'agykutatás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Lucas Riera - Agytorna ​4.
Miért ​kellene lemondanunk a mentális frissességről? Az évek múlnak, de ha odafigyelünk rá, és gyakorlatoztatjuk a mentális képességeinket, megőrizhetjük a szellemi frissességünket. Ebben a könyvben újabb 150 olyan gyakorlatot gyűjtöttünk össze, amelyek segítenek az eddigi kötetekben is szereplő hat nagy terület: az emlékezet, a figyelem, a fejszámolás, a gondolkodás, a nyelvi és szövegértési képességek és a pszichomotorikus képességek fejlesztésében. Már napi néhány feladat elvégzése is érezhető fejlődést hozhat. Agytornára fel!

Lucas Riera - Agytorna ​3.
Miért ​kellene lemondanunk a mentális frissességről? Az évek múlnak, de ha odafigyelünk rá, és gyakorlatoztatjuk a mentális képességeinket, megőrizhetjük a szellemi frissességünket. Ebben a könyvben újabb 150 olyan gyakorlatot gyűjtöttünk össze, amelyek segítenek az eddigi kötetekben is szereplő hat nagy terület: az emlékezet, a figyelem, a fejszámolás, a gondolkodás, a nyelvi és szövegértési képességek és a pszichomotorikus képességek fejlesztésében. Már napi néhány feladat elvégzése is érezhető fejlődést hozhat. Agytornára fel!

Richard J. Davidson - Sharon Begley - Az ​agy érzelmi élete
Vajon ​miért van az, hogy egyes emberek nagyon gyorsan helyrerázódnak egy-egy kudarc után, míg másokat sokáig emészt a kétségbeesés? Miért van az, hogy egyesek annyira képesek ráhangolódni másokra, hogy szinte a "veséjükbe látnak", míg mások alig-alig veszik az adást? És miért van az, hogy egyesek szinte mindig feldobottak, mások meg folyton levertek? Az ismert és elismert agykutató, Richard J. Davidson e kérdések megválaszolására az érzelmeink - eredetük, erejük és képlékenységük - egészen új modelljével állt elő. Davidson szerint mindannyiunkat hat alapvető "érzelmi stílus" - a rugalmasság, a szemlélet, a társas intuíció, az öntudatosság, a kontextusérzékenység és a figyelem - határoz meg. Az egyéni érzelmi ujjlenyomatunk ezek egyéni mértékeiből áll össze. Az érzelmi stílusok nem puszta fikciók, mindegyik hátterében jól meghatározható agyi aktivitási minta húzódik meg - ezeket Davidson a laikus olvasó számára is jól érthetően mutatja be. A szerző arra is ajánl stratégiát, hogy az olvasó hogyan ismerje meg a saját érzelmi stílusát - és akár meg is változtassa azt. Davidson felismeréseit nem pusztán a tudományosságra összpontosítva, hanem igen szórakoztató önéletrajzi-tudománytörténeti keretbe ágyazva, mintegy tudományos fejlődés- és kalandregényként tárja az olvasó elé.

Russell A. Poldrack - Az ​új gondolatolvasók
Az ​agy működésének megértése kétségkívül napjaink legnagyobb kihívást jelentő tudományos problémája. Hogyan képes kevesebb mint másfél kilogramm élő emberi szövet olyan szellemi teljesítményt produkálni, amely még a világ legkifinomultabb számítógépeit is kihívás elé állítja, miközben annyi energiát sem emészt fel, mint egy alig pislákoló villanykörte? Az idegtudománnyal foglalkozó szakemberek számára e kérdés megválaszolása hosszú ideje fontos célt képez, jelen kötet pedig annak izgalmas történetét mutatja be, hogyan vált képessé a tudomány az emberi agy minden eddiginél részletesebb megfigyelésére. Az agy és az emberi gondolkodást vizsgáló leghatékonyabb eszközök agyi képalkotó eljárásokként lettek ismertek, a mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) pedig az utóbbi évtizedben forradalmasította az aggyal kapcsolatos képalkotást. Alkalmazásuk lehetővé teszi, hogy felvételeket készítsünk az emberi agyról, amelynek révén kideríthetjük, hogy egyes funkciók ellátása során, mely agyterületek aktívak. Az MRI használata ugyanakkor számos olyan új kérdést is felvetett, amely túlmutat a tudományon, például miképpen gondolkodunk mi magunkról, mint emberi lényekről. Ha a gondolkodás csupán az MRI segítségével megjeleníthető biológiai funkció, akkor hová lesz az emberi tudat misztériuma? Ha döntéseink pusztán az agyunk által végzett számítások eredményei, akkor hogyan lehetünk „mi magunk” felelősek azokért? Vajon a függőség az „agy betegsége”, az önkontroll hiánya, esetleg mindkettő? Kell-e aggódnunk amiatt, hogy az agyi képalkotást marketing szakemberek arra használhatják, hogy az eddiginél is hatékonyabban adják el a portékáikat? Russell Poldrack, a Stanford Egyetem pszichológia tanszékének professzora jelen kötetben átfogóan bemutatja az agyi képalkotás lehetőségeit és korlátait, továbbá a fenti kérdések megválaszolására is értékes válaszlehetőségeket ajánl.

