Ajax-loader

'bányászat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Richard Llewellyn - Hová ​lettél, drága völgyünk? I-II.
Richard ​Llewellyn nevét a Hová lettél, drága völgyünk? című regénye és a belőle készült film tette népszerűvé Magyarországon, majdnem olyan népszerűvé, mint Margaret Mitchellét az Elfújta a szél. A helyszín Llewellyn regényéban Anglia, a régi jó, puritán Anglia, a szereplők - mint annyi sikeres angol regényben - egy bányászcsalád tagjai. A könyv arról szól, hogyan válik pokollá az ő elégedett, harmonikus életük; arról szól, hogyan tűnik el az a drága Völgy, mely az életet széppé tette.

Covers_424831
elérhető
2

Hornok Ernő - Verespatak
Az ​aranybányászatáról már a római korban ismert erdélyi település, Verespatak az utóbbi néhány évben került az érdeklődés középpontjába. A híradások arról szóltak, hogy egy kanadai-román cég a verespataki térségben nyitná meg Európa legnagyobb külszíni aranybányáját. Ehhez azonban több falu, köztük az egykoron gazdag bányászváros Verespatak lakosságát is el kell költöztetni. A próbafúrások azt mutatták, hogy a városka alatt jelentős értékű arany- és ezüstkincs található. A cég ciánt alkalmazna az arany kinyerésére, s egy hatszáz hektáros cianidos tározót alakítana ki a szomszédos völgyben. Az esetlegesen szivárgó zagy komoly környezeti fenyegetést jelent nemcsak Erdély, hanem Magyarország számára is.

Ismeretlen szerző - Walt ​Disney - Hófehérke és a hét törpe
Egyszer ​volt, hol nem volt, élt egyszer egy gyönyörű hercegnő Hófehérke, akit mostohaanyja a Gonosz Királynő nevel. Hófehérke ahogy cseperedik egyre szebb- és szebb lesz. Ezért mostohaanyja megkérdi varázstükrétől, ki a legszebb a vidéken, s meg tudja, hogy Hófehérke. Ezért vadászával meg akarja öletni, de elmenekül, s a hét törpénél talál menedéket. A Királynő megtudja ezért úgy dönt, hogy maga intézi el, hogy ő lehessen a legszebb a vidéken.

Moldova György - Tisztelet ​Komlónak
Közel ​húsz esztendeje kezdte írni Moldova György utóbb sorozattá kerekedő szociográfiái közül a Tisztelet Komlónak c. könyvét, amelynek ugyan szorosan vett tárgya a komlói szénbányászat története, de az olvasó - ismervén a szerző valóságfeltáró szenvedélyének átfogó voltát - biztos lehetett abban, többről van szó. A magyar szénbányászat egészének neuralgikus pontjait tapintotta ki Moldova akkor, s ma már tudjuk, látva a bányászat helyzetét, milyen profetikus megállapításai voltak, sajnos. A kép, amelyet felvázolt, több mint lehangoló, gazdasági és politikai perspektíváit tekintve pedig figyelmeztető.

Pavel Bazsov - A ​Rézhegyek Királynője
Mint ​minden igazi nagy mesemondónál, Bazsov történeteiben is csodálatosan keveredik valóság és mese ; a drágakövet bányászó és faragó Danyiluska történetei és a Rézhegyek Királynőjének titokzatos varázslatai, a hegyek alatti drágakövek kertje, lidércek bolygó fényeitől csillogó mocsarak, erdők, drágaköveket rejtő bányák tárnái. Semmihez nem hasonlítható, különös világ ez, amelyet Bazsovnál jobban nem ismer senki.

