Ajax-loader

'ókeresztény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Helmuth von Glasenapp - Az ​öt világvallás
A ​kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.

Covers_161308
Szent ​Cyprianus művei Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - Szent ​Cyprianus művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent Pál - Levelek
Kossuth ​Könyvkiadó, 1991 Az alapul vett kiadás: Újszövetségi Szentírás. Szent István Társulat, 1971. Fordította: Gál Ferenc A keresztény legendakör Pál apostolnak tulajdonítja ezt a tizenhárom levelet, melyek az időszámítás utáni 1-2. században keletkeztek. Tarzusz városának szülötte, Saul, tűzzel-vassal üldözte az őskeresztényeket, s a damaszkuszi úton váratlanul átélt istenélmény megrázkódtató hatása alatt egyik percről a másikra hívővé, az őskeresztény egyház buzgó szervezőjévé lett. Különböző városok hívőihez címzett lelkipásztori intelmei az adott egyházközség sajátos helyzetéből, az igehirdetés pillanatnyi szükségleteiből, az őskeresztény élet talajából nőttek ki, szóbeli prédikációk kiegészítőiként. Pál tanúságot tesz "az Úr Jézus Krisztusban való megigazulás" mellett, "melyre mindenki rászorul".

Fülep Ferenc - Bachmann Zoltán - Pécs ​- Ókeresztény mauzóleum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simon Róbert - Simonné Pesthy Mónika - Mání ​és a fény vallása
Egy ​világvallás születése, tetszhalála és feltámadása. A Keleti források sorozat legújabb, páratlan kultúrtörténeti és tudományos értéket képviselő kötetében a manicheizmus eredeti görög, ujgur, kínai, arab, szír, közép-perzsa, latin és kopt forrásainak fordítása és Simon Róbert tanulmánya olvasható. A szövegeket fordította, kommentálta és jegyzetekkel ellátta: Déri Balázs, Hasznos Andrea, Kara György, Kósa Gábor, Simon Róbert és Simonné Pesthy Monika.

Elizabeth Abbott - A ​cölibátus története
A ​történelem folyamán számos helyen akadtak olyan emberek, akik testi kapcsolat nélkül élték-élik le az életüket. Van, aki önként döntött így, mint például a szerzetesek és az apácák, van, aki valamiféle kényszer hatására, mint az eunuchok vagy a börtönbe zárt rabok. Abbott munkája a cölibátus jelenségét veszi szemügyre az ókori és a távol-keleti kultúráktól egészen napjainkig.

Ivancsó István - Eteria ​útinaplója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ókeresztény kor egyházfegyelme
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

139424674
Biblia Ismeretlen szerző
21

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Ismeretlen szerző - A ​törzsek származásáról, avagy a kincsesbarlang
"...A ​teremtéstől számított kilencszázharmincadik évben távozott el Ádám ebből a világból, április hónap tizennegyedikén, pénteken kilenc órakor, abban az órában, amelyben Krisztus, a fiú szenved majdan a keresztfán. Ugyanabban az órában adta vissza lelkét a teremtőjének Ádám atyánk s távozott el ebből a világból. Ádámot, miután meghalt, parancsa szerint bebalzsamozta fia, Sét, mirrhával, fahéjjal és kassziával. Minthogy ő volt az első halott a földön, felettébb meggyászolták: száznegyven napig gyászolták, majd felvitték a holttestét a hegytetőre, és eltemették a Kincsesbarlangban." "...Eluralkodott tehát a paráznaság Káin leányain. Szemérmetlenül kergették az asszonyok a férfiakat, s úgy egyesültek egymással, akár egy vad csordában, nyíltan és szemérmetlenül egymás előtt paráználkodtak. Két, sőt három férfi ugrott egy asszonyra, s maguk az asszonyok is futottak a férfiak után, mivelhogy minden démon ott, abban a táborban gyűlt össze, s tisztátalan lelkek bújtak az asszonyokba. Leányaiknál csak öregasszonyaik voltak bujábbak, az apák és fiak meggyalázták anyjukat és húgaikat, a fiak nem ismerték apáikat, s az apák nem tudták megkülönböztetni fiaikat. A Sátán volt ennek a tábornak a vezetője." "...Beteljesedett a törvény és a próféták, és Ádám - küldetése szerint - megpillantotta az élő vizek forrását, amely felülről áradt feléje az ő megváltásra: ekkor megsebezte Krisztust a lándzsa, s vér és víz fakadt az oldalából; egymással azonban nem keveredtek össze. Miért jött ki a vér a víz előtt? Két ok miatt. Az egyik ok az, hogy a vér által adatott meg az élet Ádámnak, majd az életet és feltámadást követően adatott meg néki a víz a keresztséghez. Továbbá pedig azért, mert a vér nyilvánítja ki, hogy Krisztus halhatatlan, a víz meg azt, hogy ugyanakkor halandó és szenvedő is. A vér és a víz tehát alácsurgott Ádám szájába, aki ezáltal részesült a megváltásban, és magára öltötte a dicsőség palástját. Krisztus önnön vérével írta meg a bebocsátó levelet a Paradicsomba, és azt a lator kezébe adta." Ezek az idézetek dióhéjban szinte keresztmetszetét adják a Kincsesbarlangnak, s - elárulják: a mű a Biblia sajátos parafrázisa - ugyanakkor érzékeltetik színességét, érdekességét, naiv báját és precíz tudálékosságát, mindazt, amiért napjainkban is élvezettel vehetjük kézbe a 4. századi szír irodalomnak ezt a gyöngyszemét.

