Ajax-loader

'istenek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Mikor ​Zétát, a kis trák kamaszt Konstantinápoly piacán eladják rabszolgának, a világ már a hunok nevétől hangos. Aztán sok viszontagságon megy keresztül, míg végül Priszkosz rétor rabszolgája, tanítványa, barátja lesz. Művelt ifjúvá serdül, s mikor a félelemtől remegő császár küldöttséget meneszt Attilához, Priszkosz kísérőjeként ő is vele megy. Megismeri a hunok országát, elálmélkodik szokásaikon, életükön. Itt, Attila udvarában ejti foglyul a szerelem is. A fiatal rabszolga remény és kétségek között néz fel Emőkére. Ki akar tűnni, fel akar szabadulni, hogy egyenrangú legyen vele, s ezért a hunok oldalán részt vesz a katalaunumi csatában. Nem kíméli magát, de végül is meg kell értenie, hogy a lány Attilát szereti. Nem lehet megérteni az embereket - kesereg. "Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan."

Madeline Miller - Akhilleusz ​dala
Gyönyörű ​történet istenekről és istennőkről, királyokról és királynőkről, halhatatlanságról és az emberi szívről. A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó - ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől...

Katherine Arden - A ​boszorkány éjszakája
Az _Északi ​erdő legendája_-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország megmentéséért. A katasztrófa sújtotta Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.

J. R. R. Tolkien - A ​szilmarilok
A ​Gyűrűk Urá-nak rajongói most megismerkedhetnek az előtörténettel - ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e egyáltalán ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörű mesét vehetnek a kezükbe. Kötetünk első és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A három szilmaril Fëanor, a tünde kovács műve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a Sötét Úr azonban elragadja őket, és ezzel kitör a háborúság közte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által - s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy a tűzbe. A kötet harmadik része, az "Akallabêth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé. A szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak A Gyűrűk Urá-ban, például Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele először, ebben a műben sem fognak csalódni.

John Gwynne - Az ​istenek árnyéka
"A ​SAJÁT BOSSZÚMRA KÉSZÜLÖK. NINCS IDŐM A TIÉTEKRE." Miután az istenek hadba vonultak és elpusztították egymást, semmit sem hagytak maguk után, csak sebeket a világ testén, és a csontjaikat, amelyek mérhetetlen hatalmat ígérnek az őket felkutató bátraknak. Most azonban új világ van születőben: a vadont rettenetes szörnyek járják, a hataloméhes jarlok egymás ellen fegyverkeznek, a fjordok és hegyek közt csatazaj visszhangzik. A végzet három halandó nyomába szegődik: a tanyájukon a családjával élő anyát utoléri eltemetettnek hitt múltja, és világa újfent lángra lobban. Az ifjú zsoldos mindent feláldoz a harctér dicsőségéért, de lehet, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy elkerülje az istenek haragját. A szökésben lévő rabszolga pedig a Véresküdötteknek is nevezett, hírhedt harcos testvériség soraiban reméli beteljesíteni bosszúját, de ehhez előbb egy lehetetlen próbatételt kell kiállnia. Hármuk döntései alakítják e világ sorsát, amelyet újra csak sötétbe borít az istenek árnyéka… A többszörösen díjnyertes John Gwynne legújabb, a viking mitológia és kultúra ihlette fantasy regénye egy varázslattal és harccal teli világba repíti az olvasóit, ahol hőseire minden lépésnél ármány leselkedik és a sagákat vérrel írják.

Gianluigi Zuddas - Az ​utolsó istenek
Mintha ​csak Vallejo, a neves sci-fi illusztrátor szoborszerű, démonikus, de rideg szépségű amazon félistennői és középkori páncélokba öltözött, csillogó kardpengéket forgató, duzzadó izmú barbár lovagjai elevenednének meg az olasz író regényének lapjain. Az igazi főhős azonban mégiscsak Balthis, ez a rongyokba öltözött, alig 13 éves kis csavargó gyermeklány, aki romlatlan kamasz bájával és érzelmi tisztaságával isteneket, varázslókat és ábrándos, vagy éppen kegyetlen ifjú lovagokat képes megbabonázni. Természetesen eleinte ő maga sem tudja, hogy miért kerül a gonosz szépségének kínzókamráiba, s csak fokozatosan döbben rá, hogy a világméretű küzdelem, amelybe egyre jobban belekeveredik, végül majd éppen az ő kezébe adja az emberiség megmentésének titokzatos kulcsát.

