Ajax-loader

'hard sci-fi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Andy Weir - Artemis
Jazz ​Bashara bűnöző. Vagy valami olyasmi. Az élet ugyanis elég kemény Artemisen, a Hold első és egyetlen városában, hacsak nem vagy gazdag turista vagy excentrikus milliárdos. Némi ártalmatlan, de tiltott áru becsempészése nem eget verő bűn, ugyebár? Főleg, ha különböző adósságokat kell törlesztened, mivel a hordári munkádért kapott fizetés a lakbért is alig fedezi. A dolgok akkor kezdenek megváltozni, amikor Jazznek páratlan lehetősége adódik a tökéletes bűntény elkövetésére, amely akkora nyereséggel kecsegtet, hogy képtelenség lenne visszautasítani. A lehetetlen végrehajtása azonban még csak a kezdet: ráébred, hogy egyenesen egy összeesküvés kellős közepébe csöppent, amelynek célja nem kevesebb, mint átvenni a hatalmat egész Artemis fölött. Ha pedig túl akarja élni, bele kell mennie élete legbrutálisabb játszmájába, olyan tétekkel, amelyek már egyáltalán nincsenek az ínyére. _A marsi_ sikerlista-vezető szerzője, Andy Weir újabb lenyűgöző főszereplőt alkotott, Jazz történetét pedig a rá jellemző humorral és tudományos alapossággal írta meg. Az Artemis filmes jogai már a könyv bejelentésének napján elkeltek, a 20th Century Fox és a New Regency máris dolgozik az adaptáción.

Octavia E. Butler - Átváltozás
_"Butler ​életteli prózája olyan nagyságokat idéz meg, mint Kate Wilhelm és Ursula K. Le Guin."_ Kirkus Reviews Lilith életet ad egy látszatra normális fiúnak, akit Akinnak nevez el. Akinnak öt szülője van: egy férfi és egy nő, egy hímnemű és egy nőnemű oankáli, valamint egy nemtelen óloj. Az oankálik és az ólojok annak az idegen fajnak a tagjai, akik megmentették az emberiséget a nukleáris holokauszt idején, ám ezért cserébe beolvasztották a génállományukat az övékbe. Ennek drasztikus hatásaként megjelentek az új, genetikailag módosított emberek, akik tökéletes harmóniában élnek az idegenekkel, míg az ellenállók tőlük szeparáltan, különböző falvakban és kisebb városokban próbálnak cserekereskedelemmel és fosztogatással boldogulni. Szaporodni nem tudnak, mivel az oankálik sterilizálták és megfosztották őket attól a „genetikai hibától”, amely majdnem a teljes kipusztulásukat okozta. Végső kétségbeesésükben ezért nehéz lépésre szánják el magukat. Egy nap néhány lázadó elrabolja a még gyermek Akint, akire fajtájától elszakadva borzasztó sors vár. De ahogy Akin egyre több időt tölt el a régi emberekkel, mind jobban megkedveli őket. Annyira, hogy ennek végül beláthatatlan következményei lesznek. Octavia E. Butler _Hajnal_ című klasszikusának folytatásában még komolyabb filozófiai kérdéseket tesz fel az olvasónak. Mi teszi az embert emberré? Miért viselkedünk úgy, ahogy? Miért félünk a változástól? Az _Átváltozás_ egyszerre lenyűgöző hard sci-fi és könyörtelen szembenézés legbelső félelmeinkkel – az üzenete pedig talán még az 1988-as eredeti megjelenésekor sem volt olyan erőteljes és aktuális, mint napjainkban.

Kim Stanley Robinson - Aurora
2122 ​ember él egy többgenerációs csillaghajón, amely a haldokló Földtől 11,9 fényévre lévő Tau Ceti felé tart egy új otthon felfedezésének reményében. A hajó két gyűrűből áll, amelyeket küllők erősítenek egy központi gerinchez. A gerinc tíz kilométer hosszú. A gyűrűket alkotó tizenkét henger mindegyike négy kilométer hosszú, és valamilyen jellegzetes földi ökoszisztémának ad otthont. A csillaghajó utazása több mint százhatvan évvel ezelőtt, a közös időszámítás 2545. évében kezdődött, és hamarosan véget ér, ugyanis megérkezik a legközelebbi, földi életre alkalmas bolygóhoz és Aurora nevű holdjához. A tizennégy éves Freya a hajó legfontosabb tudósának gyermeke: az anyja jelenti az elsődleges összeköttetést a rendszereket működtető mesterséges intelligenciával. A lány felnőtté válása során körbeutazza az összes ökoszisztémát, megismerkedik a helyi kultúrákkal és mély kötődést alakít ki az emberekkel. Ha az anyja a kolóniák agya, akkor Freya a szíve. Azonban még ő sem tudja, hogy képes lesz-e felkészíteni a távoli űrbe vándorolt emberiséget arra, ami hosszú útjuk végén és új életük kezdetén vár rájuk, mert egy új otthon teremtése nem csak a Földön, hanem attól 11,9 fényév távolságra is rengeteg kihívással, nem várt fordulattal és veszéllyel jár. _Előttük az Orion, alattuk_ _A város és a csillagok_ A többszörös Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Kim Stanley Robinson új regénye nem csupán mérnöki pontossággal kiszámított és megírt tudományos értekezés az ismeretlen űrben való új otthon kereséséről, hanem végtelenül izgalmas történet az emberről és létezésének viszontagságairól. Szédületes látomása a jövőről egyszerre lenyűgöző és riasztó.

