Ajax-loader

'1930-as évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szerb Antal - A ​Pendragon legenda
Egy ​fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nő, titokzatos gyűrűt küld az Earlnek az ifjú tudóssal. Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében. A Pendragon legenda Szerb Antal sokoldalú tehetségének sajátos kifejezője. A homo ludens, a játékos ember, aki kirándul saját szférájából a tudománytól legtávolabbra eső könnyű, szórakoztató irodalom műfajába, és megtölti azt szellemének fényével, bebizonyítja, hogy fantasztikus és bűnügyi regényt is tud írni, sőt jobbat, mint ennek a műfajnak az iparosai. Mert ő közben magas színvonalú irodalmat is közöl, és bírálja, kinevetteti azt a sznob angol úri társaságot, mely oly nagyon fogékony a misztikumra. S ezzel tulajdonképpen ezeknek a műfajoknak a paródiáját adja.

Dennis Lehane - Az ​éjszaka törvénye
Joe ​Coughlin, Boston rendőrkapitányának legkisebb fia tolvajként bontogatja szárnyait. Egy balul elsült kaszinórablás közben megismerkedik Emma Goulddal, találkozásuk pedig örökre megváltoztatja az életét. Hamarosan a saját bőrén kénytelen megtapasztalni, mit is jelent valójában az éjszaka törvénye, és milyen árat kell fizetnie azért, ha életben akar maradni az alvilágban. Joe-nak vág az esze, ami bűnözői körökben ritka adottság, ezért szédületes gyorsasággal kapaszkodik egyre magasabbra a szervezett bűnözés ranglétráján, ám a sorsát így sem kerülheti el. Dennis Lehane regénye egyszerre kalandos és lírai utazás a húszas-harmincas évek Amerikájába, egy mára legendássá vált, letűnt korszak mélyére, amelyben virágzott a szeszcsempészet, a bűnözőket hősként tisztelték, és a gyarlóság az ország nemzeti erényének számított. A könyvből Ben Affleck rendezett nagy sikerű filmet 2017-ben, aminek ráadásul ő a főszereplője is Siena Miller, Zoe Saldana, Scott Eastwood, Brendan Gleeson és Chris Cooper mellett.

Berkesi András - Küszöbök
Berkesi ​András második kiadásban megjelent regényének színhelye Berlin, az 1930-as évek végén, valamint Budapest, az 1944. évben, a német megszállás idején. A végig feszült atmoszférájú cselekmény során megismeri az olvasó azt az irtózatos küzdelmet, ami az Európát behálózó fasiszta titkosszolgálati gépezet és az ellene küzdő, de egymással is viaskodó erők között folyt ezekben az egész emberiség sorsára döntő jelentőségű években. Három gyerekkori barát, egy orvos, egy újságíró és egy lelkész kerül a Gestapo hálójába, s közülük csak egy meri vállalni a küzdelmet az egyéni élet, a boldogság feláldozása árán is. A rendkívül izgalmas, történelmi jelentőségű események során az olvasó megismeri nemcsak a fasizmus "szürke eminenciásait", hanem Heydrich és Himmler, a náci titkosszolgálat vezetőinek egymás ellen folytatott ördögi praktikáit, valamint a náci és magyar fasizmusnak egész döbbenetes szövevényét is.

Kondor Vilmos - Budapest ​noir
Budapest, ​1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.

