'1950-es évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Alan Bradley - Amikor ​a csontok suttognak…
Flavia ​de Luce, a tizenkét éves amatőr detektív és lelkes kémikus igencsak hozzászokott már, hogy nyomokat ásson elő, legyen szó akár a laboratóriumában fortyogó főzetekről, vagy akár nővéreinek titkos naplójáról. Ám holttestek előásása mostanáig nem szerepelt a megszokott repertoárjában. Szent Tankréd halálának ötszázadik évfordulója alkalmából Bishop’s Lacey a falu védőszentjének kriptáját készül felnyitni. Természetesen senki sem várja izgatottabban, hogy bepillanthasson a sírba, mint Flavia, akinek legújabb felfedezése azonban véget vet a falusiak szorgos ünnepi előkészületeinek. Egy holttestre bukkan, melynek arcán groteszk és megmagyarázhatatlan maszk van. És ami ennél is döbbenetesebb: a halott Collicutt úr, a templom orgonistája. Ugyan ki forralhatott bosszút ellene, és vajon miért éppen egy ilyen szent helyre rejtették el? És mi köze az egésznek a titokzatos kőhöz, Lucifer Szívéhez? A fékezhetetlen Flavia feltett szándéka, hogy lerántja a leplet a rejtélyről. A mélyből előásott titkok pedig végérvényesen bebizonyítják, hogy nem létezik egyértelmű és sima ügy a világon.

Agatha Christie - Úticélja ​ismeretlen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Brunella Gasperini - Én ​és ők
Egy ​szeleburdi, kócos, csupacsont anya mikroszkopikus méretekkel, aki kávé, porok, cigaretta háromszögében egyszerre próbál írni, telefonhoz menni, gyerekekre felügyelni, konyhai katasztrófákat elhárítani, háztartást vezetni; három istenadta, pontosabban istenverte gyerek; egy javakorabeli kutya; egy lerobbant kocsi, egy rendhagyó háztartási alkalmazott és „én, aki a család egyetlen normális tagja vagyok, jóllehet nõm gyakorta olyképpen viselkedik, mintha legszívesebben pszichoanalízisbe küldene. – Egyetlen gyerek – sóhajtja fejcsóválva. A feleségem szerint ugyanis az embernek, hogy megközelítõleg normálisszámba mehessen, legalább két testvére kell hogy legyen. Neki volt valami öt, minek következtében õ aztán szupernormális, ami viszont komplett õrültet jelent” – köszön be Brunella Gasperini családi trilógiájának elsõ krónikása, a férj. Egy milánói família zûrös életének nagyjából fél esztendejét meséli el. Az ellenállhatatlan humorral, szellemesen megírt történetfüzérben sok az önéletrajzi elem.

Raggamby András - Kikszi
A ​falábú öreg muzsikussal tízéves forma apátlan-anyátlan cirkuszi mutatványoslány járja a falut. Kéregetnek s közben játékukkal mulattatják a közönséget - parasztembereket, utcagyerekeket. Egy jólelkű asszony, Tatárné megsajnálja a kislányt s három fia mellé egy nyárra befogadja. Ennek a feledhetetlen nyárnak a történetét meséli el Raggamby András regénye. A légtornászlány - Kikszi - szinte észrevétlenül lopja be magát a környék apraja-nagyja szívébe s amikor muzsikus gyámapja meghal, a faluban nemcsak támogatókra, barátokra lel, de Tatáréknál végleges otthonra is.

