Ajax-loader

'partizán' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Alekszandr Fagyejev - Tizenkilencen
A ​messzi tajga ősrengetegeiben magányos partizáncsapat küzd az intervenciós és fehér seregek halálos gyűrűjében. A munkásokból és parasztokból álló maroknyi, elszánt csapat szinte óráról órára fogy az embertelen küzdelemben, s végül vereséget szenved. Mindössze tizenkilenc harcosnak sikerül kivágnia magát az ellenség gyűrűjéből. Az író szépítés nélkül ábrázolja a megrázó valóságot, mégis, a szinte teljes vereség ellenére is, a mű minden sora azt a meggyőződést sugallja, hogy a szabadság eszméje legyőzhetetlen, az elesett hősök nyomába újabb ezrek, tízezrek lépnek, hogy folytassák a harcot a biztos győzelemig. A világhírű mű ez alkalommal új köntösben, az októberi forradalom ötvenedik évfordulójára jelenik meg.

Robert Ludlum - Vaskoporsó
A ​Fantom (A Bourne-rejtély) szerzője ebben a regényében is felvonultatja mindazokat az erényeket, amelyek a világ egyik legnépszerűbb legolvasottabb írójává tették őt. Titkosszolgálatok, papok, szerzetesek, ügynökök, partizánok tucatjait mozgatva bonyolítja az eseményeket, mindezt egy család három generációjának, pontosabb nagyapa-apa-ikerfiúk sorsának szálára fűzve. Maga a történet egy titokzatos vaskoporsó megszerzése körüli bonyodalmakból épül fel - a láda olyan ősrégi iratokat, "dokumentumokat" tartalmaz amelyek, ha napvilágra kerülnének, felforgatnák az egész világot...

Vaszil Bikov - Ki ​tudja, visszatérsz-e?
Az ​izgalmas műben két partizánnal találkozunk, valahol a Nyeman-vidéki erdőkben. Zoszka, a naiv, tiszta, becsületes leány, mindenképp teljesíteni akarja a rábízott partizánfeladatot. Anton, az önző és számító férfi viszont csak azért, hogy a saját bőrét mentse, mindenen átgázolva, még a gyilkossági kísérlettől sem riad vissza.

Vavyan Fable - Kriplikommandó
A ​kalandregény hőse hét ember. Foglalkozásuk nem tipikus, sorsuk sem az. Egy napon mindannyian életveszélybe kerülnek, s amikor puszta létük a tét, segítő kéz nyúl értük. A túlélést kínálja - nem ingyen, s morális szempontból nem is olcsón. A hét ember mit tehet? Rejtélyes kaland zsoldosaiként útnak indulnak. Mit keres közöttük a pszichopata Herval, a macskaizomzatú Tiria, milyen lidércekkel küzd Gino Van Can, mi készteti a flegma Ron Jart arra, hogy feladja semlegességét? "- Lehet, hogy jobban jártunk volna, ha rendes menekülők módjára inkább az idegenlégió mellett voksolunk? Vajon a madám velünk jöhetne-e a Szaharába? Nem tudjátok, koedukált már az idegenlégió? - Utálom a homokot - felelte Tiria. - Legfeljebb az ember nem visz vödröt, lapátot, kis formácskákat - vonogatta a vállát Ron Jar."

Vaszil Bikov - Hajnalig ​élni
Ezerkilencszáznegyvenegy ​november. A németek Moszkva ellen vonulnak. Ivanovszkij, a huszonkét éves hadnagy kiharcol parancsnokától egy életveszélyes küldetést. Fel akar robbantani egy közeli német lőszerraktárt. Az engedély megszerzése után elindul kilenc harcosával a kijelölt cél felé. A szerencse nem társul hozzájuk. Két ember elpusztul, kettő eltűnik, egy súlyosan megsebesül. Ezek után szembe kell nézniük a legsúlyosabb kudarccal: a veszteség, az erőfeszítés hiábavaló volt, a németek áttelepítették a raktárt. Ivanovszkij embereit visszaküldve megpróbálják a lehetetlent, bosszút akar állni. Vaszil Bikov a szovjet háborús próza egyik legtehetségesebb képviselője. Valamennyi művében, így nálunk is megjelent Harmadik rakétá-ban, A halottaknak nem fáj-ban, az Obeliszk-ben az 1941-es év tragikus epizódjait idézi. Nem a jelentős frontmozgások érdeklik, hanem a kiélezett helyzet szülte magatartásformák, indulatok. Bikov nem szépíti meg a valóságot, az igazságot mutatja meg, ha kell, kíméletlen őszinteséggel. A Hajnalig élni a bikovi életmű legújabb regénye, nemcsak izgalmas olvasmány, hanem egy nemzedék hiteles vallomása a történelem nagy próbájáról.

