Ajax-loader

'1960-as évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


A_%e2%80%8bl%c3%a1nyok
elérhető
9

Emma Cline - A ​lányok
Észak-Kalifornia, ​a hatvanas évek vége. A tizennégy éves, kallódó tinédzser, Evie Boyd nyáron megpillant egy csapat lányt a parkban. Mágnesként vonzza veszedelmes szabadságuk, féktelenségük, és legfőképp Suzanne, az egyik idősebb lány. Evie hamarosan útnak is indul vele arra a farmra, amely egy szekta karizmatikus vezetőjének bázisa. Evie varázslatosnak tartja a hegyek rejtette, hátborzongató ranchet, pedig a házban és környékén minden rohad. A magányos kamasz kétségbeesetten vágyik rá, hogy befogadják. Miközben egyre több időt tölt távol otthonától, és rajongása Suzanne iránt egyre nő, szinte észrevétlenül sodródik a szekta által elkövetett véres eseményekbe. Emma Cline első regényében lebilincselő és emberközeli emléket állít a Manson-gyilkosságoknak. Ez a könyv az ártatlanság, a vakhit és a kiábrándulás sokkoló története.

Frederick Forsyth - Az ​Odessa-ügyirat
Ha ​nem aznap lövik le Kennedy elnököt, s Peter Miller emiatt nem állítja le a kocsiját az autópályán, akkor a szabadúszó újságíró nem veszi észre a száguldó mentőautót, nem szerez tudomást egy szerencsétlen öregember öngyilkosságáról, nem kezd nyomozásba egy volt SS százados után... S talán nem létezne ma Izrael állam sem. Frederick Forsyth, A Sakál napja című regény Magyarországon is jól ismert szerzője ismét egy rendkívül izgalmas művel lepi meg olvasóit. A nyomozás célpontja pedig nem egyéb, mint az egykori SS-tagok szervezete: az Odessa.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Kundera
elérhető
49

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Grecsó Krisztián - Jelmezbál
Két ​lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai. A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok - nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László - A ​nyugati magyar irodalom 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ungvári Tamás - Beatles-biblia
Közel ​három évtizede jelent meg Ungvári Tamás hajdanán úttörő vállalkozásnak számító, s nagy vihart kavaró műve, a Beatles biblia. A könyv - elérhetetlensége révén - lassan legendává vált, mint hősei: a négy (s az elmaradt ötödik) gombafejű liverpooli fiú, George, Paul, John, Ringo és Stuart. A Beatles-fiúk a pop-kultúra, amelynek máig első számú sztárjai, továbbvivői, és ihletői, noha nem megteremtői voltak, akiknek alakját emberfelettivé növesztette egy minden addigit felülmúló tömegőrület. Mi ennek a példátlan népszerűségnek a titka, hogyan alakulhatott ki a zenekart és tagjait övező mítosz, kik és milyenek ezek az emberek, s hogyan viselik el azt a hatalmas nyomást, a Beatmániát, amelyben már nem lehetnek többé önmaguk, mert ők a Beatle-k? Kérdéseire az egyébként "faktoidoknak", áltényeknek tartott hétköznapi események krónikaszerű felsorolásával és a hozzájuk fűzött bőséges, ironikus hangvételű kommentárokban keresi a választ a szerző, aki művét a tudományos monográfiák paródiájának szánta ("mivel a Beatles élete a világhír paródiája"), s egyben egyfajta kísérletnek annak bizonyítására, "hogy a kortársi hétköznapok erőterében olvasni meg kell tanulnunk; hogy a szellemi és piaci tünet-csoportok elidegenedett tényhalmazát rendbe illik raknunk". A kötet, amely főszövegében változatlan, egy epilógussal (Apokrif) és részletes diszkográfiával egészült ki, amely 1981-ig dolgozza fel a Beatles tagjainak külön munkásságát is.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
"De ​voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta."

Fehér Klára - Ma ​éjjel ne aludj
Két ​kisregény: _Ma éjjel ne aludj_ / _Partra szállt egy tengerész_ (1967)