Pavel Bazsov - Lidérc ​anyó kútja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Germinal
"A ​poklot akarom látni mérnök úr." - Zola híres mondata akkor hangzott el, amikor bejárta a bányák legdurvább, életveszélyes aknáit is. A Germinalhoz gyűjtött anyagot. Nem hagyta, hogy a legjobb állapotban lévő fejtőhelyeket mutassák neki a mérnökök. A Germinal Zola legkiemelkedőbb regénye. Egy francia bányászkolónia tragédiáját írja le. Szervesen beilleszkedik a második császárság zülléséről írt regényfolyamba, melyben valamennyi társadalmi réteg megkapja a magáét. Olvasmányos és izgalmas történet, melynek fő eszköze a művészi erő és energia. Ez a regény egyfajta mérföldkő. A Germinal után már soha nem lehet úgy elkezdeni egy könyvet, ahogy az elkezdődik.

Covers_265169
Bakony, ​Balaton-felvidék Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Bakony, ​Balaton-felvidék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Bányászati ​és energia adattár
A ​Központi Statisztikai Hivatal a Bányászati és Energia Adattár közreadásával első ízben jelentet meg az ipar e két jelentős területéről - önálló kiadvány formájában - statisztikai adatgyűjteményt. A Bányászati és Energia Adattár az ipar olyan ágazatait öleli fel, amelyeknek egyes részterületeiről különböző szervek gondozásában már eddig is jelentek meg adatgyűjtemények, azonban a most közreadott kiadvány az adatok széles körét foglalja össze valamennyi bányászati iparágra (szakágazatra) és a villamosenergia iparra vonatkozóan. A széleskörű statisztikai adatbázis - az energetikai kérdések iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődést figyelembe véve - segítséget kíván nyújtani mindazoknak, akik a bányászat és az energia területei tevékenységének vizsgálatával és jövőbeni fejlődésének meghatározásával foglalkoznak.

Sebastian Faulks - Madárdal
Egy ​nagy háború... és egy nagy szerelem története. Seabastian Faulks 1993-as regénye a legnagyobb első világháborús könyvsiker a _Nyugaton a helyzet változatlan_ óta: a BBC közel egymillió szavazós Nagy Könyv versenyén a tizenharmadik helyen végzett, közvetlenül az _Üvöltő szelek_ mögött, megelőzve a _Zabhegyező_-t és _A hobbit_-ot. 2012-ben nagy sikerű BBC-film is készült belőle, és - ha a kényes ízlésű Faulks zöld utat ad a projektnek, ami egyelőre még nem biztos - jön majd a hollywoody film is az új _Majmok bolygójá_-t jegyző Rupert Wyatt rendezésében. A _Madárdal_ főhőse Stephen Wraysford, az ő életének legfontosabb állomásait követi nyomon a három idősíkon futó regény. Először Pikárdiában találkozunk vele, 1910-ben - épp egy helybéli gyárosnál vendégeskedik, hogy kitanulja a textilkereskedelem mesterségét. Itt beleszeret szállásadójának feleségébe, és ez a szerelem visszavonhatatlanul megváltoztatja az életét. Az első világháború idején Stephent ismét Pikárdiába veti a sors, ezúttal a Nyugati Fronton harcoló katonaként. Később, a hetvenes évek végén unokája, Elizabeth rábukkan a fronton titkos írással írt naplóira, és a fejébe veszi, hogy utánajár a nagyapa rejtélyes múltjának... A _Madárdal_ egyedülállóan mai mű az első világháború tekintélyes méretű irodalmában. Igazi háborús nagyregény, amely azonban szakít az elődök által követett hősies-szentimentális hagyománnyal, és a második világháború után felnőtt írógeneráció tudásával olyan határtapasztalatként láttatja a háborút, amely jóvátehetetlenül szétroncsolja a normalitásba vetett hitünk alapjait.