Oliver Sacks - A ​férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A ​híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a testi-szellemi fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Szerinte az orvos feladata az, hogy megtalálja betegének azt a közeget, a létezésnek azt a módját, ahol fogyatékosságai ellenére épnek, embernek érezheti magát. Nekünk, olvasóknak pedig ezek a történetek lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet hihetetlen gazdagságára, s egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról alkotott elképzeléseinket. Oliver Sacks 1933-ban született Londonban, orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of Medicine ideggyógyász-professzora. Eddig 22 nyelven kilenc könyve jelent meg. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A The New York Times egyik kritikusa „az orvostudományok koszorús költőjének" nevezte. Sacks 2002-ben megkapta a Rockefeller Egyetem Lewis Thomas-díját, amellyel a természettudós írói életművének költői értékeit ismerték el.

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
A ​harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is. A _Virágot Algernonnak_ először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven éve, bár némileg más szempontból. Ami a hatvanas években tudományos fantasztikumnak számított, az a 21. század olvasója számára, a génsebészet eredményeinek ismeretében, már sokkal inkább egy olyan kivételes ember szívszorító memoárja, aki megküzdött a saját tudatlanságával, környezete elutasításával és a felnőtté válás félelmével. A pszichológus-író örökérvényű alkotása - Charlie vallomásain keresztül - a toleranciáról, az emberi tartásról és az élni akarásról mesél.

Danah Zohar - Ian Marshall - SQ ​Spirituális Intelligencia
Ahol ​az értelem (IQ) és az érzelem (EQ) már tehetetlen, ott kezdődik a spirituális intelligencia, melynek segítségével cselekedeteinket és életünket eg nagyobb és gazdagabb összefüggésbe tudjuk helyezni. Ez a képesség mindenkinek a rendelkezésére áll; a kérdés csupán az, mennyire tudjuk, és mennyire merjük használni ezt az adottságot. Az SQ a szükséges alap ahhoz, hogy mind az IQ, mind az EQ hatékonyan működjön. A legmagasabb fokú intelligenciánkról van szó. Az Oxfordban tanító szerzőházaspár a modern pszichológia, a nagy világvallások és a keleti filozófiák tanításai alapján fejti ki ezt az eddig még nem tárgyalt, viszont mindenki számára rendkívüli jelentőséggel bíró kérdést.

Alan Baddeley - Az ​emberi emlékezet
Az ​emberi emlékezet az emlékezet vizsgálatának minden területét lefedi, hatalmas szakirodalmat mozgat meg, mégis jól olvasható, világos szerkezetű könyv. A kötet szerkezetére jellemző, hogy a legszárazabb laboratóriumi vizsgálatokat is a hétköznapi alkalmazhatóság szempontjából elemzi. Kitűnő példa erre, hogy három fejezet foglalkozik a rövid távú emlékezet (munkamemória) kutatásának legfrissebb eredményeivel, és nagyszerűen mutatja be, hogy ennek a terminusnak milyen szerepe van a nyelvtanulás, az öregedés, valamint a térben történő tájékozódás zavarainak megértésében. A szerző több fejezetet szentel a kísérleti pszichológia eredményeinek, a szenvedélybetegségek terápiájának, az emlékezeti torzításoknak, az emlékek megzavarhatóságával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeknek a bemutatására.

Neumann János - A ​számítógép és az agy
Neumann ​nevéhez fűződik az a számítógép-architektúra, amely szinte egymaga áll a huszadik század "számítógépes forradalmának" hátterében. Ennek a forradalomnak legalább akkora hatása lesz az emberiség hosszú távú jövőjére nézve, mint Isaac Newton mechanikájának vagy James Maxwell elektromágneses elméletének volt a maga korában. Sőt, Neumannban megvolt az az erő és éleslátás, hogy a biológiai agy vizsgálata során túllépjen a saját maga által kidolgozott számítási architektúrán is, és körvonalazzon egy talán még erőteljesebb, új és iránymutató rendszert.