Homérosz - Íliász
"Hullámzik ​a Homérosz-kép. Élt-e; egy ember volt-e, vagy kettő? Vagy kettőnél is több? Korának képe is hullámzik. S a mű keletkezésének körülményeié is. S közben: szilárdan áll, vagy inkább azt mondhatnók, győzedelmes nyugalommal úszik mind e nyughatatlan hullámzás tetején maga a történet. S a szöveg - úgy, ahogyan ránkmaradt, betoldás-nem-betoldásaival együtt. S jellemei, alakjai... Mennyi arc! És milyen gyöngéd-kérlelhetetlen következetesség ebben az arc-rengetegben, jellem-erdőben, ember-tárban!... S az Íliászban ez mind az egy Akhilleusz köré csoportosul. Úgy áll ott Akhilleusz az Íliász elképzelt középpontjában, mint a szép apuliai amphora-kép valóságos közepén. Ezen a képen trójai foglyokat áldoz Patroklosz halotti máglyáján; kiengesztelhetetlen és kegyetlen, mint a későbbi római költő, Horatius jellemezte, de nemcsak kiengesztelhetetlen és kegyetlen, hanem ennek ellenére, sőt ezen belül valami más is. Mi? Emberi. Mert körülötte ott van kegyetlenségének indokolása. Íme: a sértés, barátja halála, s ezt megelőzően s ezt követően egyaránt: rövidéletűségének tudata. Az első nagy sértődés és harag. Rövidéletű, mint mi mindnyájan. Az aggastyán is. Matuzsálem is. Az sem él eleget, az sem lát eleget a létezés gyönyörű csodájából..."

Nora Roberts - A ​fény kulcsa
Mindhárom ​lány félistennő, és valamilyen különleges adottsággal rendelkezik. Az elsőé a művészet vagy a szépség, a másodiké a tudás vagy az igazság, a harmadiké pedig a bátorság vagy a vitézség adománya. Egy gonosz varázsló megátkozza a lányokat. Ellopja a lányok lelkét, és bezárja egy üvegdobozba, amit a Lelkek Ládikájának hívnak. Három kulcs van a ládához, amelyet csak emberi kéz nyithat ki. Amikor a keresés sikeresen befejeződik, kinyílik a Lelkek Ládikája, és az Üveglányok kiszabadulnak. Három kulcs. Három nő. Mindegyiknek 28 nap áll rendelkezésére, hogy végigvigyen egy veszélyes kutatást. Ha az egyikük elbukik, mind elvesztek. Ha mindegyikük kiállja a próbát, pénz, hatalom és boldogság vár rájuk. Malory művészlélek, és van érzéke a szépség iránt. Neki kell megtalálnia a fény kulcsát.

Max Gladstone - Nagyrészt ​halott
Alt ​Coulumb városának Kos nevű Tűzistene váratlanul elhalálozik, és a feltámasztását egy nemzetközi halottlátó cég kezdő munkatársára, Tara Abernathyre bízzák. A feladat komolyságát jelzi, hogy az isten nélkül maradt négymilliós metropoliszban bármelyik pillanatban leállhatnak a gőzfejlesztő gépek, így nem fognak közlekedni a vonatok, és pusztító zavargások törhetnek ki. Tara egyetlen segítsége Abelard, a halott isten láncdohányos kispapja, akinek érthető okból válságba került a hite. Ráadásul kiderül, hogy Kos nem egyszerűen meghalt, hanem meggyilkolták, és az ügy Alt Coulumb bírósága elé kerül. Tara és Abelard hirtelen nagy veszélyben találják magukat, mert valami olyan dologba nyúltak bele, amibe nem kellett volna. Az igazság kiderítésére indított nyomozásuk tétje így már nem csak Alt Coulumb halvány reménye az életben maradásra, hanem a saját életük is. Max Gladstone úttörő, az epikus fantasyt városi környezetbe helyező, paranormális jelenségekkel és különleges lényekkel keresztező regényében a kőből faragott vízköpők minden eddiginél fontosabb szerepet töltenek be, a mágusok pedig villámokon utaznak, miközben az igazságosztás egy szűk elit kör privilégiuma, akik a jó és rossz közti határvonalat már rég eltörölték.

