Ajax-loader

'szegénység' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Toth_krisztina_akvarium_borito
elérhető
85

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Covers_294354
elérhető
1

Titus Popovici - Éhség
A ​Mot család három generációjának életéről szól ez a kiváló írás, a fiatal román szerző nagysikerű alkotása. A két világháborút átfogó történet egy része Magyarországon játszódik. Hősei a Mot családon kívül egy-egy eldugott román falu, Lunca lakói: románok és magyarok, félvad írástudatlan mócok és a városból a falu "idillikus csendjébe" menekülő értelmiségiek: tanárok és tanítók. Ádáz, elkeseredett küzdelem folyik az életet jelentő föld birtoklásáért, és közben megelevenedik előttünk a falu lakóinak élete, kirobbanó szenvedélyeik, szerelmeik, csalódásaik. A szenvedélyeket még szítja a nemzetiségi gyűlölködés is. Az emberek, a második világháború szenvedésekkel tele iskolája után már nem hajlandók a régi módon élni. Minden revízió alá kerül: a szerelem, a barátság, még a családi élet is. Új eszmék törnek utat maguknak, mindenkit döntés elé állítanak, s a vérből és könnyből új világ születik. Ana Mot, ez a vasakaratú öregasszony - kinek élete keretbe foglalja a történetet -, pár órával halála előtt még arra bíztatja tanítónő lányát és egyetemre készülő unokáját, hogy vásároljanak földet, mert "...a föld az jó... akármi történik, a föld a helyén marad..." Egész nemzedékek földéhsége mondatja vele ezeket a szavakat akkor, amikor kintről már behallatszik a földosztásról hazatérő szegényparasztok vidám éneke. A mindvégig lebilincselő, színes, fordulatos regény biztosan sok hívet szerez majd a magyar olvasók között a baráti román nép fiatal, tehetséges írójának.

Gyepsor
elérhető
1

Veres Péter - Gyepsor
A ​Gyepsor a falu szegénynegyede, a nagy gondok, a kilátástalanul nagy nyomor világa. Ide kalauzol Veres Péter, vagyis¬hogy ezt tárja a világ elé abban a tizenhárom novellában, amely összegyűjtve először 1940-ben jelent meg. „Miért írtam le mindezt? — kérdi az írások végén. — No nem azért, hogy kipanaszkodjam magam, mert akkor köteteket tölthetnék meg apró bajaimmal, hanem azért, hogy egyszer megint emlékezetbe idézzem: ilyen a paraszti élet. ... És azért, hogy megmondjam megint egyszer: ne bántsátok a parasztot, amiért menekül a földtől és a sok gyerektől. Nagy család: sok baj; jó gazdálkodás: sok gond. Más formáját kell keresni a paraszti életnek, mert így kibírhatatlan."

Balázs Anna - A ​bukott lány
Ilus ​mai kislány, és társadalmunkban minden feltétel megvan az Iluskához hasonló leányok emberi kiteljesedéséhez. Ám Oszkó Ilona körülményei fölöttébb kedvezőtlenül alakulnak. Az iszákos apa elviselhetetlen légkört teremt a kis Oszkó-családban, és a jobb sorsra érdemes Ilus útja messze elkanyarodik a megszokott iránytól. És ez a rendellenes út a javítóintézetbe vezet. Ki a felelős Ilusért és az Oszkó-család hányattatásaiért? Van-e út, amelyen Ilus kijuthat a javítóintézetből a becsületes emberek társadalmába? Van-e lehetőség az Oszkó-féle félrecsúszott emberek megmentésére? Ezekre a kérdésekre válaszol ebben az új, érdekes meseszövésű regényében Balázs Anna, József Attila-díjas írónő, aki már korábban megjelent munkáival is bebizonyította, hogy kitűnően ismeri mai életünket.

Elena Ferrante - Briliáns ​barátnőm
Lila ​Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született, Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A _Briliáns barátnőm_, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a _Nápolyi regények_ első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését, és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat.

Móricz Zsigmond - Pillangó
Pillangó. ​A szép és csapodár szerető jelképe - meg a reménytelen szerelemé Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint "idill". Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a "ki kivel házasodjék" törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük.

