlani látszik, mikor kiderül, hogy szeretője gyereket vár tőle. Mindent be kell vallania a feleségének. Annak a nőnek, aki valójában minden egyes könyvét írta, merthogy ő maga soha egy sort sem vetett papírra. Vagy egyszerűbb megszabadulni a szeretőtől? Miközben Henry egyre jobban belegabalyodik a saját maga szőtte hazugsághálóba, nagy gonddal rejtegetett múltja is kezdi utolérni. Tettei következményeit eddig mindig meg tudta úszni, de most az egyszer túl messzire megy. Az irodalmi igénnyel megírt bűnügyi regény azt a kérdést feszegeti, hogy hol ér véget az igazság, és hol kezdődik a hazugságok szürke zónája. És feltárja, mit tesz velünk a bűntudat, ha magunkra maradunk vele. Sascha Arango 1959-ben született Berlinben; a legnevesebb német forgatókönyvírók egyike. Ez az első regénye.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el"-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Raoul Renier - A ​kívülálló
A ​hermetikus mágia utolsó beavatottja, Mersant le Sinistre, domíniumában tanulmányozza a titkos tudományokat, mikor különös segélykérés jut el hozzá. Valahol a világban, egy másik adeptus végveszélybe kerül, s a vaktában szertesugárzott felhívás különös események láncolatát indítja el. Mersant ráébred, hogy Hermész örökén kívül léteznek még más mágikus hagyományok is, útra kell tehát, hogy felajánlja segítségét, cserébe egy másfajta tudásért. Rövidesen kiderül azonban, hogy ezt a játszmát sokkal többen játszák, mint gondolná, és nem világos, melyik oldalra került: a győztesek avagy a legyőzöttek közé...

R. A. Salvatore - Otthon
Mélyen ​az Elveszett Birodalmak földja alatt egy másik világ rejtőzik. Ez Mélysötét, ahová soha nem hatolhat le a fenti nappalok fénye, ahol mit sem érnek a felszínlakók erényei, ahol a legnemesebb lovag is csupán préda lehet. De itt, az elmondhatatlan borzalmak világában is kitűnik egy nép, mely kegyetlenségével felülmúlja a sötétség lényeit. A drowk, egy valaha tündöklő faj elátkozott és elkorcsosult fattyai építették Menzoberranzzan városát, Mélysötét torz ékkövét. Életüket át- meg átszövi az intrika, melynek nem ritkán egész családok esnek áldozatul. Ebbe a könyörtelen világba születik Drizzt Do'Urden, hogy félredobva szégyenteljes örökségét, minden idők legnagyobb hősévé váljon. Addig azonban nem csupán e különös vidék szörnyetegeivel kell megküzdenie, de önmagával is...

Patrick Süskind - A ​parfüm
Jean-Baptiste ​Grenouille a 18. század egyik legzseniálisabb és egyben legvisszataszítóbb jelensége, aki az illatok géniuszaként írta be magát korának történetébe. A sors fintoraként szag nélküli testtel, Párizs legbűzösebb negyedében, a halpiacon látta meg a napvilágot, ahol nem várta senki, így szeretet sem jutott neki. Pedig semmire sem vágyott jobban, minthogy szeressék, és kivívja az emberek elismerését. S mivel számára a világ illatok és szagok forgataga, megalkotta minden idők legtökéletesebb parfümjét. Az ellenállhatatlan szépség, a visszautasíthatatlan szeretet illatának forrása s legfontosabb alapanyaga azonban az emberi bőr, de Grenouille-t ez sem állíthatta meg. A mindvégig hátborzongató történet olvasása közben lehetetlen eldönteni. A mű a zsenialitásról, a művészi tökély áráról, a magányról, a bűnről írott példabeszéd-e, vagy dermesztő horror. Egy biztos, hogy különös hangulatú regény, ellenállhatatlan olvasmány, amelyet lefordítottak több mint 40 nyelvre, és amely csaknem 20 millió példányban kelt el. Hosszú ideig váratott magára, de végre elkészült a nagy sikerű regény filmváltozata is, amely máris meghódította a nemzetközi közönséget.