Octavia E. Butler - Hajnal
_"Butler ​víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak."_ - LA Style Lilith ismeretlen helyen ébred fel. Hamar megtudja, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján tért magához, ahol több száz évig tartották mélyalvásban. Találkozik a földönkívüli lényekkel is, akik megosztják vele a tudásukat: a nukleáris holokauszt idején vették fel a kapcsolatot a kipusztulásra ítéltetett emberiséggel, megmentették, akit lehetett, majd az évszázadok alatt meggyógyították a Földet. Kifejlesztették a rák ellenszerét is, és olyan genetikai módosításokat végeztek az embereken, melyek eredményeként nemcsak, hogy nem lesznek betegek többé, de a mentális és fizikai képességeik is egyaránt javultak. Az oankálik úgy érzik, eljött az idő, hogy felébresszék az embereket, és visszavezessék őket a Földre. Lilith az egyik első ébredő, az ő feladata lesz egységet kovácsolni a többiekből, és megkezdeni a visszatérést. De ahogy a nő idővel megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért cserébe. Talán akkorát, hogy az embereknek nem is kellene elfogadniuk. Octavia E. Butler 1987-es sci-fijének megjelenése komoly hiánypótlás a magyar könyvkiadásban. A _Hajnal_ mélyen elgondolkodtató regény az embernek az ismeretlenhez való viszonyáról, a hatása ráadásul a mai napig érződik a popkultúrában, elég csak az _Érkezés_ című filmre gondolni, de szintén tökéletes olvasmány Ursula K. Le Guin és Naomi Alderman rajongóinak.

Arthur C. Clarke - Randevú ​a Rámával
A. ​C. Clarke 1973-ban adta közre jelen regényét, mely azonnal óriási világsikert aratott. Címét arról az űrhajóról kapta, melyet a XXII. század közepén fedeznek fel a Jupiteren túl. Az Endeavour napkutató űrhajót küldik a Ráma felderítésére... Clarke mindent tud, amit egy sci-fi írónak tudni kell. Fantáziája valóságos tudományos tényekre alapozva szárnyal, és mint Kuczka Péter a kötet utószavában megállapítja: mindig az emberség, az emberiesség oldalán áll. Kitartó tudásvágy élteti minden regényét, és ezzel fogja meg olvasót is.

Michael Crichton - Az ​Androméda-törzs
A ​hidegháború tetőpontján a két szuperhatalom versengve küldi az űrbe kutató és kémműholdjait. Az egyik visszatérő amerikai űrszonda egy arizonai kisváros mellett zuhan le. Piedmont lakói a NASA-t megelőzve összeszedik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott - egy csecsemőt és egy vén alkoholistát kivéve. A szerteszét heverő holttestek arcára döbbenet fagyott. Mi okozhatta ezt a borzadályt? A hadsereg titkos laboratóriumában, a Nevadai-sivatag alatt sokemeletnyi mélységben az USA legkiválóbb tudósai próbálják azonosítani a pusztulás okát és ellenszerét, miközben elindul a visszaszámlálás a gyilkos kór elterjedését megakadályozó végső lépés, a körzet teljes nukleáris megsemmisítése felé. Michael Crichton ezzel a regénnyel új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajóskalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét, akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták _Az Androméda-törzs_et. Az azóta megismert újabb és újabb vírusok és világjárványok azt mutatják, Crichton fantáziája nem járt messze a valóságtól...

Stanislav_lem_solaris
elérhető
112

Stanisław Lem - Solaris
Stanisław ​Lem születésének századik évfordulójára jelentetjük meg minden idők egyik legsikeresebb, legvarázslatosabb, legnagyobb hatású sci-fijét, amelyből már három film is készült. Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne fölött lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, amely különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele. A pszichológus lassan felismeri a bolygó működésének titkát – vagy legalábbis megsejti, hogy milyen veszély leselkedik az emberekre: a plazmaóceán az őrületbe hajszolja a kutatókat: személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítja rájuk.

