Ajax-loader

'dráma (műnem)' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Moli%c3%a9re-hat_sz%c3%adnm%c5%b1
elérhető
6

Molière - Hat ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Szophoklész - Antigoné ​/ Oidipusz király
A ​tragédia egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. Végül az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt sem hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Johann Wolfgang Goethe - Faust
Elmélkedésre, ​titkok megfejtésére szánt mű a Faust, nem a puszta szórakozást vagy a készen tálalt életbölcsességet kereső olvasónak való. Goethe maga is elismerte: sok mindent "beletitkolt" (így mondta szó szerint: "hineingeheimnisst") ebbe az "összemérhetetlen" egészbe, ebbe a hagyományos példák vagy merev műfaji szabályok közé nem kényszeríthető alkotásba. A Faust titkai sokfélék: a természet titkai, az ember titkai, a társadalom titkai. És Goethe személyes titkai. Ezek sem akármilyen titkok persze - ezek is egy világba látó ember titkai. A Faust azonban mégsem titkoknak holmi rejtélyes kultusza, hanem éppen ellenkezőleg: az ember életre-halálra való viadala a titkokkal - az emberé, aki megfejteni hivatott őket. A Faust a megismerés drámája - a világot ésszel, érzékekkel megismerni vágyó emberé. Nem is ölthetett volna hát más alakot, csak ilyen "összemérhetetlent", amelybe beleépül a "világ és az ember története is". (Európa Könyvkiadó, 1967)

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Ingmar Bergman - Jelenetek ​egy házasságból
"Három ​hónapig írtam ezt a könyvet, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Nem vagyok benne biztos, hogy fordítva jobb lett volna. Talán választékosabbnak hatna. Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre." Az írónak is egészen kiváló nagy svéd filmrendező "regénye" egy mai házasság felbomlásának történetét mondja el, a szeretet és taszítás bonyolult lélektanát elemzi.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

J. K. Rowling - John Tiffany - Jack Thorne - Harry ​Potter és az elátkozott gyermek
Tizenkilenc ​évvel a roxforti csata után… Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskoláskorú gyermek apjaként kell helytállnia. Miközben Harry a múlttal viaskodik, kisebbik fiának, Albusnak is meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_, J.K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne új műve, a nyolcadik Harry Potter-történet, egyszersmind az első, amit színpadon hivatalosan bemutattak. Színpadra írta: Jack Thorne. Ez a könyv, amely a színházi próbák szövegkönyvének különleges kiadása, lehetővé teszi, hogy azok is nyomon követhessék Harry Potternek, valamint családjának és barátainak sorsát, akik nem látták a darabot. Az ősbemutatóra 2016. július 30-án a londoni West Enden került sor. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_et elsőként a Sonia Friedman Productions, Colin Callender és a Harry Potter Theatrical Productions vitte színre.

Federico García Lorca - Vérnász
A ​tragikus sorsú Federico García Lorca századunk egyik legkiválóbb költője, s egyszersmint a spanyol népi drámának is legnagyobb klasszikusa. Sőt: számunkra elsősorban drámaíró, hiszen a magyar színpadon két darabja is sikert aratott, de a költő Lorca üzenete eddig csak nagyritkán jutott el hozzánk. A Vérnász képekben gazdag, mély lírával átszőtt paraszttragédia: szerelmi története a spanyol paraszt-társadalom feudális-patriarchiális életébe világít be. Baljós sejtelmek, vérbosszú, kárhozatos szerelem, borongós árnyak ülik meg ezt a világot.

Hajdu Ráfis - Sarkadi ​Imre
Tartalom Debrecentől ​- Debrecenig Előjáték A felszabadulásig Leszámolás a mítoszokkal Novellák Új úton Gál János útja Bukdácsolva Út a tanyákról Rozi A teljesség felé Szeptember Vihar előtt Válság és kiteljesedés Válság Kettősség vagy egység? Oszlopos Simeon Bolond és szörnyeteg Elveszett paradicsom A gyáva Jegyzetek

