Ajax-loader

'diktatúra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


George Orwell - 1984
1988-ban ​kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.

Philip K. Dick - Az ​ember a Fellegvárban
Amerika, ​1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán? Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé.

Thomas Mann - Mario ​és a varázsló
Furcsa, ​torz, gonoszarcú emberke érkezik egy olasz városkába. Cipolla, a bűvész, a varázsló. Démoni tekintetével, gúnyosan sértő hangjával és suhogó korbácsának erejével hatalmába keríti egész közönségét, fellobbantja a nemtelen szenvedélyeket, derék, tisztes polgárok, feddhetetlen életű asszonyok, marionett figurákként rángatják tagjaikat, miközben arcukat megdermeszti a rémület. A fasizmus, ez a szadista szörny végzi itt fertelmes bűvészmutatványait, az hozza fel a mélyből az emberben rejtőző állati ösztönöket. De Thomas Mann nemcsak azért írta meg 1930-ban ezt a remekművét, hogy az emberiesség, a humanista erkölcs nevében tiltakozzék az emberhez méltatlan világ ellen, hanem azért is, hogy megmutassa: a világon mindenütt vannak Mariók, akik tiszták és beszennyezhetetlenek, akik a maguk egészséges erejével végül mégis ellenállnak és elpusztítják a gyűlölt varázslót.

Todd Strasser - A ​hullám
Egy ​gimnázium végzős diákjai nem értik az európai történelem egyik legsötétebb korszakát: hogyan fordulhatott elő, hogy egy karizmatikus vezető hatására állítólag jóérzésű emberek elfogadták polgártársaik nagy tömegének jogfosztását és elhurcolását? Hogyhogy nem állította meg senki ezt az embertelen gépezetet? Ha egyszer hasonló helyzetbe kerülnek, a diákok vajon melyik oldalt választják? Észreveszik-e, ha beszippantja őket is a mozgalom? Ezeket a kérdéseket boncolgatja Todd Strasser izgalmas regénye, melynek alapjául egy 1967-es kísérlet szolgál: a Hitler-Jugend mintájára indított, jelmondatokkal, jelvényekkel és egyezményes mozdulatokkal rendelkező iskolai mozgalom. A hátborzongató történetet a mozgalmat pedagógiai céllal elindító történelemtanár szemszögéből követhetjük végig.

Graham Greene - Szerepjátszók
Komédiások ​vagyunk valamennyien, mondhatja a drámai feszültséggel telített cselekmények során feledhetetlen alakjaival több ízben is a szerző. Magunk választjuk, vagy belekényszerülünk, de szerepet játszunk az életben, több-kevesebb szerencsével és következetességgel, amint ez színpadon általában történni szokott. Első ízben 1966-ban megjelent regényének szálait ezúttal egzotikus terepen, Haiti szigetén bonyolítja a világhírű író, és hűvös, okos, hősnek aligha nevezhető főszereplőjét első személyében, narrátorként számoltatja be a történtekről. Hűvös azonban az izgalmas légkörben egyes-egyedül az elbeszélő marad, csodálatos művészettel ábrázolt szerelmi viszonyában is tartva cinikus objektivitását. A többi, bravúrosan jellemzett figurát egytől egyig hit vagy cél hevíti, s velük illusztrálja Greene, hogy ma már elkötelezettség nélkül fehérnek, feketének egyaránt elképzelhetetlen az élete a föld minden pontján, s e regényével ismét a tőle megszokott nagy élménnyel ajándékozza meg az olvasót.

Sánta Ferenc - Az ​ötödik pecsét
A ​regény cselekménye 1944-ben, a nyilas terror napjaiban játszódik. Négy kisember beszélget estéről estére egy kocsmában az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. A könyv megfordítja a mindennapi históriát: ezek az emberek, amikor komolyan, őszintén végiggondolják a sors kínálta lehetőséget - embertelenség árán menekülni az embertelen pokolból -, elbuknak, de amikor maga az élet állítja eléjük a nagy kérdést, egytől egyig az emberi tisztaság és bátorság hőseivé magasodnak.