Carson McCullers - Magányos ​vadász a szív
Carson ​McCullers 1917-ben született, és 1967-ben halt meg. Még csak huszonhárom éves volt, amikor ezzel a regényével berobbant az amerikai irodalomba. John Singer, a süketnéma ötvös szintén süketnéma barátjával él békésen, elégedetten, egészen addig, míg barátját kórházba nem szállítják. Ekkor föladja a közösen bérelt lakást, és áthurcolkodik Kellyékhez, egy szobába, heti öt dollárért. Vacsorázni a szomszédos New York Caféba jár, Biff Brannonhoz. És McCullers máris összeszedte főszereplőit egy csokorba: Singer; Kellyék tizenhárom éves lánya, Mick; Biff, a kávéház-tulajdonos; Jake Blount, az agitátor, aki szintén Biffnél eszik (és főleg iszik), hitelbe; és Benedict Copeland, a néger orvos, aki egész népét szeretné felemelni, de lánya szakácsnő Kellyéknél. Mick Kelly soha nincsen egyedül. Napközben öccseire vigyáz, éjjel két nővérével osztozik egy szobán. Ha békére vágyik, a nyári éjszakában kóborol, és azt keresi, hol hallgatnak rádión komolyzenét. A zene nyitja belső szobáját, amiben nemcsak egyedül lehet, de híres zeneszerzőnek vagy előadónak is láthatja magát. Biff Brannon feleségével vezeti a kávéházat, és igazából csak rendet szeretne maga körül. Legalább a másfél évtizede gyűjtögetett újságokat rendszerezné: világpolitika, helyi ügyek, egyéb – ilyen feliratú kartotékokról álmodozik éjszakánként, míg az állandóan nyitva tartó kávéházban várja a vendégeket. Jake Blount javítani akar az emberek életén. Szeretné öntudatra ébreszteni őket, vagy csak saját értékük tudatára, de a gyapotmalmok munkásai csak munkát akarnak, napi három étkezést, és egy lyukat, ahol álomra hajthatják a fejüket. Az egyetlen sztrájk, ami valaha kitört, csúfos kudarcba fulladt, és hiába Jake elszántsága, senki sem akar még egyszer megpróbálkozni vele. Benedict Mady Copeland a jó diagnoszta kíváncsiságával figyeli magát. Noha egész fekete népét szeretné előbbre vinni, tudást és életvezetési tanácsokat adva mindenkinek az orvosi ellátás mellé, még saját gyermekeivel is kudarcot vallott. A mérce, az elvárás túlságosan magas volt, felesége hazavitte a kicsiket saját apjához, ahol szeretetben, elfogadva nőttek, de tudatlanul. Copeland doktor gondos feljegyzéseket vezet tbc-je lassú, folyamatos elhatalmasodásáról – annyi feladata lenne, és olyan rövid az idő. Mind a négyen Singerrel osztják meg álmaikat, vágyaikat, mert a néma mindegyiküket türelmesen meghallgatja, szívesen vendégül látja egyszerű, tiszta, rendes kis szobájában. Eközben egyetlen gondolat élteti: mennyi idő van még addig, míg sor kerülhet féléves látogatására kórházban fekvő barátjánál. McCullers eredetileg A néma címet adta a könyvnek, ami megfelelően bizonytalan is lett volna: ki a néma? Singer, a főszereplő? A déli kisváros lakói? Vagy egész Amerika? Miért nem teljesülhetnek a legegyszerűbb emberi vágyak sem a szabadság honában? És a boldogtalan főhősök mögött fenyegetően emelkedik a második világháború közeledő árnya.

Img
elérhető
4

Danielle Steel - Ékszerek
A ​világhírű amerikai írónő huszonkilencedik regényét tartja kezében az Olvasó. Sarah Whitfield éppen hetvenötödik születésnapjára készül. Franciaországi kastélyának ablakából figyeli az ünnepre érkező rokonokat és barátokat, közben lelki szemei előtt leperegnek élete filmjének kockái. Emlékek árja borítja el, öt évtized minden szépsége és gyötrelme. New York, a válás első férjétől, a második világháború, amikor a kastély kórházzá alakult, a súlyosan megsebesült William herceg, Sarah második férje, akit az asszony odaadó ápolása gyógyított meg. És persze - az ékszerek. Szebbnél szebbek. Velük Sarahnak kezdetben nem is üzleti céljai voltak: a háború után szinte csak ékszerekkel lehetett fizetni. A gyűjteménytől hosszú út vezetett a világ első számú ékszerbirodalmához. Danielle Steel ezen a kalandos úton vezeti végig nagyívű történetének olvasóit.

Tutsek Anna - Régi ​emlékek
Tutsek ​Anna írásainak színhelye a 20-as, 30-as évek Magyarországa, annak is polgári, kispolgári környezete. Zárt világ, melyben hősei mindennapi életüket élik, helyüket keresik a világban, igyekeznek boldoggá tenni napjaikat... A szerelem, a házasság, a biztos megélhetés, a boldog családi légkör, a tragédiák elkerülése, túlélése, a szegénységtől, annak megalázó voltától való menekülés... ezek hajtják a főszereplőket. Szimpatikus vagy kevésbé szimpatikus, csinos, fiatal lányok keresik a helyüket és boldogságukat, hivatásukat a világban. Csalódások és sikerek árán tanulják meg megbecsülni mindazt, amit saját erőfeszítéseikkel, kitartásukkal, becsületükkel elértek.