Szent Jeromos - Nehéz ​az emberi léleknek nem szeretni
A ​keresztény életről, irodalomról, tudományról. Ford., jegyz. és utószó: Adamik Tamás. Szent Jeromos gazdag életművének válogatása, Dürer és kortársai fametszeteivel illusztrálva.

Szent Ágoston - Szent ​Ágoston vallomásai
Két ​évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókeresztény, hanem a világirodalom legnagyobb művei, közé tartozik. Stílusának egyik sajátossága állandó érzelmi hullámzása, mely különös ritmust ad latin és magyarrá lett prózájának: egyszerű, hétköznapi szavakkal tér vissza-vissza múltjába, gyerekkorától élete derekáig, majd újra meg újra olyan zsoltáros-imádságos hangba lendül át – szinte észrevétlenül -, mely páratlanul költőivé teszi vallomásait. A világirodalomban ő az első, aki úgy figyeli meg a gyermeket, ahogy századunkban a gyermeklélektan tudósai. Felismerései másfél évezreddel előzik meg Rousseau-t, aki vallomásai írásakor példaképnek tekinthette őt, mert ugyanolyan imádságos hanggal kezdi az írást: „Úgy tárom fel bensőmet, ahogyan te magad látod, Örökkévaló…” A keresztény etika, melynek része a ragaszkodás az igazsághoz, készteti önvallomásra Szent Ágostont. Minden írásában a világ rendje, az isteni harmónia kívánása található meg. Krisztust tekinti annak a fénynek, mely az embert a legtisztább cél, az Isten országa felé vezeti. Jelen kötet az 1917-es, az „Élet” kiadásában megjelent, dr. Vass József, az ágostoni szellemet pontosan követő és közvetítő, stílusát sallangtalan, világos magyarsággal megfogalmazott fordításának új kiadása.

Szent Ágoston - Vallomások
A ​világirodalom egyik leghíresebb önéletrajzi műve, a kereszténység egyik klasszikusa kerül itt új fordításban és - hazánkban először - latin nyelven is az olvasó kezébe. Szent Ágoston, a negyedik század kereszténységének nagy doctor-a, a legkiválóbb írók egyike »Vallomásai«-ban nemcsak a kereszténységhez vezető küzdelmes útját rajzolja meg, hanem olyan »lélekábrázolást« is nyújt, amilyen az ókorban Augustinus kezdeményéig hallatlan volt, de amilyent azóta sem ajándékozott szenvedő, töprengő, vívódó lélek, istenáldotta nagy művész, gondolkodó vagy apostol az emberiségnek. Aki szent Ágostonnal barátságot köt, azt könyve többé el nem hagyja. Balogh József évtizedeken át dolgozott ezen a fordításon, amely a magyar olvasók hihetőleg nagy tömegeinek fog gyönyörűséget szerezni és elmélyedő tanulságot hirdetni.