Jonathan Cross - Veszett ​lelkek városa
Blackyard ​más, mint a többi város. Ide mindenki egy ódon busszal érkezik, legyen elnök, vagy egy örök lázadó, mint Nick Sanders. Az utcákon fagyos szél söpör, s ha éjszaka feltűnik a rettegett halottaskocsi, a város megannyi lakója reszketve kulcsolja imára hitetlen kezét, hogy a feketébe öltözött sírásó ne érte jöjjön. Ilyenkor az ittlét gyötrelmeit feledve könyörögnek a maradásért, hisz aki elhagyja ezt a rémisztő betonkatlant, az utolsó útjára indul, amely épp úgy vezethet a megváltó szabadságba, mint az örök kárhozat mocsarába. Nick nem hiszi a sorsot.Am az itt töltött időtlen napok alatt ráébred, nincsenek véletlenek a Veszett Lelkek városában. Az apró jelek lassan feltárják előtte Blackyard valódi énjét. Elhagyhatja-e Nick ezt a helyet, ahol minden nap akarva-akaratlan vezeklés a bűneiért? Szabadulhat-e ebből a börtönből, ahonnan a halál sem szabadíthat meg senkit? Jonathan Cross méltán a thriller egyik mestere. Új regénye a Veszett lelkek városa egy olyan hihetetlen mégis hihető történetet meséi el, amelyben mindenki megtalálja saját karmáját. Egy történetet, mely olvasása után kétszer is meggondolja mit tesz, hisz Blackyard lehet akár valóság is ...

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Bram Stoker - Drakula ​gróf válogatott rémtettei
"Elsőre ​annyit láttam, hogy a gróf bújik ki az ablakon. Arcába nem pillanthattam ugyan, de a nyaka s a mozgása megbizonyosított, hogy ő az, leginkább a keze, mert afelől tévedés nem lehetett. Érdeklődésem rémületre vált, mikor azt láttam, hogy teljes teste kibukik az ablakon, és kúszni kezd a falon, méghozzá fejjel lefelé a szédítő mélységnek, és köpönyege, akár a denevérszárny, úgy borul fölébe. Nem hittem a szememnek. Gondoltam, a holdfény játszik velem. Jobban belemeredtem a derengésbe, de úgysem láttam egyebet: a keze meg a lába ujja kapaszkodott a kövek illesztései közé... Rettegés szállt rám, mert tudom, hogy nincs menekvés innen, s okom a rettegésre szaporodik..."

Capote_hidegverrel
elérhető
33

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

737383f
elérhető
201

Anthony Burgess - Gépnarancs
A ​Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az "agymosástól" sem riad vissza - holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson.

Rejtő Jenő (P. Howard) - Pokol ​a hegyek között
Versenyfutással ​kezdődött az egész gyalázatosság. Több mint száz éve annak, hogy a Lonsdale-ősök elindultak Nyugatra. Versenyt futottak a földért. Hegynek fel! Két Lonsdale család vándorolt akkor ide keletről. Unokafivérek. Ők is futottak. Előzőleg sem fértek meg egymással úgy, ahogy jó rokonokhoz illik, és most úgy akarta a sors, hogy annyi ember közül ketten maradjanak a hegyi ösvény utolsó fordulójában. Hogy azután mi történt, azt senki sem tudja, és nem is fogja megtudni soha. Az egyik Lonsdale elsőnek ért fel a tetőre, a másik bezúzott fejjel, ájultan feküdt nem messze a céltól. Kődobás tette harcképtelenné. Hugh Lonsdale, miután eszméletre tért, azt állította, hogy megelőzte már az unokafivérét, mikor kődobás érte. Ezt Davy Lonsdale nem tagadta, csak azt tagadta, hogy ő dobta a követ. Hugh Lonsdale esküdözött, hogy egy perccel előbb, mikor megfordult, látta, amint Davy lehajolt. Akkoriban nem volt idő holmi aprólékos kivizsgálásra, tárgyalásra. A bizottság a fennsíknak ezt a részét kétfelé osztotta. Egyik területet Davy kapta, a másikat Hugh. Mindkettő úgy érezte, hogy az egész földdarab neki jár. És a versenyfutás azóta nem ér véget...

