Ajax-loader

'erdélyi magyar' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Gergely Edit - A ​boszorkánymester
Boszorkányok ​márpedig vannak. Mindenek felett röpködnek, el-elsurrannak az ősi tűzhely mellől, ahelyett hogy Hesztiához hűen őriznék a lángját. Kiismerhetetlenek, be- és megfoghatatlanok, kisiklanak a keretek közül. A gyergyói havasok lábától, egy archaikus nyelvi világból röpít Budapest szlengtereibe Gergely Edit versregénye. Szerelemben is határokat hág át, akárcsak az irodalmi műnemekben. Nincs le- és kiszállás, érzelmek feszülnek, nyelvi világok keresztezik egymást, és tartják boszorkányröpülésben olvasójukat. Dánél Móna

Nagy Jenő - Sárkányfogak ​között
A ​kék iszalag sziromtányérjára rászállott egy pillangó. Belekóstolt a virágporba, háromszor vagy négyszer megcsillogtatta sziporkázó színeit a nappal s egy forró levegőhullámmal tovább repült. Szíve tele volt örömmel, észre sem vette, hogy már dél múlott s az egész határon csak az ő játékos kedve van ébren. Most mintha elszégyellte volna magát, sietve libbent be egy égő pipacs félig nyitott kelyhébe és szárnyait összecsukva elnyújtózkodott a vörös bársonyon, mint egy kereveten. Hetek óta nem esett eső. A fák és bokrok leveleit fojtogatta a por, a föld meghasadozott szomjúságának kínjában. A levegő is reszketett már a sok fénytől és melegtől. Július volt, 1593 júliusa.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​rosta
A ​rosta kisebbségi tárgyú regény, az író első regénye, cselekménye a húszas évek második felében játszódik Erdélyben, és egy kolozsvári magyar család széthullásának, tönkremenetelének története - e folyamat külső és belső okainak sohasem didaktikus hanem eleven, életszerű föltárásával, tipikus alakok ábárzolásával. Ez már a kiforrt. stilárisan is izgalmas lebegő iróniával, frappáns és tömör képekkel a világról lesújtó ítéletet mondó könyv a leleplezésben kérlelhetetlen. Ugyanakkor valami megfoghatatlan leheletfinom könnyedség járja át, amelyben helyet kap a remény. A rosta a maga fülledt-fullasztó légkörével érett iróniájával, éles, kritikus látásmódjával a legnagyobb regények előhírnöke.

Tamási Áron - Ősvigasztalás
A ​kötetben szereplő kilenc darab kilenc villanása sziporkázó szellemének - méltán sorakoznak klasszikussá vált művei mellé.

Áprily Lajos - Fegyvertelen ​vadász
Áprily ​Lajos népszerű költészetébnől kínál ízelítőt ez a válogatás a gyerekolvasóknak. Nem gyerekeknek írt versek ezek, de bennük a költői élmény emberi általánossága s ugyanakkor megragadó, sugallatos megfogalmazása mindenkihez szóló költészetet teremt. A tavasz nyílása, az ősz közeledése, az éjszakai zápor, a madarak tarka villódzása, a havasok kéklő köde, a családi élet melegsége - mindnyájunk közös éplménye. ezekről a közös, gyereket és felnőttet egyaránt megérintő érzésekről Áprily Lajos kivételes költői mélységgel és tisztasággal vall, olyan lehiggadt, gyönyörködtető formaművészettel, amely a klasszikusok nemes egyszerűségét juttatja eszünkbe.

