Ajax-loader

'hard sci-fi' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alastair Reynolds - Jelenések ​tere
Kozmikus ​rejtélyek nyomában. Az amarantinok kilencszázezer évvel ezelőtt kihaltak. Balszerencse volt csupán, hogy épp akkor történt a pusztító napkitörés, amikor sikerült kijutniuk a világűrbe? Vagy lehet összefüggés az események között? A Resurgam, az egykori amarantin bolygó telepeseit ez a kérdés nem különösebben foglalkoztatja, még azután sem, hogy mélyen a felszín alatt egy egész várost találnak, a közepén egy szárnyas amarantin szobrával. De a briliáns és kíméletlen tudós, Dan Sylveste nem nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot - bármekkora árat is kelljen fizetni ezért. Az amarantinok tragédiája nem volt véletlen. A veszély pedig most is ott leselkedik a közelben. Közelebb, mint Sylveste gondolná...

Arthur C. Clarke - Randevú ​a Rámával
A. ​C. Clarke 1973-ban adta közre jelen regényét, mely azonnal óriási világsikert aratott. Címét arról az űrhajóról kapta, melyet a XXII. század közepén fedeznek fel a Jupiteren túl. Az Endeavour napkutató űrhajót küldik a Ráma felderítésére... Clarke mindent tud, amit egy sci-fi írónak tudni kell. Fantáziája valóságos tudományos tényekre alapozva szárnyal, és mint Kuczka Péter a kötet utószavában megállapítja: mindig az emberség, az emberiesség oldalán áll. Kitartó tudásvágy élteti minden regényét, és ezzel fogja meg olvasót is.

Stanisław Lem - Solaris
A ​nálunk igen népszerű író, a tudományos-fantasztikus irodalom világszerte ismert művelője, ebben a sok nyelven sikert aratott regényében ugyancsak érdekes lélektani, tudományos és filozófiai problémák boncolgatásával köti össze az izgalmas cselekményt. Nemzedékek óta kutatják a tudósok egy távoli bolygó rejtélyes, élő óceánját, mindent elkövetnek, hogy megfejtsék érthetetlen jelenségeit és csodálatos képződményeit, kapcsolatot akarnak vele teremteni, de hiába. Vagy mégis felfigyelt volna az emberekre a gigászi élőlény? Titokzatos lények jelennek meg az óceán fölött úszó kutatóállomáson, öngyilkosságba, vagy félig-meddig őrületbe kergetve az állomás lakóit, pedig saját legrejtettebb gondolataikra, vágyaikra ismernek bennük... A tudósok fantasztikus élményeinek tükrében a mai ember lelkivilágát, gondolkodását, a világmindenség meg nem értett jelenségeire való reakcióját mutatja be a szerző.

Arthur C. Clarke - Holdrengés
Lehet, ​hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából... A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába...

László Zoltán - Távolvíz
Egyszer ​csak megjelent százmillió idegen lény az Atlanti-óceánban, és mind az emberiséget akarta szolgálni. 40 év telt el azóta. A kreáknak és mesterséges ökológiájuknak köszönhetően a Földön soha nem látott jólét uralkodik, a hűségesen szolgáló lények pedig nélkülözhetetlenné váltak a tengerpartok és óceánok emberi kolóniáin. A csillogó felszín alatt azonban indulatok forrnak: legalább annyian űznék el félelemből a kreákat, mint ahányan számításból még inkább az emberhez láncolnák őket. A tudós Jana és kisfia, Gellard csaknem húsz évet töltött hajótöröttként egy lassú időgépben, miközben a külvilág számára csak órák teltek el. Kiszabadulásuk után mindketten máshogy próbálják feldolgozni a velük történteket. A világtól elzártan felnőtt Gellard Tengerbudapest szigetvárosában próbál összerakni valamit, ami legalább távolról egy hétköznapi életre emlékeztet. Nehézségeit fokozza rég látott, vele közel egyidős apja, akinek köszönhetően hirtelen túl sokak érdeklődését kelti fel. Olyan mindenre elszánt alakokét, akik a krea-emberi viszonyt szeretnék megváltoztatni, és ezért a legmesszebbre is elmennének. Jana eközben a munkájába temetkezik. Az Atlanti-óceán mélyén, a kreák kiürített sziklahajóján próbálja megfejteni az érkezésüket kísérő számtalan rejtélyt. Az idegenek ugyanis mindent elfelejtettek az utazásukat megelőző időkből, ami épp úgy lehet véletlen, mint egy nagyon is tudatos terv része. Amikor a nő új területeket fedez fel a hegységnyi Lótuszon, még nem sejti, hogy hamarosan sokkalta nagyobb távlatok nyílnak meg előtte, mint amit valaha is remélni mert. László Zoltán, _A Keringés_ és az _Egyszervolt_ szerzője újra hamisítatlan sci-fivel jelentkezik, és a rá jellemző szárnyaló fantáziával, aprólékos kidolgozottsággal olyan világot teremt, amelyet nem felejtünk el egyhamar.

