Ajax-loader

'1910-es évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Jurij Trifonov - Máglyafény
...Sokáig ​haboztam: közöljem-e vagy sem ebben a műben nagyanyám Sztálinról szóló visszaemlékezéseit. Időszerűtlennek tűnhetnek. Végül azonban, átgondolva a dolgot, úgy döntöttem, hogy közölnöm kell, hiszen alapelvem, hogy csak az igazságot írjam, bármilyen kegyetlen és furcsa legyen is...

Anatole France - Angyalok ​lázadása
Anatole ​France-nak, "az utolsó klasszikusnak" utolsó nagy regénye, az Angyalok lázadása, közvetlenül az első világháború kitörése előtt jelent meg. Ezekben az években Anatole France - aki már a 80-as évektől kezdve mindjobban felfigyelt korának társadalmi mozgalmaira - egyre nagyobb rokonszanvvel tekint a szenvedőkre, és egyre több kétellyel, gúnnyal, csömörrel és megvetéssel szemlélte, ami körülötte zajlik: a harmadik Köztársaság válságos periódusát - a regényben szereplő angyal szavaival: "...a mozdulatlanság leple alatt minden rothadóban van... Elaggott közigazgatás, elaggott hadsereg, elaggott pénzügyi szervezet." S miközben megértő kétellyel meséli csípős és ájtatos történeteit és legendáit, új mítoszt teremt, s újra a földre hozza a lázadó angyalokat. Egy fantasztikus-szatírikus regény keretében megírja, hogyan döntik majd meg a zsarnok Jehova trónját a szabadság és az emberiesség jegyében. Természetesen France, aki az irónia egyik legnagyobb mestere - Swift és Voltaire egyenes örököse - , sikamlós vidám történetekkel fűszerezi mély életbölcselettel teli, moralizáló regényét. Miközben a regényben megelevenedik az egész európai kultúra sűrített története, az örök kételkedő gúnyos-bölcs mosolyával, elnéző szigorúsággal bírálja kora társadalmát. E sokszálú, több síkon mozgó, rendkívüli művészettel megírt művéből félreérthetetlenül kirajzolódik Anatole France jellemző kettős arca: a rebellis, aki fellázad kora minden csúfsága és képmutatása ellen, és a másik: a szépség, az ifjúság és az emberi értelem örök szerelmese.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Vladimir Pozner - Az ​őrjöngő
1920-ban ​már vége felé járt a Szovjetunióban a polgárháború, amikor Kolcsak hadosztályparancsnoka, Ungern báró, elérkezettnek látta az időt, hogy önállósítsa magát: elfoglalja Mongóliát, betört Kínába, sőt Tibetbe is, világuralmi terveket sző... Az őrjöngő ennek az agyrémnek, ennek az őrült vállalkozásnak a regénye. Az író mesterien rajzolja meg a "véres báró" már-már valószínűtlen alakját, aki Dzsingisz kánnak képzeli magát a XX. században, a nagy szocialista forradalmak korszakában Vér és tűz kíséri hadjáratát, olyan kegyetlenségek, amelyek európai ember számára csak a második világháború alatt és után váltak hihetővé. Politikai és ideológiai elgondolásai szerint a felsőbbrendű ember a hatalom érdekében mindent megtehet. Megállapítja, hogy csak mongolokkal és általában a távol-keleti katonákkal mehet valamire: ők ismerik egyedül a vak engedelmességet, a halál gondolkodás nélküli vállalását a vezérért. Aztán lassan kiderül, hogy elképzelései hamisak: éppen a mongolok és a kínaiak között támadnak ellenfelei. Hiába támogatják a japánok, belesüpped a hatalmas területek hadsereget felmorzsoló semmijébe.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Julien Green - Adrienne ​Mesurat
" ​- Mért akarsz szerencsétlenné tenni? - kérdezte Adrienne. - Szerencsétlenné! - rikoltotta Germaine. - Hát én, azt hiszed, én nem vagyok szerencsétlen?" Szerencsétlen áldozatok Green hősnői. Áldozatok, akiket a nyomasztó és ellenséges kisváros, a zsarnok szülői ház és saját magányuk kétségbeesett tettekre sarkall. Andrienne félig akart, félig véletlen gyilkosság árán próbál szabadulni a ránehezdő nyomás alól, de bűnéért iszonyatosan bűnhődik.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Danielle Steel - Erősebb ​a szerelemnél
Egy ​szörnyű éjszakán a 20 éves Edwina egycsapásra felnőtté válik, amikor elveszti vőlegényét, és öt kisebb testvérével egyedül kell beszálniuk a Titanic mentőcsónakjaiba. Anyjuk nem tart velük... Nem hagyja el férjét, akinek a süllyedő Titanicon kell maradnia... Edwina már tudja, hogy anyjuk helyett ő lesz testvérei anyja, évekig értetlenül áll a kérdés előtt: hogyan lehetett erősebb egy asszony szerelme a férje iránt, mint gyermekeinek szeretete.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Baráth Katalin - Az ​arany cimbalom
1914 ​fullasztó júliusa. A meggyilkolt trónörököspárt már eltemették, a Monarchia belgrádi nagykövete pedig egyre türelmetlenebbül várja, hogy Szerbia válaszoljon az ultimátumra. A poros bácskai kisváros, Ókanizsa kávéházaiban és kocsmáiban azonban változatlan hévvel pörögnek a pletykás nyelvek, nyílnak-csukódnak a bicskák, a mezőkön suhog a kasza. Így hát alig akad valaki, aki észrevenné, hogy a társaskocsi, amely a szomszéd városba indult, nem érkezett meg. Utasait egyszerűen elnyelte a föld… Szerencsére az egykori boltoskisasszony és zsurnálhölgy, a minden lében kanál Dávid Veron most is az események közepébe csöppen. Veron, akinek mindennapjaiban A borostyán hárfa hátborzongató történései óta jelentős fordulat állt be, életét kockáztatva próbálja kideríteni, miféle gonosz cselszövény rejlik az utasok eltűnése mögött. Amikor Veron rájön, hogy a rejtély évtizedekkel korábbra, a könyörületet nem ismerő betyárvilágba nyúlik vissza, még fenyegetőbb veszélybe kerül. Talán már nem is lesz életben, mire a Monarchia és Szerbia békét köt…