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - Holt ​lelkek
"Holt ​lelkek" - ízlelgeti az olvasó a címet, amikor először veszi kezébe Gogol halhatatlan alkotását. A cím mélyebb jelentéséről már az író életében is beszéltek, és Herzen szerint van benne valami, "ami rémületet kelt". Pedig látszólag oly egyszerű és áttekinthető minden. Csinos, ruganyozott csézáján egy "nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány" férfi érkezik N. kormányzósági székhelyre, s ezzel kezdetét veszi a váratlan fordulatokban bővelkedő történet. Hivatalnokokat és földesurakat látogat sorra, s az utóbbiaknak üzleti ajánlatot tesz, amely szokatlanságával kibillenti őket a nyugalmukból. Ám Csicsikov bricskája nemcsak N. kormányzósági városkában és környékén kavarja fel a port... Erényekben nem éppen bővelkedő hősével együtt az író egész Oroszországot bejárja, és a legkülönbözőbb alakok sokaságát állítja elénk.

William Shakespeare - Hamlet, ​dán királyfi
William ​Shakespeare (1564-1616) műveiben minden megvan ami emberi: a jótól a rosszig, az örömtől a bánatig. Örökké modern klasszikus. Nincs mit leporolni róla, mert drámáinak érvényességét az emberi természet, színrevitelüket a fölényes színpadi ismeret garantálja. Élő színházban gondolkodva írta műveit – a reneszánsz kor színházi szokásainak megfelelően. A színpad fejedelme volt életében, a reneszánsz dráma virágzása idején, s az maradt halála után is.

Lee Child - Elvarázsolt ​dollárok
Jack ​Reacher katonai nyomozóként kemény iskolát járt ki az amerikai hadseregben, és a Szovjetunió összeomlását követő leépítések során őt is leszerelik. Egyelőre élvezi a szabadságot, bejárja Amerikát, és a Georgia állambeli Margrave városkánál csak találomra száll le a távolsági buszról, mert eszébe jut, hogy állítólag itt ölték meg valamikor a nagy bluesénekest, Blind Blake-et. Még be sem fejezi a reggelijét, amikor gyilkosság vádjával letartóztatják. Tisztázza magát és bekapcsolódik a nyomozásba is. A gyilkosság áldozata a pénzügyminisztérium főszakértője, aki, mint kiderül, azért szaglászott errefelé, mert ide vezetnek az évszázad legnagyobb pénzhamisításának szálai...

William Shakespeare - Macbeth
William ​Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű "felindultságában" megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni...

Fullad%c3%a1s
elérhető
29

Chuck Palahniuk - Fulladás
Chuck ​Palahniuk negyedik regénye újabb lázálomszerű mélyrepülés az amerikai pszichébe. Victor Mancini szexmániások csoportterápiáin táplálja nemi éhségét, reménytelen szerelem hevíti Alzheimer-kóros édesanyja csinos kezelőorvosa iránt, miközben estéről estére megöli magát, hogy fedezni tudja a kórházi költségeket: éttermi vacsorák alatt szándékosan félrenyeli az ételét, hogy a megmentésére siető "nap hősei" a későbbiekben elkötelezett pártfogókként támogassák. Palahniuk gyorsmontázsos mozaik-prózájában feleleveníti a korábbi műveiből ismerős motívumokat. A "Harcosok klubja" és a "Halálkultusz" önjelölt, önpusztító messiáshőseinek fehér izzású nihilizmusát egyfajta ciánkeserű optimizmusra cseréli: a "Cigányút" kínkeserves passió, egy cinikus-romantikus szerelmiháromszög-történet anya, fiú és szentlélek között, egyben maró humorú társadalmi szatíra, amely kisesszéiben egymás után számol le a vallás, az oktatás, az egészségügy, a média és a hatóságok intézményeivel. Az eszmélés, a megváltás lehetőségének meséje ez: lényegében arról a pillanatról szól, amikor a szerző szavaival "a függőségek többé már nem takarják el az igazságot."