Diaspora-front_700
elérhető
58

Greg Egan - Diaszpóra
Íme, ​az árva! Olyan világba született, amely nem is valódi. Digitális lény, akit elmemagból növesztettek, semleges nemű, virtuális polgár szondák, műholdak és szerverek végtelen hálózatában, mely átszövi az egész Naprendszert a külső bolygóktól a Nap háborgó felszínéig. A XXI. századi Introdus óta az emberiség drasztikus változásokat eszközölt önmagán. A legtöbben a halhatatlanságot választották, csatlakoztak a poliszokhoz, tudatos szoftverekké váltak. Mások a gleiznerlét mellett döntöttek: eldobható, felújítható robottestekbe költözve nem vesztették el a kapcsolatot az erők és a súrlódás fizikai világával. Sokan közülük végleg elhagyták a Naprendszert fúziós meghajtású űrhajóikkal. És vannak, akik a végsőkig kitartanak. Ők a Föld sarában és dzsungeleiben hátramaradt húsvérek: egyesek álommajmokká sorvadtak, mások a tengerben lubickolnak vagy a levegőben repdesnek, a statikusok és a hídverők pedig élhető emberi sorsot próbálnak kovácsolni maguknak. A polgárok gondtalan nyugalmának azonban egy csapásra vége szakad, amikor egy nem várt katasztrófa éri a húsvéreket, mely arra enged következtetni, hogy a poliszok jövőjét a természet törvényeinek fittyet hányó, bizarr asztrofizikai folyamatok fenyegetik. Így hát az árva polgárok és húsvér menekültek egy csoportjával karöltve nyomába ered a tudásnak, amely egyedül szavatolhatja a biztonságukat...

Dan Simmons - Hyperion
Egy ​pap, egy katona, egy költő, egy tudós, egy nyomozó, egy templomos kapitány és egy diplomata. Hét ember, hét teljesen eltérő életút. S ami közös bennük: a Hyperion. A 29. században az emberiség uralma galaxisokra terjed ki, polgárai gyarmatbolygók százait népesítik be. A Hegemóniát azonban külső és belső veszélyek is fenyegetik: küszöbön áll a háború a barbár számkivetettekkel, miközben az emberi civilizáció életét segítő, kiismerhetetlen MI-k rejtélyes terveket kovácsolnak. A pattanásig feszült helyzetben hét zarándok indul útnak egy peremvidéki bolygó, a Hyperion felé. Úticéljuk a téridő törvényeinek fittyet hányó, legendás Időkripták, és a félistenként tisztelt, rettegett gyilkológép, a Shrike. Heten vágnak neki az útnak, ám közülük csak egy élheti túl a zarándoklatot. Annak az egynek viszont teljesülhet leghőbb kívánsága.

Stanisław Lem - Az ​Úr Hangja
"Azt ​az olvasót, aki ... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" - írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

