Ajax-loader

'agykutatás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
Ennek ​a regénynek rendhagyó a története: először novella volt, szépirodalmi és tudományos-fantasztikus antológiáknak egyaránt kedvelt darabja, utána televízió-dráma lett belőle, s csak azután teljes jogú és méretű regény. Nem véletlen, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom is magának követeli Keyes művét: a gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé operálása, majd eredeti állapotába való rohamos visszahanyatlása valóban hálás témája lehet a science fiction népszerű műfajának. De ez a regény több merőben fantasztikus témánál: mélységesen hiteles lélektani rajza egy rokonszenves személyiség fejlődésének, s a tragédiába torkolló befejezés mégsem elkeserítő, hanem felemelő: Charlie Gordon a mesébe illő pálya befutása és a végső zuhanás után is megőrzi emberi tartását, élni akarását, optimizmusát.

Danah Zohar - Ian Marshall - SQ ​Spirituális Intelligencia
Ahol ​az értelem (IQ) és az érzelem (EQ) már tehetetlen, ott kezdődik a spirituális intelligencia, melynek segítségével cselekedeteinket és életünket eg nagyobb és gazdagabb összefüggésbe tudjuk helyezni. Ez a képesség mindenkinek a rendelkezésére áll; a kérdés csupán az, mennyire tudjuk, és mennyire merjük használni ezt az adottságot. Az SQ a szükséges alap ahhoz, hogy mind az IQ, mind az EQ hatékonyan működjön. A legmagasabb fokú intelligenciánkról van szó. Az Oxfordban tanító szerzőházaspár a modern pszichológia, a nagy világvallások és a keleti filozófiák tanításai alapján fejti ki ezt az eddig még nem tárgyalt, viszont mindenki számára rendkívüli jelentőséggel bíró kérdést.

Alan Baddeley - Az ​emberi emlékezet
Az ​emberi emlékezet az emlékezet vizsgálatának minden területét lefedi, hatalmas szakirodalmat mozgat meg, mégis jól olvasható, világos szerkezetű könyv. A kötet szerkezetére jellemző, hogy a legszárazabb laboratóriumi vizsgálatokat is a hétköznapi alkalmazhatóság szempontjából elemzi. Kitűnő példa erre, hogy három fejezet foglalkozik a rövid távú emlékezet (munkamemória) kutatásának legfrissebb eredményeivel, és nagyszerűen mutatja be, hogy ennek a terminusnak milyen szerepe van a nyelvtanulás, az öregedés, valamint a térben történő tájékozódás zavarainak megértésében. A szerző több fejezetet szentel a kísérleti pszichológia eredményeinek, a szenvedélybetegségek terápiájának, az emlékezeti torzításoknak, az emlékek megzavarhatóságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeknek a bemutatására.

Neumann János - A ​számítógép és az agy
Neumann ​nevéhez fűződik az a számítógép-architektúra, amely szinte egymaga áll a huszadik század "számítógépes forradalmának" hátterében. Ennek a forradalomnak legalább akkora hatása lesz az emberiség hosszú távú jövőjére nézve, mint Isaac Newton mechanikájának vagy James Maxwell elektromágneses elméletének volt a maga korában. Sőt, Neumannban megvolt az az erő és éleslátás, hogy a biológiai agy vizsgálata során túllépjen a saját maga által kidolgozott számítási architektúrán is, és körvonalazzon egy talán még erőteljesebb, új és iránymutató rendszert.

