Ajax-loader

'erdélyi magyar' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Páskándi Géza - A ​sírrablók
"Kiélvenckedik ​a dógot az ápoló urak, mer az eccer biztos, hogy nem az megy mészárosnak, aki a másik életébe tehén vót, ahogy a lélekvándorlás ezt elmondja. Hanem mondjuk, farkas vót és most vallató zsarunak megy. Hát azért van bosszúálló tehén is. Egyszóval ez a politikai pszichiátria itten nagyon tanulságos. Az igazi pszichiátria meg eközt az a különbség, mondta a bolond professzor, ami az egyetem és a káderiskola közt van." * "Most mán magyar maradj vagy román legyél, mit akarnak a te testvéreid, hogy mi legyél, és mit akar Európa és az összes kontinensek mit akarnak, hogy mi legyél, hogy érdemes mán égetni magadat, meg strapálni a lelkedet, hogy megmaradjon a nyelved és az emberi emlékezeted vagy hipp-hopp legyél egy új ember, amilyen még sose vót! Itt az idő, ezt meg kell tudni, hogy ne pazaroljuk ezt a kevés időnket, az egyetlen életünket, ha mondjuk nem lenne feltámadás, amit nem hiszek. Mert itt románt akarnak belőled csinálni, még ha szentül megesküsznek rá, hogy eszük ágában sincs. Akkor is akármilyen új főnök jön, vagy rezsim, le akarják majd nyelni titokba vagy nyíltan ezt a több mint két milliót itt Erdélybe, mégha olyan gombóc, amibe meg is lehet fulladni. Ez mindig robbanás helye lesz, egy nagy fortyogó katlan, amit hiába fednek le, mindig fel fog törni, örökké bűzleni fog. Mondják meg végre az urak, elvtársak, mi vagyok, mi legyek? Én. És mink." * "A bolondoknak kell beszélniük ott, ahol az épeszűek némák."

1267858
elérhető
44

Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ugron ​Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a "nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket". A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. Megjött a másik Hunyadi János, és engem csak az érdekelt, megvéd-e, ígéri-e, hogy erős falak között tart, míg élek. Azt felelte, megvéd. Azt mondta, hogy csak az nem fél, aki másokért cselekszik. Nem értettem, de mindent odaadtam volna azért, hogy megértsem, hogyan lehet félelem nélkül élni. Az öccsét kedvesebbnek találtam. Kedvesebb is lett a lelkemnek. Ha voltam szerelmes, a fiatalabb Hunyadiba voltam. Szükségem az idősebbre volt. A testem egyiket sem vágyta, soha férfit nem akart. Csak fiúkat, gyermeket, azt akartam. Magamnak. "Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát." Péterfy Gergely

Sütő András - Egy ​lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán
Az ​Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye alapján született, mely az egyén és a hatalom konfliktusának, az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának példázata. Kolhaas története az "eszelős" jogérzet drámája. Az, ami e mintaszerűen törvénytisztelő és krisztusian jámbor lókereskedő már-már idillikus hétköznapjait feldúlja, voltaképpen egy apró, jogsértő affér. Kolhaas Mihály lókereskedő üzleti útjáról hazaérkezik családjához. Szolgája, Herse majd később követi. Házában leli Nagelschmidtet, legjobb barátját, aki üldözői elől menekült ide. A két férfi összevitatkozik, mert a barát a nemrég megvert Münzer Tamás tanainak és a népi mozgalomnak szenvedélyes híve és ezért üldözik, Kolhaas pedig Luther híveként türelemre, keresztényi alázatra, szeretetre inti barátját. A viszontlátás családi örömének és a baráti összeszólalkozásnak a tronkai vámos megjelenése vet véget, aki 50 garast követel a tronkai báró nevében, különben Kolhaas lovát nem hajlandó átengedni birtokán. A lókereskedő ugyan jogtalannak tartja a követelést, de hajlandó kifizetni a vámot, csak hogy lovai végre hazaérkezhessenek. De csak Herse szolga érkezik meg, ő is félig agyonverve. Kolhaas a törvénytisztelő törvényes orvoslást keres panaszára, s így kerül végül szembe a törvénnyel. Egy folyamodványt akar eljuttatni a választófejedelemnek, amelyben összefoglalja panaszát. Nem elsősorban két lováért küzd, hanem a jogtiprás ellen, amely büntetlenül hagyja az önkényeskedőt, s a törvényes rend helyreállítását akarja kikényszeríteni. A folyamodványt felesége, Lisbeth viszi Berlinbe, de amikor át akarja nyújtani a fejedelemnek, annak egyik testőre halálra sebzi. Betelik a pohár, Kolhaas a pör folytatása helyett vérbosszút fogad, hogy törvény híján maga vegyen elégtételt Vencelen. A feudális önkényurak rettegett ellenfele lesz, váraikat feldúlja, szörnyű bosszút esküszik. Már-már úgy tűnik, semmi sem tartóztathatja fel, amikor a tronkai várban váratlanul Luther Mártonnal találja szemben magát. Luther, akit Kolhaas mesterként tisztelt, végül ráveszi a lócsiszárt, hogy vesse alá magát a választófejedelem és a császár igazságszolgáltatásának: így kerül végül bitófára.