Firmicus Maternus - Asztrológia
A ​csillagok állásától függ az, hogy ki milyen, miként viselkedik és cselekszik, ugyanis az égi konstellációk határozzák meg a nemzés-fogamzás, majd pedig a születés pillanatában az egyén sorsát. Az asztrológiai alapfogalmakat tisztázó fejezet után kötetünk közli a mű egyik legérdekesebb részletét, egy ún. helyzethoroszkópot (A Vénus hatása az emberi sorsra), ám közli a kereszténnyé lett Firmicus Maternus rendkívül jelentős művét, A pogány vallások tévelygéséről szóló, páratlanul értékes forrásmunkát is. A szenvedélyes hangú írás sorra veszi azokat a vallásokat, amelyek - a szerző szerint - az ördög sugalmazására az egyes elemeket, a vizet, a földet, a levegőt vagy a tüzet emelték isteni rangra. Bemutatja a kultuszokat, melyekben hajdan élt embereket tettek istenné és részesítettek vallásos tiszteletben, majd leírja és értelmezi a misztériumvallásos titkos, mindaddig csak a beavatottak számára érthető szertartásait, jelképeit és jelmondatait.

Mircea Eliade - A ​kőkorszaktól az eleusziszi misztériumokig
Mircea ​Eliade (1907. március 9-1986. április 22) századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Legjelentősebb vallástörténeti áttekintésének első kötetét veheti kezébe az olvasó. Eliade már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokba, ahol 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Eliade alapművének, a "Vallási hiedelmek és eszmék történeté"-nek három kötetével az olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.

Bernard McGinn - Antikrisztus
Miért ​van szükség könyvre az Antikrisztusról? Bizonyosan azért, mert az Antikrisztus ma is olyan erõvel van jelen a népi képzeletben, mint valaha, a késõ középkorban, vagy a tizenhatodik században. Ez a könyv sokat elárul arról, hogy milyen jelentést tulajdonít egy társadalom a történelemnek, illetve, hogy milyen nézeteket vall a gonoszról.

Pesthy Monika - Péter-apokalipszis
A ​Péter-apokalipszis, az egyik legkorábbi keresztény apokrif, a korai kereszténységség egyik legérdekesebb és legproblematikusabb irata. A Kr. u. 2. század első felében keletkezett, létrejöttének helye vitatott. Krisztusnak a feltámadás után adott kinyilatkoztatása keretében mondja el a feltámadást, az utolsó ítélet lefolyását és a bűnösökre váró büntetéseket (a jók sorsával csak egész röviden foglalkozik). Így a bűnösökre váró válogatott és természetesen örökké tartó kínzások részletes leírásával a pokol kínjait nagy gyönyörűséggel ecsetelő keresztény hagyomány első számunkra ismert képviselője (vitatott, hogy ez a hagyomány egyenest a Péter-apokalipszisre megy-e vissza, vagy inkább közös, számunkra már nem ismert forrásokkal van-e dolgunk).Bár görög töredékek már a 19. század végén előkerültek belőle, a teljes szöveg (vagy legalábbis az, amit teljesnek tartanak) csak 1910-ben vált ismertté ge?ez (klasszikus etióp) változatban. Ez utóbbi azonban nem önálló műként maradt fenn, hanem a "Krisztus második eljövetele és a holtak feltámadása" című pszeudok leinentinába ágyazva. Később még két rövidebb görög fragmentumot is azonosítottak. II kötet példát mutathat abban, hogyan lehet valamilyen alapvetően fontos kérdéskörben új tudományos eredményeket élvezetes stílussal közkinccsé tenni. Az intertesztamentális korszak még számos felfedezést tartogat, olyan műveket és olyan problémákat, amelyek visszafelé is (a hellenisztikus korra), s a megmerevedést jelentő kanonizálás korára is utalnak. Mikkor azonban még a kialakulás izgalmas sokfélesége, a néha nagyon eltérő alternatívák lehetősége fogalmazódik meg a különböző nyelvű és hagyományú anyagban. A Péter-apokalipszis lefordítása és teljesen eredeti kommentálása ezeket a lenyűgözően sokrétű lehelőségeket mutatja föl, s elgondolkodtatóan bizonyítja, hogy a kanonizált változat (a földi lét baljós vonulatainak kegyetlen és embertelen örökké tétele) talán a legrosszabb lehetőség volt. Pesthy Monika munkája nemcsak egy számunkra eddig ismeretlen kora keresztény apokrifet tesz közzé a Biblia nyelvét idéző veretesen szép magyarsággal, hanem kommentárjai és mélyreható tanulmánya segítségével újszerűen és rendkívül eredeti megközelítéssel elemzi a kereszténység egyik legkevésbé rokonszenves elképzelését a feltámadás utáni büntetések mélyen embertelen voltáról, amelynek a jézusi tanításokhoz nem sok köze van.