Dékány András - S.O.S. ​Titanic!
A ​tengerészélet legnépszerűbb magyar írója ezúttal a hajózás történetének mindmáig eleven emlékű katasztrófáját, a Titanic óriás gőzös 1912-es pusztulását választotta regénye tárgyául. Avatott kézzel, nagyszerű megjelenítő erővel írja le a hajó útját és a süllyedés éjszakájának szörnyű óráit, amikor a helytállás nagy próbájában végleg eldőlt, ki a bátor és ki a gyáva... S jóllehet a Titanic pusztulása óta két gyilkos világháború söpört végig az emberiségen, a nagy hajó neve mégis jelkép maradt: az esztelen virtuskodás és a gátlástalan versengés szomorú jelképe.

James Joyce - Ifjúkori ​önarckép
"Nem ​vagyok hajlandó tovább szolgálni azt, amiben már nem hiszek - nevezzék azt akár otthonomnak, a hazámnak vagy az egyháznak..." Bátor kiállás egy bátor író könyvében, akihez már addig is sok botrány kapcsolódott. Ráadásul Írországban, ahol minden kimondott szónak más értelme van. Az önarckép önéletrajzi alkotás, James Joyce ifjúkora, s előképe a későbbi, briliáns technikával megírt műnek, az Ulyssesnek. A téma a művész önként vállalt magányossága, az a meggyőződés, amit végül egy mondatban fejezett ki: "Az egyedüli dolog, ami érdekel, a stílus."

