Ajax-loader

'1950-es évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Capote_hidegverrel
elérhető
34

Truman Capote - Hidegvérrel
1959. ​november 15-én a Kansas állambeli Holcomb városkában bestiális kegyetlenséggel meggyilkolták a közmegbecsülésnek örvendő, feddhetetlen hírű farmert, Herbert Cluttert, feleségét és két gyermekét: a ház különböző helyiségeiben egyenként megkötözték, majd közvetlen közelről puskával fejbe lőtték őket. A gyilkosság indítóoka ismeretlen volt, a tettesek után szinte semmi nyom nem maradt. Öt évvel, négy hónappal és huszonkilenc nappal később, 1965. április 14-én a két gyilkost, a harminchárom éves Richard Eugene Hickockot és a harminchat éves Perry Edward Smitht felakasztották a lansingi fegyházban. Ennek a hat embernek az életével és halálával foglalkozik a nálunk is jól ismert amerikai író, Truman Capote alkotása, melynek műfaját ő maga így határozta meg: tényregény. Ezzel azt akarja az olvasók tudomására hozni, hogy könyvében minden egyes mozzanatnak szigorú valóságalapja van: minden egyes esemény úgy történt, minden egyes szó úgy hangzott el, ahogy az anyagot elrendező, a művész-riporter szerepét betöltő író e lapokon elénk tárja.

91c-g1ztwtl._sl1500_
elérhető
31

Colm Tóibín - Brooklyn
Az ​1950-es évek Írországában vagyunk, és Eilis Lacey sok fiatal ír lányhoz hasonlóan nem dúskál a lehetőségekben. Ezért amikor nővére elintézi, hogy kivándorolhasson New Yorkba, Eilis tudja, hogy mennie kell, s első ízben kell maga mögött hagynia családját és otthonát. Amikor megérkezik a zsúfolt brooklyni albérletbe, csak arra tud gondolni, mit áldozott fel. Távolra került otthonától és honvágya van. Aztán amikor az első tapogatózó lépéseket teszi a barátság és talán valami más felé is, olyan hírt kap, ami miatt vissza kell térnie Írországba. Ott szörnyű dilemmával néz szembe a kötelesség és a nagy szerelem közti rettenetes választással. Nick Hornby forgatókönyve alapján azonos címmel film készült Eilis történetéből, melyet február 4-től játszanak a magyar mozik.

Szilvási Lajos - Bujkál ​a hold
1956 ​novemberében a soproni erdőmérnöki akadémia hallgatóinak zöme elhagyja az országot, s Kanadába vetődik. Azt remélik, jó körülmények között folytathatják tanulmányaikat. Néhányukat valóban fel is veszik az erdőmérnöki főiskolára, többségük azonban fakitermelő munkára kerül, ahol munkavezetőik szinte fegyencként kezelik őket. Közülük öt fiú a szökést választja, abban a reményben, hogy egy honfitársuk kanadai farmjára menekülhetnek. Ezt az emberfeletti vállalkozást, bujdosásukat a vadonban, az ismeretlen kanadai őserdőben, mondja el a drámai fordulatokban gazdag regény.

Csingiz Ajtmatov - A ​versenyló halála
Híres ​versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret... S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halált, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De „az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral”. Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját... És fel-felréved előtte a fiatalkora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud... A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás: Gülszári haldokló testében a gazemberek uralma alatt élő, hitét, illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő ember riadt szíve dobog.

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Lőrincz L. László - Rekviem ​a kacsalábért
"Izgatottan ​felemelkedett, elnyomta a cigarettáját, és járkálni kezdett a szobában. - De nem baj, csak csinálják. A mustnak is forrnia kell, hogy bor legyen belőle. Csak vigyázni kell, nehogy megfulladjunk a gázban. Hát én nem fulladok bele, az hétszentség... De az új bor kimérésénél már ott leszek, mégpedig az elsők között. Ebben biztos lehetsz! Úgy néztem rá, megbabonázva, mint áldozata a kígyóra. Úgy hiszem, midnent megtettem volna, amit csak kíván. Egyszerűen minden ellenállásomat megtörte az a tudat, hogy van valaki a közelemben, aki tudja, mit akar. Akinek legalább van valami elképzelése a jövőt illetően. Jól kijárkálta magát, aztán visszaült az asztalhoz. - Nincs más tennivalónk, mint hogy megvárjuk, hogyan alakulnak a dolgok... Addig meg szépen elleszünk itt. Nem igaz? Valahogyan egész természetes lett számomra, hogy amiként birtokba vette a lakásomat, a ruhaakasztómat, a székemet, olyan egyszerűen és természetesen engem is a birtokába vesz. Hol volt már az én ellenállásom, büszkeségem vagy éppen haragom? Nem maradt más bennem addigra, csak félelem."