Sütő András - Advent ​a Hargitán
Az ​Advent a hargitán komor tónusú, balladikus ihletésű dráma, mely szintén az ellenpontozásra épül. A Vidám sirató... farsangi vigalmát itt az adventi várakozás dermedt csöndje váltja föl. Bódi Vencel messzire szakadt övéit várja haza a havasra, hiába. A dramaturgiai ellenpontot ezúttal két fiatal tiszta szerelme, örömre készülő élete jelenti, ők lesznek az elhagyott öregember lelki gyermekei. Ám az egymásra találás sem hozhatja el a földi boldogságot, mert "elátkozott nép gyermekeiről csak a holtak beszélnek". A 20. századi kelet-közép-európai sorsdráma - és a nemzetpusztulás víziója - Sütő dramaturgiájában magába sűríti a néphagyományok misztikáját éppúgy, mint az író modern szimbolizmusát, a népköltészet balladai ihletését és a nagy gondolkodók panteizmusát, a lélektani realizmust és az elvonatkoztató ábrázolást. S mindeme eszmék, motívumok az író utolérhetetlen nyelvi erejével szólalnak meg.

Wass Albert - Kard ​és kasza
"Hont ​foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát." "- Kétféle ember van ezen a világon,/.../ egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag." (Részlet a regényből.) Wass Albert ebben a kétkötetes remekművében saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a vasasszentgothárdi táj- és időkezdetekhez, az Istent-tudó látóemberi bölcsességhez.

Köntös-Szabó Zoltán - El ​Galante pajzán emlékiratai
"Legújabb ​hív hitvesem neve: Sárika! És: nincs apja, hanemha: az anyja, ah! Anyósom felér ezer apóssal, és: mily minősíthetetlen rosszhiszeműsége! Ahelyett, hogy ellátná a gazdaságot, a rívó malaczoknak adna tápot, tápot ad ama gonosz szóbeszédnek, miszerint: a kántor leánya, Fruzsinka, szegény szerénységem gyümölcsét hordja a szíve alatt. Mily roppant nehezemre esett leírni, anélkül hogy pennám paczát ne ejtsen! Mi igaz az egész híresztelésekből, annyi mindössze: néha kikocsikázom Fruzsinkával, ritka erényes, sok jó könyvet olvasott leányka, hah, haha, kikocsiztam anyósom szájától örökké hangos és ebből kifolyólag czivakodó hangulatot kóvályogtató házból, és tagadhatatlan! Tettem, amit tettem, de nem gonosz indulattal, sem nyerészkedési, sem üzekedési vágyból! És: a legnagyobb titokban! Amennyiben: csak a község szélén (mely község feküdt híresnevezetes Kalotaszegen) segítettem fel egy szál ló vontatta bricskám kemény ülőkéjére, és! Tettem mindezt egykori, de mindholtomig kötelező huszáros tapintatból, beczenevemet meg nem czáfolandó galenteriából. Ah, hogy miért? Ez is egy kérdés? Csupáncsak azért, mert Fruzsinkám nevelődni, mivelődni vágyott, tudni akarta, hogy viselkedjenek távoli nagyvárosok keccsel bíró dámái, madmazeljei, frajlánjai! Megoktattam, meg én!"

