Ajax-loader

'ezredforduló' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dr. Kendrey Gábor - Az ​orvosi hivatás hazánkban az ezredfordulón
A ​magyar orvoslás Semmelweis Ignáctól Szent-Györgyi Albertig, a kitűnő orvosi iskoláknak köszönhetően, még a II. világháborút követő évtizedekben is, nemzetközi hírnévnek örvendett. Napjaink kiemelkedő orvosképzését bizonyítják a kitűnő orvosi műhelyek. Sajnos, a fiatal tehetségek közül többen szubjektív vagy objektív okokból hagyták el hazánkat, és más országokban jeleskednek. A könyv szerzője, aki maga is egy híres patológiai iskola tanítványa, ma már a Semmelweis Egyetem "Professor Emeritus"-a, példákon keresztül tárja az Olvasó elé a hagyományos, etikus, betegközpontú, sikeres orvosi életpályát a családi, iskolai háttértől a medikus, orvosi, kórházi és egyetemi éveken át egészen a szakmai vezetői beosztásokig. Ennek keretében vall orvosi "ars poetica"-járól. Számos megélt példát is bemutat a hétköznapok szakmai, emberi konfliktushelyzeteiről és azok megoldására is ajánl lehetőségeket. Ez a rész képezi a munka gerincét azzal a véleménnyel kiegészítve, hogy az orvosi életút működjön valaki bármely klinikai diszciplínában kórházi, egyetemi, családorvosként, csak egy modell a többi értelmiségi pálya közül, így tanulmányát egy szélesebb körnek is ajánlja. Most az készteti írásra, mert úgy látja, hogy ez a meg nem becsült, sőt esetenként megalázott hivatás és vele az egészségügy nálunk az ezredfordulón a társadalmi értékrend eltolódása miatt súlyos erkölcsi és anyagi válságba került. Ezt azonban meg kell állítani, mert ez a nemzeti létet veszélyezteti. Beteg az ország is, fogy a népessége, vesznek az emberi, erkölcsi értékei, hiányoznak a tisztességes magyar példaképek. Az orvosnak ebben a társadalmi-gazdasági helyzetben kell működnie. Röviden szól a szakmai életút társadalmi értékéről, az orvoslás és a politika kapcsolatáról. Megkísérli elemezni a negatív tendenciák hátterét, beleértve politikai, gazdasági és globalizációs törekvéseket is. A szerző ajánlja a könyvet mindazoknak, akik orvosi pályára készülnek, medikusoknak, különböző klinikai szakmákat művelő kórházi és egyetemi intézményben dolgozóknak, családorvosoknak és orvosvezetőknek. Haszonnal forgathatják azonban bármely, főleg értelmiségi pályán működők mert a szakmai, emberi, munkahelyi problémák sem szakmaspecifikusak.

Minya Károly - Rendszerváltás ​- normaváltás
A ​magyar nyelvművelés-történet legjelentősebb eseményeit a nyolcvanas évek végéig a Fábián Pál és Lőrincze Lajos által írt Nyelvművelés című jegyzet mutatja be (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988). Az azóta eltelt több mint tíz esztendő bővelkedik eseményekben. Érdemes számba venni, milyen viták bontakoztak ki e tárgykörben, milyen szervezetek jöttek létre, milyen konferenciákat rendeztek. Az ezredfordulót megelőző évtized nemcsak a politikában és a társadalmi életben hozott óriási változásokat, a nyelvművelés is mozgalmas időszakot élt át. A hangsúlyeltolódás és a változás természetes. Grétsy László megfogalmazása szerint a nyelvművelés elvei korszerűsödtek, de a szelleme nem változott. Kemény Gábor az említett időszakot, az eltelt bő egy évtizedet ekképp jellemzi: rendszerváltás után és normaváltás közben vagyunk. Állandó kérdés a nyelvművelés szerepe, valamint a nyelvművelés és a nyelvtudomány viszonya. Bár nyilvánvaló, hogy az előbbi tudatosan vállalt gyakorlati tevékenység, s a kettő egymásrautaltsága egyértelmű, mégis felvetődnek kérdések, kételyek. Ez a könyv sem kíván döntőbíró lenni, elsődleges célja az, hogy az olvasó elé tárja a véleményeket és a véleménykülönbségeket. Olvashatók a különböző polémiák, diskurzusok: a nyilatkozatháborútól a többközpontúság kérdéséig, a nyelvművelés szükségességének a megkérdőjelezésétől a felirattörvényig. Mind-mind olyan probléma, amely közvetve hatással van a társadalom egészére. Ez a nyelvi kresztomátia igyekszik számba venni a különböző írott források alapján azokat a konferenciákat, tanácskozásokat, ankétokat, rendezvényeket, amelyek a nyelv és a társadalom közötti kapcsolatok ápolását szolgálták. Az ismertetett konferenciák tartalmi kivonatai, tanulságai a nyelvművelés elméletének módosulásait, új irányvonalait is kirajzolják. A kötet nemcsak a (felső)oktatásban hasznosítható jegyzetként a nyelvművelés-történet legújabb fejezetének tanulmányozása során, hanem a nyelvész társadalmon kívül a magyartanárok, az érdeklődő nagyközönség is szívesen forgatja majd, hiszen a tudományos ismeretterjesztés jegyében és stílusában született.