Ragtime007
elérhető
18

E. L. Doctorow - Ragtime
Doctorow ​világhírű regénye, a "Ragtime lüktet", szaggatott ritmusával, káprázatosan színes kavalkádjával mindvégig lebilincseli az olvasót. Számtalan történet szövi keresztül-kasul egymást, némelyik drámai, mint a korabeli amerikai sajtó által máris az évszázad bűntényének nevezett eset (noha még csak 1906-ot írnak), amikor a különc milliomos Henry K. Thaw egy rendezvényen az úri közönség előtt lövi főbe háromszor Stanford White-ot, felesége egykori szeretőjét, a hírneves építészt, vagy mint a fekete zongorista becsületbeli ügye, aki Kolhaas Mihályként követel elégtételt megpocsékolt Ford T-modelljéért, s maga veszi kezébe a törvényt. A képzelt személyek és a valóságos történelmi alakok megelevenedő panoptikuma nemcsak a kort, az erkölcsök és eszmények változását idézi elénk, hanem egy roppant szórakoztató "alternatív történelmet" is, amelyben Freud és Jung végigcsónakáznak a Szerelem alagútján; Peary álló nap ide-oda csoszog a jégen, mert képtelen meglelni azt a pontot, amelyre rámondhatná, hogy az az Északi-sark; Henry Ford elárulja Pierpont Morgannak, hogy egy huszonöt centes könyvből tudta meg mindazt, ami a lelkét megnyugtatja; Ferenc Ferdinánd főherceg pedig gratulál a legendás szabadulóművésznek, Harry Houdininak a repülőgép feltalálásához... A "Ragtime"-ot az Oscar-díjas cseh származású rendező, Milos Forman varázsolta hasonlóan remekmívű filmmé.

Merényi László - Pisztolylövés ​Bécsben
Pisztolylövés ​dördült el Bécs egik legelőkelőbb éttermében 1916.október 21.-én. a merénylet áldozata Ausztria miniszterelnöke volt. Miért keltett olyan nagy feltűnést ez a lövés? Hiszen a fegyverek zajához már hozzászokhatott akkor világ. Miért kellett az osztrák miniszterelnöknek meghalni? hogyan jutott el a tettes, az intelligens, érzékeny lelkületű Friedrich Adler odáig, hogy egy ember megölését igazságos dolognak tartsa? Egyszerű "krimi" volt-e a merénylet vagy több annál? Miért figyelt fel egész Európa közvéleménye az 1917.májusi Adler-perre? Hogyan lett Adler szabad emberré? Ezekre a kérdésekre válaszol ez a könyv.Képet az az Adler családról, Friedrich életpályájáról, és peréről, mely az egyik legérdekesebb politikai per volt a XX.száad első negyedében. Bár az események a szomszédos Ausztriában zajlottak, a kérdésnek számos magyar vonatkozása is volt. A magyar írók rokonszenveztek a halálra ítélt Friedrich Adlerrel, s a vádlott családjának ismerősei között Frankel Leótól Kun Béláig igen sok neves magyar embert találunk.

Danielle Steel - Erősebb ​a szeretetnél
A ​Titanic, a valaha épített legnagyobb hajó első útjára indul... és azon a végzetes éjszakán darabokra törik egy különleges család élete és jövője is. A húszéves Edwina Winfield egy csapásra felnőtté válik, amikor angliai eljegyzéséről hazafelé tartva szüleit és vőlegényét egyszerre veszti el a szörnyű tragédiában. Öt kisebb testvérével beszáll a Titanic mentőcsónakjába, ám anyjuk nem tart velük. Nem hagyja el férjét, akinek- a lány vőlegényével együtt- a süllyedő hajón kell maradnia. San Franciscóba visszatérve Edwina neveli kistestvéreit, irányítja a családi vállalkozást és próbálja egyben tartani a népes famíliát. Ám néha-néha,amikor az emberfeletti munka engedi, elsiratja a Titanicon maradt vőlegényét és édesapját. Csak anyja iránt táplál felemás érzéseket: sehogy sem tudja megérteni, hogyan lehetett erősebb az asszony szerelme a gyermekei iránt érzett szereteténél...

Tatay Sándor - Puskák ​és galambok
A ​Dunántúl egyik romantikus kisvárosában vagyunk, 1919 őszén. Meleg vízű, kristálytiszta patakok csörgedeznek a dombok tövében, s a szőlőhegyek alatt titokzatos barlangok várnak felfedezőikre. A regény hat hőse egy nagy kaland során egy feltáratlan barlangra bukkan; ez a felfedezés és még sok-sok más közös titok, kaland fűzi össze a hat fiút, Tatay Sándor szép és izgalmas regényének hőseit. Ahány fiú, mind más. Akad köztük jó tanuló, akad közepes is; az egyik gyógyszervegyész akar lenni, a másiknak minden álma, hogy lakatos és feltaláló lehessen; van köztük bányászgyerek és úrifiú - egy dologban azonban egyformák - mind a hatban egyformán erős a közös élményekből, közösen végrehajtott feladatokból született barátság és hűség, mely, mikor sor kerül rá, hőssé teszi a hat fiút.