Robert Charles Wilson - Pörgés
a ​2006. év Hugo-díjas regénye Nincs még egy szerző, aki ennyire tisztában lenne az SF-ben rejlő lehetőségekkel, és így ki is tudná használni azokat. New York Times Több mint egy egyszerű SF thriller: irodalom a javából. Bookmarks Magazine Robert Charles Wilson első osztályú mesemondó. Stephen King Egy októberi éjszakán a tízéves Tyler Dupree döbbenten nézte végig, ahogy a csillagok sorra kihunynak az égen. Az űr egy csapásra valóban üres lett. Tyler azóta felnőtt, és ahogy valamennyi embernek a Földön, neki is meghatározó élményévé vált a nagy elsötétedés jelensége. A Nap csupán egy halvány korong az égen, a Hold eltűnt, a mesterséges űrobjektumok pedig kivétel nélkül lezuhantak, és maradványaik olyan vénséges-vénnek tűnnek, mintha a nyilvántartottnál sokkal régebben keringtek volna bolygónk körül. Kutatók próbálják megfejteni a rejtélyt, és amire bukkannak, az tragikus jövőt vázol föl az emberi faj előtt: a Földet egy idegen lények építette fal szigeteli el a világegyetem többi részétől, és odakint sokkal gyorsabban telik az idő - egy nap alatt mintegy százmillió év! Ebben az iramban csillagunk életéből nem lehet több hátra negyven esztendőnél! Robert Chales Wilson regénye egyszerre sodró SF-thriller, szerelmi történet és apokaliptikus vízió, de mindenképpen csúcsminőségű irodalmi mű. Ebben az olvasókkal a kritikusok is egyetértettek, így a könyv nemcsak bestseller lett Amerikában, de elnyerte a rangos Hugo-díjat is.

Brandon Hackett - Isten ​gépei
Egyik ​pillanatról a másikra történt: 2027-ben a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el, a világgazdaság összeomlik, az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz év múlva a technikai fejlődés soha nem látott ütemre gyorsul, az élet friss és modern, a fiatal generációk számára a régi Föld már csak a legendákban létezik. Kerti Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai inkább a jövőbe tekintenek, ahol újabb fordulópont, a technológiai szingularitás várja az emberiséget. Egy esemény, ahol a fejlődés görbéje függőlegessé válik, amely mögé semmilyen előrejelzés nem láthat be, és ahol tudása az embert saját istenévé avathatja. De vajon valóban független-e egymástól a 2027-es Ugrás és a technikai fejlődés szédítő felgyorsulása, vagy a kozmikus színfalak mögött egy végletekig precíz kísérlet zajlik, melynek alanya maga az emberiség? A Zsoldos Péter-díjas Brandon Hackett új regényének hősei az általunk ismert emberi létezésen túl is elmerészkednek, hogy választ találjanak a rejtélyekre.

Borito-104
elérhető
131

Andy Weir - A ​marsi
AZ ​UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET. Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg. Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne. Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”. De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez? „Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka „A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." Ernest Cline, a Ready Player One szerzője Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából. Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író „Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” Hugh Howey, New York Times bestseller szerző „Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” Steve Berry, New York Times bestseller szerző

Ariadna Gromova - Rafail Nugyelman - Nyomozás ​az Időkutató Intézetben
Az ​Időkutató Intézetben gyilkosság - vagy öngyilkosság? - történik, és a tettes felkutatása, a haláleset körülményeinek feltárása különösen érdekes fizikai területre, az időkutatás világába vezeti a nyomozót - és az olvasót. Lehetséges-e egyáltalán utazni előre-hátra az időben? Megváltoztatja-e a múltat vagy a jövőt az időutazó beavatkozása az események menetébe? Találkozhat-e önmagával az időutazó a múltban vagy a jövőben? Lehet-e felelős az időutazó azokért a tettekért, amelyeket az időutazása után követ el a mától távol? Sok ilyen kérdés vetődik fel a regény szálainak összebonyolódása, majd szétbogozása közben, és az olvasó a krimi izgalmai között követheti a sok irányba ágazó cselekmény szigorú logikával felépített menetét.

Arthur C. Clarke - 2001 ​- Űrodisszeia
Arthur ​C. Clarke a sci-fi irodalom és a tudományos ismeretterjesztés világhírű alakja. Ennek a műnek témájából - egy másik szerzővel együtt - először filmet írt, majd a film alapján regényt. A film is, a regény is óriási sikert aratott. Érthető okokból, mert Clarke könyve végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára. Képtelenség-e, hogy a mi helyi világmindenségünk, a Tejút csillagait is benépesítik velünk egyenlő vagy nálunk különb lények? Képtelenség-e, hogy egy napon a csillagok közt összetalálkozunk velük? Ezt a kérdést teszi fel Clarke könyve előszavában, amely lebilincselően él egy ugyancsak általa megfogalmazott gondolattal: "A lehetséges határait csak egyetlen módon fedezhetjük fel, ha megkockáztatjuk, hogy kevéssel túl is haladunk rajta, a lehetetlenbe."