Louis Bromfield - A ​meztelen táncosnő
A ​méltán népszerű szerző ezúttal a németek által megszállt Párizsba kalauzol bennünket. Az Amerikából Párizsba szerződött táncosnő, Roxien, D'Abrizzi a mulatótulajdonos és Nicky, a szépfiú, a maguk módján szállnak szembe a városba pöffeszkedő németekkel. A szép és olykor líraira hangolt történetben az író a második világháború tragédiáját is felvillanthatja. Roxie akarata ellenére keveredik a történetbe és lesz megbosszulója a Párizs népét ért megaláztatásnak.

Pierre Gamarra - Tavasz ​kapitány
Talán ​húsz házból sem áll a kis hegyi falu a Pireneusokban, ahol a mindvégig izgalmas események lejátszódnak. Ide menekül rokonaihoz a németek megszállta Párizsból egy tizenhárom éves fiú, Jean. Édesapja német fogságban van. - Sem Jean, sem unokatestvére és barátja, Bertrand nem tudja, hogy ki a legendás hírű Tavasz kapitány, a partizánvezér, aki mindenütt jelen van, ahol harcolni kell. A falucska ellenállóival együtt küzd a két fiú is. Titkos ösvényeken jutnak el a hegytetőre, a medvék és a sasok birodalmába, s nem egy veszélyes kalandban van részük. A felszabadulás napján tudja meg Jean, ki is voltaképpen Tavasz kapitány, s ez a felfedezés végtelenül boldoggá teszi.

Josef Škvorecký - Gyávák
Josef ​Škvorecký 1969-ben – igen helyesen – Kanadában felejtkezett. Attól fogva azt írt, amit akart, ráadásul feleségével emigráns kiadót alapított, amely nem kisebb cseh ellenzéki szerzők műveit jelentette meg, mint Hável, Kundera, Vaculík. Mára állandó Nobel-díj várományos, titkos befutójelölt. Emigrációjának előtörténete, ha akarjuk, Gyávák című első, nagyszerű regényével kezdődött: ennek megjelenése után rúgták ki 1958-ban a cseh szépirodalmi könyvkiadótól, ahol szerkesztőként dolgozott. A Gyávák tudniillik, tudomást sem véve a „tilt-tűr-támogat“ szocialista dimenzióiról, olyannak – vagy tán még groteszkebbnek is – ábrázolta szerzője szülővárosának felszabadulását, amilyen a valóságban volt. Szelíd és pontos, de eltéveszthetetlenül ironikus regény a Gyávák – tenyérnyi ép helyet nem hagy a történelmi napok kincstári ábrázolatán. Škvorecký ugyanis igaznak írta meg. Sejthető, miért adta ezt a címet könyvének: mert a hivatalosság gyávának bélyegzett mindenkit, aki nem a kommunista párt zászlaja alatt vagy csak nem az illő és elvárható elszántsággal fordult szembe a már megvert németekkel: magyarán a nem kommunista munkásságot, a nem moszkovita politikusokat, a nem osztálytudatos, mondhatni, zavaros fejű ifjúságot… Az utóbbi képviselője Danny Šmirický, az író frissen érettségizett, anglomán és dzsesszbolond alteregója, aki, ugyanúgy, mint zenész barátai, igazából csak annyit akar, amennyit ennyi idősen mindenki: élni, udvarolni (sokat), zenélni (ugyancsak sokat), aztán majd, ha már a németek elhordták magukat, egyetemre menni. Meg talán még egy kis forradalmat is, mert polgárgyerek ugyan, de világos számára, hogy a két világháború közti demokratikus Csehszlovákia sem volt a földi paradicsom… Az olvasó gyorsan megszereti Dannyt és enyhén léha társaságát, továbbá a bumfordi és kedves kisvárosi cseheket (ha ugyan már nem szerette őket eleve, úgy Hašek óta), nyájas elnézéssel figyeli történelminek szánt ügyetlenkedéseiket – és megtanulja tisztelni Danny Šmirický munkásgyerek-ellentétpárját, aki minden, csak nem gyáva, és fegyverrel a kezében teszi meg, amit hazája szabadsága érdekében megteendőnek gondol. Vannak aztán a komor, elszánt és egyáltalán nem gyáva, viszont olykor igen komisz kommunista ellenállók, továbbá virtigli, igazi gyávák: kollaboránsok és köpönyegforgatók. Ez a három csoport orrolhatott a leginkább a Gyávákra és Škvoreckýre ’58-ban, aki, ha megkapja, emiatt is kapja majd meg a nagyon is kiérdemelt Nobel-díjat.

