Ajax-loader

'dráma (műnem)' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Illyés Gyula - Fáklyaláng ​/ Kegyenc / Tiszták / Testvérek
A ​Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös vállalkozása a Harminc év című sorozat, amely a magyar irodalomnak a felszabadulástól napjainkig született, kiemelkedő alkotásait adja közre száz kötetben. Illyés Gyula drámaírói munkásságát e kötetben négy dráma reprezentálja. "A szerencsétlen sorsú népek vigasza, hogy bőven vannak hőseik; hisz ezek önfeláldozása élteti a hitet újabb és újabb szabadságharcokra" - írja egy helyütt Illyés Gyula a Fáklyaláng keletkezéséről. Már diákkorában vágya volt, hogy drámák sorozatában ábrázolja és magyarázza a magyar nép egy-egy kiemelkedő szabadsághősének alakját és törekvését. Ez a vágya késztette arra, hogy ezt a darabját az 1848-as magyar forradalom vezérének, Kossuth Lajosnak és a magyar népforradalomnak, szabadságháborúnak szentelje. Teleki László, akinek eszméi nyomán a Kegyenc született, kitörölhetetlen alakja történelmünknek; tragédiájával a világ bámulatát és nemzetünk örök tiszteletét vívta ki. Teleki László drámai alkotása, melynek eszméit követve érte el a maga életének megrázó végkifejletét, színpadi sikertelenségre volt kárhoztatva. Ezt a nagy gondolatokat hordozó drámát gyúrta át Illyé Gyula a maga színpadi alkotásában: a lényeget mentette át belőle, az eszmét, a szívet, azt a gondolatot, meddig lehet szolgálni egy abszolút uralkodót, aki nem a közt szolgálja, akinek nem az ember, hanem csak egy ember - saját maga - az eszménye. A Tiszták "egy lepusztult népről szól, de még élő, küszködő népeknek, közösségeknek" - írja erről a darabjáról Illyés Gyula, akit itt az a kérdés foglalkoztat, mi történik akkor, ha nem egy ember, hanem egy egész emberi közösség kerül megoldhatatlan helyzetbe; amikor egy egész nép bukik el, úgy, hogy mégis diadalt arat; amikor egy egész országot tüntetnek el a térképről, úgy, hogy nyoma sem marad. Testvérek című drámájában a romantikus népvezér Dózsa György helyett egy korabeli hús-vér Dózsát keltett életre. "Egy székely condottiere, aki egy szerencsés haditett folytán a romlott udvarba kerül, azzal, hogy egy életre megcsinálhatja a szerencséjét, ha tud hasonulni - vallja Illyés Gyula erről a darabjáról. - Kész megpróbálni, miért ne tenné, hisz a kor gyermeke ő is. De olyan romlásba kellene belépnie, hogy az visszahőkölteti. A züllöttség megtapasztalása teszi erkölcsössé, majd hajtja a tisztaság oly fokú igénylésére, ami már - forradalom."

Heltai Jenő - A ​néma levente / Az ezerkettedik éjszaka
Mátyás ​király hírhedt fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész - nem sejtve, hogy fogadkozásának nagy ára lesz. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év, és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király akár ezer aranyat is fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja - de aki erre vállalkozik, azzal is számolnia kell, hogy ha a próba nem sikerül, akkor Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri néma Péter bajára az orvosságot. A levente azonban megleckézteti a csalfa asszonyt... Heltai Jenő Az Ezerkettedik éjszaka című verses mesejátéka, néhány évtizeddel ezelőtt volt látható utoljára a fővárosi színházak műsorán. Csengő-bongó rímekben, nyelvi fortélyokban gazdag, sziporkázó, szellemes színdarab, nemegyszer mai aktualitással, szeretni való, életteli karakterekkel, amely egyaránt alkalmas a felnőtt, ifjúsági és gyerekközönség szórakoztatására. A darab játékossága, könnyedsége és mégis komoly mondanivalót is hordozó sorai színvonalas kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak. A felnőtt nézők a helyzetkomikumon, a cseppet pikáns jeleneteken, a humoros szövegen derülhetnek; míg a kisebbeket elbűvöli a misztikus Kelet világát bemutató verses mesejáték.