Robert A. Heinlein - Ajtó ​a nyárba
Daniel ​Boone Davis sikeres feltaláló és vállalkozó, cége háztartási robotokat gyárt és forgalmaz. Aztán egyik napról a másikra kirántják talpa alól a talajt, méghozzá azok, akiktől a legkevésbé várta volna: menyasszonya és legjobb barátja esküdtek össze ellene, minden értelemben. A csalódott férfi menekülni akar a világból, ezért úgy dönt, hibernáltatja magát. Csakhogy rosszakarói mesterkedésének köszönhetően 30 évvel később koldusszegényen ébred, semmivel sem jobb körülmények között, mint amik elől elszökött. Utolsó reménysége egy lezüllött tudós, aki állítólag ismeri az időutazás titkát. Dan bosszútervet kovácsol, hogy a múltba visszatérve jobb irányba terelje életét. Az SF elsőként megválasztott nagymestere óriási hatással volt az irodalmi irányzat fejlődésére, és olyan későbbi szerzőket inspirált, mint Joe Haldeman vagy John Scalzi. Ezt a regényét mindössze 13 nap alatt írta, de népszerűsége azóta is töretlen, a Locus magazin olvasói háromszor is beszavazták minden idők legjobb SF-történetei közé. „Kötelező olvasmány.” – Brian W. Aldiss „Egyike a téma igazi mestereinek.” – Wall Street Journal

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
"Azt ​az olvasót, aki ... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" - írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

Zachary Mason - Void ​Star
_"Kivételes ​regény. A próza hipnotikus szépségével csak a könyv sebessége és központi rejtélye vetekszik, míg a történet - a halandóságról, emlékekről és emberi mivoltunkról - rendkívüli mitológiai erővel bír."_ _Emily St. John Mandel_ A nem túl távoli jövőben a tengerszint megemelkedett és az Egyenlítő menti területek kiürülőben vannak, de még mindig jó gazdagnak lenni San Franciscóban, ahol felfegyverzett drónok tartják távol az elszegényedett tömegeket. Irina nem gazdag, legalábbis nem _annyira_, de mesterséges memóriával rendelkezik, aminek köszönhetően mindenre tökéletesen emlékszik. Közvetítőként dolgozik a megbízói és azok átláthatatlanul összetett mesterséges intelligenciái között. A munka jól fizet, Irina évente egyszer még a Mayo Klinikára is el tud menni belőle, ahol különböző kezelésekkel késleltetik az öregedését. Kern nem mondhatja el magáról mindezt. Egyike azon menekülteknek, akik a várost körülvevő, drónok építette, állandóan terjeszkedő favelákban nyomorognak. A napjait szerzetes módjára tölti, könyörtelenül gyakorolja a különböző harcművészeteket, miközben tolvajként és utcai harcosként próbál napról napra túlélni. Thales egy teljesen másik világban mozog — egy brazil politikusklán sokadik ágának sarja, aki Los Angelesbe menekült, miután egy támadásban megölték az apját, őt pedig megnyomorították. Egy rongyokba öltözött idegen egy nap leszólítja Thalest, és megkérdezi, hogy mire emlékszik az érkezése előtti időkről. Kern az életét mentve kénytelen menekülni, miután rossz célpontot rabol ki. Irina pedig szörnyű titokra bukkan az emlékeiben, amikor felidézi legutóbbi találkozóját a megbízójával. Mindhármuk élete veszélyben van, ráadásul a sorsuk elkerülhetetlenül összefonódik ebben a gyönyörűen megírt történetben, aminek központi témái a mesterséges intelligenciák, az emlékek, a halhatatlanság, valamint a könyörtelen erőszak, amit mindezek birtoklásáért egyesek hajlandóak alkalmazni.

Carl Sagan - Kapcsolat
A ​KAPCSOLAT minden idők legérdekesebb ismeretterjesztése a fizika, matematika és a csillagászat terén, s mindez regényes, olvasmányos formában. Sagan fantasztikus kalandra invitálja az olvasót - egy magasan fejlett civilizáció felfedezésére a határtalan világűrben. Egy nemzetközi kutatócsoport végigéli a fénysebesség és a relativitás fogalmát eltörlő utazást, hogy tanúi és résztvevői lehessenek az emberi történelem leglélegzetelállítóbb találkozásának...