Móricz Zsigmond - Jószerencsét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Len Doherty - Bányaomlás
Egy ​yorkshire-i szénbányában az egyik vizes munkahelyen beomlik a főte, s az aláhulló omladék két bányászt eltemet. Az egyik szörnyethal, a másik élet és halál között hányódik hosszú ideig. Eközben végigvonulnak szeme előtt életének főbb állomásai, s megméretnek a lelkiismeret mérlegén a hős tettei, gondolatai, eszméi. Jim Harris, a bánya szakszervezeti titkára keményen és hajlíthatatlanul védelmezi bányásztársainak érdekeit. Következetes konoksággal, elszántan harcol minden visszásság ellen, a bányászság jogos követeléseiért, s ebben a harcban - ahogy emlékezetében visszapergeti élete fonalát - egy nagyszerű, vonzó emberi egyéniség bontakozik ki. Helytállni minden területen - munkában, harcban, politikában, s ugyanakkor melegszívű érző embernek maradni társaival, s különösen feleségével és gyerekével szemben - ez a naiv szándék sodorja feszült konfliktusokba Jim Harrist, az egyszerű angol bányászt.

Szilvási Lajos - Fény ​a hegyek között
Szilvási ​Lajos Fény a hegyek között című regénye a szerző azon könyvei közé tartozik, melyeket az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag lehetetlen volt megszerezni. Legfeljebb könyvaukciókon jelent meg egy-egy példány, de ezek csak rettentő drágán kerültek kalapács alá. Nem ez volt Szilvási egyetlen ilyen könyve, az író első művei sajnos hiánycikknek számítottak az utóbbi évtizedekben. Ezek a regények még kisebb példányszámban jelentek meg, és csak egyetlen alkalommal. Így sok gyűjtő polcáról hiányoztak eddig. Az első művei közül a Középiskolások, a Riadó a tárnák felett és a Csillaghullás már újra megjelent az Alinea Kiadó gondozásában, most pedig a rajongók kérésére sorra került a Fény a hegyek között is. A második világháború alatti antifasiszta ellenállás témáját feldolgozó Fény a hegyek között egy izgalmas, élvezetes olvasmány, amelyen már érezni, hogy a szerző méltán válik a következő évtizedek egyik legnépszerűbb írójává.

Ismeretlen szerző - A ​magyar bányászat évezredes története I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér János - Tatabányai ​szén- és vízbányászok
"A ​közelmúltban egyre többször volt lehetőségünk - a tatabányai szénbányászatot - megörökítő Fehér János képeit megtekinteni Tatabányán különböző kiállításokon. Most pedig egy gyönyörű fotóalbumot vehetünk kezünkbe, amelyben láthatók a kiállított képek egyrésze. A könyv különlegességét az is adja, hogy a könyv megjelenésekor nincs már működő szénbányája Tatabányának. Egy pillanatra tekintsünk vissza a múltra. 1894. decemberében írták alá a MÁK Rt és az eszterházi hitbizomány tulajdonosai azt a szerződést, amely jogot adott a tatabányai medence szénvagyonának megkutatására és kiaknázására. így vált lehetővé, hogy 1896. évi karácsony szenteste kijöjjön a föld alól az első csille szén. Sajnos 2004 áprilisában, nagypénteken az a pillanat is eljött amikor az utolsó tonna szenet termeltük ki, az utolsó Tatabányához tartozó szénbányából. A két időpont között azonban nagy utat tettek meg elődeink és talán egy kicsit magunk is. A szénbányászat segítségével ez idő alatt felépült a város és a bányászat munkát adott sok tízezer embernek."