Arne Svingen - Magas ​Cé és jobbhorog
Az ​Egy törött orr balladája arról szól, hogy üssünk és hogy ne üssünk. És hogy mi a helyzet akkor, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább mégiscsak Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívak vagyunk. Megismerjük a titoktartásra képtelen Adával és Geirrel, aki mindig olyan furcsán áll. Az olyan fontos napok históriája ez a könyv, amelyeken egyszerre történik minden, és semmi sem többé lesz olyan, mint azelőtt volt. Amelyeken egyszerre érezzük magunkat boldognak és egy kissé szomorúnak. Ahogy ez a könyv is megnevetett, miközben néha elszorítja a torkodat.

Danilo Dolci - Szicíliai ​történetek
"Ez ​a könyv néhány jellegzetes szicíliai történetet tartalmaz, amelyeket 1952 és 1960 között gyűjtöttem a szegény emberektől, Szicíliának azon a részén, ahol dolgozom." Így kezdi kötete bevezetését Danilo Dolci, és hozzáteszi: nem szeretné, ha kritikai fölfedezés helyett bárki is elandalodnék az esztétikai élvezettől. S valóban: Dolci - rokonszenves líraisága ellenére - nem akarja hangulatokba ringatni olvasóit. Szociális és morális érdeklődése prófétai hevülettel párosul, ő a szicíliai szegények, a kiuzsorázott, megfélemlített parasztok író-szószólója. Az 1924-ben született, sokáig Milánóban, Rómában élő, irodalmi és művészeti tanulmányokat végzett író rövid rajzaiban, hosszabb elbeszéléseiben egyaránt megdöbbentő képet fest a szicíliai állapotokról, a munkanélküliek, a parasztok nyomoráról, a nagybirtokosok és a maffia terrorjáról. Írástudatlan pásztorokat, javasasszonyokat, csigát, füvet, vadzöldséget gyűjtögető embereket, kétes elemeket, zsebtolvajokat, kártyásokat, csavargókat szólaltat meg, mindig hitelesen, többnyire a saját szavaikkal, közvetlenül, szépítés, írói fogások nélkül. Műve minden riportnál és dokumentumnál izgalmasabb, nyugtalanítóbb körkép a a mai Szicíliáról.

Thury Zsuzsa - A ​francia kislány
Thury ​Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban emlékezetes regényhőst alkotott: Jeanette Rostát, a későbbi Rosta Annuskát. Nem mindennapi bonyodalmak jutnak sorsul ennek a tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányban, aki egy francia bányászvároskából kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába . Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává - erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Török Sándor - Bilicse ​Péter szegényember
Egy ​ember rója a nagyváros utcáit. Megbízható és szolgálatkész - a légynek sem ártana - , a háta ugyan görbe a munkától és a kényszerű alázattól, de izmos még és munkabíró. Szalad, lohol a holnap után, szalad lohol a kenyér után. Szegényember, Bilicse Péter nevezetű. Mit hoz számára a holnap? Mi lesz a sorsa? Az író, Török Sándor, megrázó erővel ábrázolja ezt a furcsa és szomorú életutat, a szegényember Bilicse Péter kalandjait. Mellette a nagyvárosi élet mélyének különös, érdekes figurái tűnnek fel. Cipéliusz a költő; a Törvény és Hivatal mindenható képviselői; szánalmasan aljasak és jók: szerencsétlenül és boldogtalanul. Harmincötben született ez a regény - de az elmúlt majdnem három évtized sem csökkentette varázsát. Megrázó dokumetuma annak a világnak, amelyben jószándék és tisztesség törvényszerűen fennakadt azon a hálón, amit az emberisség világától elidegenedett Rend szőtt az emberek köré. Török Sándor mély humanizmusa, nagy mesélőkedve, meleg humora és kegyetlenül éles iróniája magával ragadja olvasóit, akik egy elgondolkoztató, sokáig emlékezetes élménnyel gazdagabban teszik majd le ezt a könyvét is.

Grecsó Krisztián - Megyek ​utánad
"Hogy ​lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?" Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.