Octavia E. Butler - Hibridek
_"Ha ​még nem olvastál Butlertől semmit, akkor el sem tudod képzelni, milyen lehetőségek rejlenek a sci-fiben."_ Fantasy & Science Fiction Az emberek és az oankálik azóta párosodnak egymással, hogy az idegen faj megmentette a nukleáris háború utolsó túlélőit. Az idegenek célja, hogy a hímek és nőstények mellett létező, harmadik nemű társaik, az ólojok – akik az alakváltás, gyógyítás és génmanipuláció képességével rendelkeznek – addig kísérletezzenek az emberi DNS-en, míg létre nem hoznak egy olyan hibridet, ami képes életben maradni a világűr legkegyetlenebb feltételei közt is. Jodahs egy különleges óloj: ő az első földönkívüli, akit emberi anya szült meg. Ahogy felnő és a teste érettségi szakaszba lép, úgy fedezi fel különleges képességeit. Jodahs azonban a származása miatt idegennek számít az idegenek között is, és ha nem tanulja meg kontrollálni a félelmét, valamint nem veszi sikerrel a metamorfózisokkal járó kihívásokat, akkor nem a két faj megmentője, hanem végzete lesz. A Xenogenezis-trilógia befejező részében minden benne van, amiről a sci-fi műfaja szól; Octavia E. Butler a képzelet határait feszegetve, méltó módon fejezi be lebilincselő és végtelenül elgondolkodtató történetét.

Tom Sweterlitsch - Letűnt ​világok
Shannon ​Moss a Haditengerészeti Nyomozóiroda egyik titkos részlegének az ügynöke, aki már többször vett részt űrutazással vagy időutazással járó küldetéseken. A részleg létezéséről kevesen tudnak, alapvetően két funkciót lát el. A Mélyűr felfedezésével az expedíciók egyrészt az emberiség számára alkalmas bolygókat keresnek. A Mélyidőben történő ugrásokkal pedig lehetséges jövőkbe utaznak, hogy a jelenben megoldhatatlannak bizonyuló eseteket göngyölítsenek fel. Az ugrásokkal azonban vigyázni kell: korábbi expedíciók felfedeztek egy, az ismert világ végső pusztulásával járó eseményt, a Terminust, ami egyre több lehetséges jövőben fordul elő, és az időbeli bekövetkezése minden egyes ugrással közeledik a jelenhez. Nyugat-Pennsylvania, 1997: Shannon Mosst gyilkossághoz riasztják. Egy SEAL-kommandós brutálisan végzett a családjával, ám tinédzser lánya nincs az áldozatok között, és eltűntnek nyilvánítják. A gyilkos a USS Libra nevű űrhajó legénységének tagja volt, ami azonban a korabeli jelentések szerint sosem tért vissza a Mélyidőbe tett ugrásából. Moss saját tapasztalatból tudja, hogy az időutazás komoly mentális traumát okozhat, és arra gyanakszik, hogy a SEAL-kommandós láthatott valamit a jövőben, ami kiváltotta a cselekedetét. Moss az eltűnt lány nyomába ered, és ugrást hajt végre a Mélyidőbe. Különböző lehetséges jövőkbe utazik, hátha talál valamit, ami segít megoldani a jelenbeli ügyet. Nyomozása során azonban olyan információ birtokába jut a Terminusszal kapcsolatban, ami az egész világ jövőjét megváltoztathatja. Tom Sweterlitsch hajmeresztő elképzelésekkel játszadozik ebben a fordulatos és meghökkentő regényben, ráadásul minden ötletét olyan természetességgel tárja az olvasó elé, hogy egy pillanatra sem kételkedünk bennük. De a tudományos-fantasztikus alaphelyzet ellenére a _Letűnt világok_ egy rendkívül emberi történet a felfoghatatlan megértéséről. Igazi mestermű, amely a popkultúra olyan remekeit idézi fel, mint a Twin Peaks, az _Eredet_ és a True Detective – A törvény nevében.

Kim Stanley Robinson - Vörös ​Hold
_Harminc ​évvel előbbre járunk az időben, és már megszálltuk a Holdat_ Az amerikai Fred Fredericks először utazik a Holdra, azzal a szándékkal, hogy üzembe állítson egy kommunikációs eszközt a kínai Holdi Természettudományos Alapítvány számára. De néhány órával a megérkezése után egy gyilkosság tanúja lesz, és rejtőzködésbe kényszerül. Ta Sunak, a híres műsorvezetőnek is ez az első útja a Holdra. Neki vannak kapcsolatai, befolyásos embernek számít, de ő is úgy találja, hogy a Hold sok veszedelmet rejteget bármelyik odautazó számára. És végül ott van Csan Csi is, a kínai pénzügyminiszter lánya, akinek a sorsát érthető módon figyelemmel kísérik a hatalom birtokosai. Ő magánjellegű indokból utazik a Holdra, de amikor titokban vissza akar térni a Földre, az ezt követő események láncolata mindent megváltoztat – mind a Földön, mind a Holdon. A _Vörös Hold_ a New York Times bestseller-szerző Kim Stanley Robinson legújabb nagyszabású története a világűr felfedezéséről és a politikai forradalmakról.