George Dunning - Egy ​angol a partizánok között
Az ​angol katona számára egyetlen harci forma ismeretlen: a partizánháború. A hagyománytisztelő britek között ez a tradíció valóban nem létezik. Ezért történt, hogy 1943 őszén, az olasz fegyverszünet óráiban, sok ezet angol hadifogoly indult délnek, hogy az Appenninek hegyi útvesztőin át elérje az olyan távoli frontvonalat. Talán könyvünk hőse volt az egyetlen kivétel. George Dunning káplár ugyanis partizánnak állt. Már addig is ötször szökött meg a makacs angol. Négyszer elfogták, kétszer meggyötörték a Gestapo kínzókamráiban. Ötödszörre sikerült... Dunning káplár kommunisták vezette partizánosztaga soknemzetiségű, bátor kis csapatot alkotott. Olaszok küzdöttek itt vállvetve jugoszlávokkal, sőt etiópokkal és szenegáliakkal is. Itt ismerkedett meg Dunning azokkal a férfiakkal, akik nem ismerték, de nem is kértek kegyelmet, akik öltek, és akiket megöltek. A mindvégig feszülten izgalmas történet első része az angol katona szökéseinek és rabságának históriája. A második részben új ember lép elénk: ő az Il Inglese, az angol partizán. Könyörtelen hegyi harcok hőse, gyorsan váltakozó, tragikus epizódok cselekvő részese, aki egyaránt megállja a helyét San Severino fölött, a partizánok hegyi táborában, egy alkalommal pedig Crna Gora véráztatta völgyeiben is.

P. Versigora - Tiszta ​lelkiismeretű emberek
A ​Nagy Honvédő Háború alatt a német megszállók talán jobban féltek a hallatlanul gyorsan, észrevétlenül mozgó, váratlanul odacsapó partizánosztagoktól, a láthatatlan hadseregtől, mint a frontcsapatoktól. A Vörös Hadsereg nagyszabású hadműveleteit mindvégig eredményesen támogató, legendás Kovpak-sereg fegyvertényei történelmi hitelességgel és művészi plaszticitással elevenednek meg a regény lapjain. Különösen az egyes partizánok életútját epizódként bemutató fejezetek emlékeztetnek a nagy orosz realisták legkülönb műveire. Versigora első személyben mondja el a partizáncsapat vakmerő portyáinak történetét – joggal, hisz a leírt eseményeknek maga is résztvevője vagy tanúja volt. Ezért hat ránk oly közvetlenül a három műfajt – a dokumentumprózát, a memoárt és a hagyományos értelemben vett regényt – egyesítő alkotás, amely méltó emléket állít a spontán eredetű, de igen jól szervezett partizánmozgalomnak, az ellenség hátában harcoló tiszta lelkiismeretű embereknek.

A. Fjodorov - Partizánok ​élén
Félig ​új, félig már ismert könyvet adunk az olvasók kezébe. A Partizánok élén első két kötete egyszer már nagy sikert aratott Magyarországon, a harmadik kötet pedig most jelenik meg először magyar nyelven. Fjodorov nem hivatásos író, soha nem szándékozott könyvet írni, de a háború után úgy érezte, meg kell írnia, hogyan lett az ő parancsnoksága alatt álló, először csak néhány tudat embert számláló, nagyobb összecsapásokra képtelen csoportból hatalmas, szervezett partizánegység, valóságos hadsereg, melyet a németek nemhogy megtámadni nem mertek, de még attól is óvakodtak, hogy összetalálkozzanak vele. Fjodorov könyvének érdekessége, hogy egyetlen alakja sem álla középpontban, itt is, mint a partizánegységben, minden ember egyformán fontos, egyformán érdekes. Bár Fjodorov mindvégig fontos szereplője volt az eseményeknek, önmagáról, élményeiről csak akkor beszél, ha ez elkerülhetetlen. A könyv jellegéből következik, hogy rengeteg epizódot, rengeteg figurát vonultat fel. Némelyik alakját csak egy pillanatra látjuk, mások végigkísérnek az egész történeten. Mint az emberek, a epizódok is különfélék. Humoros és tragikus, hősies és mindennapi történetek váltják egymást. Mindegyik alakja él, érezzük, hogy nem a képzelet szülte egyetlen figuráját sem, csodáljuk hősiességüket, halálmegvető bátorságukat. Egyszerűségükkel, apró-cseprő gyengéikkel szeretjük meg ezeket a hősöket. A rendkívül fordulatos, izgalmas történet, az író őszintesége, a partizánélet hű megelevenítése ifjú és felnőtt olvasó számára egyaránt felejthetetlenné teszi ezt a könyvet.

