Ajax-loader

'1940-es évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csingiz Ajtmatov - A ​versenyló halála
Híres ​versenyló volt valaha Gülszári, a ménes büszkesége. Most már öreg ő is, mint a gazdája, és utolsó erejét megfeszítve, kínlódva húzza a szekeret... S míg lova küszködik, meg-megáll, aztán már jártányi ereje sem marad, és várja a halált, a gazdája, Tanabaj előtt lepereg az életük. Milyen büszke, szabad, erőtől és szépségesen vad ösztönöktől duzzadó jószág volt valaha Gülszári! Hogy szerette a ménest, hogy ficánkolt, hogy tette a szépet a kancáknak. De „az állat értelmetlen lény, állandóan tartani kell tőle, hogy bosszút forral”. Gülszárit elveszik gazdájától, az istálló rabságába kényszerítik, de ő újra és újra megszökik, még akkor is, amikor lábát megvasalják: szabadság, tér, száguldás és szeretet nélkül nem tud élni. Majd kiherélik, s végül kiölnek belőle mindent, hogy ne ismerjen mást, csak a nyerget és az utat. Mint ahogy gazdájából, Tanabajból is kiölik a hitet, amellyel a legnehezebb feladatokat is vállalta a kolhozban, miután végigharcolta a háborút: a ménes gondozását, aztán egy juhnyáj minden gondját-baját... És fel-felréved előtte a fiatalkora is, amikor még a kommunizmushoz vezető utolsó harc lázában élt, s nem riadt vissza attól sem, hogy a féltestvérét kuláknak bélyegezze. Kemény ember volt egykor Tanabaj, de most már megtört vénség, aki csak emlékezni tud... A világhírű kirgiz író 1966-ban megjelent regénye maradandó alkotás: Gülszári haldokló testében a gazemberek uralma alatt élő, hitét, illúzióit vesztő s talán saját bűneire is ráébredő ember riadt szíve dobog.

Lawrence Durrell - Alexandriai ​négyes
Amikor ​ez a mű Angliában megjelent, némelyek a regényforma forradalmi megújulását köszöntötték benne. Felépítése csakugyan szokatlan: az első rész, a Justine, egy titokzatos mű történetét mondatja el egy íróval; a második, a Balthazar, egy kabalista orvos szemszögéből tekinti át ugyanazt; a harmadik, a Mountolive, a nő férjét állítja a középpontba, s csak a negyedik, a Clee viszi időben is tovább a cselekményt. De világsikerét Durrell valószínűleg nem ennek a regénytechnikai újításnak köszönheti, hanem annak a szuggesztív képnek, amelyet egy különös városról, a harmincas évek Alexandriájáról fest. Kleopátra és Kavafisz városa ez, ősi bujaságé és modern életérzésé. Embersűrűs levantei vadon, és mégis a fojtogató magány világa, amelyből csak a szexualitás ígér kitörést. Durrell ezt a négyszínnyomatú Alexandria-képet avagy kollektív lélektani kórképet át- meg átszövő elemző, mondhatni, filozófiai jellegű megjegyzéseivel. Hogy a regény mégsem lesz "nehéz" olvasmány, az főként költői, plasztikus stílusának tulajdonítható: bármennyire kifinomult és elvont is olykor, mindig érzékletes és érzéki, hiszen a célja, mint a második rész bevezetőjében írja a szerző, a "modern szerelem" vizsgálata volt.

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

47643
elérhető
136

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

E. M. Nathanson - A ​piszkos tizenkettő
Tisztában ​volt azzal, hogy az ideiglenesen Amnesztia fedőnévre keresztelt tervet, amely fölött éppen töprengett, a legmagasabb parancsnoki szinten hagyták jóvá, de az még Armbruster őrnagynak sem jutott volna eszébe, hogy maga a Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága dolgozta ki, annyira ellent mondott minden hagyománynak: válasszanak ki tizenkét köztörvényes bűnözőt, akiket a hadbíróság halálra vagy hosszú fegyházbüntetésre ítélt gyilkosságért, nemi erőszakért, rablásért vagy más erőszakos bűncselekményért; képezzék ki és készítsék fel őket az ellenséges vonalak mögötti bonyolult és mocskos munkára, amennyire csak rövid, bár meg nem határozott idő alatt ez lehetséges; végül, közvetlenül az invázió előtt tegyék partra őket titkon az európai szárazföldre, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezzék a náci háborús gépezet anyagi javaiban és emberállományában. Ennyiből állt az Amnesztia-akció terve...

