'istenek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Mo Xiang Tong Xiu - Az ​égi hivatalnok áldása 2.
Nyolc ​évszázaddal ezelőtt Xie Liant, a Xianle királyság koronahercegét rajongásig szerették az alattvalói, senki sem vetélkedhetett a népszerűségével. A herceg már fiatalon az égbe emelkedett, ám szerencsétlen körülményeknek köszönhetően hamarosan visszakerült a halandók világába. Néhány évvel később újra felemelkedett, de ezúttal csak néhány percet tölthetett odafent, és megint a mélybe zuhant. Nyolcszáz év elteltével Xie Lian harmadszorra is az égbe emelkedik, hogy az ég császárától kapott első megbízatása során egy a szellemeknek parancsoló titokzatos démonnal hozza össze a sors. A koronaherceg nem is sejti, hogy a démon már milyen régóta szemmel tartja őt. A Heaven Official's Blessing varázslatos történet a The Untamed szerzőjétől, a halandók és az égiek világáról, hűségről és árulásról, barátságról és szeretetről, sorsról és döntésekről.

Homérosz - Odüsszeia
Az ​Odüsszeia érdekfeszítő meséje, rokonszenves, nem testi erejével, hanem okosságával, ravaszságával kitűnő főhőse, számos életszerűen megformált, csaknem realista típusoknak tekinthető mellékalakja (a kondás, a dajka, Nauszika stb.), a tengeri utazás fantasztikus, de mégis emberi eseményei, a szerelem viszonylag nagy szerepe a történetben, mind megkönnyítik, hogy a mai olvasó élvezettel, azonosulással mélyülhessen el a csaknem háromezer éve született műben. Ebben a műben nem emberek küzdenek egymással, Odüsszeusz a természet erőivel veszi fel a küzdelmet: nem kétséges, hogy kivel rokonszenvezzen az olvasó, kiért aggódjon feszült, veszélyes helyzetekben. Az egyetlen komoly emberi gonoszság, amely megjelenik az eposzban, a kérőké. A velük való leszámolás - minden kegyetlensége ellenére - jogosnak és természetesnek érezhető. Az Odüsszeia természetesen több és más is, mint amit a mitológiában, az ókori görög polisz világában járatlan olvasó kivehet belőle, de remekmű volta éppen abban (pontosabban abban is) megnyilvánul, hogy különböző síkokon fogadható be.

Szophoklész - Élektra ​/ Oedipus király / Antigoné
Sorsdráma. ​Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete" - írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben. A kötetben Szophoklész három drámáját találja az olvasó. A mükénéi mondakörből a Pelopidák történetét idézi az Élektra, a thébai Labdakidák tragédiáát az Oedipus király és az Antigoné eleveníti fel. A tragédiákat Babits Mihály, Devecseri Gábor és Mészöly Dezső fordította.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Boronkay Iván - Római ​regék és mondák
Két ​évezreden át nevelte az ifjúságot önfeláldozó hazaszeretetre és férfias helytállásra Mucius Scaevola, Horatius Cocles és a többi római hős példája, akiket Livius, Vergilius és Ovidius klasszikus írásai tettek halhatatlanná. Ma már nem oktatják széltében a latin nyelvet, s így a római jellem évezredes példái sem hatnak közvetlenül a nyelvórai olvasmányok anyagán át. Éppen ezért olyan fontos, hogy ma is minden fiatal korán megismerje ezeket a halhatatlan történeteket, amelyek Boronkay eleven stílusú feldolgozásában jutnak el az olvasók új generációjához.