John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs
Ennek ​a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük - a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek - de segítenek egymáson. A világ legrózsaszínűbb "happy end"-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta... Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Kovai Lőrinc - Föld... ​kenyér... szabadság...
»Föld... ​Kenyér... Szabadság...,« hárommillió földnélküli agrárproletár regénye. Hősei: elsősorban kubikosok, földmunkások, uradalom cselédei. Ezt a kéziratot Gestapo-börtönében írtam meg. Körülöttem megkínzottak jajgattak és SS legények be-berontottak a cellába, hogy elvegyék a százszor tilos dolgokat, apróságokat, így ceruzát és papirost is. Ceruzát és papirost kommunista ifjúmunkás partizánok juttattak be nekem. Ott, a börtönben, szinte hisztérikus vágy fogott el, hogy összeszedjem minden tehetségemet és akkorát üssek a világ elnyomóin, hogy meginogjanak a börtönök és szétszakadjanak az internálótáborok drótkerítései. Éjjel, nappal a börtönfal mellett állva írtam. Néha sötétben is, behúnyt szemmel, lassan. Úgy éreztem, hogy a munkám sikerült és szeretném, ha a könyvem eljutna azok kezébe, akiknek íródott.

Charles Dickens - Twist ​Olivér
Dickens ​egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

François Villon - François ​Villon összes versei
A ​középkor legnagyobb költője, az első _modern_ francia lírikus, François Villon sohasem volt oly népszerű, mint századunkban. Kalandos élettörténetéről filmet készítettek, s modern regényeket és regényes versciklusokat is írtak. Megrendítő emberi sorsát azonban saját versei tárják fel legmélyebben, legigazibban. Verseiből ismerhetjük meg legjobban meghasonlásokkal és ellentmondásokkal teli életét. Megragadó közvetlensége, meleg őszintesége szívbe markol és ellenállhatatlan; ötszáz év távlatából felénk csengő szava ma is töretlenül eleven. Panasszal és iróniával átitatott versei kendőzetlenül festik a XV. század zűrzavaros életét, és mindennél erőteljesebben mutatják meg azt az elpusztíthatatlan életszeretetet, amely a legképtelenebb megpróbáltatások közt is betölti az emberi szívet. Villon, aki nemegyszer állt az akasztófa árnyékában is, az élet örömeinek dicsőítője. A felbomló középkor formáiban is, káromkodva és panaszkodva is, a jogaiért harcoló és mindig újjászülető ember törhetetlen erejéről tanúskodnak versei. Ezeket a verseket az tolmácsolja jól, aki a legteljesebb hűséggel adja vissza a költő eredeti szavait. A magyar műfordítás művészetének legjobbjai évtizedek óta fáradoznak azon, hogy megteremtsék az eredetihez hű s az eredetivel egyenértékű magyar Villont. Munkájuk eredményét találja ebben a kötetben az olvasó, Gyergyai Albert nemes veretű utószavával. Fordította: - Illyés Gyula - József Attila - Kálnoky László - Mészöly Dezső - Szabó Lőrinc - Weöres Sándor Az utószót Gyergyai Albert, a jegyzeteket Szegi Pál írta Bartha László rajzaival (Európa, 1979-es kiadás, Budapest)

Franka Tibor - A ​kifosztott ország
Úgy ​lettem újságíró, majd televízió- és rádióriporter, hogy nem állt mögöttem senki, csak előttem. Egy vagyok azok közül a milliók közül, akiknek a sorsát derékba törte az 1990-es rendszerváltoztatás. Nem belekerültünk a demokráciába, hanem sokunk örömére végre belekényszerültünk, ha ez demokrácia egyádltalán... Szüleim nógrádi származású keresztények voltak: az iskola mellett hittanra járattak, haza- és családszeretetre tanítottak. Voltam segédmunkás, üzemvezető, díszlethordó, technikus, zenekarvezető, irodalmi színpad-rendező, újságíró gyakornok, rádiós- és televíziós műsorvezető, főmunkatárs, főszerkesztő, de mindig párton kívüli. 1979-ben, mert magyar zászlót mertem a mátyásföldi Jézus keresztre teríteni, államellenes izgatásért hat hónap szigorított börtönre ítéltek Budapesten. Íróként negyedszázada járom nagy Magyarországot. Azóta élem kifosztott, meghurcolt, elnyomott nemzetem sorsát és történelmét. Kijelölt utamról hiába hívtak, kergettek vagy rúgtak, sohasem tértem le. Életemnél is fontosabbnak tartom annak felismerését és terjesztését, hogy magyarnak lenni nem állapot, hanem küldetés. Könyvemet az elmúlt 23 év során a Magyar Hírlapban, a Magyar Nemzetben, az Esti Hírlapban, az Új Magyarországban, az Új Tükörben, a Képes 7-ben, az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, a Látóhatárban, a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban, és az eddig kiadott négy könyvemben megjelent írásaim és riportjaim közül válogattam.