Kőszegi Imre - A ​pesti lány
Nem ​tudom pontosan, hány évesek lehettünk, de már mindnyájan kiábrándultunk egy-két ideálunkból és így tapasztalt férfiaknak hittük magunkat. Kezdtük lenézni a "mindig nyavalygó, nyafka, anyás" lányokat. Ekkor egy igazi pesti fruska érkezett nyaralni a mi kis városunkba. Csinos, elegáns, bátor fellépésű, éles nyelvű, hetyke járású sok mozit és színházat látott, nagyszerűen táncoló pesti fruska. Csakhamar körülötte forgott az egész gimnázium, ő pedig nagy fölénnyel ugratott valamennyiünket, sorra mindenkinek kiadta az útját, mondván, hogy neki egy vidéki fiú - smafu. No, erre aztán a vidéki fiúk meg a vidéki lányok összefogtak, hogy megmutassák, ők is tudnak valamit... Így kezdődött az a dolog, amiből az író vallomása szerint A pesti lány megszületett.

Georges Arnaud - A ​félelem bére
Mit ​bír az ember? Milyen erőket képes mozgósítani magában, ha úgy érzi, hogy egyedül áll szemben a világgal, és a játszmában az élete a tét? És miféle pokoli indulatok azok, amelyek ebben a játszmában az embert, a legkegyetlenebb önzésre, aljasságra, társak elárulására késztetik? S amelyek tüzében értéktelennek látszik a mások élete, a legközelebbi sorstársak élete is? Ilyen kérdések foglalkoztatták a hányatott életű Georges Arnaud-t, amikor dél-amerikai emlékei nyomán megírta ezt az izgalmas regényt, amely a belőle készült film - és a benne szereplő Yves Montand - révén világszerte milliók élményévé vált. Olajkutak, fúrótornyok, olajvezetékek holdbéli kietlen tájain, trópusi éghajlat alatt játszódik a regény. Egy nemzetközi, véletlenül összeverődött csapat - két pár meg egy tartalék - vállalkozik rá, hogy két teherautóval nitroglicerint szállít egy begyulladt olajkút oltásához. Nitroglicerint, amely ha - ütésre, hőre - felrobban, az ezer dollárért bőrüket vásárra vivő emberekből semmi sem marad. Félelmetes, izgalmas helyzetek váltogatják egymást, amelyek során hőseink megmutatják igazi arcukat, elszántságukat és önzésüket, felvillantják gondolataikat életről, nőkről, szerelemről.

Thury Zsuzsa - A ​tűzpiros üveggömb
A ​regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül. A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye. Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették. Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Galgóczi Erzsébet - Kettősünnep
Novellagyűjtemény Ha ​egy frontvonalat áttörnek, akkor azok között, akik az első sorban vannak, igen nagy a veszteség, a halottak és a sebesültek száma. De ez az áttörés jelenti azt, hogy megnyílik az út a többiek előtt. Galgóczi Erzsébet azok közé tartozik, akik áttörtek: nemcsak lábon maradt, de győzedelmesen tovább tudott haladni. Karinthy Ferenc, 1976 Galgózci Erzsébet állandó harcban áll. A butaság, az elmaradottság, a képmutatás, a tunyaság, a basáskodás ellen hadakozik, de olyan hévvel, a rossz elleni szenvedélynek oly izzó indulatával, hogy az már szinte önnön ellentétévé fordul: nem csupán meggyőződése és természetéből fakadó indulatos hitvallása, hogy támadni kell azt, ami rossz, de már valami furcsa és ijesztő fekete gyűlölettel tépi-marcangolja kedvenc modelljeit: a butákat, a képmutatókat, a tunyákat, a kiskirályokat. Gáll István, 1972 Galgóczi a fiatal, felszabadulás után kirajzott, paraszti származású értelmiség fejlődését és sajátos lelkiállapotát rajzolja meg. A két világ vonzása-taszítása különös bonyolultsággal jelentkezik bennük. Gyűlölik a régit, a középkorból itt maradt társadalmi és erkölcsi ballasztokat; mohó sikervágy, életszomj hajszolja őket; megkésett Julien Sorelek. B. Nagy László, 1961