Genevieve Gornichec - A ​boszorkány szíve
_Egy ​száműzött boszorkány beleszeret Lokiba, és ezzel az istenek haragját vívja ki ebben a megindító, elsöprő erejű történetben, ami újragondolja az északi mitológiát._ Angurboda története ott kezdődik, ahol a legtöbb boszorkányé véget ér: egy égetésnél. Ezt kapja ugyanis büntetésül Ódintól, amiért megtagadja tőle a jövő ismeretét. A tűztől sebzett és erejétől megfosztott Angurboda egy távoli erdő rejtett zugába menekül – itt talál rá egy férfi, aki Lokiként mutatkozik be, és a nő kezdeti bizalmatlansága ellenére hamarosan őszinte és igaz szerelem szövődik közöttük. Hamarosan három különleges gyermekük születik, különleges sorsokkal. Angurboda a világ végén, Ódin mindent látó szeme elől rejtve neveli őket, ám, ahogy lassan visszanyeri látnoki képességét, úgy ébred rá, hogy boldog élete – és vélhetően mindenki másé – nagy veszélyben van. Hamarosan el kell döntenie, hogy elfogadja saját és családja végzetét, vagy fellázad és megváltoztatja a jövőt. Genevieve Gornichec regénye az egyik legősibb mitológiából táplálkozik, és a modern világ emberének mesél el egy felejthetetlen történetet szerelemről, veszteségről és reményről.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - A ​tanítások nektárja
Öt ​évszázadnyi, fél földgolyónyi távolságból érkezett el hozzánk a lelki tanítások lényegének e tömör, irányadó könyve. Hogyan válasszunk lelki tanítómestert, hogyan gyakoroljuk a yogát, hogyan éljünk - mindezekre választ kaphat az olvasó ebben a felbecsülhetetlen értékű műben, melyet Srila Rupa Gosvámi, a középkori India lelki életének legkiválóbb alakja írt, szanszkrit nyelven. A tanítások nektárját Rupa Gosvámi jelenkori örököse, Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada fordításában és magyarázataival találjuk meg ebben a könyvben, mely kulcsfontosságú tudnivalókat rejt a lelki tökéletesség útját keresők számára.

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

J. R. R. Tolkien - A ​szilmarilok
A ​Gyűrűk Urá-nak rajongói most megismerkedhetnek az előtörténettel - ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e egyáltalán ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörű mesét vehetnek a kezükbe. Kötetünk első és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A három szilmaril Fëanor, a tünde kovács műve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a Sötét Úr azonban elragadja őket, és ezzel kitör a háborúság közte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által - s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy a tűzbe. A kötet harmadik része, az "Akallabêth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé. A szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak A Gyűrűk Urá-ban, például Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele először, ebben a műben sem fognak csalódni.

Agatha Christie - És ​eljő a halál...
4000 ​évvel ezelőtt Egyiptomban… Imhotep, a ká-pap, kiterjedt család feje. Régóta özvegy, és most memphiszi útján szert tett egy fiatal és gyönyörű ágyasra. Úgy gondolja, a családnak vele kellene örvendeznie – de Nofret rövid idő alatt meggyűlölteti magát, és összeugrasztja a családtagokat. A két felnőtt fiú házassága megrendül. A szegény rokon, aki Imhotep jóakaratának hála él velük, feltűnően szaglászni kezd mindenki után, és Nofret besúgójává válik. A Memphiszből érkezett írnok rokon látszólag a család oldalán áll, de ki tudja, valójában mi vezérli? Amikor Nofret lezuhan a sziklaösvényrõl, titokban mindenki fellélegzik. De aztán felmerül a kellemetlen kérdés: valóban baleset történt? Ha igen, miért változott meg egyes családtagok viselkedése? Reniszenb, a fiatal özvegy, Imhotep leánya, aki most tért vissza férje halála után, az intézővel, Horival együtt nyomozni kezd. És hirtelen elfelejthetjük, hogy milyen régen játszódik a krimi. Az óegyiptomi szereplők éppen úgy viselkednek, mint a mai emberek – hiszen belsőleg nem változott sokat az emberiség azóta sem. Mire fény derül a titkokra, heten halnak meg. De Agatha Christie nem hagyja cserben hűséges olvasóit: az utolsó lapokon mindent megtudunk!