Bencze Attila - A ​lélek-inga-járata
Verseskötet Bencze ​Attila 1981. november 17-én született Székelyudvarhelyen. 14 éves kora óta ír verseket, melyeket emberközeli és társadalomközpontú gondolkodása miatt rengeteg irodalmi lap mellőzött az utóbbi években. 2003 után rádöbbenve arra, hogy a jelenkori magyar irodalom teljesen eltávolodott az olvasóktól, néhány egyetemi tanárral és szerzővel karöltve létrehozta a Neo-Transzilvanista Irodalmi Páholyt, amely célul tüzte ki az emberközpontú irodalom művelését. Ennek eredménye, Bencze Attila 2007-ben megjelent "A fogadott fiú" című kötetének fogadtatása kapcsán vált szemmel láthatóvá. Bár a média a mai napig hallgat róla, de a 2007-es esztendőben Bencze volt a Székelyföld legolvasottabb szerzője. Irodalmi blogjában a következőket írja magáról: "Nem vagyok én több senkinél. Csak az vagyok, ami minden ember. Élő és fájó lelkiismeret. Egy ember, aki úgy tudja megírni az emberiség és a lélek nyomorát, hogy könnyes lesz tőle a szem. Hát a könnyező emberekért alkotok és értük folytatom a megkezdett munkát. Nem érdekelnek az irodalmi rokoni baráti társaságok. Engem csak egy dolog érdekel csupán. Meglátni a nyomort és megírni azt."

Korda István - A ​nagy út
Jótollú ​újságíróként ismertük mintegy két évtizeden át Korda Istvánt, aki időnként egy-egy formabiztonságról és kifinomult irodalmi izlésről tanuskodó verssel is jelentkezett. Irodalmi riportjai is feltűnést keltettek és éppen ezért senkit sem lepett meg, amikor híre ment annak, hogy nem mindennapi vállalkozásba fogott: megírja a Székelyföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor életének regényét. Az írónak ennél a munkánál hatalmas dokumentációs anyaggal kellett megbírkóznia. Az erdélyi Kőrösből nekiindulva, Csoma Sándor, a vékonypénzű diák, a nagy enyedi kollégiumon keresztül eljut Németországba, a híres göttingeni egyetemre, ahol Blumenbach professzor feltevéséből kiindulva megérlelődik benne a terv, hogy Ázsiában felkutassa a magyarok őshazáját. Nagyenyedre visszatérve, 1819-ben gyalogszerrel útnak indul Kis-Ázsián, Teheránon, Bokharán és Afganisztánon át, ezer veszéllyel és a pénztelenség átkával dacolva, eljut Indiába, onnan Nyugat-Tibetbe, ahol két lámakolostorban behatol a tibeti nyelv és irodalom akkoriban még szinte teljesen feltáratlan rejtelmeibe. Leküzdve minden gátat, minden nehézséget, Kőrösi Csoma Sándor az első európai nyelvtudós, aki kivételes érzékével - jó néhány európai és keleti nyelven kívül - folyékonyan elsajátítja a tibeti nyelvet is. Kalkuttába visszatérve sajtó alá rendezi sokéves megfeszített munkájának eredményét: az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant, amely 1834-ben jelenik meg és mint úttörő munka tudományos körökben mindenütt feltűnik. A nagy nyelvtudós Kalkuttában rendezgeti az ázsiai népek nyelvén felgyülemlett kéziratokat, majd - nem adva fel eredeti tervét - 1842-ben Lhasza felé indul a magyar őshaza felkutatására, de útközben megbetegszik és ötvennyolc éves korában meghal. Megkapóan, lenyűgöző művészi eszközökkel, hitelesen írja le Korda István „A nagy út“-ban az akkori nagyenyedi kollégium, a tizenkilencedik századbeli Göttingen, a Balkán, Közel- és Közép-Kelet életét, a gyarmatosító hatalmak fondorkodásait, amelyeknek útvesztői ellen harcolva, az állandóan feltornyosuló akadályokat leküzdve haladt Kőrösi Csoma Sándor célja felé. A mindvégig érdekfeszítő, úgy az ifjúságnak, mint a felnőtteknek szánt regény az emberi akaraterőről, akadályoktól vissza nem rettenő hajthatatlanságról, a tudományos célkitűzések követésének hősiességéről szóló nagyszerű, feledhetetlen hősköltemény.