Hannu Rajaniemi - Kvantumtolvaj
Jean ​le Flambeur kifinomult úriember és fondorlatos mestertolvaj, aki gondolatokat, ékszereket és titkokat lovasít meg a jövőbeli Naprendszer egzotikusan különc társadalmaiban. Élő legenda, aki egyszer mégis rajtaveszt, és utána hosszú időn át egy virtuális börtönben kénytelen saját másolataival halálos párbajokat vívni. Egészen addig, amíg egy titokzatos lány és még rejtélyesebb megbízója ki nem szabadítja... azonban a jótettnek ára is van, és ezzel kezdetét veszi Jean le Flambeur eddig legnagyobbnak ígérkező kalandja. Irány a Mars, ahol egy vándorló városban egyszerre kell felkutatnia régi önmagát és kicseleznie egy zseniális ifjú mesterdetektívet, a tét pedig sokkal nagyobb, mint elsőre azt bárki gondolná.

Kim Stanley Robinson - Aurora
2122 ​ember él egy többgenerációs csillaghajón, amely a haldokló Földtől 11,9 fényévre lévő Tau Ceti felé tart egy új otthon felfedezésének reményében. A hajó két gyűrűből áll, amelyeket küllők erősítenek egy központi gerinchez. A gerinc tíz kilométer hosszú. A gyűrűket alkotó tizenkét henger mindegyike négy kilométer hosszú, és valamilyen jellegzetes földi ökoszisztémának ad otthont. A csillaghajó utazása több mint százhatvan évvel ezelőtt, a közös időszámítás 2545. évében kezdődött, és hamarosan véget ér, ugyanis megérkezik a legközelebbi, földi életre alkalmas bolygóhoz és Aurora nevű holdjához. A tizennégy éves Freya a hajó legfontosabb tudósának gyermeke: az anyja jelenti az elsődleges összeköttetést a rendszereket működtető mesterséges intelligenciával. A lány felnőtté válása során körbeutazza az összes ökoszisztémát, megismerkedik a helyi kultúrákkal és mély kötődést alakít ki az emberekkel. Ha az anyja a kolóniák agya, akkor Freya a szíve. Azonban még ő sem tudja, hogy képes lesz-e felkészíteni a távoli űrbe vándorolt emberiséget arra, ami hosszú útjuk végén és új életük kezdetén vár rájuk, mert egy új otthon teremtése nem csak a Földön, hanem attól 11,9 fényév távolságra is rengeteg kihívással, nem várt fordulattal és veszéllyel jár. _Előttük az Orion, alattuk_ _A város és a csillagok_ A többszörös Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Kim Stanley Robinson új regénye nem csupán mérnöki pontossággal kiszámított és megírt tudományos értekezés az ismeretlen űrben való új otthon kereséséről, hanem végtelenül izgalmas történet az emberről és létezésének viszontagságairól. Szédületes látomása a jövőről egyszerre lenyűgöző és riasztó.

Cixin Liu - A ​Háromtest-probléma
"A ​hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció." (George R. R. Martin) 1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta. Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit. A három nap rapszodikus viselkedésének feltérképezése jelenti a háromtest-problémát, és ez a probléma a végső kulcs a halálesetek felderítéséhez is. Wang, ahogy előrehalad a játékban, rádöbben, fényéveken átívelő összeesküvés részévé vált, és az emberiségnek hamarosan a legsúlyosabb fenyegetéssel kell szembenéznie. Hogyan kerülheti el a Föld teljes lakossága a kipusztulást? Cixin Liu Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző, 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a Háromtest-trilógiá-t, amely az egész világon nagy sikert aratott. Mielőtt főállású író lett, mérnökként és számítástechnikusként dolgozott. A trilógia első könyvéből készülő kínai filmet 2017-ben mutatják be. "Szerintem van élet a földön kívül, csak azért nem találtuk még nyomát, mert nem szántunk rá elég időt, vagy technikailag nem elég fejlett módszerrel kutatunk. Persze egyéb lehetőségek sem kizártak - A Háromtest-problémában felvázoltam a legijesztőbb, legborzalmasabb lehetőséget." (Cixin Liu)