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Palotai Boris - Pokróc ​az ablakon
Tehetség ​és siker nem mindig jár párban, de Palotai Boris a szerencsés alkatú írók közé tartozik, akik mellé jóformán első pillanattól odaszegődik a siker, hogy többé el se hagyja. Első novelláira, amelyek a két világhánorú között jelentek meg csehszlovákiai magyar lapokban, nem kisebb kritikus figyelt fel, mint Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom megvesztegethetetlenül igazságos, szeretetteljesen szigorú mentora. "Instruktor kisasszony" című novellájával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán, "Péter" című regényével elvitte a pálmát az Athenaeum országos ifjúsági regénypályázatán; s eleddig kétszer kapott József Attila-díjat. Számos regényét, elbeszélését filmre vitték; ezek közül a "Nappali sötétség" a locarnói filmfesztiválon a zsüri különdíját kapta, "Nő a barakkban" című televíziódrámája pedig a monte-carlói fesztivál nagydíját. És utoljára, de nem utolsósorban: nagy, népes és hűséges olvasótábora van, regényei rendesen két vagy több kiadást érnek meg, s ott szerepelnek a legnagyobb példányszámú sorozatok programján. Legújabb, kilencedik elbeszéléskötete, a "Pokróc az ablakon", amelynek címadó elbeszéléséből tv-játék is készült, huszonegy novellát gyűjt egybe, az utóbbi két-három év termésének legjavát.

Jókai Anna - 4447 ​/ Fejünk felől a tetőt
Jókai ​Anna 1968-ban a 4447 című regényével jelentkezett először, s ezzel a helyrajzi számot jelentő könyvcímmel egy család széthullását rejtő könyvvel "robbant be" a magyar irodalomba, széles kritikai és olvasói elismerést szerezve.

Capote_hidegverrel
elérhető
34

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

Robert M. Pirsig - A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
15 ​éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek "bibliája", vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről - egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, "klasszikus" és "romantikus" gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról - a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Molnár Géza - Doktor ​Klauss különös élete
Molnár ​Géza regénye az idő és a valóság több síkján játszódik. Egyik hőse Bóna Ferenc irodalomtörténész monográfiát akar írni tehetséges író-barátjáról,Vedres Miklósról, aki tragikusan korán belehalt a szívinfarktusba, s akinek legjelentősebbnek ígérkező művét a "Doktor Klauss különös történetét" már nem sikerült megalkotnia. A hatvanas évek közepén Bóna Ferenc vendégporfesszorként tartózkodik Párizsban, s a ritka egyetemi előadások mellett bőven van ideje hogy az őt izgató témával elmélyülten foglalkozzon. Itt és így idézi fel néhai barátja világát, emberi környezetét, érzelmi kapcsolatait és az ötvenes évek atmoszféráját, és ebből a visszaemlékezésből bontakozik ki Vedres orvosának Klauss doktornak a jellemképe és története is. S van a regénynek egy újabb élményköre is: a különböző célokkal és szándékokkal Franciaországban tartózkodó magyarok életét, magatartását, vitáit-beszélgetéseit bemutató vagy megelevenítő fejezetek félmúltja-féljelene, mely hol közvetlenül, hol közvetetten érintkezik a hatvanas évek magyar valóságával.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György

737383f
elérhető
211

Anthony Burgess - Gépnarancs
A ​Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az "agymosástól" sem riad vissza - holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson.

Dieter Wellershoff - Mindenki ​részt vehet
- ​Az ön új regényének alapja egy bűnügyi eset, amelyről néhány évvel ezelőtt részletesen beszámoltak az újságok. Mi vonzotta éppen ezen a témán? - tette fel valaki a kérdést a szerzőnek. A válasz így hangzott: - A hajtóvadászat meg az, hogy az üldözött teljesen magányossá vált. Bruno F. esetét dolgoztam fel, aki a hatvanas évek közepén a Német Szövetségi Köztársaság "legkeresetebb" bűnözője volt. Lápi gyilkosnak, erdei rémnek, szörnyetegnek nevezték, pedig az elején egyszerű betörő volt, csak kisebb vétségeket követett el. Dieter Wellershoff könyve az üldözött és az üldözők regénye. Ízig-vérig modern, de sohasem moderneskedő írói eszközeivel megmutatja őket egész mélységükben: a boldogtalan, körülményei folytán fiatalon kisiklott életet, a menekülő betörőt, aki a hajsza során gyilkossá válik, s olyan lesz, akár a vadon élő állat - s másik oldalt, a hivatalból üldözőket, akiknek váll-lapjára egy plusz csillagot, fizetésemelést, karriert jelent a siker, s a társadalom különböző rétegeiből csatlakozók tömegét, az önkéntes üldözőket, akiket a vérdíj, szadista ösztönük vagy csak a szereplési vágy csábít a jó fogásra. Rendkívül izgalmas cselekménybe ágyazva, minden érzelmességet kerülve mondja ki a regény az író alapgondolatát: nem kerülne sor az ember és ember között hajtóvadászatra, ha a potenciális üldözők kissé többet törődnek a sérült, magányos, kirekesztett fiatalokkal.