Heltai Jenő - Pesti ​madarak
Hat ​évtizedes írói munkásságból azok a karcolatok kerültek Heltai Jenő új kötetébe, amelyek legjellemzőbbek egyéniségére. A kitűnő író minden műfajban alkotott maradandót. Drámái évtizedek óta szűnni nem akaró sikerrel mennek a magyar színpadokon. Versei irodalmunk fellendülést jelentő korszakának voltak az eléggé nem méltatott előfutárai. Regényeit generációk olvasták - és olvassák változatlan érdeklődéssel. A karcolatíró Heltainak is bőségesen kijuttatott a sikerből. A legnépszerűbb pesti napilapoknak állandó tárcaírója volt. Kis komédiái pedig mindig telt házat biztosítottak a kabaréknak. E kötetben megjelenő karcolatok jelentős része eddig napilapok hasábjain porosodott. Karcolatait is, mint egyéb írásait mélységes humanizmus, az emberi haladásba vetett hit, a kisemberek sorsával való együttérzés, a társadalmi visszásságok enyhén megmosolyogtató, de azért mindig találó kipellengérezése jellemzi. Posthumus könyv a Pesti Madarak. Azonban még az író életében tervbe vettük kiadását, a szerkesztők kikérték Heltai Jenő véleményét, és annak megfelelően állították össze a kötet anyagát. A karcolatok és a kis komédiák is, mint az eddig megjelent Heltai könyvek, méltán fogják az olvasó elismerését kiváltani.

Németh László - Társadalmi ​drámák
Utópia ​és valóság szembesítése tehát nem az eszmék feladására késztette Németh Lászlót – elbukó hősei kudarcukban sem mondanak le rögeszmeszerű terveikről. De a továbbgondolkodás és új tanulságok öngyötrő, fájdalmas és rezignált tudomásulvétele olyan többlet, amit az esszék írója nem tudott felmutatni. A drámák a "minőség"-tervek társadalmi megvalósíthatóságának módozatait keresik, s a Villámfénybentől a Győzelemig terjedő sor azt mutatja, hogy az íróban megérik az új felismerés: a "kivonulás", az egyéni "külön meredek út" nem nyújt megoldást. A főhősök mégis azt az ügyet képviselik, amelyet az író sajátjának kell tartanunk, s vállalják is akár azon az áron, hogy különccé válnak. Majd a történelmi drámáknak lesz az a hivatásuk, hogy igazolják a gondolkodás és erkölcs hőseit (VII. Gergely, 1937; Eklézsia megkövetés, 1946; Husz, 1948). A VII. Gergely zárómondata – "Szerettem az igazságot, gyűlöltem a méltatlanságot, ezért halok meg száműzetésben" – jelzi a különbséget, ami a kétféle hős bukása között van. A társadalmi drámák hősei – e kiúttalanság-érzéstől szenvedő, vergődő emberek – bukásának nemes erkölcsi elégtétele van, ám történelmi elégtételük aligha lehetséges. A történelmi drámák hőseit bukásukban a történelem igazolja: olyan ügyért vesztek el, amelyet későbbi korok számontartanak.

Moli%c3%a8re_tartuffe
elérhető
5

Molière - Tartuffe
A ​Tartuffe-ben, a képmutatók zsarnoki uralmának e pompás torzképében minden idők egyik legnagyszerűbb komikus remekművét tiszteli az egész művelt világ. A korabeli francia udvarban annyian gúnyolva érezték magukat, hogy betiltatták az uralkodóval a bemutatót.