Panait Istrati - Kyra ​Kyralina / Pusztai bogáncsok
1921-ben, ​Nizza egyik sétányán öngyilkosságot kísérelt meg egy harminchat éves román fiatalember, kórházba szállították, zsebében egy Romain Rolland-nak címzett vastag borítékot találtak. A "nagy lélekhalász" - így nevezték az elesett, nehéz sorsú tehetségek iránt érdeklődő nagy francia írót - felfigyelt, s amikor a gyógyuló Panait Istrati (mert ő volt a fiatalember) elküldte hozzá a _Kyra Kyraliná_t, látta, hogy ezúttal valóban rendkívüli tehetségre bukkant. Válaszlevelének lelkes, szinte egzaltált kitételeit - "Nincs még egy ilyen erővel teli mű a mai irodalomban. Nincs még egy ilyen író - sem én, sem más -, aki ezt meg tudná írni" - hamarosan igazolta az olvasói fogadtatás, a szinte fantasztikus siker: a kritika a kor egyik legnagyobb íróját ünnepelte az imént még ismeretlen, Gorkijhoz hasonlóan hányatott életű Istratiban. A mindegy évtizedes diadalút tragikus, erkölcsi értelemben is tragikus akkordokkal zárult ugyan, de az érvényes életmű varázsa ma is változatlanul hat: főműveiben, a _Kyra Kyraliná_ban és a _Pusztai bogáncsok_ban az Ezeregyéjszaka parttalan meseáradása, a romantika színei s a modern proletárirodalom szabadságvágya s humanizmusa ötvöződnek egységes remekké.

Hunya István - Emelt ​fővel
Hunya ​István 1894. október 1-én Endrődön született. Szüleivel, testvéreivel élte a kubikoscsaládok nyomorúságos életét. Már nyolcéves korában kondás a szarvasi határban, mert arra a kevés keresetre is szükség volt, amit a gazdák a gyermekmunkáért fizettek. A négy elemit is csak úgy tudta elvégezni, hogy októbertől áprilisig - amíg az állatokat nem lehetett a mezőre kihajtani - járta az iskolát. A kondásgyerek sorból kinőve béresnek szegődött. Alig volt húszéves, amikor menetszázadba sorolva őt is elindították a második világháború poklába. A pusztítást ösztönösen gyűlölte, de a lelkén bilinccsel, igaz akaratában korlátozva ő is rohamra indult a csukaszürke sereggel. Sorsán változtatni csak egyféleképpen tudott, hátat fordított az "Isten kegyelméből uralkodó császárnak" és a fogságba menekült. De 1917-ben önként fogott fegyvert és az orosz nincstelenek forradalmáért a Vörös Gárdában harcolt. 1918-ban végre itthon. Az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaságot a Vörös Hadseregben védte. Az intervenció túlereje megdöntötte az első magyar munkáshatalmat, és utat nyitott a fehérterror példátlan kegyetlenségű tombolásának. Magyarországon soha olyan mély dermedtségből nem indult a munkásmozgalom, mint 1920 elején. E kötet az 1920-tól 1932-ig terjedő időszakot fogja át. Szerzője a cselekvően átélő hitelességével tárja az érdeklődők elé az agrárproletárok sorsát, küzdelmeiket az egyenlőtlen harcban, töretlen helytállásaikat a mégoly durva erőszakkal szemben. Hunya István többszöri letartóztatás, négyévi börtön után és egy újabb letartóztatás elől 1932-ben az ország elhagyására kényszerült. Maga mögött hagyta a mérhetetlenül sok szenvedést és megaláztatást, de gyötrő fájdalommal gondolt hátrahagyott szeretteire, harcostársaira. A Szovjetunió - mint oly sok más forradalmárnak - biztonságot és otthont nyújtott. Tapasztalatait, egyre bővülő tudását a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állítva, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Élményeit, gondolatait papírra vetve Moszkvában jelentek meg első írásai: novellák, színdarabok, majd regénye, a Kubikosok. Moszkva szeretetét hűséggel viszonozta, akkor sem hagyta el, amikor a német csapatok peremvonala a város határán húzódott. A Népfelkelők osztagában részt vett Moszkva védelmében. Magyarország felszabadítása a hazatérés örömét is jelentette. Szervezte a mezőgazdasági munkások szövetségét, főszerkesztője volt a Dózsa Népe című lapnak... De a sokrétű munka, a tisztségek felsorolása helyett, hivatásának a legegyszerűbb jellemzése; mindig (napjainkban is) azon fáradozott, hogy a hazai termőföld kétkezi munkásainak élete szebbé, gondtalanabbá váljon.