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az isten, Mr. Rosewater
Eliot ​Rosewater az egyik leghatalmasabb amerikai vagyon ura: ő a Rosewater Alapítvány elnöke. A társaság alapszabálya szerint az elnököt csakis akkor lehet elmozdítani tisztségéből, ha bizonyithatóan elmebeteg. Eliot annak látszik. A tudományos-fantasztikus írók gyűlésén például így szónokol: „Szeretlek benneteket, ti stricik... Csak ti vagytok olyan dilisek, hogy gyötörjétek magatokat az idővel meg a végtelen távolságokkal, a halhatatlan rejtélyekkel, azzal a ténnyel, hogy most döntjük el, hogy a következő, vagy egymilliárd évre szóló űrutazás menny lesz-e vagy pokol." Később Eliot önkéntes tűzoltónak áll és nekilát, hogy dollármillióit szétossza azok között, akik az ő gyermekeinek nyilvánítják magukat. A család ügyvédei sem tétlenkednek: mielőbb be kell bizonyítaniuk, hogy Eliot Rosewater megbolondult. Méltán világhírű regényében Kurt Vonnegut az emberiség legalapvetőbb erkölcsi kérdéseire a maga jellegzetes módján válaszol.

Berkesi András - Két ​regény
A ​kötet két regényének cselekménye a 60-as, 70-es évek Magyarországán játszódik, hősei az ellenforradalom leverését követő új politikai légkörben élnek, konfliktusuk ebben a társadalmi közegben györekedzik. Az FB-86 azt az erkölcsi-politikai problémát feszegeti, hogy milyen okok révén marad meg a szocializmus hívének valaki, akit személyesen is érintettek a személyi kultusz törvénysértései. A 13. ügynök a második világháború idején kialakuló antifasiszta koalíció belső ellentmondásából szövi alaphelyzetét: az ember, aki az angol hírszerzés oldalán küzd a fasizmus ellen, a szocialista Magyarország állampolgáraként, milyen erkölcsi töprengés után szakít egykori megbízóival? Ebből a nézőpontból a két regény központjában a szocializmushoz való hűség próbája áll. Berkesi alkotói "módszertanának" fő elemei - az érdekesség, és az aktuális erkölcsi-politikai problémák, konfliktusok előtérbe állításá - minden regényében érvényesülnek, de váltakozó arányokban. A Magányban, a Játék a tisztességgel-ben az erkölcsi-politikai elem van túlsúlyban, az FB-86 és A 13. ügynök esetében viszont az érdekes elem, a cselekményesség kalandosságba megy át. Az olvasó így két olyan regényt vesz a kezébe, amelyben Berkesi legjobb adottsága - a fantáziadús cselekményszövés - talán leginkább érvényre jut.

Garaczi László - Pompásan ​buszozunk!
"Apám ​aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

Lee Hays - Volt ​egyszer egy Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​burok és még két kisregény
A ​hosszú és teljesen váratlan zuhanás után Elemér földet ért. -Ha jól értettem -szólalt meg fanyarul- , választás elé állítasz. -Én? Téged? Ez egészen úgy hangzik, mintha te magad nem tudnál választani. Röhejes! Hát ki válasszon helyetted? A problémát, Bungikám, neked kell elmélyítened. Mert azt, hogy mit akarsz, senki más nem döntheti el, csak te. Egy hétig nem találkozunk, vizsgázom, tudod? Néhány gyors csók, "csaó, csaó"! A lány már el is tűnt.

Szilvási Lajos - És ​mégis őrizetlenül
A ​hatvanas évek elejének fiataljairól szól e regény, arról a nemzedékről, mely az első a „békebeli” nemzedékek sorában: a háború alatt kisgyermek volt, vagy éppenséggel később született, s az ötvenes évek megrázkódtatásaitól is jobbára megkímélődött. Így érthető módon éretlenebb fővel került ki az iskolapadból, mint az előtte járók, s ez még azok számára is válságossá tette az életben a felnőtt létben való elhelyezkedést, akiket szerető szülői otthon gyámolított. De hiszen a regény főszereplője, Ádám számára éppen ebből következett a legelső és legnehezebb feladat: az elszakadás, az önállósulás. Ő ezt kamaszos szögletességgel nagyon végletesen hajtja végre. Nemhogy balatoni szerelmi kalandját és kibomló szép szerelmét titkolja el szülei előtt, hanem még hősies vállalkozását is, hogy első éves medikusként kikötői rakodómunkásnak áll be, mert sokkal több pénzre van szüksége felnőtt élete első pillanatától kezdve, mint a neki csordogáló zsebpénz. Helyzetét ez a titkolózás esztelenül megnehezíti. Bár igaz, így válhat el leginkább hogy Ádám kiváló ember, méltó a hivatásra, amit választott, csak sajnos ezért az első nem osztályozható „kollokviumért” rendkívüli árat kell fizetnie. A regény másik főszereplője, a lány, még súlyosabb megpróbáltatás elé kerül, mint a fiú. Édesanyján halálos betegség tör ki, egyik pillanatról a másikra kórházba kerül, lányára hagyva a pénztelenség és háztartás minden gondját. Mariann derék kis teremtés, munkát keres, úgy tűnik állja a sarat. De aztán hirtelen túl sok hárul rá, túlságosan kézenfekvő a „megoldás”, s e kritikus pillanatban elég egy könnyelmű éjszaka...