Sumonyi Zoltán - Magyar ​Messiások
Janus ​Pannonius és Mátyás király, Pázmány Péter s ifjú tanítványa, Zrínyi Miklós, Kazinczy és Batsányi a főhősei a kötetben szereplő három verses drámának, amelyekben a drámaiságot nem a színpadi események, hanem a szellemi hadszíntéren vívott csaták szolgáltatják. Nézetek és eszmények csapnak össze, politikai és emberi hitvallások s a helytállás különböző módozatai ütköznek egymással a magyar történelem oly századaiban, amikor a cselekedeteknek határt szab a honi értetlenség vagy a külföldi reakció. Koruknál messzebbre tekintő emberekről szólnak e darabok, akiknek személyes tragédiáját éppen széles látókörük okozza: nézeteik legfőbb, legfontosabb részét nem értik meg a többiek. Pázmány élete alkonyán ébred rá: a fiatal Zrínyi félreértette tanításait, s nem ismeri fel a magyarság létét fenyegető veszedelmeket. Janus Pannoniusnak is rá kell döbbennie: Mátyás megtagadta, távlatos elképzeléseik különbözősége alapvetően szembeállította őket egymással. Kazinczy erkölcsi erejét kettős teher teszi próbára: miként lehet töretlen gerinccel szembeszállni az elnyomókkal, s vállalni a forradalmi eszméket ugyanakkor, amikor e gondolatokat tartásuk vesztett, méltatlan emberek is terjesztik.

Kisfaludy Károly - A ​kérők
A ​polgárosodás igényével együtt a nemzeti játékszín igénye is megszületett a magyar társadalomban. A kettő nem volt független egymástól. A XVIII. század hetvenes-nyolcvanas éveiben a nemzet legmesszebbre látó fiai felismerték, hogy az ország elnyomott helyzetből csak azon az úton lehetséges kiemelkedés, amely út egyszersmind a magát túlélő hűbériségből is kivezet. Ezért a forradalomra készülő francia polgárság irodalma és bölcselete, a felvilágosodás, minálunk a nemzeti célokat is tudatosította, a nemzeti öntudatosulás pedig szükségképpen hűbériség-ellenes volt s magában hordozta a polgárosodás igényét. Ehhez az igényhez azonban Magyarországon nem volt megfelelő, fejlett polgárság. Egy-egy sajátos fejlődésű városunk - pl. Debrecen vagy Komárom - kivételével, a meglévő kereskedő és iparos réteg is idegen anyanyelvű, főleg németajkú volt, tehát a tőkés fejlődés alacsonyabb fokán még távol állott a nemzeti céloktól. Városi tömegek pedig egyáltalán nem állottak a polgárosodást hirdető új szellem politikai vagy irodalmi vezéralakjai mögött. Ezért kellett elvéreznie 1795-ben a vértanúk véréről Vérmezőnek nevezett budai Generális kaszálón Martinovicsnak és társainak, ezért kellett súlyos börtönéveket elviselniök a kor leghaladóbb irodalmi alakjainak, Bacsányinak, Kazinczynak, Versehynek és még annyi másnak.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

Edmond Rostand - Cyrano ​de Bergerac
___Vidám, ​nagyhangú poéták, hetvenkedő kadétok falatoznak a derék Ragueneau cukrászdájában. Egyszer csak csúnya, nagyorrú lovag vonja magára a figyelmet. Cyrano ez, a félelmetes párbajhős. ___Féktelen, vidám és bátor legény, hűséges jó barát is, de jelenlétében orrot, náthát és effélét említeni tilos. Mert nagy orrát finom szellemességgel maga gúnyolja ugyan, de mástól nem tűri el a célzást. ___Vajon miért ilyen érzékeny Cyrano? Miért bántja ezt a sziporkázóan szellemes, szó- és kardpárbajban egyaránt kiváló rettenthetetlen daliát, hogy nagy az orra? Mert szerelmes. De a szép Roxane-nak nem elég a ragyogó szellem, szíve választottjában inkább a csinos külsőt értékelné. ___Rostand örökifjú, romantikus drámája azt tárja elénk, hogyan fizet a két fiatal élete boldogságával ezért a tévhitért.