Sebes Gusztáv - Örömök ​és csalódások
A ​labdarúgás híveinek, ha szép emlékeket keresnek, nem kell a messzi múltba menniük. Elég, ha az ötvenes évek sikereit idézik maguk elé. Azokat az éveket, amikor nem ok nélkül tartották a magyar labdarúgó válogatottat a világ legjobb csapatának, amikor megnyerték az Európa Kupát, legyőzték az angol válogatottat, amikor a világbajnokság ezüstérme kudarcnak minősült. Sebes Gusztáv, és ez ma már sporttörténeti tény, volt e sikerek legfőbb kovácsa. Ha csak erről az időszakról írna, már ez is indokolttá tenné könyve megjelentetését, de írása ennél sokkal többet nyújt. Önéletrajzában egy munkásgyerek életét eleveníti fel, aki dédelgetett nagy szerelmével, a labdarúgással a szívében, nyitott szemmel járja útját, vállalva a harcot osztályáért, nemzetéért, ott igyekszik használni, ahol a legtöbbet tudja nyújtani. A labdarúgás világszerte elismert szakembere így ír bevezetőjében: "Hogy az én szerepem a sikerekben és a néhány kudarcban mennyi volt, mit tettem és mit kellett volna tennem, vagy éppen mit tehettem, azt igyekszem őszintén megírni. A kérdések eldöntését azokra az olvasókra bízom, akik a labdarúgást úgy szeretik, mint én."

Dino Buzzati - A ​Tatárpuszta
Egy ​fiatal főhadnagy lovagol állomáshelyére, az isten háta mögötti Erődbe. Amikor megpillantja az omladozó, sárgás falakat, az ódon, nyomasztó épületet, belekóstol az értelmetlen, céltalan katonaéletbe, első ösztöne a menekülés: vissza a városba, a tarka, nyüzsgő emberi világba. De lassan őt is rabul ejti az Erőd lidérces tébolya: hátha az Erőd alatt elterülő puszta északi síkságon át, ahol hajdan a legenda szerint a tatárok megrohanták az országot, egyszer csak felbukkan az ellenség, s elérkezik a nagy tettek, a hősi élet ideje. Dino Buzzati (1906-1972), a modern olasz irodalom egyik legnagyobb alakja, nagy erővel jeleníti meg azt a mérgező légkört, amelyben az emberi értékek és célok elvesztik természetes arányukat, s a kísértetiesen torz világban napról napra jobban eltorzul az ember. A regény képzeletbeli helyszíne - melyben a korabeli olvasók méltán ismertek rá az 1940-es Olaszországra is - mára a huszadik század egyetemes irodalmának egyik alapmetaforájává vált.