Emmanuelle Arsan - Emmanuelle ​- Lecke a férfiakról
A ​ma már legendás Emmanuelle először 1959-ben jelent meg egy obskurus párizsi kiadónál, álnéven. Azóta számtalan változatban kering, több filmváltozat, videokazetta, folytatás készült belőle, s mind a mai napig cseppet sem vesztett aktualitásából: tavaly jelent meg a Laffont kiadónál az első teljes és véglegesnek tekinthető változat. Harminc éve tart tehát az Emmanuelle diadalmenete, s a könyv méltán nyerte el "az évszázad erotikus regénye" címet. A minden eddigi rekordot megdöntő példányszám persze nem magyarázható pusztán az erotikával: kellett hozzá egy remekül megrajzolt nőalak, Emmanuelle, a maga "erotikái zsenialitásával", kellett egy másik izgalmas, markáns figura, az olasz Mario, aki lázadó-felszabadító szónoklatait végül tettekkel igazolja, s végül, de nem utolsósorban, kellett egy jó tollú szerző (akit történetesen szintén Emmanuelle-nek hívnak), aki nagyon ravasz szerkesztésmóddal tartja ébren az olvasó érdeklődését: az erotika végig ott lebeg a levegőben, mindig történhet valami, de sokszor mégse történik semmi - aztán a legváratlanabb pillanatokban csap föl, mindig meglepetésszerűen, mindig elemi erővel. A könyv megjelenésével egy időben a könyv filmváltozatát a mozik is műsorukra tűzik.

Elena Ferrante - Briliáns ​barátnőm
Lila ​Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született, Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A _Briliáns barátnőm_, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a _Nápolyi regények_ első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését, és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Covers_51
elérhető
5

Kertész Ákos - Makra
"Nem ​csak az a kérdés foglalkoztatott, hogy Makrának, egy ilyen tisztességes, rendes pasinak miért kell meghalnia, hanem egy ennél sokkal fontosabb, sokkal általánosabb kérdés is: Miért van az, hogy az emberek ahelyett, hogy megpróbálnának a tömegből kiemelkedni, kiválni, jobban szeretnek elbújni a tömegben."(idézve Kertész Ákos utószavából.) Makra Ferenc lemezlakatos, akit külseje, tehetsége, érdeklődése egyaránt kiemel társai közül. Irtózik a "eltűnéstől" el szeretne bújni a tömegben, de ez éppúgy konfliktusba sodorja a környezetével, mint a "makra-ferencség" vállalása. Letagadja szerelmét, tehetségét, erejét. Mire felismeri tévedését - tíz év reménytelen küzdelem után - már nincs visszaút, nem lát más kiutat, és öngyilkosságba menekül. Kertész Ákos, aki eredetileg filmrendezőnek, operatőrnek készült, és sokat forgott a filmvilágban, mesterien bánik a drámai témával, láttatja az eseményeket, és a regény hömpölygő szövege mindvégig fenntartja a feszültséget. Ezt tolmácsolja nagyszerűen Vallai Péternek az érzelmeket a kornak megfelelő intenzitással átélő előadása.

1214654
elérhető
30

Donnie Eichar - Halálhegy
1959 ​februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban. A szerző, Donnie Eichar útra kel, hogy maga is végigjárja a tragikus véget ért fiatalok útját az orosz télben. Izgalmas, fordulatos dokumentumregénye az áldozatok eddig publikálatlan naplói és fényképei, nyomozati iratok és több tucatnyi interjú segítségével most először derít fény arra, mi is történt a Halálhegyen azon az ominózus éjszakán. "Lebilincselő történet, legalább olyan drámai, mint Jon Krakauertől az _Ég és jég_." Booklist Donnie Eichar Floridában született, történetmondó családban. Neves televíziós és filmrendező, producer. A kaliforniai Malibuban él.