Botházi Mária - Boldogság ​juszt is a tiéd
Miként ​éri el ez a nő, ez a lány, ez a mindannyiunk Marikája, hogy már könyve első negyedénél erős késztetést érzek, hogy felhívjam telefonon? Vagy még jobb: hívjam át egy kávéra? Mert tudom, ő biztosan nem keresne Rendellenőrző Rohambrigádként vizsla szemekkel zsírpacákat a konyhámban. Mert sejtem, hogy ügyet sem vetne a tornyosuló mosogatnivalóra, csak rám figyelne, ahogy kevesen tudnak figyelni. Mindannyiunk marikaságára, kingaságára, néha, sajnos, janiságára is. Azt hiszem, Botházi Mária könyve erre tanít meg leginkább, azon túl, hogy nevessünk a semmiségeken: figyelni. Nem a tárgyakra, hanem egymásra. Tofán Koós Imola, újságíró Botházi Marira szükségünk van. Nem tudok Máriát írni, legfeljebb Mareszt, ahogy a Krónika szerkesztőségében szólítottuk. Már ezekből a megszólításokból is látszik, hogy Mari másképp látja a világot. Hónapokon át röhögtem azon, hogyan kell ünnepi cikket írni, vagy gyermeket nevelni, vagy szőrteleníteni, vagy megfelelni másoknak. Felsorolhatatlan, hogy mi mindenen, és megfizethetetlen az, hogy írásai révén átadhattam magam a felszabadulásnak. Mint Magyari Tivadar esetében. Gondolkodtam, kit írhatnék még, de más nem jutott eszembe. Innen is látszik, mennyire szükségünk van Botházi Marira és az ő világára. Demény Péter, író

Csoóri Sándor - Nomád ​napló
Felkavaró, ​jó írásmû a Nomád Napló. Azzá teszi Csoóri erkölcsi igényessége, kényes gondolati tisztessége, a leírt szavak mögött érzõdõ felelõssége s a hegyi patakok tisztaságát idézõ nyelvezete. Egyik lírai jegyzetének adta ezt a címet: Találkozásaim az anyanyelvvel. Ha õt olvassuk, mi is ezt érezzük.

Covers_122098
elérhető
0

Kozma Mária - Idővallató
E ​kötetbe foglalt négy elbeszélésben Kozma Mária Csíkország néhány fontosabb történeti mítoszát, hiedelmét vallatja, bennük főleg az érzés, meggyőződés és magatartás emberi hármasegységére kíváncsi. Az írónő hipotézise az, hogy a történelmi események, bennük a sikerek és csapások többszörös áttétellel épülnek be egy közösség szokás-, érzés-, és viselkedésrendszerébe: a gének, a családi hagyomány, a mítoszokban és a hiedelmekben tovább örökített tudat mind a történelmi múlt összefüggésrendszerébe kapcsolják jelenünket. Ily módon a madéfalvi veszedelem sem puszta esemény, hanem a mai ember történeti valósága, a tatárdúlások és a megmenekülés csodája sem csak a legrégibb múlt, hanem a megelevenedő tapasztalat is – a folyamatos magyarázat szükségletében. A múlt és jelen egymásba villantásával, az események társadalomrajzának hangulatai felidézésével Kozma Mária a történelmi motívumok és mozgatóerők újabb átélésére készteti az olvasót.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Sütő András - Évek ​- hazajáró lelkek
"Ebben ​a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló. Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata. De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."