Benedek Szabolcs - A ​vérgróf
Mindig ​esténként tűntek elő, néha csapatosan, többnyire azonban egyedül. Hogy pontosan hogyan és mikor érkeztek, arról senki nem bírt megbízhatót mondani. Volt, aki azt állította, hogy ugyanott laknak, amerre dolgoznak is, napközben alszanak és megbújnak valamelyik bérkaszárnya zugában, s csupán napszálltakor merészkednek elő. Mások akár meg is esküdtek volna rá, hogy a város egy másik fertályából jönnek és szekéren hozzák őket... Most is csak annyit lehetett tudni, hogy megint meghalt közülük az egyik. A székesfőváros utcáin arat a halál: a rendőrség elképzelhetetlen brutalitással meggyilkolt prostituáltak holttesteire bukkan szerte a városban, a Városligettől kezdve az előkelő Ó utcai bordélyon át egész a ferencvárosi munkásnegyedekig. 1910-et írunk: az újabban már villanyfényben úszó Andrássy úton még egymást kerülgetik a konflisok és az automobilok, a legendás kávéházakban pedig Ady Endre és Molnár Ferenc társaságát keresik a szépreményű költők és hírlapírók. Ezzel egy időben pedig különös vendég érkezik Budapestre, hogy néhány hónapi rejtőzködés után egyszerre csak az előkelő szalonok és úri társaságok kedvencévé váljon: Saint-Germain grófja, aki egyenesen Rákóczi fejedelem leszármazottjának mondja magát, és a világtörténelem legkülönbözőbb korszakaiból származó történeteinél csak a szokásai különösebbek. Éjszaka él, akárcsak a város, és még soha, senki nem látta enni...

C. P. Snow - A ​reménység kora
Kétszeresen ​találó a regény címe. Először azért, mert hősének gyermekkorát, a tanulóéveit, ifjúságának, költői szépségű első szerelmének, egyetemi évei során szövődött barátságainak történetét írja meg, vagyis, az ember életének azt a szakaszát, amelyben tehetségét kibontakoztathatja. De találó a cím azért is, mert arra az időszakra utal, amikor az első világháború után, a harmincas évek közepéig az értelmiségi ifjúság az általános társadalmi összefüggés és a szebb jövő ábrándkép szövögette. Jelentős írót mutat be ez a könyv. Hazájában Galsworthyhoz szokták hasonlítgatni. Helytálló is a hasonlat, mert főhőse Lewis Eliot életútjában, a XX. század Angliájának egész világát és társadalmát írja meg. Lewis Eliot és környezete egyébként egy tizennégy kötetre tervezett Idegenek és testvérek című sorozat szereplői. Eddig kilenc regény látott napvilágot, melyek egyenként különálló alkotások, csak a szereplő személyek kapcsolják egybe őket.

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Maurice Druon - Finom ​famíliák
Egy ​Párizs környéki klinika különszobájában egy újszülött sír fel bölcsőjében. Négy nagyerejű, meglett férfi hajol feléje bizakodó büszkeséggel. Tudják, hogy mi vár Párizs leggazdagabb csecsemőjére: bank, cukorgyár, részvények, napilap, hírnév, kastély, földbirtok - hatalom és pénz. Egyszerre egy sziréna hangja vijjog fel messziről: a Zeppelin közeledik Párizshoz, 1916 januárját írjuk... Mi történik a hatalom és pénz uraival és várományosával, mi űzi-hajtja őket, hogy megtarthassák vagyonukat, befolyásukat, hogyan tipornak el minden szépet, nemeset, emberit, hogy elérhessék önző céljaikat, ezt mondja el izgalmas, fordulatos, sziporkázó és lüktető regényében a kitűnő francia, realista író. Druon világosan látja és láttatja egy társadalom kóros tüneteit és - bár tételszerűen nem fogalmazza meg a diagnózist - magát a betegséget nyomon követi éles szemmel a legapróbb részletekig. Ez az ügyesen, szellemesen felépített regény méltán nyerte el 1948-ban a legelőkelőbb francia irodalmi rangot: a Goncourt-díjat.