Gabrielle Wittkop - A ​nekrofil
Ha ​létezik könyv, ami megosztja olvasóit, és a legszélsőségesebb véleményeket váltja, provokálja ki, A nekrofil kétségkívül ezek közé tartozik. Hőse, Lucien, a mindig fekete ruhát viselő párizsi régiségkereskedő egyaránt kedveli a nőket és a férfiakat, feltéve hogy megfelelnek egyetlen követelménynek: ne legyenek immár az élők sorában. Magányos szenvedélye a messzi gyermekkorban gyökerezik. Anyja halálával megrázó körülményeit, a gyász színei és díszletei, az a bizonyos szövőlepke illat, amit halottak párállanak maguktól, egy életre erre a magányos szenvedélyre ítélik. Mígnem… Lucien váratlanul szerelmes lesz. Az Ő kedvesei azonban, a természet elrendelése folytán csupán rövid időt tölthetnek nála. És akkor Lucien felveszi a reménytelen küzdelmet a halál ellen, a semmi ellen, amibe mindenki áttűnik egyszer. Ezzel a szép és reménytelen harccal emelkedik ki a példátlan naplóregény a szokványos rémtörténetek sorából, és válik a szerelem, a magány, a sors ellen vívott küzdelem költeményévé.

William Shakespeare - A ​windsori víg asszonyok
A ​híres vígjáték sokágú cselekményének, főhőse a IV. Henrikben megismert Sir John Falstaff. A hercegi, illetve királyi kegyből kikopott hordóhasú "kedves csirkefogó" elképesztő tervet agyal ki: elhatározza két tisztes, már nem éppen menyecske korú windsori polgárasszony, Fordné és Pagené egyidejű elcsábítását, hogy rajtuk keresztül csapolja meg alaposan férjeik pénzesládáit, saját, állandóan égető anyagi gondjait enyhítendő. Az ötlet szépséghibája - a lovag cseppet sem vonzó küllemén túl - csak az, hogy hamarosan mind a négy érintett tudomást szerez róla, bár más-más módon reagál. Míg a nők méltó bosszút forralnak, és látszatra belemennek a játékba, addig a féltékenységre egyébként is hajlamos Ford egy pillanatig sem kételkedik neje hajlandóságában, és máris a leleplezés érdekében kezd el alakoskodni. Így válik ő is az agyafúrt asszonyok furfangjának "terven felüli" áldozatává, amikor a pohos széptevő felsüléseivel egyben rendre kisiklik tettenérésre éhes üldözője karmai közül, aki ezáltal maga is újra és újra nevetségessé válik. A sziporkázó ötletességgel (bonyolított események a drámafejedelemnek három jellemtípus klasszikus megörökítésére nyújtottak lehetőséget, amelyek közül a visszatetsző vonások sajátos módon kizárólag a férfiaknak jutottak. Az önkritika már-már beteges hiányában szenved Falsftaff, aki tivornyában hatalmasra dagadt termetére, élemedett korára való tekintet nélkül úgy képzeli, férfiúi erényeivel még (páros) diadalt és pénzt arathat. Ugyancsak elvakult, csak éppen másokkal szemben, a bizalomból, emberismeretből elégtelenre vizsgázó, hisztérikusan féltékeny Ford. Az ő gyarlóságaikkal áll szemben az asszonyok kiegyensúlyozott kedélye, derűs bölcsessége, amelynek segítségével alaposan lóvá teszik a teremtés szűk látókörű, jobb sorsra nem érdemes "koronáit". Bár a komikus helyzetek sokasága, a comimiedda dell'arte elemeinek hangsúlyos szerepe folytán a darab elsősorban színpadon nézve élvezhető maradéktalanul, a szellemes szójátékoknak, a búvópatakként fel-felbukkanó lírai soroknak köszönhetően olvasmányként is pompás élményt kínál.