Galgóczi Erzsébet - A ​közös bűn
Galgóczi ​Erzsébet pergő cselekményű új regénye filmre kívánkozik. 1956. november 8-án éjjel két fiatalember kér szállást Sokaraiék tanyáján, kőhajtásnyira a nyugati országhatártól. Másnap reggel egyiküket bezúzott fejjel, holtan találják. Hatóság még nincs, az állapotok zavarosak: mi legyen a holttesttel?... Hónapok telnek el. A megyeszékhelyen lassanként megindul a nyomozás a titokzatos gyilkosság ügyében. A tanúk vallomásai, a mellékszereplők elbeszélései - bár közvetlenül nincsenek kapcsolatban Sokoraiékkal - az ő életük hátterét is megvilágítják. A tehetséges, többre vágyó Imrét az apja önzése, paraszti elzárkózása láncolta az isten háta mögötti tanyához. Ugyanakkor az ötvenes évek tapasztalatai, az erőszakos kollektivizálás, az igazságtalan tagosítás nemegyszer adott alapot az eleve meglévő gyanakvásnak. Csak így teljes a kép? A bizalmatlan parasztpolitikára paraszti bizalmatlanság volt a felelet: a kettő együttes hatása tartotta vissza az öreg Sokorait, hogy a szabályos utat keresse. Ebben a tágabb összefüggésben, ami történt, ami a regény végén történik, nem véletlenek következménye, hanem a "közös bűn" szükségszerű büntetése.

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

Szűcs Péter - Dharma
Szűcs ​Péter sodró regényfolyamának forrásvidéke a II. világháború traumájából éppen csak magához tért Biharnagybajom. Az ötvenes évek közepén itt kapja meg katonai behívóját Kamuti István, akit a messzi fővárosba vezényelnek. Az egyszerű paraszti sorból indult fiú kalandos utazásának azonban csak első állomása Budapest: a sors hamarosan egészen az óceánon túlra repíti, hogy az otthoniakat maga mögött hagyva New Yorkban, majd pedig Rio de Janeiróban keresse a boldogulást és a szerelmet. Tamás és Andrea általános iskolásként a szocialista Magyarország utolsó óráiban szeretnek egymásba, hogy aztán együtt éljék meg a rendszerváltozás első évtizedeit, annak minden kihívásával és kudarcával. Tamás hiába menő reklámszakember, élete és Andreával való kapcsolata mégis válságba kerül, amivel Párizsban szembesülnek. Ezután Tamás Marokkóból indulva Iránon át szinte az egész világot beutazza, hogy választ találjon a kérdéseire. Léna önfeledten éli az y generációs fiatalok látszólag gondtalan életét, és elismert táncművészként dolgozik. Egy születésnapi ajándék kapcsán azonban minden, amit önmagáról tudni vélt, megkérdőjeleződik számára. Léteznek véletlenek? Valóban olyan kiszámíthatatlan a sors, mint gondolnánk? És vajon milyen misztikus kapcsok fonják össze István, Tamás és Léna életét? A válaszokért egészen Indiáig, pontosabban a világ legszentebb folyójának, a Gangesznek a partjáig kell utaznunk. A Dharma érzelmekben gazdag, magával ragadó regény, amelyben olyan, valóban megtörtént személyes drámák és történetek elevenednek meg, amelyeket a szerző utazásai során vagy saját személyes családi örökségeként ismert meg. SZŰCS PÉTER Berettyóújfaluban született 1976-ban. Eredeti szakmája kertész. A gyulai középiskolás évek után Budapesten, az ELTE-n tanult magyar nyelv és irodalom szakon, és többek között kulturális antropológiát, illetve latin-amerikai irodalmat is hallgatott. Újságírói pályafutását a Magyar Rádió műhelyében kezdte riporterként, majd szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott. 2004-ben megnyerte a Litera.hu, a Goethe Intézet és a berlini Kafka folyóirat közös irodalmi pályázatának közönségdíját Kafka a fa alatt című írásával. A Magyar Rádió átalakulása után a Marie Claire magazin alapító csapatához került vezető szerkesztőként, majd évekig az InStyle főszerkesztője volt.