V. Vlagyimirov - L. Szuszlov - Az ​Abwehr ügynöke
Hosszú ​évek, sőt évtizedek is eltelnek, amíg a láthatatlan front, a hírszerzés egy-egy hőse előlép a névtelenség homályából. Rájuk, hírszerzőkre is illenek Julius Fučik szavai: "Egy napon ama múlt lesz, nagy időkről fognak beszélni, névtelen hősökről, akik történelmet csináltak. Szeretném, ha tudnátok: ezek a hősök nem voltak névtelenek. Emberek voltak, akiknek volt nevük, volt arcuk, voltak vágyaik és reményeik." Ha most elővennénk hősünknek a szovjet elhárításnál levő személyi lapját, ezt olvashatnánk rajta: Mokij Gyemjanovics Karascsenko, csekista főhadnagy. A háború első napjaiban német fogságba esett. Az Abwehr beszervezte hírszerzőjének. Amikor első ízben átdobták a fronton, jelentkezett a szovjet elhárításnál, értékes adatokat vitt magával. Előléptették századossá és feladattal visszaküldték a németekhez. Megbízatása kiváló teljesítéséért két magas kitüntetést kapott. A németeknél lévő személyi lapján pedig ezt találnánk: Nyikulij Nyikolaj Konsztantyinovics, a Vörös Hadsereg egykori századosa, az Abwehr egyik legügyesebb, leghasználhatóbb ügynöke. Feladatai kiváló teljesítéséért megkapta a "Bronzérem kardokkal" kitüntetést. A szerzők a tényekhez szigorúan ragaszkodva írták meg a ma is élő Karascsenko tetteinek krónikáját, amely izgalmasságban, fordulatoságban felveszi a versenyt a fantázia szülte kémregényekkel.

Eric Lambert - Dicsőségre ​ítélve
Tudták, ​hogy a biztos halálba küldik őket. Az Afrika-Korps délen a szövetséges erőket szorongatja. Hogy harcvonalukat kiegyenesítsék, a szövetségesek színlelt manőverre készülnek északon. A cél: elhitetni a németekkel, hogy nehézpáncélosok felvonultatásával készülnek támadni, holott csupán egyetlen zászlóaljat irányítanak a területre. Amennyiben a németek bedőlnek a blöffnek és átcsoportosítják erőiket északra, ennek a csapatnyi embernek kell felvennie a harcot egy egész német páncéloshadtest ellen. A feladatra a Tobrukot megjárt ausztrálokat, a „harcos ötvenötösöket”, Numerella szülötteinek alakulatát jelölik ki. Nem elég, hogy a csalétek szerepét osztják rájuk, nekik maguknak kell kiszivárogtatniuk a hírt. Így Arnold (Corpus) Christy és Doc Home, a két „szabadságos katona” Kairóba indul és gondoskodik róla, hogy a mindenütt jelen lévő német besúgók fülébe is eljusson: a szövetségesek átfogó támadást készítenek elő. És 1942 szeptemberének egyik csípős hajnalán a támadás valóban meg is indul…

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Leonhard Frank - Jézus ​tanítványai
A ​Jézus tanítványai című regény még az író hazatérése előtt, New Yorkban, 1949-ben keletkezett, mégis rendkívül eleven képet fest a háborúban összeomlott Németországról, a németség meghasonlásáról és a volt nácik üzelmeiről. De ugyanakkor tanúságot tesz az író hitéről is a tiszta szívű, egyszerű emberek győzelmében és a társadalmi megújulás lehetőségében.

A_%e2%80%8bkeresztapa
elérhető
45

Mario Puzo - A ​Keresztapa
A ​Maffia napi aktualitásként él az emberek tudatában, hiszen lépten-nyomon hallat magáról. Az olvasó bizonyára érdeklődéssel és izgalommal olvassa majd regényalakban is a filmvászonról jól ismert, Francis Ford Coppola és Marlon Brando jóvoltából halhatatlanná és világhírűvé vált, Amerikában letelepedett Keresztapa, Don Corleone fordulatos, elképesztő epizódokban gazdag történetét. Módunkban áll végigkísérni a Szicíliából Amerikába vándorolt Corleone família idősebb és ifjabb nemzedékeinek, barátainak, ellenségeinek sorsát, életét - és természetesen halálát, hiszen a szereplők legfontosabb jellemvonása az, hogy tetteiket az Amerikában is virágzó Maffia parancsai határozzák meg, amelyek között a legfontosabb a szinte közhelynek számító, ám a szervezet tagjai által mindig halálosan komolyan vett vendetta, vagyis a vérbosszú.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Alekszandr Naszibov - "Labirintus-akció"
Kémek, ​ellenkémek, az Abwehr és a Gestapo viszályai, fondorlatai színezik ezt a lélegzetelállítóan izgalmas kalandregényt, egy kegyetlenségében abszurd történet keretében. A Rejtekhely az Elbán írója újabb hallatlanul izgalmas regénnyel lepte meg az olvasót. A regény korunk legnagyobb történelmi bűntényéből meríti anyagát. Betekintést enged a náci hadigépezet háborús készülődéseibe, a beígért csodafegyver kikísérletezésébe, abba az áldozatos küzdelembe, melyet a német kommunisták, antifasiszta ellenállók, hadifoglyok s a regény főhőse, Karcov, a fasiszták diverziós gépezetének egy titkos barlangjába bekerült szovjet hajóorvos folytattak annak érdekében, hogy a nácik terveit meghiúsítsák.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Anne Cathrine Bomann - Agathe
Franciaország, ​1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin. Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől... A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.