Mezey Katalin - Lyukak ​az osztálykönyvben
A ​költőként és prózaíróként egyaránt ismert Mezey Katalin története nyolcadikosok között játszódik, és az általános iskola befejezésével járó izgalmakat eleveníti meg. A regény konfliktusa valóságos konfliktus, még ha nem is a mában, hanem a sok szempontból ellentmondásos félmúltban játszódik. Történik ugyanis, hogy az osztálykönyvből kivakartak néhány érdemjegyet. Három bukásra álló leány a vétkes, de bűntársukká akarnak tenni egy jeles tanulót is, Erzsit, a regény hősnőjét, akinek eltüntetik a véletlentül becsúszott tornaegyesét. A tanárok persze vadul nyomoznak, s a gyanú Erzsire terelődik. Mit csináljon hősnőnk?! Elárulja osztálytársait?! De miként háríthatná el másképp a vádat? Az erkölcsi kérdést még csak bonyolítja a kor rideg szemlélete, képmutatása. Így a kislány szinte a történelemmel, az ötvenes évek szellemével is összeütközésbe kerül.

Szilvási Lajos - Egyszer-volt ​szerelem
A ​világ másik végéről ér haza két esztendő után Holló Péter, soproni erdőmérnök-hallgató. Annyi más fiatallal együtt, kalandvágytól űzve vágott neki a világnak 1956 novemberében. Fél Európán át hányódva jutott maroknyi társával Kanadába. Ott azonban nem a tanulás lehetősége várta, hanem valóságos rabszolgamunka egy fakitermelő telepen. Ötödmagával megszökött, de végül csak egymaga vergődött haza, a könnyelműen elhagyott ősi városba. Vissza tud-e illeszkedni az életbe, képes lesz-e meglelni helyét a főiskola közösségében, s visszatalál-e Krisztinához, életének egyszer-volt szerelméhez?

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

Galgóczi Erzsébet - Ez ​a hét még nehéz lesz...
Galgóczi ​Erzsébet 6 kisregénye található a kötetben: Félúton, Pókháló, Kinek a törvénye?, Közel a kés, Szent Kristóf kápolnája, Törvényen belül.

Sebes Gusztáv - Örömök ​és csalódások
A ​labdarúgás híveinek, ha szép emlékeket keresnek, nem kell a messzi múltba menniük. Elég, ha az ötvenes évek sikereit idézik maguk elé. Azokat az éveket, amikor nem ok nélkül tartották a magyar labdarúgó válogatottat a világ legjobb csapatának, amikor megnyerték az Európa Kupát, legyőzték az angol válogatottat, amikor a világbajnokság ezüstérme kudarcnak minősült. Sebes Gusztáv, és ez ma már sporttörténeti tény, volt e sikerek legfőbb kovácsa. Ha csak erről az időszakról írna, már ez is indokolttá tenné könyve megjelentetését, de írása ennél sokkal többet nyújt. Önéletrajzában egy munkásgyerek életét eleveníti fel, aki dédelgetett nagy szerelmével, a labdarúgással a szívében, nyitott szemmel járja útját, vállalva a harcot osztályáért, nemzetéért, ott igyekszik használni, ahol a legtöbbet tudja nyújtani. A labdarúgás világszerte elismert szakembere így ír bevezetőjében: "Hogy az én szerepem a sikerekben és a néhány kudarcban mennyi volt, mit tettem és mit kellett volna tennem, vagy éppen mit tehettem, azt igyekszem őszintén megírni. A kérdések eldöntését azokra az olvasókra bízom, akik a labdarúgást úgy szeretik, mint én."

Berkesi András - A ​fekete mappa
Mondja, ​monsieur Kovácsy, hogyan tudna ön Magyarországra utazni? - kérdezte Legrand. - Csakis illegálisan, felügyelő úr. A saját nevemen nem utazhatok. Nagyon jó volna tudni, vajon mi szerepel rólam a magyar határőrség fekete mappájában. - Mi az a fekete mappa? - Ez egy kézikönyv féleség, ami ott van minden útlevelet vizsgáló határőrnél. Megnézi az útlevelet, aztán a könyvet, hogy szerepel-e benne a beutazó neve. - Akkor is ha az útlevelébe bele van pecsételve az érvényes vízum? - Azt, hogy jelenleg hogy van, nem tudom... De akárhogyan is változott az ellenőrzés, nekem át kell mennem. Van még másféle törlesztenivalóm is...