Szent Ágoston - Isten ​városáról / De Civitate Dei
Szent ​Ágoston mintegy 15 évig dolgozott a De civitate Dei - Isten városáról című munkáján, mire az végső formáját elnyerte, és az egyházatya történelemteológiájának monumentális összegzésévé lett. A huszonkét könyvből álló munkában Ágoston a pogány és szent történelem eseményeinek felvonultatására, értelmezésére, a pogány filozófusok nézeteinek tárgyalására és cáfolatára is vállalkozik, miközben bámulatos alapossággal bontja ki azt a tételt, hogy Isten városa és az ördög városa a jelen világban elválaszthatatlanul együtt létezik, noha eltérő az eredetük és más lesz a végső sorsuk is. Az Isten városáról ezért Ágoston politikai teológiájának legteljesebb kifejtését is magában foglalja, amelynek hatása mindmáig érezhető. A Kairosz Kiadó négy kötetben, Földváry Antal legendás fordításának felújított változatában adja közre a teljes magyar szöveget.

Udi Levy - Petra
A ​nabateusok a Negev sivatag és a mai Jordánia területén éltek idõszámításunk kezdete táján. Gazdag és békés nép volt: megmûvelték a sivatagot, s fûszernövényekkel és tömjénnel kereskedtek Indiától és Perzsiától a mediterrán vidékekig. Az egyik legkorábbi keresztény nép - õk építették az elsõ templomokat a Negev sivatagban. Kultúrájuk mégis szinte nyomtalanul eltûnt kétezer évre: csak 1812-ben fedezték fel a sivatagi fõvárost, Petrát. A templomok és városok festõi romjai rengeteg turistát vonzanak Petrába és Shivtába. Az õsi civilizációt azonban még ma is számos rejtély övezi.Udi Levy gazdagon illusztrált leírást ad a nabateusokról, mûvészetükrõl, történelmükrõl, vallásukról és a sivatagi gazdálkodásról. Könyve lenyûgözõen érdekes ábrázolása egy békeszeretõ népnek Palesztina háborúktól zaklatott területén. Nemcsak bemutatja Petra és más Negev sivatagi városok fennmaradt romjait, de gyakorlati tanácsokkal is szolgál az oda látogató turistáknak. Fûzött kemény papírkötés, jó állapotban.

L. Caecilius Firmianus Lactantius - Az ​isteni gondviselésről
"Ha ​pedig az atomok ütközése vagy az ész híján levő természet hozta létre mindazt, amit látunk, kérdem én, miért tudott eget létrehozni, várost vagy házat viszont nem, miért alkotott márványhegyeket, márványoszlopokat és -szobrokat viszont nem alkotott? Nem kellett volna esetleg az atomoknak oly módon is összeütközniük, hogy ezeket is létrehozzák, ha már minden helyzetet kipróbálnak? A természet esetében ugyanis nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezt elfelejtette megtenni, hiszen nincs esze. Mi hát az igazság?" - kérdezi Lactantius az Isten haragja című művében. E kérdés akár mottója is lehetne a kötetben szereplő három értekezésnek, amelyben a 3. és 4. század fordulóján élt Lactantius az isteni gondviselés titkait kutatja. Az Isten művében az emberi, az Isten haragjában az isteni természetből vezeti le az isteni gondviselést, A keresztényüldözők halálában pedig a kor történelmi eseményein keresztül próbálja megragadni az értelemmel megáldott ember létezésének és viselkedésének mozgatórugóit, igazolni az isteni beavatkozás célszerűségét. Lactantius, akit ékesszólása miatt "keresztény Cicerónak" is neveztek, műveiben a kereszténység és az antik-pogány örökség összeötvözését kísérelte meg: hite védelmében a pogány bölcselők ellen saját érveiket fordítja. Széles körű műveltsége, könyörtelen logikája, szellemes érvelése és nem utolsósorban sodró lendületű stílusa lenyűgözi a mai olvasót is.

