Ajax-loader

'1950-es évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Capote_hidegverrel
elérhető
32

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

Claire Kenneth - Neonfény ​a Nílus felett
Charles ​O'Hara, a fiatal angol újságíró meglehetősen unta már a vonatutat Athénba, amikor tekintete a világ legszebb kék szemével találkozott. Cynthia Doanidész, az athéni gyáros gyönyörű lánya volt a csodálatos kék szempár tulajdonosa. Sorsdöntő találkozásuk egy romantikus szerelem kezdete, de sajnos a sors nem engedi, hogy boldog házasságuk hosszú életű legyen. A politika beleszól mindennapjaikba: a vérforralóan izgalmas keleti táncosnő, Asurah gyilkosságra is kész, szélsőséges csoportot leleplez, a Nílus-parti társaság fő alakja, Mr. Hughes, az angol titkosszolgálat vezetője. Vajon Ronald a daliás olajmérnök hova tartozik? Cynthia teljesen magára marad, ösztönösen kiutat keres, hiszen még apjával sem tudott szót érteni, aki a ravasz, romlott erkölcsű Iréné hálójában vergődik... Vajon hoz-e változást a nílusi éjszaka hősnőnk életében?

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

Graham Greene - A ​csendes amerikai
Graham ​Greene párját ritkító szűkszavúsága ellenére, vagy éppen azért, remek elbeszélő. A sűrítés mestere sokat tud a világ minden tájáról, minden tudományról, s ami tény, adat felmerül műveiben, az mind helytálló, mindnek értelme van, és történeteiben valódi szerepet kap. A 20. század egyik legolvasottabb szerzőjének írásaiban sajátosan keveredik kalandosság, lélektani hitelesség és társadalmi kritika. ___Az amerikaiak vietnami beavatkozását egy angol tudósító közönyös szemével rögzítő, de annál kíméletlenebbül leleplező regény főhőse egy fiatalember, Alden Pyle, a csendes amerikai. Otthon kellett volna maradnia, hogy olvassa az újságok vasárnapi mellékleteit meg a baseballhíreket. Nyugodt élet járt volna neki egy szabályszerű amerikai lány oldalán, aki tagja a Könyvbarátok Klubjának. De mert fiatal volt, hiszékeny és tudatlan, mindenfélébe belekeveredett. Saigonba ment, mert azt mondták neki, hogy vegye fel a harcot a militarista bajkeverőkkel, diktátorokkal, s nyerje meg a Távol-Keletet a demokráciának. Halálában magányos ellenálló maradt, de tisztasága, bátorsága, a szabadságot és a többi embert kereső személyisége példaként áll mindenféle elnyomással és háborús uszítással szemben.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Fekete István - Téli ​berek
Fekete ​István Tüskevárának olvasói bizonyára emlékeznek még Tutajos és Bütyök - becsületes nevükön Ladó Gyula Lajos és Pondoray Béla hetedik osztályos tanulók - vakációjának történetére. István bácsi, az állami gazdaság agronómusa szeretné szívóssá edzeni elkényeztetett unokaöccsét, ezért Matula Gergelyt bízza meg a fiúk nevelésével. A berekbeli élet lefarag minden nagyzolást és nyegleséget a két pesti kamaszról, és Tutajos, elbúcsúzva a nyártól, Matula véleménye szerint is "felsőbb osztályba léphet". Ez a felsőbb osztály a "téli berek", amely teljes szépségében tárul fel Matula két védence előtt. A szabadjára engedett fiúk önként vállalt fegyelemmel kerülik ki a vadász-halász élet buktatóit, s mire véget ér a vakáció, Matula két egész ember, két komoly fiatal férfi kezét szorítja meg búcsúzóul.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Köztársaság ​tér 1956
A ​fegyveres ellenforradalmi csoport 1956. októbert 30-án reggel támadást indítottak a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza ellen. A kora délutáni órákban elfoglalták a pártházat. A könyv e néhány óra történetével, a drámai és tragikus eseményekkel és azok jelentőségével foglalkozik. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve sokrétű dokumentumanyag alapján bizonyítja, hogy a legjelentősebb ellenforradalmi csoportok és vezetőik tudatos és átgondolt, előre kitervelt támadást intéztek a pártház ellen azzal a céllal, hogy a rendszer védelmében fegyveres harcot szervező erők egyik központját felszámolják. A könyv sorra veszi és bemutatja a pártbizottság ostromában részt vett Corvin közi, Baross téri, Kilián-laktanyai, Széna téri csoportok létrejöttét, kialakulásuk történetét, szociális összetételüket, az ellenforradalomban játszott szerepüket. Külön foglalkoznak a szerzők a pártház alatti állítólagos börtönkazamatákról terjesztett provokatív hírekkel és a börtönök feltárására folytatott ásatásokkal. Dokumentumokkal bizonyítják, hogy az ellenforradalmárok e nagyarányú és átgondolt provokáció kibontakoztatását összekötötték