Ajax-loader

'1940-es évek' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Anne Cathrine Bomann - Agathe
Franciaország, ​1940-es évek. Egy idősödő pszichoterapeuta türelmetlenül számolja a nyugdíjig hátralévő terápiás üléseket, és rezignáltan hallgatja a díványra fekvő unatkozó háziasszonyok apró-cseprő problémáit, miközben madárkarikatúrákat készít róluk. Már abban sem biztos, jó szakember volt-e valaha is, tudott-e segíteni bárkin. Egy nap megjelenik nála Agathe, egy fiatal német nő, aki nem talál örömöt az életben, nem akar mást, csak eltűnni az emberek szeme elől... A doktor minden tiltakozása ellenére felvéteti magát a páciensek közé, és ahogy egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a terapeuta maga is kénytelen szembenézni az intimitástól és a haláltól való félelmével.

Anne Frank - Anne ​Frank naplója
1943. ​JÚLIUS 26. _"Mussolini lemondott, és az olasz császár és király vette át a hatalmat._ _Üdvrivalgásban törtünk ki. A tegnapi borzalmak után végre valami jó hír... és újabb reménység! Annak reménye, hogy egyszer vége lesz, és béke lesz."_ Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. A 75 éve megjelent napló jubileumi kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. _"Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. ... Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni - megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség -, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. "Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott." _ Heller Ágnes Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála - nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban - megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták.

E. M. Nathanson - A ​piszkos tizenkettő
Tisztában ​volt azzal, hogy az ideiglenesen Amnesztia fedőnévre keresztelt tervet, amely fölött éppen töprengett, a legmagasabb parancsnoki szinten hagyták jóvá, de az még Armbruster őrnagynak sem jutott volna eszébe, hogy maga a Szövetséges Expedíciós Erők Főparancsnoksága dolgozta ki, annyira ellent mondott minden hagyománynak: válasszanak ki tizenkét köztörvényes bűnözőt, akiket a hadbíróság halálra vagy hosszú fegyházbüntetésre ítélt gyilkosságért, nemi erőszakért, rablásért vagy más erőszakos bűncselekményért; képezzék ki és készítsék fel őket az ellenséges vonalak mögötti bonyolult és mocskos munkára, amennyire csak rövid, bár meg nem határozott idő alatt ez lehetséges; végül, közvetlenül az invázió előtt tegyék partra őket titkon az európai szárazföldre, hogy a lehető legnagyobb pusztítást végezzék a náci háborús gépezet anyagi javaiban és emberállományában. Ennyiből állt az Amnesztia-akció terve...

Graham Greene - A ​harmadik
_Az ​első:_ "Vele voltam. Kijöttünk a lakásából. A járdán Harry megpillantotta egyik barátját az utca túlsó oldalán. Intett neki, és lelépett a járdáról, hogy átmenjen hozzá. Ekkor egy dzsip száguldva befordult a sarkon... Meghalt, mielőtt a mentők ideértek volna." _A második:_ "Éppen át akartam menni az úttesten Harryhez. Ő a szemközti járdán állt, meglátott, és azonnal felém indult, hogy találkozzék velem, amikor az a dzsip... szörnyű volt, szörnyű!" _Ám Martins sejtette, hogy van egy HARMADIK is,_ aki tud valamit Harry Lime titokzatos és váratlan haláláról, méghozzá valami olyasmit, amit a másik kettő nem akart vagy nem mert elmondani... Rejtélyes gyilkosságok a háború utáni, megszállt Bécsben. A világhírű bűnügyi regény első magyar kiadása.