Koroda Miklós - Látóhegyi ​asszonyok
Kalandregény? ​Inkább játék és valóság derűsnek szánt mutatványa, a szegénység szépségeinek és a szépség örömeinek, az élet áramló, édes és kesernyés ízeinek, az emberben gyülemlő kedv és küzdelmek dicsérete.

Iván Cánkár - Jernej ​szolgalegény igazsága / A szegénysoron
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Tibor - Zokogó ​majom
A ​Zokogó majomban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani, de ez a család oly népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik. Hőseim, kívül rekedvén a városon s minden szervezett életformán, már csak a látomásaikban tudnak megkapaszkodni, s azon a keskeny ösvényen indulnak el, amelyet kinek-kinek megvilágít a mellére akasztott lámpása. Ezt a képzelgésre épülő családot csak az anya ereje és erkölcsi tisztasága mentheti meg a teljes széthullástól. Mint egy új matriarchatusban, ő veszi kézbe a család irányítását, ő a kenyérkereső és a lelki oltalmazó a nagy tűzvész és a pusztító ínség idején. Szánékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak. És még társadalmi helyzetüknél is jobban izgatott az a rádöbbenés, hogy mindig ezek az egyszerű emberek érezték át leggyötrőbben a lét súlyát, az egszeri életet, s hogy még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra törekedtek. Épp ezért a történelmet őbennük igyekeztem ábrázolni, s ami a kulisszák mögött történt, azt sajtókivágásokba sűritve építettem be a különböző történelmi szakaszok közé. (Bálint Tibor)

Alekszandr Avgyejenko - Szeretek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​csillagszemű
Kolozsvári ​Grandpierre regényének hőse a csillagszemű juhász a népmesék varázsos világából lép közénk - a bolondos-bölcs fenegyerek Till Eulenspiegel vagy a kalandos furfangos Ludas Matyi testvéröccse is lehetne. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a hortobágyi nagy magyar pusztaságon egy szegény parasztember. Ennek a parasztembernek volt a tizedik fia a csillagszemű Kicsi Jankó, aki hamuba sült pogácsával a tarisznyájában indult világgá szerencsét próbálni. A szerencse eleinte kedvezett neki, hamarosan munkát, tisztességes megélhetést talált, a becsületes Darkóczy uraság juhásza lett, s megszerette feleségül vette az öreg számadó juhász tündérszép lányát, Anyicskát. Élt azonban a szomszédban egy kegyetlen gonosz harácsoló uraság. Ambrus püspök, aki addig-addig próbálkozott, míg csellel-csalással elfoglalta Darkóczy birtokát, elrabolta Kicsi Jankó feleségét. A furfangos juhász azonban túljárt Ambrus püspök eszén, megszabadítja Anyicskát, s sokszorosan megfizet a püspök minden gazságáért: megszégyeníti, kiforgatja minden vagyonából, s a harácsolt összegeket visszajuttatja a jogos tulajdonosoknak: társaiknak, a megkárosított szegényparasztoknak, mesterembereknek.