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs
Ennek ​a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük - a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek - de segítenek egymáson. A világ legrózsaszínűbb "happy end"-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta... Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Katherine Anne Porter - Bolondok ​hajója
A ​"Bolondok hajója" a mi világunk, amely az örökkévalóság felé halad. Én is a hajó utasa vagyok - mondja az írónő, e világsikert aratott regény szerzője. A "Bolondok hajója" több nyelven számos kiadást megért, s ma már olvasók százezrei kísérik feszült figyelemmel a Veracruzból kifutó hajónak huszonnyolc napos útját Bremerhavenig. Kritikus történelmi időpontban, 1931-ben kerülnek kényszerű összezártságba a hajó utasai - a tengeri szélbe a fasizmus faji előítélettel szennyezett levegője vegyül. Szerelmek szövődnek, évtizedes házasságok inognak meg, gyűlölködés, kicsinyesség, áldozatkészség, kapzsiság, nemes és ocsmány emberi indulatok törnek felszínre - s minden szépen elrendeződik újra, mikor a távolban kibontakozik a százazföld és Bremerhaven körvonalai.

Louis Bromfield - Árvíz ​Indiában
Bromfield ​regénye az első szépirodalmi mű, melynek hőse maga India, a legyőzve heverő és lényegében mégis legyőzhetetlen India, roppant arányaival, félelmes természetével, tunyán álmodozó embermillióinak tömegével, amely ha egyszer megrázkódik és ébredezni kezd, ébredése pusztítóbb lesz minden árvíznél, minden földrengésnél. A hatalmas mű egész meséje napok alatt játszódik le. Az árvíz és a földrengés, a tűzvész és a járvány, amely Ranchipur városát elpusztítja, egyszerre oldja meg - halállal vagy új élettel - a fölvetett problémákat. Az árvíz gyorsaságával sodorja el, a földrengés brutalitásával dönti össze európai előítéleteinket. Európának nincs joga, hogy Indiát és a hindukat lenézze. Amire Indiának igazán szüksége van, hogy százados álmából fölébredjen: az csupa olyan emberi tulajdonság, amely nem a bőr színétől függ.

Erich Kästner - Az ​eltűnt miniatűr
Külz ​papa, a derék berlini hentes- és mészárosmester nem is sejti, micsoda meglepetéseket tartogat számára a végzet - hiszen ő épp csak "kiruccant" néhány napra Koppenhágába! Ám a sors - valamint a műkincsrablók - útjai kifürkészhetetlenek, s a jó öreg hentesmester, a szép Irene, a titokzatos Horn professzor, és még sokan mások fergeteges kalandokat élnek át, egészen a végkifejletig - amely azonban nem egyaránt megnyugtató mindenkinek...

Horace McCoy - A ​lovakat lelövik, ugye?
"Rollo ​belefújt a sípjába, a közönség izgatottan felugrált. A maratoni táncversenyek közönségét nem kell fokozatosan felkészíteni. Ha történik valami, azonnal a tetőfokára hág az izgalom. Ebben a tekintetben a táncverseny éppen olyan, mint egy bikaviadal." 1935-ben vagyunk, az Egyesült Államokban, egy tengerparti nyaralóhelyen. Egy több hétig tartó kegyetlen, gladiátori küzdelem résztvevője a kisregény két fiatal főhőse: Robert Syverten és Gloria Beatty. A regény időtállásának, modernségének bizonyítéka, hogy 1970-ben film készült belőle, mely nemcsak a harmincas évek válsághangulatát idézi, hanem a mai Amerikáét is.

Raymond Chandler - Hosszú ​álom
Különös ​társaság szerepel ebben a feszült, izgalmas regényben: az agg, béna tábornok, aki petróleumból gazdagodott meg, s csak üvegháza trópusi hőségében érzi jól magát; két szabad erkölcsű leánya, a szőke, kokainista Carmen s az éjfekete, szenvedélyes hazárdjátékos Vivian; veje, Rozsdás, a tiszta lelkű szeszcsempész, aki egy nap otthagy csapot-papot, milliókat és gyönyörű feleséget, és nyomtalanul eltűnik. Egy ilyen család körül, melynek ennyi pénze, bűne és rejtett botránya van, elkerülhetetlenül gengszterek, zsarolók s hasonló figurák nyüzsögnek. Ezért jelenik meg Marlowe, a kitartó és hajthatatlan magándetektív, hogy felvegye a harcot, megküzdjön velük. Megbízatása kezdetben csak egy zsarolási ügy megoldása lenne, az ügyből azonban csakhamar gyilkosságok sorozata bomlik elő. Marlowe hideg elszántsággal veti magát a bűnök nyomába, s munkája a legváratlanabb végkifejlethez vezet. A regényből készült filmváltozat forgatókönyvének társszerzője William Faulkner, a világhírű, Nobel-díjas amerikai író volt.