Zilahy Lajos - Két ​fogoly
Felhőtlenül ​boldognak indul a két fiatal, Almády Miett és Takács Péter szerelme, majd házassága. De mint annyi ember életét, az övékét is kegyetlenül szétdúlja az első világháború. Péter orosz hadifogságba kerül, Miett pedig végtelenül magányos marad. Az egymás nélküli hét esztendő, a sokezer kilométer távolság mindkettőjüket próbára teszi erkölcsileg és emberileg egyaránt. Zilahy regénye talán az első szépirodalmi híradás a szibériai hadifogolytáborok életéről. Egy egész nemzedék tragédiáját írta meg, amely tragédia alig negyedszázad múlva kísértetiesen megismétlődött. Ezért megható és szép olvasmány ez a történet több korosztálynak is, és nem véletlen, hogy jó ötven esztendő után, csak most nyújthatjuk át az olvasóknak újra eredeti, cenzúrálatlan szövegét.

Pierre Lemaitre - Viszontlátásra ​odafönt
A ​Viszontlátásra odafönt a nagy háború utáni nemzedék nagyregénye. Monumentális tablót fest a vérfürdő utáni békeidőkről, a megcsúfolt reményekről, az államról, amely ünnepli a hadszíntéren elesetteket, de hagyja nyomorban vergődni a kiszolgált szerencsétleneket. Az első világháború két veteránja bosszút áll testi-lelki szenvedéséért. Rájönnek, hogy a Haza nem tréfál hősi halottaival, és kihasználják a helyzetet. A szélhámosság, amit kieszelnek, erkölcsileg elítélhető ugyan, viszont rendkívül hatásos és szellemes. Pierre Lemaitre lebilincselő, fordulatos kalandregénye, mely egyszerre idézi Balzac, Victor Hugo, Tolsztoj, García Márquez és Carson McCullers világát, lelkesedést váltott ki mind a kritikusok, mind a közönség körében. Megjelenése után szinte azonnal a sikerlisták élére került, megkapta Franciaország legrangosabb irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat. Már készül a képregény- és a filmváltozat.

Marc Pastor - Barcelona ​árnyai
Barcelona ​utcáit egy rém tartja rettegésben. Gyerekek tűnnek el nyomtalanul a koszos és sötét sikátorokban. Talán maga az ördög bújik meg az árnyak között, ő csábítja magához az ártatlanokat. A rendőrség tehetetlen és közömbös, Moises Corvo felügyelő azonban eltökéli, hogy véget vet a gaztetteknek, és megbünteti elkövetőjüket. Nyomozása nemcsak versenyfutás az idővel, de valóságos ördögűzés is: végig kell járnia a katalán főváros nyomornegyedeit, luxusbordélyait, a fényűző kaszinók és gyomorforgató kanálisok világát. Amikor a valóság napvilágra kerül..., az mindennél elborzasztóbb.

Iszaak Emmanuilovics Babel - Lovashadsereg ​és egyéb elbeszélések
1920 ​tavaszán a legendás vörös lovashadsereg harcosai között ott vágtat egy vézna, szemüveges, diákforma lovas is, aki, bár nem nyeregbe termett, mégis elszántan forgatja a kardot. Babel a neve, a lovashadsereg íródeákja, a világformáló események hűséges krónikása. Közvetlen élményekből eredő írásai nem csupán a szocialista forradalom dokumentumai. Elbeszélései remek pillanatfelvételek, amelyek megkapó elevenséggel ábrázolják a galíciai hadjárat eseményeit. Sorsok, estek, történetek a katonákról és a helységek lakóiról, akikkel az író a háború idején megismerkedett. Tökéletesen cizellált remekművek, mondanivalójuk, szuggesztív képeik, tömörségük Csehov és Maupassant írásainak megelevenítő erejével vetélkednek. Babel elbeszélései világsikert arattak. A jelen kiadásban közreadott írásai bizonyára örömet szereznek azoknak is, akik a szerzőt még nem ismerik.