Cserháti Éva - A ​Sellő titka
2015. ​július. Egy forró éjszakán fegyver dördül Budapest Belvárosában, az áldozat ismert közgazdász. Az ügyben épphogy nyomozni kezd a kiemelt ügyekkel foglalkozó csoport, amikor újabb hasonló módon elkövetett gyilkosság történik. A nyomozást vezető Telki-Nagy Judit őrnagy egyébként sem unatkozik, mert új csapata ennél kisebb horderejű ügyek megoldására sem áll készen, a felső vezetés meg a saját pecsenyéjét sütögeti. 1948. április. A Keleti pályaudvarra több száz menekült gyerek érkezik Görögországból, köztük egy testvérpár, Lena és Mitre. A gyerekek akkor még nem tudják, hogy a hidegháború és következményei örökre Magyarországra kötik majd őket. De mi köze lehet a történelem sodrásának egy sorozatgyilkoshoz? A súlyos bűnök mögött meghúzódó titokra csak a Sellő tudja a választ.

Döme Piroska - Asszony ​a viharban
Első ​pillantásra talán hivalkodónak tűnik a cím, de ha az olvasó végigpergeti a könyv lapjait, maga is meggyőződhet róla, hogy nincs ebben semmi hatásvadászat, semmi költői túlzás. A szerző az illegális kommunista mozgalom tagjaként küzdötte végig a Horthy-rendszer utolsó évtizedét, s jórészt személyes élményeit ötvözte regényébe. Rendkívül szuggesztíven és érzékletesen idézi fel az immár történelemmé vált sötét évek harcainak drámai feszültségét. Egy magyar asszonyról van szó ebben a regényben, aki a polgári kapcsolatok nyűgeiből szabadulva bonyolult, nehéz úton eljut a mozgalomhoz, a párthoz, s szerelmét, nyugalmát feláldozva, egészségét és életét sem kímélve harcol a párt, a nép ügyéért. A kommunista asszony története egy kalandregény fordulatosságával bontakozik ki az olvasó előtt, aki a hősnővel együtt járja végig a „magyar poklot" — egészen a Horthy-rendőrség kínzókamrájáig, a koncentrációs táborig —, s vele együtt éli át a felszabadulás boldogságát.

Nigel Forest - Hegyek ​hosszú árnyéka
1943, ​Dél-Franciaország. A Pireneusok tövében meglapuló kis faluban néhány bátor hazafi embereket csempész át a határon: keresztényeket és zsidókat, férfiakat, nőket és gyerekeket, politikai menekülteket. Egy nap azonban minden megváltozik. A faluba is betör az addig nem látott háború - német katonák és a Gestapo emberei csapnak le a hegyi vezetőre és családjára. Fájdalom és harc veszi kezdetét, és úgy tűnik, egyik sem múlik el még éveken át. A francia ellenállás harcosai nem adják fel a küzdelmet, még akkor sem, amikor a legveszedelmesebb ellenfelekkel kerülnek szembe.