a gátlástalan tömeghisztéria felkeltésével abból a célból, hogy országosan leszámolhassanak a népköztársaságot védő erőkkel. Mi történt a pártházban? Kik követtek el árulást? Milyen erőkkel, fegyverekkel rendelkeztek a védők? Milyen szerepet játszottak a segítségükre küldött harckocsizók? Mi történt a védőkkel a ház elfoglalása után? - A szerzők e kérdések mindegyikére részletes választ adnak. Az események tükrében tárgyalják Nagy Imre és a körülötte tömörülők szerepét. Feltárják a székház elfoglalása és az október 30-a után bekövetkezett további ellenforradalmi események közötti összefüggéseket, a fegyveres csoportok további erősödését, a különböző jobboldali és szélsőjobboldali pártok létrejöttét, a hatalmi szervként fellépő bizottságok megalakulását és tevékenységét. Krónika ez a könyv, s ugyanakkor emlékeztető is; felidézi a szennyes ellenforradalmi áradattal szembeszálló forradalmárok alakját, azoknak a hősi helytállását, akik életüket is hajlandók voltak a szocialista hazáért feláldozni.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Árnyak ​az alagútban
A ​Tegnap, a Szabadság, az Utolsó hullám, a Hullámtörők, a Béklyók és barátok nagy sikerű kötetei után az író folytatja önéletrajzi regénysorozatát. Legfrissebb könyvében csípős szellemességgel, humorosan az egykorú vicceket, anekdotákat is felhasználva a személyi kultusz időszakának légkörét jeleníti meg, a túlideologizálás és az eltorzult hit keverékéből kialakuló felemás emberi magatartásformákat idéz elő. Művének lapjain éppúgy megismerkedhetünk az egykorú kulturpolitika, az irodalmi szerkesztőségek, mint az utca mindennapos életével a "csodakáderek" és az egyszerű emberek helyzetével, közérzetével. S habár Kolozsvári Grandpierre Emil olykor megtörtént eseményeket, lezajlott eseményeket is felhasznál alapanyagként, mint igazi művész sosem egyszerűen másolja a valóságot, hanem a kor különböző figuráinak jellegzetes gesztusaiból, elejtett szavaiból, viselkedési modelljeiből állítja össze következetes és gazdag, sűrített és tipikus jellemeit.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Dalos György - A ​körülmetélés
Singer ​Robi iskolásfiú szeretné megérteni a világot. A nagymama tekintélyét, méltóságát, a mama idegességét, magányát s az apa hiányát. Tanárai, hitoktatója, barátai, családtagjai mind csak úgy sugározzák magukból: a világ kiismerhető, s minden a földön megérthető. De Singer Robi nem így érzi ezt. Ismerkedik a világgal, s minél többet megért belőle, az annál kuszábbnak tűnik. Nem csoda: a kiskamasz története az ötvenes években Magyarországon játszódik. Kibontakozik a családi "legendárium", nagyszerű karakterek villannak föl a regényben, s lassan megértjük, miért olyan magányos ez a szenzibilis fiúcska. A körülmetélés, talán éppen mert nem történt meg, mitikus jelentőségűvé nő. A kis Singer Robi pedig szemünk láttára rendezi el magában a világot.

Csapó György - Az ​arany teknősbéka földjén
Vietnamról, ​a csodálatosan szép hátsó-indiai országról szól. Csapó György, az ismert újságíró útikönyve. Írásmódját az élményszerűség, az utazásnak, a benyomásnak, a tapasztalatoknak filmszerűen pergő, gondolatokkal telített kifejezése jellemzi. - Nem törekedett arra, hogy teljes képet adjon a Vietnami Demokratikus Köztársaságról, de sok színnel árnyalt, eleven útirajzaiban, jellemző epizódok kapcsán ismerteti a vietnami nép tündérien szép legendáit, valóságos történelmét, a népszokásokat, beszámol az öltözködésről, házasságról, szerelemről, a dzsungel tájairól, az ország flórájáról, állatvilágáról és csodálatos tájairól. - A riportert elsősorban az emberek érdeklik. Meleg, emberi hangon ír a vietnami festőkkel, költőkkel, munkásokkal, orvosokkal, volt partizánokkal, gyerekekkel, egyszóval az újtípusú vietnami emberekkel való találkozásairól. Érdekesen írja le, milyen sajátos módszerrel küzdik le Észak-Vietnamban az évszázados gyarmati múlt örökségét, az analfabetizmust. Meggondolkoztató reflexióikat olvashatunk az "egzotikum", különösen a "keleti életforma" lényegéről, a mai vietnami művészet sajátos problémáiról, színházakról, festészetről, költészetről. - Általában a szubjektív élmény kapcsán szól minderről, lírai vagy humoros hangnemben, de mindenkor a valóságot ábrázolja. Kiváltképp érdekes a Dien Bien Phu-i látogatásáró szóló részlet. A békekötés óta a szerző az első újságíró, aki a világraszóló csata színhelyén járt, és sok, eddig ismeretlen, érdekes részletet mond el erről is. - A könyvet művészi fotók egészítik ki.