Antonio Buero Vallejo - Drámák
Antonio ​Buero Vallejo a második világháború után jelentkező drámaíró nemzedék egyik legérdekesebb, legtehetségesebb alakja, az egzisztencialista elemekkel kevert realista színjátszás, a jobbára hagyományos szerkesztéssel és apró eszközökkel való építkezés, a finom sejtetés és a briliáns színpadtechnika mestere. Darabjait a világ valamennyi jelentősebb színházában szívesen és sikerrel játsszák, hazánkban is több forró színházi este fűződik a nevéhez. A kötetben szereplő darabok (A népboldogító, Alszik az értelem, Az intézet, Bírák az éjszakában, A kajmán) javarészt újabb alkotások, közülük kettőt (Alszik az értelem, Az intézet) a Vígszínházban, illetve Kaposvárott játszották nálunk hosszú ideig, nagy sikerrel.

George Bernard Shaw - Genf ​1938
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mai_%e2%80%8bangol_dr%c3%a1m%c3%a1k
Mai ​angol drámák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Mai ​angol drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sorrendben_-_jobb
elérhető
0

Czakó Gábor - Sorrendben
A ​kötetben Czakó Gábor novelláinak újabb termését és két egyfelvonásos drámáját találja az olvasó. A tizenhárom elbeszélés - tizenháromféle szín az író gazdag palettájáról: egy rövid bekezdésben alig-alig lehet őket egy szóval jellemezni. Jó formaérzékű író tudja, hogy minden újabb probléma más és más formát kíván. A Sorrendben című gyűjtemény jól jellemzi ezt az igényt, hiszen lehetetlen ugyanazon a hangon, ugyanolyan írói megközelítéssel beszélni gyökeresen más kérdésekről. A kötet tehát egyfajta tudatregénynek is felfogható, amely pontosan jelzi, hogy miféle formai és tematikai gondok foglalkoztatják az írót. Czakó a "hőskor" árnyékában induló nemzedék tagja, aki egyfelől még szemtanúja igazi hőstetteknek, de látja a nagy egyéniségek mögött megbúvó hősködőket, nagynak kikiáltott tettek valódi értékét. Talán ez is magyarázza, miért izgatja számtalan írásban a legenda és a valóság közt feszülő ellentmondás - például az Aranykor című egyfelvonásosban -, miért találkozunk újra és újra az álmot és tényeket tragikusan összekeverő hősökkel (mint például az Álom kamaszfigurája) vagy a nagy tettekről álmodozó, de az igazi feladat elől megfutamodó hőzöngőkkel (A kocsa. A gyufa).

Schwajda György - Válogatott ​művek
Na, ​majd most Az egyik apám első drámája, a Bohóc, amellyel sikerült rögtön drámapályázatot nyernie, és utána megvalósítania a magyar álmot tűzoltókészülék-ellenőrből egyszerre író, dramaturg és színházi ember lenni. Belül valahol azonban megmaradt kisembernek, ahogy a hősei is. Nála senki se keressen gáncs nélküli lovagokat és hősszerelmeseket gyarló, nyomorult, a rohanó világgal lépést tartani alig tudó, kiszolgáltatott emberekről szólnak a művek. És női sorsokról. Mert gondolhatjuk, hogy a Csoda Vencele éli át a tragédiát, a valódi dráma azonban Veronikáé. Aki ébren próbál maradni a rémálomban, aki kétségbeesve igyekszik megkapaszkodni a valóság egy aprócska morzsájában. Vagy a Szent Család Anyája, aki szívszorító, ugyanakkor gusztustalan módon machinálva akar szeretetet kicsikarni azokból, akik körülötte élnek. Sőt, ott van az 1992-ben bemutatott Száz év magány, Gabriel Garcia Marquez fantasztikus könyvének színpadi adaptációja Ursula története családról, életről és halálról. Világsiker lett, köszönhetően a fantasztikus Törőcsik Marinak, Garas Dezsőnek, Kézdy Györgynek, Taub János rendezőnek és a Szolnoki Szigligeti Színház csapatának. És helyet kapott ebben a csonka válogatásban az utolsó önálló műve is, a Miatyánk egy furcsa életkeresés, helykeresés története.