Elena Ferrante - Briliáns ​barátnőm
Lila ​Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született, Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A _Briliáns barátnőm_, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a _Nápolyi regények_ első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését, és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.

Dr. Tornyai János - Gyere, ​kicsim!... Gyere!
„Könyvem ​megírásánál arra törekedtem, hogy a tollban-rejlő, jóra vezérlő gondolatok hatalmával küzdjek a nagy, nemzeti veszedelem: az Egyke és ma-holnap Egyse ellen” – vallja művéről a szerző. Dr. Tornyai János hivatását tekintve orvos volt. A parasztcsaládból származó, tehetséges fiú szülővárosában érettségizett, majd egyházközségi, városi segítséggel végig kiválóan tanulva a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Korányi klinikai gyakorlóéve, francia, német, svájci tanulmányút után nyitott rendelőt Vásárhelyen, 1926-ban. A nagy tudású, szociális gondolkodású orvos hamar népszerű lett. A szegény betegeket ingyen gyógyította, a betegség megelőzésének szükségességét, az egészséges életmódot hirdette. 1939-ben megjelent nemes szándékú, de viszonylag csekély esztétikai értékű regénye, a Gyere, kicsim! Gyere! És rögtön páratlan könyvsiker lett. 1944-ig nyolc kiadást ért, összesen 80 ezer példányban kelt el. Ezt a sikert még felül is múlta a rendszerváltás szabadságában megjelentetett fakszimile kiadás, amelyből több mint 100 ezer példányt adtak el.

Szigethy Gábor - Napló, ​múltidőben
"Könyvet ​hozott számomra 2017 novemberében a postás: Napló, múltidőben. Régi ismerősöm, Szigethy Gábor írta. Szembetűnő volt a hófehér könyv címlapján a kép: 1955 (piros) 1956 (zöld) 1957 (fekete). Piros: kommunista uralom. Zöld: magyar remény. Fekete: nemzeti gyász. Már a cím felkavart. Vissza a múltba: az emlékek, mint a kiszabadult méhraj, zsonganak, rajzanak körülöttem, és ahogy az érdekfeszítő, szívbemarkoló könyvet olvasom, újra és újra arra gondolok: ez a könyv olyan, mint egy kórházi kórlap. A szocialista demokrácia álnevű proletárdiktatúra kórlapja, mondjuk egy lerobbant bolondokházában."

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Marosán György - Fel ​kellett állnom
Mi ​történhet? Kádár kinyújtja kezét? Fogadjam el? Nézett rám sokáig, végre én is megszólaltam: - Nézd, Kádár elvtárs, sok átvirrasztott éjszakán töprengtem ezeken. Hidd el, fájdalmas szülés eredménye, ami történt, hidd el, mindig segíteni akartam és most is, de súlyosak a tapasztalataim. Semmi okom a leveleket visszavonni, megsemmisíteni. Azt írtam le, ami van, s ami igaz. Ezek a dolgok túlnőttek rajtunk. Sokan látják, foglalkoznak vele, de leírni, kimondani gyávák. Nem voltam, nem vagyok karrierista, kalandor. Én is szeretem úgy a pártot, mint bárki más. És a felelősség - utánad - rajtam a legsúlyosabb. nem ezt ígértük, nem ezt mondtuk 1956-ban. Sok mindent vállaltam és tudok vállalni most is, másként le sem írnám. Tudod te, hogy végződik ez az út, ha továbbmegyünk? - Ki tud erre felelni, Marosán? - Kettőnknek kell tudni felelni rá, mert mi már jártunk ilyen utcában. De tudod mit, komolyan veszlek. Hiszek neked. Teszek egy javaslatot. Javaslom, olvasd el még egyszer figyelmesen a levelet és írd meg egy másik levélben magad is, miben van igazam és miben nincs. De úgy írd, hogy az az igazságnak megfeleljen.