Alexandra Christo - To ​Kill a Kingdom - Egy birodalom végzete
Annyi ​szívet gyűjtöttem be eddig, ahány éves vagyok. Vagyis a hálószobámban összesen tizenhét rejtőzik valahol a homok alatt. Olykor-olykor leások, csak hogy lássam, mind megvannak-e még. Lenn a mélyben, vérben ázva. Megszámlálom őket, és megnyugszom, hogy nem lopták el egyiket sem éjszaka. Azon se lepődnék meg, ha így történne. A szíveknek hatalma van, a magamfajták pedig egy dologra vágynak még az óceánnál is jobban: hatalomra. A HERCEG SZÍVE LENNE AZ IGAZI TRÓFEA! Lira hercegnő egy királyi családból származó szirén, azok közt is a legveszélyesebb. A víz alatti világban nagy tiszteletnek örvend. Már csak egy szív hiányzik a gyűjteményéből – ám azt elhibázza. Anyja, a Tenger Királynője büntetésből átváltoztatja, mégpedig egy olyan lénnyé, amitől a legjobb undorodik: emberré. Elveszi tőle a bűvös szirénénekkel képességét is, és megparancsolja, hogy a téli napfordulóig vigye el neki Elian herceg szívét, különben ember marad örökre. Hiába ő a leghatalmasabb emberi királyság trónörököse, Elian herceg csak az óceánon érzi magát igazán otthon. A szirénvadászat pedig a hivatása. Amikor kiment egy lányt az óceán habjaiból, hamar rájön, hogy ő bizony más, mint aminek először hitte. Az idegen megígéri neki, hogy a segítségére lesz, és együtt fogják megtalálni a módját, hogyan pusztítsák el a sziréneket. De vajon megbízhat a lányban? És vajon hány alkuba kell belemennie Elian hercegnek, mire megszabadítja az embereket a legnagyobb ellenségtől? Kirobbanóan sikeres nemzetközi bestseller, ami Sarah J. Maas és Marissa Meyer sorozataihoz hasonlóan vagány, izgalmas és szemtelen módon dolgoz fel egy klasszikus mesét.

Évelyne Brisou-Pellen - A ​múmia rejtélye
A ​televízióban sugárzott animációs filmsorozat epizódjait feldolgozó Papyrus-regények cím- és főszereplője egyszerű egyiptomi halász, talált gyerek, akit azonban az istenek arra szemeltek ki, hogy megóvja Egyiptomot Széth, a Pusztítás istene ármánykodásától, és megvédje a fáraó hatalmát. Ebben a részben Papyrus megmenti a tetszhalottá varázsolt és elrabolt Thétit, a fáraó leányát sziklabörtönéből, ahová Széth hívei zárták. Bátorságával elnyeri a Jó istenének, Hórusznak a kardját, hogy ennek segítségével győzedelmeskedjék a gonosz erőkön, akik lánya "holttestének" elrablásával lemondásra akarják rábírni a fáraót. Papyrusra vár az a feladat is, hogy hírt vigyen Thétiről apjának, ám ez Széth és szövetségesei ellenében nem kis feladatnak bizonyul.

Illés Endre - Történet ​a szerelemről és a halálról
Szávitrinak, ​a halállal viaskodó, szerelmes királylánynak története a régi Indiát idézi fel, az ezer és ezer éve elsüllyedt világot, azt a szigorú csodákkal és szigorú hittel átszőtt "régidőt", amikor a hajnalból, a tűzből, a napból, a sötétből, a halálból, a szerelemből, az élet és a világ minden lélegzetvételéből, még az esőcseppből is istenek, főistenek, tündérek, varázslók, halhatatlanok léptek ki, s egyszerre volt hajnal, meg a hajnalnak istene, halál, meg a halálnak istene, s ezek az istenek minduntalan elkeveredtek az emberekkel, oly természetesen és közvetlenül, mint a szél, a fény, a fű, egy virágzó fa, egy óriás hegy vagy a messzi tenger. Indiában imák, varázsmondások, himnuszok, énekeskönyvek, bölcseleti szabályok s óriás-költemények őrzik ezt a világot.