1267858
elérhető
45

Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ugron ​Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a "nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket". A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. Megjött a másik Hunyadi János, és engem csak az érdekelt, megvéd-e, ígéri-e, hogy erős falak között tart, míg élek. Azt felelte, megvéd. Azt mondta, hogy csak az nem fél, aki másokért cselekszik. Nem értettem, de mindent odaadtam volna azért, hogy megértsem, hogyan lehet félelem nélkül élni. Az öccsét kedvesebbnek találtam. Kedvesebb is lett a lelkemnek. Ha voltam szerelmes, a fiatalabb Hunyadiba voltam. Szükségem az idősebbre volt. A testem egyiket sem vágyta, soha férfit nem akart. Csak fiúkat, gyermeket, azt akartam. Magamnak. "Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát." Péterfy Gergely

Ignácz Rózsa - Hazájából ​kirekesztve
A ​szerző ezt írja műve utószavában, magának regénye hősének, s több mint kétszáz éve jobblétre szenderült Mikes Kelemennek: "A mi szerencsénk, utókoraiké, mind férfiaké, asszonyoké, leányoké és más serdülő emberpalántáké, minden magyar szót olvasni szeretőke, hogy élt, él kijed, elménkben él, amellyel elgondolhatjuk, elképzelhetjük, képet formáhatunk magunknak Kelemenről. Bennem leginkább az a Kelemen képzett meg, s az él, aki az édesanyja hazatérésre ösztökélő levelét megőrzi, és mint utolsó kincséről egy kis rokoni szeretetért még arról is lemond, másnak adja. Kétszeresen özvegy édesanyját, árva Torma Évát annyira, annyiszor elképzeltem, hogy alakját, formáját látni vélem s hangját hallani. Próbáltam én őt ezeken a lapokon másokkal is láttatni és megbecsültetni."

Nemeskürty István - Édes ​Erdély
Az ​erdélyi magyarság helyzete egyre inkább foglalkoztatja hazánk közvéleményét. Súlyosodó körülményeik a tárgyilagosságra törekvő emberekben is indulatokat gerjesztenek. Ugyanakkor Erdély sorsával, az utóbbi hetvenegynéhány esztendő eseményeivel, tényeivel mind kevesebben vannak tisztában. Mi történt? Mikor? Hogyan? Miért? Ez a könyv ilyen és hasonló kérdésekre ad választ. Tényeket, adatokat rögzít. Kerüli az indulatokat keltő vagy fokozó érzelmi mozzanatokat. A tisztánlátást igyekszik segíteni. Erre nagy szükség van. Számos okmány, adat, tény ebben az összefüggésben először lát napvilágot. Ez az olvasókönyv arra törekszik: minél békésebb, emberségesebb, civilizáltabb körülmények között vívhassa ki elemi jogait az erdélyi magyarság.

R%c3%b3zsa_%c3%b3ra
elérhető
0

Hendi Ilma - Rózsa ​óra
Hendi ​Ilma 1947-ben született Erdélyben a Székelyudvar melletti Bétán. 1966-69 között a budapesti ELTE Jogi Karának hallgatója. 1696-ben Svédországba megy. 1975-ben a götenborgi egyetem filozófiából kandidál. 1976-tól svéd állampolgár. Sokat utazik: Izland, Mexikó, Kanad, USA, Japán, Bangkok úticéljai. A svéd néphez el nem múló hála fűzi. Az ENSZ Intellektuális tulajdon világszervezete (WIPO) munkatársa. 1981-től figyelme a szellemtudományok felé fordul. Dr. Rudolf Steiner iskolája nyomán pszichológiai tanulmányokat folytat. Filozófiát hallgat a genfi egyetemen. Közben verseket és novellákat fordít svéd, német, francia nyelvekből. Jelenleg Genfben él. Publikációi: Kozmikus hő (versek) 1985, Genf És megmutatom teljes erőtöket (idézetnaptár) 1989, Genf Versek az Új Látóhatár és az Új Ember című lapokban.