Thury Zsuzsa - A ​francia kislány
Thury ​Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban emlékezetes regényhőst alkotott: Jeanette Rostát, a későbbi Rosta Annuskát. Nem mindennapi bonyodalmak jutnak sorsul ennek a tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányban, aki egy francia bányászvároskából kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába . Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává - erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Eva Gerlach - Háremből ​a nagyvilágba
Eva ​Gerlach 1957-től 1959-ig élt Jemenben, és ez alatt a három esztendő alatt alkalma volt megismerkedni az ország életével, társadalmi viszonyaival. A szerzőt mindenekelőtt a nők helyzete érdekelte: bepillantott a háremekben élő hercegnők és egyszerű asszonyok életébe, megismerte az előkelő városi nők sorsát és a szegény asszonyok nyomorúságos hétköznapjait. Bár a jemeni nőkkel folytatott beszélgetései - az arab nők helyzetének megfelelően - csak a gyerekek, a ruhák és semmitmondó apróságok körül folytak, mégis közel hozzák a tőlünk térben és felfogásban oly távoli országot. De Eva Gerlach azt is kitűnően érzékelteti, hogy a nap mint nap változó világ hogyan alakítja át lassan még a jóformán középkori dermedtségben élő Jement is. - Színesen örökíti meg a szerzőnő a jemeni népszokásokat, az ottani sajátos ünnepeket. - A Világjárók többi kötetéhez hasonlóan ezt az érdekes és színes riportkönyvet is gazdag illusztrációs anyag díszíti.

Szilvási Lajos - Egyszer-volt ​szerelem
A ​világ másik végéről ér haza két esztendő után Holló Péter, soproni erdőmérnök-hallgató. Annyi más fiatallal együtt, kalandvágytól űzve vágott neki a világnak 1956 novemberében. Fél Európán át hányódva jutott maroknyi társával Kanadába. Ott azonban nem a tanulás lehetősége várta, hanem valóságos rabszolgamunka egy fakitermelő telepen. Ötödmagával megszökött, de végül csak egymaga vergődött haza, a könnyelműen elhagyott ősi városba. Vissza tud-e illeszkedni az életbe, képes lesz-e meglelni helyét a főiskola közösségében, s visszatalál-e Krisztinához, életének egyszer-volt szerelméhez?

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​házasság előtörténete
Kolozsvári ​Grandpierre Emil könyve nem része az önéletrajzi ciklusnak, de a családi dokumentumok, feljegyzések, emlékek kutatása közben találkozott az író Árvai Ákos vegyészmérnök és Turányi Eszter az ötvenes években kitelepített egykori követ lányának történetével. A két fiatal életében a család és a kor, a körülmények sors- és jellemformáló hatását, erejét kivánja bemutatni. A rendkívül olvasmányos, szerelmi szálakban, erotikus jelenetekben gazdag, fordulatos regény a törvénysértések, kitelepítések éveiben, feszült történeti háttér előtt pereg, amikor nemcsak az idejétmúlt családi hagyományok, hanem az eltorzult társadalmi viszonyok a korszak "illemtanának elvárásai" sem kedveztek a hivatásukat, életformájukat kereső szereplők önmegvalósításának. Az író a hamis, kiüresedett polgári erkölcsöket éppoly kíméletlen, gyilkos iróniával ábrázolja, mint az életörömöt, a cselekvési energiát pusztító "csodakádereket".

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.