Arthur Koestler - Sötétség ​délben
A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon". Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a "tárgyi valóság", a "kulcsregény"-jelleg el is veszti jelentőségét - a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a "perek", hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Ryszard Kapuściński - A ​császár
"Ez ​polgárháború. Ez ilyen. Leültem az ablak mellé - de ők rögtön: uram, üljön máshová, megláthatják az utcáról, így könnyen eltalálják. Jön egy autó, megáll, lövéseket hallani. Kik voltak - ezek vagy azok? És kik ezek és kicsodák azok, akik ellene vannak ezeknek, mert ezek támogatják amazokat? Az autó továbbmegy, ugatnak a kutyák. Addisz Abebában egész éjjel ugatnak a kutyák, kutyák városa ez, tele fajkutyákkal és elvadult, gubancos szőrű, férgektől és maláriától kínzott ebekkel. Fölöslegesen ismételgetik, hogy vigyázzak; hogy egyetlen címet vagy nevet, még az arcukat sem szabad leírnom, sem azt, hogy az illető magas vagy alacsony, sovány, milyen a homloka, a keze, a tekintete, a lába, a térde - már nincs ki előtt térdelniök. F.: Egy kis japán pincsi volt. Lulunak hívták. Joga volt a császári ágyban aludni. A különféle szertartások idején el-elszökött a császár térdéről, és az előkelőségek cipőjére pisilt. Az uraknak nem volt szabad megrezdülniök, semmiféle mozdulatot nem tehettek, amikor érezték a nedvességet a cipőjükben. Tisztem szerint az álldogáló uraságok között kellett járnom és letörölnöm a vizeletet a cipőjükről. Ehhez volt egy atlasz törlőrongyom. Ez volt a munkám tíz éven keresztül."

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

H%c3%b3
elérhető
75

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Walter Jens - Az ​utolsó vádlott
"Új ​író, de mekkora erejű látomás!" - ezekkel a szavakkal fogadta 1950-ben egy kritikus Walter Jens első regényét. Az író azóta a nyugatnémet próza egyik jelentős képviselője, neve mindig ott van az élvonal névsorában. Két művét - _Elfelejtett arcok. Odüsszeusz testamentuma_ - a magyar olvasó is ismeri; _Az utolsó vádlott_ magyar kiadása a haladó nyugatnémet irodalom fejlődéstörténetének egy hazai hézagát tölti most ki. (Az író regénye sokadik német kiadáshoz írt utószavában, úgy vall, hogy "melankolikus parabolája" ma is mond valamit, nem évül el.) Melankolikus parabola? Sokkal inkább keserű látomás, a fantasztikus-végletes fikció eszközének művészi kihasználásával alkotott kép egy szupertotalitariánus állam szuperterror-világáról; egy "utolsó" háborúban az a terrorideológia győz, amelynek pusztító válfajával a német nép a Harmadik Birodalom idején megismerkedett, és amelynek bármilyen válfaja ellen a pályakezdő Walter Jens, a polgári humanista indíttatású fiatal germanista szót emelt. A regény főhőse, Walter Sturm: író és irodalomtörténész, egyben az utolsó individuum, az utolsó szabadon gondolkodó ember, épp ezért "az utolsó vádlott" is egy rémlátomás-államban, egy fiktív, de szikár realizmussal megjelenített világban, ahol fasiszta következetességgel - eszelősséggel - dolgozó államgépezetben őrlődve, végső alternatívával kerül szembe: megtörni vagy megsemmisülni? Walter Sturm az alternatíva órájáig passzív - mint oly sokan oly sokáig a történelem veszélyhelyzeteiben - , az erőszakra a humanista hallgatásával felel - mint oly sokan tették nem-cselekvő humanisták -, de a végső kihívásra határozott nemet mond a gépezetnek, amely föl akarja használni. Tudatosan lemond puszta létéről is az emberi tisztesség, erkölcs, értelem, a humánum védelmében. A regény nem melankolikus parabola, hanem egy olyan fiatal író keserű-nyomasztó vádbeszéde a mindig lehetséges, mindig restituálható nép- és értelemelnyomó erőszak ellen, olyan emberé, aki a hidegháború, a boszorkányégető hisztéria, a vereség kábulatából ismét erőre kapó revansizmus első éveiben írói látással és emberi szenvedéllyel fokozta a lehetséges új veszedelmet. Az olvasó nem megkönnyebbülten hajtja majd a regényre az utolsó lapot, hanem háborgó tudattal is - azt a teljesítményt is tisztelve, amellyel Jens a második világháború utáni első korszakban, még a "nulla órára" s a "tarvágás" tabula rasájára is emlékezve, nem a kezdődő konszolidációba és ígéretes gazdaságicsoda-világ apolitikusságába ringatózott bele, hanem a hidegháború és az embertelenség veszélyét látva-érezve egy abszurd-fiktív végveszély látomásával figyelmeztetett.