Joe Dispenza - Engedd ​el önmagad
Ezt ​a könyvet a szenvedély hívta életre – azon őszinte törekvésem, hogy mindenki megérthesse: mindenünk megvan ahhoz, hogy jelentős változásokat érjünk el az életben. Olyan korban élünk, amikor nemcsak „tudni” akarunk, hanem ismerni akarjuk a „hogyant” is. Hogyan alkalmazzuk és szabjuk személyre a legújabb tudományos eredményeket és az évezredes bölcsességeket, hogy sikeresebb, gazdagabb életet élhessünk? Úgy tűnik, az emberi természethez hozzátartozik, hogy addig halogatjuk a változtatást, amíg a dolgok igazán rosszra fordulnak. Megvárjuk, amíg bekövetkezik a krízis, a trauma, a veszteség, a betegség és a tragédia, és csak akkor kezdünk elgondolkodni azon, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, hogyan élünk, mit érzünk, hiszünk vagy tudunk, mert valódi változást szeretnénk elérni. De miért várnánk addig? Tanulhatunk és változhatunk fájdalomban és szenvedésben, de fejlődhetünk az öröm és az inspiráció állapotában is. Arra biztatlak tehát, hogy bátran kísérletezz bármivel, amit ebből a könyvből tanulsz, és figyeld meg tárgyilagosan az eredményeket. Ez alatt azt értem, hogy ha veszed a fáradságot, és megváltoztatod gondolataid és érzéseid belső világát, akkor a külső környezeted elkezd visszajelzéseket adni, hogy megmutassa: az elméd hatást gyakorolt „külső” világodra. Ha sikerül nyitottan befogadnod az igazságot, és el tudod engedni azokat a berögzült meggyőződéseidet, amelyekkel a megszokott módon alakítod a valóságodat, erőfeszítéseid gyümölcsözőek lesznek. Én ezt kívánom neked. - Joe Dispenza

André Aleman - Az ​idősödő agy
Miért ​van az, hogy az egyik ember jó erőben és tiszta tudattal éli meg a százat, míg a másik már 60 évesen súlyos memóriagondokkal küzd? Bárkit utolérhet az Alzheimer-kór? Milyen egy 80 éves ember agya? Jár-e előnyökkel az idősödő agy? E könyv a legújabb tudományos ismeretek alapján ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az öregedés folyamán agyunk változásokon megy keresztül. E változások egyike, hogy korlátozottabb tevékenységre lesz csak képes. Az új információk befogadásához nélkülözhetetlen emlékező- és koncentrálóképesség, valamint a szellemi rugalmasság veszít erejéből, és számottevően csökken a gondolkodás sebessége is. Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy az öregedés kizárólag hanyatlást jelent. Az idős ember agya tapasztalt agy, amely szükség esetén és kellő tréning mellett új megoldásokat keres. Ha valamelyik agyféltekének már gondot okoz az új információk feldolgozása, a másik a segítségére siet. Vannak olyan szellemi képességeink - például a súlyos problémákkal kapcsolatos döntéshozatal vagy az érzelmeken való uralkodni tudás -, amelyek terén az idősek jobbnak bizonyulnak a fiatalabbaknál. Ezért az idősödő agy a stresszel is könnyebben megbirkózik. A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül - márpedig ez az idősödő agy legfőbb erénye.

Nick Arnold - Dagadt ​agyak
Tudomány, ​a szaftosabb részeket sem kihagyva! A Dagadt agyaktól eldobod az agyad! Izzítsd be agysejtjeidet és fedezd fel: milyen is valójában egy friss agy szaga miért nem halálos, ha kettévágják az agyadat ki az okosabb, a fiúk vagy a lányok. Ha úgy gondolod, hogy bírod gyomorral a tudomány émelyítőbb oldalát, akkor olvasd el ezt a könyvet, amiben reflektorfénybe szürkeállományod kerül. Kezdőknek szóló kézikönyvünkből megtudhatod, hogyan kell agyműtétet elvégezni, mifene az elektronkefalográf, és hogy bal, avagy jobb szemes vagy-e. Tudományos tények, furfangos fejtörők, tesztek tanároknak - a Dagadt agyak szó szerint szédületes olvasmány!

Miskolczy Dezső - Schaffer ​Károly
Schaffer ​Károly (1864-1939) Schaffer Károly a modern magyar agykutatás megalapítója, egyetemeink mai ideg- és elmegyógyász professzorai az ő tanítványai. Az öröklődő ideg- és elmebajok kórtani lényegének világszerte ismert és becsült kutatója volt, ezenkívül a lelki gyógymódok alapos ismerője és művelője. Schaffer Károly életútja érdekes olvasmány a magyar orvosttudomány minden művelője és egyben a művelt olvasóközönség számára.