91c-g1ztwtl._sl1500_
elérhető
28

Colm Tóibín - Brooklyn
Az ​1950-es évek Írországában vagyunk, és Eilis Lacey sok fiatal ír lányhoz hasonlóan nem dúskál a lehetőségekben. Ezért amikor nővére elintézi, hogy kivándorolhasson New Yorkba, Eilis tudja, hogy mennie kell, s első ízben kell maga mögött hagynia családját és otthonát. Amikor megérkezik a zsúfolt brooklyni albérletbe, csak arra tud gondolni, mit áldozott fel. Távolra került otthonától és honvágya van. Aztán amikor az első tapogatózó lépéseket teszi a barátság és talán valami más felé is, olyan hírt kap, ami miatt vissza kell térnie Írországba. Ott szörnyű dilemmával néz szembe a kötelesség és a nagy szerelem közti rettenetes választással. Nick Hornby forgatókönyve alapján azonos címmel film készült Eilis történetéből, melyet február 4-től játszanak a magyar mozik.

Sebes Gusztáv - Örömök ​és csalódások
A ​labdarúgás híveinek, ha szép emlékeket keresnek, nem kell a messzi múltba menniük. Elég, ha az ötvenes évek sikereit idézik maguk elé. Azokat az éveket, amikor nem ok nélkül tartották a magyar labdarúgó válogatottat a világ legjobb csapatának, amikor megnyerték az Európa Kupát, legyőzték az angol válogatottat, amikor a világbajnokság ezüstérme kudarcnak minősült. Sebes Gusztáv, és ez ma már sporttörténeti tény, volt e sikerek legfőbb kovácsa. Ha csak erről az időszakról írna, már ez is indokolttá tenné könyve megjelentetését, de írása ennél sokkal többet nyújt. Önéletrajzában egy munkásgyerek életét eleveníti fel, aki dédelgetett nagy szerelmével, a labdarúgással a szívében, nyitott szemmel járja útját, vállalva a harcot osztályáért, nemzetéért, ott igyekszik használni, ahol a legtöbbet tudja nyújtani. A labdarúgás világszerte elismert szakembere így ír bevezetőjében: "Hogy az én szerepem a sikerekben és a néhány kudarcban mennyi volt, mit tettem és mit kellett volna tennem, vagy éppen mit tehettem, azt igyekszem őszintén megírni. A kérdések eldöntését azokra az olvasókra bízom, akik a labdarúgást úgy szeretik, mint én."

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Omerta
elérhető
25

Tompa Andrea - Omerta
Tompa ​Andrea új regénye az 1950-es évek elején indul, négy szereplő beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben. Miközben mindannyian kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló zavaros történelmi korszakkal, lassacskán egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Harper Lee - Menj, ​állíts őrt!
A ​26 éves, már New Yorkban élő Jean Louise Finch Scout meglátogatja az alabamai Maycomban idős apját, Atticust. Még mindig nem enyhültek az amerikai Délt formáló polgárjogi és politikai feszültségek, és a fiatal nő találkozásába szülőföldjével keserűség vegyül, amikor kellemetlen igazságok derülnek ki összetartó családjáról, szeretett városáról és a szívéhez legközelebb álló emberekről. Elárasztják gyerekkorának emlékei, kételyek ébrednek benne, vajon valódi értékek-e azok, amikben eddig hitt. A Ne bántsátok a feketerigót! és a Menj, és állíts őrt! érzékenyen megírt történet egy kamaszlányról, majd egy fiatal nőről, egy fájdalmakkal teli, de elkerülhetetlen átalakuláson áteső világról. Az 1950-es években született és évtizedekig a fiókban őrzött Menj, és állíts őrt! közelibb képet ad Harper Lee emberi és írói erényeiről. Az eddig egykönyvesnek hitt író most végre közreadta a múlt illúzióival való leszámolás, a bölcsesség, az emberség és az érzelmek humorral, szeretettel, könnyed pontossággal megírt regényét. Megrendítő egyszerűséggel és őszinteséggel idéz fel egy több mint fél évszázaddal ezelőtti kort, amelynek nagyon is van üzenete a mához. Nem csak megerősíti a később alkotott és azonnal világhírt hozó Ne bántsátok a feketerigót! című regény elévülhetetlen értékeit, hanem kiegészíti, hozzátesz, mélyebb kontextusba helyezi az immár klasszikus művet.