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Hahn István - Istenek ​és népek
Hahn ​professzor műve kiemelkedő jelentőségű és színvonalú munka. Sokrétűen mutatja meg az egyes vallások keletkezésének történetét - a primitív népek ősvallásaiból kiindulva egészen az Iszlám kialakulásáig - hasonlóságaikat, különbségeiket és összefüggéseiket koruk társadalmi viszonyaival. Feldolgozza a legújabb kutatások eredényeit is, amelyek közül nem is egy saját felfedezése. A könyv erénye, hogy nem vész el a részletekben, nem akar mindenről beszélni, csak a leglényegesebb, és tegyük hozzá, a legérdekesebb kérdésekről. Mindezt csiszolt, a szépirodalmi művekével vetekedő, világos, közérthető stílusa teszi mindennki számára nemcsak tanulságos, hanem élvezetes olvasmánnyá is.

R%c3%banajelek
elérhető
118

Joanne Harris - Rúnajelek
Hétfő ​reggel, hét óra, ötszáz évvel a Világvége után, és megint koboldok fosztogattak a pincében… Az örök álmodozó Maddy Smith születése óta a Káosz jelét viseli a kezén. A vörös rúna hordozója különleges erők birtokosa, de a tizennégy éves lány még maga sem tudja, mire képes. A rossz ómen félelmet kelt a babonás falusiakban, Maddyt kiközösítik, így a szintén számkivetett Félszeművel barátkozik, aki sokat tud a mágiáról, és egy nap félelmetes és káprázatos világba vezeti a kislányt… A Rend fanatikus szolgái végleg le akarnak számolni a Káosszal: felesküsznek, hogy kiirtják a babonákat, a varázslatokat, a meséket és az álmokat. A tündék, törpök, boszorkányok és koboldok ideje lejárt, számukra is beköszönt a világvége, hacsak Maddy nem lopja el az ősi istenek titkát, amivel hatástalaníthatja a Rend titkos fegyverét. Háború van: a Rend végleg elpusztíthatja a világot… most minden egy kislányon múlik. Joanne Harris, a világszerte népszerű Csokoládé, Szederbor, Ötnegyed narancs és számos más bestseller írónője babonákkal és mágiával teli fantasztikus világába vezeti olvasóit. Az ősi skandináv mitológia elevenedik meg ebben a vad, veszélyes, fantasztikus és fordulatos regényben. A Rúnajelek, akár a Végtelen történet vagy A Gyűrűk Ura, igazi mestermű.

Marah Woolf - Ne ​szeress!
A ​fiú, aki az autót vezette, megfordult és rám nézett. A zöld szemek figyelmesen végigmértek. Ez lehetetlen. Ledermedve bámultam. Ugyanazok a szemek voltak. Az ő szemei. Azok a bizonyos szemek az álmomból, és most már azt is megtudtam, hogy néz ki az arca és a teste. Amikor korábban azt gondoltam róla, hogy biztosan szemérmetlenül jóképű, az bizony messze elmaradt a valóságtól. - Te vagy az? - krákogtam, aztán rögtön el is hallgattam. Nyilván bolondnak tartana, ha megkérdezném tőle, mi keresnivalója volt az álmomban, és még csak nem is vehettem volna rossz néven tőle. A világ legidiótább felszedős dumája lett volna. Oldalra billentett fejjel méregetett, karját az autó tetejére fektette. Várakozásteljesen nézett rám. Nem tévedtem. Ezek a szemek összetéveszthetetlenek. - Sajnálom. Nem láttad, hogy jön az autó? - kérdezte meleg hangon. Ez ugyanaz a hang volt. Tévedés kizárva.