Louann Brizendine - A ​női agy
Miért ​kommunikálnak jobban és többet a nők, mint a férfiak? Miért emlékeznek sokkal tisztábban egy veszekedés részleteire? És vajon miért kötődnek jóval mélyebben a barátnőikhez, mint a férfiak a saját barátaikhoz? Ezekre, és még sok hasonló kérdésre kaphat választ Louann Brizendine forradalmian új szemléletű könyvéből. A szerző saját klinikai gyakorlata során megismert valódi élettörténetek (a kaliforniai egyetemen nők és tinilányok hormonális és kedélybetegségeire koncentráló szakrendelést indított 1994-ben) és a legújabb tudományos kutatások eredményei alapján mutatja be, hogyan is működik a női agy. Könnyed, olvasmányos stílusa és forradalmi eredményei a kritikusokat sem hagyták hidegen: máig élénk vita folyik méltatói és a kétkedők között. Egy dologban azonban mindannyian egyetértenek: a szerző szakértelme a témában kétségbevonhatatlan. Rengeteg hasznos információval és jó pár meglepő meglátással szolgál a női agy elemi, sejtszintű működéséről az élet különböző periódusaiban, és azokról az idegrendszeri folyamatokról, amelyek a nőt nővé teszik. Ez a könyv hasznos lehet mindenkinek, aki valaha is elgondolkodott azon, hogy miért különböznek annyira egymástól a nők és a férfiak, és szinte kihagyhatatlan olvasmány a nők, valamint a lányos szülők számára.

Louann Brizendine - A ​férfi agy
Miért ​képtelen a legtöbb kisfiú akár csak egy percre is nyugton maradni? Miért változik meg a sok fiú személyisége olyan drasztikusan a pubertás időszaka alatt, és miért válnak ingerlékennyé a tinédzserkorban? Hogyan hoz létre kötődést a játék és a fizikai érintés az apa és a gyermeke között? A hihetetlen sikerű A női agy izgalmas folytatásában a Harvard neurobiológia és pszichiátria professzora, Louann Brizendine a férfi agy különböző életciklusaival ismerteti meg az olvasót. Életszerű példái és személyes élményei a tudományos értekezést egy mindenki számára érthető és átélhető kalanddá változtatják. Közérthető magyarázatai a nemek közti különbségekről az agresszió levezetésében, a térbeli tájékozódásban vagy az arckifejezések értelmezésében sokat segíthetnek a fiús szülőknek vagy a pszichológusoknak, és az első könyv rajongóinak a tetszését is minden bizonnyal elnyerik majd.

Susannah Cahalan - Lángoló ​agy
Lebilincselő ​visszaemlékezés a New York Post fiatal újságírójának tollából, aki ritka és ijesztő betegséggel vívott csatát, most pedig saját tapasztalatainak megírásával bepillantást enged az agykutatás fantasztikus tudományába. Susannah Cahalan egy napon furcsa kórteremben ébredt – az ágyhoz szíjazva, felügyelet alatt, mozgásra és beszédre képtelenül. Az egyhónapos kórházi tartózkodása alatt készült kartonjai pszichózisról, agresszióról és veszélyes instabilitásról tanúskodnak. Néhány hete még egészséges, életteli huszonnégy éves volt, élete első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel. Susannah lenyűgöző könyve tulajdonképpen egy krónika, mely megvilágítja a betegség útjának kifürkészhetetlen ösvényeit, és azt a szerencsés felfedezést, ami végül megmentette az életét. Kiderült ugyanis, hogy autoimmun kórról van szó, melynek során a szervezet megtámadja az agyat. Ez magyarázatot adhat a történelmen végigvonuló „démoni megszállásokra”...

Fitt_agy
A ​fitt agy titka Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - A ​fitt agy titka
Megint ​nem találja a szemüvegét? Elfelejtett egy fontos találkozót? Nevek, telefonszámok, adatok: semmi nem jut eszébe? Kezdődő demencia? Nem, nem kezd el megbolondulni. És, igen, van ellenszer - ha már ma elkezdi, és jobban odafigyel az agyára! A legfrissebb kutatások nemcsak azt bizonyítják, hogy bármely életkorban keletkezhetnek új agysejtek, hanem azt is, hogy lehetséges az agy "újrahuzalozása" és ezáltal kapacitásának növelése - ráadásul mindez a lehetős legegyszerűbb eszközökkel! Napi néhány percre van mindössze szükség, és A fitt agy titka útmutatásaival sikerül: megőriznie kedves emlékeit, megjegyeznie a fontos neveket és telefonszámokat, gyorsabban feldolgozni az ezernyi információt, kivédeni a rettegett Alzheimer-kórt.