Ismeretlen szerző - A ​Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeuma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Orwell - A ​wigani móló
"Évente ​kilencszáz bányászból egy meghal, minden hatból egy megsebesül. [...] Ahány régóta dolgozó bányásszal csak beszéltem, mind vagy átesett már valami súlyos szerencsétlenségen, vagy látta kollégáját meghalni. [...] Némelyik történet egészen torokszorító. Egy bányász például elmondta, miként temette maga alá az egyik ács kollégáját a lehulló szikla. Próbálták kimenteni, ki is szabadították a fejét és a vállát, hogy levegőt vehessen, még életben volt, beszélt is hozzájuk. Ám akkor észrevették, hogy a tető ismét rájuk szakadni készül, fedezékbe kellet vonulniuk, s az ácsot ismét betemette az omlás. Megint odasiettek hozzá a fejét és a vállát kiszabadítani, még most is élt, és újra csak beszélt hozzájuk. Ekkor harmadszor is beszakadt a tárna mennyezete, ám ezután már órákig nem bírták kimenteni, s mire végül is sikerült, már nem élt. A bányász, aki ezt elmesélte [...], magában a baleset körülményeiben nem is talált semmi rendkívülit. Számára inkább csak azért maradt emlékezetes mindez, mert az ács tudván tudva, hogy a bánya azon része kiváltképp veszélyes, minden nap úgy indult munkába, hogy számított a balesetre. "Annyira foglalkoztatta a dolog, hogy egy ideje búcsúzásul mindig megcsókolta a feleségét. Pedig az asszony szerint azelőtt már vagy húsz éve nem tett ilyet.""

Tasnádi Kubacska András - A ​láthatatlan bánya
Tasnádi ​Kubacska András, számos nagy sikerű ismeretterjesztő könyv szerzője hazánk ásványkincseiről ad színes képet új kötetében. Könyve egy évtizeden át tartó gyűjtőexpedíció-sorozat élményekben gazdag leírása, mely nemcsak a bányák s a hegyvidékek csillogó ásványcsodáit mutatja be a fiatal olvasónak, de kalandvágyát is élesztgeti a gyűjtőutak romantikus, gyakran életveszélyek is fenyegető, nagyszerű pillanatainak felidézésével.

Dragoslav Mihajlović - Petrija ​koszorúja
A ​külföldön is jól ismert szerb író legújabb regényének hősnője, Petrija, egy kelet-szerbiai félparaszti sorban élő bányászfeleség megejtő őszinteséggel vall küzdelmes életéről és azokról, akik körülveszik: jó és rossz emberekről, vajákos asszonyról és gonosz boszorkányról, részeges férjről és a bánya főmérnökéről, orvosokról és cigányokról. Talán éppen mivel annyi megpróbáltatásban volt része, megtanulta becsülni az életet, és mindent, ami ezt az életet alkotja. Még a tragédia is természetes emberi sorssá szelídül nála. A regényt fenséges szépségű leírások szövik át. Petrija sorsának hátterében ott lüktet a felszabadulás után változó világ. A regényből nagy sikerű jugoszláv film készült.

Covers_229132
Nem ​szól már a klopacska Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Nem ​szól már a klopacska
Vasas ​régi magyar település. Ez a természeti kincsekben gazdag föld és ez az ősi település volt a mecseki üzemszerű kőszénbányászat bölcsője: 1782-ben itt nyitották meg az első piacra termelő szénbányát. Ugyanakkor a több mint kétszáz éves mecseki kőszénbányászat történetének szomorú végkifejlete is elválaszthatatlan e településtől, hiszen itt fejeződött be a pécsi földalatti szénbányászat: 1993. szeptember 30-án itt jött fel a mélyből az utolsó csille szén. Nem szól már a klopacska… mondja a könyv címe, arra a kezdetben fából, később vasból készült, felfüggesztett lemezre utalva, melynek ütemes hangja a vasasi völgyben messze szállt, jelezve a műszak kezdetét és végét: „Gyere, gyere, rongyos bányász!” Vasason a légkürt már évtizedekkel ezelőtt felváltotta a klopacskát, ám annak hangja az emlékekben tovább él. Csakúgy, mint az itteni bányászat két évszázadának szereplői, történései. Nekik kíván emléket állítani ez a könyv.