Robert Charles Wilson - Tengely
Egy ​vadonatúj világ - itt, a szomszédban! A rejtélyes Feltételezettek faja hozta létre, és kötötte össze a Földdel. Építményük, az Átjáró lehetővé teszi, hogy az emberiség meghódítsa ezt a, külön az ő kedvéért létrehozott bolygót. A telepesek birtokba is veszik a szárazföldeket, hogy használják, sőt kihasználják az ölükbe hullott kincseket. Lise Adams tizenkét évvel korábban eltűnt apja után nyomoz. Török Findley világcsavargó ex-matróz. Kettőjüket egy üstököspor-eső hozza össze, amely meglepő módon apró gépezetekkel szórja tele a bolygót. Most Lise, Török, egy marsi nő és egy fiú, akit arra szántak, hogy fölvegye a kapcsolatot a Feltételezettekkel, a sivatag egy pontja felé igyekeznek, mely a hírek szerint hirtelen szörnyen idegenné vált... És rá kell döbbenniük, hogy valaki már megint manipulálja az időt. A kanadai Robert Charles Wilson első magyarul megjelent regényével, a Pörgéssel egy csapásra berobbant a köztudatba. A Hugo-díjas műnek íme, elkészült a folytatása, hogy ismét magával ragadja az olvasót egy bizarr, apokaliptikus technothrillerbe, amely legalább annyira kozmológiai meditáció is. "A precíz tudományosság szépirodalommal párosul, és az eredmény kalandregénybe oltott mély karakterdráma." - The Washington Post

Robert Charles Wilson - Örvény
Évtizedekkel ​a Pörgés kezdete után járunk, és a Földet még mindig a Feltételezettek titokzatos civilizációja óvja a jelenség pusztító hatásaitól. Persze az emberiség attól még szorgosan pusztítja magát és környezetét. Dr. Sandra Cole pszichiáter keze alá egy érdekes fiú kerül, Orrin Mather, aki jegyzetfüzeteibe vég nélküli fantasztikus történetet ír egy bizonyos Török Findleyről, akit a Feltételezettek tízezer évnyire ragadtak előre az időben. Ebben a távoli világban az emberiség már bolygók egész láncolatán él, melyeket Átjárók kötnek össze egymással – egyedül a haldokló Földre nem juthat el senki, mert azt karanténná nyilvánították. Törököt és fiatal barátját, Isaac Dvalit egy fanatikus közösség fogadja be, akik mégiscsak el akarnak jutni az anyabolygóra, mert egy prófécia szerint ott végre szemtől szembe találkozhatnak a Feltételezettekkel. Dr. Cole a kézirat olvasása közben egyre több apró jelre figyel fel, melyek arra utalnak, hogy Orrin történetének köze lehet a valósághoz. Sőt a valóság egynémely tragikus eseményeihez… A Hugo- és Philip K. Dick-díjas szerző nagyívű trilógiájának végére ért ezzel a kötettel. A Pörgés és a Tengely után még mindig képes új meglepetésekkel szolgálni, az olvasót évmilliárdok eljövendő eseményeivel szembesítve. „Robert Charles Wilson pokolian jól tud mesélni!” - Stephen King

Joan Slonczewski - Ajtó ​az óceánba
A ​messzi jövőben, egy távoli óceán-hold békeszerető lakói egytől egyig nők. Sajátos társadalmuk rendkívüli eredményeket ért el a biológiai tudományok terén, többek között képessé tette őket a férfiak nélküli, szűznemzéses szaporodásra. Zárt világukba azonban hirtelen idegenek törnek be, amikor egy szomszédos civilizáció úgy dönt, erővel kiaknázza a Shora óceánjának kincseit.

Hal Clement - Csillagfény
Az _Elveszett ​rakéta_ (Kozmosz, 1978) folytatását tartja kezében az olvasó. A Dhrawn távoli, sivár, de ásványi kincsekben gazdag óriásbolygóján a gravitáció háromezerszer nagyobb, mint a Földön. Gyilkos légköre is végzetes volna az emberre, aki a lábát sem teheti a Dhrawn felszínére. Barlennan kapitány tengerész népe azonban szerződést kötött a földiekkel. A tűrőképes, hernyószerű meszkliniták elvállalják a felderítő munkát és a kutatási feladatokat, melyek persze még az ő számukra sem veszélytelenek. De Barlennan kapitány nemcsak a földiek számára gyűjti az adatokat. Titkos célja az ősi emberi civilizáció vívmányainak, a csillagközi utazást is lehetővé tevő technológiának a megszerzése. Sikerül-e szándékait megvalósítani? Hogyan alakul a szövetségre lépett emberek és meszkliniták hátsó szándékkal terhelt viszonya? Erről szól az amerikai Hal Clement kötete.