John Dos Passos - Három ​katona
"Figyeli, ​Geneviéve, milyen semmitmondóan csikorognak az efféle káplár-szavak: század, parancsnokság, felettes? Persze zenghetnének, akár a cimbalom, akkor is megszöktem volna. Betelt a pohár... Ez is szamárság persze, mert a németeket jókedvűen odaálltam mészárolni, amíg a kíváncsiságomból meg a gyávaságomból futotta, holott semmi bajom nem volt velük... Sokára eszméltem, miféle a világ, érti? Senki nem tanított ki." John Andrews szavai mind a három címbeli katona sorsát summázzák. Idealistán, soviniszta lelkesedéssel vetik bele magukat az első világháborúba, ahol az értelmetlen öldöklés, az embertelen katonai gépezet mindhármukat megnyomorítja. Fuselli, az ügyeskedő-helyezkedő nagyvárosi vagány, aki a "rangot" jelentő stráfokon-csillagokon kívül egyébről nem álmodik, észre sem veszi, máris beolvasztják, maradék kis egyéniségétől is megfosztják örökre; Chrisfield, az amerikai prériről jött parasztgyerek értelmét, erkölcsi érzékét fejtetőre állítja a fejtetőre állt világ, s csak az állati ösztönt hagyja meg benne épen; Andrews, a regény legjobban kidolgozott figurája, a leendő zeneszerző küzdene az emberiesség, a józanság nevében, megszökne, de nincs hová - a háborút túlélte, de háborúviselten a békébe, valóságosan és jelképesen is, belebukik. Dos Passos 1921-ben írott könyve az első tiszta, igaz háborúellenes regények egyike.

Termek642
elérhető
27

Florian Illies - 1913
1913: ​ez az a pillanat, amikor a korszak virága teljében van, az az év, amikor minden lehetségesnek tűnik. A ragyogó kezdetben azonban már felsejlik a hanyatlás. 1913-ban az irodalom, művészet és zene tudja már, hogy az emberiség elveszítette ártatlanságát. Az irodalom, művészet és zene a végletekig elmegy, mintha már nem is lenne holnap. Proust az eltűnt idő nyomába ered, Malevics négyzetet fest, Gottfried Benn beleszeret Else Lasker-Schülerbe, Kirchner megfesti a metropolis arcát, Stravinsky és Schönberg hallatlan botrányokat okoz, Essenben megnyitják az első Aldi-szupermarket prototípusát, Milánóban az első Prada üzletet. Duchamp biciklikereket szerel egy hokedlire, egy 15 éves, Bertolt Brecht nevű tanuló egy augsburgi diáklap főszerkesztője lesz - Münchenben pedig egy Adolf Hitler nevű levelezőlap-festő akkurátus városképeit árusítja. Florian Illies könyve lélegzetelállító képet rajzol arról a páratlan évről, amelyben a hosszú 19. század nekicsattan a rövid, háborúkkal és szélsőségekkel terhes 20. századnak, s a felfestett nagyszabású panorámával eleven jelenné varázsolja az 1913-as évet, a virágzás pillanatát és a hanyatlás nagymiséjét. A szerzőről: Florian Illies 1971-ben született, Bonnban és Oxfordban tanult művészettörténetet, 1997-ben a Frankfurter Allgemeine Zeitung tárcarovatának szerkesztője lett; 1999-től 2001-iga FAZ Berlini oldalak rovatának vezetője; majd az újonnan alapított Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung tárcarovatát vezette; társalapítója és kiadója a Monopol című művészeti folyóiratnak. 2008-tól a Die Zeit irodalmi- és tárcarovatának felelős szerkesztője. Illies jelenleg a Villa Grisebach berlini aukciós ház társtulajdonosa, azon belül a 19. századi művészettel foglalkozik. Eddig megjelent 4 könyve 1 millió példányban fogyott el. Florian Illies virtuóz módon festi fel annak a semmihez sem fogható évnek a tablóképét, amellyel jelenünk kezdődik. "Eredeti idézetek és utólagos leírások briliáns összjátékából álló könyvében[Florian Illies] a katasztrófához vezető esztendőből elővarázsolja a jelen kalandját." Matthias Matussek, Der Spiegel "Egy könyv, amely boldoggá tesz." Finn Canonica, Das Magazin, Zürich