Radó Sándor - Dóra ​jelenti
Ki ​volt Radó Sándor? Hogyan, és miért vált az újpesti cigánysorról induló zsidó kereskedő fiából a 20. század talán leghíresebb magyar földrajztudósa és térképésze, valamint a második világháború kimenetelében számottevő szerepet játszó svájci szovjet hírszerző szervezet világhírű, „Dóra” fedőnevű vezetője? A különleges életutat feltáró mű olyan számtalan ténnyel, dokumentummal alátámasztott, hiteles memoár, amely izgalmasabb bármely kémhistóriánál. A Dóra jelenti új, gazdagon illusztrált, teljes kiadása még többet tartogat az olvasó számára, mint az 1971-ben megjelent könyv. Az annak idején a szovjet katonai cenzúra által kihagyatott részek most látnak először napvilágot. Ezekből megtudható, illetve pontosan beazonosítható közel 60 olyan személynek és hírforrásnak a neve, akik a Radó csoportot információkkal látták el, illetve munkáját segítették. Megismerhető továbbá a „Dóra” és a moszkvai Központ közötti üzenetváltás eddig ismeretlen mintegy 45 rádiótávirata, amely értékes adalékul szolgálhat a történészek további kutatásaihoz is.

Mary Ann Shaffer - Annie Barrows - Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság
1946 ​januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. "A szerzőpáros magával ragadó, ugyanakkor szívbe markoló könyvet írt - Jane Austen-i hangulatú, történelmi tanmesét. A leveleket nem az olvasónak címezték, mégis neki szólnak." Sarah Addison Allen "Soha nem akartam annyira egy könyvklubhoz tartozni, mint a _Krumplihéjpite_ olvasása közben. A regény minden lapjáról sugárzik a szeretet." The Christian Science Monitor "Hihetetlen szerelmi történet, mely egyben a túlélésről és a hősiességről is szól, emléket állítva egy kis közösségnek, melyet a könyvek szeretete kovácsolt eggyé." The Charlotte Observer

Raymond Chandler - A ​magas ablak
Az ​amerikai Raymond Chandlert néhány művéből már ismeri a magyar olvasó. Ismeri könyveinek főszereplőjét, Marlowe magánynyomozót is, aki rendszerint szorongatott helyzetben levő megbízóit védi ellenfeleikkel szemben. Ezek az ellenfelek eszközeikben nem válogatósak, de Marlowe sem ragaszkodik mindig a törvény betűjéhez. A magas ablak talán legizgalmasabb regénye Chandlernek. Pedig egyszerű, hétköznapi ügyben kap megbízást Marlowe: egy ellopot, régi érmét kellene megtalálnia. Hamarosan kiderül, sokkal többről van szó. Gyilkosságok, és sokáig áttekinthetetlen bonyodalmak szorongató gyűrűjében, szinte reménytelennek tűnő helyzetben küzd Marlowe a rejtély megoldásáért, amíg végre sikerül áthatolnia a bonyolult bűnügyi szövevényen, és leleplezheti a magas ablak titkát.

Mihail Solohov - Emberi ​sors
Mihail ​Solohov a tolsztoji méretű nagyregények, társadalmi eposzok megalkotása előtt elbeszélésekkel indult el az írói pályán. Az anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi, a húszas években keletkezett írás a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadja meg, e remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsa egy egész vajúdó s gyötrelmekben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Az Emberi sors című világsikerű elbeszélés, amelynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben.

William Styron - Sophie ​választ
A ​második világháborús hadszíntért sikeresen megúszó déli amerikai írópalánta - maga Styron - egy olyan háromszög poklába keveredik bele, ahol a másik két "emberi tényező" ugyanezen háború traumájának a perverzitás fokáig sérült pólusa: a regény végén a kettős öngyilkosság a szeretet és gyűlölet, az irracionálissá fejlődő, szinte állati ragaszkodás és kínzás, tapadás és taszítás logikus következménye, shakespeare-i konzekvencia. Sophie, ez a konzervatív, sőt antiszemita lengyel lány a véletlen folytán kerül Auschwitzba, ahol előkelő árja létére zsidósorsot él meg, olyan sorsot, amelyen szerelmének, Nathannak fizikailag nem kellett átesnie. S itt jön a regény egészen eredeti paradoxona: Nathan számára az európai lidércnyomás - még közvetlen átélés híján is - olyan személyes katasztrófát jelent, amely logikusan vezet el a világ teljes megtagadását jelentő őrületig, a halál választásáig. E két ember egymás kínzásában, őrült szeretkezéseiben, harcában azért nem lehetséges békében feloldódó megnyugvás, mert a fasizmus patológiája sejtjeikig megfertőzte őket. Hiába akarják a megváltást, már képtelenek rá.