Neal Stephenson - Seveneves ​- A hét Éva
„A ​Hold mindenféle előjel és látható ok nélkül robbant fel.” A Föld napjai meg vannak számlálva. A világ nemzetei az elkerülhetetlennel és a vészesen fogyó idővel versengve összefognak, hogy nagyszabású tervet dolgozzanak ki az emberiség megmentésére – messze a légkör felett, a bolygóközi űrben. A maroknyi, gondosan kiválasztott túlélőnek előre nem látott technikai veszélyekkel és kihívásokkal, újabb és újabb katasztrófákkal kell szembenéznie. A könyörtelen univerzum a végsőkig próbára teszi találékonyságukat és felkészültségüket az űrben lebegő törékeny komplexumban, amely az emberi faj túlélésének utolsó záloga. Azonban mégis az emberi természet árnyoldalai és kiszámíthatatlansága válik végső próbatételükké. A Nemzetközi Űrállomás legénységének önmagát kell legyőznie igazán. A kozmikus kataklizma és az eltelt évszázadok alatt a felismerhetetlenségig összeégett anyabolygó pedig türelmesen vár a visszatérésükre… A Hét Éva pedig válaszol hívására. _Neal Stephenson nem csupán író, hanem elismert tudós szaktekintély is: többek között az Amazon alapítója, a futurista Jeff Bezos Blue Origin nevű cégénél is dolgozott, ahol a szuborbitális pályára való utazás módszereit segített kidolgozni. Jelen kötetben A marsihoz hasonlóan létező, és precíz tudományos tényekből indult ki, amelyeket közérthetően interpretál. A tudományos fantasztikumot filozófiával, technikai leírásokkal, pszichológiával és magas irodalommal vegyíti ebben a rendkívül ötletgazdag regényben, amelynek jövőképe egyszerre különleges és hátborzongatóan ismerős._ _Neal Stephenson a Hugo-díj birtokosa és többszörös Clarke Award, illetve ötszörös Locus SF Award díjnyertes, káprázatos képzelőerejű írózseni._

Peter F. Hamilton - A ​földre hullt sárkány I-II.
Gyermekként ​Lawrence Newtonnak az volt az egyetlen vágya, hogy csillaghajóra szálljon és felfedezze a galaxist. Ám a huszonnegyedik századi Amethi telepesvilágán rossz helyen és időben született, hisz az emberi űrrepülés korszaka a végéhez közeledik. Így sok más lázadó kamaszhoz hasonlóan ő is elszökik otthonról. Húsz évvel később egy félkatonai szakasz parancsnoka egy másik világ elleni invázióban. A megmaradt néhány csillaghajót birtokló óriáscégek cinikus módon "kintlévőség-behajtásnak" nevezik ezeket a hadjáratokat, de a valóságban egyszerű kalózkodásról van szó. A nyugtalanítóan hatékony ellenállás támadásainak kereszttüzében Lawrence meghall néhány kósza történetet a Lehullt Sárkány Templomáról, és arról a különös szektáról, mely ott uralkodik, s mely mesés kincseket birtokol. A katona fejében pedig megfogan a terv, és egy felettébb kockázatos magán-akcióba fog..

Fred Hoyle - A ​fekete felhő
A ​tudományos-fantasztikus regény napjainkban játszódik. Egy fiatal norvég csillagász felfedez egy sötét objektumot az égbolton, amelyről kiderül, hogy a Naprendszer felé tart. Közeledése a Földön különböző politikai bonyodalmakat, hatalmas természeti katasztrófát vált ki. Rejtélyes, értelmes, szuperintelligens lény a Köd lakója, akinek titokzatos sorsa, izgalmas pusztulása valóban kitűnő tudományos-fantasztikus téma. A szellemes, szórakoztató, ugyanakkor fizikai és csillagászati ismereteket nyújtó regény élvezetes olvasmány.