Szabó Pál - Talpalatnyi ​föld
A ​40-es évek elején, közvetlenül a nagy történelmi sorsforduló előtt született meg a nagy mű; Szabó Pál regénytrilógiája: a _Lakodalom, Keresztelő, Bölcső._ A _Talpalatnyi föld_ összefoglaló címet már a felszabadulás után kapta, s Piros Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének, házasságának története a földosztás lázas évében nőtt a megváltást sürgető, életre való nép emlékeztető sorsképévé. Természetes volt ez az átlényegülés, hiszen az író egy egész falu, bátran mondhatjuk: a magyar falu igézően teljes képét festette meg a regényben hamvas-friss színeivel. Csodálatos könnyedséggel, a játszi humor ellenállhatatlan hatalmával idézte meg alakjait: a csúfot valló vagyonos parasztot, a minden lében kanál, potyaleső ügyeskedőt, az úrhatnám tanítókat, hivatalnokokat s az egész, elevenen nyüzsgő falusi közösséget. A fordulatos történet tarka epizódjaiból a nagybirtokok közé szorult hajdani falu életének minden szorongató kérdése, minden vágya a napfényre kerül, de hatalmas gátak állják útját a jobbra törő szándékoknak, a szegény nép egyéni kezdeményezéseinek. Ezeknek a gátaknak némelyikét sikerült áttörnie Piros Góz Jóskának, midőn a falu íratlan törvényei ellenére szerelmét a lakodalomból szökteti meg újdonsült férje, a módos parasztfiú mellől. Merész tette népszerűvé teszi, s véleményével ezek után a falu urainak is számolnia kell. Góz Jóska azonban nem törleszkedő, nem keresi az urak barátságát. Ehelyett a kemény, kockázatot és munkát vállaló szegényparaszti élet folyamatában, amelynek Szabó Pál minden rezdülését és hangulatát érzékelteti, szikes földecskéjének megjavításán kísérletezik. az eredmény követendő példává növeli alakját - de ezen a ponton már nem lehet gátat törni. A nagybirtok vezetője megtiltja az öntözést a halastavak levezető csatornájából - s ebben a perben a döntést a nép javára a regény még nem mondhatta ki, a történelem is csak pár év múlva hozta meg. Piros Góz Jóska és Juhos Marika alakjában Szabó Pál a régi falu megváltoztatására hivatott, újfajta parasztembert rajzolta meg, akinek sorsában a népmesék örökkön élő igazsága a jövő igazságává érik. Vérbeli epikus alak mind a kettő, többet jelentenek önmaguknál, mint ahogy történetük is többet jelent, hiszen ez a széles körű, ezerfajta színnel és fénnyel játszó nagy regény tulajdonképpen eposz, az egész magyar parasztság küszködésének és reményeinek, az "áttörhetetlen közeg" áttörési kísérleteinek hőskölteménye.

Mollináry Gizella - Betévedt ​Európába I-II.
Mollináry ​Gizella több évtizedig hallgatásra kényszerített, híres regényfolyamának közreadását kezdi meg ezzel a regénnyel a Garabonciás Könyvkiadó. Az önéletrajzi ihletésű regény főhőse, Gizella, a honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Magyarország fővárosában, Budapesten születik fény és csillogás közepette egy megesett horvát lány törvénytelen gyermekeként. Az ő sorsát kíséri ez az írás tizenhárom éves koráig, amelynek forgatása közben az olvasó beutazza a fél Monarchiát, s rendkívül érdekes szemszögből ismerkedik meg a híres "békeévek" világával, jellegzetes szereplőivel... Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretik a jó könyveket, a lebilincselően érdekes regényeket, a magyar széppróza haladó hagyományait követő írókat. A regényfolyam folytatásait az alábbi, folyamatosan megjelenő regények jelentik: Betelt a Föld hamissággal Meddő szüret után Vádoltuk egymást Az Isten hallgat

Sz. Lukács Imre - Elvesztett ​szegénység
Egykori ​cselédek, tsz-parasztok, munkában törődött öregek és jövőbe néző fiatalok, ráncos kezű, repedezett sarkú asszonyok és miniszoknyás lányok, gyalogszerrel bandukoló tanyasiak és autón robogó fiatalok élnek és keresik önmagukat a düledező vályogviskók és fürdőszobás házak világában, a múlt és a jövő határmezsgyéjén, emlékektől zaklatottan és a jövőbe vetített vágyaktól fűtötten. Mai életünk egy szeletének képe bomlik ki ebben a regényben, amely a formálódó új paraszti sorsot ragadja meg lüktető dinamikájában. Sikerül-e megtalálni az élet új tartalmait az elvesztett szegénység hőseinek? Hogyan rázzák le a múlt koloncait az új életforma megteremtői és lerázzák-e egyáltalán? És nem terhelik-e meg magukat újabb koloncokkal, most már saját gyarlóságaik, emberi gyengéik koloncaival? Van-e esélye a győzelemre a cselédházak egykor mezítlábas gyerkőcének, a pedagógussá és családapává érett Potornai Bandinak, amikor harcba indul a jobbért, az igazi értékekért? Van-e jó oka a tűnődésre, a megtett egyéni és közösségi út felmérésére a tsz-elnöknek, amikor fáradt szíve a kórházi ágyra dönti?