Rakovszky Zsuzsa - A ​hullócsillag éve
Az ​ötvenes évek egy határszéli kisvárosban. Színeit vesztett környezet, a vitrinből eltünedező tárgyak, átalakított, egyre kopottabb ruhák. Egy anya és a lánya. Rakovszky Zsuzsa különleges szemléletmóddal megírt költői regényének főhőse egy gyermek, akinek szeme a világra nyílik, s ugyanazzal a kíváncsisággal figyeli a szomszéd kislány titkait, mint a felnőttek beszélgetéseit. És főhőse egy anya, egy fiatal nő, aki készül tisztességgel átbotorkálni az életen, miközben ő is, mint sokan mások a környezetében, egy másik, szabad életről ábrándozik, amely "odatúl", a határ túloldalán várná... A hullócsillag éve a határok regénye. Anya és gyerek, férfi és nő keresi a határokat egymás között a tűrhetetlenség határvidékén.

Kate Alcott - Hollywood ​lánya
Vajon ​ki hívott meg az Oscar-gálára? - töpreng Jessica Malloy 1959-ben a New York-i lakásában. Hogy vehetne részt a díjátadón, amikor megfogadta, hogy soha többé nem tér vissza a szülővárosába, Los Angelesbe? Jesse ugyanis Hollywoodban nőtt fel. Az édesapja Ingrid Bergman sajtósaként dolgozott, ő pedig kislány korától kezdve bálványozta a svéd filmsztárt, akit nemcsak az elegancia és az ártatlanság megtestesítőjének, hanem tökéletes családanyának is tartott. Egészen addig, amíg 1950-ben ki nem tör a botrány: Ingrid gyermeket vár olasz szeretőjétől, Roberto Rossellini filmrendezőtől... A katolikus neveltetést kapott Jesse számára különösen nagy erkölcsi dilemmát jelent, mit gondoljon a korábbi példaképéről. Ráadásul az események veszélybe sodorják az édesapja munkáját is. Amikor pedig régi titkok derülnek ki a szüleiről, Jesse fokozatosan megérti, hogy az élet - és a szerelem - sokkal bonyolultabb, mint amilyennek addig hitte.

E. L. Doctorow - Daniel ​könyve
"...Ez ​történik velünk, a koncepciós perek gyermekáldozataival: szívünk rászokik a cselvetésre, agyunk éles karomként akaszkodik mindenbe. Az ilyen ravaszságot a lélek mélyébe égetik, ez csak tűzben kovácsolódhat. Semmi sem akadályozhatja meg, hogy szomorú sorsunkat készséggel fel ne használjuk; fájdalmunk sem akadályozza meg az árulásunkat; szülői örökségünket a legméltatlanabb célra is elfecséreljük..." - vallja Dániel, annak a Paul és Rochelle Isaacsonnak a fia, akiket 1954-ben villamosszékbe ültettek, mert "eladták az amerikai atomtitkot a szovjeteknek". 1954 - a hidegháború korszaka és 1967 - a nagy diákforrongások, a vietnami háborúba terelt fiatalok behívó-égetései, a Pentagon előtti tüntetések ideje - között feszül ki a regény sok-sok húrja. A Ragtime, a Világkiállítás világhírű szerzőjének ez a korai regénye első ízben most jelenik meg Kelet-Európában, és ad hírt arról, mit jelentett egy koncepciós per áldozatai gyermekének lenni, és hogyan nőttek fel ezek a gyermekek.