William Shakespeare - Négy ​dráma
Shakespeare ​színművei kiváltképp egy életre szólhatnak, hiszen a színház a legkülönbözőbb életkorokban, más és más rendezésben, felfogásban, újabb színésznemzedékek sztárjaival mindig új élményben részesít. Egy régi, győri _Hamlet_-előadás, egy _Szentivánéji álom_ a Brooktársulat vendégjátékában vagy épp a Bárka színpadán… De hogy olvasmányok volnának? Ez a kötet bizonyíthatja: igen! A szöveg a lapokon is elbűvöl, s klasszikusaink fordításai révén Shakespeare már régen a magyar irodalom része. Próbálja ki az olvasó, milyen időtöltés például a Hamlet-nagymonológ sorai közt figyelmesen barangolni.…

Covers_62997
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Jókai ​Mór összes művei - Drámák
Jókai ​Mór három műve: - Egy ember, aki mindent tud (1874) - Egész az Északi pólusig! vagy: mi lett tovább a Tegetthoffal? Regény egy a hajón hátramaradt matróz feljegyzései után (1876) - Egy asszonyi hajszál (1878)

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.

Sztaniszlav Sztratiev - Velúrzakó
Mi ​történik ha, amíg nyaraltunk, antik fürdő romjait tárják fel lakásunk padlata alatt? Természetesen hajsza indul az egyedülálló lelet birtokáért a különböző társadalmi szervek között, hírnévre vágyó tudósok kelnek birokra műemléksíberekkel, tévériporterek kapnak össze a frissen kinevezett úszómesterrel, az események lavinája megállíthatatlan. Egy valamire nincs mód: lakni a lakásban. Pedig Sztratiev Római fürdő című darabjának hőse éppen ezt szeretne. S jaj annak is, aki túlságosan bolyhos zakóját némi hányattatás után egy birkatenyésztő szövetkezetben nyíratja le. A munkát el kell számolni, s a Hivatal azontúl egy darab birka tulajdonosaként tartja számon a Velúrzakó szerencsétlen hősét. A következmények beláthatatlanok. Groteszkebbnél groteszkebb ötletek, pompásan pergő cselekmény jellemzik mindkét, ellenállhatatlanul mulatságos darabot, azt bizonyítva, hogy Sztratiev egyike a kortársi drámairodalom legbravúrosabb művelőinek. Sztaniszlav Sztratiev, az 1941-ben született kitűnő bolgár író neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt: 1979-ben Vadkacsa a fák között című szatirikus regénye aratott megérdemelt sikert.

Galgóczi Erzsébet - Úszó ​jégtábla
A ​közelmúlt években írt tíz hangjátékát és 1977-ben, a győri színházban nagy sikerrel bemutatott három felvonásos színdarabját (Kinek a törvénye?) tartalmazza Galgóczi Erzsébet új kötete. Ezek a hangjátékok, amelyeket eredetileg a magyar rádió mutatott be, s amelyek tulajdonképpen egyfelvonásokként is felfoghatók, mind a hetvenes évek magyar társadalma, emberi, erkölcsi viszonyai elé tartanak írói tükröt: életanyaguk közös a novellista és a riporter Galgóczi Erzsébet világával, jól ismert szereplői egytől-egyig abból lépnek - egy másik műfaj keretei között - az írónő növekvő olvasótábora elé. TARTALOM Úszó jégtábla 5 Használt koporsó 49 Nyári gyakorlat 85 Fekete bőrkabát 123 A menedék 153 Fiú a kastélyból 189 Viszek a börtönbe leveskét 231 Egy ünneppel több 275 Vesztesek 319 Kinek a törvénye?

William Shakespeare - Coriolanus
A ​közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.