Artner Annamária - Globalizáció ​alulnézetben
A ​szerző a megszokottól eltérően közelíti meg a globalizáció kérdését. A globalizáció, pontosabb nevén a transznacionális monopolkapitalizmus lényegének azt tartja, hogy a tőkének sikerült újból egyetemlegesen korlátlan uralma alá hajtania a munkát és az emberiség túlnyomó többségét. A tőkének ez a hatalma az ipari-szolgáltatási tartaléksereg felduzzasztása révén a munka mennyiségének és intenzitásának növekedését, a munkaerőáru értékének csökkenését eredményezi, vagyis a kizsákmányolás növekedésével jár. A szerző a tőkés termelés nemzetileg és nemzetközileg is hierarchikus jellegének hangsúlyozásával kimutatja, hogyan hárítja át a fejlett országok tőkéje időről időre saját válságait nemcsak saját munkástömegeire, hanem a fejletlenebb országokra, azok tőkéjére és munkásosztályára, hogyan áll szemben a kis- és nagytőke egymással a konkurenciaharcban. A könyv bemutatja azt is, hogyan kuszálódnak össze a többszörös hierarchiákkal átszőtt tőkerendszerben a társadalmi szembenállás frontvonalai, a kis- és nagytőkék szembenállása a tőke-munka-ellentéttel, a világ munkásarisztokráciájának a jóléti államért folytatott reformista utódvédharcai a fejlődő világ már régen elnyomott munkástömegeinek érdekvédelmével, a nacionalista, retrográd antiglobalizmus a globalizáció világtörténelmi alapjait nagyon is üdvözlő, de annak magántőkés formáját elutasító globalizációkritikai mozgalmakkal.

Romhányi Tamás - Cseri Péter - Boda András - Iszap
2010. ​október 4-én 12 óra 30 perckor Ajka külterületén átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. tízes számú vörösiszap-tároló kazettájának északnyugati sarka, a megnyílt résen át közel egymillió köbméter vörösiszap áradt ki, majd elöntötte a Torna-patak völgyében fekvő Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Magyarország eddigi legnagyobb ökológia katasztrófájában tíz ember vesztette életét: heten a az áradatban lelték halálukat, hárman a kórházban haltak bele a sérüléseikbe, a mentők összesen 304 ember kisebb-nagyobb sérülését látták el. Maradva a statisztikáknál a vörös folyam 1017 hektáron terült szét, elöntött 365 ingatlant, a házak többségét lakhatatlanná tette. Az iszapömlés következtében a Torna-patak és a Marcal-folyó élővilága teljesen kipusztult. A kár több milliárd forint, ahogy a talaj termővé tétele is - az életek, sorsok, tragédiák azonban aligha számszerűsíthetők. De mi és hogyan történt október 4-én és az azt követő napokban? Erről próbált forgatókönyvszerű pontossággal beszámolni a Népszabadság három újságírója: Romhányi Tamás (43 éves) főmunkatárs, Cseri Péter (44) a lap veszprémi és Boda András (35) zalaegerszegi tudósítója, valamint fotóriporterei.