Elena Ferrante - Briliáns ​barátnőm
Lila ​Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született, Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A _Briliáns barátnőm_, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a _Nápolyi regények_ első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését, és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László - A ​nyugati magyar irodalom 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

4625174_5
elérhető
13

Cormac McCarthy - Suttree
A ​jó családból származó Cornelius Suttree - vagy ahogy ivócimborái hívják, Bud - lemondott a kiváltságosok életéről, hogy horgászként tölthesse napjait egy rozoga lakóhajón a Tennessee folyó partján, Knoxville közelében. A társadalom peremén különcök és lecsúszott csodabogarak - bűnözők, alkoholisták, hajléktalanok, kurvák és szerencsevadászok - között él, ám távolságtartása, humora és büszkesége képes kiemelni Sutreet ebből a testi-lelki mélynyomorból. A részben önéletrajzi ihletésű, először 1979-ben megjelent Suttreeban Cormac McCarthy a korai regényeitől eltérően szereplők tucatjait mozgató, gigantikus társadalmi tablót alkotott. Lehengerlő erejű látomás ez az ötvenes évek kocsmákban tengődő alvilágáról és a szerző állandó témájáról: a fülledt, misztikus és minden ízében groteszk amerikai Délről. McCarthy Cornelius Sutree figurájában megteremtette a modern idők Huckleberry Finnjét. Kritikusai szerint a Sutree az egyik legfontosabb amerikai egzisztencialista regény.

Moldova György - Sötét ​angyal
Moldova ​György ötvenhatos regénye a forradalom utáni éveket megrázó emberi sorsok tükrében ábrázolja, az utcai harcokban részt vevő Válent Csaba plasztikusan festett, árnyalt alakján keresztül. A forradalom leverése után diáktársaiból ellenálló csapatot szervező, egyébként viszonylag jó módú, középosztálybeli fiú (apja, egyetemi tanár, tipikus állását féltő kispolgár) egyre jobban elszigetelődik társaitól, családjától. Érzi: ötvenhatban minden visszavonhatatlanul megváltozott. Egy iskolai rendezvényen szórólapterjesztés közben lefülelik, kiderül, mindent tudnak róla, de vallatótisztje rokonszenvének, és az őt lebuktató Öry Éva mentő vallomásának köszönhetően csak két évi javító-nevelő intézeti munkára ítélik. Itt azonban a köztörvényes elítélt kamaszok durvasága elviselhetetlenné teszi rabságát, csupán a gondozónő, Vali szerelme jelent számára kiutat. Ám amikor az asszony elköltözik, Csaba végképp összetörik, kórházba, elmeosztályra kerül. Szabadulása után Öry Éva iránti vonzalma jelent látszólag megoldást, ám Éva szüleinek tilalma és a körülmények hatalma miatt ez a kapcsolat is zátonyra fut, és Csaba végül önként visszatér az időközben új várossá nőtt intézeti telepre, hogy múltjával leszámolva az újjáépítésbe vesse magát.

Palotai Boris - Pokróc ​az ablakon
Tehetség ​és siker nem mindig jár párban, de Palotai Boris a szerencsés alkatú írók közé tartozik, akik mellé jóformán első pillanattól odaszegődik a siker, hogy többé el se hagyja. Első novelláira, amelyek a két világhánorú között jelentek meg csehszlovákiai magyar lapokban, nem kisebb kritikus figyelt fel, mint Fábry Zoltán, a szlovákiai magyar irodalom megvesztegethetetlenül igazságos, szeretetteljesen szigorú mentora. "Instruktor kisasszony" című novellájával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán, "Péter" című regényével elvitte a pálmát az Athenaeum országos ifjúsági regénypályázatán; s eleddig kétszer kapott József Attila-díjat. Számos regényét, elbeszélését filmre vitték; ezek közül a "Nappali sötétség" a locarnói filmfesztiválon a zsüri különdíját kapta, "Nő a barakkban" című televíziódrámája pedig a monte-carlói fesztivál nagydíját. És utoljára, de nem utolsósorban: nagy, népes és hűséges olvasótábora van, regényei rendesen két vagy több kiadást érnek meg, s ott szerepelnek a legnagyobb példányszámú sorozatok programján. Legújabb, kilencedik elbeszéléskötete, a "Pokróc az ablakon", amelynek címadó elbeszéléséből tv-játék is készült, huszonegy novellát gyűjt egybe, az utóbbi két-három év termésének legjavát.

Szilvási Lajos - Bujkál ​a hold
1956 ​novemberében a soproni erdőmérnöki akadémia hallgatóinak zöme elhagyja az országot, s Kanadába vetődik. Azt remélik, jó körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Néhányukat valóban fel is veszik az erdőmérnöki főiskolára, többségük azonban fakitermelő munkára kerül, ahol munkavezetőik szinte fegyencként kezelik őket. Közülük öt fiú a szökést választja, abban a reményben, hogy egy honfitársuk kanadai farmjára menekülhetnek. Ezt az emberfeletti vállalkozást, bujdosásukat a vadonban, az ismeretlen kanadai őserdőben, mondja el a drámai fordulatokban gazdag regény.

Kollekciók