Hárs László - Biri ​és Bori
Hárs ​László nagy sikerű regényének harmadik kiadása lányokról szól lányoknak. Illetve: különösképpen egy lányról, aki egy személyben két szerepet játszik: önmaga ikertestvére is. Boróka Biri szerény, vidám vidéki kislány, aki az egyik budapesti tér huligánjainak szemtelenkedéseiért úgy fizet, hogy maga huligánabbnak, szemtelenebbnek tetteti magát minden huligánnál... Hogyan játssza el két szerepét, és hogyan diadalmaskodik végül Biri igazi "énje" a nyegle Bori felett - erről szól a regény, melyben vidám és ábrándos, hangos és halk, jó modorú és modortalan pesti fiúk és lányok ismerhetnek magukra a kalandos történet olvasása közben.

Dye_dale_a.__a_szakasz
elérhető
5

Dale A. Dye - A ​szakasz
Lerner, ​Taylor válla felett, beleolvasott a levélbe. - Hű, öregem, az az Elias. Különleges egy fazon. - Nem tudom, öregem. Nehéz kiismerni egy ilyen stráfos pasit. Mit tudsz róla? - Annyit tudok, hogy nem hivatásos. Az tutkó. Ez a pasi, öregem, együtt van a katonákkal, viccelődik, szívja a drogot, de az tuti hogy már látott egy két dolgot. - Azt hallottam, továbbszolgál.. - Azám hapsikám, a dél-vietnámiakat leszámítva csak egy olyat ismerek, aki hosszabb időt töltött a Námban Eliasnál, és az Barnes. Láttad már a kimenő zubbonyát? Tele van plecsnivel, de azokat meg is szolgálta. Volt a 173-as légihadosztálynál, a 12-eseknél, meg is tudja hol, mielőtt hozzánk került. Ez a pasi látott már egyet-mást, öregem. Legalább két éve van Námban. - Úristen! De miért?

Berend T. Iván - Gazdasági ​útkeresés 1956-1965
A ​vizsgált évtized jelenünk szerves része. Mégis indulásától már negyedszázad, egy emberöltő választ el. A világ gyors változásai is hangsúlyozott távlatba helyezték és ezáltal értelmezhetőbbé tették közvetlen múltunkat. S nem utolsósorban rendelkezésre állnak a források, közöttük a levéltárak eddig még fel nem tárt gazdag állagai. Az 1956 és 1965 közötti évtizedet tehát ugyanazon források felhasználásával, ugyanazon módszerekkel kísérelhetem meg vallatóra fogni, mint korábbi, "befejezett", régebben letűnt korokat. Bár még az egyes meghatározó személyiségek szerepének értékelése úgyszólván lehetetlen, mégis a korszak szereplői ott élnek, vitáznak, döntenek munkám lapjain. Jelen vannak cselekedeteikkel és nézeteikkel. Ennél többet a jelenkor kutatója nem tehet. Talán még ennyit sem. Félig ugyanis megszegtem Voltaire tanácsát. A francia bölcselő úgy vélte: "nem hiszem, hogy a történetírásnak az élőkről is szabad beszélnie". Mégis történelmet próbálok írni, s ezzel részt vállalni a vitákban, a "történelmet alakító felismerések kialakításának közös munkájában." Berend T. Iván

Kurt Vonnegut - Éj ​anyánk
Howard ​W. Campbell Jr. hírhedett amerikai náci, Hitler propagandagépezetének fontos beosztású munkatársa. És az USA németországi titkos ügynöke. Rádióműsora a legrosszabb fajta háborús uszítás, népirtásra való buzdítás. És persze nélkülözhetetlen információforrás az amerikai hírszerzés és hadvezetés számára. Így azután Howard W. Campbell Jr. meg sem próbál eligazodni és dönteni az emberi lét legnagyobb kérdéseiben. Vonnegut vérfagyasztó humora ezúttal a feketénél is sötétebb.