Benedek István - Csavargás ​az Alpokban
Ez ​a könyv Benedek Istvánt, olyan sok kiváló ismeretterjesztő és szépirodalmi mű szerzőjét útleíróként mutatja be. A könyv ifjúkori élmények alapján született és különös varázsú ötletből íródott. A szerző mint kívülálló személy írja le önmagának és testvérének, a két diáknak utazásait, de úgy, mintha egy idősebb, tapasztaltabb barát írná, aki mosolyogva figyeli a két kamasz lelkes merészségét, lobogó kalandvágyát és meggondolatlan bátorságát. A két diák - a ma újra divatba jött módon - sátorral, hátizsákkal felszerelve hol kerékpáron, hol gyalog barangolta be a hatalmas hegység vadregényes vidékeit, az osztrák, a svájci, a francia és az olasz Alpok tündéri tájait. Sok év távlatából visszanézve a kalandok mit sem veszítettek elevenségükből, csak talán rájuk rakódott még valami fájdalmasan szép nosztalgia is. Ez volt az ifjúság!

Erle Stanley Gardner - A ​sánta kanári esete
"- ​Milyen ügyben jött hozzám? A nő lesütötte a szemét. Habozott. - A kanáriról van szó? - kérdezte Mason. - Dehogy! - mondta gyorsan a nő. - Nem a kanáriról! - Rendes szokása, hogy kanárit visz magával? A nő idegesen fölnevetett. - Ugyan, dehogy! Nem értem, miért tulajdonít ekkora fontosságot a kanárinak? - Azért, mert ritka az olyan ügyfelem, aki kanárival érkezik az irodámba." Perry Masont csak a rejtélyes kanári bírja rá, hogy elvállalja a közönséges válópernek látszó ügyet. De hamarosan rájön, hogy megérzése nem csalt: hullától nem lehet elválni, márpedig Walter Prescott vérbe fagyva, holtan fekszik a hálószobájában. Gyilkosának felderítésében a kanárinak is jelentős szerep jut, s így közvetve abban is, hogy Perry Mason végre megkéri Della Street kezét, és világ körüli útra indul.

821070_5
elérhető
3

Jorge Amado - Zsubiabá
Jorge ​Amado (1912-2001), minden idők egyik legnépszerűbb brazil írója Bahia államban született, Bahia városában nőtt fel, majd Rióban jogi tanulmányokat végzett. Tizenkilenc éves volt, amikor az első regényét megírta, aztán szinte évenként jelentkezett új művel. Írásai rendre művészeti és politikai botrányt kavartak: Amado pornográf írónak és forradalmárnak számított, a harmincas évek közepén többször le is tartóztatták, majd hosszabb-rövidebb időkre száműzetésbe kényszerítették. Hazatérése után az akadémia tagjává és az írószövetség elnökévé választották. Műveit negyvennyolc nyelvre fordították le, rangos irodalmi díjakkal jutalmazták, és filmforgatókönyvek, színházi adaptációk készültek belőlük. A szülőföld, Bahia, ez a tarka metropolis szinte egész életművében ott kavarog kétes sikátoraival, lebujaival, kikötőjével, csavargóhadával, szépasszonyaival, utcalányaival. Az 1935-ben megjelent Zsubiabá már teljes pompájában ábrázolja ezt a színteret: megelevenedik a holdfényes bahiai kikötő, a matrózkocsma, a délszaki utca, a nyomorúságában is erőteljes, sőt többnyire derűs néger, fehér, mulatt szegény ember, a hitlerizmus eljövendő győzelmében bízó, szoknyavadász német gyáros, és óhatatlanul rabul ejt bennünket a vidék dohányültetvényeinek sivárságában is tömény vitalitása, Zsubiabá - a bahiai varázsló - tudománya, az afrikai vallási szertartások rejtelmes hangulata. António Balduíno, a regény fekete hőse ebbe az Amado által újjáteremtett mitológiába születik bele, itt tanul meg életben maradni, csavarogni, dolgozni, szeretni - és végül egy sztrájk iskolájában érettségi vizsgát tenni.