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

Karl Kautsky - A ​kereszténység eredete
A ​kereszténység kérdésével és a biblia kritikájával már nagyon régen foglalkozom. A „Kosmos"-ban már huszonöt év előtt foglalkoztam „A bibliai őstörténet keletkezésével" s két évre rá a „Neue Zeit"-ben „A kereszténység keletkezésével". Régi kedvenc tárgyamhoz térek tehát most vissza. De azért ennek is megvan az oka. Ugyanis „A szocializmus előfutárjainak" második kiadása adta meg rá az alkalmat. Amennyire ennek a munkámnak bírálatait ismerem, főleg a bevezetést kifogásolták, amelyben az őskeresztény kommunizmust írtam le. A bírálók eszerint fölfogásom ellenkezik a legújabb kutatások eredményeivel. Ezek után a bírálatok után nemsokára Göhre elvtárs is annak a véleményének adott kifejezést, hogy ma már túlhaladott az az álláspont, amelyet Bruno Bauer vitatott s Mehring is, valamint magam még 1885-ben elfogadtam, hogy Jézus személyéről semmi biztosat sem lehet mondani s hogy a kereszténységet az ő személye nélkül is meg lehet magyarázni. Tizenhárom év előtt megjelent munkámat tehát mindaddig nem akartam újra kiadni, míg a kereszténységre vonatkozó régi véleményemet az új irodalom áttanulmányozásával újra meg nem vizsgálom. E tanulmányok alapján arra a kellemes meggyőződésre jutottam, hogy nincs mit módosítanom. Tanulmányaim azonban annyi új szempontot tártak föl, hogy „Az előfutárok" bevezetéséből új könyv lett. Távol áll tőlem az a gondolat, hogy tárgyamat kimerítettem. Ez már csak rendkívüli terjedelme miatt sem lehetséges. Megelégszem azzal, hogy ha sikerült a kereszténység azon oldalának a megértését előmozdítanom, amely a materialista történelmi fölfogás szerint a lényeges oldal.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Székely Péter - Germán ​főisten archetípusa történeteinek tükrében
A ​mai kor embere egy olyan világban nőtt fel, hol a vallási meggyőződés egyenlő lett a babonás félelemmel, ami tudományos szempontból megkérdőjelezhető. Az létezik, amire van bizonyíték. A vallásosságnak azonban nem kell bizonyíték, hiszen az a bizonytalanságba vetett hitből és reményből táplálkozik. A többség azonban ezt nem ismeri el. Mítoszokra, s a bennük szereplő istenekre és hősökre nem úgy kell tekinteni, mint egy letűnt világ hírmondói. Ők mindig példaként álltak az emberek elé, így kísérve bennünket a történelem folyamán. Viszont sokszor át kellett alakulniuk, hiszen az ember és környezete folyton változott és ehhez alkalmazkodniuk kellett. Ők, hű társai az emberiségnek, ennek ellenére velünk maradtak, s vezettek át minket a legsötétebb időszakokon át. Velünk együtt isteneink és hőseink is változtak, akárcsak a történetek, melyben szerepeltek. Egyszerre maradtak azok, akik voltak: ősi vezetőink; s formálódtak azzá, amire épp szükségünk volt. Régi isteneink sosem haltak meg. Mindvégig velünk voltak, vigyáztak ránk, mutatták az utat. Hol királyokká lettek, hol démonná alakultak. Később belőlük lettek hőseink, majd szuperhőseink… Arra keresem a választ, hogy Odin, a pogány germánok főistene, hogyan maradhatott meg a keresztény Európában, milyen formákat öltött, hogy később ismét előléphessen a színfalak mögül. Vajon ugyanaz az istenség maradt, mint 1000 évvel ezelőtt, kit a barbár vikingek tiszteltek? Mindez azért fontos, mivel ez az istenség egy archetípust testesít meg, ami Európában számos formát öltött. Mítoszai, történetei a mai napig nevelnek, tanítanak minket, ezáltal ő maga is. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy vajon több ezer év távlatából mit taníthat nekünk Odin? Tudása aktuális-e még felgyorsult világunkban?

Sherrilyn Kenyon - Bűnös ​éj
A ​Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?

Margaret Atwood - Pénelopeia
Pénelopé ​a házastársi hűség közismert mintaképe: húsz éven át várta haza a kalandor Odüsszeuszt, és férje leleményességéhez méltó csellel ejtette át a kérőket. De ki volt valójában ez a spártai királylány, akinek szépsége sosem volt mérhető unokanővére, Helené szépségéhez? Akit hozzáadtak egy rövid lábú, csaló ismeretlenhez, és aki alig egy évig élvezhette a házasélet örömeit, mielőtt magára hagyták egy idegen országban, tizenhat évesen, egy csecsemővel? Miből merített erőt, és kivé vált a várakozás hosszú évei alatt? Mit gondolt titokban az ő fényes Odüsszeuszáról? Valóban egy pillanatra sem gyengült el? És nekünk, olvasóknak, vajon az igazat mondja? Atwood Pénelopéja nem elvont mitikus alak, hanem hús-vér ember: formálódó személyiség vágyakkal és félelmekkel, gyarlóságokkal és sikerekkel. A Pénelopeia a feleség, a nő szemszögéből meséli újra az európai kultúra egyik alaptörténetét, és egyben a szerző saját korának szatirikus látlelete is.