Passuth László - Kutatóárok
Az ​író vallomása: "Onnan kezdem önéletrajzom történetét, amikor - tizennégy éves korom küszöbén - kitör az első világháború. Ettől kezdve annak az évtizednek feltérképezése, melyet ebben a könyvben megkíséreltem, csak úgy volt lehetséges, ha egy felnövő fiú külső és belső életét egybe tudom kapcsolni azokkal a világtörténeti eseményekkel - sorsfordulatokkal, háborúval -, melyeknek tanúja voltam s különös módon néha kissé szereplője is. Ahhoz, hogy fel tudjam idézni saját fiatalságomat, az idők objektív tanúságán (egykori újságokon, naplótöredékeken, verseimen) kívül elsősorban saját emlékvilágomra támaszkodhattam. Igyekeztem ezeket az emlékeket kiemelni a feledés mélyrétegeiből, úgyhogy azokhoz semmiféle anakronizmus ne tapadjon: úgy elevenedjenek meg, hogy visszaidézzék egy század eleji sors fejlődésének őszinte változatait. Ha nem kaptam volna sok-sok impulzust az olvasóktól, akik szívesen fogadták jórészt történelmi regényeimet, soha nem mertem volna formába önteni s közreadni egykori emlékvilágomat. Most is félve s kissé bizonytalanul teszem le a Kutatóárkot az olvasó asztalára."

A. Mitta - J. Dunszkij - V. Frid - Ragyogj, ​ragyogj csillagom
"A ​kerek tonettszéken egy revolver és egy zsebkendő hevert. A szék tágas és komor, szürke boltozatú pince sarkában állt A három másik sarokban, ugyanilyen székeken, három tiszt ült. szemük bekötve, mindegyik revolvert tartott kezében. A pince közepén Forműtőm állt csüggedt fejjel és elveszetten. - Te vagy a kakukk, mi meg a vadászok - magyarázta neki a törzs kapitány. - Kakukkolsz, mi meg a hangod felé lövünk. Minden tárban három töltény van. Ha megmaradsz, kutya szerencséd van! -Nem marad meg - mondta nyomatékkal a sarokból egyfehér kaukázusi köpenyes tiszt. A törzskapitány odament a szabad székhez, bekötötte szemét a zsebkendővel, és fölvette a revolvert. - Uraim, kezdjük. Forműtőm csak állt középen, nem tudta rászánni magát, hogy megmozduljon. Négy halál meredt rá a revolvercsövek üres szemével. - Ne rontsd el a játékunkat! - rivallt rá mérgesen a törzs kapitány. - Kakukk vagy, hát kakukkolj!... Ha hallgatsz, leveszem a kötést a szememről, és falhoz váglak, mint egy kutyakölyköt! - Ka-kukk! - szólalt meg rekedten Forműtőm. - Bum! Bum! Bum! Bum! - feleltek rá négyfelől a revolverek."

Upton_sinclair-100_
elérhető
3

Upton Sinclair - 100%
A ​100% című könyv egyszerre kalandregény és politikai vádirat. Az amerikai rendőrség körmönfont módszereit leplezi le. 1919-ben már nem lehetett pusztán brutális beavatkozással elfojtani az érlelődő munkásmozgalmat: új eljárásokra volt szükség. Az író ezeket a rafinált módszereket mutatja be művében, pártos indulattal s egy vérbeli mesemondó lendületével. A 100% nemcsak mint kordokumentum, hanem mint izgalmas olvasmány is időt álló érték.

Colin Simpson - A ​Lusitania elsüllyesztése
1915. ​május 7-én az ír partok közelében egy német torpedó találata következtében 18 perc alatt elsüllyedt az akkori világ egyik legnagyobb utasszállító hajója, a Lusitania. A támadás következtében 1200 utas vesztette életét, az USA pedig hadba lépett az antant oldalán. A párját ritkító katasztrófáról azonban már akkor sok mindent rebesgettek! A körülmények gondos vizsgálata sok titkot felfedett, de a hivatalos iratok egy része mindmáig hozzáférhetetlen. Könyvében a szerző sorra veszi a száraz tényeket és dokumentumokat, szinte újra lepergetve a történteket. A hírhedt eset számos új vonása kerül felszínre, a szálak pedig igen messzire, három nagyhatalom kormányának tagjaihoz vezetnek...

Kollekciók