Gergely Edit - A ​boszorkánymester
Boszorkányok ​márpedig vannak. Mindenek felett röpködnek, el-elsurrannak az ősi tűzhely mellől, ahelyett hogy Hesztiához hűen őriznék a lángját. Kiismerhetetlenek, be- és megfoghatatlanok, kisiklanak a keretek közül. A gyergyói havasok lábától, egy archaikus nyelvi világból röpít Budapest szlengtereibe Gergely Edit versregénye. Szerelemben is határokat hág át, akárcsak az irodalmi műnemekben. Nincs le- és kiszállás, érzelmek feszülnek, nyelvi világok keresztezik egymást, és tartják boszorkányröpülésben olvasójukat. Dánél Móna

Orbán János Dénes - Alkalmi ​mesék idegbeteg fölnőtteknek
A ​javíthatatlan akasztófavirág író-poétának kétségkívül ez a legkomolytalanabb kötete az eddigiek közül. Bár OJD-től megszokott módon a könyvben csak úgy sorjáznak az irodalmi és nyelvi bravúrok, a felnőttmesék elsődleges és vállalt célja a polgárpukkasztás és a könyörtelen kacagtatás. Micimackó székely góbévá vedlik, a kis herceget kíméletlenül seggbe rúgják, a népmesék hősei irdatlan lőcsükkel forgatják föl a világot, mindent megtudunk a poétaóriások ivargerendájáról, és végül Jessica Albát is beszippantja a pajzán költői örvény. Nem feltétlenül egy nőegyleti olvasmány, s ha véletlenül ép idegrendszerű olvasója akad, mire a végére ér, garantáltan idegbeteggé röhögi magát.

Csiki László - Elhallgatások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

Covers_77958
Asszonyok ​könyve Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Asszonyok ​könyve
"E ​realista fogantatású történetek, melyeket parasztasszonyoktól magnószalagról jegyeztem le, megrázó vallomások a múltbeli parasztcsalád életéről. Drámák és konfliktusok, melyek férj-feleség, szülő-gyermek, öregek és fiatalok együttéléséből születik. Egyféle családszociográfia, melyet a belülről való láttatás, az élmény, az intimitás jellemez. Feltűnő jegyük az intenzív érzésvilág, mely minden asszonyi vallomásból árad; a szavak, a mondatok mögött indulatok lobognak, elfojtott vágyak sejlenek fel. Olyan vallomásfüzér ez, melyet az elbeszélők nem közösségnek szántak, s talán csak egy megrendült pillanatban avatnak be fájdalmas titkaikba egy-egy megbízható és együttérző személyt. Ezáltal az elbeszélések óhatatlanul is olyan mélylélektani indítékokról árulkodnak, melyeket az elbeszélő talán nem is sejt. Bár egyedisorsok villannak elénk, a történetekhez fűzött reflexiók és kommentárok, a közösségi gondolkodásmód, értékítélet jegyeit is magukon hordozzák.Egészében véve a sok egyéni sorstörténet, kaleidoszkópszerűen ugyan, az asszonyok szemével látott és láttatott egységes világot tár elénk. Egyben ismeretlen szellemi tájakról való híradással is szolgál arról: hogyan szerettek, szenvedtek, küzdöttek és vállalták az életet ezek az egyszerű, de erős asszonyok! A kötet még meglepetéssel is szolgál: a megélt történeteket népi elbeszélésekké avatja a kimondás belső kényszere, a paraszti gondolkodásmód epikus természete, valamint az egyéni tehetség. "