Dobozy Imre - A ​tizedes meg a többiek
A ​címadó regény, A tizedes meg a többiek, legújabbkori történelmünk kezdetén, 1944-45 fordulóján játszódik. Főszereplője a minden hájjal megkent, talpraesett tizedes, aki mindenképpen ki akarna térni az idő sodra elől, a szorító "hová tartozol?" kérdés elől. De hiába ismeri olyan jól a dörgést, hiába bújna ha kell, az egérlyukba is, az idő kérlelhetetlenül utoléri. Aki látta a regény filmváltozatát, jóleső meglepetéssel tapasztalhatja majd a regény olvastán, hogy a mű nemcsak emlékeit eleveníti fel, de többet, mást, újat is ad hozzá. A másik kisregény, a Kedd, szerda, csütörtök voltaképpen arról szól - szigorú realizmussal - hogy azoknak a gondolkodó, kockázatot is vállaló magyaroknak, akik küzdeni akartak a haza felszabadításáért, nem is volt olyan könnyű és egyszerű megküzdeni a külső-belső akadályokkal, buktatókkal s rálelni társaikra, eljutni a zászló alá.

Markus Zusak - A ​könyvtolvaj
1939, ​a náci Németország A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. És egyszer csak hullani kezdenek a bombák. 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

Raymond Chandler - Elkéstél, ​Terry!
Philip ​Marlowe, a Los Angeles-i magándetektív - akinek cinikus magatartása mögött romantikus lélek lapul - egy kapatos hajnalon magatehetetlen részeget ment ki a rendőrség karmaiból. A forradásos arcú, harmincas évei ellenére hófehér hajú, az öntudatlanságig ittasan is tökéletes modorú idegen egyre jobban belopja magát Marlow szívébe -és egyre nagyobb kalamajkákba sodorja. Terry Lennox, a vörös hajú milliomoslány exférje a hollywoodi gazdagok világából Mexikóba menekül - talán mert ő volt a gyönyörű Sylvia brutális gyilkosa? És a lelkiismeret furdalás talán öngyilkosságba kergette? Vagy netán azonos azzal a fekete hajú, barna bőrű, kifogástalan spanyolsággal beszélő mexikói úriemberrel, akinek két ország rendőrsége szegődik a nyomába? És vajon mi köze lehet akár Terrynek, akár Marlowe-nak ahhoz, hogy Roger Wade, a zseniális ám súlyosan alkoholista író be tudja-e fejezni tizenharmadik regényét? Megannyi kérdőjel, amelyre maga Marlowe sem tudja a választ - de valamennyire fényt derít az amerikai milliomosok, lecsúszottak, banditák világának szakavatott ismerője, Raymond Chandler, ebben a talán legizgalmasabb regényében.