Anatolij Kuznyecov - Babij ​Jar
A ​Kijevet megszálló náci hatóságok és ukrán kiszolgálóik 1941. szeptember 29-én és 30-án, a zsidó újév két napján, 33 000 helyi, illetve Nyugat felől az ukrán fővárosba menekült zsidót, javarészt asszonyokat, gyerekeket és öregeket lőttek agyon a város mellett húzódó szakadékban, a Babij Jarban. A nácik a város 778 napig tartó megszállása alatt további százezer ukrán és orosz áldozatukat – zömében szovjet hadifoglyokat, bujkáló kommunistákat, partizánokat – végezték ki ezen a helyen. Anatolij Kuznyecov Kijevben, a szovjetunióbeli zsidók pusztulásának jelképévé vált nagy völgyszakadék mellett született és nőtt fel, s gyermekként, közvetlen közelről tapasztalta meg a német megszállást. Dokumentumregénye a Junoszty című folyóiratban jelent meg 1966-ban, két részletben, szerencsés politikai pillanatban: a szovjetunióbeli antiszemita hullám rövid szünetében. (Az író 1969-ben maga is emigrációba kényszerült.) A szovjet olvasó Kuznyecov könyvéből szerezhetett először tudomást arról, hogy mit is jelentett valójában a német megszállás az ország zsidó lakosságára nézve. A téma mindaddig tabunak számított, és a regény megjelenése után nem sokkal újra az lett, egészen a szovjet rendszer végéig. Az író egykorú dokumentumokra és a szemtanúk, túlélők visszaemlékezéseire építve mindenfajta stilizálástól mentesen, a krónikás szűkszavú egyszerűségével és kínzó pontossággal számol be az egykor játszóhelyül szolgáló szakadék történetéről: az SS terrorgépezetének működéséről, a futószalagon folyó kivégzésekről és Babij Jar utóéletéről: a tömegsírok eltüntetésének hátborzongató történetéről. A visszaemlékezésekből és dokumentumokból álló rövid fejezetek a regény nagyobb terjedelmű, elbeszélő fejezeteivel váltakoznak, melyek hőse a háborút gyerekként megélő elbeszélő. Kuznyecov a megszállás éveinek teljes kijevi körképét nyújtja: hitelesen és megrázóan ábrázolja a háborús évek nélkülözéseit, a városban fel-fellángoló ellenállást és a családja, valamint önmaga túlélésért folytatott rendkívül bátor erőfeszítéseit, a felnőtté válás történetét.

Alekszandr Fagyejev - Az ​Ifjú Gárda
Fagyejev ​ma már világhírű regénye, akárcsak nagy sikerű műve a Tizenkilencen is, egy hős kis csapat pusztulását mondja el. A fiatalok vakmerő kalandjai közül is csak a legjellemzőbbeket és a legérdekesebbeket választja ki. Hőseinek lelki fejlődése érdekli elsősorban: hogyan kényszerül elszánt, fegyveres ellenállásra ez a szépségrajongó diákcsapat, amely már nagyrészt jólétben és békés, boldog életben nőtt fel. A szerző igényes tárgykezelése méltán aratott nemzetközi sikert. Az elmondottak hűsége, az ábrázolás érdekessége és szuggesztivitása az alapművek közé emeli regényét. Az embertelenséggel szembeszegülő emberség harcának fenségességét mutatja meg Fagyejev e felejthetetlen olvasói élményt nyújtó könyvében.

Leonyid Leonov - Orosz ​erdő
___Az ​orosz erdő, "a zöld barát", a szovjetországnak ez a hallatlanul nagy értékű kincse a főszereplője Leonov klasszikusan zárt, lírát és epikát ötvöző monumentális regényének. Az erdőért harcol Vihrov professzor, s azért, hogy új tartalmat nyerjen az ember és a természet örök barátsága. Ügyes, ravasz és látszólag szintén az igazságért síkraszálló ellenfelekkel kell megküzdenie: Gracianszkij professzor és „forgodox" csoportja kis híján győzedelmeskedik . . . ___A két tudós párviadalának akaratlanul is fontos részvevőjévé válik Vihrov lánya, Polja, aki nyomban a Honvédő Háború kezdetén partizánfeladata teljesítése közben életveszélyes kalandba bonyolódik. Leonov a múlt és jelen síkján bontja ki a mindvégig feszülten izgalmas történetet. A háború, ez a nagy történelmi próbatétel tesz pontot a viták, konfliktusok végére, s hozza meg az igazság diadalát nemcsak a két világ, hanem a szemben álló felek csatájában is.