Veress Dániel - Báthory ​/ Wesselényi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Bolyai ​János jegyzeteiből
"Amikor ​Szőts Júlia, Bolyai János gyámola bejelentette a nyugalmazott kapitány halálát, a marosvásárhelyi várparancsnok azonnal intézkedett, hogy holttetemét szállítsák át a katonai halottasházba, minden irományát rakják ládákba, s vigyék a várba." Így vette kezdetét egy kiemelkedő szellem hagyatékának megrendítő, de a kor viszonyait híven tükröző hányódása a zsenialitást duhajkodásokban, szónoklatokban vagy társasági szellemességekben mérő Marosvásárhely városában, anno 1860. Felelőtlen, nemtörődöm kezek, hosszú mezőségi esők és por lyuggatta, hasogatta olvashatatlanná ezeket az ideges írással telerótt cédulákat, melyeket máshol péncélszekrények, termosztátok óvtak volna az időtől. Ma a kutatók, szelleme utolsó pillanatban érkező mentői már csak nagy erőfeszítések árán tudják legalább részben helyreállítani a csonka szövegeket, penészes cédulákat. nem csoda hát, hogy csak megközelítőleg ismerjük az összanyag eszmei koordinátáit, s szövekritikai kiadásuk még a jövő feladata.

Ujabb_paraszt_dekameron
Újabb ​paraszt dekameron Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Köteles Pál - Hotel ​Kárpátia
Az ​erdélyi Gyantán - a regénybeli Egyházason -, mint annyi szomorú helyén a világnak, ártatlan emberek estek áldozatul a faji, a vallási, a nemzetiségi gyűlöletnek. Akkor és ott, a második világháború vége felé, éppen magyarok, 1944 szeptemberében gyerekeket, öregeket, asszonyokat és életerős férfiakat válogatás nélkül állítottak a kivégzőosztag elé. Az író az ügy kivizsgálására kirendelt két román jogász, a bíró és az ügyész szemszögéből láttatja az eseményeket. A rettegő túlélők elejtett szavaiból, összeszorított szájú hallgatásából, gyanakvó pillantásaiból és a megszólaló bűnösök védekezéseiből és vádaskodásaiból idézi föl a drámai pillanatokat. Sokféle nézőpont ütközik egymással a regényben, hiszen még a két román jogász sem ért egyet a bűntett megítélésében, mint ahogyan abban sem, hogy érdemes-e felszínre hozni az eseményeket, vagy jobb lenne elhallgatni. A két nyomozó jogász fölött is összecsapnak az indulatok: a fővárosban a hatalomért és Erdély északi részének újra megszerzéséért folyó küzdelmek során ellenvélemények alakulnak ki a nyomozásról. S eközben a bűnösök egy szanatóriummá átalakított szállodában élnek inkognitóban, illetve halottá nyilvánítva, hogy a nemzetközi botrányt elkerüljék. Egyszer csak betoppan közéjük a két jogász, és kezdetét veszi a veszedelmekkel teljes, szívós, könyörtelen párharc a jog képviselői és a jog megtiprói között.

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Vasvilágok
A ​gépek nevelte emberfia, Kung, nem akar felnőtté válni, rájön ugyanis az őt körülvevő világ embertelenségére. Legfőképp nem az elgépiesedett, szupertechnicizált környezet riasztja, az, hogy anyaöl helyett "összkomfortos" univók óvják, hanaem a Vasvilágok rémisztő légköre. Gyereklelkének egyetlen (lényegében hatástalan) fegyveréhez folyamodik: visszautasít. Mandics György és M. Veress Zsuzsanna tudományos-fantasztikus novellafüzérének üzenetét így foglalhatnók össze: a humánum, az ész fegyverével őrizzük létünk, környezetünk épségét. A szerzők a negatív utópia eszközével a féllmetes jövőképbe, a Vasvilágok elrettentő hangulatába az emberség tiltakozó szavát építik, ám sohasem merevednek a didakticizmus pózába. Érdekes, fantáziadús, a sci-fi műfaji lehetőségeit kiaknázó történeteket nyújtanak át az olvasónak.