Joe Dispenza - Engedd ​el önmagad
Ezt ​a könyvet a szenvedély hívta életre – azon őszinte törekvésem, hogy mindenki megérthesse: mindenünk megvan ahhoz, hogy jelentős változásokat érjünk el az életben. Olyan korban élünk, amikor nemcsak „tudni” akarunk, hanem ismerni akarjuk a „hogyant” is. Hogyan alkalmazzuk és szabjuk személyre a legújabb tudományos eredményeket és az évezredes bölcsességeket, hogy sikeresebb, gazdagabb életet élhessünk? Úgy tűnik, az emberi természethez hozzátartozik, hogy addig halogatjuk a változtatást, amíg a dolgok igazán rosszra fordulnak. Megvárjuk, amíg bekövetkezik a krízis, a trauma, a veszteség, a betegség és a tragédia, és csak akkor kezdünk elgondolkodni azon, hogy kik vagyunk, mit csinálunk, hogyan élünk, mit érzünk, hiszünk vagy tudunk, mert valódi változást szeretnénk elérni. De miért várnánk addig? Tanulhatunk és változhatunk fájdalomban és szenvedésben, de fejlődhetünk az öröm és az inspiráció állapotában is. Arra biztatlak tehát, hogy bátran kísérletezz bármivel, amit ebből a könyvből tanulsz, és figyeld meg tárgyilagosan az eredményeket. Ez alatt azt értem, hogy ha veszed a fáradságot, és megváltoztatod gondolataid és érzéseid belső világát, akkor a külső környezeted elkezd visszajelzéseket adni, hogy megmutassa: az elméd hatást gyakorolt „külső” világodra. Ha sikerül nyitottan befogadnod az igazságot, és el tudod engedni azokat a berögzült meggyőződéseidet, amelyekkel a megszokott módon alakítod a valóságodat, erőfeszítéseid gyümölcsözőek lesznek. Én ezt kívánom neked. - Joe Dispenza

André Aleman - Az ​idősödő agy
Miért ​van az, hogy az egyik ember jó erőben és tiszta tudattal éli meg a százat, míg a másik már 60 évesen súlyos memóriagondokkal küzd? Bárkit utolérhet az Alzheimer-kór? Milyen egy 80 éves ember agya? Jár-e előnyökkel az idősödő agy? E könyv a legújabb tudományos ismeretek alapján ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az öregedés folyamán agyunk változásokon megy keresztül. E változások egyike, hogy korlátozottabb tevékenységre lesz csak képes. Az új információk befogadásához nélkülözhetetlen emlékező- és koncentrálóképesség, valamint a szellemi rugalmasság veszít erejéből, és számottevően csökken a gondolkodás sebessége is. Tévedés volna ugyanakkor azt hinni, hogy az öregedés kizárólag hanyatlást jelent. Az idős ember agya tapasztalt agy, amely szükség esetén és kellő tréning mellett új megoldásokat keres. Ha valamelyik agyféltekének már gondot okoz az új információk feldolgozása, a másik a segítségére siet. Vannak olyan szellemi képességeink - például a súlyos problémákkal kapcsolatos döntéshozatal vagy az érzelmeken való uralkodni tudás -, amelyek terén az idősek jobbnak bizonyulnak a fiatalabbaknál. Ezért az idősödő agy a stresszel is könnyebben megbirkózik. A nyugati kultúrában túlzott hangsúlyt kap a fiatalosság, így a bölcsesség kevesebb figyelemben részesül - márpedig ez az idősödő agy legfőbb erénye.

Nick Arnold - Dagadt ​agyak
Tudomány, ​a szaftosabb részeket sem kihagyva! A Dagadt agyaktól eldobod az agyad! Izzítsd be agysejtjeidet és fedezd fel: milyen is valójában egy friss agy szaga miért nem halálos, ha kettévágják az agyadat ki az okosabb, a fiúk vagy a lányok. Ha úgy gondolod, hogy bírod gyomorral a tudomány émelyítőbb oldalát, akkor olvasd el ezt a könyvet, amiben reflektorfénybe szürkeállományod kerül. Kezdőknek szóló kézikönyvünkből megtudhatod, hogyan kell agyműtétet elvégezni, mifene az elektronkefalográf, és hogy bal, avagy jobb szemes vagy-e. Tudományos tények, furfangos fejtörők, tesztek tanároknak - a Dagadt agyak szó szerint szédületes olvasmány!