Hal Clement - Csillagfény
Az _Elveszett ​rakéta_ (Kozmosz, 1978) folytatását tartja kezében az olvasó. A Dhrawn távoli, sivár, de ásványi kincsekben gazdag óriásbolygóján a gravitáció háromezerszer nagyobb, mint a Földön. Gyilkos légköre is végzetes volna az emberre, aki a lábát sem teheti a Dhrawn felszínére. Barlennan kapitány tengerész népe azonban szerződést kötött a földiekkel. A tűrőképes, hernyószerű meszkliniták elvállalják a felderítő munkát és a kutatási feladatokat, melyek persze még az ő számukra sem veszélytelenek. De Barlennan kapitány nemcsak a földiek számára gyűjti az adatokat. Titkos célja az ősi emberi civilizáció vívmányainak, a csillagközi utazást is lehetővé tevő technológiának a megszerzése. Sikerül-e szándékait megvalósítani? Hogyan alakul a szövetségre lépett emberek és meszkliniták hátsó szándékkal terhelt viszonya? Erről szól az amerikai Hal Clement kötete.

Brandon Hackett - Xeno
2117-ben ​a Föld lakossága tizenötmilliárd fő: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd idegen fajú, más néven xeno. A gazdasági, környezeti és politikai káoszba süllyedt bolygót vízhiány, nyomor és helyi háborúk tépázzák. A lakosság a migrátorok, egy magasan fejlett idegen civilizáció uralma alatt szenved, akik féreglyukak ezrei révén három másik xenovilággal kapcsolták össze, és kényszerítették egymásra a különböző kultúrákat. A túlnépesedett Spektrum bolygón ötvenmilliárd, alkotási kényszerben élő firka nyomorog, az energiazabáló hidrák a fagyott holdjuk jégrétege alatti óceánban élnek, amelyet azonban a mélybe süllyesztett, sugárzó atomhulladék-temetők egyre forróbbá tesznek, míg az egykor fejlett, mára azonban haldokló ostoros faj utolsó képviselői lassan elfelejtik, kik ők valójában, és az ősi bolygójuk maradványaiból épített aszteroidalánc mélyén múltjuk emlékeit kutatják. Dr. Olga Ballard, az idegen kultúrákat tanulmányozó xenológusnő egy olyan összeesküvés közepébe csöppen, amely során nagy szükség van a szakértelmére és tudására. Xenókkal kell együttműködnie, és a legapróbb félreértések is katasztrófához vezethetnek. Idegen civilizációkon és különleges világokon átívelő csillagközi utazásra indul, melynek végén súlyos válaszok és kegyetlen döntések várnak rá.

Fred Hoyle - A ​fekete felhő
A ​tudományos-fantasztikus regény napjainkban játszódik. Egy fiatal norvég csillagász felfedez egy sötét objektumot az égbolton, amelyről kiderül, hogy a Naprendszer felé tart. Közeledése a Földön különböző politikai bonyodalmakat, hatalmas természeti katasztrófát vált ki. Rejtélyes, értelmes, szuperintelligens lény a Köd lakója, akinek titokzatos sorsa, izgalmas pusztulása valóban kitűnő tudományos-fantasztikus téma. A szellemes, szórakoztató, ugyanakkor fizikai és csillagászati ismereteket nyújtó regény élvezetes olvasmány.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij - Borisz Sztrugackij - Ugrás ​a jövőbe
Ebben ​az érdekes könyvben szereplő távoli bolygók meghódítása, a csodálatos csillagvilágok, az ismeretlen, emberhez hasonló űrlények felfedezése ma még csak a regényekben, az írók fantáziájában született meg, de vajon ki tudja, hogy e feltevésekből mi valósul meg a jövőben? A Sztrugackij testvérek merészen szárnyaló képzelete a maga nemében csodálatos világba: a XXII. századi jövendőbe kalauzolja olvasóit. A szerzők célja nem több s nem kevesebb, mint a kellemes szórakoztatás. E cél jegyében e történet nem tudományos ismeretek szigorú rendszerén épül, és megállapításai, elképzelései jobbára a képzelet szülöttei. A mű lebilincselő meséje valóságközelbe hozza a fantázia teremtette, távoli világot.