Buzz Aldrin - John Barnes - A ​csillagok fiai I-II.
A ​XXI. század elejére elkészülő nemzetközi űrállomás új lendületet ad az amerikai űrprogramnak. Soron következő célnak eleinte mindenki a Hold betelepítését tekinti, de aztán egy titokzatos rádióüzenet mindent megváltoztat. Ez az üzenet fényévek távolából érkezik, és egy idegen civilizációról ad hírt, mely nem először keres már kapcsolatot a Föld lakóival. Megkezdődnek hát egy gigantikus csillagexpedíció előkészületei, hogy az emberiség küldöttei elindulhassanak a csillagok közé, testvéreiket kutatva a végtelenben... Ez a sci-fi legszebb aranykorát idéző regény sokat tesz azért, hogy a "fantasztikus" jelző mellet ismét joggal szerepeljen a "tudományos" szó. Szerzőinek személye a garancia erre: Edwin "Buzz" Aldrin világszerte ismert űrhajós, az első sikeres Holdraszállás résztvevője, az asztronautika doktora, John Barnes pedig a technikai precizitás jellemezte "hard-sf" többszörösen díjazott művelője.

Andy Weir - The ​Martian
_Apollo ​13 meets Castaway in this grippingly detailed, brilliantly ingenious man-vs-nature survival thriller-set on the surface of Mars._ Six days ago, astronaut Mark Watney became one of the first men to walk on the surface of Mars. Now, he's sure he'll be the first man to die there. It started with the dust storm that holed his suit and nearly killed him-and that forced his crew to leave him behind, sure he was already dead. Now he's stranded millions of miles from the nearest human being, with no way to even signal Earth that he's alive-and even if he could get word out, his food would be gone years before a rescue mission could arrive. Chances are, though, he won't have time to starve to death. The damaged machinery, unforgiving environment, or plain-old "human error" are much more likely to get him first. But Mark isn't ready to give up yet. Drawing on his ingenuity, his engineering skills-and a relentless, dogged refusal to quit-he steadfastly confronts one seemingly insurmountable obstacle after the next. But will his resourcefulness be enough to overcome the impossible odds against him?

Jack McDevitt - Emlékmű ​a csillagokban
Kétszáz ​évvel ezelőtt a Naprendszer első felfedezői óriási szobrot találtak a Szaturnusz egyik holdján. Az egyértelműen idegen eredetű emlékmű azonban csupán vad elméleteket szült, a földönkívüliek más nyomára nem bukkant rá senki. Most viszont, hogy valósággá vált a csillagközi utazás, a környező bolygórendszerekben is egymás után kerülnek elő hasonló építmények, szobrok. Vajon minek állítottak emléket a nyom nélkül eltűnt idegenek? Talán üzenni akartak a kései megtalálóknak? Ebbe a rejtélybe csöppen bele a fiatal pilótanő, Priscilla Hutchins, hogy aztán egy régészcsapattal olyan felfedezőútra induljon, amely az emberiség egész jövőjét megváltoztathatja – amennyiben lesz neki. Jack McDevitt, az Alex Benedict-regények Nebula-díjas szerzője új sorozatba fog. Ezúttal háttérbe szorulnak a krimielemek, hogy az olvasót egy vérbeli hard-SF kaland ragadja magával képzeletének határain is túlra.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Az ​idő szeme
"Fergeteges ​kaland." - New York Times Book Review "Fantasztikusan szórakoztató... egy történet, amely rabul ejt azzal, hogy drámaian dolgozza fel az emberi lét alapkérdéseit... Ezt a könyvet nem lehet letenni, hiába is kéne enni, aludni vagy dolgozni." - Chicago Tribune Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival. A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása. Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

Joan Slonczewski - Génszimfónia
A ​hely- és táplálékszűkébe került emberiség szétrajzott a világűrbe, és kolóniákat hozott létre valamennyi olyan bolygón, ami csak kicsit is lakhatónak tűnt. A Prokarion ebből a szempontból nem volt éppen ideális, hiszen mérgező volt a légköre csakúgy, mint a teljes élővilága. A szükség azonban nagy úr, és a szorongatott helyzetben segítségül hívták a modern genetikát. Csak néhány apróbb módosítás kellett, és az ember alkalmassá vált a prokarioni viszonyok elviselésére. Azóta két külön telep is létesült a bolygón, árvákat gondozó szerzeteseké, valamint a bolygó páratlan ökológiáját vizsgáló tudósoké. A mesterséges intelligenciák hathatós közreműködésével dolgozó kutatók valami titok nyomára bukkantak, egy mitikus, magasabb rendű értelem keze munkájára a különös helyi élővilág kialakulásában, de elméleteik bizonyítására talán már nem marad idejük. Döntés született a kolonizáció felgyorsításáról, ami a Prokarion földiesítését jelenti. Pótolhatatlan kincsek vesznek el, ha nem sikerül időben megtalálni a „rejtett urakat”.