Bodor Johanna - Nem ​baj, majd megértem
Az ​1983-ban induló történet főszereplője a balerinának készülő 18 éves Johanna, aki Bukarestben él értelmiségi szüleivel. A család úgy dönt, Magyarországra költözik, először a szülők tudnak átjönni és a lánynak még legalább két évet kell egyedül otthon maradni, a régi viszonyai között új életet kezdeni, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására. Kapaszkodókat keres, holott elszakadnia és szakítania kell. Ha belép egy hivatalba, nem lehet benne biztos, hogy ki is jön onnan. Nyomában a titkosrendőrség és a fortélyos félelem, valamint a férfiak, akik egyre többet akarnak a sudár, saját testiségére ekkortájt ébredő fiatal teremtéstől. Felkavaróan őszinte emlékezés a sorsfordító esztendőkről, a felnőtté válásról, a tánc és a balett beavató rítusairól, a test függéséről és szabadságáról, valamint pontos beszámoló egy abszurd-kegyetlen diktatúra mindennapjairól, nyomasztó árnyairól és váratlan derűiről. A könyv személyes regisztere és dokumentumértéke egyszerre letaglózó és felszabadító.

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Kundera
elérhető
47

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Selgas
elérhető
0

Feleki László - Selgas
"A ​tagjai valósággal megbénultak, de agyában egymást kergették a gondolatokat. Most vissza tudott emlékezni Selgas minden szavára, első hallásra zagyvának, értelmetlennek tűnő szózuhatagára. Összeilleszkedtek a szanaszét heverő, alaktalan darabok, amelyek eddig kihullottak az emlékezetéből. Mit tegyen most? Ki hiszi el neki? Ki érti meg azt, amit ebben a semmihez sem hasonlítható pillanatban egyedül ő tud? Zsebkendőért kotorászott a zsebeiben, hogy megtörölje verejtékben úszó homlokát. Egy kis papírdarab akadt a kezébe. A szeméhez emelte: Ruiz címe volt. Ruizhoz menjen? Máshoz nem mehet. De megérti-e? Meg tudja-e magyarázni neki, s ha igen, Ruiz el tudja-e viselni a gondolatot? De már sietett kifelé az udvarból, becsapta a kaput maga után, és gyors léptekkel indult Ruizhoz. Késő Este volt. Espinel magában fohászkodott, hogy otthon találja. Egész úton Selgas szavait idézte. Milyen egységes rendszerré forrtak össze. Minden világos volt. Fáradságát elfeledte, egyetlen vágy élt benne, hogy megértesse magát."

Annick Cojean - Kadhafi ​háremében
Kadhafi ​utolsó titka. És a legbotrányosabb. 2011 novemberében Annick Cojean megdöbbentő cikket írt a Le Monde-ba. Egy fiatal nő sorsát mutatta be, akit mindössze 15 esztendős korában az iskolából rabolt el Líbia korlátlan hatalmú vezére. Megsimogatta a haját, ezzel jelezte az őrségnek, hogy szexuális rabszolgájává választotta. Megerőszakolta, megverte, alkoholt itatott és kokaint szívatott vele a diktátor, aki az Amazonok gárdájába is beszervezte. Nem sokkal a forradalom előtt tudott csak megszökni perverz fogva tartójának karmai közül. Egy tönkrement élet. Egy? Több száz, vagy annál is több. De ez a téma Líbiában máig tabu. Egy diktatúra kulisszái mögött, egy folyamatos bódulatban élő operett-tirannosz, de valódi gyilkos ágyában egy rabszolgatartó rendszer mocskos titkait ismerjük meg: tele korrupcióval, terrorral, erőszakkal és bűnnel. Egy rendszerét, amelynek Líbián kívülről is akadtak kiszolgálói. Hogy felgöngyölítse a fiatal Soraya és sorstársainak elképesztő történetét, Annick Cojean titkos nyomozást végzett Tripoliban, ebben a nyílt égboltú börtönben.