Thury Zsuzsa - A ​tűzpiros üveggömb
A ​regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül. A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye. Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették. Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Agatha Christie - N ​vagy M
Tommy ​és Tuppence fölött eljárt kicsit az idő. A második világháború elején kénytelenek tudomásul venni, hogy az ő tudásukra már nincs szükség, hiszen jönnek a fiatalok, többek között az ő gyerekeik is. De aztán mégiscsak megkérik Tommyt, segítsen egy német ügynök kézre kerítésében. Alig van nyom, amin elindulhatna, még azt sem tudni, nőt vagy férfit keres. A Sans Souci panzióban száll meg álnéven, és reméli, hogy veleszületett kitartása és józan esze nyomra vezeti. Másban nem bízhat. De Tommyt ilyen apróságok nem bátortalanítják el. Tuppence pedig, hiába igyekeznek távol tartani a veszélytől, természetesen beleveti magát a sűrűjébe...

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Berkesi András - Kardos György - Kopjások
Kalandos, ​izgalmas korszakról szól a szerzőpáros méltán népszerű regénye. A háború után újjászülető Magyarország nem egy reakciós-illegális szervezet harcterévé vált, amelyek működését segítették még a tisztázatlan politikai viszonyok, a háború okozta sebek és a külföldi kémszervezetek is. A "Kopjások" nacionalista-fasiszta szervezetébe kerül akaratlan Perlaky Mária. A fiatal, szép lány 1949-ben disszidál szerelmével Rajnay Zsolttal. Csak Nyugat-Németországban tudja meg a fiúról, hogy évek óta a "Kopjások" szervezetének tagja, titkos ügynök. Mária későn döbben rá a valóságra, addigra Zsolt már őt is beszervezi, és hiába szabadulna, szerelme révén kegyetlenül megzsarolják. Tíz esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy alkalom kínálkozzon a szökésre. Amikor hazatér, nem jön üres kézzel. Magával hozza hírszerző főnökének emlékiratait, amelyből évtizedes titkokra, bűnökre, szervezkedésre derül fény...

Janet Skeslien Charles - A ​párizsi könyvtár
1939-et ​írunk, és Odile Souchet, a fiatal párizsi lány nem is lehetne boldogabb: felveszik könyvtárosnak az impozáns Amerikai Könyvtárba, és a jóképű Paul személyében a szerelem is rátalál. A náci csapatok bevonulása azonban egy csapásra véget vet az idillnek, és Odile világa összeomlani látszik. Hogy megmentse mindazt, ami fontos a számára, munkatársaival csatlakozik az ellenálláshoz, és úgy harcol, ahogy lehetőségei engedik: a könyvek segítségével. Heroikus küzdelmük ellenére Odile-nek hamarosan szembe kell néznie a szörnyű igazsággal: valaki elárulta. 1983: Lily, a Montanában élő magányos kamasz lány felfigyel idős szomszédjukra, Mrs. Gustafsonra, akit a helyiek csak úgy hívnak, "a háborús menyasszony". Ki ez a rejtélyes nő, és miért költözött a kisvárosba, ahová látszólag semmi sem köti? Lily kutatni kezd az öreg hölgy múltja után, és egyre több közös vonást vél felfedezni kettejük között. Egy nap sötét titokra bukkan, amely az egész addigi életüket megváltoztathatja... Janet Skeslien Charles lebilincselő regénye varázslatos óda a könyvekhez, a barátsághoz, Párizshoz, és nem utolsósorban azokhoz a hétköznapi hősökhöz, akik sokszor ott munkálkodnak, ahol a legkevésbé sejtenénk. JANET SKESLIEN Charles Montanában nőtt fel, majd két évig Ukrajnában tanult. Tizenöt éven át tanított kreatív írást, angolt és franciát először Ukrajnában, majd Montanában, végül pedig Franciaországban. Moonlight in Odessa című művét a Publishers Weekly az egyik legjobb debütáló regénynek, a National Geography Traveler pedig a hónap könyvének választotta. A párizsi könyvtár, a szerző második regénye a Library Journal és a Goodreads listája alapján is az év egyik legjobban várt újdonsága.