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Fejes Endre - Cserepes ​Margit házassága
"Cserepes ​Margit szép lány. Komisz. Kacérkodik mindenkivel. És férje Vitok Pál, a tisztakezű, megöli. Nem tehet mást." Valóban gyilkossággal fejeződik be a dráma? S ki, kit fog megölni ebben a kirmi-színműben? Vajon Fejes Endre valóban "krimit' írt? Nem, szó sincs róla: az ismert, nagy sikerű író nem kalandról, bűntényről mesél, hanem sokkal izgalmasabbról: életünkről, a valóságról, a máról. S mennyi mindent sűrített három felvonásban: munkások igazáról, generációs ellentétekről, öregek-fiatalok erkölcsiségről, a nemiség, a párválasztás bonyolultságáról, kiagyalt szituációnak a valósággal szembesítéséről és legfőképpen az alkotás gyötrelmes-fenséges folyamatáról. Nem Cserepes Margit, nem Vitok Pál a főszereplő - hanem maga az Író, aki korlátlan parancslóként mindent megtehet képzeletszülte hőseivel, de két bűnt nem követhet el: nem lehet unalmas és főleg nem lehet hazug. Ha valóban Író.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

William Shakespeare - Négy ​dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sumonyi Zoltán - Magyar ​Messiások
Janus ​Pannonius és Mátyás király, Pázmány Péter s ifjú tanítványa, Zrínyi Miklós, Kazinczy és Batsányi a főhősei a kötetben szereplő három verses drámának, amelyekben a drámaiságot nem a színpadi események, hanem a szellemi hadszíntéren vívott csaták szolgáltatják. Nézetek és eszmények csapnak össze, politikai és emberi hitvallások s a helytállás különböző módozatai ütköznek egymással a magyar történelem oly századaiban, amikor a cselekedeteknek határt szab a honi értetlenség vagy a külföldi reakció. Koruknál messzebbre tekintő emberekről szólnak e darabok, akiknek személyes tragédiáját éppen széles látókörük okozza: nézeteik legfőbb, legfontosabb részét nem értik meg a többiek. Pázmány élete alkonyán ébred rá: a fiatal Zrínyi félreértette tanításait, s nem ismeri fel a magyarság létét fenyegető veszedelmeket. Janus Pannoniusnak is rá kell döbbennie: Mátyás megtagadta, távlatos elképzeléseik különbözősége alapvetően szembeállította őket egymással. Kazinczy erkölcsi erejét kettős teher teszi próbára: miként lehet töretlen gerinccel szembeszállni az elnyomókkal, s vállalni a forradalmi eszméket ugyanakkor, amikor e gondolatokat tartásuk vesztett, méltatlan emberek is terjesztik.

George Bernard Shaw - Szent ​Johanna
1429. ​A százéves háború javában tart, bár a szembenálló felek harci kedve megkopott, összecsapás helyett inkább fosztogatnak, foglyokat ejtenek, akiket váltságdíj fejében szabadon engedhetnek. De megjelenik egy lány, Jeanne D'Arc, és minden megváltozik. Pedig nem mond sokkal többet annál, mint hogy támadni kell, menni előre és hinni a győzelemben - mert vele van Isten. És valóban mintha csoda történne: felszabadul Orléans, a francia csapatok szinte akadálytalanul haladnak. Jeanne megkoronázza a trónörököst. De ezután szinte egyedül marad. Sorban pártolnak el tőle azok, akik sokat köszönhetnek neki. A francia nemességnek terhére van, hiszen csorbult hatalmuk Jeanne megjelenése óta. Az újdonsült király örül, hogy van legalább egy kis országrész, amin uralkodhat, ezért abba akarja hagyni a háborút. És talán az is eszébe jut, hogy ha Jeanne koronázta királlyá, akkor meg is foszthatja a tróntól. Az egyház fél befolyása elvesztésétől. Jeanne azt mondja, hogy Isten angyalokon és szenteken keresztül szól hozzá - márpedig a közvetítő szerepét az egyház szeretné magának megtartani. A francia katonákon és népen kívül leginkább az angol katonák hisznek abban, hogy Jeanne-t égi erő segíti. Az angol hadvezetés könnyen szót ért a franciákkal: egyszerűen megveszik tőlük a lányt. Pedig a francia királyi udvar és főpapság tudja: ha Jeanne az angolok kezébe kerül, halott. Jeanne D'Arc 1431-ben, máglyán halt meg. Nem feladatunk eldönteni, mik voltak és honnan jöttek a hangok, amelyeket Jeanne hallott. Egyszerű falusi lány volt, akit a hite tett különlegessé. Nőnek született, de ő nem fogadta el azt a sorsot, amit a társadalom és az írott, íratlan, de ember alkotta szabályok diktáltak neki. Hitt a saját erejében, és abban, hogy cselekednie kell. Kínhalált kellett halnia - az arc nélküli hatalom erre ítélte.