Horváth Éva - Macskamisztikum
Amióta ​világ a világ, a macskák életét, viselkedését mindig misztikum övezte. Már az ókori Egyiptomban is nagyon kedvelték őket, leginkább gyakorlati szempontok miatt, majd istenként kezdték tisztelni őket, amikor a föld és termékenység úrnőjét, Bastet istennőt macskafejjel ábrázolták. Vajon milyen képességgel, tudással bírnak ezek az állatok, hogy a mai napig ilyen rajongás veszi körül őket? Vannak-e érzelmeik, és gyógyító képességeik? Ez a téma engem is sokat foglalkoztatott. Így a feltett kérdésekre meg is adtam a válaszokat könyvemben, mégpedig a saját megfigyeléseim alapján. Ha állatbarát vagy, ha érdeklődsz a macskák rendkívüli tudása, képessége iránt, akkor ez a könyv neked íródott. Kellemes kikapcsolódást, jó olvasást kívánok! Szerző

Marah Woolf - Ne ​gyűlölj!
Elkezdődik ​egy újabb tanév, és Jess nem vágyik másra, csak hogy végre elfelejthesse Caydent, és mindazt, ami a nyári táborban történt. Ám a smaragdzöld szemű titán már az első tanítási napon megjelenik. De mit akarhat még? Hiszen Jess szívét már sikerült összetörnie. Lehet, hogy a lányt továbbra is veszély fenyegeti, mert Agriosz követte őt ide is? Jess nem akar belekeveredni az istenek között zajló háborúba, ő azt szeretné, ha minden újra visszazökkenne a hétköznapi kerékvágásba. De mi számít hétköznapinak, ha az ember képes látni az isteneket, és át is tud lépni a világukba? És ami még fontosabb: meddig lesz még képes gyűlölni Caydent, aki valójában nem más, mint Prométheusz? A trilógia második részében folytatódnak a küzdelmek égen és földön: a görög mitológia szereplői újra betoppannak napjaink világába, hogy szemtanúi legyenek egy ősi vetélkedés újabb fordulójának. A tét azonban sokkal nagyobb, mint gondolnák!

Gena Showalter - Éjsötét ​titkok
A ​FÉNY MINDIG LEGYŐZI A SÖTÉTSÉGET! Amun, a Titkok démonának őrzője képes hozzáférni a legsötétebb gondolatokhoz, legfélelmetesebb titkokhoz, elegendő csak a közelében lenni. Amikor azonban a halhatatlan harcost láncra verik, a halál lehet az egyetlen reménye a szabadulásra, egészen addig, amíg nem találkozik Haidee-vel, akinek szépsége és sebzettsége ellenállhatatlanul vonzza egy kockázatos próba felé. Haidee egy démonvadász, aki örök háborúban áll az Alvilág Uraival. Épp az Amun fajták kiiktatása a feladata. De hogyan tudná megölni azt, akinek egy érintése is perzselő hatással van rá? És hogyan tudná megmenteni? Ahhoz egészen oda kellene adnia magát mindenestül, a testét és a lelkét... önmagát pedig odavetnie éppen azok elé, akik a megölésére esküdtek fel. Gena Showalter a paranormális-romantikus irodalom csillaga. Világszerte népszerű sorozataiban démoni vágyakkal és emberfeletti hatalommal rendelkező férfiak, és az őket csábító nők szerelmét írja meg, szenzációs sikerrel.