Bánki M. Csaba - Az ​agy évtizedében
Bánki ​M. Csaba neves pszichiáter, pszichofarmakológus, emellett az egyik legismertebb magyar tudományos ismeretterjesztő. Agy-trilógiájának kötetei az 1990-es évek során jelentek meg, és népszerűsítettek széles körben egy akkor még alig ismert kutatási területet. Az agy évtizedében című munka azért tudott eljutni a laikus érdeklődőkhöz is, mert tartalmazta az alapvető tudnivalókat az idegrendszerről, a hormonrendszerről, az agykutatás eszközeiről, s ezen ismeretek lehető legtömörebb összefoglalása után már az agykutatás újabb eredményei is érthetőek, legyen szó akár addig sosem hallott molekula-nevekről, hírvivőkről, receptorokról, sőt segéd-receptorokról. A humán beállítottságú olvasók, akik esetleg idegenkedtek a természettudományos megközelítésektől, szintén kíváncsivá válhattak az agykutatásra, mivel a Szerző nekik is kedvezett például az elmebetegségek történetének fordulatos leírásával, vagy a tényeket kísérő szellemes kommentárokkal. A jelen kötetnek már a címe - Agyunk fogságában - is jelzi, hogy átfogóbb, egyben szubjektívebb témakezelésre számíthatunk. Erősítik ezt a várakozást a külön címoldalak, a mottók és a fejezetkezdő iniciálék. Majd olvasáskor Az agy évtizedében főbb fejezeteivel találkozunk először, de a stílus mintha emelkedettebb volna - és persze a tartalom az agytudomány mai állásához igazított.

Miskolczy Dezső - Schaffer ​Károly
Schaffer ​Károly (1864-1939) Schaffer Károly a modern magyar agykutatás megalapítója, egyetemeink mai ideg- és elmegyógyász professzorai az ő tanítványai. Az öröklődő ideg- és elmebajok kórtani lényegének világszerte ismert és becsült kutatója volt, ezenkívül a lelki gyógymódok alapos ismerője és művelője. Schaffer Károly életútja érdekes olvasmány a magyar orvosttudomány minden művelője és egyben a művelt olvasóközönség számára.

Louann Brizendine - A ​női agy
Miért ​kommunikálnak jobban és többet a nők, mint a férfiak? Miért emlékeznek sokkal tisztábban egy veszekedés részleteire? És vajon miért kötődnek jóval mélyebben a barátnőikhez, mint a férfiak a saját barátaikhoz? Ezekre, és még sok hasonló kérdésre kaphat választ Louann Brizendine forradalmian új szemléletű könyvéből. A szerző saját klinikai gyakorlata során megismert valódi élettörténetek (a kaliforniai egyetemen nők és tinilányok hormonális és kedélybetegségeire koncentráló szakrendelést indított 1994-ben) és a legújabb tudományos kutatások eredményei alapján mutatja be, hogyan is működik a női agy. Könnyed, olvasmányos stílusa és forradalmi eredményei a kritikusokat sem hagyták hidegen: máig élénk vita folyik méltatói és a kétkedők között. Egy dologban azonban mindannyian egyetértenek: a szerző szakértelme a témában kétségbevonhatatlan. Rengeteg hasznos információval és jó pár meglepő meglátással szolgál a női agy elemi, sejtszintű működéséről az élet különböző periódusaiban, és azokról az idegrendszeri folyamatokról, amelyek a nőt nővé teszik. Ez a könyv hasznos lehet mindenkinek, aki valaha is elgondolkodott azon, hogy miért különböznek annyira egymástól a nők és a férfiak, és szinte kihagyhatatlan olvasmány a nők, valamint a lányos szülők számára.

Louann Brizendine - A ​férfi agy
Miért ​képtelen a legtöbb kisfiú akár csak egy percre is nyugton maradni? Miért változik meg a sok fiú személyisége olyan drasztikusan a pubertás időszaka alatt, és miért válnak ingerlékennyé a tinédzserkorban? Hogyan hoz létre kötődést a játék és a fizikai érintés az apa és a gyermeke között? A hihetetlen sikerű A női agy izgalmas folytatásában a Harvard neurobiológia és pszichiátria professzora, Louann Brizendine a férfi agy különböző életciklusaival ismerteti meg az olvasót. Életszerű példái és személyes élményei a tudományos értekezést egy mindenki számára érthető és átélhető kalanddá változtatják. Közérthető magyarázatai a nemek közti különbségekről az agresszió levezetésében, a térbeli tájékozódásban vagy az arckifejezések értelmezésében sokat segíthetnek a fiús szülőknek vagy a pszichológusoknak, és az első könyv rajongóinak a tetszését is minden bizonnyal elnyerik majd.