Mitka Grabcseva - Tüzecske
"- ​Előre! - Rohamra! A csendőrök első rohamát visszavertük. Az álmukból ébredt partizánok közül többen elszakadtak a központi magtól, és az erdőn keresztül leereszkedtek a völgy felé. Közülük egyesek holtan estek össze, mások ellenben csodálatosképpen kicsúsztak az ellenséges tűzből. Negyedóra múlva a csendőrök újból rohamra indultak. Beharsogták a hegyet hurrázásukkal, és futva nyomultak a hallgató erdőcske felé. Az azonban hirtelen feléledt, és megszólalt a sortűz... Újabb győzelmet arattunk az ellenség felett..." Íme egy részlet Mitka Grabcseva - vagy Ognyana, a "Tüzecske" - emlékirataiból. Egy kivételes asszony kivételesen érdekes életével ismerkedhet meg lapjain az olvasó...

D. Kardos Éva - Üzennek ​az évek
Első ​emlékeim nagyszüleim makói házához fűzödnek. A mi lakásunk a ház az egyemeletes ház felső szintjén volt. Az előszobát széles asztal uralta. Itt dolgozott apám két leánytestvére, varrták a kalapokat és készítették a művirágokat hozzá, a makói asszonyoknak... Lassanként engem is bevezettek a kalapos szakma rejtelmeibe, megtanultam sodorni a rózsaszirmokat, hajtogatni a kemény anyagból kivágott leveleket... Anyám arcára nem emlékszem, három éves lehettem, amikor elvált apámtól. Képzeletemben mindig vizes lepedőkkel a kezében láttam magam előtt. Ez az emlék vésődött mélyen az agyamba, amikor tüdőgyulladásban feküdtem, a s anyám nedves lepedőket borított átforrósodott testemre...

Alistair MacLean - Partizánok
Hitler ​végleg le akar számolni jugoszláv ellenségeivel, ezért az olaszokkal, a köpönyegforgató csetnikekkel és a galád usztasákkal összefogva arra készül, hogy lemészárolja a sebesültjei miatt mozgásképtelenné vált partizánsereget.Három férfi, három mindenre elszánt titkosügynök, dacolva az ellenség és a természet által emelt akadályokkal, útra kel, hogy megakadályozza a nácikat sátáni tervük megvalósításában.De a II. világháború poklának közepette honnan lehet tudni, ki az ellenség és ki a barát, melyik az igazi arc és mit rejt az álarc? Hol a határ a kényszerűség és az árulás között? Ez bizony még egy olyan agyafúrt kém számára is gondot jelenthet, mint Petersen...

Harry Thürk - A ​hét hold völgye
A ​történetet, amely e regény alapjául szolgált, J. S.-nek köszönhetem. Remélem, megbocsátja, hogy egyes részleteket elhagytam, egyet-mást meg hozzáköltöttem. Különösen feleségemnek, M. S.-nek tartozom hálával segítőkészségéért, amellyel jelentősen megkönnyítette munkámat.

Tadeusz Nowak - Ha ​király leszel, ha bakó leszel
Tadeusz ​Nowak a kiváló lengyel költő és prózaíró egy Dunajec menti faluban töltötte gyerekkorát, olyan vidéken, ahol még elevenen élt és hatott a népi legendakincs, át- meg átszőve a bibliai történetek motívumaival. Ez a különös és zárt világ kél életre ebben a regényben - hőse, Piotr, mintha a népmesék parasztlegénye volna. De a próbák, amiket meg kell állnia, a mi korukból valók. Mert ez a rajongó, tiszta ember, a szerelemnek, a szerelemért akar élni, napjait a munka, a barátság örömei fényesítik; minden cselekedete, érzése, gondolata tökéletes harmóniában van a természettel. A háború azonban a Dunajec melletti kis falut sem kerüli el, s kegyetlen törvényei Piotrt is gyilkolni kényszerítik.

Theun de Vries - A ​vöröshajú lány I-II.
1940-ben ​a német fasiszták egymás után rohanták le az európai országokat. Erre a sorsra jutott Hollandia is. A hetvenkedő, erejüket fitogtató fasiszta hordákat a holland nép előbb néma megvetéssel sújtotta, majd a fosztogatások, gyilkosságok, deportálások láttán ez halálos gyűlöletbe csapott át. A nép legkiválóbb fiai és leányai illegalitásba vonultak, és halált megvető bátorsággal harcoltak a német betolakodók s a zsoldjukba szegődött holland fasiszták ellen. Hanna S. haarlemi kispolgárok gyermeke, joghallgató. A háború eseményei, a fasiszta rémuralom szörnyűségei érlelik meg elhatározását, hogy csatlakozzék a haarlemi partizáncsoporthoz. A partizánok között Hanna élete rendkívüli izgalmakkal jár. S az író mesterien mutatja be, hogyan nő fel a kis diáklány az események hatása alatt a nemzeti ellenállás hősnőjévé, hogyan érik közben asszonnyá, hogyan lesz belőle rettenthetetlen bátorságú, elszánt partizán. A szerző e művével Hannie Schaftnak, a holland ellenállási mozgalom hősnőjének és bajtársainak kívánt emléket állítani. Történetét hiteles adatok alapján, de a vérbeli író megjelenítő erejével tárja az olvasók elé. Theun de Vries, Hollandia legnagyobb élő írója, akinek művei minden szocialista országban ismertek és népszerűek, ezzel a könyvével méltó módon mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek is.