Berkesi András - Vihar ​után
„...Bárdi ​kényelmesen előbbre lépett, tovább rágta a gyufaszálat. Robi bosszankodott, hogy miért bőszíti fel Bárdi a fegyvereseket. – „Felesleges hősködés” – gondolta. A géppisztolyos a szakállasra nézett, aki egy dossziéból papírlapokat szedett elő. Horváth – arcán a részegek bárgyú mosolyával – nekitámaszkodott az ajtófélfának, és dudorászott. A fegyveres férfi arcáról eltűnt a mosoly. Ingerülten Bárdi elé lépett. A szakállas, mintha álomból ébredt volna, elfordult. – Mi van, bajtársam? – kérdezte halk, fuvolázó hangon. – Ez a nyomorult már megint kötekedik – válaszolt a géppisztolyos, aztán ismét Bárdi felé fordult. – Köpd ki a szádból! Robi már nem bírta idegekkel. – Százados elvtárs! Ne, minek csinálja… ezt… a… Bárdi a fiúra nézett, majd ismét a felkelő felé fordította fejét, s anélkül, hogy a szemét levette volna a fegyveres arcáról, a lába elé köpte a gyufaszálat… A fegyveres olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná ütni, de a szakállas megfogta a karját...”

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.

Kőszegi Imre - A ​pesti lány
Nem ​tudom pontosan, hány évesek lehettünk, de már mindnyájan kiábrándultunk egy-két ideálunkból és így tapasztalt férfiaknak hittük magunkat. Kezdtük lenézni a "mindig nyavalygó, nyafka, anyás" lányokat. Ekkor egy igazi pesti fruska érkezett nyaralni a mi kis városunkba. Csinos, elegáns, bátor fellépésű, éles nyelvű, hetyke járású sok mozit és színházat látott, nagyszerűen táncoló pesti fruska. Csakhamar körülötte forgott az egész gimnázium, ő pedig nagy fölénnyel ugratott valamennyiünket, sorra mindenkinek kiadta az útját, mondván, hogy neki egy vidéki fiú - smafu. No, erre aztán a vidéki fiúk meg a vidéki lányok összefogtak, hogy megmutassák, ők is tudnak valamit... Így kezdődött az a dolog, amiből az író vallomása szerint A pesti lány megszületett.

Gaston de Gerlache de Gomery - Újra ​az Antarktiszon
Az ​1957-58-as Geofizikai Év alkalmából több ország - köztük Belgium is - expedíciót küld az Antarktiszra. A belga expedíció vezetője, e könyv szerzője, tartalékos repülőparancsnok, akinek apja 1897-99-ben már megjárta a Déli-sarkvidéket. Egy modern sarkvidéki expedíció egészen más természetű, mint a régebbiek. A róla írt könyvnek sem a kínszenvedés, az embertelen túlterhelés, a fagyhalál romantikája áll a középpontjában, hanem a technikai felszerelés, a szervezettség, a tudományos felkészültség, a nemzetközi összefogás másfajta romantikájával imponál. Egy modern expedíció kutatási terveit csak akkor tudja végrehajtani, ha tagjai szakemberek. A belga Déli-sarkvidéki expedíció tizenhéttagú törzscsoportja pilótákból, rádióműszerészekből, mérnökökből áll és természetesen orvos meg filmoperatőr sem hiányzik. Az expedíció tagjait és felszerelését két hajó szállítja az Antarktiszra. A járműszállítón kívül van repülőgépük, helikopterük, vannak hernyótalpas motorkocsik, kutyás szánok. Erőműtelepet, jól felszerelt műhelyeket, kutató laboratóriumokat, lakóházat építettek fel maguknak otthonról hozott, előrekészített elemekből. A kutatócsoport a hosszú sarkvidéki éjszaka idején a bázison folytatja munkáit. Ezt a nem minden nehézséget nélkülöző életet a szerző kedélyesen, jó humorral ábrázolja.