Fábián Janka - A ​könyvárus lány
A ​tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként az ötvenes évek Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki. Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamasz lány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával. Julcsi-Julie-nak már otthon, Magyarországon is nagy vágya volt, hogy egyszer könyvesboltja lehessen. Vajon az álmok hazájában, Amerikában ez az álom is valóra válik?

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Bereményi Géza - Magyar ​Copperfield
Bereményi ​Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a szerző gyermek- és ifjúkorával foglalkozik. A második világháború után eszmélő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelik. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete első huszonöt évének meghatározó figuráit és találkozásait. A szellemes anekdotákban bővelkedő regény a 20. századi magyar történelem krónikája emberközelből, és egy érzékeny művész vallomása.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Köztársaság ​tér 1956
A ​fegyveres ellenforradalmi csoport 1956. októbert 30-án reggel támadást indítottak a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza ellen. A kora délutáni órákban elfoglalták a pártházat. A könyv e néhány óra történetével, a drámai és tragikus eseményekkel és azok jelentőségével foglalkozik. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve sokrétű dokumentumanyag alapján bizonyítja, hogy a legjelentősebb ellenforradalmi csoportok és vezetőik tudatos és átgondolt, előre kitervelt támadást intéztek a pártház ellen azzal a céllal, hogy a rendszer védelmében fegyveres harcot szervező erők egyik központját felszámolják. A könyv sorra veszi és bemutatja a pártbizottság ostromában részt vett Corvin közi, Baross téri, Kilián-laktanyai, Széna téri csoportok létrejöttét, kialakulásuk történetét, szociális összetételüket, az ellenforradalomban játszott szerepüket. Külön foglalkoznak a szerzők a pártház alatti állítólagos börtönkazamatákról terjesztett provokatív hírekkel és a börtönök feltárására folytatott ásatásokkal. Dokumentumokkal bizonyítják, hogy az ellenforradalmárok e nagyarányú és átgondolt provokáció kibontakoztatását összekötötték a gátlástalan tömeghisztéria felkeltésével abból a célból, hogy országosan leszámolhassanak a népköztársaságot védő erőkkel. Mi történt a pártházban? Kik követtek el árulást? Milyen erőkkel, fegyverekkel rendelkeztek a védők? Milyen szerepet játszottak a segítségükre küldött harckocsizók? Mi történt a védőkkel a ház elfoglalása után? - A szerzők e kérdések mindegyikére részletes választ adnak. Az események tükrében tárgyalják Nagy Imre és a körülötte tömörülők szerepét. Feltárják a székház elfoglalása és az október 30-a után bekövetkezett további ellenforradalmi események közötti összefüggéseket, a fegyveres csoportok további erősödését, a különböző jobboldali és szélsőjobboldali pártok létrejöttét, a hatalmi szervként fellépő bizottságok megalakulását és tevékenységét. Krónika ez a könyv, s ugyanakkor emlékeztető is; felidézi a szennyes ellenforradalmi áradattal szembeszálló forradalmárok alakját, azoknak a hősi helytállását, akik életüket is hajlandók voltak a szocialista hazáért feláldozni.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Árnyak ​az alagútban
A ​Tegnap, a Szabadság, az Utolsó hullám, a Hullámtörők, a Béklyók és barátok nagy sikerű kötetei után az író folytatja önéletrajzi regénysorozatát. Legfrissebb könyvében csípős szellemességgel, humorosan az egykorú vicceket, anekdotákat is felhasználva a személyi kultusz időszakának légkörét jeleníti meg, a túlideologizálás és az eltorzult hit keverékéből kialakuló felemás emberi magatartásformákat idéz elő. Művének lapjain éppúgy megismerkedhetünk az egykorú kulturpolitika, az irodalmi szerkesztőségek, mint az utca mindennapos életével a "csodakáderek" és az egyszerű emberek helyzetével, közérzetével. S habár Kolozsvári Grandpierre Emil olykor megtörtént eseményeket, lezajlott eseményeket is felhasznál alapanyagként, mint igazi művész sosem egyszerűen másolja a valóságot, hanem a kor különböző figuráinak jellegzetes gesztusaiból, elejtett szavaiból, viselkedési modelljeiből állítja össze következetes és gazdag, sűrített és tipikus jellemeit.