Joan Slonczewski - Agypestis
Intelligens ​mikrobák faja kolonizálja az emberi agyakat szerte az ismert világegyetemben, szimbiózisra lépve a gazdatesttel. A következmény azonban az ember számára végzetesnek tűnik, a szervezet nem képes megbirkózni a rákényszerített függőséggel. Chrysoberyl, a Valedonon élő művész megelégeli a szegénységet és sikertelenséget, ezért alanynak jelentkezik egy orvosi kísérlethez, ami pénzzel és káprázatos eredményekkel kecsegtet. Egy darabig úgy is tűnik, jó lóra tett, karrierje felível, mind ambiciózusabb megbízásokat kap. Aztán gyanítani kezdi, hogy a kapott kezelés valamiféle kapcsolatban állhat a rettegett agypestissel… Az immár kétszeres John W. Campbell-díjas szerző Elízium-ciklusának új fejezete súlyos kérdéseket vet fel könnyed, olvasmányos stílusban. Hihetetlen fantáziával felépített világának kötetei önállóan is élvezhetők, de az olvasók figyelmébe ajánljuk a korábbi részeket: Ajtó az óceánba, Elízium lánya, Génszimfónia. „Lenyűgöző, hibátlanul felépített, minden részletében meggyőző.” - Kirkus Reviews „Slonczewski mesterien alkot új világokat.” - Booklist

Joan Slonczewski - Elízium ​lánya
Ezer ​év telt el a Shorán az Ajtó az óceánba eseményei óta, és a vízzel borított hold időközben sokat változott. Esőfelhő azért érkezik ide a családjával, mert a tenger hullámain lebegő városok alkotta köztársaság, Elízium dúsgazdag lakói tartanak igényt szolgálataira. A legmodernebb technikával felszerelt úszó szigeteken tudósok, politikusok és bankárok élnek, az intergalaktikus elit tagjai, és most mindennél nagyobb szükségük van egy mesteri nyelvész-diplomatára, hogy elkerülhessenek egy véres háborút a barbár urulaniakkal. Mindenkit csábít az elíziumiak legnagyobb vívmánya: a halhatatlanság. Azt azonban csupán kevesen látják, micsoda romlottság terjed az örökéletűek között, ami minden háborúnál nagyobb veszéllyel fenyeget...

Kim Stanley Robinson - New ​York 2140
Az ​óceán szintje megemelkedett, és New York városa elsüllyedt. A lakói alkalmazkodtak az új helyzethez, és New York ugyanaz a nyüzsgő, élettel teli metropolisz maradt, ami mindig is volt - noha örökre megváltozott. Minden egyes utca csatornává vált, minden egyes felhőkarcoló egy szigetté. Kim Stanley Robinson az egyik épület különböző lakóinak szemén át mutatja meg nekünk, hogyan alakul át világunk egyik legnagyszerűbb városa az apállyal és a dagállyal. És mivé alakul eközben maga az ember. "Ebben a regényben a főgonosz maga a kapitalizmus." Adam Roberts "Gyönyörű és optimista látomások széles tárháza technológiai és társadalmi változásokról, szembeállítva korunkkal, amikor az emberiség a legnagyobb veszélyt jelenti saját magára." _The Conversation_

Hannu Rajaniemi - Kvantumtolvaj
Jean ​le Flambeur kifinomult úriember és fondorlatos mestertolvaj, aki gondolatokat, ékszereket és titkokat lovasít meg a jövőbeli Naprendszer egzotikusan különc társadalmaiban. Élő legenda, aki egyszer mégis rajtaveszt, és utána hosszú időn át egy virtuális börtönben kénytelen saját másolataival halálos párbajokat vívni. Egészen addig, amíg egy titokzatos lány és még rejtélyesebb megbízója ki nem szabadítja... azonban a jótettnek ára is van, és ezzel kezdetét veszi Jean le Flambeur eddig legnagyobbnak ígérkező kalandja. Irány a Mars, ahol egy vándorló városban egyszerre kell felkutatnia régi önmagát és kicseleznie egy zseniális ifjú mesterdetektívet, a tét pedig sokkal nagyobb, mint elsőre azt bárki gondolná.

Joan Slonczewski - Ajtó ​az óceánba
A ​messzi jövőben, egy távoli óceán-hold békeszerető lakói egytől egyig nők. Sajátos társadalmuk rendkívüli eredményeket ért el a biológiai tudományok terén, többek között képessé tette őket a férfiak nélküli, szűznemzéses szaporodásra. Zárt világukba azonban hirtelen idegenek törnek be, amikor egy szomszédos civilizáció úgy dönt, erővel kiaknázza a Shora óceánjának kincseit.