Kolozsvári Papp László - Az ​alkoholista halála
Friss ​hang, lényegvallató megközelítés, bravúrosan megoldott szerkezet, valódi mélységükben feltárt problémák - mindez együtt jellemzi az író új kötetét. És még egy olyan érték, mely a fentiekkel együtt sajnos ritkán jelentkezik: az olvasmányosság! Jóllehet a könyvnek egy központi figurája van, a tragikus körülmények között meghalt absztinens "alkoholista", Pelle István, de - vele majdnem egyenrangú - főszereplővé lépnek elő barátja és élettársa, valamint az ő írásos vallomásaikra véletlenül rábukkanó fiatal munkásember. Ők mesélik el, elemzik-értékelik az eseményeket. Négy szempont, négy megközelítés és négy alanyi igazság! A katalizátor pedig Pelle, ez a fiatal, mindenre fogékony, minden kész értéket megkérdőjelező, de az értelmes célokért őszintén lelkesedni tudó nyitott ember; a teljességeszmény konok-kitartó kergetője. Halála az ő portréját drasztikusan befejezetté teszi, a kényszerű múlt idővel szaporítva a vele kapcsolatos kérdőjelek számát. E kérdések olykor sokkal izgalmasabbak, mint a rájuk adható esetleges válaszok. Jól tudja ezt az író, s éppen ez a tudása a regény legbiztosabb esztétikai pillére. Mert könyve a személyiség megközelíthetőségének lehetséges útjait is elemzi, rokonszenvesen érzékeltetve, hogy már egyik út sem kizárólagos. A sokszínű, tehetséges alkotó ember megítélésének előítéletekkel terhelt rutinná ítéli el, amely megfejthetetlennek minősíti, és így rosszul tűri azokat a magatartás- és gondolkodásbeli sajátosságokat, amelyek kész sztereotípiáiba nem férnek bele. Két ellenkező előjelű türelmetlenség szembesül itt egymással, nem hagyva kétséget afelől, hogy ebben a konfrontációban csak az alkotó türelmetlenség számíthat rokonszenvünkre. Még akkor is, ha a személyes sors tragédiája látszólag igazolja az úgynevezett "józan meggondolásokat", a középszer önbebiztosító megfontoltságát és émelyítő langyosságát. Mert Kolozsvári Papp László regényében nemcsak áldozat van, hanem vádlott is, sőt vádlottak. Nekik mondja az író Goethével: "Szégyelljétek magatokat, ti józanok! Szégyelljétek magatokat, ti bölcsek!"

Bálint Tibor - Zokogó ​majom
A ​Zokogó majomban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani, de ez a család oly népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik. Hőseim, kívül rekedvén a városon s minden szervezett életformán, már csak a látomásaikban tudnak megkapaszkodni, s azon a keskeny ösvényen indulnak el, amelyet kinek-kinek megvilágít a mellére akasztott lámpása. Ezt a képzelgésre épülő családot csak az anya ereje és erkölcsi tisztasága mentheti meg a teljes széthullástól. Mint egy új matriarchatusban, ő veszi kézbe a család irányítását, ő a kenyérkereső és a lelki oltalmazó a nagy tűzvész és a pusztító ínség idején. Szánékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak. És még társadalmi helyzetüknél is jobban izgatott az a rádöbbenés, hogy mindig ezek az egyszerű emberek érezték át leggyötrőbben a lét súlyát, az egszeri életet, s hogy még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra törekedtek. Épp ezért a történelmet őbennük igyekeztem ábrázolni, s ami a kulisszák mögött történt, azt sajtókivágásokba sűritve építettem be a különböző történelmi szakaszok közé. (Bálint Tibor)

Sigmond István - És ​markukba röhögnek az égiek
Az ​1936-ban született Sigmond István a kolozsvári Helikon munkatársa, felzaklató hatású elbeszélések és drámai játékok szerzője, Erdély színházi életének jeles alakja. Új könyvének nyolc elbeszélését különösen erős feszültség jellemzi: a brutális világgal szemben kifinomult filozófia áll, a naturalista helyzeteket abszurd történetmondás „emeli fel”.

Kollekciók