Agatha Christie - Charles Osborne - Feketekávé
Eredeti ​cím: Agatha Christie’s Black Coffee adapted as a novel by Charles Osborne Agatha Christie első eredetileg is színpadra írt három felvonásos darabjában (londoni bemutatója 1930. december 8-án volt) Hercule Poirot és Hastings kapitány meghívást kap a híres angol fizikus, Sir Claud Amory surreyi házába, ahol az illető éppen az „atom” bombázásával kísérletezik. A meghívás oka, lévén a szereplők kiléte, egészen biztosan nem egy-két kellemes, pihenéssel és csevegéssel eltölteni kívánt nap, hanem annál sokkal komolyabb. A tudós ugyanis attól tart, hogy valaki el akarja lopni találmányát, vagyis egy olyan robbanószer képletét, amely döntő fontosságú lehet egy esetleges Angliát is érintő háború kimenetelét illetően.

Baka István - Szekszárdi ​mise
A ​kötet négy írása közül három a líra és az epika határvidékéről, a prózaírás költői ágáról fakad: egy kisváros prózai, sőt már-már fokozhatatlanul prózai világában (például egy kamasz lusta, eltompult vasárnap délutánjában) egykedvű valószínűséggel jelenik meg a Jóisten, a Sátán vagy éppen Krisztus, persze álöltözetben. A kötetet záró mesejáték is költők drámáival tart rokonságot: A Csongor és Tündé-vel, Weöres Sándor Holdbéli csónakosával, Kiss Anna bábjátékaival. A címadó Szekszárdi mise azonban cselekményét és szövését tekintve nem utal vissza írójának eredendően költői alkatára: színtiszta próza - kisregény. Modellje egy valaha létezett szekszárdi amatőr zenész: Séner János, aki Liszttel szinte egy napon született, ugyanúgy német gazdatiszt fiaként, mint a világhírű génius, s ezért a "fenséges Liszttel párhuzamos pályán induló életében inkább volt kész a Kiválasztott szolgálatára való elrendelést látni, mintsem hogy az Úr gúnykacaját kelljen kihallania belőle, ki őt - bár silány sorsra szánta - a nagyság benne is meglévő, de másban megvalósuló jeleivel kicsúfolta volna." Ez az árnyéklét sokat elárul a hamvába holt vidéki tehetség kínjairól, melyek mértéke nem tart arányosságot az esetleg (vagy akár bizonyosan) kisebb rátermettséggel, ahogy Liszt sem tarott be semmiféle arányosságot, amikor figyelemre sem méltatta Szekszárdon jártában az ablaka alatt éjjelizenélő dalárda rajongó karnagyát és zeneszerzőjét, aki pedig mégiscsak művész volt, kétségtelenül.

Friedrich Schiller - Három ​dráma
Friedrich ​Schiller (1759-1805) a francia forradalom kortársaként a szabadságeszme talán legnagyobb költője volt. Hogy a szabadság milyen sokféle és milyen végzetes is lehet, azt tanúsítják klasszikus drámáinak hősei: Franz Moor, a haramia, Ferdinánd, az ármányok ellen küzdő szerelmes, Don Carlos királyfi és barátja, Posa Márki, Wallenstein, a hadvezér, Stuart Mária, a fogságba esett királynő és Tell Vilmos, a népvezér.