Déry Tibor - Vidám ​temetés
Az ​ötvenes évek történelmi eseményeinek emléke olyan kisregények, novellák megírására késztette Déry Tibort, amelyek nem csupán ezeknek az eseményeknek embertelen, törvénytelen, szorongató világát örökítették meg, hanem fölmutatják az emberi tartalékot, amely biztosítékot jelent az író hősei - és az olvasók - számára is, hogy az erőszak testet-lelket pusztító újjászületése ellenére mégis léteznek tartós kapcsolatok, sérülés nélküli érzelmek, emberség, tisztesség, tisztaság hangját hallató hősök. Törvénytelenség, embertelenség és tisztán megőrzött érzelmek egymással feleselve viszik előre a kötetünkben közölt öt kisregény és novella történetét. Az 1955 és 1962 között született Déry-írásokat ez a tartalmat is kifejező szerkesztési elv kapcsolja össze. Az ártatlanul bebörtönzött hősök és a szabadulásukat otthon váró társaik; a játékból ketrecbe zárt kisgyerek és a kiszabadításáért szót emelő fiú; a haláltusa utolsó óráiban számvetést készítő haldokló és a halált leső környezet olyan ellentéteket szembesít, amelyekből a történetek záróakkordjaként mindenkor a tiszta emberség hangja csendül ki.

Alberto Moravia - Az ​unalom
Az ​unalom, amelyről e regényben szó van, nem a munkálkodó ember életében nagy ritkán előforduló és pihentető üresjárat, nem a kisgyerekek unatkozása, hanem gyötrelmes, kínzó lelkiállapot, életforma, úgy is mondhatnók: elidegenülés. Dino, a regény hőse, nem tájképek vagy absztrakt kompozíciók festése közben unatkozik olykor-olykor: egyáltalán nem fest, és mint idegen tárgyat nézi a fehér vásznat, az ecsetet. Pompás szeretője van, Cecília; de a lány is - hiába öleli kétségbeesetten - idegen marad tőle, Dino nem tudja igazán birtokolni. A semmibe foszló Cecília akkor lesz valóság, amikor megjelenik a színen Luciani, a másik szerető, a munka nélküli színész, akivel a festőnek ezután osztoznia kell. Fogadás a Via Appia előkelő villájában, szerelmi légyott a festőnegyed műtermében, féltékenykedés, tűnődés a kórházi ágyon - izgalmas jeletek során közeledünk a végső megoldáshoz, amely mégsem végső, mert Dino és a többiek világában soha nincs végső megoldás. Alberto Moraviát nem kell bemutatnunk a magyar olvasóközönségnek, hisz annyi regénye, elbeszélése jelent meg nálunk. Mégis, a Moravia-rajongók úgy érezhetik, hogy Az unalom sűrítve adja a neves olasz író erényeit, a kiváló társadalom- és lélekrajzot, a lebilincselő előadásmódot, a helyzetek megelevenítését. Nyilván ezt értékelték Olaszországban - ahol öt év alatt huszonhat kiadást ért meg a regény, filmre vitték külföldön is, két tucat országban, ahol fordításban megjelent. Az unalom világszerte fogalom lett: az elidegenülés kórképe, tudományos igényű szépirodalom analízise. Moravia nem szereti hőseit, sem a pénzsóvár anyát, sem a vetélytárs pénzéből élő Lucianit, sem Dinót, a mama pénzét megvető, de a mama pénzéből élő, sőt a mama pénzét lopkodó, élhetetlen és feltehetően tehetségtelen Dinót, sem az állatian primitív és vonzó Celíliát: tudományos megalapozottsággal boncolja társadalmukat és mond felette ítéletet. Mégis, ha van a regénynek olyan szereplője, akit az író különös gonddal, majdnem hogy együttérzéssel rajzolt meg, az Cecília, korunk egyik lánya, aki semmiről nem vesz tudomást, öntudatlanul éli a maga életét, és csal meg, gyötör halálra másokat.