Theodor Plievier - Sztálingrád
"A ​leszállópályát még nem ülte meg az esti köd, két Junkers jelentkezett, szállítógépek, vadászvédelem nélkül is megérkeztek a repülőtér fölé, néhány kört írtak le, áttörték a felhőrongyokat és leszálltak. A szanitécek munkához láttak, vagy negyven sebesültet hordtak ki, és ez, mint minden leszállásnál, jeladás volt: százával botladoztak, ahogy csak bírtak rögtön a sátrakból a repülőtérre a sebesültek. Az első gép megállt, bár a légcsavarok tovább forogtak. A kabinajtó kinyílt és a kirakodás megkezdődött. A második gép alatt is felporzott már a hó. Harmincnyolcan figyelték ezt feszülten hordágyon fekvők - a mellükön fémlapon a nevük -, s az egyikük Steiger százados volt. Térdig levágták a lábát. A szilánkot még nem lehetett a karjából eltávolítani. Fejsérülése veszélytelennek bizonyult. Remélhette, hogy eljut egy hazai kórházba, onnan meg Bopfingenbe, és ha műlábbal is, de birtokába veheti kis birodalmát, a füsttől fekete kürtőt, a fújtatót, az üllőt, a satut, a pörölyöket és a fúrókat... Azután, amit átélt, olyan boldogság, hogy fel se tudta fogni. A hómezőn a légcsavaros, két hatalmas szárnyú madár, amely majd visszaszáll vele a csodás, egyszerű, természetes életbe, olyan volt, mint egy látomás. Nem hitte. És csakugyan látomás volt. A légvédelmi üteg már napokkal előbb megkapta a parancsot, hogy szükség esetén lőjön bele a tömegbe. A csövek vízszintesre voltak állítva, de az üteg nem tüzelt. A havon százával tolongott a takaróba, sátorlapba burkolózott ember, rongyokba bugyolált lábak csoszogtak. De mások gyorsabbak voltak a sántikáló sebesülteknél, lobogó szemű, tátott szájjal ziháló, ordító alakok törtek át rajtuk, gázolták le őket, a legázoltak már nem ordítottak, arcra buktak a hóban, aztán egy zsák bab, egy zsák csokoládé, kétszersült maradt le, pálinkás ballon zúzódott szilánkokra, kolonclábú testek vergődtek halomba, lettek lépcsővé a kabinajtó előtt, a mesebeli madár belsejébe. Magasodó lépcső, amelynek a tetején az erősek, a győztesek meggörnyedve másztak be a gépbe, az ordítozásba belesüketült őrök csapkodtak hátra puskatussal, törtek maguknak utat, dobták el a fegyvert, préselődtek be a gépbe, amelyben csak húsz embernek lett volna hely, és amelyből a magával hozott élelmet se maradt idő teljesen kirakni. A pilótának nem volt más választása - már ereszkedett a köd lefelé- : befurakodott a helyére, felpörgette a légcsavarokat. A hó porzott, a motorok dörögtek, a visszazuhanók felüvöltöttek. a kabinajtó még nyitva, karok, lábak az ajtóban: a túlterhelt gép kétszer zökkent vissza a földre, aztán nehézkesen fölszállt. Mögötte a másik. Ez átgördült a visszazuhantakon és a sebesülteken. Többen meghaltak, köztük Steiger. Ő nem rögtön: még fölemelte a fejét, még látta ellebegni a nagy madarat, lehullani róla a sötét emberfürtöket, látta a havon maradtakat is..."

Alexander Werth - Oroszország ​nagy háborúja
Werth ​haditudósítóként szinte az elejétől a végéig végigkísérte az orosz front eseményeit. Moszkva, Leningrád, Sztálingrád, s számtalan más helyszín és azok lakosai, a harcok főszereplõi és közkatonái szerepelnek könyvében, mely három részből áll. Az elsőben a katonai, a másodikban a diplomáciai események kaptak helyet, míg a harmadik egy riportgyűjtemény.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Szabó Pál - Isten ​malmai
"Írjunk ​hát megint faluregényt - emlékezik vissza az Isten malmai születésére az író, nagy lélegzetvétellel. És ha nem is trilógiát, mint a Lakodalom, Keresztelő, Bölcső, de legyen benne a felszabadulás után kezdődő új történelem, az emberi lélek legmélyét felrázó, serkentő szele! De mint az épületet hogy alapozzák, ennek is legyen meg az alapja, a legmesszebb látható, tudható történelmileg. Fehéren fekete, hogy honnan, de az is csillanjon már fel, hogy hova. Egy könyvet tehát, egy könyvet, regényt, ami nemcsak cselekvésében nyúlik vissza a történelembe, hanem emberi s közösségi formálódásaiban is összetartozandó mindazzal, ami volt s van. Hiszen a tegnapi emberek akarják megszilárdítani a mát és megkezdeni a holnapot."