Kállai János - Karádi Kázmér - Tényi Tamás - A ​térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája
Ez ​a könyv az ember archaikus természetének egyik, világunkban egyre inkább háttérbe szoruló oldalával, a téri tájékozódás pszichológiai szerepének vizsgálatával foglalkozik. A szerzők bemutatják azokat a folyamatokat, amelyek segítségével az emberi gondolkodás nélkülözhetetlen, ősi megnyilvánulásai, a mítoszok, a hallucinációk - személyiségünk jól védhető, rejtett, archaikus ismeretei - fenntartják a kapcsolatot a modern és az archaikus ember térre vonatkozó tapasztalatai között. E téma nélkülözhetetlen részeként tárgyalják a szerzők azokat az alapjelenségeket, melyek most, az agykutatás évtizedének végén, rendelkezésünkre állnak az agyműködésről.

Jack Challoner - Az ​agy
Miért ​kockáztatunk? Miért van szükségünk az izgalomra? És egyes embereknek még több izgalomra? Lehetséges, hogy az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás jelensége mögött voltaképp testünk biológiai igényei és jellemzői állnak, a gének - végső soron az agy? Segíthet-e a génkutatás és az agy behatóbb ismerete a függőségben szenvedőkön vagy akár a hegymászó-katasztrófák elkerülésében, mint ahogy reményt adhat az autisták, a szkizofréniások, az epilepsziások a szociálisan zavart és szokatlanul viselkedő emberek esetében? Az agy titkainak fürkészése közben alapvető témák merülnek fel: az intelligencia, a megértési folyamatok, a tudat, a vallási élmények, a szabad akarat témája. - Ha az agyat megismerjük, vajon ezekkel kapcsolatosan is végleges tudással bírunk majd? Lecserélik-e majd a filozófiát az idegtudományok? A vallást a genetika? Vannak-e alapvető különbségek egyes emberek között? Mi döntünk-e saját tetteinkről és szándékainkról, vagy megelőzik mindezt az agyban lezajlódó folyamatok? Büszke öntudatunk szolgaként kullog az agy szükségszerű parancsait követve, miközben áltatja magát a szabadság illuziójával? Izgalmas, olykor nyugtalanító - de semmiképpen nem megkerülhető kérdéseket vet fel Jack Challoner ebben a közérthető nyelven megírt, a szélesebb olvasóközönségnek szóló könyvében. Az emberi tudomány fejlődik, az agykutatás előtt is új távlatok állnak, például az emberi géntérkép felhasználása révén. A fenti kérdésekre adott válaszok azonban valószínűleg messze vannak még tőlünk. Sőt, meglehet, talán nem is lesz válasz rájuk. A mesterséges intelligencia egyik kutatóját, Emerson Pugh-t idézve: "Ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megérthetnénk, akkor olyan egyszerűek lennénk, hogy nem tudnánk megérteni."

Norman Doidge - A ​változó agy
Az ​agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja. Dr. Norman Doidge lenyűgözően érdekes esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek nyilvánították. Megismerünk egy fél aggyal született nőt, akinek másik agyféltekéje úgy alakult át, hogy teljes agyként működjön, vakokat, akik látni tanulnak, olyan személyeket, akiknek megfiatalították idősödő agyát, vagy eltüntették kínzó fantomvégtag-fájdalmait. Az agy változásra való képességének felismerésével jobban megérthetjük az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a szerelem, a szexuális vonzalom vagy az ízlés. E könyvet olvasva egyszer s mindenkorra megváltozik az ember természetéről és lehetőségeiről alkotott képünk.

Daniel Keyes - Flowers ​for Algernon
Charlie ​Gordon, IQ 68, is a floor sweeper, and the gentle butt of everyone's jokes, until an experiment in the enhancement of human intelligence turns him into a genius. But then Algernon, the mouse whose triumphal experimental tranformation preceded his, fades and dies, and Charlie has to face the possibility that his salvation was only temporary.