Hyeonseo Lee - David John - A ​lány hét névvel
"Megrázóan ​szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré." Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

Ryszard Kapuściński - A ​sahinsah
Az ​1932-ben született Kapuściński, a szocialista világ "repülő-riportere" mindig veszélyhelyzetből tudósít, sokszor ő az egyetlen európai újságíró a helyszínen. Pályája során négyszer állt kivégzőosztag előtt. Huszonhét forradalmat, háborút élt meg a harmadik világ különböző országaiban. Kapuściński a megismerés megszállottja, könyve mégsem pusztán riportkönyv. A beszélgetések, adatok mindig jelképes értékűek, úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy az események mozgatórugóit világítsák meg. Az író nem ír le semmit, amit nem volt alkalma a saját bőrén kipróbálni. Ez a páratlanul szigorú, költői erejű próza hatalmas ismeretanyagot hömpölyögtet, s többet árul el nekünk Iránról, mint sok vaskos kézikönyv.

Horvathsandor_azugynokarcai_cimlap_kicsi_650px
Az ​ügynök arcai Ismeretlen szerző
elérhető
7

Ismeretlen szerző - Az ​ügynök arcai
III/III, ​Stasi, Securitate, KGB a kommunista korszak közismert rövidítései. Miért váltak az ügynökügyek fontossá 1989 után? Mire jók és mire nem az akták? Hogyan őrzik a Stasi, a Securitate vagy a lengyel állambiztonság iratait? Miben segítettek a szovjet ügynökök a magyar állambiztonságnak? Mit és miért fényképezett a politikai rendőrség? Milyen szerepet kaptak a nők és a városi terek az állambiztonsági megfigyelésben? Hogyan követték Mindszenty Józsefet és a Beatrice együttes tagjait? A kötet arra keresi a választ, mit tudhatunk meg a társadalomról és a mindennapokról a féltve őrzött aktákból.

Ryszard Kapuściński - A ​császár / A sahinsah
A ​szerző Etiópiában a katonaság hatalomátvétele után élete kockáztatásával felkereste Hailé Szelasszié különböző magas beosztású hivatalnokait (a kutyapisifeltörlőtől a miniszterig) Az ő vallomásaik alapján született első könyve, A császár. A szerző a hatalom mechanizmusáról írt trilógia első részének tekinti, A sahinsah Iránról szól, a sah bukása idején, és ugyancsak világsiker. A zsarnok hibáinak százféle fajtájával ismertet meg bennünket, az uralkodó szinte abszurd hozzá nem értésével, a valóságtól való elrugaszkodásával és azzal a riasztó ténnyel, hogy a kegyetlenség ebben az országban történelmi hagyomány. Kapuscinski nem ír le semmit, amit nem volt alkalma saját bőrén tapasztalni. Innen ered prózája roppant szuggesztivitása.

A_taliga
elérhető
0

B. Traven - A ​taliga
A ​taliga a már említett Mahagoni-ciklus első kötete de önmagában is lezárt egész. A huszadik század elején a Diaz-diktatúra idejében időszakában játszódik Mexikóban akárcsak Traven legtöbb regénye. Egy nagybirtokos fincájáról indul el Andreu Ugaldo, a főhős. A fiatal indián elszakad szüleitől, akiket a többi peonhoz hasonlóan röghöz köt a feudalizmus bilincseinél súlyosabb rabiga, az adósság, amely a földesúr boltjában halmozódik, mert többszörös áron írják terhére a másutt be nem szerezhető, de nélkülözhetetlen és - pénz híján - hitelbe vásárolt árut. A földbirtokos vejénél, egy kisvárosi kereskedőnél tanul meg Andreu írni-olvasni, pénzzel bánni, majd amikor gazdája kártyán elveszti, a kisváros után a nagy országot is megismeri - a taliga mellett: carrateróvá lesz, ökrök vonta kordékaravánokkal vándorol, és élettársra is talál. Kemény sorsán keresztül, az aprólékos leírást szatirikus ábrázolással és lírai hangvétellel váltva mutatja be Traven a mexikói falu és kisváros életét, egész társadalmát, a spanyol eredetű uralkodóosztály korruptságát, az indiánok folklórkincsét.