Tormay Cécile - Görög ​mesék
Mély, ​illatos völgy fenekén, egy kék forrásban élt Chreseys, a kicsiny naiád... Körülötte nagy csend volt mindenkoron, csak feje felett suttogott a rengeteg, melyet sűrű boltozattá font össze a vadszőlő kúszó indáival... És ezért nem látta még soha a napot, a holdat és a csillagokról is csak azt tudta, amit a fák hamadryádjai csendes éjtszakákon neki elmeséltek. Mióta visszaemlékezett, itt élt ő a hűvös zöld homályban, a mohos fák alatt. Atyja Achelois a folyó, anyja egy aranyhajú nympha volt. Mint gyermeket hozta őt magával a hegyekről és tette le ide a mohára, sápadt irisek közé... Azután jött egy satyr s addig furulyázott, míg anyja elment vele a vadonba és nem tért vissza többé soha. Így maradt egyedül a szakadék fenekén s a hamadryadok elnevezték Chreseysnek. Gondosan őrködtek felette, megvédték forróságtól, vihartól és ő hálából fiatal életerejét ontotta rájuk. Ettől lett évről-évre sűrűbb a platánok, tölgyek koronája s árnyasabb a kis naiád fekhelye.

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Claire North - Ithaka
Itt ​az ideje, hogy Ithaka asszonyai elmeséljék történetüket... Odüsszeusz király tizenhét éve ment háborúba Trója ellen, és magával vitte Ithaka szigetének minden harcolni képes férfiját. Egyikük sem tért még vissza. Távollétükben az ithakai asszonyokra maradt a királyság vezetése. Pénelopé még alig vált nővé, amikor hozzáment Odüsszeuszhoz. Amíg együtt éltek Ithaka szigetén, helyzete biztos volt. Most azonban, hogy közel két évtized telt el férje távozása óta, egyre több a találgatás, hogy Odüsszeusz meghalt. Kérők kezdenek kopogtatni a királyné ajtaján. Egyetlen férfi sem elég erős azonban ahhoz, hogy igényt tarthasson a király megüresedett trónjára. Még nem. Mindenki arra vár, hogy az erőviszonyok megbillenjenek. Pénelopé tudja, bármilyen döntést hoz, az véres polgárháborúba sodorhatja Ithakát. Itt mindenki figyel, még az istenek is, és nincs a szigetnek olyan szeglete, ahol ne uralkodna cselszövés. A királyné csak ravaszsággal, éleslátással és megbízható szolgálói segítségével tudja fenntartani a törékeny békét, amely a királyság túlélésének feltétele. A több irodalmi díjat elnyert Claire North merész, erőteljes és megható írása új életre kelti az ókori mítoszokat, és olyan nőkről szól, akik keményen helytállnak a kegyetlen férfiak uralta világban. Ez Pénelopé, Odüsszeusz messze földön híres feleségének története, ahogyan még soha nem mesélték el.

Frank Schwieger - Zeusz ​és bandája
Érdekel ​a mitológia, a görög istenek világa, de azt gondoltad, mindez uncsi, sőt, ciki is akár? Akkor bizony tévedtél! Frank Schwieger Zeusz és bandája című könyve felrázza a görög mítoszokat, és bemutatja az összes jó arcot az Olümposzon úgy, ahogy még sosem olvastál róluk. Ez a könyv tele van überkirály történetekkel a legmenőbb antik istenekről és hősökről. Tudod-e, miért bújtatja anyja Akhilleuszt, a majdnem sebezhetetlen hőst lányruhába, vagy azt, hogyan vágja át Aphrodité a két riválisát a szépségkirálynő-választáson? Nem? És hallottad már, hogyan újított be ötven tehenet Hermész egy szál pelusban élete első napján? Akár igen, akár nem, ha szívesen villognál egyedülálló mitikus tudásoddal, ki ne add a kezedből ezt a könyvet! Istenkirály sztorik - kizárólag a legvagányabbaknak! Vigyázat, a könyv súlyos, nyolc napon túl gyógyuló nevetőizomgörcsöket okozhat! Az antik görög mitológia legizgalmasabb mondái zsír új csomagolásban. Mítoszok első kézből - isteni sugallatra. Minden szavuk igaz!