Dalos György - A ​körülmetélés
Singer ​Robi iskolásfiú szeretné megérteni a világot. A nagymama tekintélyét, méltóságát, a mama idegességét, magányát s az apa hiányát. Tanárai, hitoktatója, barátai, családtagjai mind csak úgy sugározzák magukból: a világ kiismerhető, s minden a földön megérthető. De Singer Robi nem így érzi ezt. Ismerkedik a világgal, s minél többet megért belőle, az annál kuszábbnak tűnik. Nem csoda: a kiskamasz története az ötvenes években Magyarországon játszódik. Kibontakozik a családi "legendárium", nagyszerű karakterek villannak föl a regényben, s lassan megértjük, miért olyan magányos ez a szenzibilis fiúcska. A körülmetélés, talán éppen mert nem történt meg, mitikus jelentőségűvé nő. A kis Singer Robi pedig szemünk láttára rendezi el magában a világot.

Eva Gerlach - Háremből ​a nagyvilágba
Eva ​Gerlach 1957-től 1959-ig élt Jemenben, és ez alatt a három esztendő alatt alkalma volt megismerkedni az ország életével, társadalmi viszonyaival. A szerzőt mindenekelőtt a nők helyzete érdekelte: bepillantott a háremekben élő hercegnők és egyszerű asszonyok életébe, megismerte az előkelő városi nők sorsát és a szegény asszonyok nyomorúságos hétköznapjait. Bár a jemeni nőkkel folytatott beszélgetései - az arab nők helyzetének megfelelően - csak a gyerekek, a ruhák és semmitmondó apróságok körül folytak, mégis közel hozzák a tőlünk térben és felfogásban oly távoli országot. De Eva Gerlach azt is kitűnően érzékelteti, hogy a nap mint nap változó világ hogyan alakítja át lassan még a jóformán középkori dermedtségben élő Jement is. - Színesen örökíti meg a szerzőnő a jemeni népszokásokat, az ottani sajátos ünnepeket. - A Világjárók többi kötetéhez hasonlóan ezt az érdekes és színes riportkönyvet is gazdag illusztrációs anyag díszíti.

Bernard Lelong - Jean-Luc Lancrey-Javal - Mágikus ​Kordillerák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​házasság előtörténete
Kolozsvári ​Grandpierre Emil könyve nem része az önéletrajzi ciklusnak, de a családi dokumentumok, feljegyzések, emlékek kutatása közben találkozott az író Árvai Ákos vegyészmérnök és Turányi Eszter az ötvenes években kitelepített egykori követ lányának történetével. A két fiatal életében a család és a kor, a körülmények sors- és jellemformáló hatását, erejét kivánja bemutatni. A rendkívül olvasmányos, szerelmi szálakban, erotikus jelenetekben gazdag, fordulatos regény a törvénysértések, kitelepítések éveiben, feszült történeti háttér előtt pereg, amikor nemcsak az idejétmúlt családi hagyományok, hanem az eltorzult társadalmi viszonyok a korszak "illemtanának elvárásai" sem kedveztek a hivatásukat, életformájukat kereső szereplők önmegvalósításának. Az író a hamis, kiüresedett polgári erkölcsöket éppoly kíméletlen, gyilkos iróniával ábrázolja, mint az életörömöt, a cselekvési energiát pusztító "csodakádereket".

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.