Kolumbuszok
elérhető
0

Roman Bratny - Kolumbuszok
"... ​aki túlélte, emlékszik: mintha egyszerre nyílt volna meg az ég és a föld... A robbanás utáni másodpercekben csak a holt tárgyak nyelve beszél... a földhöz csapódó páncéldarabok csattanása, a leomló falak robaja, de nyomban feltör az életben maradottak kiáltása, kénszagtól fojtott hangjuk áttör a porfelhőn..." Az 1921-ben született Roman Bratny maga is ott küzdött a németeken és árulókon rajtaütő Honi Hadsereg soraiban. A túlélők, a "Kolumbuszok" nevében szól saját nemzedékéről, melyet kilátástalan harcba hajszoltak, mely mégis emberfeletti hősiességgel állt ellen a túlerőnek. Lélegzetelállítóan izgalmas, szinte dokumentumszerű hitelességgel írott regényében megelevenednek előttünk a Varsói Felkelés drámaian feszült napjai, a fiatalok, köztük lányok és gyerekek - hőstettei. Bratny az életben maradottak felelősségével idézi meg a múltat, állít emléket egy tragikus nemzedék útkeresésének és magára találásának. A Kolumbuszok tizenhét kiadást ért meg Lengyelországban. Eddig több mint tíz nyelvre fordították le.

Gallai_ervin_viharz%c3%b3na
elérhető
1

Gallai Ervin - Viharzóna
Gallai ​Ervin azon kevesek egyike volt, akiknek sikerült megszökniük a munkaszolgálatból, s a Nagy Honvédő Háború idején a sok dicsőséget szerzett partizánok soraiban harcolhattak a németek ellen. Viharzóna című regénye a saját emlékeire épül, s állít emléket a hátország harcosainak, a partizánoknak. A szerző izgalmas utat járt be addig, míg eljutott a Kijevben szervezett magyar partizániskoláig. Társaival együtt megszökött az alakulatától, s számtalan nehézség leküzdése után, egyedül jutott el a "Kis földre", a partizánok által már felszabadított területre. A brjanszki erdőben Fjodorov vezetése alatt harcoló partizánsereg befogadta a magyar szökevényt, aki később sok robbantásban, meglepetésszerű támadásban vett részt. Gallai Ervin tárgyilagosságra törekvő, őszinte regényét fordulatos stílusa és dokumentumértéke miatt ajánljuk a téma iránt érdeklődő olvasók figyelmébe.

Balázs Béla - Emberek ​a határon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_167293
elérhető
0

Alistair MacLean - Csapda
Az ​olvasó bizonyára emlékszik még az új-zélandi Mallory századosra, a világ legjobb sziklamászójára, Andreára, a hatalmas termetű, jólelkű, de kérlelhetetlen görögre, és az örökké álmos amerikaira, Miller tizedesre, a gyutacsok, bombák, robbanóanyagok utolérhetetlen szakemberére, akik a szerző előző regényében Navarone ágyúi ellen vették fel a küzdelmet. Az akkori siker után most újabb izgalmakban bővelkedő feladat várja hőseinket: ezúttal egy csapdába esett jugoszláv partizánegység megsegítésére kell harcba indulniuk a Neretva völgyében.

Ivan Bratko - A ​teleszkóp-akció
A ​jugoszláv partizánháború egyik legemlékezetesebb, történelmi tényként számon tartott "akciójáról" szól ez a könyv. A szerző, Ivan Bratko, a leghitelesebb beszámolót adhatja róla, hiszen személyesen részt vett a vállalkozásban. 1942-ben mint partizán, egy szlovéniai olasz internálótábor foglya lett. Néhány elszánt társával összefogva vakmerő, de szinte megvalósíthatatlan feladatra vállalkozott: a barakk egyik fekvőhelye alatt alagútásásba kezdtek, hogy a géppuskával felszerelt őrtornyok, pásztázó fényszórók és a többszörös drótakadály alatt hatvan méter hosszú alagutat ássanak a szabadulást jelentő kukoricásig. Ennek, a szinte páratlan vállalkozásnak állít emléket a regényében az író. A Teleszkóp-akció Jugoszláviában sok kiadást ért meg, és több idegen nyelvre is lefordították.