Francis William Bain - A ​méhek nektárja
Francis ​William Bain hindu szerelmes regéiből az első tizenkettő _A Hajnal Leánya_ c. kötetben jelent meg, Baktay Ervin fordításában. _A méhek nektárja_ a tizenharmadik rege, amely ugyanolyan elbűvölő gyöngyszem, mint elődei, és magyar fordításban most lát először napvilágot. Vezérfonala ennek is a Holdékes Isten, Síva meséje feleségének, Párvatinak egy szerelmespárról, amelynek története több földi megtestesülésen átível, és sorsa nem csak emberekével, de istenekével és démonokéval is összefonódik...

Natalie Haynes - Ezer ​hajó
Az ​Akhilleusz dala rajongóinak Ez nem egy vagy két nő története. Ez mindannyiuk története. Az éjszaka közepén Aineiasz felesége, Kreúsza arra ébred, hogy szeretett városa, Trója lángokban áll. A tíz éve tartó háborúnak vége, a görögök győztek. Az asszony kétségbeesetten próbál menekülni a tűz elől, hogy elérje a városkaput, és reményei szerint találkozzon kedves férjével és kicsi fiával. Az utcákat azonban már ellepték a görög katonák. Vajon sikerül Kreúszának elkerülnie őket... és a végzetét? Mindenki hallott már a trójai háborúról. Azt azonban jóval kevesebben tudják, mi lett a sorsuk azoknak a lányoknak, nőknek és asszonyoknak, akikre általában az események mellékszereplőiként gondolunk. Mi várt rájuk a háború után? Miért küzdött meg az amazon hercegnő Akhilleusszal? Hogyan cselezte ki Pénelopeia a férje trónjára áhítozó kérőit? Az Ezer hajó az ő szemszögükből meséli el a nyugati világ egyik legnagyszerűbb és legmeghatóbb történetét. Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján.

Viktor Pelevin - A ​Legyőzhetetlen Nap
Milyen ​lehetőségei maradnak az önmegvalósításra egy harmincadik életévéhez érkezett szőke szépségnek napjaink férfiak uralta világában? Ezzel a dilemmával szembesül A Legyőzhetetlen Nap tudatos és progresszív hősnője, Szása, aki a harmadik x-et betöltve elhatározza, hogy nagyszabású utazásra indul – Moszkvától Isztambulon át egészen Kubáig és Thaiföldig vezető identitáskeresése idővel az emberi létezés értelme és eredete utáni veszélyes kutatásba torkollik. Egyre szürreálisabb kalandjai során Szása mellé rejtélyes jótevőket, korporatív anarchistákat, nekroempatikus történészeket és transzgender buddhistákat sodor a sors. Különös rituálék, varázserejű maszkok és az ókori Rómában játszódó álmok révén mind mélyebb beavatást nyer a történelmet mozgató ősi misztériumba, melynek középpontjában az „életnek” nevezett illúziót generáló „Legyőzhetetlen Nap” projektor áll. A kiválasztottak az isteni szerkezet segítségével újrateremthetik, de akár el is pusztíthatják a valóságot, így Szása végül egy minden korábbinál nehezebb választás elé kerül: megérdemel-e megannyi sebből vérző világunk még egy esélyt? Viktor Pelevin legújabb, szokás szerint váratlan fordulatokkal és képtelen ötletekkel teli regényében ezúttal minden korábbinál hangsúlyosabb szerephez jutnak a női karakterek és sorsok. A Legyőzhetetlen Nap egy emlékezetes hősnő markáns nézőpontjából veszi szemügyre korunk aktuális szellemi divatjait és gyakran szélsőségekbe hajló politikai-emancipációs tendenciáit – miközben a szarkasztikus társadalomkritika és morbid humor mögül mindvégig kihallatszik a megkerülhetetlen kérdés: mi végre vagyunk ezen a Földön, melyet egyre inkább elpusztítani látszunk?

Peter Frankopan - Selyemutak
A ​hírnév és a vagyon évszázadokon át Nyugaton, a két Amerika új világában várta a merészeket. A kalandra és meggazdagodásra vágyók ma a Keletre függesztik tekintetüket. A Közép-Ázsiában, majd Kína és India jókora részein át húzódó térség valaha uralkodó szerepet játszott a világ gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális életében, s most hasonlóan meghatározó jelentőségre tesz szert. A világtörténelem új szempontok alapján megfogalmazott nagy áttekintése, a Selyemutak szemkápráztató feltérképezése azoknak az erőknek, amelyek birodalmakat virágoztattak fel és taszítottak a mélybe, áruk és eszmék áramlását irányították, napjainkban pedig a nemzetközi viszonyok és folyamatok új fejezetének kezdetét ígérik. Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, a Centre for Byzantine Research igazgatója. Rendszeresen tart előadásokat a világ legnevesebb egyetemein, többek közt Cambridge-ben, a Yale-en, a Harvardon, a Princetonon és a londoni King's College-ban. 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint "ő napjaink történész rocksztárja". Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg.