Covers_117836
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Nehéz ​esztendők krónikája 1949 - 1953
A ​Nehéz esztendők krónikája c. kötet arra vállalkozik, hogy Magyarország történetének 1949-1953 közötti periódusával megismertesse az olvasót és egyeben beavassa a korszak levegőjébe is. A jelen kötet időrendi sorrendben közli Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének 1949. január és 1953. június közötti fontosabb eseményeinek forrásait. Nem "titkos" dokumentumokból, hanem párthatározatokból, törvényekből, rendeletekből és egyéb jogszabályokból, parlamenti megnyilatkozásokból, sajtóközleményekből stb. válogat a kötet, amelyek a korszakra leginkább jellemzőek. Így a kiadvány több mint 70 dokumentuma tájékoztat a polgári pártok feloszlatásáról, illetve az egypárt rendszer kiépítéséről, továbbá a politikai életben elkövetett törvénysértő eljárásokról: a koncepciós perekről és a vidékre történő kitelepítésekről. Emellett olvashatunk a népgazdasági tervekről, a háborús jóvátétel teljesítéséről, a mezőgazdaság megadóztatásáról, ezen kívül a fakultatív vallásoktatás bevezetéséről, az állam és a katolikus püspöki kar megállapodásáról, az Írószövetség kongresszusáról stb. A dokumentumgyűjtemény hitelesen, a történettudomány megalapozott módszereivel mutatja be az általa vizsgált időszakot. A dokumentumokat mindig teljes terjedelemben teszi közzé, s azokat minden esetben hosszabb-rövidebb jegyzetekkel is kiegészíti. Mindez hozzájárulás ahhoz, hogy az olvasó mélyebben és sokoldalúbban tájékozódjék e négy " nehéz esztendő" történetében. A kötetet Balogh Sándor egyetemi tanár szerkesztette, az összeállításban Főglein Gizella egyetemi adjunktus és Szakács Sándor egyetemi docens vettek részt, akik a magyar népi demokrácia történetének ismert kutatói.

Berend T. Iván - Gazdasági ​útkeresés 1956-1965
A ​vizsgált évtized jelenünk szerves része. Mégis indulásától már negyedszázad, egy emberöltő választ el. A világ gyors változásai is hangsúlyozott távlatba helyezték és ezáltal értelmezhetőbbé tették közvetlen múltunkat. S nem utolsósorban rendelkezésre állnak a források, közöttük a levéltárak eddig még fel nem tárt gazdag állagai. Az 1956 és 1965 közötti évtizedet tehát ugyanazon források felhasználásával, ugyanazon módszerekkel kísérelhetem meg vallatóra fogni, mint korábbi, "befejezett", régebben letűnt korokat. Bár még az egyes meghatározó személyiségek szerepének értékelése úgyszólván lehetetlen, mégis a korszak szereplői ott élnek, vitáznak, döntenek munkám lapjain. Jelen vannak cselekedeteikkel és nézeteikkel. Ennél többet a jelenkor kutatója nem tehet. Talán még ennyit sem. Félig ugyanis megszegtem Voltaire tanácsát. A francia bölcselő úgy vélte: "nem hiszem, hogy a történetírásnak az élőkről is szabad beszélnie". Mégis történelmet próbálok írni, s ezzel részt vállalni a vitákban, a "történelmet alakító felismerések kialakításának közös munkájában." Berend T. Iván

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Augustin Buzura - A ​hallgatás arcai
A ​fiatal - 1938-ban született a máramarosi Kővárberencén - kolozsvári kutatóorvosnak és neves lapszerkesztőnek ez a negyedik könyve. Az első kettőt éppen csak észrevették, a harmadik viszont - amely magyarul is megjelent "A kintiek" címmel 1974-ben - nagy föltűnést keltett, sőt vihart kavart. Ez a regénye 1974-ben jelent meg Bukarestben, s ha lehet, még nagyobb érdeklődés kísérte, mint előző regényét. Méltán, mert Erdély három évtizedének izgalmas és páratlanul tárgyilagos történelmi-társadalmi freskóját adja - a háború utolsó hónapjaitól napjainkig. Ez a mozgalmas, apró részleteiben is kidolgozott freskó három ecsettel készült: hárman mondják el - háromféleképpen - e korszaknak sok buktatóval, tragédiával terhes történetét. A regényalakok sorsa egyben történelem is, Erdély legutóbbi három évtizedének keserű, de reményt is csillantó története: a régi és az új rendszer nagy összeütközésében voltaképpen mindenki áldozat, valamennyien a történelem meghurcoltjai és kárvallottai; a történelem nagy sodrásában, az egymást követő történelmi-társadalmi földcsuszamlásokban igaz és tiszta embernek maradni iszonyúan nehéz, ha nem lehetetlen éppen - ezt sugallja az író, ezt ábrázolja kitűnően megformált alakjainak sorsában, a regényírás minden korszerű eszközének birtokában, az emberi lélek fölényes ismeretében.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Egy ​házasság előtörténete
Kolozsvári ​Grandpierre Emil könyve nem része az önéletrajzi ciklusnak, de a családi dokumentumok, feljegyzések, emlékek kutatása közben találkozott az író Árvai Ákos vegyészmérnök és Turányi Eszter az ötvenes években kitelepített egykori követ lányának történetével. A két fiatal életében a család és a kor, a körülmények sors- és jellemformáló hatását, erejét kivánja bemutatni. A rendkívül olvasmányos, szerelmi szálakban, erotikus jelenetekben gazdag, fordulatos regény a törvénysértések, kitelepítések éveiben, feszült történeti háttér előtt pereg, amikor nemcsak az idejétmúlt családi hagyományok, hanem az eltorzult társadalmi viszonyok a korszak "illemtanának elvárásai" sem kedveztek a hivatásukat, életformájukat kereső szereplők önmegvalósításának. Az író a hamis, kiüresedett polgári erkölcsöket éppoly kíméletlen, gyilkos iróniával ábrázolja, mint az életörömöt, a cselekvési energiát pusztító "csodakádereket".