Berg Judit - Rumini ​Ferrit-szigeten
Amikor ​a Magyar Színház felkérte Berg Juditot, hogy írjon színdarabot Rumini kalandjaiból, az írónő rögtön egy egészen új Rumini-kalandot írt meg. Szegény Rumini már a történet elején pórul jár: egy rablóbanda támadja meg a Szélkirálynőt, amire egyedül ő vigyáz. Azonban a hajósinas a rakomány helyett a saját, varázstárgyakkal tömött zsákját őrzi. Persze a kapitányt ez nem hatja meg, Rumininek, Negró közbenjárására, el kell hagynia a hajót. De nem azért ő a legtalpraesettebb egér a világon, hogy lemaradjon a hajóútról: potyautasként szökik vissza, ami számos mulatságos bonyodalom okozója. Még szerencse, hogy ott van Rumini, ugyanis a Szélkirálynő hamarosan igen nagy bajba keveredik, amikor a gyönyörűséges, üldözött ferritkirálylány a hajóra pottyan. Végül nem csak a ferriteket kell Rumininek és Csincsilinek a gonosz lepkéktől megmenteni, de a hajó teljes legénységét is. A lebilincselő történet nem véletlenül megy hónapok óta telt házzal a Magyar Színházban – ráadásul most a drámakötet is színes lesz: Kálmán Anna gyönyörűen megformált és kifestett rajzai a Rumini-sorozat egyedi darabjává teszik a kötetet, amely alkalmas bevezetés a drámaolvasásba.

Sütő András - Egy ​lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán
Az ​Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye alapján született, mely az egyén és a hatalom konfliktusának, az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának példázata. Kolhaas története az "eszelős" jogérzet drámája. Az, ami e mintaszerűen törvénytisztelő és krisztusian jámbor lókereskedő már-már idillikus hétköznapjait feldúlja, voltaképpen egy apró, jogsértő affér. Kolhaas Mihály lókereskedő üzleti útjáról hazaérkezik családjához. Szolgája, Herse majd később követi. Házában leli Nagelschmidtet, legjobb barátját, aki üldözői elől menekült ide. A két férfi összevitatkozik, mert a barát a nemrég megvert Münzer Tamás tanainak és a népi mozgalomnak szenvedélyes híve és ezért üldözik, Kolhaas pedig Luther híveként türelemre, keresztényi alázatra, szeretetre inti barátját. A viszontlátás családi örömének és a baráti összeszólalkozásnak a tronkai vámos megjelenése vet véget, aki 50 garast követel a tronkai báró nevében, különben Kolhaas lovát nem hajlandó átengedni birtokán. A lókereskedő ugyan jogtalannak tartja a követelést, de hajlandó kifizetni a vámot, csak hogy lovai végre hazaérkezhessenek. De csak Herse szolga érkezik meg, ő is félig agyonverve. Kolhaas a törvénytisztelő törvényes orvoslást keres panaszára, s így kerül végül szembe a törvénnyel. Egy folyamodványt akar eljuttatni a választófejedelemnek, amelyben összefoglalja panaszát. Nem elsősorban két lováért küzd, hanem a jogtiprás ellen, amely büntetlenül hagyja az önkényeskedőt, s a törvényes rend helyreállítását akarja kikényszeríteni. A folyamodványt felesége, Lisbeth viszi Berlinbe, de amikor át akarja nyújtani a fejedelemnek, annak egyik testőre halálra sebzi. Betelik a pohár, Kolhaas a pör folytatása helyett vérbosszút fogad, hogy törvény híján maga vegyen elégtételt Vencelen. A feudális önkényurak rettegett ellenfele lesz, váraikat feldúlja, szörnyű bosszút esküszik. Már-már úgy tűnik, semmi sem tartóztathatja fel, amikor a tronkai várban váratlanul Luther Mártonnal találja szemben magát. Luther, akit Kolhaas mesterként tisztelt, végül ráveszi a lócsiszárt, hogy vesse alá magát a választófejedelem és a császár igazságszolgáltatásának: így kerül végül bitófára.