Berkesi András - Küszöbök
Berkesi ​András második kiadásban megjelent regényének színhelye Berlin, az 1930-as évek végén, valamint Budapest, az 1944. évben, a német megszállás idején. A végig feszült atmoszférájú cselekmény során megismeri az olvasó azt az irtózatos küzdelmet, ami az Európát behálózó fasiszta titkosszolgálati gépezet és az ellene küzdő, de egymással is viaskodó erők között folyt ezekben az egész emberiség sorsára döntő jelentőségű években. Három gyerekkori barát, egy orvos, egy újságíró és egy lelkész kerül a Gestapo hálójába, s közülük csak egy meri vállalni a küzdelmet az egyéni élet, a boldogság feláldozása árán is. A rendkívül izgalmas, történelmi jelentőségű események során az olvasó megismeri nemcsak a fasizmus "szürke eminenciásait", hanem Heydrich és Himmler, a náci titkosszolgálat vezetőinek egymás ellen folytatott ördögi praktikáit, valamint a náci és magyar fasizmusnak egész döbbenetes szövevényét is.

Walter Lord - Hihetetlen ​győzelem
1941. ​december 7-én reggel súlyos csapás érte az Egyesült Államok csendes-óceáni flottáját. Alighogy eltávoztak Washingtonból a japán kormány tárgyaló megbízottjai, amikor a japán haditengerészet egységei - elsősorban anyahajókról felszálló repülőgépek - váratlan támadást intéztek a Pearl Harbor-i támaszpont ellen, és megsemmisítették az amerikai flotta büszkeségeit. Ez volt a csendes-óceáni háborúnak az amerikaiakra nézve szomorúan végződő nyitánya. Az amerikai flottának még arra sem volt ideje, hogy a csapásból felocsúdjon, amikor Japánban már újabb csapásra készülődtek. Yamamoto tengernagy, a híres Togo tengernagy tanítványa és a japán flotta legnagyobb tekintélyű vezetője, akinek fejében az új csapás terve megszületett, az eddig elért japán sikerektől megrészegülve most az előbbinél jóval messzemenőbb célt tűzött maga elé: az amerikai flottatámasztponttól kicsalogatja az Egyesült Államok még meglevő haditengerészeti erőit, lesállásból megsemmisíti őket, elfoglalja Midway-szigetet, ezt a Csendes-óceán közepén fekvő amerikai támaszpontot, és ezáltal megnyílik előtte az út az Egyesült Államok nyugati partja felé... A japánok elbizakodottsága olyan mértékű volt, hogy még a legelemibb biztonsági intézkedésekről is megfeledkeztek, elhanyagolták a felderítést, nem ismerték az amerikai flotta erejét, sem hadmozdulatait. Az amerikai hírszerző szolgálat viszont hangyaszorgalommal gyűjtötte az adatokat, és a sok mozaik-darabból kialakult a nagyszabású japán támadás képe. Az amerikai fél - természetesen - megtette ellenintézkedéseit, és így kiesett a legfontosabb tényező, amelyre a japánok számításukat alapozták: a meglepetés. Elkezdődött a csendes-óceáni háború legnagyobb tengeri ütközete, amely a japán flotta színe-virágának a teljes megsemmisülésével végződött. Olyan veszteség volt ez, amelyet a japán flotta többé sohasem tudott kiheverni. A szerző, akit szinte megbabonázott a tenger óriásainak ez az egyedülálló összecsapása, lebilincselő érdekességgel írja le a mindössze három napig tartó, eseményekben gazdag küzdelmet, ahol szinte minden órában történt valami izgalmas vagy éppen drámai esemény. Nem sajnálta a fáradságot, több mint 30000 mérföldet utazott Tokióba, Washingtonba, Hawaiibe és Midwayre, a harcok közel 400 túlélőjével beszélgetett, hogy első kézből származó értesüléseket szerezzen, és hitelesen írhassa le az eseményeket. Könyve a szakmai hozzáértés, a pontosság és a publicista elhivatottság kiemelkedő terméke, amely szinte ugyanolyan drámai feszültséget kelt az olvasóban, mint amilyen a harc egykori résztvevőit töltötte el; aggódik az egyszerű hősök sorsáért, és a legyőzöttek iránt is feltámad benne a rokonszenv.