Mary_renault_%c3%89gi_%e2%80%8bt%c5%b1z
elérhető
2

Mary Renault - Égi ​tűz
A ​neves történelmi regényíró művei közül nálunk is nagy sikert aratott a Thészeusz ifjúsága és az Apollón maszkja. Ez a regénye az ókori történelemnek egy izgalmas fejezetét dolgozza fel: Nagy Sándor ifjúságát, gyermekkorától trónra lépéséig. A szerző ebben a regényes fejlődésrajzban azokat a motívumokat kutatja, amelyek a kivételes gyermeket és fiatalembert előkészítették a hatalmas történelmi szerepre. A regény érdekessége, hogy nem a közismert görög, hanem makedón szemszögből mondja el a jól ismert történetet; a görög (athéni) polisz lezüllöttségét szembeállítja a civilizálatlan, félbarbár, de életerős, és a történelmi valóságot élénken érzékelő makedón társadalommal. A legendás főhős legendás ifjúsága köré hiteles történelmi környezetet teremt; a regényes Nagy Sándor-életrajz sikeresen ötvözi egybe a látomást a valósággal.

Ignacy Karpowicz - Égiek ​és földiek
Vegyünk ​egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és már régen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napról a másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettek mezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknek helyre állítani a régi rendet? Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentő és rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Székely Péter - Germán ​főisten archetípusa történeteinek tükrében
A ​mai kor embere egy olyan világban nőtt fel, hol a vallási meggyőződés egyenlő lett a babonás félelemmel, ami tudományos szempontból megkérdőjelezhető. Az létezik, amire van bizonyíték. A vallásosságnak azonban nem kell bizonyíték, hiszen az a bizonytalanságba vetett hitből és reményből táplálkozik. A többség azonban ezt nem ismeri el. Mítoszokra, s a bennük szereplő istenekre és hősökre nem úgy kell tekinteni, mint egy letűnt világ hírmondói. Ők mindig példaként álltak az emberek elé, így kísérve bennünket a történelem folyamán. Viszont sokszor át kellett alakulniuk, hiszen az ember és környezete folyton változott és ehhez alkalmazkodniuk kellett. Ők, hű társai az emberiségnek, ennek ellenére velünk maradtak, s vezettek át minket a legsötétebb időszakokon át. Velünk együtt isteneink és hőseink is változtak, akárcsak a történetek, melyben szerepeltek. Egyszerre maradtak azok, akik voltak: ősi vezetőink; s formálódtak azzá, amire épp szükségünk volt. Régi isteneink sosem haltak meg. Mindvégig velünk voltak, vigyáztak ránk, mutatták az utat. Hol királyokká lettek, hol démonná alakultak. Később belőlük lettek hőseink, majd szuperhőseink… Arra keresem a választ, hogy Odin, a pogány germánok főistene, hogyan maradhatott meg a keresztény Európában, milyen formákat öltött, hogy később ismét előléphessen a színfalak mögül. Vajon ugyanaz az istenség maradt, mint 1000 évvel ezelőtt, kit a barbár vikingek tiszteltek? Mindez azért fontos, mivel ez az istenség egy archetípust testesít meg, ami Európában számos formát öltött. Mítoszai, történetei a mai napig nevelnek, tanítanak minket, ezáltal ő maga is. A fő kérdés ugyanakkor az, hogy vajon több ezer év távlatából mit taníthat nekünk Odin? Tudása aktuális-e még felgyorsult világunkban?

Longosz - Daphnisz ​és Chloé
Az ​igazi értéket nem érinti az elsuhanó idő: a Daphnisz és Khloé több mint kétezer év elmúltával is a legnépszerűbb és legolvasottabb művek közé tartozik. Nemcsak a görög, de a világirodalomnak is egyik első regénye, ún. pásztoridill. Egy pásztorfiú és egy pásztorleány tiszta szerelmét meséli el számtalan akadályon és kalandon át a beteljesülésig. Sikerének titka az áttetsző, finom költőiség, a fordulatos meseszövés és a két fiatal szerelmének rajzában a romlatlan báj, a leheletnyi erotika.

Sherrilyn Kenyon - Bűnös ​éj
A ​Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes. Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim. Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak. Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?