Amalia
elérhető
0

Sylvi Kekkonen - Amalia
Hideg ​van. A levegő áttetszően tiszta és éles. Magas az égbolt... Az eevalai útelágazásnál Amalia felszáll az autóbuszra... Fia élénken lengeti sapkáját az elrobogó autóbusz felé... Ez a búcsú fiatalos pírt varázsol Amalia halvány rcára. Lehajtja fejt, ésegy pillanatra szemét is lecsukja, mintha el akarná rejteni tekintetét. De hamarosan összeszedi magát és megfakult kék szemével tűnődően néz előre, ahogy valamikor apja nézte a lenyugvó napot az őszi tarlók felett.

Szabó Róbert Csaba - Alakváltók
Az ​Alakváltók a román Sztálin-nak is nevezett hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, az ötvenes évekbe, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezet vissza bennünket, miközben keretéül a 89-es forradalom szolgál. A regény izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában. Ahogy az annyiszor előfordult már a második világháborút követően Romániában: nálunk, Kelet-Európában. A szárazság esztendeje gonosz dolgokat műveltetett az emberekkel, akik a szárazság törvényei szerint kezdtek élni, ezért aztán, amikor kitört a vihar, és észbontó pusztítást végzett, senki nem tébolyodott meg, mert már mindenki tébolyult volt. Sólyom és Szarvas megszökött, fegyvereket szereztek, fosztogattak és öltek, amikor meg már nem bízhattak senkiben, úgy döntöttek, odébbállnak. Pénzt gyűjtöttek, hamis útlevelet szereztek, és elindultak Jugoszláviába. Sólyom az indulás napján Csíkszeredában egy nővel hált, és ez a nő a Lieb zsidó házában lakott, csakhogy Liebék akkor már nem voltak otthon, talán nem is voltak egyáltalán életben, mert 1954-et írtunk, abban az időben kevés embernek adatott meg az élet kiváltsága. Hát így kezdődik az elbeszélés.

Kov%c3%a1ts_judit
elérhető
9

Kováts Judit - Elszakítva
Hol ​a haza? Menni vagy maradni? Ezekkel a kérdésekkel kell szembenéznie két felvidéki birtokos család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének 1944 és 1953 között. Egy olyan évtizedben, amelyben az impériumváltás, a teljes jogfosztottság sújtja a kisebbségi sorsban élőket, és akikre a kommunista hatalomátvétel élesedő osztályharca miatt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon nem vár más, csak nélkülözés és alávetettség. Ebben az évekig tartó, nyomorúságos és feszült helyzetben lesz szerelmes a regény két főhőse, akik a határ két oldalán elszakítva keresik a boldogság útját. Vajon mit tartogat számukra a jövő? Kováts Judit új könyvében folytatja a Megtagadva című első regényében megkezdett utat: a huszadik század nagy történelmi traumáit dolgozza fel történészi alapossággal, hétköznapi embereket választva hőseiül, akik alulnézetből szemlélik és kirekesztve szenvedik el a régi rend lerombolását, egy új világ nyitányát.

Kollekciók