P. Müller Péter - A ​magyar dráma az ezredfordulón
Az ​1989-90-es rendszerváltozás Magyarországon a színházi struktúrát nem változtatta meg, a könyvkiadás szerkezete azonban jelentősen átalakult. A kortárs dráma fórumai, a színház és a könyvkiadás eltérő feltételrendszerek közé kerültek. A szűk drámapublikációs lehetőségek ellenére a magyar színház mégsem nélkülözte a kortárs magyar drámát. Az ezredforduló körüli évtizedekben évadonként mintegy húsz-huszonöt irodalmi szempontból számottevő új magyar dráma került színre. A könyv ebből a drámatermésből merít, a bevezető fejezetben áttekintést adva a korszak fontosabb színpadi szerzőiről és főbb műveikről, az utána következő tizennégy drámaíróportrén keresztül pedig anélkül, hogy extenzív seregszemlére törekedne bemutatja az elmúlt két és fél évtized kortárs magyar drámairodalmának legjelentősebb, legszínvonalasabb rétegét, ismertetve és elemezve mintegy száz színdarabot. A szerző egy korábbi munkájában az előző korszak, az 1960-as, '70-es, '80-as évek magyar drámairodalmát vizsgálta. A jelen kötet az említett mű, a Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig (1997) című könyv folytatásának is tekinthető.

Covers_277655
Filozófia ​az ezredfordulón Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Filozófia ​az ezredfordulón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh Eszter - Túlélési ​stratégiák a magyar gazdaságban
Ez ​a könyv a lehető legjobb történelmi pillanatban jelenik meg, ugyanis közismert, hogy a magyar vállalatok évtizedek óta különböző túlélési stratégiákat alkalmaznak. Miért nem tudnak fejlődni a kicsik, és miért növekszenek a különbségek a kisebb és a nagyobb vállalatok között? A könyvből kiderül, hogy a piaci lehetőségek és az érvényesülés tekintetében esélyegyenlőtlenség van a vállalkozások között. A Szerző ,,váratlan" felfedezése, hogy a hazai ipar szerény teljesítményének oka nemcsak gazdasági, hanem társadalmi természetű, amit ő a ,,bizalom hiányának" nevez. A rendkívül izgalmas interjúkból az is kiderül, hogy míg az építőipart inkább az ún. ,,keleti piac" jellemzői határozzák meg, addig az autóipar már a ,,nyugati", kapitalista piac szabályai szerint fejlődik és működik. A könyvet ajánlom a gazdasági szakemberek mellett minden olyan olvasónak, akinek szívügye a magyar nemzetgazdaság fejlődése. dr. Farkas János Dr. Balogh Eszter szociológus, egyetemi tanulmányait Pécsett végezte, majd a doktori disszertációját a Corvinus Egyetemen szerezte meg. Kutatói gondolkodásmódjára nagy hatást gyakoroltak az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatai, melyhez a Rézler Gyula Alapítvány segítette hozzá. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem docense és három szép kisgyermek édesanyja.

Ágoston Vilmos - Médiapolitika ​vagy politikai média
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Manuel Castells - A ​hálózati társadalom kialakulása
Manuel ​Castells korszakalkotó trilógiájának első kötete az információs korszak gazdasági és társadalmi dinamikáját tárgyalja. Átfogó elmélete számot vet mindazokkal a hatásokkal, amelyeket az információs technológiák alkalmazása gyakorol modern világunkra. A globális gazdaságot az információk, a tőke és a kulturális kommunikáció szakadatlan áramlása jellemzi, ami a termelést és a fogyasztást egyaránt meghatározza. Maguk a hálózatok különböző kultúrákat tükröznek, egyszersmind teremtenek is. Castells vizsgálja a hálózati vállalkozások kultúráját, intézményeit és szervezeteit, a munkavégzés és foglalkoztatás ezzel együtt járó átalakulásait. Bemutatja, hogy a fejlett gazdaságokban a termelés ma a 25 és 40 év közötti lakosság képzett szektorában összpontosul. Érvelése szerint e trend következménye nem feltétlenül a tömeges munkanélküliség, hanem a munkavégzés nagyobb rugalmassága és a munka egyénibbé válása, aminek következtében egy rendkívül tagolt társadalmi struktúra jöhet létre. A több mint száz ábrát, táblázatot tartalmazó mű eddig 18 nyelven jelent meg. A trilógia előkészületben levő kötetei: - Az identitás hatalma - Az évezred vége

Kollekciók