Ajax-loader

'dráma (műnem)' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


William Shakespeare - Coriolanus
A ​közfelfogás szerint a sikeres hadvezért a heroikus gőg dönti romlásba; emiatt nem való népvezérnek, s amikor a politikai porondon kudarcot vall, ez fordítja szembe hazájával. Shakespeare azonban másként ítél, mert más problémát tárgyal: ő a fusztráció tragédiáját dolgozza föl. Coriolanus "római jelleme" gépiesen funkcionális, mint a pályára állított versenyzőé, aki annyiban önmaga, amennyiben rekorderedménnyel legyőzi ellenfelét. Erre az egyetlen feladatra trenírozták, ezt a támadóösztönt trenírozta bele az anyai nevelés. Egyébként infantilisan jófiú, csak akkor érzi jól magát, ha kötelességét teljesíti. S mivel egymásnak ellentmondó parancsot kap, elbizonytalanodik, elvadul, tönkremegy. A cinizmus és fanatizmus zűrzavaros katasztrófa-politikájában elégtelen vezérelv a szolgálati becsület: bajnokát a rómaiak kivetik maguk közül, mert nem hajlandó kompromisszumra, a volszkok pedig csapdába csalják és végeznek vele, mert kompromisszumra hajlott. Az etikai abszurdumból dramaturgiailag az következik, hogy a levitézlett harcos megkapja a végtisztességet - ellenségeitől.

Berg Judit - Rumini ​Ferrit-szigeten
Amikor ​a Magyar Színház felkérte Berg Juditot, hogy írjon színdarabot Rumini kalandjaiból, az írónő rögtön egy egészen új Rumini-kalandot írt meg. Szegény Rumini már a történet elején pórul jár: egy rablóbanda támadja meg a Szélkirálynőt, amire egyedül ő vigyáz. Azonban a hajósinas a rakomány helyett a saját, varázstárgyakkal tömött zsákját őrzi. Persze a kapitányt ez nem hatja meg, Rumininek, Negró közbenjárására, el kell hagynia a hajót. De nem azért ő a legtalpraesettebb egér a világon, hogy lemaradjon a hajóútról: potyautasként szökik vissza, ami számos mulatságos bonyodalom okozója. Még szerencse, hogy ott van Rumini, ugyanis a Szélkirálynő hamarosan igen nagy bajba keveredik, amikor a gyönyörűséges, üldözött ferritkirálylány a hajóra pottyan. Végül nem csak a ferriteket kell Rumininek és Csincsilinek a gonosz lepkéktől megmenteni, de a hajó teljes legénységét is. A lebilincselő történet nem véletlenül megy hónapok óta telt házzal a Magyar Színházban – ráadásul most a drámakötet is színes lesz: Kálmán Anna gyönyörűen megformált és kifestett rajzai a Rumini-sorozat egyedi darabjává teszik a kötetet, amely alkalmas bevezetés a drámaolvasásba.