Szabó Borbála - Budapesti ​napló
"Ha ​testileg épen érem meg a végét, ígérem neked, életem célja az lesz, hogy vissza tudjam adni hitedet az emberekben és abban, hogy nemcsak gonoszság van a földön, de olyan szeretet is, ami megőriz minden szenvedésen keresztül egy szebb, új élet számára." Írta Szabó Borbála Budapesten, 1944-ben a gettóban, ismeretlen helyen munkaszolgálatot teljesítő vőlegényének, akit soha többé nem láthatott viszont.

Alekszandr Bek - A ​volokolamszki országút
Bek ​egész képet nyújt a szovjet ember, a szovjet katona gondolkozásáról, lelkületéről, a szocializmust építő nagy kollektívához tartozásáról, valamint az ebből fakadó nagy erkölcsi öntudatról, mely bármely támadó ellenség feletti győzelem legelső, legfontosabb tényezője. A könyv szerzője maga az élet, a valóság. Hőse: a szovjet nép, a Vörös Hadsereg, mely iszonyú erejű ököllé kovácsolódik, hogy szétzúzza a gyilkos fasiszta betolakodókat. Színhelye: a volokalamszki országút, amelyen a németek be akartak törni az ország szívébe – Moszkvába. Ezt a veszélyeztetett fontos pontot csak hétszáz katona tartotta. Egyik sem volt született hős, csak nemrégen öltötték fel egyen ruhájukat, de valamennyien tudták, mi forog kockán, hogy hazájukat védik az aljas rablótámadás ellen s ez a tudat hősökké avatta őket. Ez a könyv nemcsak érdekfeszítő elbeszélés a Vörös Hadsereg Moszkva körüli harcairól, a legendáshírű Panfilov tábornok hős katonái sorsáról, kinek oroszlánrészük volt a náci offenzíva összeomlásában, hanem jóval több, az egyszerű szovjet ember hihetetlen bátorságának, és hősiességének igazi kútforrása. A szerző elmondatja és elénk tárja a Panfilov-hadsereg egyik különítményének parancsnokával, Baurdzsan Ulival, hogyan vált a békeszerető szovjet polgár katonává, aki a példátlan és nagyszerű győzelemig keményen állta a Moszkva alatti védelmi harcokat, melyeket örök dicsfény övez. Bek a Honvédő Háborúnak ezt a dicső fejezetét, ezt a legendás harci tettet, egyszerű szuggesztív erővel hozza közelebb az olvasóhoz s ez a hétszáz katona emberségével, derűjével, erényeivel és hibáival még színesebbé, még vonzóbbá teszi ezt az izgalmas és elven regényt. Tankönyvének, amely oly közvetlenül hat, mint maga a valóság. S az a kívánatos, hogy magyar dolgozóink minél szélesebb körei olvassák.