Friedrich Schiller - Ármány ​és szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sütő András - Egy ​lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán
Az ​Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye alapján született, mely az egyén és a hatalom konfliktusának, az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának példázata. Kolhaas története az "eszelős" jogérzet drámája. Az, ami e mintaszerűen törvénytisztelő és krisztusian jámbor lókereskedő már-már idillikus hétköznapjait feldúlja, voltaképpen egy apró, jogsértő affér. Kolhaas Mihály lókereskedő üzleti útjáról hazaérkezik családjához. Szolgája, Herse majd később követi. Házában leli Nagelschmidtet, legjobb barátját, aki üldözői elől menekült ide. A két férfi összevitatkozik, mert a barát a nemrég megvert Münzer Tamás tanainak és a népi mozgalomnak szenvedélyes híve és ezért üldözik, Kolhaas pedig Luther híveként türelemre, keresztényi alázatra, szeretetre inti barátját. A viszontlátás családi örömének és a baráti összeszólalkozásnak a tronkai vámos megjelenése vet véget, aki 50 garast követel a tronkai báró nevében, különben Kolhaas lovát nem hajlandó átengedni birtokán. A lókereskedő ugyan jogtalannak tartja a követelést, de hajlandó kifizetni a vámot, csak hogy lovai végre hazaérkezhessenek. De csak Herse szolga érkezik meg, ő is félig agyonverve. Kolhaas a törvénytisztelő törvényes orvoslást keres panaszára, s így kerül végül szembe a törvénnyel. Egy folyamodványt akar eljuttatni a választófejedelemnek, amelyben összefoglalja panaszát. Nem elsősorban két lováért küzd, hanem a jogtiprás ellen, amely büntetlenül hagyja az önkényeskedőt, s a törvényes rend helyreállítását akarja kikényszeríteni. A folyamodványt felesége, Lisbeth viszi Berlinbe, de amikor át akarja nyújtani a fejedelemnek, annak egyik testőre halálra sebzi. Betelik a pohár, Kolhaas a pör folytatása helyett vérbosszút fogad, hogy törvény híján maga vegyen elégtételt Vencelen. A feudális önkényurak rettegett ellenfele lesz, váraikat feldúlja, szörnyű bosszút esküszik. Már-már úgy tűnik, semmi sem tartóztathatja fel, amikor a tronkai várban váratlanul Luther Mártonnal találja szemben magát. Luther, akit Kolhaas mesterként tisztelt, végül ráveszi a lócsiszárt, hogy vesse alá magát a választófejedelem és a császár igazságszolgáltatásának: így kerül végül bitófára.

Sütő András - Három ​dráma
Szerző ​három drámát nyújt át kellő tisztelettel a kegyes-kegyetlen olvasónak is, miután a színházi nézőközönség meggyőzte őt arról, hogy fáradozása talán nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha némelyek szerint a világról, emberi létünkről immár csak ironikusan, szatirikusan vagy éppenséggel kiábrándultan lehet valamit mondani. E kötet szerzője nem tekinti jogosnak - és indokoltnak - a kinyilatkoztatást, miszerint erről vagy amarról csak így vagy amúgy lehet már szólani. Esztétikákon innen és túl az írói megnyilatkozásnak örök meghatározója marad a kényszer, az egyetlen ihlető Múzsa, amelynek ölelő karjait rég elfelejtettük, mert régen nem ringat már, hanem fojtogat inkább költőt és drámaírót egyaránt a század konfliktusaival. Három dráma: az emberi történelemnek három pillanatából, a múltból felidézve, az egyetlen lehetséges látószög alapján, amely a jelené, hisz tulajdonosai vagyunk minden idegszálunkkal. Ilyenformán a történelembe és mitológiába költözöttek - a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva - olyan szem sugarán vonulnak keresztül, amely óhatatlanul rájuk veti a jelen tapasztalatainak fényét-árnyékát. Viszonzásképpen ezt teszik maguk is, annak igazolásképpen, hogy a múlt, a Megtörtént: bennünk lakozik, amiként mi is táplálékai vagyunk az étvágytalansággal sosem vádolható jövendőnek. E hármas egységben élve a már említett kényszer parancsára vizsgáljuk magunkba a történelmet s lehetséges útjainkat a történelemben. Mert végül is az a fontos: hátunkon a múltnak terheivel merre tartunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a reménység jelei?

Covers_229525
elérhető
2

Pierre Corneille - Cid
1636-ban ​volt a Cid bemutatója. A szerzőt viharos ünneplésben részesítették. Richelieu, a vaskezű kardinális, aki a politikai dicsőség mellett drámaírói babérokra is vágyott, féltékenységében ingerült támadást indított Corneille ellen. Sikertelenül! A közönség az Akadémia hivatalos becsmérlése ellenére megérezte, hogy a darab remekmű; és a francia nép mind a mai napig ünnepli, nemzeti drámájának tartja. Joggal! Hiszen nemcsak a színpadi mű ragyogó szerkezete, az erkölcsi erő megrendítő ábrázolása, a nagyszerűen épített monológok ékesszólása ragad meg mindenkit, hanem lángra lobbantja a nézőben vagy olvasóban a hazaszeretet nemes érzését is. Ezzel lelkesítette magát a francia öntudat történelme nehéz éveiben, úgy, ahogyan népünk is akkor köszöntötte a legdübörgőbb tapssal a Bánk bán-t, amikor függetlenségét fenyegette veszély.