Oliver Sacks - The ​Man Who Mistook His Wife for a Hat
_The ​Man Who Mistook His Wife for a Hat_ is populated by a cast as strange as that of the most fantastic fiction. The subject of this strange and wonderful book is what happens when things go wrong with parts of the brain most of us don't know exist...

Susannah Cahalan - Lángoló ​agy
Lebilincselő ​visszaemlékezés a New York Post fiatal újságírójának tollából, aki ritka és ijesztő betegséggel vívott csatát, most pedig saját tapasztalatainak megírásával bepillantást enged az agykutatás fantasztikus tudományába. Susannah Cahalan egy napon furcsa kórteremben ébredt – az ágyhoz szíjazva, felügyelet alatt, mozgásra és beszédre képtelenül. Az egyhónapos kórházi tartózkodása alatt készült kartonjai pszichózisról, agresszióról és veszélyes instabilitásról tanúskodnak. Néhány hete még egészséges, életteli huszonnégy éves volt, élete első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel. Susannah lenyűgöző könyve tulajdonképpen egy krónika, mely megvilágítja a betegség útjának kifürkészhetetlen ösvényeit, és azt a szerencsés felfedezést, ami végül megmentette az életét. Kiderült ugyanis, hogy autoimmun kórról van szó, melynek során a szervezet megtámadja az agyat. Ez magyarázatot adhat a történelmen végigvonuló „démoni megszállásokra”...

Bánki M. Csaba - Agyunk ​gyógyszerei
Ősidők ​óta próbálunk különféle bajaink ellen gyógyszereket szedni, ám a pszichikai betegségek: a szorongások, a depressziók, az elmebetegségek és a többiek ellen igazán hatásos gyógyszerekkel csak alig néhány évtizede rendelkezünk. Még ma is sokan azt gondolják, hogy a pszichés betegségek kezelésére szolgáló összes gyógyszer egyszerűen csak "nyugtató", legfeljebb az egyik erősebb, a másik gyengébb. Ez a hit abból ered, hogy régebben a pszichés betegségeket is egyszerű "idegességnek" (neurózisnak) tartották. Márpedig az "idegesség" nem betegség, legfeljebb a betegség egyik tünete. A mai pszichiáter nem tüneteket, hanem a tünetek mögött rejló agyi betegségeket gyógyít. A pszichés betegségek mai gyógyszerei éppoly kevéssé "nyugtatók". mint ahogy a penicillin sem csak lázcsillapító. Egyesek rosszallják a betegek és a hozzátartozók hiteles és pontos tájékoztatását a gyógyszerekről. Némelyek szerint ez kizárólag az orvosokra tartozik; a beteg ne kíváncsiskodjon, ne tegyen fel kérdéseket, hanem csak vegye be szépen az előírt adagokat. Való igaz, hogy a legtöbb pszichikai zavar a mai, korszerű gyógyszerekkel sikeresen kezelhető, ám a siker a mindennapi valóságban mégis kisebb az elméletileg várhatónál. A pszichiáterek ugyanis világszerte azt tapasztalják, hogy sem a betegek, sem a hozzátartozóik nem követik pontosan az orvosi útmutatásokat. Többek között azért sem, mert pusztán "az orvos utasítása" nem elég. Egy utasítás - felnőtt emberek számára - csak akkor meggyőző, ha az értelmét és a célját egyaránt érthetően és világosan elmagyarázzuk. Márpedig amit mi orvosok tényleg világosan értünk, azt érthetően el is tudjuk magyarázni.

Ismeretlen szerző - A ​fitt agy titka
Megint ​nem találja a szemüvegét? Elfelejtett egy fontos találkozót? Nevek, telefonszámok, adatok: semmi nem jut eszébe? Kezdődő demencia? Nem, nem kezd el megbolondulni. És, igen, van ellenszer - ha már ma elkezdi, és jobban odafigyel az agyára! A legfrissebb kutatások nemcsak azt bizonyítják, hogy bármely életkorban keletkezhetnek új agysejtek, hanem azt is, hogy lehetséges az agy "újrahuzalozása" és ezáltal kapacitásának növelése - ráadásul mindez a lehetős legegyszerűbb eszközökkel! Napi néhány percre van mindössze szükség, és A fitt agy titka útmutatásaival sikerül: megőriznie kedves emlékeit, megjegyeznie a fontos neveket és telefonszámokat, gyorsabban feldolgozni az ezernyi információt, kivédeni a rettegett Alzheimer-kórt.