Covers_263917
elérhető
1

Adam Kaska - A ​hídfő
1944 ​szeptembere. Varsó lángokban áll. Az augusztusi felkelés harcosai, bármilyen hősiesen küzdenek is a hitlerista túlerő ellen, napról napra szorongatottabb helyzetbe kerülnek. Aznap, amikor a Visztula túlsó partján, Praga elővárosban megjelennek a Vörös Hadsereg és az 1. lengyel hadsereg első egységei, magában a bal parti Varsóban a felkelők már csak négy, egymástól elszigetelt negyedben tartják magukat a Belvárosban, Zoliborzban, Mokotówban és Czerniakówban. Maguk is tudják, hogy napjaik már meg vannak számlálva, hacsak a pragai oldalról gyors és hathatós segítséget nem kapnak. Ezzel a Pragában bevonuló 1. lengyel hadsereg parancsnokai és katonái is tisztában vannak. Menetből, jóformán minden előkészítés nélkül indulnak Varsó fölmentésére. Csapatokat dobnak át a bal partra, amelyek hídfőállásokat alakítanak ki, s ezzel kezdetét veszi a több napos kegyetlen és drámai küzdelem az átkelt lengyel csapatok és a megsemmisítésükre törő német alakulatok között.

Joó Katalin - Boldogtalan ​nyár
1943 ​szilveszterén Ábrahám Évi élete első bálján táncol. Még tiszta szívvel örül a bókoknak, a sikernek - ám családi és baráti körében szaporodnak az egyre riasztóbb jelek. Fiatal, bájos nagynénje - Nene - titkon gyermeket vár. Szerelmese akire életveszély leselkedik, a szökést választja. Az egész Ábrahám család összefog, hogy az emberség és szeretet nevében kijátssza a háborús törvényt és a katolikus "rendet" . Joó Katalin megható és fordulatos regényét Görög Júlia illusztrálja.

Łesław M. Bartelski - A ​varsói felkelés 1944
"Az ​emberek leereszkedtek a csatornákba, s ott több mint négy óra hosszat, sőt olykor még hosszabb ideig vándoroltak a sötétben. Lábuk alatt meg-megcsobbant a szennyel teli víz... Az utolsó lengyel őrszemek a német gyalogság tüzében vonultak vissza, és pár pillanattal azután, hogy ők is bemásztak a csatornaaknába, az aknát betemették egy lebombázott épület romjai..." Ismerős kép Andrzej Wajda "Csatorna" című filmjéből: magának a valóságnak emlékképekből , kortársi leírásokból, dokumentumok alapján összeállt rajza. Az Óvárosból, amelyet a németek visszafoglaltak a felkelőktől, az életben maradottak a városi csatornákon át jutottak el a még harcoló másik városrészbe. Bartelski - neves lengyel regényíró, aki többször járt hazánkban - történelmi hitelességgel, dokumentumregényszerűen dolgozta fel az 1944. évi varsói felkelés történetét. Ő maga is felkelő volt. Büszke és fájdalmas emlékei azonban nem homályosítják el ítéletét: nyomatékosan hangsúlyozza a burzsoá-földesúri Lengyelország társadalmi talajából kinőtt Honi Hadsereg felelősségét a sok tízezer lemészárolt lengyel életéért. Bemutatja, hogy e hadsereg vezetői osztályuk és saját maguk önző érdekeiért, kellő előkészítés nélkül, a szovjet hadsereggel való egyeztetés és együttműködés nélkül vitték harcba népüket a náci megszállók ellen. Varsó népe mit sem tudott e megfontolásokról, s egy emberként indult harcba. Elkeseredett küzdelmének hetei, nappalai és éjszakái elevenednek meg a könyv lapjain.

Szokolay Katalin - És ​a varsói gettó felkelt...
Magyar ​nyelven viszonylag kevés könyv jelent meg a varsói gettófelkelésről. Szokolay Katalin munkája bemutatja, hogy miként éltek a zsidók Hans Frank lengyel főkormányzóságában, milyenek voltak a varsói gettó szenvedéssel teli hétköznapjai, hogyan harcoltak a mindenre elszánt felkelők, s milyen eszközökkel fojtotta vérbe a felkelést a Jürgen Stroop SS-tábornok által vezetett jól felfegyverzett sereg.

Kollekciók