Ismeretlen szerző - Vértanúakták ​és szenvedéstörténetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_135068
11

Ismeretlen szerző - Szókratész ​egyháztörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​II. századi görög apologéták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_88841
Apokrifek Ismeretlen szerző
33

Ismeretlen szerző - Apokrifek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_114230
A ​kappadókiai atyák Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - A ​kappadókiai atyák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Órigenész ​- Az imádságról és a vértanúságról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vanyó László - Az ​ókeresztény egyház irodalma
A ​könyv elsősorban az ókeresztény kor egyházának irodalmát és azzal összefüggésben a történelmét mutatja be, a kereszténység születésétől a vértanúk koráig.

Covers_490690
Apostoli ​atyák Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Apostoli ​atyák
A ​Szent István Társulat 1980-ban indította el az Ókeresztény Írók című sorozatát, amely Vanyó László hosszú éveken át végzett áldozatos munkája révén jutott el a magyar olvasóközönséghez. Az ezredforduló tájékán több kiadó kezdeményezésére új könyvsorozatok indultak, egyre több ókeresztény szerző életműve vált a magyar teológiai irodalom szerves részévé. Ugyanakkor rendkívül keresettek maradtak azok a művek is, amelyek korábban az Ókeresztény Írók köteteit alkották. A kiadó ezért döntött úgy, hogy Vanyó László emlékére, Ókori Keresztény Írók címmel új sorozatot indít, amelyben megjelenhetnek az előző sorozat megújított kötetei és eddig magyarul még meg nem jelent művek is. Az új sorozat első kötete jelent most meg, amely az ún. apostoli atyák műveit tartalmazza. Az előző két kiadás szövege jelentősen átdolgozásra került és a végjegyzetek a lábjegyzetekben kaptak helyet. Abban a reményben adjuk közre a megújított fordításokat, hogy azok új forrásokat nyitnak meg mindazok számára, akik az ókeresztény kor gazdag hagyománykincséből kívánnak meríteni.

Covers_135072
Szent ​Athanasziosz művei Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Szent ​Athanasziosz művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kiss Sándor - Újszövetségi ​görög–magyar szómagyarázat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szent Ágoston - A ​boldog életről / A szabad akaratról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vanyó László - Az ​ókeresztény művészet szimbólumai
"Az ​ókeresztény művészet szimbólumai" 1988-ban jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. A kötet gyorsan elfogyott, de nemcsak ez indokolja a második kiadást, hanem a közben megjelent szakirodalom bedolgozása is. A szimbólumok és a szimbolizmus iránti érdeklődés már szinte "kórosan" megnövekedett, ami korunk szellemi koherencia utáni igényét jelzi. Ezt a második átdolgozott kiadást azonban nem ez motiválja, továbbra is távol tartjuk magunkat a szimbólumok pszichológiai elemzésétől és értékelésétől, "hasznosításától", csak az ókeresztény művészet szimbólumainak genezise foglalkoztat. Ami az első kiadás óta eltelt csaknem egy évtized fejlődését jellemzi: mind nyilvánvalóbbá vált az összefüggés főként a 4. század utáni ókeresztény művészet, a katekézis és liturgikus szövegek között, ami aktuálissá tette Jeruzsálemi Szent Kürillosz azóta magyarul megjelent katekézisének felhasználását. Ugyancsak fontosak az egyházatyák beszédei a 4-5. századból. Az érdeklődés és a vizsgálódás középpontjába kerültek olyan kérdések, mint az imperiális ikonográfia és az eszkhatologikus motívumok egymáshoz való viszonya a bazilikák nagy reprezentációs képein. (A címlapképen a római S. Prassede templom apszismozaikja látható.)

Kollekciók