Fekete Gyula - Fortélyos ​félelem igazgat
A ​kötet első része a Tanácsköztársaság összeomlásának, a proletárhatalom leverésének bemutatásával vezeti be az olvasót a két világháború közötti időszak történetébe. A fehérterror, Latinka Sándor megölése, ezrek kivégzése, Héjjas Iván, Prónay Pál hóhérmunkája készíti elő a "lovas tengerész" Horthy Miklós útját Budapestre és a kormányzói székbe. A trianoni béketárgyalásokon magyar többségű területeket csatoltak a Tanácsköztársaság megdöntéséhez fegyveres segítséget nyújtó cseh és román burzsoá államokhoz. Horthyék konszolidáltak, bevezették az "alkotmányos terrort". A második rész a 20-as évek eseményeit, a titkos soviniszta, fasiszta szervezkedéseket mutatja be. IV. Károly meghiúsult visszatérési kísérletei, Horthy végleges uralomra való berendezkedése indítják ezt az évtizedet. Bethlen István kormánya paktumot kötött a munkásosztály alapvető érdekeit eláruló Peyer Károly vezette jobboldali szociáldemokráciával. A tőkések, nagybirtokosok korlátlan hatalmát, a munkásság és a parasztság feneketlen nyomorát hozó korszakot a nagy gazdasági válság és a Bethlen-kormány bukása zárta. A kötet harmadik és negyedik része a 30-as éveket mutatja be. Gömbös Gyula uralma az egyre nyíltabb fasizmus felé sodorja az országot. A kötet ötödik és hatodik része, a 2. világháborút megelőző terület visszacsatolásokkal és szinte az egész ország pusztulását hozó háborúval, majd a felszabadulás eseményeivel foglalkozik. Kiemelésre érdemes a tanulmány változatos stílusa: a párbeszédbe oldott, helyenként "dramatizált", versidézetekkel, sajtódokumentumokkal élénkített szöveg olvasmányossága.

Agatha Christie - Találkozás ​a halállal
"- ​Meg kellett volna ölnünk, érted?" - Hercule Poirot hallotta ezt a mondatot Jeruzsálemben, egy nyugodt nyári éjszakán szállodája ablakából. Kit és miért akarnak megölni? Meg akarnak-e ölni valakit egyáltalán? Miért kelti fel mindenki érdeklődését a Boynton család? A család tagjai taszítják és vonzzák a kívülállókat, s aki kapcsolatba kerül velük, nem tud elszakadni tőlük. Mi az a furcsa kisugárzás ami Mrs. Boyntont, ezt a hideg, érzéketlen, zsarnoki asszonyt körülveszi. Akit gyűlölnek, de engedelmeskednek neki. Egy napon a szállodában összeverődött társaság sivatagi kirándulásra indul. A táj forró és kietlen - Mrs. Boynton meghal. Mindenki gyanús és gyanúsított. Bárki megölhette - de megölték-e egyáltalán? - hisz az asszony mindenkiben gyűlöletet ébresztett. Vajon mi történt?

Erskine Caldwell - Isten ​földecskéje
Ty ​Ty Walden, öreg aranyásó farmer és családja küzdelmes, nehéz életét írja meg Caldwell Isten földecskéje c. regényében színesen, sok humorral, mély emberi együttérzéssel. A testet-lelket ölő nehéz testi munka mellett a babona uralkodik ezeknek a földhöz ragadt szegény embereknek szellemi életén. A közeli kisváros textilgyári munkásai romantikus harcot vívnak elnyomóik ellen, és ezt a harcot Ty Ty egyik veje, egy szövőmunkás vezeti. Az író realisztikus képet fest a primitív gazdasági és társadalmi viszonyok között élő emberek zabolátlan szerelmi életéről, amelyben a szívbeli érzelmeknek alig van helye, annál több a legdurvább testi ösztönöknek. Az Isten földecskéje 1935-ben jelent meg először, és azóta számos nyelven kiadták, többek között magyarul is. A magyar olvasó ezenkívül a Dohányföldek és az Embervadászat c. regények, valamint a Könyörgés a kelő naphoz címen közreadott elbeszélések alapján is képet alkothatott már magának Caldwell realista ábrázolóművészetéről.