Stefan Heym - Az ​értelem világa
A ​szerző ezt a regényét Amerikában írta, de a történet színhelye az Arany Prága s a csehszlovák vidék. Egy család életének döntő évei adják meg a cselekmény vázát, de az egyéni útkeresések, szerelmek, és kiábrándulások nagy történelmi folyamatok összefüggéseit érzékeltetik. A három Benda-testvér háromféle életútját: az üvegipari szakember, az orvos és az író egyéni fejlődését, néha kalandos sőt tragikus kitérőjét egyre fokozódó izgalommal figyelhetjük, éppúgy mint a sok színnel ábrázolt rokonszenves vagy agresszív női figurák sorsát. Mindez azonban több mint "családtörténet" - Stefan Heym, az ismert német író, a népi demokratikus fejlődés, sőt ezen is túl: az emberi szabadság kérdéseire keres választ - az értelem világánál.

V. M. Berezskov - Tolmács ​voltam Teheránban
Kisebb-nagyobb ​mértékben minden embert érdekel a történelem, különösen pedig az elmúlt idők kulisszatitkai. Ilyen csemege Berezskovnak, az 1943. évi teheráni konferencián részt vevő szovjet küldöttség tolmácsának a könyve. Berezskov naplószerűen rögzíti élményeit. Leírja utazását Teheránba a harcoló Szovjetunió területén át, megérkezését, első benyomásait. Képet ad az 1943. évi Teheránról, a konferencia előzményeiről, résztvevőiről. Néhány vonással portrét rajzol Sztálinról, Churchillről és Rooseveltről, valamint kísérőikről. Különösen érdekessé teszi leírását, hogy a hivatalos üléseken elhangzott beszédek hű rögzítésén kívül állandóan figyelemmel kíséri a mellékesebb mozzanatokat, emberi megnyilvánulásokat, apróbb incidenseket – mindez emberközelbe hozza a világtörténelmi jelentőségű találkozót.

Zabhegyez%c5%91
elérhető
279

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Szekeres-Varsa Vera - Szalamandra ​a tűzben
Regénybe ​illő kalandos életút, regénybe illő hősi, nagy jellem: "sápadt, karcsú fiatalember, világos szemű, szép, mint a romantika hősei". Szekeres György a 30-as évek közepén utazott Párizsba, s csaknem másfél évtizedig élt Franciaországban. Nemcsak részt vett az ellenállásban, hanem egyik alapítója volt annak a a legendás mozgalomnak, amely Libération Sud néven oly dicsőségesen vonult be a francia történelembe. Szervezte és irányította a külföldi bevándoroltak ellenállói mozgalmát. A fasizmus felett aratott győzelem után megkapta az ellenállási Érmet s a pálmákkal ékesített Hadikeresztet. A háború után visszatért Magyarországra. Az ötvenes évek törvénytelenségei azonban Franciaországban érték utol, ahonnan - mivel árulásra nem tudták rábírni - kiutasították. Ezután csaknem négy évet töltött Rákosi börtöneiben. Szabadulása után már csak az irodalomnak élt. A francia ellenállás hősét Claude Roy, Roger Vailland, Jorge Semprun barátját 1973-ban érte a korai halál. Újságcikkek, naplójegyzetek, hivatalos dokumentumok, baráti visszaemlékezések egymásutánjából bontakozik ki Szekeres György nem mindennapi életútja. Szabálytalan életrajz nagy idők tanújáról, rendkívüli könyv egy rendkívüli emberről.

Berkesi András - Szerelem ​három tételben
Szerelmes ​regényt tart kezében az olvasó, amely emellett mindazokat a történelem teremtette izgalmakat, fordulatokat is kínálja, amelyek meghatározták az 1940-től 1950-ig terjedő évtizedet. Több nagy sikerű Berkesi regény foglalkozott már az ellenállás hőseinek kalandjaival, a Horthy-börtönök és Gestapoakciók, a hírszerzés bemutatásával. De szólt már a szerző a felszabadulás utáni Magyarország problémáiról, a kommunisták és ellenfeleik küzdelméről, a koncepciós perek idejének bűneiről, a tisztességes emberek belső meghasonlásáról. Ez a regény is beszél minderről, de ez az izgalmas, feszültségekkel teli történelmi korszak csak a keretét, hiteles hátterét adja egy tragikusan szép szerelem történetének. Szerelem - három tételben. Háromszor szakítja el egymástól Gábort és Szulitát a vonzalmuknál erősebbnek látszó külső erő. Először a leleplezett hazugság - a társadalmi különbség. Másodszor a Gestapo, harmadszor a törvénysértő perek. De ez már maga a történet, amelyet érdemes elolvasni.