Kállai János - Karádi Kázmér - Tényi Tamás - A ​térélmény kultúrtörténete és pszichopatológiája
Ez ​a könyv az ember archaikus természetének egyik, világunkban egyre inkább háttérbe szoruló oldalával, a téri tájékozódás pszichológiai szerepének vizsgálatával foglalkozik. A szerzők bemutatják azokat a folyamatokat, amelyek segítségével az emberi gondolkodás nélkülözhetetlen, ősi megnyilvánulásai, a mítoszok, a hallucinációk - személyiségünk jól védhető, rejtett, archaikus ismeretei - fenntartják a kapcsolatot a modern és az archaikus ember térre vonatkozó tapasztalatai között. E téma nélkülözhetetlen részeként tárgyalják a szerzők azokat az alapjelenségeket, melyek most, az agykutatás évtizedének végén, rendelkezésünkre állnak az agyműködésről.

Jack Challoner - Az ​agy
Miért ​kockáztatunk? Miért van szükségünk az izgalomra? És egyes embereknek még több izgalomra? Lehetséges, hogy az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás jelensége mögött voltaképp testünk biológiai igényei és jellemzői állnak, a gének - végső soron az agy? Segíthet-e a génkutatás és az agy behatóbb ismerete a függőségben szenvedőkön vagy akár a hegymászó-katasztrófák elkerülésében, mint ahogy reményt adhat az autisták, a szkizofréniások, az epilepsziások a szociálisan zavart és szokatlanul viselkedő emberek esetében? Az agy titkainak fürkészése közben alapvető témák merülnek fel: az intelligencia, a megértési folyamatok, a tudat, a vallási élmények, a szabad akarat témája. - Ha az agyat megismerjük, vajon ezekkel kapcsolatosan is végleges tudással bírunk majd? Lecserélik-e majd a filozófiát az idegtudományok? A vallást a genetika? Vannak-e alapvető különbségek egyes emberek között? Mi döntünk-e saját tetteinkről és szándékainkról, vagy megelőzik mindezt az agyban lezajlódó folyamatok? Büszke öntudatunk szolgaként kullog az agy szükségszerű parancsait követve, miközben áltatja magát a szabadság illuziójával? Izgalmas, olykor nyugtalanító - de semmiképpen nem megkerülhető kérdéseket vet fel Jack Challoner ebben a közérthető nyelven megírt, a szélesebb olvasóközönségnek szóló könyvében. Az emberi tudomány fejlődik, az agykutatás előtt is új távlatok állnak, például az emberi géntérkép felhasználása révén. A fenti kérdésekre adott válaszok azonban valószínűleg messze vannak még tőlünk. Sőt, meglehet, talán nem is lesz válasz rájuk. A mesterséges intelligencia egyik kutatóját, Emerson Pugh-t idézve: "Ha az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megérthetnénk, akkor olyan egyszerűek lennénk, hogy nem tudnánk megérteni."

Norman Doidge - A ​változó agy
Az ​agy képlékeny, élő szerv, amely képes megváltoztatni önnön szerkezetét és működését. Az idegrendszer kutatásának e minden bizonnyal legfontosabb felfedezése, az úgynevezett neuroplaszticitás alapjaiban cáfolja meg azt az évszázadok óta vallott elképzelést, miszerint a felnőtt agy képtelen a változásra. Ez a felismerés reményt kínál azoknak, akik szellemi korlátokkal vagy gyógyíthatatlannak vélt agykárosodással küszködnek, ugyanakkor az egészséges agyra vonatkozó ismereteinket is gyarapítja. Dr. Norman Doidge lenyűgözően érdekes esettanulmányokkal mutatja be, milyen döbbenetes mértékű fejlődést értek el olyanok, akiknek állapotát más szakemberek már reménytelennek nyilvánították. Megismerünk egy fél aggyal született nőt, akinek másik agyféltekéje úgy alakult át, hogy teljes agyként működjön, vakokat, akik látni tanulnak, olyan személyeket, akiknek megfiatalították idősödő agyát, vagy eltüntették kínzó fantomvégtag-fájdalmait. Az agy változásra való képességének felismerésével jobban megérthetjük az olyan titokzatos jelenségeket is, mint a szerelem, a szexuális vonzalom vagy az ízlés. E könyvet olvasva egyszer s mindenkorra megváltozik az ember természetéről és lehetőségeiről alkotott képünk.