Novalis (Friedrich von Hardenberg) - Heinrich ​von Ofterdingen
"A ​jenaiak szemefénye, büszkesége és kedvence a fiatal Novalis (Friedrich von Hardenberg, 1772-1801) megható szépségű alakja. (...) Mint gyermek élt az idegen országban, a felnőttek között, gondolkodása és írásai valami csodálatos, zseniálisba növekvő játék emlékei, amihez nyúlt, felragyogott körülötte, mint valami nagyon szép és fantáziagazdag gyermek körül. Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt - így ír róla Heine, aki pedig nemigen érzékenyült el, amikor más költőről beszélt. (...) A középkor virágban és dalban gazdag tájain bolyong hőse és keresi a Kék Virágot, amely az egész német romantika jelképe lett: a messzeségek és elérhetetlenségek virágát, az örökké elhívó vágynak kék virágát, az ifjúságét" (Szerb Antal) "Novalis olyan hősről álmodott, akiben az ember egy a művésszel, aki a művészetet nem mint színházat, hanem mint életet szereti: egyetlen életét... Így fogott bele nagy művébe, mely ellen-könyv Wilhelm Meister-hez. A hőse egy elfeledett Minnesänger, aki csakugyan arra vágyik, ami van." (Babits Mihály)

Horváth István - A ​székely sóbányászat rövid története
Parajdot ​a só tette egyedülállóvá a székelyföldi települések sorában. A só határozta meg a környékbeli falubokrok kialakulását is. Parajdnak a történelmét is a sóba, illetve a sóért vésték. A múltat tudatosítani kell, mint ahogyan a "Nincsen élet só nélkül!" latin közmondás mély értelmét is. Horváth István ezt teszi rövid tanulmányában. Micsoda föld az, amelyhez ilyen hűséggel lehet ragaszkodni? Csodálatos föld! Ki-ki tehetsége, tudása, lelkiismerete szerint szolgálja szűkebb és tágabb értelemben vett szülőföldjét! Erre példa e rövid tanulmány is. Igazi értéke Plájás István ragyogó fotóiban is rejlik. Csak az tud így tájat, "lélektelen követ" fényképezni, aki rajongásig szereti a választott települést. A tanulmányíró és a fotós egymásra talált. így született e kis könyvecske. Fogadják szeretettel! Tófalvi Zoltán

Covers_359810
0

Ismeretlen szerző - Az ​ezüst hárs sem segített
Minden ​szakmának megvan a maga sajátos ízű humora, hát még egy olyan nagy múltú mesterségnek, mint a bányászat. A bányászszáj fordulatait további ízekkel gazdagították a szocialista idők komikus helyzetekre bőven okot adó viszonyai. Mi a csuda a szagpótlék? Hogyan lett a NOB elnökéből, az 1980-ban Moszkvába utazó lord Kilaninból lord Kalinyin, a centrifugából meg centribuga? Hány betétlap kell egy nyugati kocsival Szegedtől Tatabányáig? Milyen az anyatejes tejeskávé? A történeteket akár ki is lehet találni, ha a szegénység, a rossz helyre került tudatlan vezetők, a természetes humorral megáldott népi származású káderek és az agyafúrt bányászok alakját odaképzeljük. A dokumentummásolatokkal, régi fotókkal illusztrált kötet értékes dokumentuma a százhúsz éves tatbányai bányászéletnek, de főként az elmúlt fél évszázad bányászhumorának.

Ács Balla László - Bányamanók
A ​bányászok munkája mindig nehéz és veszélyes volt. Ez a munka a természet ismeretlen erővel való állandó küzdelmet jelentette. Ebben a küzdelemben alakult ki a bányászok sajátos hiedelemvilága, különös kapcsolatuk a természettél. Félték azt, ezért a természet ismeretlen erői ellen szövetséget kerestek a szellemekkel, természetfölötti erőkkel, Kapcsolatuk a bányamanókhoz és védőszentjukhöz, Borbálához kötődött. A bányamanók többsége jóságos volt, szerették a bányászokat, de akadt közöttük kötekedő, vagy éppen gonosz is. A bányamanókkal való első találkozásomat bányászként a jóemlkű, szlovák-buléner származású Lindák bányamesternek köszönhettem, aki a Trianoni békeszerződés után a történelmi Magyarország Felvidékén, a mai Szlovákia területén lévő, ősi bányász múltú városssból, Dobsináról került Rudabányára. Az ő hatása, valamint az ugyancsak régi bányász múltú Rudabánya maga szlovák, lengyel, buláner ( német) és magyar eredetű bányász hagyományokból összeálló miliője indított arra, hogy keressem és leírjam a nép emlékezetéből egyre fogyatkozó mondákat, legendákat, meséket. Biztatott errre a munkára Viktor Gyula helytörténész-kutató is. A gyűlés során találkoztam olyan német, orosz-nyelvű mesékkel, amelyekben bányamanók, s más, a bányák világhoz kapcsolódó lények ( Malachitocska ) fordultak elő. Ezekből is válogattam, s fordítottam ebbe a kötetbe. A könyvet írtam mindazoknak, akiket érdekelnek az emberiség történetét végigkísérő bányászokat kulturális hagyományai. Végülis mesekönyv ez, mesék é bányász-életről unokáimnak és hasonló korú társaiknak; jó szerencsét kívánva nekik ajánlom ezt a könyvet.