Madeline Miller - Kirké
Az ​Akhilleusz dala szerzőjének merész, káprázatos és várva várt új regénye, amely kiválóan rajzolja újra az Odüsszeiából ismert hatalmas varázslónő, Kirké életét. A leghatalmasabb titán, a Napisten, Héliosz házában egy kislány születik. Kirké furcsa gyermek - nem rendelkezik hatalommal, mint az apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint az anyja. Ám amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi, hogy mégiscsak van egy különleges tehetsége: a varázslás képessége, amelynek révén szörnyekké tudja változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet. Fenyegetettségében Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol az istennő tökéletesíti titkos tudományát, vadállatokat szelídít, és a híres mitológiai alakok közül többel is találkozik: a vérszomjas Minótaurosszal, az ügyes kezű Daidalosszal, a gyilkos Médeiával és persze a fortélyos Odüsszeusszal is. Ám egy nőnek veszélyes egyedül élni, Kirké pedig akaratlanul is magára vonja mind az emberek, mind az istenek haragját, és végül az egyik legrettegettebb olümposzi istennel találja szemközt magát. Hogy megvédje, amit a leginkább szeret, minden erejét össze kell szednie, és egyszer s mindenkorra választania kell az istenek és a halandók világa között. Madeline Miller regénye mámorító eposz a családi vetélkedésről, intrikáról, szerelemről és veszteségről, illetve a férfiak uralta világban is rendíthetetlen női erőről.

Stephanie Garber - Finale
Egy ​szerelem, amelyért megéri küzdeni. Egy álom, amelyért megéri meghalni. Egy befejezés, amelyre megérte várni. Két hónap telt el a legutóbbi Caraval befejezése óta. Két hónapja, hogy a Fátumok kiszabadultak egy elvarázsolt kártyapakliból, két hónapja, hogy Legend bejelentette igényét a trónra, és két hónapja, hogy Tella rájött: a fiú, akibe beleszeretett valójában nem létezik. Amikor életek, birodalmak és szívek sorsa múlik rajta, Tellának el kell döntenie, hogy megbízik-e Legendben, vagy régi ellenségeként kezeli. Miután rábukkan egy titokra, amely fenekestül felforgatja az életét, Scarlettnek képessé kell válnia a lehetetlenre. Legendnek pedig meg kell hoznia egy döntést, amely örökre megváltoztathatja. A Caraval véget ért, de minden idők legnagyobb játéka még csak most kezdődik. Ezúttal nincsenek nézők - csak nyertesek vagy vesztesek.

Frank Schätzing - A ​pillangó zsarnoksága
Emlékszünk ​még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába. Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal. Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig. A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.

Gena Showalter - Éjsötét ​játszmák
Strider, ​a Vereség démonának őrzője, sohasem veszíthet, hacsak nem akar pokoli kínokat szenvedni. Számára az élet győzelem vagy halál - amíg Kaia, a csábos hárpia, sarokba nem szorítja a megadás kísértésével. Kaiának, akit népe Csalódásnak csúfol, az élete árán is el kell hoznia az első díjat a hárpiák világbajnokságáról, így nem tűrheti, hogy Strider összezavarja. Ám Stridernek is megvannak a maga tervei az első díjjal: el akarja lopni az isteni gyártmányú, ősi varázseszközt, mielőtt eldőlne, ki lesz a világbajnok. Ám ahogy egyre durvábbá válik a versengés, kiderül, hogy itt egyetlen díj számít: a szerelem, amelyben egyikük sem hitt... Gena Showalter a paranormális-romantikus irodalom csillaga. Világszerte népszerű sorozataiban démoni vágyakkal és emberfeletti hatalommal megáldott férfiak, és az őket csábító nők szerelmét írja meg, szenzációs sikerrel.