Jeffrey Archer - Apám ​bűne
Az ​esküvői szertartáson tett megdöbbentő leleplezéssel Harry Clifton egész eddigi élete megkérdőjeleződik. Feldúltan hagyja ott a szertartás helyszínét, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzon annak, akit a világon a legjobban szeret. Napokkal a második világháború kitörése előtt a megtört szívű fiatalember az egyetemet hátrahagyva beáll a Királyi Haditengerészethez, ám a hajóját elsüllyeszti egy német tengeralattjáró. A katasztrófát alig egy maroknyi ember éli túl: köztük Harry, aki alig remélt esélyt lát egy új életre, amellyel a szeretteit megkímélheti a további csapásoktól. Magára veszi egyik, tengerbe veszett társának nevét: Tom Bradshaw-ét. Az amerikai tiszt álarcát viselve érkezik meg a hajó New York kikötőjébe, csakhogy Bradshaw-t letartóztatják gyilkosság vádjával, amint amerikai földre lép. Az ügy a bíróságra kerül, a vádlott pedig egy amerikai börtönbe. Harry nem fedheti fel kilétét, hiszen azzal annak a nőnek ártana, akit a legjobban szeret a világon: Emma Barringtonnak. Mindeközben Emma hajóra száll, hogy New Yorkba utazzon. Gyermekét hátrahagyva útnak indul, hogy átkeljen az óceánon, és bármit kész megtenni, hogy a célját elérje. Egyetlen dolog hajtja: meggyőződése, hogy szerelme nem halhatott meg. Szívében érzi, hogy a férfi, akitől a sors az oltár előtt kegyetlenül elszakította, még életben van. Aprócska bizonyítéka erre egy levél. Egy levél, amely több mint egy éve felbontatlanul áll egy bristoli kandalló párkányán. - Jeffrey Archer (Majd az idő eldönti) nagy ívű családregényének legújabb kötetében a családi kötelékeket a legvégső próba elé állítják a kipattanó titkok, ahogy a történet a bristoli sikátorokból a manhattani üléstermekbe vezeti az olvasót. A történet folytatása Féltve őrzött titok címen várható.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Jerzy Kosinski - A ​festett madár
Valahol ​Kelet-Európában 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy kisfiút egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a sötét hajú, kreol bőrű fiú - akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek - az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Kosinki hol nyers realizmussal, hol borzongató és a borzalmakat mintegy tagadó költői szépséggel írja le az egyre sorjázó bestiális kínzásokat, s ahogy a könyv egyre szürreálisabb módon tobzódik a kegyetlenségben, azt érezzük, ez a történet mitikus jelentőségűvé nő, olyan írói látomássá, amely - a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában - az ember lecsupaszított énjét kutatja a történelem tomboló embertelenségében.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Richard Gallagher - A ​halálra ítélt szakasz
A ​történet 1944 rettenetes decemberében játszódik Ardennekben, ahol a hitleri hadvezetés összeszedve minden lehetséges tartalékát, még egyszer megpróbálja visszaszorítani a szövetséges (elsősorban amerikai) csapatokat. Gallagher regénye nem szűkölködik megdöbbentő, időnként hátborzongató jelenetekben, csakúgy, mint az egész regényt végig jellemző drasztikus párbeszédekben. A címben szereplő szakasz valóban halálraítélt, mert azt a feladatot kapta, hogy a kibontakozó német támadást egy sziklás útszűkületben feltartsa addig, amíg ezredük visszavonul. Az amerikai szakasz vezetője és a regény főszereplője Mazursky őrmester, a parancsokat brutálisan végrehajtó, az ellenséggel (és néha saját katonáival) szemben kíméletet nem ismerő New York-i vagány, aki azonban emberségből jelesre vizsgázik (például amikor zsidó származású beosztottját rábeszéli, hogy azonosítási igazolványát cserélje el egy halottéval, hogyha SS fogságba esne, ne lőjék agyon származása miatt). A feladat, amit teljesíteniük kell, szinte emberfeletti: néhány tucat amerikai katona szemben több ezer némettel és a lassan múló idővel… A regény a naturalista jelenetekkel együtt is szórakoztató, fordulatokban gazdag.