Szergej Sznyegov - Istenemberek
Szergej ​Sznyegov orosz sci-fi-író Istenemberek című könyve 1982-ben jelent meg a Szovjetunióban, és 1988-ban Magyarországon. A mű többek között azért is kiemelkedő, mert szerencsés arányérzékkel teremt egyensúlyt a technológia-központú hard-sci-fi és a cselekményközpontú űropera között, valamint azért is, mert üdítően optimista, és mégis tartalmas jövőképet sugároz a ma divatos disztópia-áradattal szemben. Egy utópisztikus jövőben játszódik, amikorra az emberiség szinte félistenné válva, teljesen uralja a természeti erőket (már bolygóközi méretekben is: csillagokat és napokat épít, jóval a fénysebesség felett utazik, a Földön pedig mindenkire egy központi számítógép által irányított személyi gravitációs erőtér vigyáz, amely az időjárást is irányítani képes, így balesetek és természeti katasztrófák sincsenek). Az emberiség egy-két barátságos, bár igen fura idegen fajjal karöltve már egy békés csillagközi Szövetség megalapításán is dolgozik, amikor hírt kapnak egy egyelőre távoli és rejtélyes háborúról, valamint néhány pusztító civilizációról, amelyek lerombolással fenyegetnek minden élő világot. Így kezdődik a jövő embereinek két sorsdöntő vállalkozása, két felderítő út a mélyűrbe, mindkettő egy-egy sajátságos összecsapás olyan civilizációkkal, amelyek a maguk módján ellenségesek. Mindkettőben részt vesz a főhős, Eli Gamazin, az Istenemberek az ő fiktív naplója. Az első űrexpedíciónak ő lesz a vezetője, célja eredetileg a legendás galaktok felkutatása. A vállakozás jelentős, mert a galaktok lennének az első megismert idegen faj, akik nem sokkal fejletlenebbek, mint az emberek (sőt, valószínűleg magasabb civilizációs szinten állnak); másrészt híresztelések szerint harcban állnak egy még rejtélyesebb néppel, a pusztítókkal, akik az emberiségre is fenyegetést jelenthetnek. Egy másik expedíció, amelynek Eli a tudományos tisztje, a Galaxis középpontjába vezet, ahol Eli a ramirokat, az Univerzum állítólagos gonosz és könyörtelen istenlényeit szeretné felkutatni, akik kedvükre alakítják hatalmas méretekben a galaktikus anyagot és a téridőt.

Arthur C. Clarke - 2001 ​- Űrodisszeia
Arthur ​C. Clarke a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Ennek a műnek témájából - egy másik szerzővel együtt - először filmet írt, majd a film alapján regényt. A film is, a regény is óriási sikert aratott. Érthető okokból, mert Clarke könyve végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára. Képtelenség-e, hogy a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagait is benépesítik velünk egyenlő vagy nálunk különb lények? Képtelenség-e, hogy egy napon a csillagok közt összetalálkozunk velük? Ezt a kérdést teszi fel Clarke könyve előszavában, amely lebilincselően él egy ugyancsak általa megfogalmazott gondolattal: "A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe."

Alastair Reynolds - Jelenések ​tere
Kozmikus ​rejtélyek nyomában. Az amarantinok kilencszázezer évvel ezelőtt kihaltak. Balszerencse volt csupán, hogy épp akkor történt a pusztító napkitörés, amikor sikerült kijutniuk a világűrbe? Vagy lehet összefüggés az események között? A Resurgam, az egykori amarantin bolygó telepeseit ez a kérdés nem különösebben foglalkoztatja, még azután sem, hogy mélyen a felszín alatt egy egész várost találnak, a közepén egy szárnyas amarantin szobrával. De a briliáns és kíméletlen tudós, Dan Sylveste nem nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot - bármekkora árat is kelljen fizetni ezért. Az amarantinok tragédiája nem volt véletlen. A veszély pedig most is ott leselkedik a közelben. Közelebb, mint Sylveste gondolná...

Arthur C. Clarke - Holdrengés
Lehet, ​hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából... A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába...

Mur Lafferty - Hat ​ébredés
EGY ​ŰRHAJÓ. EGY BRUTÁLIS VÉRFÜRDŐ. ÉS HAT FRISSEN ÉBREDT KLÓN. A GYILKOS CSAK KÖZTÜK LEHET. A _Dormire_ nevű többgenerációs űrhajó fontos küldetést teljesít: az emberek első nemzedéke hagyta el ezen a hajón a Földet, hogy jobb világot találjon magának a Tau Ceti körül keringő Artemisz bolygón, ami tökéletesen lakhatónak tűnik. Az űrhajót klónok működtetik, miközben több ezer ember hibernációban alszik. Látszólag minden remekül működik: a klónok a testük végső elöregedésekor lementik az elmetérképüket, majd a hajó MI-je segítségével betöltik ugyanannak a klónnak egy új, fiatal változatába, és felébresztik. Egy nap azonban a legújabb változatok borzasztó körülmények közt ébrednek fel. Az indulást leszámítva nem emlékeznek semmire. Ráadásul letértek a pályájukról, és az űrhajót forgató gravitációs meghajtó leállt. Az MI-t nem lehet elérni. És ha mindez még nem lenne elég: a korábbi legénység minden tagját brutálisan meggyilkolták, a holttesteik lebegnek mindenhol. A hat ébredő kétségbeesetten, egymásra utalva próbálja megmenteni a hajót és saját magukat, miközben tudják, hogy senkiben sem bízhatnak, és hogy jó eséllyel a gyilkos köztük van.