Kovács Klára - Szén ​volt az életük
Egy ​olyan kötetet tart a kezében a kedves olvasó, melynek szinte minden sorát olvashatta már valamely újságban, ha kellően idős. A szerző - Kovács Klára - 1949. november 3-án kezdte újságírói pályafutását a Komárom-Esztergom Megyei Dolgozók Lapjánál, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. A lap gazdaságpolitikai rovatának vezetője volt, de a gazdasági híradásokon túl riportja, elbeszélése, tárcája jelent meg az élet különböző területéről. Ez a kötet egy válogatás az utóbbi írásokból. Különleges válogatás, mert egy iparághoz - bányászathoz és azon belül Tatabányához - kötődik csupán, mégis teljes képet ad az elmúlt 50 esztendő fejlődéséről, formálódásáról és az ezt alapvetően meghatározó "kis" és "nagy" emberek mentalitásáról, gondolkodásáról. Az egyes írásokat kronológiai sorrendbe rakva az olvasónak az az érzése, hogy a szerző az évek hosszú során tudatosan úgy választotta meg témáit, mintha eleve könyvet akart volna írni, a tatabányai szénbányászat történetét, de nem gazdaságpolitikusként, hanem humanistaként. Mert ez a könyv elsősorban az emberről szól: hol és hogyan élt, mit gondolt a szakmáról, a bányáról a csillés, a vájár, a főmérnök, a vezérigazgató. A részeket egymás mellé rakva kirajzolódik a tatabányai szénbányászat utolsó 50 éve: a nagy hős széncsaták időszaka, az első válság és a megoldást hozó profilbővítés, a szén reneszánsza nyomán épülő és nagy reményeket ébresztő új bányák, majd a tragikus vég: dolgozók ezreitől való elválás, bányák bezárása, ismertté és elismertté vált tevékenységek megszűnése.

Marosi Barna - Sújtólégben ​rezesbandával
"Máig ​sincs Zsilvölgyének se helytörténete, se ipartörténete. Néhány kitűnő dolgozat, tanulmány szaklapokban, ennyi az egész." - A riporternek tehát nincs más választása: felkutatja az elszórt lapközleményeket, múlt századi statisztikai munkákat böngész át meg középkori okleveleket, s összerakja a Petrozsényi-medence múltjának a mozaikképét, melyet mintegy cezúraként oszt ketté az 1868-as esztendő - akkor nyitották meg az első bányát, azóta bányaság a Zsilvölgye. A többi már valóban riporteri munka: azaz helyszíni szemle és beszélgetés-sorozat, ismerkedés emberekkel és kitermelési technológiákkal, sújtólég-veszéllyel és mindennapi gondokkal - s az aztán már a szerző külön érdeme, hogy a jelen e kőszénrajzolatát hézagmentesen tudja illeszteni a szénmedence történeti meg távlati képéhez egyaránt.