Horváth Éva - Macskamisztikum
Amióta ​világ a világ, a macskák életét, viselkedését mindig misztikum övezte. Már az ókori Egyiptomban is nagyon kedvelték őket, leginkább gyakorlati szempontok miatt, majd istenként kezdték tisztelni őket, amikor a föld és termékenység úrnőjét, Bastet istennőt macskafejjel ábrázolták. Vajon milyen képességgel, tudással bírnak ezek az állatok, hogy a mai napig ilyen rajongás veszi körül őket? Vannak-e érzelmeik, és gyógyító képességeik? Ez a téma engem is sokat foglalkoztatott. Így a feltett kérdésekre meg is adtam a válaszokat könyvemben, mégpedig a saját megfigyeléseim alapján. Ha állatbarát vagy, ha érdeklődsz a macskák rendkívüli tudása, képessége iránt, akkor ez a könyv neked íródott. Kellemes kikapcsolódást, jó olvasást kívánok! Szerző

Marah Woolf - Ne ​gyűlölj!
Elkezdődik ​egy újabb tanév, és Jess nem vágyik másra, csak hogy végre elfelejthesse Caydent, és mindazt, ami a nyári táborban történt. Ám a smaragdzöld szemű titán már az első tanítási napon megjelenik. De mit akarhat még? Hiszen Jess szívét már sikerült összetörnie. Lehet, hogy a lányt továbbra is veszély fenyegeti, mert Agriosz követte őt ide is? Jess nem akar belekeveredni az istenek között zajló háborúba, ő azt szeretné, ha minden újra visszazökkenne a hétköznapi kerékvágásba. De mi számít hétköznapinak, ha az ember képes látni az isteneket, és át is tud lépni a világukba? És ami még fontosabb: meddig lesz még képes gyűlölni Caydent, aki valójában nem más, mint Prométheusz? A trilógia második részében folytatódnak a küzdelmek égen és földön: a görög mitológia szereplői újra betoppannak napjaink világába, hogy szemtanúi legyenek egy ősi vetélkedés újabb fordulójának. A tét azonban sokkal nagyobb, mint gondolnák!

Gena Showalter - Éjsötét ​titkok
A ​FÉNY MINDIG LEGYŐZI A SÖTÉTSÉGET! Amun, a Titkok démonának őrzője képes hozzáférni a legsötétebb gondolatokhoz, legfélelmetesebb titkokhoz, elegendő csak a közelében lenni. Amikor azonban a halhatatlan harcost láncra verik, a halál lehet az egyetlen reménye a szabadulásra, egészen addig, amíg nem találkozik Haidee-vel, akinek szépsége és sebzettsége ellenállhatatlanul vonzza egy kockázatos próba felé. Haidee egy démonvadász, aki örök háborúban áll az Alvilág Uraival. Épp az Amun fajták kiiktatása a feladata. De hogyan tudná megölni azt, akinek egy érintése is perzselő hatással van rá? És hogyan tudná megmenteni? Ahhoz egészen oda kellene adnia magát mindenestül, a testét és a lelkét... önmagát pedig odavetnie éppen azok elé, akik a megölésére esküdtek fel. Gena Showalter a paranormális-romantikus irodalom csillaga. Világszerte népszerű sorozataiban démoni vágyakkal és emberfeletti hatalommal rendelkező férfiak, és az őket csábító nők szerelmét írja meg, szenzációs sikerrel.

Tormay Cécile - Görög ​mesék
Mély, ​illatos völgy fenekén, egy kék forrásban élt Chreseys, a kicsiny naiád... Körülötte nagy csend volt mindenkoron, csak feje felett suttogott a rengeteg, melyet sűrű boltozattá font össze a vadszőlő kúszó indáival... És ezért nem látta még soha a napot, a holdat és a csillagokról is csak azt tudta, amit a fák hamadryádjai csendes éjtszakákon neki elmeséltek. Mióta visszaemlékezett, itt élt ő a hűvös zöld homályban, a mohos fák alatt. Atyja Achelois a folyó, anyja egy aranyhajú nympha volt. Mint gyermeket hozta őt magával a hegyekről és tette le ide a mohára, sápadt irisek közé... Azután jött egy satyr s addig furulyázott, míg anyja elment vele a vadonba és nem tért vissza többé soha. Így maradt egyedül a szakadék fenekén s a hamadryadok elnevezték Chreseysnek. Gondosan őrködtek felette, megvédték forróságtól, vihartól és ő hálából fiatal életerejét ontotta rájuk. Ettől lett évről-évre sűrűbb a platánok, tölgyek koronája s árnyasabb a kis naiád fekhelye.