Iain M. Banks - A ​száműző
Kr. ​u. 4034-et írunk. Az emberiség meghódította a csillagokat. Fassin Taak komótlátó előtt fényes jövő áll, mígnem egy napon váratlan látogatója érkezik. A galaxis peremén, egy jelentéktelen naprendszer eldugott szegletében magányos gázóriás kering, a neve: Nasqueron. Lakói, a heiek, régen elszakadtak a civilizáltnak mondott világtól. Úgy tartják róluk, hogy dekadens népség, akik a kiber-barbarizmus szintjén vegetálnak, adatokat guberálnak a világ szemétdombján, saját utódaikra vadásznak és értelmetlen háborúzgatással töltik az idejüket. Mozgásba lendül a galaktikus birodalom csikorgó gépezete, és Fassin Taak egyik pillanatról a másikra egy ismeretlen katonai szektában találja magát. Parancsot kap, hogy szálljon alá a gázóriásra, és járjon a végére a hei civilizáció több milliárd éves rejtélyének. Mindeközben vészesen közeleg a háború, amiben mindenki csak veszíthet… hacsak Fassin Taak idejében meg nem oldja a talányt. "Lírai. Humoros. Meglepő. Félelmetes. Izgató." NME

Robert Charles Wilson - Bioszféra
A ​távoli jövőben a Földet irányító Trösztök mindent megtesznek azért, hogy anyagi vagy hatalmi előnyökre tegyenek szert. Ilyen előnyök reményében kezdik meg az Isis nevű bolygó felderítését is, amelynek egyedülálló ökológiája forradalmi tudományos áttörésekkel kecsegtet. Csakhogy ez a különleges élővilág az ember számára halálos veszélyeket tartogat, így a szigorú biztonsági intézkedések ellenére is fogyatkoznak a kutatók. A Trösztök a helyzet kivizsgálására elküldik az első osztályú kiképzést kapott – sőt genetikailag ellenállóra tervezett – Zoe Fishert, akit minden tudása és technikai felszerelése sem menthet meg attól, hogy tehetetlen játékszerévé váljon úgy munkaadói hatalmi játszmáinak, mint a bolygó akadályt nem ismerő életformáinak. Robert Charles Wilson Hugo- és Philip K. Dick-díjas kanadai szerző új regénye egy kegyetlenségében is csodálatos, idegen világot tár az olvasó elé, melynek titkait csak az emberi önfeláldozás segíthet megfejteni.

Borito-104
elérhető
124

Andy Weir - A ​marsi
AZ ​UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET. Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? „Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka „A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." Ernest Cline, a Ready Player One szerzője Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író „Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” Hugh Howey, New York Times bestseller szerző „Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” Steve Berry, New York Times bestseller szerző

Adam Wiśniewski-Snerg - A ​robot
A ​regény cselekménye 1993-ban játszódik. Hőse a titokzatos Mechanizmus által megszerkesztett és beprogramozott robot. Egy másik világba átplántálva értesüléseket kell szereznie. Megkapja az instrukciókat, de olyan helyzetbe is kerülhet, amikor magának kell döntenie. Egy kozmikus katasztrófa elől óvóhelyre menekült embereket kell megfigyelnie. Már fogytán vannak az élelmiszerkészletek. Egy olyan térségbe kéne áthelyezni őket, ahol a lelassult idő jóvoltából minden probléma megoldódna. A robot szeme előtt véres és kegyetlen események játszódnak le, s csakhamar olyan közegben találja magát, ahol már nem érvényesek az általa ismert fizikai törvények... Ember vagy gép? Erre a kérdésre keres feleletet a BER-66-os számú robot, azaz Net Porejra fizikus, ám az izgalmas történet végére kiderül, hogy az igazán fontos kérdés így hangzik: mi az ember a saját társadalmában és a határtalan világegyetemben. Ez a regény az 1973-as esztendő legnagyobb könyvsikere volt Lengyelországban és azóta sok kiadást megért.

Kollekciók