Romain Rolland - Makszim Gorkij - Jean-Christophe ​gyermekévei / Ilja gyermekkora
Jean ​Christophe gyermekévei: Ez a mű a századforduló emberének vallomása, annak a nemzedéknek tapasztalatait, tévedéseit, jóhiszeműségét és csalódásait summázza, amely fellázadt az emberi értékeket, képességeket gúzsba kötő társadalom ellen. A főhős - egy német kisváros ragyogó tehetségű szülötte - Németországban, Párizsban és Svájcban vívja meg harcát a boldogságért és az igazi művészet diadaláért. Az író szenvedélyes humanizmusa hatja át a művet, ez szüli tiltakozását a művészetet áruvá züllesztő világ embertelenségével szemben. Ilja gyermekkora: Az ikonfestő műhelyében inaskodó Miska életének leghőbb vágya, hogy egyszer, egyetlenegyszer eljusson a cirkuszba. Lonyka halálosan megrendül, amikor megtudja, hogy nagyapja az öreg koldus lopásra vetemedett az ő érdekében. Ilja még Lonykánál is ínségesebb, őt egy vén koldus "bérli" azért, hogy vele járjon kéregetni. Jaska pedig az Úristennek panaszolja el, hogy azért került a mennyországba tízéves korában, mert sokat ütötték és éheztették, de visszamegy a földre, hogy megtanuljon balalajkázni, s majdan azzal járjon kedvébe a vértanúk állandó panaszáradatáról elkeseredett Úristennek. Danko pedig kitépett szívével világítja meg az utat embertársai, az új hazát, új életet kereső téveteg tömeg előtt.

Sendhil Mullainathan - Eldar Shafir - A ​szűkösség pszichológiája
Miért ​van az, hogy a sikeres emberek az utolsó pillanatig halogatják a teendőiket? A szegények mindig szegények maradnak? Mi az oka, hogy bizonyos szervezetekben állandó tűzoltómunka folyik? Miért olyan nehéz a magányosoknak új kapcsolatot létesíteni? Első pillantásra nem sok összefüggés fedezhető fel e kérdések között. Ám Sendhil Mullainathan és Eldar Shafir bebizonyítja, hogy mindegyik probléma abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet a szűkösség kényszerít ránk. A szűkösség mindenkiben, akinek a szükségesnél kevesebből kell gazdálkodnia, hasonló mentális állapotot idéz elő. A viselkedéstudomány és a közgazdaságtan legújabb kutatási eredményeit felhasználva a kötet szerzői feltárják, miképpen szűkítheti be látókörünket és torzíthatja döntéseinket az az állapot, amikor a kelleténél kevesebbel rendelkezünk pénzből, élelmiszerből vagy időből. Ha rászánjuk magunkat, és a szűkösség által meghatározott stratégiák jegyében kezdünk gondolkodni, elégedettebben és sikeresebben szállhatunk szembe a modern élet kihívásaival.

Forgeteg
elérhető
2

Gulácsy Irén - Förgeteg
A ​már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg
Gogol ​a kiszolgáltatott, egyéniségében megnyomorított kisember típusát alkotta meg. Látszatra igénytelen történet: Akakij Akakijevics naphosszat aktákat körmölő kishivatalnok éhezéssel megtakarított pénzén új köpönyeget csináltat magának. A becses ruhadarabot az első este elrabolják tőle, s miután nem kerül elő – hősünk ágynak esik és belehal bánatába. Halála után bosszút áll a világon: kísértetként visszajár a városba, és bundákat lop magas rangú tisztviselőktől. Akakij Akakijevicset a bürokrácia embertelen gépezete megfosztotta valódi egyéniségétől, felfalta vágyait. Amikor azonban takarékoskodni kezd, döbbenetes változáson megy keresztül: elevenebb, sőt szilárdabb jellemű lett, olyan ember, aki határozott célt tűzött maga elé. A balszerencsés fordulat után már nem tud a régi módon élni, belepusztul fájdalmába. Gogol jelképnek szánja hőse tragédiáját: az ellopott köpönyeg az ellopott élet szimbóluma. A cselekmény a fantasztikum világába fut: Akakij kísértetként áll bosszút tönkretett életéért. Gogol – és nagy utódai – művészetére jellemző, hogy realizmusával nem zárja ki az elbeszélésből és a regényből a csodát, mert nem csupán romantikus toldaléknak tartja; Akakij sorsához és az orosz valósághoz hozzátartozik, hogy kísértetté váljék. Gogol jelentősége – az időben távolodva – egyre nő, úgy tűnik, nemcsak a nagy orosz próza „bújt ki a köpönyegéből”, groteszk szürrealizmusa a kafkai látomások előzménye is.

Kollekciók