Pallasz_ath%c3%a9n%c3%a9_ts
Pallasz ​Athéné Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Francis William Bain - A ​méhek nektárja
Francis ​William Bain hindu szerelmes regéiből az első tizenkettő _A Hajnal Leánya_ c. kötetben jelent meg, Baktay Ervin fordításában. _A méhek nektárja_ a tizenharmadik rege, amely ugyanolyan elbűvölő gyöngyszem, mint elődei, és magyar fordításban most lát először napvilágot. Vezérfonala ennek is a Holdékes Isten, Síva meséje feleségének, Párvatinak egy szerelmespárról, amelynek története több földi megtestesülésen átível, és sorsa nem csak emberekével, de istenekével és démonokéval is összefonódik...

Viktor Pelevin - A ​Legyőzhetetlen Nap
Milyen ​lehetőségei maradnak az önmegvalósításra egy harmincadik életévéhez érkezett szőke szépségnek napjaink férfiak uralta világában? Ezzel a dilemmával szembesül A Legyőzhetetlen Nap tudatos és progresszív hősnője, Szása, aki a harmadik x-et betöltve elhatározza, hogy nagyszabású utazásra indul – Moszkvától Isztambulon át egészen Kubáig és Thaiföldig vezető identitáskeresése idővel az emberi létezés értelme és eredete utáni veszélyes kutatásba torkollik. Egyre szürreálisabb kalandjai során Szása mellé rejtélyes jótevőket, korporatív anarchistákat, nekroempatikus történészeket és transzgender buddhistákat sodor a sors. Különös rituálék, varázserejű maszkok és az ókori Rómában játszódó álmok révén mind mélyebb beavatást nyer a történelmet mozgató ősi misztériumba, melynek középpontjában az „életnek” nevezett illúziót generáló „Legyőzhetetlen Nap” projektor áll. A kiválasztottak az isteni szerkezet segítségével újrateremthetik, de akár el is pusztíthatják a valóságot, így Szása végül egy minden korábbinál nehezebb választás elé kerül: megérdemel-e megannyi sebből vérző világunk még egy esélyt? Viktor Pelevin legújabb, szokás szerint váratlan fordulatokkal és képtelen ötletekkel teli regényében ezúttal minden korábbinál hangsúlyosabb szerephez jutnak a női karakterek és sorsok. A Legyőzhetetlen Nap egy emlékezetes hősnő markáns nézőpontjából veszi szemügyre korunk aktuális szellemi divatjait és gyakran szélsőségekbe hajló politikai-emancipációs tendenciáit – miközben a szarkasztikus társadalomkritika és morbid humor mögül mindvégig kihallatszik a megkerülhetetlen kérdés: mi végre vagyunk ezen a Földön, melyet egyre inkább elpusztítani látszunk?

Peter Frankopan - Selyemutak
A ​hírnév és a vagyon évszázadokon át Nyugaton, a két Amerika új világában várta a merészeket. A kalandra és meggazdagodásra vágyók ma a Keletre függesztik tekintetüket. A Közép-Ázsiában, majd Kína és India jókora részein át húzódó térség valaha uralkodó szerepet játszott a világ gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális életében, s most hasonlóan meghatározó jelentőségre tesz szert. A világtörténelem új szempontok alapján megfogalmazott nagy áttekintése, a Selyemutak szemkápráztató feltérképezése azoknak az erőknek, amelyek birodalmakat virágoztattak fel és taszítottak a mélybe, áruk és eszmék áramlását irányították, napjainkban pedig a nemzetközi viszonyok és folyamatok új fejezetének kezdetét ígérik. Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, a Centre for Byzantine Research igazgatója. Rendszeresen tart előadásokat a világ legnevesebb egyetemein, többek közt Cambridge-ben, a Yale-en, a Harvardon, a Princetonon és a londoni King's College-ban. 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint "ő napjaink történész rocksztárja". Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg.