Michel Tournier - A ​Rémkirály
Abel ​árva gyermekként a Szent Kristóf Internátusban nevelkedik. Mivel szeretet nélkül él, korán megtanul védekezni. Meggyőződése, hogy Isten feladatot adott neki. "A sors kegyetlen, de az én oldalamon áll" - vallja, s ez a gondolat átsegíti a megpróbáltatásokon. Felnőve autószerelő lesz Párizs külvárosában. Környezete furcsa embernek tartja, de mit sem sejtenek a gyermekek iránti vonzódásáról. Amikor egy autó elüti az utcán játszó kislányok egyikét, Abel rohan oda, és veszi karjaiba a sérült gyermeket. Ekkor döbben rá küldetésére, a gyermekhordozásra... Kitör a második világháború, Abel előbb a frontra kerül, majd a németek fogságába esik. Kelet Poroszország erdeiben, tavainál elveszett gyerekkorának sokszor megálmodott vidékére talál. Szinte felszabadulást jelent számára a fogság, főleg, akkor, amikor megnyílnak előtte Kaltenborn gróf ősi fellegvárának kapui, ahol a német arisztokrácia gyermekei számára létesült katonaiskola működik. Igazi küldetése ekkor teljesedik be: fiatal gyerekeket gyűjt össze, hogy a kastély falai közt kiképezzék őket a Birodalom jövendőbeli elit hadseregének katonáivá. Abelre ekkor ragad a Rémkirály név...

Sipos_attila_(szerk.)_sz%c3%a1rsz%c3%b3_%e2%80%8b1943
Szárszó ​1943 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Szárszó ​1943
Ezzel ​a kötettel jelentős dokumentumgyűjteményt vesz kezébe a Tisztelt Olvasó. A benne foglalt írások a magyar politika történetének, a fasizmus és a háború elleni harcnak, a magyar nép felszabadulásáért és országunk társadalmi haladásáért vívott küzdelmének egyik jelentős állomását idézik fel. Az anyag egy része már 1943-ban megjelent. Az elmúlt negyven esztendő azonban nem csökkentette, hanem növelte értékét, s az irántuk való érdeklődést is. És nem csak a szakemberek, a történészek és közéleti emberek, hanem a nagyközönség körében is. Ma megvan minden lehetőségünk arra, hogy az akkor publikált anyagot megtisztítsuk bizonyos korabeli szennyeződésektől, lényegesen kiegészítsük, s jobban beleillesszük a magyar nép felszabadulásáért folytatott harcának folyamatába. Úgy gondoljuk, ez a kiadvány a nemzeti önismeret újabb értékes forrása lehet.

Szokolay Katalin - És ​a varsói gettó felkelt...
Magyar ​nyelven viszonylag kevés könyv jelent meg a varsói gettófelkelésről. Szokolay Katalin munkája bemutatja, hogy miként éltek a zsidók Hans Frank lengyel főkormányzóságában, milyenek voltak a varsói gettó szenvedéssel teli hétköznapjai, hogyan harcoltak a mindenre elszánt felkelők, s milyen eszközökkel fojtotta vérbe a felkelést a Jürgen Stroop SS-tábornok által vezetett jól felfegyverzett sereg.