Hunya István - Emelt ​fővel
Hunya ​István 1894. október 1-én Endrődön született. Szüleivel, testvéreivel élte a kubikoscsaládok nyomorúságos életét. Már nyolcéves korában kondás a szarvasi határban, mert arra a kevés keresetre is szükség volt, amit a gazdák a gyermekmunkáért fizettek. A négy elemit is csak úgy tudta elvégezni, hogy októbertől áprilisig - amíg az állatokat nem lehetett a mezőre kihajtani - járta az iskolát. A kondásgyerek sorból kinőve béresnek szegődött. Alig volt húszéves, amikor menetszázadba sorolva őt is elindították a második világháború poklába. A pusztítást ösztönösen gyűlölte, de a lelkén bilinccsel, igaz akaratában korlátozva ő is rohamra indult a csukaszürke sereggel. Sorsán változtatni csak egyféleképpen tudott, hátat fordított az "Isten kegyelméből uralkodó császárnak" és a fogságba menekült. De 1917-ben önként fogott fegyvert és az orosz nincstelenek forradalmáért a Vörös Gárdában harcolt. 1918-ban végre itthon. Az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaságot a Vörös Hadseregben védte. Az intervenció túlereje megdöntötte az első magyar munkáshatalmat, és utat nyitott a fehérterror példátlan kegyetlenségű tombolásának. Magyarországon soha olyan mély dermedtségből nem indult a munkásmozgalom, mint 1920 elején. E kötet az 1920-tól 1932-ig terjedő időszakot fogja át. Szerzője a cselekvően átélő hitelességével tárja az érdeklődők elé az agrárproletárok sorsát, küzdelmeiket az egyenlőtlen harcban, töretlen helytállásaikat a mégoly durva erőszakkal szemben. Hunya István többszöri letartóztatás, négyévi börtön után és egy újabb letartóztatás elől 1932-ben az ország elhagyására kényszerült. Maga mögött hagyta a mérhetetlenül sok szenvedést és megaláztatást, de gyötrő fájdalommal gondolt hátrahagyott szeretteire, harcostársaira. A Szovjetunió - mint oly sok más forradalmárnak - biztonságot és otthont nyújtott. Tapasztalatait, egyre bővülő tudását a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állítva, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Élményeit, gondolatait papírra vetve Moszkvában jelentek meg első írásai: novellák, színdarabok, majd regénye, a Kubikosok. Moszkva szeretetét hűséggel viszonozta, akkor sem hagyta el, amikor a német csapatok peremvonala a város határán húzódott. A Népfelkelők osztagában részt vett Moszkva védelmében. Magyarország felszabadítása a hazatérés örömét is jelentette. Szervezte a mezőgazdasági munkások szövetségét, főszerkesztője volt a Dózsa Népe című lapnak... De a sokrétű munka, a tisztségek felsorolása helyett, hivatásának a legegyszerűbb jellemzése; mindig (napjainkban is) azon fáradozott, hogy a hazai termőföld kétkezi munkásainak élete szebbé, gondtalanabbá váljon.

Török Rezső - Jó ​házból való tanársegéd
"Várom ​a víg olvasótól, hogy jót nevet ezen a könyvön, mely nagyképű megrendülés pápaszemén át láttatja a nevetnivalóan olcsó és tehetetlen életet. Várom az orvostól, hogy elnézéssel húny szemet fecsegéseim fölött és nem felejti: az íróból csak néha lesz olvasó, de az orvosból mindig paciens lesz. Várom a kritikustól, hogy megint csak nem veszi észre sündörgésemet a kertek alatt; vígan és közvetlenül sündörögtem eddig is, nagyon szeretem ezt az igénytelen, de egyben zavartalan és mulatságos sorsocskát. Várom a tudóstól, hogy magasról lenézze és Várom a jótét lélektől, hogy a földről szemeihez emelje ezt a könyvemet."