Sütő András - Advent ​a Hargitán
Az ​Advent a hargitán komor tónusú, balladikus ihletésű dráma, mely szintén az ellenpontozásra épül. A Vidám sirató... farsangi vigalmát itt az adventi várakozás dermedt csöndje váltja föl. Bódi Vencel messzire szakadt övéit várja haza a havasra, hiába. A dramaturgiai ellenpontot ezúttal két fiatal tiszta szerelme, örömre készülő élete jelenti, ők lesznek az elhagyott öregember lelki gyermekei. Ám az egymásra találás sem hozhatja el a földi boldogságot, mert "elátkozott nép gyermekeiről csak a holtak beszélnek". A 20. századi kelet-közép-európai sorsdráma - és a nemzetpusztulás víziója - Sütő dramaturgiájában magába sűríti a néphagyományok misztikáját éppúgy, mint az író modern szimbolizmusát, a népköltészet balladai ihletését és a nagy gondolkodók panteizmusát, a lélektani realizmust és az elvonatkoztató ábrázolást. S mindeme eszmék, motívumok az író utolérhetetlen nyelvi erejével szólalnak meg.

Bertolt Brecht - Koldusopera
"A ​nagy sikert a Koldusopera (Dreigroschenoper, 1928) című zenés darab hozta meg Brechtnek. John Gay 18. századi darabja szolgáltatta hozzá a mesét és a figurákat, amint általában véve jellemző volt Brechtre, hogy témáit másoktól kölcsönözte. Számos darabja csak átdolgozás volt, de persze éppen az átdolgozás hogyanján volt bennük a hangsúly. A Koldusopera hőse, Macheath - az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi - nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló”, fehér kesztyűs mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének. (...) A Koldusopera kihívóan pimaszul és maradandó érvénnyel hirdeti a polgár leplezett és a bűnöző nyílt rablásának lényegi azonosságát, és ez részben azoknak az ironikus dalbetéteknek, songoknak köszönhető, amelyek egyrészt az „opera”-jelleget parodizálják, másrészt a történtek csúfondáros-keserű tanulságait fogalmazzák meg. Zenéjüknek, amelyet Kurt Weill szerzett, nagy része volt a Koldusopera világsikerében." (Fazekas Project)

Sean O'Casey - Vörösbe ​fordul a csillag
Sean ​OCasey 1884-ben született Dublinben. Munkásifjúként részt vett osztályának szakszervezeti küzdelmében és népének függetlenségi harcában, része volt az 1916. évi felkelésben is. Korai drámáinak realizmusától később az expresszionizmus irányába tér el. Szigorú társadalomkritikája különösen a két világháború között megjelent színműveiben bontakozik ki. Magyarországon eddig csak 1925-ben megjelent Juno és a páva című darabját adtuk ki. Legjelentősebb művei: Az eke és a csillagok (1926). Az ezüst serleg (1928), A kapukon belül (1934), Vörösbe fordul a csillag (1940), Piros rózsákat adjatok (1942).

Henrik Ibsen - A ​vadkacsa
Henrik ​Ibsen (1828-1906) méltatói G. B. Shaw-tól Lukács Györgyig egyetértettek abban, hogy A vadkacsa, ez a "csodálatos tragikomédia", a nagy norvég drámaíró munkásságának egyik legjelentősebb fordulópontja. "...Ez az új darabom - írta Ibsen - bizonyos szempontból kivételes helyet foglal el színműveim között; módszerében sok tekintetben különbözik az előzőektől...A vadkacsa talán új ösvények felderítésére ösztönöz majd néhány fiatal drámaírót, és ezt kívánatos eredménynek tartom." A darab 1884-ben jelent meg nyomtatásban, 1885. januárban volt norvégiai ősbemutatója, és a századfordulóig már bejárta Európát. Magyarországi ősbemutatójára 1906-ban került sor, a Thália színpadán, Lukács György fordításában. A kényes társadalmi témákat boncoló, modern pszichológiájú dráma napjainkban is kedvelt darabja a színházaknak, hazájában és külföldön egyaránt.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Covers_118540
Mai ​angol drámák Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Mai ​angol drámák
Wesker-Behan-Pinter-Arden-Mortimer-Osborne-Beckett

Kollekciók