George R. R. Martin - Daniel Abraham - Trónok ​harca - 1. szám
Közeleg ​a tél... Ez a Starkok rideg mottója, akik a messzi Királyvárból kormányzó Robert Baratheon király által egyesített birodalom legészakibb részének urai. Robert király nevében Lord Eddard Stark irányítja Derest, ahol a nagyúr és családja békében és nyugalomban él. Messze északon azonban, a Birodalmat védelmező hatalmas Fal mögött barbár vadak és még náluk is rosszabbak élnek: természetfeletti lények, akik a tél beköszöntével mítoszból valósággá válva jeges rémülettel töltik el a Királyság lakóit. Dél felől is veszély fenyegeti a törékeny békét: a király segítőjének váratlan és rejtélyes halála fellebbenti a fátylat a birodalom nagy családjai között feszülő ellentétekről, melyek akár egy pusztító polgárháború kirobbanásához is vezethetnek... Először egy többkötetes regényciklus, majd egy minden nézettségi rekordot megdöntő tévésorozat, most pedig itt a képregény is. George R. R. Martin hatalmas sikerű fantasy sagáját két kiváló alkotóművész, Tommy Patterson grafikus és Daniel Abraham író ültette át. át. _Akinek tetszettek a könyvek vagy szereti az HBO-sorozatot, az egész biztosan imádni fogja ezt a képregényt is. Aki pedig még nem ismeri a Tűz és jég dalát, az őszintén remélem, hogy élvezettel látogat majd Westerosba és Deresbe, és örömét leli a Tyrionnal, Havas Jonnal, Aryával, Neddel, Cersei-jel, Sansával, Brannal, és a többi hősömmel való találkozásban._

Tess Sharpe - A ​lányok, aki vagyok
Egy ​kiugrott tolvajlány, egy elbaltázott bankrablás, egy túszejtés meg egy szerelmi háromszög. Rebecca. Samantha. Haley. Katie. Ashley. Ezek Nora O'Malley álnevei, amelyeket anyja aggat rá, amikor épp megzsarol és kifoszt egy bűnözőt. Mrs. O'Malley megtanít minden piszkos trükköt a lányának. Amikor azonban elveit feladva beleszeret egy célpontba, Nora megszökik tőle. Öt évvel később Norának, immár "rendes lányként", úgy tűnik, mégis le kell porolnia a tudományát, mert egyszerre három gondja is akad: Az exe rajtakapta Norát a legjobb barátnőjével. Bár ők mindhárman jóban vannak, a srác nem tudott arról, hogy a volt csaja meg a mostani szeretik egymást. A trió egy bankban találkozik, hogy betegyék a pénzt, amit adományokból gyűjtöttek. Kész rémálom az egész, ráadásul még élesebb kanyart vehetnek a dolgok, mert... ...két pasas éppen ki akarja rabolni a bankot. Norát túszul ejtik, de fogalmuk sincs, kivel húztak ujjat... Tess Sharpe az Egyesült Államokban él. A lányok, aki vagyok című regényéből Millie Bobby Brown főszereplésével a Netflix készít filmet.

Albert Camus - Jacques Ferrandez - Az ​idegen
Képregény ​Albert Camus Az idegen (Közöny) című regénye nyomán Albert Camus azonos című regényének adaptációja a gyűjtők számára is értékes lehet. A művet Bayer Antal műfordító, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke ültette át magyar nyelvre. A francia mester klasszikusa egy Meursault nevű algíri francia hivatalnokról szól, aki elkövet egy gyilkosságot, el is ítélik miatta. Meursault büntetése halál, a regény pedig a büntetés előtti börtönnapjait tárgyalja. A végkifejlet nem kétséges, a tanulság azonban meghökkentő. Miközben ugyanis Meursault ellen emberölés vádjával jogos eljárás folyik, egyúttal koncepciós per áldozata is. Ha ugyanis az öncélú gyilkosságot elkövető tettest beszámíthatatlannak nyilvánítanák, megmenekülhetne a fővesztéstől. A bírák azonban végső soron a meursault-i mentalitást, az abszurd emberi mivoltot büntetik. Feláldozzák Meursault-t azért, hogy ne kelljen szembenézniük saját létük abszurditásával.

Kollekciók