Atengely
elérhető
0

Clive Irving - A ​tengely
Egy ​régi és elegáns angliai kastélyban, a buckinghamshire-i Clivedenben előkelő társaságba csöppen Edward Seton: ez a látszatra szürke, középkorú köztisztviselő, az első világháború pilótahőse. Lady Nancy Astor vendége többek között Charles Lindbergh ezredes, Sir Alexander Cadogan külügyminiszter-helyettes és Neville Chamberlain pénzügyminiszter. 1936-ban vagyunk. Különös párbeszédeket hallhat itt Seton: Lindbergh a náci Németország légierejének legyőzhetetlenségéről papol s arról, hogy Angliának sosem szabad konfliktusba kerülnie Hitlerrel. Mások Gőringert magasztalják. Az angol felső tízezer eme csoportjának meggyőződése nem változott 1940-ig, sokaké még azután sem. S ahogy a hitleri agresszió egyre fenyegetőbb méreteket öltött, a brit közvélemény (és a kémelhárítás) fokozatosan ráébredt, hogy ezekben az emberekben az "ötödik hadoszlopot" kell látnia - a nemzet és az emberiség árulóit. Történelmi regényt írt Clive Irving, némiképp a Walter Scott-i szabályok szerint: a háttérben valóságos történelmi figurák mozognak - a trónjáról lemondó, náciszimpatizáns VIII. Edward, Churchill, Hitler, Camaris stb. -, a főszereplők azonban kitalált alakok. Edward Seton és egy fiatal amerikai lány, Ruth Dexter az igazi hősei a könyvnek. A brit és az amerikai népet szimbolizálják, amelyek vonakodva, megkésve, a sokfelé húzó politikai érdekek zűrzavarában tévelyegve végül is belátják: a hitleri Németország ellen fegyvert fogni nemcsak honvédelmi, hanem erkölcsi parancs is. Mivel pedig történelmi kémregényt tart kezében az olvasó, nemcsak információkban, hanem izgalmakban, kalandokban is bőségesen részesülni fog.

William Somerset Maugham - Színház
A ​"Színház" című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne. Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. (ekultura.hu) A mozik nemrégiben mutatták be a regényből készült Csodálatos Júlia című filmet, melyet Szabó István rendezett.

F. C. Weiskopf - Lissy ​vagy a kísértés
Lissy, ​a berlini fiatalasszony elveszti állását, férje is hasonló sorsra jut, s az álláskeresés reménytelensége, a szorongató pénztelenség kétségbeesett helyzetbe taszítja a kis családot. 1932-ben járunk: ha Fromeyer csatlakozik a fasisztákhoz, egy csapásra megoldódna minden bajuk. A férj megragadja a kínálkozó alkalmat, s mint SA-beosztott hamarosan magas rangra emelkedik. Látszólag vége a nyomasztó életnek, megszűnnek az anyagi gondok. Fredi, az alapjában véve becsületes kispolgár megszédül a fényes jövendő ígéretétől; mikor Hitler barnaingesei elvonulnak a Brandeburgi kapu alatt, ő is köztük menetel. Azonban Lissy szülei, régi barátai elfordulnak tőlük, rájuk most a megpróbáltatások sötét napjai várnak. És Lissynek választania kell...

Charles Bukowski - A ​kezdő
Charles ​Bukowski (1920 -1994) egy kicsit "kilóg" a XX. század amerikai irodalmából. Versei alapján a beatköltők közé sorolták, de ő soha nem harciaskodott. Önéletrajzi ihletésű regényeiben, amelyek főszereplője alteregója, Henry Chinaski, nagyrészt az amerikai társadalom lecsúszott figuráiról írt, nyersen, őszintén, húsba vágó humorral és sajátos bölcsességgel. Alkoholista, napról napra élő, kompromisszumok nélküli életmódja miatt sokan rajongtak - és rajonganak - érte, de ő köszönte, nem kért ebből, sőt ha lehetett, kerülte a rajongóit (kivéve ha azok nők voltak), az embereket, és főleg az írókat. Így az ő arcképe még véletlenül sem került műanyag poharakra, mint például Hemingwayé, a Key West-i Sloppy Joe's kocsma legkedveltebb törzsvendégéé. Charles Bukowski kívülálló volt, és az is maradt. A kezdő című, ismét erősen önéletrajz-szagú írásából végre megtudhatjuk, miért. A kezdő ugyanis Bukowski (illetve alteregója: Henry Chinaski) életének első huszonvalahány évéről szól, amiben egy gramm könyörület nem volt.

Márai Sándor - Eszter ​hagyatéka
Az ​élet oly csodálatosan megajándékozott, és oly tökéletesen kirabolt, mit várhatok még? Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, aki már mindenétől megfosztotta Esztert, most végső menedékét készül elrabolni, a családi otthon eladására kéri. Eszter ekkor tudja meg, hogy a férfi nősülése előtt végső elkeseredésében levelekben könyörgött Eszternek, hogy szökjenek meg együtt, mert szüksége van rá. Eszter azonban sohasem kapta meg a leveleket.

Amanda Vaill - Hotel ​Florida
1936, ​Spanyolország. A spanyol polgárháborúban tudósítóként, fotósként, önkéntesként részt vevő három pár (Hemingway és Martha Gellhorn, Robert Capa és Gerda Taro, Arturo Barea és Ilsa Kulcsár) egymásba fonódó és egymástól nagyon különböző története: szerelmi intrikák, bonyodalmak, kémek, forradalmárok stb. és a háttérben a polgárháború szörnyűségei.