Sinclair Lewis - Királyi ​vér
A ​szerző utolsó s a legsikeresebbek közül való regénye. Hőse, Neil Kingsblood kapitány a második világháború befejezése után hazatér amerikai szülővárosába, hogy mint sportember és több előkelő klub tagja elkezdje annál is inkább fölfelé ívelő banktisztviselői pályafutását, mivel apósa a helyi pénzarisztokrácia kimagasló tekintélye. Ám közbeszól a sors. Apja felkéri a fiatalembert, nézzen utána dédelgetett családi legendájuknak, miszerint a Kingsbloodok az angol királyi dinasztia vér szerinti leszármazottai. Rövid levéltári nyomozás után megkerül a derék ős: nem éppen királyi sarj, hanem néger prémvadász személyében. Neil eddig annyira érdeklődött a négerek dolgai iránt, mint a többi amerikai kispolgár, de most már keresi társaságukat, és megvilágosodik előtte a szégyenteljes, jogtipró valóság. Nem képes eltitkolni,hogy anyai ágon benne is van némi néger vér, mire rokoni, baráti köre kitaszítja, állásából kirúgják, lincshangulatot szítanak ellene, szomszédsága ki akarja dobni családi házából, sőt még le is tartóztatják. Kingsblood kapitányt mégsem győzik le, megtalálja az új harci feladatot a fajgyűlölet sötét ostobasága elleni küzdelemben.

E. Pára - L. Naprava - Tizenhét ​év álarcban
— ​Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét? — Igen. — Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak? — Nem. — Egészségesnek érzi magát? — Igen. — Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik? — Nem. — Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben? — Nem. Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam. White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le. A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit. De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben? Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.

Pierre Gamarra - Tavasz ​kapitány
Talán ​húsz házból sem áll a kis hegyi falu a Pireneusokban, ahol a mindvégig izgalmas események lejátszódnak. Ide menekül rokonaihoz a németek megszállta Párizsból egy tizenhárom éves fiú, Jean. Édesapja német fogságban van. - Sem Jean, sem unokatestvére és barátja, Bertrand nem tudja, hogy ki a legendás hírű Tavasz kapitány, a partizánvezér, aki mindenütt jelen van, ahol harcolni kell. A falucska ellenállóival együtt küzd a két fiú is. Titkos ösvényeken jutnak el a hegytetőre, a medvék és a sasok birodalmába, s nem egy veszélyes kalandban van részük. A felszabadulás napján tudja meg Jean, ki is voltaképpen Tavasz kapitány, s ez a felfedezés végtelenül boldoggá teszi.

Radványi Dezső - Elfogatóparancs
A ​kötet a szerző Idézés bűnügyben cimű művének folytatása. Az 1946—47-es időszakból dolgozza fel néhány érdekes politikai bűntény felgöngyölítését. Az előző kötetben Radványi Dezső Kovács János nyugállományú rendőralezredes nyomozói élményeit mesélte el; ezúttal viszont több nyomozó meséli el élete legizgalmasabb, legérdekfeszitőbb esetét, s ily módon még színesebb, változatosabb kép tárul elénk a bűnüldöző szervek akkori nehéz, áldozatos munkájáról. A valóságos történetekre épülő kötet erénye mindenekelőtt a nyomozások világos vonalvezetése: kerüli az öncélú ,,krimisitést", tárgyánál és feldolgozásmódjánál fogva mégis mindvégig érdekes és izgalmas. A felnőtteknek emlékeztető, az ifjúságnak tanulságos olvasmány.

Moldova György - A ​Szent Imre-induló
A ​Szent Imre-induló éppolyan magával ragadó, izgalmas olvasmány, éppolyan érdekfeszítő történet, mint Moldova György eddigi regényei. Megrendítő a mű témáját szolgáltató életanyag, az író olyan kérdést állít regénye középpontjába, amiről irodalmunkban ritkán esik szó, ilyen formában talán még föl sem vetődött. azt nevezetesen, hogy a magyar történelem leggyászosabb korszaka, a magyar nép legnagyobb társadalmi, politikai, erkölcsi válsága után - maga a fasiszta háború, a népirtás, az anyagi, szellemi és erkölcsi javak vandál pusztítása után - milyen közérzettel érhette meg a felszabadulást Moldova regényének főhőse - egyik főhőse - , a tizenkét éves Kőhidai Miklós, aki százezres tömegek kiirtásának rettenetében élt, és bár ő maga fizikailag túlélte a borzalmakat, szinte gyógyíthatatlan lelki sérülésekkel került ki a pokoljárásból.

Kollekciók