Türk Attila - Diktatúrák ​fénykora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

654143
elérhető
11

Fenákel Judit - K-vonal
Fenákel ​Judit új kötete kíméletlen szembenézés a múlttal és a jelennel, és baljós kép a jövőről. Korábbi és új írásai mégis egy történetet alkotnak, az elmúlt évtizedek szomorú krónikáját. Az írónő a hatvanas években tűnt fel novelláival és regényeivel, mígnem K-vonal című, a kommunizmus fülledt levegőjét bemutató írása miatt, el kellett hagynia kedves városát, Szegedet. Budapestre költözött, ahol a Nők Lapja munkatársa lett, ismert íróként és publicistaként műveit tízezrek olvasták. A most megjelent K-vonal: összegzés. A deportálás, a kitelepítés, az álságos konszolidáció és a rendszerváltás körüli eufóriát felváltó csalódás, ez Fenákel útja. Ahogy fogalmaz: Egész életemben diktatúrából diktatúrába hányódtam. És hányódtak a kisemberek, a döntésképtelenek, a történelem játékszerévé törpült vagy züllött többiek is. Mi mindannyian

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv_0023
Rajk ​per Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Rajk ​per
A ​mai könyv-olvasó szemével nézve elképesztő, Rákosi Mátyásék mi mindent rákentek Rajk Lászlóra, a korábbi vaskezű belügyminiszterre. Volt ő Horthy rendőrségének embere, állítólag ő köpte be Rózsát és Schönhertzet, a spanyol polgárháború idején Franconak dolgozott, a második világháború alatt a Gestaponak, a kommunista korszak legsötétebb éveiben pedig Tito bérence volt. A Rajk-per a kelet-európai kommunista koncepciós perek közül a legelképesztőbb, legabszurdabb. Az is az abszurditás kategóriájába tartozik, hogy volt egy ideológiailag megfáradt- megdolgozott magyar társadalom, amelynek nagy része bizony a vádlóknak hitt. Paizs Gábor könyve többnyire a Szabad Nép korabeli számai alapján rekonstruálja az eseményeket. Van egy megrázó cikk a könyvben, ahol Justus Pál, az egyetlen életben maradt vádlott meséli el a Rajkkal való utolsó találkozást. Rajk nem tartotta árulónak Titót, nem akarta megbontani a szocialista országok egységfrontját. Nem istenítette Rákosit. Belehalt különvéleménéyébe.

Johanna Braun - Günter Braun - A ​nagy varázsló tévedése
A ​képzeletbeli Plikáto országot már régóta a nagy varázsló kormányozza diktatórikus módszerekkel. Legfőbb irányelve, hogy a társadalmi életet és a termelést egyaránt gépekkel, kibernetikai eszközökkel irányítsa. Az emberek esetleges ellenállását úgy igyekszik kikerülni, hogy számukra már a kisgyermek kortól kezdve kötelezővé teszi egy bizonyos gyümölcs fogyasztását, mely nyugtató, bódító hatású, és egyúttal az agyat is eltompítja. A nép ily módon passzívan és elégedetten tűri sorsát, az emberek idejük nagy részét kellemes szórakozással, elektronikus játékokkal és bódító gyümölcsléivással töltik, mígnem egy kamasz ifjú elhatározza, hogy nem eszi meg a gyümölcsöt...

B. Traven - Akasztottak ​lázadása
Traven ​életművének egyik legjelentősebb alkotása Mexikóban játszódik, a huszadik század első évtizedében. Szereplői a fakitermelésre szegődött nincstelen nyomorultak, akik embertelen körülmények között dolgoznak, hogy soha meg nem fizethető adósságaikat törlesszék. Közöttük dolgozik Cándido, az indián paraszt is, aki kölcsönszerzésre kényszerült, hogy feleségét tisztességgel eltemethesse; így került a monteriára, ahol a vadon élővilága is kevésbé veszedelmes, mint a munkafelügyelők. A gyötrelmek és megaláztatások azonban nem tudják megtörni az embereket; az akasztottak, a kikötéssel járó kínokon edzett munkások puszta kézzel támadnak hajcsáraikra, emberi méltóságuk kivívásáért.