Susan Blackmore - The ​Meme Machine
What ​is a meme? First coined by Richard Dawkins in The Selfish Gene, a meme is any idea, behavior, or skill that can be transferred from one person to another by imitation: stories, fashions, inventions, recipes, songs, ways of plowing a field or throwing a baseball or making a sculpture. The meme is also one of the most important--and controversial--concepts to emerge since The Origin of the Species appeared nearly 150 years ago. In The Meme Machine Susan Blackmore boldly asserts: "Just as the design of our bodies can be understood only in terms of natural selection, so the design of our minds can be understood only in terms of memetic selection." Indeed, Blackmore shows that once our distant ancestors acquired the crucial ability to imitate, a second kind of natural selection began, a survival of the fittest amongst competing ideas and behaviors. Ideas and behaviors that proved most adaptive--making tools, for example, or using language--survived and flourished, replicating themselves in as many minds as possible. These memes then passed themselves on from generation to generation by helping to ensure that the genes of those who acquired them also survived and reproduced. Applying this theory to many aspects of human life, Blackmore offers brilliant explanations for why we live in cities, why we talk so much, why we can't stop thinking, why we behave altruistically, how we choose our mates, and much more. With controversial implications for our religious beliefs, our free will, our very sense of "self," The Meme Machine offers a provocative theory everyone will soon be talking about.

Nicholas Carr - Hogyan ​változtatja meg agyunkat az internet?
Vajon ​elbutít-e bennünket a Google? A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.

V. V. Ivanov - Páros ​és páratlan
A ​művelődéstörténet és még sok más tudomány állítása szerint a kezdetek kezdete óta a kettősségben, ellentétek kiegészítő voltában látja a világot az ember. A férfi és a nő, a Nap és a Hold, a Föld és az Ég - mind ilyen ellentétek, amelyekben az ellentétek kiegészülnek egymással, s amelyekben az egyik uralkodni látszik a másik felett. Ez a fajta kettősség magában az egyes emberben is jelen van, a két agyfélteke egymást kiegészítő és eltérő működése példázza ezt. Mint ismeretes, egyik agyfelünkkel analizálunk, a másikkal pedig a dolgok egészét fogjuk fel. (Az egyik a tudományos gondolkozásnak, a másik a művészeti megközelítésnek kedvez.) Ha tehát gépi úton akarjuk gondolkodásunkat - emberi lényegünk lényegét - utánozni, kétgépes szervezetet kell létrehoznunk. S ha netán kapcsolatot kívánunk teremteni más bolygókon élőkkel, mire támaszkodhatnánk másra, mint ősi jelrendszereinkre? Eképpen kapcsolódik össze Ivanov páratlanul érdekes könyvében a neurobiológia a kibernetikával, a nyelvészettel és általában az emberi gondolkodás és művészet legrégibb emlékeivel.

Jeanne Rubner - A ​tudásról és az érzésről
Miként ​dolgozik és mûködik az agyunk? – ez a kérdés a természettudományok egyik legizgalmasabb témája. Hogyan látunk, hallunk, hogyan mûködik a szaglásunk? Miért és hogyan vagyunk képesek beszélni? Mi az intelligencia? Minek köszönhetõen zavarodnak össze a szürkeállomány agysejtjei, és hogyan nyilvánul meg mindez az érintetteknél? - egymást követik azok a kérdések, amelyeknek Jeanne Rubner rendkívül alaposan utánajár e könyvében. Munkája során felhasználhatta a legfrissebb kutatási eredményeket, hiszen éppen az újabb képalkotó eljárásoknak - mint például a pozitronemissziós tomográfiának és a mágnesesrezonancia-vizsgálatnak (MRI) - köszönhetõen sikerült az embernek elsõ alkalommal bepillantania az agyba a gondolkodás folyamata közben. A szerzõ emellett a mesterséges intelligencia jelenét és jövõbeli lehetõségeit is taglalja, azaz egy olyan kutatási területtel foglalkozik, amelynek eredményei a legnagyobb mértékben képesek megváltoztatni az ember további életét.

John Medina - Agyunk ​csodás titkai
Az ​emberek többsége nem is sejti, mi történik valójában az agyában. Pedig a kutatók olyan felfedezéseket tettek, amelyeket minden vállalatigazgatónak, szülőnek, tanárnak és tanulónak ismernie kellene, hogy jobban ki tudja használni a saját szellemi képességeit. Mire letesszük ezt a könyvet tudni fogjuk, hogyan is működik az agyunk valójában, és miképpen hozhatjuk ki belőle a legtöbbet.

Edward M. Hallowell - Tündöklés
A ​Tündöklés dicsérete „Vegyük Hallowell kivételes tudását és bölcsességét, adjuk hozzá az agykutatás legfrissebb eredményeit, és megkapjuk ezt az egyedülálló, lenyűgöző és rendkívül hasznos könyvet!” Carol Dweck, a Mindset: The New Psychology of Success (Beállítódás: a siker új pszichológiája) szerzője „Ezt az inspiráló könyvet minden vezetőnek el kellene olvasnia. Hallowell világossá tette, mennyire fontos a kapcsolat a hosszú távú siker szempontjából, és nagy hatású könyvében megmutatja, hogyan hozhatjuk ki a legtöbbet embereinkből - és saját magunkból.” Jim Robinson, az RRE Ventures általános partnere, az American Express volt elnök-vezérigazgatója; és Linda Robinson, a Robinson, Lerer and Montgomery partnere és elnöke „Hallowell rendkívül tehetséges orvos, tudós és üzleti tanácsadó. Tehetsége abban áll, hogy képes minket megtanítani játszani. Ugyanez a képesség teszi a Tündöklést értékes és élvezetes olvasmánnyá.” George E. Vaillant, MD, pszichiáter professzor; a Spiritual Evolution (Szellemi evolúció) szerzője

Dick Swaab - Az ​agyunk mi vagyunk
A ​fejlett világban hosszú évtizedekig általánosan elterjedt nézet volt, hogy a neveltetés határozza meg, milyen ember válik valakiből. A szülők, illetve a társadalom hibája, ha valahogy rosszra fordul a sorsa. Ugyanez a gondolatmenet vezet ahhoz a tévhithez, hogy a betegségek jó része az egészségtelen életmód következménye, tehát okozója maga a beteg. Dick Swaab hatalmas, összefoglaló munkájában tényeket és bizonyítékokat sorakoztat fel, hogy cáfolja ezt a gondolatot, és nem kevesebbet állít, minthogy minden - beleértve a tudatunkat érintő betegségeket is - már születésünk előtt jelen van az agyunkban. Dick Swaab 1966 óta foglalkozik agykutatással, ráadásul azon ritka szakemberek közé tartozik, akik világosan és közérthetően tudnak elmagyarázni komplex problémákat. A Fejben dől el minden igencsak időszerű könyv, hiszen elöregedő társadalmunkban egyre nagyobb számban jelennek meg az olyan időskori betegségek, mint például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór, amelyek kezeléséhez egyre többet szeretnénk megtudni az agy működéséről. Swaab a kezdetektől, a magzati léttől kezdve az időskoron, a demencián át a halálig, sőt azon túl ismerteti az agy működését. Megtudhatjuk, hogyan alakulnak ki a nemi különbségek az embrió agyában, mi jár a kamaszok vagy épp a bűnözők eszében, hogyan fejlődik az erkölcsös viselkedés, mit lehet tudni a memória működéséről, hogyan befolyásolja agyunk a párválasztásunkat. A Fejben dől el minden nem megnyugtató könyv. Az élet bármely szakaszában rengeteg minden tönkre mehet. Az agyat érintő betegségek nem mindig megelőzhetők és nem minden esetben gyógyíthatók. Swaab elismeri, hogy jelentős mértékben nőtt a tudásunk, de megfelelő gyógymódok és gyógyszerek kifejlesztéséhez sokkal többre van szükség. Dick Swaab az 1990-es években botrányt okozott, amikor arról írt, hogy a homoszexuális és a heteroszexuális emberek agya különbözik. Nézetét ma már nemcsak elfogadják, de számos kutatási eredménnyel támasztják alá. Ám azóta sem tartja távol magát a provokatív kijelentésektől, az éles vitáktól. Például határozottan állítja, hogy az okos emberek nagyobb valószínűséggel ateisták, és a vallásos hit onnan származik, hogy a kisgyermekeket betanítják rá. A Fejben dől el minden sok más vitára indító, sőt provokáló kijelentést tartalmaz, amely nem hagyja nyugodni olvasóját. Dick Swaab a nagyközönségnek írta meg hallatlanul izgalmas könyvét. A személyes megfigyelések, tapasztalatok, tudományos eredmények, esettanulmányok leírását élettelivé teszi a szerző humora, ami nem engedi, hogy figyelmünk olvasás közben elkalandozzon.

Szabó Károly - A ​jövő történelme
Az ​agyvelő a gondolkodás lenyűgöző bonyolultságú biológiai építménye. Évmilliók kellettek ahhoz, hogy ez a csodás szerkezet vezérlő központjává fejlődjön az egész kultúránkat létrehozó emberi butaságnak.

Bánki M. Csaba - Agyunk ​fogságában
A ​neves pszichiáter-pszichofarmakológus szerző legújabb kötete izgalmas témát jár körül: a tudomány mai napig legnagyobb rejtélyeinek egyikét, az emberi agyat. Milyen folyamatok irányítják legemberibb szervünket, és lesz-e valaha is lehetőségünk pontos működésének megismerésére? Van-e az agynak neme? Hogyan alakul ki a szkizofrénia, a depresszió vagy a pánikbetegség? Mit gondoltak régen az agyról, és hol tart ma az agykutatás? Mi a tudomány jelenlegi álláspontja a gyógyszerek, a kábítószerek vagy az alkohol hatásairól? Hogyan gyógyít a pszichoterápia, milyen hatalma van a szavaknak az agy felett? És legfőképpen: mi irányítjuk az agyunkat vagy ő irányít minket? A szerző számtalan izgalmas kérdés segítségével igyekszik kideríteni, mennyire lehet független és önálló a gondolkodásunk, a viselkedésünk, mennyire vagyunk kiszolgáltatva az agyunkban lezajló folyamatoknak vagy a géneknek. Beszámol a legújabb kísérletekről, kutatási eredményekről, az agyi működést magyarázni próbáló különböző elméletekről. A kötet lebilincselő szellemi kalandot ígér minden olvasónak.

Susan Blackmore - A ​mémgépezet
A ​mém kifejezést Richard Dawkins használta először nagy sikerű könyvében, Az önző génben, és ezzel jókora követ hajított a genetika nem éppen nyugodt állóvizébe. Azt az ötletet vázolta fel ugyanis, hogy ha a gének az örökletes biológiai tulajdonságok másolókódjai, akkor talán a kultúrának is vannak ilyen replikátorai, amelyek egységeit mémeknek nevezhetnénk. Szerinte szüntelenül másoljuk egymást, és a törzsfejlődés folyamán voltaképpen az utánzás emelte ki az embert a többi főemlős közül. Ahogy a gének a DNS-molekulákban kódolt utasítások, a mémek az emberi agyba és tárgyakba - például könyvekbe, képekbe, hidakba és mozdonyokba - rejtett másolási utasítások. Megtudhatjuk, hogy óriási agyunk kifejlődésében és az emberi nyelv keletkezésében is döntő szerepet játszottak a kulturális gének.

Daniel H. Pink - A ​megújult elme
A ​bal agyfélteke által irányított érzelemmenzet, számfaló, részletekben elvesző, lineáris gondolkodás kora lejárt. A jövő teljesen megújult elmét kíván. A konceptuális korban a jobb agyfélteke által vezérelt fejlett alkotó- és kapcsolatteremtő képességre van szükségünk.

Norman Doidge - Hogyan ​gyógyul az agy?
Első ​könyvében, A változó agyban Norman Doidge megismertette olvasóit a neuroplaszticitás jelenségével: agyunk a szellemi tapasztalatokra válaszul képes megváltoztatni szerkezetét és működését. Új könyve arról szól, hogyan zajlik a neuroplasztikus gyógyulás lenyűgöző folyamata. Olyan, az agyba vezető természetes útvonalakat mutat be, amelyek az érzékszerveinken és a testünkön keresztül bejutva felébresztik a plasztikus agy önátalakító képességeit anélkül, hogy ehhez műtétre vagy gyógyszerre lenne szükség. Olvashatunk páciensekről, akiknél sikerült enyhíteni a krónikus fájdalmakat, akik súlyos szélütések után nemcsak a beszéd- és járásképességüket nyerték vissza, hanem teljes életet is élhetnek. Autisztikus spektrumzavarral, tanulási nehézségekkel vagy figyelemhiányos zavarral élő gyermekeket ismerünk meg, akiknek az élete a neuroplasztikus technikáknak köszönhetően normális lett; sclerosis multiplexben, Parkinson-kórban vagy központi bénulásban szenvedőket, akiknél látványosan javultak a tünetek. Ez a könyv életeket változtathat, embereket gyógyíthat meg. Dr. Norman Doidge kanadai pszichiáter, pszichoanalitikus, tudományos kutató. Első könyve, A változó agy a The New York Times bestsellere lett – a Dana Brain Foundation 30 ezer cím közül a legjobb, aggyal foglalkozó ismeretterjesztő műnek választotta. Dr. Doidge a Torontói Egyetem pszichiátriai tanszékének és a New York-i Columbia Egyetem Pszichoanalitikai Oktató- és Kutatóközpontjának a munkatársa. Torontóban él.

Bruce D. Perry - Maia Szalavitz - A ​ketrecbe zárt fiú
Mit ​tanulhatunk a traumát átélt gyerekektől a veszteségről, a szeretetről és a gyógyulásról? Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra képes-e meggyógyulni? Bruce Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket. A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését. Dr. Bruce D. Perry a Child Trauma Academy tudományos főmunkatársa. Dolgozott az FBI tanácsadójaként, a Texasi Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosaként és a houstoni Baylor Orvosi Egyetem Pszichiátriai Tanszékének kutatási igazgatóhelyetteseként. Maia Szalavitz tudományos és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó díjnyertes amerikai újságíró.

Daniel Siegel - Tina Payne Bryson - A ​gyermeki elme
A ​kétéves kisgyerek hisztizni kezd a boltban. Az óvodás nem hajlandó reggel felöltözni. Az ötödikes otthon duzzog, pedig elmehetne a barátaival játszani. Miért nehezítik meg a gyerekek oly gyakran szüleik és nevelőik életét? Ez az úttörő jellegű és nagyon gyakorlatias könyv bemutatja, hogy ezek a néha megmagyarázhatatlannak tűnő megnyilvánulások az agy fejlődésének, a személyiség kialakulásának természetes velejárói. A szerzők a legújabb tudományos eredmények alapján felvázolják, hogyan alakul ki a különféle agyterületek közötti egészséges munkamegosztás és harmonikus együttműködés. Tizenkét nevelési technikát ismertetnek, amelyekkel a szülők elősegíthetik mindezt. Elvetik az olyan megközelítéseket, amelyek mindenáron a teljesítményt és a tökéletességet állítják a középpontba, ehelyett olyan módszerekre összpontosítanak, melyekkel a gyerekek jobban önmaguk lehetnek, könnyebben megtalálhatják a helyüket a világban, nagyobb rugalmasságra és több erőre tehetnek szert. Megközelítésük lényege, hogy az összes helyzet - a stresszes, dühös pillanatok éppúgy, mint az örömteli percek - felhasználhatók annak elősegítésére, hogy gyermekeink felelős, gondoskodó, tehetséges személyekké váljanak.

James Fallon - A ​pszichopátia belülről
James ​Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét. A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve. Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük.

Henry Marsh - Kezemben ​az életed
Mi ​járhat egy sebész fejében, miközben megpróbálja eltávolítani betege agyából a daganatot? Hogyan méri fel, melyik esetet vállalja, melyiket ne? Miképpen küzdhet meg azzal az érzelmi nyomással és elvárással, ami a hozzátartozók részéről nehezedik rá? S mi van, ha egy műtét mégse sikerül, és a beteg meghal? Dr. Henry Marsh világhírű brit idegsebész élveboncolással is felérő őszinteséggel mesél azokról az esetekről, ahol képtelen volt megmenteni betege életét. Meg persze azokról is, ahol az igen kockázatos műtét sikerült, a páciens meggyógyult. Miközben az izgalmas eseteket olvassuk, nemcsak egy kórház napi működésébe pillanthatunk be és tudhatunk meg nagyon sok érdekes dolgot az emberi agyról, de azt is megérthetjük, hogy nincs sebész, aki képes lenne a műtőben "Istent játszani" - noha sokszor ezt várjuk el tőle. A könyv minden egyes fejezete idegtépő kötéltánc. Marsh páciensei hús-vér emberek, akik a könyv során szinte személyes ismerőseinkké válnak. Daily Mail DR. HENRY MARSH (1950) a londoni Atkinson Morley Kórház idegsebész főorvosa. Két hosszabb dokumentumfilm is készült róla: a Kezünkben az élted elnyerte a Királyi Televíziós Társaság aranyérmét, az Ukrajnában végzett munkáját bemutató Az angol sebész pedig Emmy-díjat kapott.

Kollekciók