Frank Schätzing - A ​pillangó zsarnoksága
Emlékszünk ​még Frank Schätzing RAJ című regényére? A német mester egyetlen képből bontja ki az egész világra kiterjedő ökokatasztrófa és a megvadult természettel szemben vívott emberi küzdelem történetét: egy halász nyomtalanul eltűnik Peru partjainál. Ez a zárt, pici jelenet sodorja bele az olvasót az ember ellen forduló természeti környezet ezer oldalas eposzába. Eltelt tizenöt év, és Frank Schätzing most visszatért legsikeresebb regényszerkesztési módszeréhez. Agok, a dél-szudáni milicista hazája zavaros háborújában vezet gerillatámadást a mészárosként ismert John Olony állásai ellen, a regény nyitánya könyörtelen mikrorealizmussal mutatja meg az afrikai polgárháborúk iszonyatát és értelmetlenségét. Az olvasó az élő történelemben találja magát. Ám egyszer csak ismeretlen lények támadják meg és falják fel a gerillákat (magát Agokot is) a tejszerűen átlátszatlan trópusi párában. Mindenki meghal. Így kezdődik Frank Schätzing legfrissebb technoeposza, az új RAJ, amelyben egy amerikai közúti baleseti helyszíneléstől és egy Szilícium-völgyi világcégnél tartott házkutatástól ezúttal is az emberiség végső szabadságharcáig jutunk el: a virtuális realitás és a párhuzamos valóságok mint manipulációs eszközök ellen vívott totális háborúig. A pillangó zsarnoksága a XXI. század technológiai forradalmának katasztrofista forgatókönyvén vezeti végig az olvasót.

Gena Showalter - Éjsötét ​játszmák
Strider, ​a Vereség démonának őrzője, sohasem veszíthet, hacsak nem akar pokoli kínokat szenvedni. Számára az élet győzelem vagy halál - amíg Kaia, a csábos hárpia, sarokba nem szorítja a megadás kísértésével. Kaiának, akit népe Csalódásnak csúfol, az élete árán is el kell hoznia az első díjat a hárpiák világbajnokságáról, így nem tűrheti, hogy Strider összezavarja. Ám Stridernek is megvannak a maga tervei az első díjjal: el akarja lopni az isteni gyártmányú, ősi varázseszközt, mielőtt eldőlne, ki lesz a világbajnok. Ám ahogy egyre durvábbá válik a versengés, kiderül, hogy itt egyetlen díj számít: a szerelem, amelyben egyikük sem hitt... Gena Showalter a paranormális-romantikus irodalom csillaga. Világszerte népszerű sorozataiban démoni vágyakkal és emberfeletti hatalommal megáldott férfiak, és az őket csábító nők szerelmét írja meg, szenzációs sikerrel.

Elisa J. Smith - A ​Lélekgyűjtő
Mersz ​más lenni, amikor minden ellened fordul? Megbirkózol a természetfeletti erőkkel? Képes vagy ellenállni a sötétségnek, hogy megmentsd a családod? Az életed árán is? Karát hasonló kérdések foglalkoztatják, amikor rádöbben, élete még sem olyan átlagos, mint ahogy elképzelte. Az iskolai hajtás, a vizsgák, a végzős bál és a közelgő érettségi terhei mellett élete váratlan fordulatot vesz: a környéken különös gyilkosságok tizedelik a lakosságot, a gyanú pedig három eset kapcsán is Karára terelődik. Ráadásként a szomszédban lakó új családdal sem stimmel valami, az ott lakó huszonéves fiú képes alakot váltani, végül pedig Karáról is kiderül, hogy egy ellenséges Asgardi faj leszármazottja. Elég bátor vagy, hogy szembeszállj a sorsoddal? Most minden rajtad múlik, hogy mit veszítesz, és mit nyersz. Ne hagyd, hogy a természetfeletti uralkodjon rajtad!

Kollekciók