Fejes Endre - Cserepes ​Margit házassága
"Cserepes ​Margit szép lány. Komisz. Kacérkodik mindenkivel. És férje Vitok Pál, a tisztakezű, megöli. Nem tehet mást." Valóban gyilkossággal fejeződik be a dráma? S ki, kit fog megölni ebben a kirmi-színműben? Vajon Fejes Endre valóban "krimit' írt? Nem, szó sincs róla: az ismert, nagy sikerű író nem kalandról, bűntényről mesél, hanem sokkal izgalmasabbról: életünkről, a valóságról, a máról. S mennyi mindent sűrített három felvonásban: munkások igazáról, generációs ellentétekről, öregek-fiatalok erkölcsiségről, a nemiség, a párválasztás bonyolultságáról, kiagyalt szituációnak a valósággal szembesítéséről és legfőképpen az alkotás gyötrelmes-fenséges folyamatáról. Nem Cserepes Margit, nem Vitok Pál a főszereplő - hanem maga az Író, aki korlátlan parancslóként mindent megtehet képzeletszülte hőseivel, de két bűnt nem követhet el: nem lehet unalmas és főleg nem lehet hazug. Ha valóban Író.

William Shakespeare - Minden ​jó, ha vége jó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_48871
elérhető
1

Göncz Árpád - Mérleg
"Mikor ​e kötet első három darabja megjelent, föltettem magamnak a kérdést: Miért is ír az ember? - Hogy ha cseppfolyós körülötte a világ, megszerkessze a kristályrácsát - adtam meg magamnak, akkor, a választ. Azóta az első háromhoz három újabb játék csatlakozott, s döbbenten látom, hogy a hat, együtt, mennyire kristályrács, s nem is csak a cseppfolyós világé, hanem a magam életéé, a nemzedékem sarkalatos kérdéseire adott válaszaimé. S merthogy egyazon cseppfolyós világban élünk itt tízmilliónyian, szeretném azt hinni, hogy ez a magamnak megszerkesztett kristályrács talán más számára is foghatóbbá teszi, teheti a ... világot. Vagy legalább a lehetséges válaszokat." Göncz Árpád

Pierre Corneille - Jean Racine - Cid ​/ Phaedra
Cid, ​Phaedra

Sütő András - Három ​dráma
Szerző ​három drámát nyújt át kellő tisztelettel a kegyes-kegyetlen olvasónak is, miután a színházi nézőközönség meggyőzte őt arról, hogy fáradozása talán nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha némelyek szerint a világról, emberi létünkről immár csak ironikusan, szatirikusan vagy éppenséggel kiábrándultan lehet valamit mondani. E kötet szerzője nem tekinti jogosnak - és indokoltnak - a kinyilatkoztatást, miszerint erről vagy amarról csak így vagy amúgy lehet már szólani. Esztétikákon innen és túl az írói megnyilatkozásnak örök meghatározója marad a kényszer, az egyetlen ihlető Múzsa, amelynek ölelő karjait rég elfelejtettük, mert régen nem ringat már, hanem fojtogat inkább költőt és drámaírót egyaránt a század konfliktusaival. Három dráma: az emberi történelemnek három pillanatából, a múltból felidézve, az egyetlen lehetséges látószög alapján, amely a jelené, hisz tulajdonosai vagyunk minden idegszálunkkal. Ilyenformán a történelembe és mitológiába költözöttek - a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva - olyan szem sugarán vonulnak keresztül, amely óhatatlanul rájuk veti a jelen tapasztalatainak fényét-árnyékát. Viszonzásképpen ezt teszik maguk is, annak igazolásképpen, hogy a múlt, a Megtörtént: bennünk lakozik, amiként mi is táplálékai vagyunk az étvágytalansággal sosem vádolható jövendőnek. E hármas egységben élve a már említett kényszer parancsára vizsgáljuk magunkba a történelmet s lehetséges útjainkat a történelemben. Mert végül is az a fontos: hátunkon a múltnak terheivel merre tartunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a reménység jelei?

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / A revizor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók