Ajax-loader

'1920-as évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

A_farkasmen
A ​farkasmenyasszony Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​farkasmenyasszony
Az ​1973-ban megjelent válogatás, A fiúk téli kalandozása Waltari, Pennanen, Haavikko, Huovinen és Oksanen kisregényeivel mutatta be a modern finn életet. A farkasmenyasszony című kötet ezt a képet egészíti ki, mintha Aleksis Kivi hőseinek nyomában haladnánk: A hét testvér az őse a klasszikus és modern finn prózának egyaránt. Aho, Pakkala, Jotuni, Kallas, Kianto és Schildt műveiben (a kisregények megjelenésük időrendjében szerepelnek a kötetben) a századforduló és a XX. század első harminc évének eseményeivel találkozunk, a valóság tükörképével - és "égi másával" is, mert még a munkás hétköznapok rajzát is (A vasút és a Hétköznapok című kisregényekben) át- meg átszövi a népi hagyományok költészete, a Farkasmenyasszony, A vörös vonal és a Boszorkányégető című írásokban viszont a fantasztikus elemek ellenpontjaiként mindegyre felbukkan a fanyar és kijózanító realitás, a finn ember természetközelségéből fakadó, mindent beragyogó derűs életbölcselet, a sajátos, száraz finn humor, és a "földi szerelem": a család, a gyermekek, a boldogság utáni vágy.

Gaál Gábor - Vidéki ​történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erich Maria Remarque - Három ​bajtárs
A ​húszas évek végén három fiatalember téblábol Berlinben. A világháborút ugyan túlélték, de igazi életüket, személyiségüket otthagyták a lövészárokban. Tengődnek egyik napról a másikra, járják a kocsmákat, éjszakai lokálokat, kurvákkal, selyemfiúkkal, lecsúszott egzisztenciákkal beszélgetik végig a napot, csak pillanatnyi jelenük van, múltjuk, jövőjük nincs. És akkor feltűnik Patrice, a gyönyörű, tüdőbajos lány, beleszeret az egyik fiúba, a boldogság szele meglegyinti őket, de mindketten tudják, a beteljesülés soha nem érkezhet el, hiszen a tragédia ott lebeg a fejük fölött...

Zilahy Lajos - Halálos ​tavasz
Budapest, ​egy előkelő szálloda dolgozószobája. Elegáns, komoly fiatal férfi ül az íróasztalánál és levelet ír. Megírja tizenöt éve nem látott barátjának, miért is búcsúzik el az élettől néhány perc múlva. Zilahy Lajos, minden idők talán legnépszerűbb magyar írója. Első bestsellere, a Karády Katalin és Jávor Pál által örök időkre filmként is klasszikussá vált regénye, a Halálos tavasz a világ legegyszerűbb története. Egy fiú szeret egy lányt, aki mást szeret. Csak ennyi. Semmi több. Talán ebben rejlik a csoda. Talán ezért szeretjük annyira, már oly sok-sok éve. És fogjuk is szeretni, amíg csak könyv és szerelem lesz a világon.

Erich Maria Remarque - Nyugaton ​a helyzet változatlan
Erich ​Maria Remarque 1898-ban született, s a tanárképző padjából került az első világháborúba. Húszéves korában szerelt le. Ő és társai, akikkel egyszerre vonult be, semmi egyebet nem láttak a világból, csak az iskolát és a frontot. A Nyugaton a helyzet változatlan az ő szenvedéseik és kiábrándulásuk története. Hőse, Paul Baumer, csak apró vonásokban különbözik társaitól. A lövészárok élete nagyjából egyforma emberekké gyúrja őket. A front iszonyata mindent kiéget belőlük, egyetlen erényük, egyetlen kincsük marad: a bajtársiasság. Megrázóan igaz, őszinte írás ez a regény. Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.

Danielle Steel - Erősebb ​a szerelemnél
Egy ​szörnyű éjszakán a 20 éves Edwina egycsapásra felnőtté válik, amikor elveszti vőlegényét, és öt kisebb testvérével egyedül kell beszálniuk a Titanic mentőcsónakjaiba. Anyjuk nem tart velük... Nem hagyja el férjét, akinek a süllyedő Titanicon kell maradnia... Edwina már tudja, hogy anyjuk helyett ő lesz testvérei anyja, évekig értetlenül áll a kérdés előtt: hogyan lehetett erősebb egy asszony szerelme a férje iránt, mint gyermekeinek szeretete.

Danielle Steel - Erősebb ​a szeretetnél
A ​Titanic, a valaha épített legnagyobb hajó első útjára indul... és azon a végzetes éjszakán darabokra törik egy különleges család élete és jövője is. A húszéves Edwina Winfield egy csapásra felnőtté válik, amikor angliai eljegyzéséről hazafelé tartva szüleit és vőlegényét egyszerre veszti el a szörnyű tragédiában. Öt kisebb testvérével beszáll a Titanic mentőcsónakjába, ám anyjuk nem tart velük. Nem hagyja el férjét, akinek- a lány vőlegényével együtt- a süllyedő hajón kell maradnia. San Franciscóba visszatérve Edwina neveli kistestvéreit, irányítja a családi vállalkozást és próbálja egyben tartani a népes famíliát. Ám néha-néha,amikor az emberfeletti munka engedi, elsiratja a Titanicon maradt vőlegényét és édesapját. Csak anyja iránt táplál felemás érzéseket: sehogy sem tudja megérteni, hogyan lehetett erősebb az asszony szerelme a gyermekei iránt érzett szereteténél...

P. C. Wren - A ​sivatag titka
Az ​Kék Csillag története tovább folytatódik Beaujolais francia tiszt ismeretei alapján. Beaujolais a nagy francia szaharai birodalom megteremtésének eszköze, célját azonban pániszlám törekvések keresztezik. Izgalmas sivatagi kalandjai az arabokkal az egzotikum lebilincselő erejével hatnak...

P. C. Wren - Az ​ideál csókja
A ​könyv az előző két kötetből (A kék csillag, A sivatag titka) már ismert szereplők sorsát szövi tovább. Az iszonyatos kínzógödörben haldokló idegenlégiósok közül az életben maradottak szemszögéből meséli el az izgalmas történetet. A regény és egyben a trilógia végén a Kék Csillagról is minden kiderül...

Covers_144232
elérhető
2

Ivan Olbracht - Anna
Az ​építési vállalkozó úr felesége minden új cselédjének egy köteg újságkivágást ad elriasztó olvasmányul a nagyváros világától. Annának is meg kell ismerkednie a rá leselkedő veszedelmekkel, a Landru és Kiss meg a többi, hiszékeny nőket elcsábító s végül meggyilkoló szörnyetegekkel. És az elriasztás hatásos: Anna, az építészné tanácsa szerint még a házbeliekkel sem áll szóba. Ám éppen a vállalkozó különös és sötét események késztetik végül arra, hogy elfogadja egy talpraesett házbeli kiscseléd, Marenka közeledését. Az ő révén ismerkedik meg egy másik világgal, kerül el egy munkásgyűlésre, s az új világgal a szerelem is belép az életébe. Hogyan válik Toník, a vasgyári munkás oldalán Annából, a buta kis parasztlányból öntudatos proletárasszony az 1920-as viharos, forradalmi megmozdulásoktól teljes esztendő során, ezt mondja el a regény izgalmas események szálára fűzve, viszonylag kis felületen is tökéletes és teljes körképet adva a húszas évek csehszlovák társadalmáról, a magyar emigráns forradalmár alakjától, nagypolgárok, kispolgárok, besúgók, a munkásügyet eláruló munkásvezéreken át a forradalomért megalkuvás nélkül harcolókig felvonultatott szereplők színes sorával.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Tizenkét ​szék
Ippolit ​Matvejevics elhunyt anyósa ülőgarnitúráját üldözi, pontosabban az egyik székbe rejtett kincset. Önjelölt segítője, Osztap Bender, a „nagy kombinátor” egy megnyerő szélhámos. Hőseinknek nem szegi kedvét, hogy nem tudni, hová került a 12 szék és melyik is rejti az ékszereket, amelyekre más is vadászik. Kezdetét veszi egy városokon átívelő komikus hajsza a húszas évek Szovjetuniójában, kincsvadászat a régi és az új rendszer különös figuráival, ahol nem csak a történet abszurd, hanem a hátteret adó valóság is. „Olyan, mintha Rejtő Dosztojevszkijt olvasott volna…” „Ami a legjobban tetszett a könyvben, az az, hogy mennyiféle nagyszerű karaktert felvonultat. És mindet kíméletlenül ki is parodizálja, nagyszerű stílusban. Le a kalappal a szerzők előtt.” „A Tizenkét szék valóban korrajz – igaz, nem a tényszerűség, inkább az abszurd oldaláról. … Az eredeti főszereplő saját maga karikatúrájává válik, miközben önjelölt segédje, Bender mint Rejtő-karakter meghatározhatatlan közegben lebeg.” „Fergeteges humora van, és szuper paródia.” (Idézetek a moly.hu-ról. A véleményező olvasók felhasználónevei sorrendben: pat, mrumus, PozAko, ppeva)

Richard Hughes - A ​fából való pásztorlányka
Richard ​Hughes 1976 tavaszán hunyt el, hetvenhat éves korában. Mi egyik legjobb barátunkat veszítettük el benne; jól érezte magát Magyarországon, szeretett itt lenni - a Duna-kanyar, egy hasonlat erejéig, utolsó befejezett regényében, A fából való pásztorlányká-ban is feltűnik. Hosszabb ideje betegeskedett, halála mégis meglepetésként ért mindenkit, hiszen a szikár öregúr, aki szinte utolsónak maradt itt az első világháború után induló fiatalemberek közül, még hatalmas munkára készült. Elmúlt hatvanéves, amikor belevágott az élete főművének tartott tetralógiába, amelynek a The human Predicament (Emberi sors) összefoglaló címet adta. Nem halhat meg, amíg be nem fejezi! Évtizedes előkészítő munkálatok, cédulázás, jegyzetelés, egy teljes korszak majd minden dokumentumának elolvasása után látott neki a műnek, amelyet nemzedéke minden emberi és társadalmi tapasztalatát összegző krónikának szánt. A The Human Predicament az utolsó európai "nagyregény" lett volna, ha elkészül. Az első világháborút követő években kezdődik: "szeretném elvinni egészen a második világháború végéig. A következő kötettel már viszonylag gyorsabban haladok - azt hiszem, egy-két éven belül készen is leszek vele. Aztán még három vagy négy kötet van hátra belőle, és azt hiszem, legalább száznegyven éves leszek, mire elkészülök az egésszel" - mondta Hughes a második kötet, A fából való pásztorlányka írása idején. A külön-külön is önálló egészet alkotó regények részben azonos szereplőket vonultatnak fel, de minden kötetnek más-más figura áll a középpontjában. Hughes regényfolyama két fő színhelyen játszódik, két hol különváló, hol egybefonódó cselekményszálat bonyolít; Németországban és Angliában - egy német, illetve egy arisztokrata családot szerepeltet. Az első kötet - Róka a padláson - elsősorban az angol ifjú története, de már feltűnik benne Franz, Augustine német unokatestvére is. A könnyen befolyásolható fiatal báró, aki a "Sörpuccs" idején még Reinhold Steuckelnek - a regényben a német nagypolgárság képviselője, fölényes intelligenciájú, ironikus kommentátor -, a család régi barátjának hatása alatt áll, később egyre fogékonyabbá válik a "nemzeti" eszmék iránt, és a további kötetekben valószínűleg osztálya jellegzetes útját járta volna be. Vélhetőleg ő lett volna a harmadik kötet központi alakja. A tetralógia második kötete a húszas évek elejétől a harmincas évek közepéig terjedő időszakot öleli föl. Legfontosabb eseményei Németországban játszódnak, s a "hosszú kések éjszakájá"-ban csúcsosodnak ki. A fából való pásztorlányka egyik legnagyobb teljesítménye a Hitler-portré, valamint a fasizmus genezisének, emberi-társadalmi természetének eszméket, mozgalmakat, embereket a világtörténelmi távlat iróniájával szemlélő rajza, amely azonban egyetlen pillanatra sem köti meg az indázó emberi sorsokat és a történetfilozófiai jelentőségű, ám merőben egyéni tragédiákat ábrázoló regényíró kezét, akit végül is a világtörténelmet végigélő ember érdekel a legjobban.

Lee Hays - Volt ​egyszer egy Amerika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dinah Jefferies - A ​teaültetvényes felesége
A ​tizenkilenc éves Gwen reményekkel és szerelemmel teli szívvel érkezik Ceylonba teaültetvényes férjéhez, Laurence-hez. A paradicsomi szépségű birtok azonban sötét titkokat rejt: egy elhagyatott sír a kertben, egy poros ruhásláda. A kezdeti boldogságnak hamar vége szakad. Laurence megváltozik: kiszámíthatatlanul, távolságtartó módon, mogorván viselkedik a lánnyal. Nem hajlandó magyarázatot adni a rejtélyekre sem, hagyja, hogy a felesége kétségek közt vergődjön. Gwen teherbe esik, Laurence boldog, de az igazi nehézségek csak most kezdődnek.: az ikrek születése szívbemarkolóan nehéz döntés elé állítja Gwent, és ettől kezdve tragikus titok terheli az ő szívét is. A lebilincselően izgalmas regény az 1920-as években, Ceylon szigetén játszódik, és még az utolsó oldalakon is váratlan fordulatokkal lepi meg az olvasót. Dinah Jefferies Malajziában született, kilencévesen költözött a szüleivel Angliába. Mélyen a szívébe zárta Délkelet-Ázsia és a Távol-Kelet világát, és gyerekkora óta számtalanszor járt arra. Az írónő élt kommunában egy rockbandával, dolgozott festőművészként, élt Olaszországban és Spanyolországban. Jelenleg Angliában él a férjével, és minden idejét a regényírásnak szenteli.

François Mauriac - Regények
Mauriac ​négy legizgalmasabb, legdrámaibb kisregényét olvashatjuk ebben a kötetben: ifjúkora egyik első remeklését, az _Anyaisten_ -t, érett kora két mesterművét, _A szerelem sivatagá_ -t és a _Thérése Desqueyroux_ -t, s végül öregkora egyik remekművét, _A kis idétlen_ -t, amely Mauriacot ma is tehetsége töretlen fényében mutatja. Az _Anyaisten_ a zsarnoki, a kisajátító, anyai szeretet drámája, _A szerelem sivataga_ a pusztító, sóvárgó, beteljesületlen szerelem kétszólamú története, a _Thérése Desqueyroux_ egy önnön énjét és útját kereső, szenvedélyes lélek fényárny-játéka, és _A kis idétlen_ egy szeretetre vágyó, megnyomorított gyermeklélek gyötrelmes tragédiája. Csodálatosan sűrített, belülről ízzó stílusával Mauriac egészen átszellemíti, a nagy emberi sorstragédiák közelségébe emeli ezeket az alapjában mindennapi szerelmi és családi históriákat.

Tutsek Anna - Régi ​emlékek
Tutsek ​Anna írásainak színhelye a 20-as, 30-as évek Magyarországa, annak is polgári, kispolgári környezete. Zárt világ, melyben hősei mindennapi életüket élik, helyüket keresik a világban, igyekeznek boldoggá tenni napjaikat... A szerelem, a házasság, a biztos megélhetés, a boldog családi légkör, a tragédiák elkerülése, túlélése, a szegénységtől, annak megalázó voltától való menekülés... ezek hajtják a főszereplőket. Szimpatikus vagy kevésbé szimpatikus, csinos, fiatal lányok keresik a helyüket és boldogságukat, hivatásukat a világban. Csalódások és sikerek árán tanulják meg megbecsülni mindazt, amit saját erőfeszítéseikkel, kitartásukkal, becsületükkel elértek.

Hugo A. Bernatzik - Gari ​Gari
-Megadatott ​nekem, hogy tizenegy különféle törzset látogassak meg, 10 ezer méter filmet és 1400 fényképet készítve utamról. Köztük három olyan törzsrõl is, amelyeknek az életét még soha nem örökítették meg. Szokásaikról, kultúrájukról még senki sem hallott... Bernatzik expedíciója abban a történelmi pillanatban indult el a Nílus bölcsõje felé, amikor a fekete földrész utolsó érintetlen területeihez érkezett a civilizáció.

Széchenyi Zsigmond - Csui!...
Széchenyi ​Zsigmond pályája azt mutatja, hogyan magasodik egy szenvedély hivatássá, mondanivalóvá, könyvek kimeríthetetlen forrásává. Ő maga írja ezt meg nemrég, Ahogy elkezdődött című "vadász-emlékiratában", felidézve a gyerekkor első puskáját, az első zsákmányt, a régi fürdőházban berendezett madár-múzeumot, majd a vadászszenvedély növekedését, a mind rangosabb és rangosabb zsákmányt, az első őzet, az első szarvasbikát... A többiről már beszámolt régebbi, de ma is eleven és izgalmas könyveiben: távoli földrészek vadjairól és vadászatairól hozott híreket, beszámolókat haza. A puszta vadászszenvedély is érdekes útikönyveket szülhet; Széchenyi azonban többet akar adni ennél: írói eszközökkel életszerűen megjeleníteni azt, ami vele történt, odavinni bennünket a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével, ahol ő járt, mintegy szemlélőjévé tenni a vadászat sikerének és kudarcának, nehézségeinek és izgalmának; de közben arról sem feledkezik meg, hogy a világ nemcsak vadászból és elejtendő vadból áll, hanem különféle emberekből, tájakból, a történelem változásaiból is; és főként nem feledkezik meg arról, hogy a vadászat elveszti nemességét, puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül. A Csui!... Széchenyi Zsigmond első s mindmáig legnépszerűbb könyve. 1930-ban jelent meg először. színhelye Afrika, az az Afrika, mely idestova már a múlté; történelmi helyzete azóta óriásit változott és változik ma is. Vadjai mindinkább védett területekre szorulnak. A Csui!... még bepillantást nyújt az ősi állapotokba, az elefántvadászat megpróbáltatásaiba, amikor a dzsungel úttalan útjain, 40 fokos fülledt melegben, az utolsó kulacs vizet kortyokra beosztva követi az éber agyarasak nyomát az elcsigázott expedíció. A sorok közül még kihallatszik a bivalycsorda dübörgése, az oroszlán éjszakai ordítása. Afrika, igaz, megváltozott, de a kép, amit a könyv nyújt, ma is eleven, a vadászkalandok szívdobogtató izgalmát nem fojtotta el az idő. Széchenyi Zsigmond vadásznaplót ír, de könyve többet ad ennél: a biztos kezű leírás, az árnyalt stílus segítségével mintegy részeseivé tesz az eseményeknek, tájakat, embereket mutat be, s nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a vadászat puszta öléssé válik az íratlan vadászetika, a kellő áhítat és a természet lelkes, már-már tudósi szeretete, ismerete nélkül.

D33viv34
elérhető
1

Gulácsy Irén - Hamueső
Az ​1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

P. C. Wren - A ​Kék Csillag
A ​nagyértékű családi ékszert, a Kék Csillagot valaki ellopta... A három Geste fivér, hogy elhárítsa magáról a gyanút, a híres és hírhedt francia idegenlégióba jelentkezik szolgálatra. De a lopás vádja még a légióba is követi őket, mert társaik is meg akarják szerezni az értékes zsákmányt...

Maurice Druon - Finom ​famíliák
Egy ​Párizs környéki klinika különszobájában egy újszülött sír fel bölcsőjében. Négy nagyerejű, meglett férfi hajol feléje bizakodó büszkeséggel. Tudják, hogy mi vár Párizs leggazdagabb csecsemőjére: bank, cukorgyár, részvények, napilap, hírnév, kastély, földbirtok - hatalom és pénz. Egyszerre egy sziréna hangja vijjog fel messziről: a Zeppelin közeledik Párizshoz, 1916 januárját írjuk... Mi történik a hatalom és pénz uraival és várományosával, mi űzi-hajtja őket, hogy megtarthassák vagyonukat, befolyásukat, hogyan tipornak el minden szépet, nemeset, emberit, hogy elérhessék önző céljaikat, ezt mondja el izgalmas, fordulatos, sziporkázó és lüktető regényében a kitűnő francia, realista író. Druon világosan látja és láttatja egy társadalom kóros tüneteit és - bár tételszerűen nem fogalmazza meg a diagnózist - magát a betegséget nyomon követi éles szemmel a legapróbb részletekig. Ez az ügyesen, szellemesen felépített regény méltán nyerte el 1948-ban a legelőkelőbb francia irodalmi rangot: a Goncourt-díjat.

Edna Ferber - Mekkora? ​Ekkora!
A ​kis Selina, egy hivatásos kártyás árván maradt leánya Chichagóból a város környéki holland farmerek zárt világába csöppen. Itt, a nagy karrierek és a kemény, embert próbáló munka árnyékában próbál érvényesülni ez a különös, vonzó asszony, miközben sikerül megőriznie a finomság, szépség iránti érzékenységét. Csodálatos álmait fián keresztül szeretné megvalósítani - művészt, építészt nevel belőle -, ám a fiú egy milliomos feleségének bűvkörébe kerülve megszédül a gazdagság érintésétől, s úgy látszik, már-már elmerül a felső tízezer életének léha forgatagában... A michigani születésű, magyar származású írónő, Edna Ferber (1887-1968) a bestseller irodalom világszerte ismert képviselője. Első igazán híres műve ez a regény - eredeti címe: So Big -. Pulitzer díjat is kapott érte 1924-ben.

Herczeg Ferenc - Északi ​fény
A ​30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)

Hunya István - Emelt ​fővel
Hunya ​István 1894. október 1-én Endrődön született. Szüleivel, testvéreivel élte a kubikoscsaládok nyomorúságos életét. Már nyolcéves korában kondás a szarvasi határban, mert arra a kevés keresetre is szükség volt, amit a gazdák a gyermekmunkáért fizettek. A négy elemit is csak úgy tudta elvégezni, hogy októbertől áprilisig - amíg az állatokat nem lehetett a mezőre kihajtani - járta az iskolát. A kondásgyerek sorból kinőve béresnek szegődött. Alig volt húszéves, amikor menetszázadba sorolva őt is elindították a második világháború poklába. A pusztítást ösztönösen gyűlölte, de a lelkén bilinccsel, igaz akaratában korlátozva ő is rohamra indult a csukaszürke sereggel. Sorsán változtatni csak egyféleképpen tudott, hátat fordított az "Isten kegyelméből uralkodó császárnak" és a fogságba menekült. De 1917-ben önként fogott fegyvert és az orosz nincstelenek forradalmáért a Vörös Gárdában harcolt. 1918-ban végre itthon. Az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaságot a Vörös Hadseregben védte. Az intervenció túlereje megdöntötte az első magyar munkáshatalmat, és utat nyitott a fehérterror példátlan kegyetlenségű tombolásának. Magyarországon soha olyan mély dermedtségből nem indult a munkásmozgalom, mint 1920 elején. E kötet az 1920-tól 1932-ig terjedő időszakot fogja át. Szerzője a cselekvően átélő hitelességével tárja az érdeklődők elé az agrárproletárok sorsát, küzdelmeiket az egyenlőtlen harcban, töretlen helytállásaikat a mégoly durva erőszakkal szemben. Hunya István többszöri letartóztatás, négyévi börtön után és egy újabb letartóztatás elől 1932-ben az ország elhagyására kényszerült. Maga mögött hagyta a mérhetetlenül sok szenvedést és megaláztatást, de gyötrő fájdalommal gondolt hátrahagyott szeretteire, harcostársaira. A Szovjetunió - mint oly sok más forradalmárnak - biztonságot és otthont nyújtott. Tapasztalatait, egyre bővülő tudását a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állítva, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Élményeit, gondolatait papírra vetve Moszkvában jelentek meg első írásai: novellák, színdarabok, majd regénye, a Kubikosok. Moszkva szeretetét hűséggel viszonozta, akkor sem hagyta el, amikor a német csapatok peremvonala a város határán húzódott. A Népfelkelők osztagában részt vett Moszkva védelmében. Magyarország felszabadítása a hazatérés örömét is jelentette. Szervezte a mezőgazdasági munkások szövetségét, főszerkesztője volt a Dózsa Népe című lapnak... De a sokrétű munka, a tisztségek felsorolása helyett, hivatásának a legegyszerűbb jellemzése; mindig (napjainkban is) azon fáradozott, hogy a hazai termőföld kétkezi munkásainak élete szebbé, gondtalanabbá váljon.

Hans Fallada - Farkas ​a farkasok között
"Berlin, ​Gerogenkirchstrasse, III. udvar, negyedik lépcsőház, 1923. július, reggel 6 óra: a dollár állása jelenleg 414 000 márka..." Ezekkel a szavakkal kezdődik a regény. 1923. júliusa. Nem sokkal előbb Németország elvesztette a világ addigi legnagyobb háborúját, és cserébe megkapta a világ addigi legnagyobb inflációját. A reggel 6-kor még 414 000 márkát érő dollár árfolyama délre újabb ezrekkel emelkedik, majd tovább, addig amíg el nem éri a 420 milliárdot. E két csillagászati szám között játszódik le a történet Berlinben és egy földesúri birtokon, a lengyel határ közelében. Hőse Wolf Pagel, akinek nevéhez híven farkassá kell válnia a farkasok között, az infláció és spekuláció tébolyító szorításában. De Wolf Pagel szeretnivaló, ábrándos fiatalember, aki ehelyett Fortunát szeretné elcsábítani: titkos kártya és rulettklubbokban kergeti szerencséjét. Természetesen hiába. Hiszen valójában nem nagy játékos, nem is mer soha bátran játszani, mindig csak annyit szeretne nyerni, amennyi másnapra elég lenne neki magának és szerelmesének. Amikor mindenét elveszíti, szinte álomban fogadja el volt katonabajtársa ajánlatát, és másnap már annak a csőd szélén álló vidéki birtokán találja magát. Soha nem sejtett kalandok, bajok és tennivalók várnak rá, a tapasztalatlan, fellegekben járó ifjúra. Mire az infláció haláltánca véget ér, belőle ember lesz - de a körülötte élők élete összetörik, lelkileg és fizikailag betegen kerülnek ki az idő csapásai alól.

Moldova György - A ​beszélő disznó
A ​disznó nemcsak beszélni tud. A disznó karriert is csinál. Méghozzá tökéletesen. Pontos helyrajzjelentéseivel és megoldási javaslataival felvirágoztatja otthonát, az Állami Gazdaságot. Áldásos tevékenysége folytán sertéstársai emelt fővel mennek a Vágóhídra, amelyet ő sikeresen elkerül. Bár a maga nemében pótolhatatlan, egy pillanatra sem feledkezik meg jövőjéről: megbízóit is alaposan megfigyeli... A számítógépnek minden oka megvan a boldogtalanságra. Gazdái - hogy botrány nélkül elkönyvelhessék - Nagy Bélának keresztelik. (Feltehetően valaki rendszeresen felveszi a fizetését is.) Később arra is rákényszerülnek, hogy emberbőrbe bújtassák. Középszerűre programozzák ugyan, de kiváló adottságait így sem sikerül eltüntetniük. Így aztán a szegény számítógép a kiemelt pozícióból hamarosan mélybe zuhan, majd korrupt kis közértpénztárosként végzi be a pályafutását. Kérdés, hogy a részeges takarítónőtől született gyermeke mire megy majd a zseniális apai örökséggel. A lezüllött komputert azonban már kevéssé érdekli a dolog: bánatosan kortyolgatja a sósavat, s mielőtt lejárna a szavatossága, még asztalához inti a cigányt... Moldova György szatírái élesek, de mindig telibe találnak. Szellemessége, éleslátása a kötet második felének személyes hangú írásaiban sem hagyja cserben, sőt őszinte öniróniával párosul.

Covers_4148
elérhető
3

Upton Sinclair - Olaj!
1921: ​a wyomingi Teapot Dome és Kalifornia egyes területein lévő olajmezők, a haditengerészet tartalék olajforrásai a tengerészeti minisztérium kezeléséből a belügyminisztérium hatáskörébe kerülnek. Az ügynek látszólag semmi jelentősége. 1923-24: sorozatos botrányok rázzák meg az olajipart és a kományköröket, az újságok szenzációs leleplezéssel szolgálnak: a nemzetvédelem és a hadviselés szempontjából létfontosságú, állami tulajdonban levő olajforrásokat a belügyminiszter bérbe adta két olajmágnásnak. Magyarán: a kormány olajtartalékát magánvállalkozók kitermelték és eladták - a kormánynak, többek között. Ez az amerikai történelemben Teapot Dome-botrány néven ismert esemény szolgáltatja a hátteret Upton Sinclair, a világhírű író 1927-ben keletkezett regényének. Bunny Ross, az öszvérhajcsárból multimilliomos olajmágnássá avanzsált J. Arnold Ross fiacskája végigjárja a forrongásban levő Amerika összes ideológiai lépcsőjét. A regény elején ígéretes "olajkirályfinak" látjuk, az egyetemen a radikális idealista tanoknak kötelezi el magát, állandó szeretője lesz a kibontakozó hollywoodi "filmes ipar" egyik üdvöskéjének, közben "rózsaszínű" (mérsékelt radikális), majd "szalonvörös" hírét keltik a dúsgazdagok világában. A lélekben mindvégig idealista, gyenge akaratú fiatalember végül eljut a szocialistákig, de legjobb barátja, Paul harcos kommunista eszméi visszariasztják, az igazán haladó iránnyal nem mer közösséget vállalni. A hatalmas sodrású regénynek ez azonban csak a főszála: erőteljes képek villantják fel a Harding-, majd a Coolidge-kormány korrupt tehetetlenségét, az olaj-business, az autóipar, a hollywoodi "álomgyár", az elképesztő vallási szekták kialakulását, az első világháború iszonyatos jeleneteit, a nagy októberi orosz forradalom vívmányait, az első amerikai kommunista és munkásmozgalmakat, sztrájkokat, a kíméletlen rendőrterrort a "lehetőségek hazájában". Upton Sinclair leghíresebb könyvével az amerikai századelő roppant portréját nyújtjuk át az olvasónak.

Pierre Duchesne - Sacco ​és Vanzetti
Boston, ​1920... Itt is, mint az egész világon, rohamra indulnak a hatalom szolgái a háború alatt megerősödött forradalmi szervezetek ellen. Rendőrök, nemzetőrök, sztrájktörők és a trösztök zsoldjában álló magándetektívek százai törnek be az olasz bevándorlók lakta szegénynegyedekbe, bántalmazzák, deportálják, hazatoloncolják őket. Andrea Salsedo nyomdászt több emelet magasságból kidobják egy rendőrségi épület ablakán. Ebben a légkörben tartóztatják le 1920. május 5-én a két anarchistát, Nicola Saccót és Bartodomeo Vanzettit: gyilkosságal és rablással vádolják őket. Sacco és Vanzetti hét éven át hangoztatják ártatlanságukat. Minden jó akaratú ember melléjük áll, utcai harcok folynak az egész világon a tüntetők és a rend őrei között.

Tamási Áron - Szűzmáriás ​királyfi
"Regényem ​egy esztendő óta él és forr bennem, csak nyugalomba kéne menekülnöm ismét, hogy megírhassam. Úgy megyek haza, mint a szántóvető a földre egy sereg búzával" - írta Tamási Áron még Amerikából. A Szűzmáriás királyfi-val született meg 1928-ban a székely "eposzregény", mellyel az író - már az Ábel megírása előtt - bizonyította, hogy Bartók és Kodály "lélektestvére". A Szűzmáriás királyfi, melynek új kiadása híven követi az író igazításait, az életmű meghatározó alkotása. "A székely sorsot olyan sötét jajgatással írtam meg, hogy arra a sötét jajgató forrásra a későbbi időkben is, mint szomorú szarvas, rájárt a székely lélek" - vallotta Tamási Áron élete végén.

Stanisław Ignacy Witkiewicz - Drámák
Witkiewiczet ​nemcsak a lengyelek tekintik az abszurd dráma úttörőjének, hanem nyugat-európai méltatói is: a húszas években alkotta meg azt a sajátos dramaturgiát, mely Ionesco és Beckett színpadán a negyvenes és ötvenes években vált végleg szalonképessé. Witkiewicz a maga színpadán gondolatokat, érzéseket, emberi kapcsolatokat mutat be, csupasz lényegére vetkőztet mindent: szerelmet, gyermeki és szülői szeretetet, barátságot, becsvágyat, jóságot, gonoszságot. Helyzet-alaptípust és ember-alaptípust variál darabjaiban, miközben elmossa a határokat a valóság és a látomás között, az idő határai pedig szétfolynak, és a színpadon egyszerre van jelen a ma és a régmúlt, olykor még a jövő is. A képtelen párbeszédek, a még képtelenebb helyzetek, a groteszkül komikus jelenetek egymásutánja olyan, mint egy nyomasztó álom gyorsan változó képeinek filmszerű sorozata. Párbeszédei nemcsak fordulatosak, csillogóan szellemesek, hanem elgondolkodtatók is. Drámái ezért olyan izgalmasak, de egyben ellenállhatatlanul mulatságosak is.

Passuth László - Kutatóárok
Az ​író vallomása: "Onnan kezdem önéletrajzom történetét, amikor - tizennégy éves korom küszöbén - kitör az első világháború. Ettől kezdve annak az évtizednek feltérképezése, melyet ebben a könyvben megkíséreltem, csak úgy volt lehetséges, ha egy felnövő fiú külső és belső életét egybe tudom kapcsolni azokkal a világtörténeti eseményekkel - sorsfordulatokkal, háborúval -, melyeknek tanúja voltam s különös módon néha kissé szereplője is. Ahhoz, hogy fel tudjam idézni saját fiatalságomat, az idők objektív tanúságán (egykori újságokon, naplótöredékeken, verseimen) kívül elsősorban saját emlékvilágomra támaszkodhattam. Igyekeztem ezeket az emlékeket kiemelni a feledés mélyrétegeiből, úgyhogy azokhoz semmiféle anakronizmus ne tapadjon: úgy elevenedjenek meg, hogy visszaidézzék egy század eleji sors fejlődésének őszinte változatait. Ha nem kaptam volna sok-sok impulzust az olvasóktól, akik szívesen fogadták jórészt történelmi regényeimet, soha nem mertem volna formába önteni s közreadni egykori emlékvilágomat. Most is félve s kissé bizonytalanul teszem le a Kutatóárkot az olvasó asztalára."

Kollekciók