Daniel Keyes - Flowers ​for Algernon
Charlie ​Gordon, IQ 68, is a floor sweeper, and the gentle butt of everyone's jokes, until an experiment in the enhancement of human intelligence turns him into a genius. But then Algernon, the mouse whose triumphal experimental tranformation preceded his, fades and dies, and Charlie has to face the possibility that his salvation was only temporary.

Bánki M. Csaba - Életünk ​és az agy
Az ​agykutatás jelenleg már a holnapban jár, a közfelfogás viszont a tegnap árnyaival hadakozik. A gyógyító pszichiátria ma e kettő között próbál egyensúlyozni, és erőinek jelentős részét éppen a közbabonák elleni küzdelem emészti fel. Minden előítélet szellemi rabság; a társas hiedelmek ugyanis erőszakos dolgok: az emberek nemcsak hisznek bennük, hanem megpróbálják azokat a többiekre is ráerőltetni. Különösen, ha hatalmuk is van hozzá... Holott egyáltalán nem biztos, hogy minden igaz, amit mások igaznak tartanak. Ez a könyv nem elsősorban tanítani szeretne, hanem kérdésekre, vitákra, kételyekre, itt-ott kimondottan eretnek gondolatokra igyekszik az olvasót ösztönözni.

Susan Blackmore - The ​Meme Machine
What ​is a meme? First coined by Richard Dawkins in The Selfish Gene, a meme is any idea, behavior, or skill that can be transferred from one person to another by imitation: stories, fashions, inventions, recipes, songs, ways of plowing a field or throwing a baseball or making a sculpture. The meme is also one of the most important--and controversial--concepts to emerge since The Origin of the Species appeared nearly 150 years ago. In The Meme Machine Susan Blackmore boldly asserts: "Just as the design of our bodies can be understood only in terms of natural selection, so the design of our minds can be understood only in terms of memetic selection." Indeed, Blackmore shows that once our distant ancestors acquired the crucial ability to imitate, a second kind of natural selection began, a survival of the fittest amongst competing ideas and behaviors. Ideas and behaviors that proved most adaptive--making tools, for example, or using language--survived and flourished, replicating themselves in as many minds as possible. These memes then passed themselves on from generation to generation by helping to ensure that the genes of those who acquired them also survived and reproduced. Applying this theory to many aspects of human life, Blackmore offers brilliant explanations for why we live in cities, why we talk so much, why we can't stop thinking, why we behave altruistically, how we choose our mates, and much more. With controversial implications for our religious beliefs, our free will, our very sense of "self," The Meme Machine offers a provocative theory everyone will soon be talking about.

Nicholas Carr - Hogyan ​változtatja meg agyunkat az internet?
Vajon ​elbutít-e bennünket a Google? A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit. Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.

Szabó Károly - A ​jövő történelme
Az ​agyvelő a gondolkodás lenyűgöző bonyolultságú biológiai építménye. Évmilliók kellettek ahhoz, hogy ez a csodás szerkezet vezérlő központjává fejlődjön az egész kultúránkat létrehozó emberi butaságnak.

Norman Doidge - Hogyan ​gyógyul az agy?
Első ​könyvében, A változó agyban Norman Doidge megismertette olvasóit a neuroplaszticitás jelenségével: agyunk a szellemi tapasztalatokra válaszul képes megváltoztatni szerkezetét és működését. Új könyve arról szól, hogyan zajlik a neuroplasztikus gyógyulás lenyűgöző folyamata. Olyan, az agyba vezető természetes útvonalakat mutat be, amelyek az érzékszerveinken és a testünkön keresztül bejutva felébresztik a plasztikus agy önátalakító képességeit anélkül, hogy ehhez műtétre vagy gyógyszerre lenne szükség. Olvashatunk páciensekről, akiknél sikerült enyhíteni a krónikus fájdalmakat, akik súlyos szélütések után nemcsak a beszéd- és járásképességüket nyerték vissza, hanem teljes életet is élhetnek. Autisztikus spektrumzavarral, tanulási nehézségekkel vagy figyelemhiányos zavarral élő gyermekeket ismerünk meg, akiknek az élete a neuroplasztikus technikáknak köszönhetően normális lett; sclerosis multiplexben, Parkinson-kórban vagy központi bénulásban szenvedőket, akiknél látványosan javultak a tünetek. Ez a könyv életeket változtathat, embereket gyógyíthat meg. Dr. Norman Doidge kanadai pszichiáter, pszichoanalitikus, tudományos kutató. Első könyve, A változó agy a The New York Times bestsellere lett – a Dana Brain Foundation 30 ezer cím közül a legjobb, aggyal foglalkozó ismeretterjesztő műnek választotta. Dr. Doidge a Torontói Egyetem pszichiátriai tanszékének és a New York-i Columbia Egyetem Pszichoanalitikai Oktató- és Kutatóközpontjának a munkatársa. Torontóban él.