Lucian Dan Teodorovici - A ​bábmester börtönévei
Ez ​a „szélesvásznú” történet a kommunista büntető-táborokról szól, áldozatokról és kínzóikról, a magányról, mint önvédelmi módszerről – egy olyan rendőrállammal szemben, amely uralkodik az egyén felett és életének minden percét ellenőrzi. Miután megismerte a börtön iszonyatát és a munkatáborokat, főhősünk semmire sem emlékszik korábbi életéből. Bábjátékosként tengeti jelentéktelen életét. Múltjának titkához azonban egy másik, új titok is társul, amelynek megfejtése talán utat mutat a saját valódi történetéhez. Az 1975-ben született Lucian Dan Teodorovici az új román prózaíró-nemzedék markáns képviselője, műveit számos európai nyelvre lefordították. Ez a regény az első szépirodalmi mű, mely kísérletet tesz az egykori román büntetésvégrehajtás ábrázolására.

Katona Bálint - Az ​élet portalan útjai
Az ​ember életének útja olyan, mint egy köd által ellepett híd. Mész a hídon, a megtett útról csak ködös emlékeid, jelenről szürke impresszió, a jövődről reményeid…Általában ha az ember lelkiismeretét megszemélyesítenénk, akkor egy idős, bölcs, hófehér hajú hosszú szakállas öreg bácsikát kapnánk, ki mindig tudná mit mikor és hogyan tegyünk. E könyvnek mégsem a lelkiismeret a főszereplője, hanem egy 23 éves egyetemista fiú, kinek szívében végtelennek tűnő plátói szerelem lakozik. Egy év várakozás után mire bátorságát összeszedte, hogy végre megszólítsa szerelmét, a nagy Ő váratlanul eltűnik egy fénylő valami által. Kis nyomozás után rálel az igazságra, s kívánsága félig valóra válik, ez a fél beteljesülés azonban, nem várt helyzetekbe sodorja az ifjút. Meg kell találnia a lányt egy olyan kialakult helyzetben, - a jövőben - ahol a saját életét is mentenie kellene, s döntéseivel komoly árat kell fizetnie. Az események forgatagába érkezik – a jövőben - egy másik lány, aki valójában az igaz szerető nem lehet, ezért nem is lehetne más, mint egy védő angyal. Valójában ők ketten mutatják meg, hogy van mégis kiút a reménytelen helyzetekben. Higgyünk benne, hogy van! Járjuk az élet portalan útjait, miközben megtaláljuk az élet fontos kérdéseire a válaszokat? Meddig éri meg hajszolni egy reménytelen szerelmet? A szerelem örök és nem reménytelen? Mit ér a szabadság? A béke egyben a beletörődés eredménye, vagy jó értelemben harc nélkül a jövőkép nem is képzelhető el? És, a permanensen ismétlődő kérdés; mi értelme van az életünknek? Mit ér az emberi élet valójában? Jobbá tudnánk tenni a jövőt, ha megváltoztatjuk a múltunkat? Olyan nagy szeretettel olvassák ezt a művet, ahogyan a fiú minden gondolatában hitt a lehetetlen helyzetek jobbá tételében.

Selyem Zsuzsa - Moszkvában ​esik
"A ​távolállókat hozza közel, nekem egészen a szívemig elhatol. Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni. Többsávos meséjével engem bizony elragadtatott. Úgy visz soha nem látott tájakra, úgy emel még soha nem érzékelt dimenziókba, úgy vegyíti a gonoszt és az édest, hogy egy pillanatra nem kell elhagynom a realitásérzékemet, mert személyes víziója a mi elrettentő közös történetünk." Nádas Péter Részlet a regényből: Látta a vacsora romjait, az állatcsontokat az asztal alatt, az embercsontokat az árokban, apját, amint kedvtelve nézi hosszú szipkával cigarettázó anyját, látta gyanútlan húgát az egyik idegen férfi ölében, látta a másik idegen férfit, aki mindenkit, de elsősorban saját magát elárulva lavíroz végig egy diktatúrát, látta a mai nyúlvadászatot, minden egyes nyulat külön, látta az elárvult kisnyulakat éhen halni, további vadászatokat látott, őzekre, rókákra, vaddisznókra, szarvasokra, látta a diktátort medvékre lövöldözni az etetőknél, látta anyját combig vízben rizst vágni, látta apját agyonverve a Szekuritátén, látta, ahogy apja nyolcvanegy évesen, szálegyenesen kisétál az utcára 1989 decemberében a forradalomba, látta, hogy látja, amint a diktátor űzött vadként menekül, de lelövik mint egy kutyát, és látta, hogy minden tele van örömmel és tele van fájdalommal. Selyem Zsuzsa 1967-ben született Marosvásárhelyen.

Kollekciók