Covers_129518
elérhető
0

Fodor Sándor - Nehézvíz
Kétperces ​interjú Fodor Sándorral Eddigi írásai és főleg a _Büdösgödör_ után olvasóit bizonyára meglepi a _Nehézvíz_, ez a humoros-szatírikus kisregény. Mi ez a pálfordulás kedves Fodor úr? - Pálfordulás? Csak látszatra. Hiszen eddigi novelláimban, kisregényeimben, mint annyian mások, én is többé-kevésbé magamat, valamelyik „jobbik én”-emet igyekeztem megírni. Mert az embernek több „jobbik én”-je is van. Ilyen értelemben a _Nehézvíz_ egyenes folytatása ennek a tradíciónak. Én ugyanis nemcsak az okos, tisztességes, gyötrődő-tépelődő embereket szeretem. A harcos ostobákat is irigyen bámulom. Talán azért, mert az utóbbi tulajdonságból bennem is jó adag lenne, sajnos azonban hiányzik a lélek egyensúlyát biztosító magabiztos agresszivitás. És mert hősömet, Korobal szerkesztő urat egyéb, bennem is jócskán tenyésző tulajdonság mellett harcos magabiztossággal is felruháztam, szeretném hinni, hogy talán sikerült megrajzolni benne idealizált „én”-emet. - Önmagával gúnyolódik? - Csakis. Így legalább nem kell attól tartanom, hogy aki esetleg találva érzi magát, az feljelent, névtelen levelekkel bombáz, megfenyeget, vagy ami még rosszabb – kioktat. - Ezek szerint nem tart attól, hogy valaki önmagára ismerhet a Korobal szerkeztő úr alakjában? - Olyan okos embert még nem láttam, aki egy ostoba fajankóban magára ismert volna...

Kovács András Ferenc - York ​napsütése zengő tombolás
Kovács ​András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért ,,kettős verseskönyv"? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket - sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át. A többi csak játékosság, teremtő szómágia, töprengő aggódás a hatalmas színház, azaz a voltaképpeni világ sorsa felett.

Tisza Kata - Magyar ​pszicho
A ​"magyar pszicho" a Pontban tárja föl leginkább magát. A Pont egy kocsma Pest dzsungelének kellős közepén, ahová mindenki azért tér be, hogy a zsúfoltságban és a testmelegben kiborítsa a vele egyívásúak elé a magával hozott nappali, a másutt-lét megpróbáltatásait. Itt van igazán "otthon" Klára, a fiatal kora ellenére is óriási sikereket arató festőnő, akinek belső monológjai és másokkal folytatott párbeszédei viszik előre a cselekményt. Az olvasót magával ragadja az események láncolata, no és persze a fiatal, hetyke és dacos írónő vonzereje.

Vida Gábor - Egy ​dadogás története
,,Szülőföldet ​akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik." - ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. ,,Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?" - teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye.

Köntös-Szabó Zoltán - El ​Galante pajzán emlékiratai
"Legújabb ​hív hitvesem neve: Sárika! És: nincs apja, hanemha: az anyja, ah! Anyósom felér ezer apóssal, és: mily minősíthetetlen rosszhiszeműsége! Ahelyett, hogy ellátná a gazdaságot, a rívó malaczoknak adna tápot, tápot ad ama gonosz szóbeszédnek, miszerint: a kántor leánya, Fruzsinka, szegény szerénységem gyümölcsét hordja a szíve alatt. Mily roppant nehezemre esett leírni, anélkül hogy pennám paczát ne ejtsen! Mi igaz az egész híresztelésekből, annyi mindössze: néha kikocsikázom Fruzsinkával, ritka erényes, sok jó könyvet olvasott leányka, hah, haha, kikocsiztam anyósom szájától örökké hangos és ebből kifolyólag czivakodó hangulatot kóvályogtató házból, és tagadhatatlan! Tettem, amit tettem, de nem gonosz indulattal, sem nyerészkedési, sem üzekedési vágyból! És: a legnagyobb titokban! Amennyiben: csak a község szélén (mely község feküdt híresnevezetes Kalotaszegen) segítettem fel egy szál ló vontatta bricskám kemény ülőkéjére, és! Tettem mindezt egykori, de mindholtomig kötelező huszáros tapintatból, beczenevemet meg nem czáfolandó galenteriából. Ah, hogy miért? Ez is egy kérdés? Csupáncsak azért, mert Fruzsinkám nevelődni, mivelődni vágyott, tudni akarta, hogy viselkedjenek távoli nagyvárosok keccsel bíró dámái, madmazeljei, frajlánjai! Megoktattam, meg én!"