Daniel Siegel - Tina Payne Bryson - A ​gyermeki elme
A ​kétéves kisgyerek hisztizni kezd a boltban. Az óvodás nem hajlandó reggel felöltözni. Az ötödikes otthon duzzog, pedig elmehetne a barátaival játszani. Miért nehezítik meg a gyerekek oly gyakran szüleik és nevelőik életét? Ez az úttörő jellegű és nagyon gyakorlatias könyv bemutatja, hogy ezek a néha megmagyarázhatatlannak tűnő megnyilvánulások az agy fejlődésének, a személyiség kialakulásának természetes velejárói. A szerzők a legújabb tudományos eredmények alapján felvázolják, hogyan alakul ki a különféle agyterületek közötti egészséges munkamegosztás és harmonikus együttműködés. Tizenkét nevelési technikát ismertetnek, amelyekkel a szülők elősegíthetik mindezt. Elvetik az olyan megközelítéseket, amelyek mindenáron a teljesítményt és a tökéletességet állítják a középpontba, ehelyett olyan módszerekre összpontosítanak, melyekkel a gyerekek jobban önmaguk lehetnek, könnyebben megtalálhatják a helyüket a világban, nagyobb rugalmasságra és több erőre tehetnek szert. Megközelítésük lényege, hogy az összes helyzet - a stresszes, dühös pillanatok éppúgy, mint az örömteli percek - felhasználhatók annak elősegítésére, hogy gyermekeink felelős, gondoskodó, tehetséges személyekké váljanak.

James Fallon - A ​pszichopátia belülről
James ​Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét. A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve. Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük.

Maia Szalavitz - Bruce D. Perry - Szeretni ​születtünk
A ​ketrecbe zárt fiú - és más történetek egy gyerekpszichiáter jegyzetfüzetéből című kötet szerzőinek új könyve. "Megoldja az empátia a világ összes problémáját? Természetesen nem. De kevés probléma oldható meg együttérzés nélkül." Empátia nélkül nincs sem egészséges egyén, sem egészséges közösség. A születés pillanatától kezdve, amikor a csecsemő ujjai ösztönösen belekapaszkodnak a felnőtt ujjaiba, testünk és agyunk bensőséges kapcsolatokat keres - kötődést, amit az empátia tesz lehetővé, a rendkívüli képesség, hogy szeretni tudunk, és meg tudjuk osztani érzéseinket másokkal. Lebilincselő könyvében a nagy sikerű szerzőpáros, Maia Szalavitz újságíró és Bruce D. Perry gyerekpszichiáter arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alakul ki az empátia, miért elengedhetetlen mind az egyéni boldogsághoz, mind a társadalom működéséhez. Rámutatnak, miért veszélyes modern világunk atomizálódása, a technológiai eszköztár és a munkaalapú kultúra hogyan hat empátiánkra, közösségeinkre. A Szeretni születtünk tudományos igényességű kiállás egy emberi interakciókkal és odafigyeléssel teli életért. "Az empátia lehetővé teszi, hogy enyhítsük egymás számára a stresszt, és boldoggá tegyük egymást. Az örömteli élet kulcseleme. És ma több kell belőle, mint eddig bármikor, hogy szembe tudjunk nézni a gyorsan változó intézményrendszer, a sokszínű közösségek és a tönkretett bolygó által támasztott kihívásokkal." MAIA SZALAVITZ tudományos és oknyomozó újságíró, addikcióval, egészségügyi kérdésekkel foglalkozik, könyvei nyomán állami szintű vizsgálatok kezdődtek a tinédzserekre építő boldogságipar visszaéléseiről. BRUCE D. PERRY, M.D., PhD a bántalmazott gyerekek életminőségének javításán dolgozó Child Trauma Academy vezető munkatársa, a Northwestern University School of Medicine Pszichiátriai Tanszékének oktatója. Bruce D. Perry munkája megváltoztatta a traumatizált gyerekekkel kapcsolatos szemléletet az Egyesült Államokban: ő hívta fel a figyelmet arra, hogy az első néhány év milyen fontos a gyerek agyának fejlődése szempontjából. Korábban a Texasi Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosa és a houstoni Baylor Orvosi Egyetem Pszichiátriai Tanszékének kutatási igazgatóhelyettese volt.