Mircea Eliade - Kovácsok ​és alkimisták
Fémművesség, ​mágia és alkímia: a föld mélyének sötétjében rejlő, "élő" érc, a kovács kohójában vörösen izzó, megolvadt fém, a retortában bugyborékoló kotyvalék, kénből arany, az örök élet elixírje - megannyi titok és misztérium, amely a kezdetektől fogva csodálattal vegyes félelemmel töltötte el a be nem avatottak fantáziáját! Ebbe a misztikus, titokzatos világba kalauzol el bennünket a világhírű vallástörténész, M. Eliade munkája, amely nem annyira a fémek technika- és kultúrtörténetével, mint inkább az "archaikus embernek" az Anyaghoz való vallásos viszonyával foglalkozik - meglepő, eredeti kapcsolatokat fedezve és fedve fel számunkra a fémek, a bányászat, a kovácsmesterség, a meteorok, a tűzgyújtás, a termékenység, az antropogónia, az alkímia, valamint a jungi mélypszichológia világa között.

Covers_171909
A ​földalatti birodalom Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​földalatti birodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szakáll Sándor - 100 ​magyarországi ásványlelőhely
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​bányagépek katalógusa I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benke István - Szent ​Borbála hagyománya a bányászatban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Héctor Tobar - A ​sötét mélyben
A ​könyv alapján film készül The 33 címmel, amelyet a 2015. augusztus 6-i chilei bemutató után Amerikában november 13-án mutatnak be. Amikor a chilei Copiapó melletti bánya beomlott 2010 augusztusában, 33 bányászt temetett maga alá 69 napra. Az egész világ figyelemmel kísérte a felszínen zajló történéseket, a mentési próbálkozásokat, egy emberként izgultunk a bent rekedtekért és kétségbeesett családtagjaikért. A földfelszín alatt ragadt bányászok életét, tapasztalatait, elkeseredettségét és bizakodását, gondolatait és reményeit azonban nem ismertük – egészen idáig. Még amikor a sziklák alatt voltak elrekesztve, megegyeztek, hogy ha valami csoda folytán bármelyikük is megmenekül, csak együtt fogják megosztani, hogy mi történt velük. A Pulitzer-díjas Héctor Tobaré lett a kiváltságos lehetőség, hogy meghallgassa és elmesélje a történetüket. A végeredmény, vagyis ez a könyv újságírói mestermű: érzelmileg telített, időnként sokkoló erejű beszámoló a katasztrófáról és annak hatásairól. Kísértetiesen élővé, szinte tapinthatóvá teszi a sziklába zártság élményét, a rémséget, amit az ember akkor érez, amikor lassan felemészti az éhség, és azokat a spirituális és misztikus élményeket, amelyek egy ilyen helyzet és egy ilyen veszélyes munka velejárói. Az utolsó fejezetek pedig feltárják, hogyan változott meg végérvényesen a katasztrófában érintett minden egyes ember élete. Héctor Tobar Los Angeles-i újságíró, négy könyv szerzője. Elsősorban Latin-Amerika és az USA viszonya, illetve annak alakulása foglalkoztatja. 1992-ben kapta a Pulitzer-díjat egy csoport tagjaként, amelyik a Los Angeles-i zavargásokról tudósított a Los Angeles Times számára. Jelenleg újságírás és kommunikáció szakon tanít az oregoni egyetemen. „A föld alatt a bányászok szívszorító megpróbáltatásai, a felszínen pedig a családtagok és a mentőcsapat erőfeszítései és nehézségei – a kettő összefűzése adja Tobar mesteri beszámolóját az elzártságról és a sóvárgásról, majd a minden nehézségen diadalt arató győzelemről. Feszültséggel teli és gyengéd pillanatok váltják egymást az emberek életében, s egy olyan történet bontakozik ki előttünk, amely a kalandregényekkel is simán fölvehetné a versenyt.” Scott Wallace, The Los Angeles Times Díjak, jelölések: 1992 – Pulitzer-díj The New York Times bestseller National Book Critics Circle-díj döntőse https://www.youtube.com/watch?v=U7PX3E9M-1w

Kollekciók