Gulay István - Somdy ​álma
A ​laoszi nép két évtizedes hősi szabadságharca az imperialisták bérencei és az amerikai fegyverek ellen csak nemrégiben ért győzelmes véget. Ennek a küzdelemnek egy névtelen hőse, Somdy hazánkban tanulta ki az agrármérnöki szakmát, és itt is dolgozik; a szerzővel folytatott beszélgetései során tanúi leszünk a nehéz sorsú, hősies nép életének, és izgalmas történet bontakozik ki előttünk: egy maroknyi fővárosi fiatal vág neki a félelmes dzsungelnek, és ezer veszélyen verekszi át magát, amíg odáig is eljut, hogy csatlakozhasson a harcoló partizánokhoz. A fiatal újságíró eredeti, megnyerő módon ötvözi írásában a lírai riport és az elbeszélés eszközeit.

Arsen Diklic - Tanya ​a kisréten
Milan ​Majlevic néhány hét során cseperedett játékos kiskamaszból nagyfiúvá. A világháború idején történt ez, csaknem négy évtizede. A jugoszláviai Vajdaság egyik kis falujában él Milan, ahol a német anyanyelvű lakosok közül sokan a fasiszták oldalára álltak. Az ellenállás mégis tűzként terjed a nép körében, maga Milan is partizánakciót szervez, egyetlen nyíllövéssel felgyújtja a Németországba szállítandó gabona asztagjait, amiből pokoli felfordulás támad. A fiúk csapata azután sem nyugszik, alagutat ásnak, hogy kiszabadítsák az egyik foglyul esett ellenállót, lázas munkájuknak az igazi partizánok bevonulása vet véget...

A.P. Zlobin - Bonjour, ​Antoine!
Egy ​fiú, aki soha nem ismerhette meg apját, mindössze annyit tud róla, hogy meghalt még a háború kezdetén, huszonegy éves korában értesül arról, hogy apja Belgiumban, partizánként esett el kevéssel a háború befejezése előtt. Természetes, nemes emberi ösztönöktől hajtva elindul, hogy megkeresse apja sírját, felderítse emlékeit. Belgiumba utazik, s ott, mint a hős fiát, nagy reverenciával fogadják, sőt ünneplik. Viktor örül a szívélyes fogadtatásnak, szívét átmelegíti a magas kitüntetés, melyet apja érdemeinek elismeréseként neki adnak át, de mégis úgy érzi, hogy valami nincs rendben. Rádöbben, hogy a különleges feladatokkal megbízott partizánosztag árulás áldozata lett. Ezért kellett mindannykuknak elpusztulniuk. Ettől kezdve egyetlen célja, hogy kiderítse, ki volt az áruló. A könyv a krimi izgalmával hat az olvasóra, de a kitűnő kompozíció, az író jellemábrázoló képessége, valamint a kifejezési mód, a stílus szépsége irodalmi élménnyé avatja Zlobin érdekes, újszerű regényét.

Lev Kasszil - Maksz Poljanovszkij - Vologya ​utcája
Ritka ​dolog, hogy gyerekről utcát nevezzenek el. Vologya Dubinyinnal mégis ez történt. Vologya olyan volt, mint a többi kisfiú. Szerette a játékot, a vidámságot, és nagy mester volt a csínyekben. Szerette a modellezést, és arról álmodott, hogy pilóta lesz. Aznap tért vissza egy jutalomnyaralásból, amikor megkezdődött a háború. A front egyre közeledett, és már Kercs lakóit fenyegette az ellenség. A férfiak elhatározták, hogy nem menekülnek el: egy elhagyott kőbánya bonyolult folyosói rejtették a partizánokat. Vologyát hosszas könyörgés után maguk közé fogadták, és részese lett a földalatti életnek. Sokszor segítette felderítésével a partizánok harcát. Ez a fordulatos, sok szeretettel megírt könyv az meséli el, hogyan lett utcája Vologya Dubinyinnak.

Kollekciók