Moldova György - A ​napló
"Ennek ​a könyvnek Che Guevara valóban létező bolíviai naplója volt a kiindulási pontja és éltető ereje. Átvettem belőle mindazokat az adatokat, melyeket lehetetlen lett volna másképp elmondani, mint ahogy Che leírta: dátumokat, földrajzi neveket és irányokat, vadászzsákmányokat, harci összecsapások napjait és körülményeit. Mit adtam hozzá én? Bármilyen különösen is hangzik, elsősorban magát Che Guevarát - a hős elképzelt jellemét. Megpróbáltam hűséges maradni a fellelhető1 adatokhoz és nyomokhoz, kiválasztottam Che más műveiből, megnyilatkozásaiból, politikai és magánéletéből azokat az epizódokat, leírt vagy elhangzott szövegrészeket, melyeket jellemzőnek találtam rá, és beleolvasztottam "A napló" szövegébe. Hozzátettem történelmi leírások, életrajzok, tankönyvek megállapításait is, ha úgy éreztem, hogy segítenek tisztázni a képet. De a könyv legfontosabb forrásai mégis azok a gondolatok és érzelmek voltak, melyeket a bolíviai napló keltett bennem - itt valóban,, az eszme vált testté'', pontosabban mondatokká. Tízévi munkám fekszik ebben a könyvben, de nagy megtiszteltetésnek tekinteném, ha munkám nyomait az olvasó nem tudná elválasztani Che mondataitól és szellemétől."

Covers_63153
elérhető
6

Anne Rivers Siddons - Nora
A ​tizenéves Peyton szomorú, magányos kislány, nem érzi jól magát a saját bőrében és a világban. Különösen felkavaró számára, amikor a megszokásaihoz ragaszkodó, álmos georgiai kisvárosba betoppan a szinte elfelejtett unokanővér, aki puszta megjelenésével és viselkedésével felháborodást vált ki bigott környezetéből. Egyedül a kislány megözvegyült apja fogadja el Norát azonnal, s Peytonnek meg kell küzdenie a pimasz, szókimondó, boszantóan őszinte unokanővér iránti ellentmondásos érzelmeivel is. Történik mindez az 1960-as években, az Egyesült Államok déli államában, ahol a faji megkülönböztetés még elfogadott az emberek tudatában.

Jerzy Stefan Stawiński - Pingvin
Pingvin ​ágyban fekve, bepólyált fejjel magnetofonra mondja megveretése történetét. Az ok: természetesen a szerelem, Pingvin szerelme legszebb évfolyamtársnője iránt, mely legalább annyira viszonzatlan, mint amennyire lángoló. Illetve mégsem egészen ez az ok. Sokkal inkább Pingvin Don Quijote-izmusa, hiszen nem ügyefogyott hódolata miatt verték meg, hanem a lány becsületének védelmében verette meg magát. Pingvin egyéniségéhez illő, mértéktartó ellenszenvvel szemléli az apák világát, az előző generációkat, mint nemzedékének többsége, éppúgy rajong a dzsesszért, mint társai; ő azonban nemcsak szerelmében Don Quijote, hanem erkölcsi elvei is megegyeznek a szerelemben szintén csalódott búsképű lovagéival. Pingvin reménykedik, hisz a jó győzelmében, és hogy sikerül is diadalra juttatnia az igazságot, nemcsak a költői igazságszolgáltatás műve, hanem a társadalom természetes gesztusa is. Az olvasó nem téved, ha Pingvin történetében egy anti-Zabhegyezőt vél felfedezni, s ez az ellentét legalább annyira visszavezethető a két történet valóságalapját adó társadalom különbözőségére, mint Salinger és Stawinski eltérő világnézetére. Mert az sem egyszerűen az olvasónak tett engedmény, hogy Pingvin diadalt arat, sőt, talán minden téren kiverekszi magának a győzelmet.

Csurka István - Hét ​tonna dollár
- ​Ezt az egyetlenegyet az egész dolgozó nép javára is lehet kamatoztatni. Ezzel a kis bohóczsenivel ki lehet rabolni Monte Carlót, Nizzát, Velencét, Las Vegast és az angol bukikat. Szántódi egyik ámulatból a másikba esik, ezt a szót azonban még nem hallotta. - Kiket? Zima csak legyint és megvetően néz rá. Nem tartja szükségesnek, hogy megmagyarázza, hanem inkább Luciánóhoz fordul. - Fiam, magát arra teremtette az Isten, hogy maga által egy szegény kis valutahiánnyal küzdő szocialista ország kifossza a piszkos kapitalista szerencsebarlangokat és a játékszenvedélytől elvakult nagytőkéseket.

Kollekciók