Bencze Attila - A ​lélek-inga-járata
Verseskötet Bencze ​Attila 1981. november 17-én született Székelyudvarhelyen. 14 éves kora óta ír verseket, melyeket emberközeli és társadalomközpontú gondolkodása miatt rengeteg irodalmi lap mellőzött az utóbbi években. 2003 után rádöbbenve arra, hogy a jelenkori magyar irodalom teljesen eltávolodott az olvasóktól, néhány egyetemi tanárral és szerzővel karöltve létrehozta a Neo-Transzilvanista Irodalmi Páholyt, amely célul tüzte ki az emberközpontú irodalom művelését. Ennek eredménye, Bencze Attila 2007-ben megjelent "A fogadott fiú" című kötetének fogadtatása kapcsán vált szemmel láthatóvá. Bár a média a mai napig hallgat róla, de a 2007-es esztendőben Bencze volt a Székelyföld legolvasottabb szerzője. Irodalmi blogjában a következőket írja magáról: "Nem vagyok én több senkinél. Csak az vagyok, ami minden ember. Élő és fájó lelkiismeret. Egy ember, aki úgy tudja megírni az emberiség és a lélek nyomorát, hogy könnyes lesz tőle a szem. Hát a könnyező emberekért alkotok és értük folytatom a megkezdett munkát. Nem érdekelnek az irodalmi rokoni baráti társaságok. Engem csak egy dolog érdekel csupán. Meglátni a nyomort és megírni azt."

Botházi Mária - Boldogság ​juszt is a tiéd
Miként ​éri el ez a nő, ez a lány, ez a mindannyiunk Marikája, hogy már könyve első negyedénél erős késztetést érzek, hogy felhívjam telefonon? Vagy még jobb: hívjam át egy kávéra? Mert tudom, ő biztosan nem keresne Rendellenőrző Rohambrigádként vizsla szemekkel zsírpacákat a konyhámban. Mert sejtem, hogy ügyet sem vetne a tornyosuló mosogatnivalóra, csak rám figyelne, ahogy kevesen tudnak figyelni. Mindannyiunk marikaságára, kingaságára, néha, sajnos, janiságára is. Azt hiszem, Botházi Mária könyve erre tanít meg leginkább, azon túl, hogy nevessünk a semmiségeken: figyelni. Nem a tárgyakra, hanem egymásra. Tofán Koós Imola, újságíró Botházi Marira szükségünk van. Nem tudok Máriát írni, legfeljebb Mareszt, ahogy a Krónika szerkesztőségében szólítottuk. Már ezekből a megszólításokból is látszik, hogy Mari másképp látja a világot. Hónapokon át röhögtem azon, hogyan kell ünnepi cikket írni, vagy gyermeket nevelni, vagy szőrteleníteni, vagy megfelelni másoknak. Felsorolhatatlan, hogy mi mindenen, és megfizethetetlen az, hogy írásai révén átadhattam magam a felszabadulásnak. Mint Magyari Tivadar esetében. Gondolkodtam, kit írhatnék még, de más nem jutott eszembe. Innen is látszik, mennyire szükségünk van Botházi Marira és az ő világára. Demény Péter, író

Covers_122098
elérhető
0

Kozma Mária - Idővallató
E ​kötetbe foglalt négy elbeszélésben Kozma Mária Csíkország néhány fontosabb történeti mítoszát, hiedelmét vallatja, bennük főleg az érzés, meggyőződés és magatartás emberi hármasegységére kíváncsi. Az írónő hipotézise az, hogy a történelmi események, bennük a sikerek és csapások többszörös áttétellel épülnek be egy közösség szokás-, érzés-, és viselkedésrendszerébe: a gének, a családi hagyomány, a mítoszokban és a hiedelmekben tovább örökített tudat mind a történelmi múlt összefüggésrendszerébe kapcsolják jelenünket. Ily módon a madéfalvi veszedelem sem puszta esemény, hanem a mai ember történeti valósága, a tatárdúlások és a megmenekülés csodája sem csak a legrégibb múlt, hanem a megelevenedő tapasztalat is – a folyamatos magyarázat szükségletében. A múlt és jelen egymásba villantásával, az események társadalomrajzának hangulatai felidézésével Kozma Mária a történelmi motívumok és mozgatóerők újabb átélésére készteti az olvasót.

Csiki László - Elhallgatások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Covers_77958
Asszonyok ​könyve Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Asszonyok ​könyve
"E ​realista fogantatású történetek, melyeket parasztasszonyoktól magnószalagról jegyeztem le, megrázó vallomások a múltbeli parasztcsalád életéről. Drámák és konfliktusok, melyek férj-feleség, szülő-gyermek, öregek és fiatalok együttéléséből születik. Egyféle családszociográfia, melyet a belülről való láttatás, az élmény, az intimitás jellemez. Feltűnő jegyük az intenzív érzésvilág, mely minden asszonyi vallomásból árad; a szavak, a mondatok mögött indulatok lobognak, elfojtott vágyak sejlenek fel. Olyan vallomásfüzér ez, melyet az elbeszélők nem közösségnek szántak, s talán csak egy megrendült pillanatban avatnak be fájdalmas titkaikba egy-egy megbízható és együttérző személyt. Ezáltal az elbeszélések óhatatlanul is olyan mélylélektani indítékokról árulkodnak, melyeket az elbeszélő talán nem is sejt. Bár egyedisorsok villannak elénk, a történetekhez fűzött reflexiók és kommentárok, a közösségi gondolkodásmód, értékítélet jegyeit is magukon hordozzák.Egészében véve a sok egyéni sorstörténet, kaleidoszkópszerűen ugyan, az asszonyok szemével látott és láttatott egységes világot tár elénk. Egyben ismeretlen szellemi tájakról való híradással is szolgál arról: hogyan szerettek, szenvedtek, küzdöttek és vállalták az életet ezek az egyszerű, de erős asszonyok! A kötet még meglepetéssel is szolgál: a megélt történeteket népi elbeszélésekké avatja a kimondás belső kényszere, a paraszti gondolkodásmód epikus természete, valamint az egyéni tehetség. "

Veress Dániel - Báthory ​/ Wesselényi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Bolyai ​János jegyzeteiből
"Amikor ​Szőts Júlia, Bolyai János gyámola bejelentette a nyugalmazott kapitány halálát, a marosvásárhelyi várparancsnok azonnal intézkedett, hogy holttetemét szállítsák át a katonai halottasházba, minden irományát rakják ládákba, s vigyék a várba." Így vette kezdetét egy kiemelkedő szellem hagyatékának megrendítő, de a kor viszonyait híven tükröző hányódása a zsenialitást duhajkodásokban, szónoklatokban vagy társasági szellemességekben mérő Marosvásárhely városában, anno 1860. Felelőtlen, nemtörődöm kezek, hosszú mezőségi esők és por lyuggatta, hasogatta olvashatatlanná ezeket az ideges írással telerótt cédulákat, melyeket máshol péncélszekrények, termosztátok óvtak volna az időtől. Ma a kutatók, szelleme utolsó pillanatban érkező mentői már csak nagy erőfeszítések árán tudják legalább részben helyreállítani a csonka szövegeket, penészes cédulákat. nem csoda hát, hogy csak megközelítőleg ismerjük az összanyag eszmei koordinátáit, s szövekritikai kiadásuk még a jövő feladata.

Ujabb_paraszt_dekameron
Újabb ​paraszt dekameron Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Újabb ​paraszt dekameron
A ​világirodalom egyik nagy mesterének, a népi értékek felfedezőjének, Boccacciónak elbeszélései ihlették a szerző címadását, amikor előző kötetében egyeten falu, Szék népi prózájának legkiválóbb darabjain kísérte végig az ember életét bölcsőtől a koporsóig. Nagy Olga újabb válogatása a paraszti élet legnyilvánosabb és egyben legintimebb viszonylatait járja körül: a szerelem, a házasság témaköréből nyújt át a romániai magyar nyelvterület legkülönbözőbb tájairól „hagyományos” és boccacciós hangulatú tréfákat és kimondottan erotikus meséket, elbeszéléseket. Ezekben éppúgy vall magáról és környezetéről a népi mesemondó, mint az ún. igaz történetekben, csupán az elbeszélés struktúrája változik – az én-t felváltja a mesei fordulat: „volt, hol nem volt”. A tréfák, a mesék a paraszti gondolkodásmód, érzésvilág, erköcsi értékrend különös és sajátos jegyeit tárják fel. „Mi az, ami a házasságban megzavarja azt a mennyei boldogságot, amelyről a szerelmes levelek és vőfélyrigmusok szólnak. Bugyuta nők, makrancos asszonyok, csalfák, lusták, pórul járt szeretők, a szerelemben járatlan ügyefogyottak esetei mindazt a sokféle viszontagságot szemléltetik, ami a házaséletben előfordulhat.” A történetekben megnyilvánuló komikum, s bölcs és gyakran vaskos humor, a könnyed irónia, a mesékbe beleszőtt örök emberi kedély, a kacagtató abszurd helyzetek kellemes szórakoztató olvasmányt kínálnak a szerző korábbi köteteit ismerők és nem ismerők számára egyaránt.

Köteles Pál - Hotel ​Kárpátia
Az ​erdélyi Gyantán - a regénybeli Egyházason -, mint annyi szomorú helyén a világnak, ártatlan emberek estek áldozatul a faji, a vallási, a nemzetiségi gyűlöletnek. Akkor és ott, a második világháború vége felé, éppen magyarok, 1944 szeptemberében gyerekeket, öregeket, asszonyokat és életerős férfiakat válogatás nélkül állítottak a kivégzőosztag elé. Az író az ügy kivizsgálására kirendelt két román jogász, a bíró és az ügyész szemszögéből láttatja az eseményeket. A rettegő túlélők elejtett szavaiból, összeszorított szájú hallgatásából, gyanakvó pillantásaiból és a megszólaló bűnösök védekezéseiből és vádaskodásaiból idézi föl a drámai pillanatokat. Sokféle nézőpont ütközik egymással a regényben, hiszen még a két román jogász sem ért egyet a bűntett megítélésében, mint ahogyan abban sem, hogy érdemes-e felszínre hozni az eseményeket, vagy jobb lenne elhallgatni. A két nyomozó jogász fölött is összecsapnak az indulatok: a fővárosban a hatalomért és Erdély északi részének újra megszerzéséért folyó küzdelmek során ellenvélemények alakulnak ki a nyomozásról. S eközben a bűnösök egy szanatóriummá átalakított szállodában élnek inkognitóban, illetve halottá nyilvánítva, hogy a nemzetközi botrányt elkerüljék. Egyszer csak betoppan közéjük a két jogász, és kezdetét veszi a veszedelmekkel teljes, szívós, könyörtelen párharc a jog képviselői és a jog megtiprói között.

Mandics György - M. Veress Zsuzsanna - Vasvilágok
A ​gépek nevelte emberfia, Kung, nem akar felnőtté válni, rájön ugyanis az őt körülvevő világ embertelenségére. Legfőképp nem az elgépiesedett, szupertechnicizált környezet riasztja, az, hogy anyaöl helyett "összkomfortos" univók óvják, hanaem a Vasvilágok rémisztő légköre. Gyereklelkének egyetlen (lényegében hatástalan) fegyveréhez folyamodik: visszautasít. Mandics György és M. Veress Zsuzsanna tudományos-fantasztikus novellafüzérének üzenetét így foglalhatnók össze: a humánum, az ész fegyverével őrizzük létünk, környezetünk épségét. A szerzők a negatív utópia eszközével a féllmetes jövőképbe, a Vasvilágok elrettentő hangulatába az emberség tiltakozó szavát építik, ám sohasem merevednek a didakticizmus pózába. Érdekes, fantáziadús, a sci-fi műfaji lehetőségeit kiaknázó történeteket nyújtanak át az olvasónak.

Kolozsvári Papp László - Az ​alkoholista halála
Friss ​hang, lényegvallató megközelítés, bravúrosan megoldott szerkezet, valódi mélységükben feltárt problémák - mindez együtt jellemzi az író új kötetét. És még egy olyan érték, mely a fentiekkel együtt sajnos ritkán jelentkezik: az olvasmányosság! Jóllehet a könyvnek egy központi figurája van, a tragikus körülmények között meghalt absztinens "alkoholista", Pelle István, de - vele majdnem egyenrangú - főszereplővé lépnek elő barátja és élettársa, valamint az ő írásos vallomásaikra véletlenül rábukkanó fiatal munkásember. Ők mesélik el, elemzik-értékelik az eseményeket. Négy szempont, négy megközelítés és négy alanyi igazság! A katalizátor pedig Pelle, ez a fiatal, mindenre fogékony, minden kész értéket megkérdőjelező, de az értelmes célokért őszintén lelkesedni tudó nyitott ember; a teljességeszmény konok-kitartó kergetője. Halála az ő portréját drasztikusan befejezetté teszi, a kényszerű múlt idővel szaporítva a vele kapcsolatos kérdőjelek számát. E kérdések olykor sokkal izgalmasabbak, mint a rájuk adható esetleges válaszok. Jól tudja ezt az író, s éppen ez a tudása a regény legbiztosabb esztétikai pillére. Mert könyve a személyiség megközelíthetőségének lehetséges útjait is elemzi, rokonszenvesen érzékeltetve, hogy már egyik út sem kizárólagos. A sokszínű, tehetséges alkotó ember megítélésének előítéletekkel terhelt rutinná ítéli el, amely megfejthetetlennek minősíti, és így rosszul tűri azokat a magatartás- és gondolkodásbeli sajátosságokat, amelyek kész sztereotípiáiba nem férnek bele. Két ellenkező előjelű türelmetlenség szembesül itt egymással, nem hagyva kétséget afelől, hogy ebben a konfrontációban csak az alkotó türelmetlenség számíthat rokonszenvünkre. Még akkor is, ha a személyes sors tragédiája látszólag igazolja az úgynevezett "józan meggondolásokat", a középszer önbebiztosító megfontoltságát és émelyítő langyosságát. Mert Kolozsvári Papp László regényében nemcsak áldozat van, hanem vádlott is, sőt vádlottak. Nekik mondja az író Goethével: "Szégyelljétek magatokat, ti józanok! Szégyelljétek magatokat, ti bölcsek!"

Nyirő József - Leánykérés ​a havason
Balladás ​hangvételű, drámai erejű, novelláiban és regényeiben különös figyelmet szentelt a táj, a természet leírására : részletesen mutatja be a szereplőket körülvevő növény- és állatvilágot kitérve az évszak jellegzetességeire, az állatok viselkedésére, s az emberben keltett érzésekre. A történetek cselekményei túlnyomórészt a hegyekben, erdőkben, a székely falvakban játszódnak, a szereplők pedig hétköznapi egyszerű emberek, hétköznapi történetekkel. Állandó szereplő a csavaros eszű, ravasz székely atyafi, aki megtréfálja a kívülállóként jelentkező urakat, az elbeszélőt, a falukutató diákot, az arra tévedő üzletembert. A Nyírő-novellák jellegzetessége az egyszerű, falusi ember élete fordulópontjainak a bemutatása : az élet és a halál, a munka és az emberek közti viszonyok, amelyeket az ösztönök és a természeti erők irányítanak. A történetek a környezet részletes leírásával kezdődnek, de a szereplőt körülvevő természet bemutatása a történettel párhuzamosan folytatódik. A táj részletes leírása után az éppen folyamatban levő történet közepén találja magát az olvasó, mintha messziről épp most érkező vendég toppana be hirtelen a házba nem tudván semmit az adott helyzet kialakulásáról. Nyírő írásainak gyakori szereplője a halál. Találkozunk a havasokon élő pásztor halálával s a kisgyerek halálával is. De a halál nem mint vég jelenik meg, hanem mint a természettel való egyesülés, mint az élet velejárója, mint az emberi sors beteljesülése.

Sigmond István - És ​markukba röhögnek az égiek
Az ​1936-ban született Sigmond István a kolozsvári Helikon munkatársa, felzaklató hatású elbeszélések és drámai játékok szerzője, Erdély színházi életének jeles alakja. Új könyvének nyolc elbeszélését különösen erős feszültség jellemzi: a brutális világgal szemben kifinomult filozófia áll, a naturalista helyzeteket abszurd történetmondás „emeli fel”.

Beke György - Vállald ​önmagad
Nem ​egyszer felmerült már az az elképzelés, hogy a napi- vagy heti sajtó életanyagából tulajdonképpen egy-egy város vagy táj, az ország összképét, szociográfiai metszetét társadalomrajzát vonhatnánk ki, s ez most, Beke György hírlapi cikkeinek egybeolvastára újra eszünkbe jut. Mintha ebben az összeállításban a romániai magyar nemzetiség különleges kérdéstömkelege rendeződne valamilyen összefüggésrendszerbe, a mindennapi kis gondokban rejlő nagyság, a szükségszerűségből fakadó törvényszerűség boltozatát feszítve fölénk. Balogh Edgár előszavából

Sütő András - Naplójegyzetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_218714
elérhető
0

Mester Zsolt - Koppantó
A ​mindig valami újra szomjazó Olvasó - íme - egy olyan regényt tart a kezében, amelynek tárgya: a tárgyak. A szerző - Mester Zsolt - 1979. május 3-án töltötte be ötvenedik évét; ideggyógyász szakorvos, Kolozsváron él. Nem hiszem, hogy írtak volna az utóbbi negyven évben Közép-Európában olyan regényt, amelyben több tárgy szerepelne mint a Koppantóban. És minden a helyén, és minden elmozdul, és minden szétszóródik a végén. - De mozgásuk - mozgatásuk - előbb egy világot tár fel, egy világot jellemez; egy elsüllyedt világ jelképévé lesz. A pontos, világos, már-már könyörtelen ábrázolás rendkívül feszültté és izgalmassá teszi a regényt: ennyi minden, ilyesmik, így, ettől eddig jelentették ezt az életformát, amelynek közegében és melyért bizonyos emberek éltek-haltak. Tárgyakkal teli, de nemcsak ezért "tárgyilagos" a regény. A szerző állásfoglalása egyértelmű: éppen a bonyolult folyamat hiteles ábrázolása révén tudja az örökre elsüllyedő világot teljes konkrétságában megmutatni. Ha így jobban tetszik: "regényes" tanulmány ez a regény a vagyon gazdagító-elszegényítő, "emberformáló" és ember-elszegényítő bűvöletéről. "Mintha egy halott felett virrasztanánk, aki már régen meghalt, de valamilyen kideríthetetlen okból még nagyon sokáig nem lehet eltemetni." Ezt deríti ki Mester Zsolt: "a kideríthetetlen okokat" nyomozza ki figyelemre méltó művészi érzékenységgel és gondolatgazdagsággal. Annyit még elárulhatok, hogy e könyv megírására - évekkel ezelőtt - én vettem rá a szerzőt. A siker - mert sikere lesz - természetesen teljes egészében az övé; az esetleges balsikerért viszont magától értetődően vele megosztva vállalom a felelősséget. Panek Zoltán

Kollekciók