Tadeusz Konwicki - Szerelmi ​krónika
Egy ​nagy, végzetes szerelem a témája ennek a történetnek. Witek szegény fiú, apja öngyilkos lett, özvegy édesanyja neveli. Alina apja magas rangú katonatiszt, családja igen jómódú. Természetes hát, hogy mikor a két fiatal az első érzés hevességével egymásba szeret, elháríthatatlan tilalmakkal találják szembe magukat. Úgy látszik, nincs számukra kiút. Banális szerelmi história volna hát Konwiczki új regénye? Csakhogy a háború előestéjén játszódik, a soknemzetiségű, bonyolult társadalmi felépítésű Wilnóban. Az író remekül árnyalt hátteret rajzol, korabeli szerelmi tragédiákról, féltékenységi drámákról szóló újsághírekkel, eleven epizódokkal tarkítja, jellegzetes mellékfigurákkal gazdagítja a cselekményt. Felejthetetlen képet fest egy letűnt, soha vissza nem térő világról. Az első szerelem, a testi beteljesült megrendítő tapasztalatának kontrasztjaként mind erősebben jelenik meg a közeledő pusztulás megfoghatatlan előérzete.

Szabad Lajos - Embertársaink
A ​kötetben szereplő elbeszélések zöme a harmincas években íródott és jelent meg folyóiratokban... Válogatásunk egy méltánytalanul elfelejtett alkotó legszebb, legérdekesebb vallomásait, örök érvényű erkölcsi üzenetei tartalmazza...

Szabó Pál - Talpalatnyi ​föld
A ​40-es évek elején, közvetlenül a nagy történelmi sorsforduló előtt született meg a nagy mű; Szabó Pál regénytrilógiája: a _Lakodalom, Keresztelő, Bölcső._ A _Talpalatnyi föld_ összefoglaló címet már a felszabadulás után kapta, s Piros Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének, házasságának története a földosztás lázas évében nőtt a megváltást sürgető, életre való nép emlékeztető sorsképévé. Természetes volt ez az átlényegülés, hiszen az író egy egész falu, bátran mondhatjuk: a magyar falu igézően teljes képét festette meg a regényben hamvas-friss színeivel. Csodálatos könnyedséggel, a játszi humor ellenállhatatlan hatalmával idézte meg alakjait: a csúfot valló vagyonos parasztot, a minden lében kanál, potyaleső ügyeskedőt, az úrhatnám tanítókat, hivatalnokokat s az egész, elevenen nyüzsgő falusi közösséget. A fordulatos történet tarka epizódjaiból a nagybirtokok közé szorult hajdani falu életének minden szorongató kérdése, minden vágya a napfényre kerül, de hatalmas gátak állják útját a jobbra törő szándékoknak, a szegény nép egyéni kezdeményezéseinek. Ezeknek a gátaknak némelyikét sikerült áttörnie Piros Góz Jóskának, midőn a falu íratlan törvényei ellenére szerelmét a lakodalomból szökteti meg újdonsült férje, a módos parasztfiú mellől. Merész tette népszerűvé teszi, s véleményével ezek után a falu urainak is számolnia kell. Góz Jóska azonban nem törleszkedő, nem keresi az urak barátságát. Ehelyett a kemény, kockázatot és munkát vállaló szegényparaszti élet folyamatában, amelynek Szabó Pál minden rezdülését és hangulatát érzékelteti, szikes földecskéjének megjavításán kísérletezik. az eredmény követendő példává növeli alakját - de ezen a ponton már nem lehet gátat törni. A nagybirtok vezetője megtiltja az öntözést a halastavak levezető csatornájából - s ebben a perben a döntést a nép javára a regény még nem mondhatta ki, a történelem is csak pár év múlva hozta meg. Piros Góz Jóska és Juhos Marika alakjában Szabó Pál a régi falu megváltoztatására hivatott, újfajta parasztembert rajzolta meg, akinek sorsában a népmesék örökkön élő igazsága a jövő igazságává érik. Vérbeli epikus alak mind a kettő, többet jelentenek önmaguknál, mint ahogy történetük is többet jelent, hiszen ez a széles körű, ezerfajta színnel és fénnyel játszó nagy regény tulajdonképpen eposz, az egész magyar parasztság küszködésének és reményeinek, az "áttörhetetlen közeg" áttörési kísérleteinek hőskölteménye.

Kollekciók