Larry Niven - Gyűrűvilág
Az ​Ismert Univerzum legnagyobb csodája, az idegen lények építette Gyűrűvilág számos értelmes faj érdeklődését felkelti. Sokan indulnak felkutatására az űr legtávolabbi zugaiból, s bár céljaik különbözőek, az expedíció során néhányuk még az együttműködés törvényét is megtanulja... Larry Niven klasszikus regénye az Aranykorban oly népszerű "kemény" irányzatot követi, igazi Science Fiction, melyben jól megfér az akció a rejtelemmel, a lélegzetelállító kaland a nagyon is valószerű tudománnyal.

Hal Clement - Az ​elveszett rakéta
Az ​óriás Meszklin bolygón, ahol a gravitáció a földihez képest több százszoros, egy kutatórakéta - a felbecsülhetetlen értékű adatokkal - nem tud felszállni, a földi űrhajósok sem tudják megközelíteni. Szerencsére akad egy vállalkozó kedvű meszklinita - 40 cm hosszú és 5 cm átmérőjű kis lény -, aki felderítő-kereskedő, egy tengerjáró hajó kapitánya, s mi sem ésszerűbb számára, mint hogy északról a déli sarkig elmenjen a Repülők rakétájához. Persze ... ha ebből neki is származik valami haszon! Az emberi és a nem emberi értelmes lények remek összmunkája és a hosszú úton a sok izgalmas kaland, tapasztalat meghozza az eredményt - miközben az olvasó úgy megszereti a kis lényeket, hogy sajnál tőlük elválni.

Thomas N. Scortia - Frank M. Robinson - A ​Prometheus-válság
Parks ​nézte, amint a szabályozórudak felemelkednek helyükről a reaktor aljában, és benyomulnak a kritikus fűtőelemköteget rejtő szelvénybe. Az egyik rúd nekiütközött a kötegnek és megállt. A hidraulikus motor néhány másodpercig vinnyogva küszködött, aztán a rúd áthatolt a fűtőrudak elgörbült kötegén. - Negatív - szólalt meg az egyik technikus. Parks érezte, hogy a lenti csoporton szinte fizikai megkönnyebbülés fut át. Ekkor döbbent rá, hogy ő is visszafojtotta a lélegzetét. - Rendben van, Delano, vigye kritikus alá. Delano habozott. - A program még... - Az ördögbe a programmal, vigye le kézivel! - Hallottátok - fordult Delano a többiekhez. - Vigyétek le. - Kilencszáz Kelvin, nyolcszázötven, hétszáz... - Kritikus alatt vagyunk - szólt egy másik technikus - Infravörös kép? - Hármas. - Jelezd a MIROS központnak. - Delano a kamerába pillantott. - Ez kicsit meleg volt az ízlésemnek, Greg! - Átkozottul meleg volt - intett Parks egyetértően...

Adam Wiśniewski-Snerg - A ​robot
A ​regény cselekménye 1993-ban játszódik. Hőse a titokzatos Mechanizmus által megszerkesztett és beprogramozott robot. Egy másik világba átplántálva értesüléseket kell szereznie. Megkapja az instrukciókat, de olyan helyzetbe is kerülhet, amikor magának kell döntenie. Egy kozmikus katasztrófa elől óvóhelyre menekült embereket kell megfigyelnie. Már fogytán vannak az élelmiszerkészletek. Egy olyan térségbe kéne áthelyezni őket, ahol a lelassult idő jóvoltából minden probléma megoldódna. A robot szeme előtt véres és kegyetlen események játszódnak le, s csakhamar olyan közegben találja magát, ahol már nem érvényesek az általa ismert fizikai törvények... Ember vagy gép? Erre a kérdésre keres feleletet a BER-66-os számú robot, azaz Net Porejra fizikus, ám az izgalmas történet végére kiderül, hogy az igazán fontos kérdés így hangzik: mi az ember a saját társadalmában és a határtalan világegyetemben. Ez a regény az 1973-as esztendő legnagyobb könyvsikere volt Lengyelországban és azóta sok kiadást megért.

Kollekciók