Sütő András - Egy ​lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán
Az ​Egy lócsiszár virágvasárnapja Kleist Kolhaas Mihály című kisregénye alapján született, mely az egyén és a hatalom konfliktusának, az emberi tisztesség kiszolgáltatottságának példázata. Kolhaas története az "eszelős" jogérzet drámája. Az, ami e mintaszerűen törvénytisztelő és krisztusian jámbor lókereskedő már-már idillikus hétköznapjait feldúlja, voltaképpen egy apró, jogsértő affér. Kolhaas Mihály lókereskedő üzleti útjáról hazaérkezik családjához. Szolgája, Herse majd később követi. Házában leli Nagelschmidtet, legjobb barátját, aki üldözői elől menekült ide. A két férfi összevitatkozik, mert a barát a nemrég megvert Münzer Tamás tanainak és a népi mozgalomnak szenvedélyes híve és ezért üldözik, Kolhaas pedig Luther híveként türelemre, keresztényi alázatra, szeretetre inti barátját. A viszontlátás családi örömének és a baráti összeszólalkozásnak a tronkai vámos megjelenése vet véget, aki 50 garast követel a tronkai báró nevében, különben Kolhaas lovát nem hajlandó átengedni birtokán. A lókereskedő ugyan jogtalannak tartja a követelést, de hajlandó kifizetni a vámot, csak hogy lovai végre hazaérkezhessenek. De csak Herse szolga érkezik meg, ő is félig agyonverve. Kolhaas a törvénytisztelő törvényes orvoslást keres panaszára, s így kerül végül szembe a törvénnyel. Egy folyamodványt akar eljuttatni a választófejedelemnek, amelyben összefoglalja panaszát. Nem elsősorban két lováért küzd, hanem a jogtiprás ellen, amely büntetlenül hagyja az önkényeskedőt, s a törvényes rend helyreállítását akarja kikényszeríteni. A folyamodványt felesége, Lisbeth viszi Berlinbe, de amikor át akarja nyújtani a fejedelemnek, annak egyik testőre halálra sebzi. Betelik a pohár, Kolhaas a pör folytatása helyett vérbosszút fogad, hogy törvény híján maga vegyen elégtételt Vencelen. A feudális önkényurak rettegett ellenfele lesz, váraikat feldúlja, szörnyű bosszút esküszik. Már-már úgy tűnik, semmi sem tartóztathatja fel, amikor a tronkai várban váratlanul Luther Mártonnal találja szemben magát. Luther, akit Kolhaas mesterként tisztelt, végül ráveszi a lócsiszárt, hogy vesse alá magát a választófejedelem és a császár igazságszolgáltatásának: így kerül végül bitófára.

Örkény István - Élőszóval
"Fejlett ​prózai kézügyességgel rendelkező alkalmi drámaíró vagyok. Úgy félek a színpadtól, mint a tűztől. Van is rá okom..." - írta Örkény István, amikor az Időrendben című életműsorozatban öt színműve megjelent. Mi, olvasók, nézők, ha megértjük is ezt a szorongást, amelyet az írott szó megelevenedésén, hatásának megsokszorozódásán érezhet a szerző, mégsem tartjuk indokoltnak. Az utóbbi években Budapesten és vidéken, majd több külföldi színpadon is osztatlan sikerrel játszották Örkény István darabjait, régieket, újakat egyaránt. Az említett kötet megjelenése után született Vérrokonok, majd később a Kulcskeresők s A holtak hallgatása nemcsak arról győz meg végképp, hogy Örkény István nem alkalmi drámaíró - és a színpad alapos ismerete, a drámai megformálás minden tartalmi és technikai sajátosságának tudása magától értetődik a számára -, hanem arról is, hogy a kockázatmentesebb, hagyományos útról letérve olyan szuverén művészi világot teremtett, amely minden egyes darabban új és új arcát mutatja fel, és mindig közvetlenül hozzánk és értünk szól. Kötetünkben most Örkény István eddig írott valamennyi színművét veszi kezébe az olvasó (Voronyezs, Sötét galamb, Tóték, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők, A holtak hallgatása).

Csurka István - Házmestersirató
Drámák ​- színművek A 70-80-as évek legismertebb színpadi szerzőjének színműveit fogja egybe ez a könyv, tökéletes képet adva annak az időszaknak a gondolkodásáról.

Fejes Endre - Cserepes ​Margit házassága
"Cserepes ​Margit szép lány. Komisz. Kacérkodik mindenkivel. És férje Vitok Pál, a tisztakezű, megöli. Nem tehet mást." Valóban gyilkossággal fejeződik be a dráma? S ki, kit fog megölni ebben a kirmi-színműben? Vajon Fejes Endre valóban "krimit' írt? Nem, szó sincs róla: az ismert, nagy sikerű író nem kalandról, bűntényről mesél, hanem sokkal izgalmasabbról: életünkről, a valóságról, a máról. S mennyi mindent sűrített három felvonásban: munkások igazáról, generációs ellentétekről, öregek-fiatalok erkölcsiségről, a nemiség, a párválasztás bonyolultságáról, kiagyalt szituációnak a valósággal szembesítéséről és legfőképpen az alkotás gyötrelmes-fenséges folyamatáról. Nem Cserepes Margit, nem Vitok Pál a főszereplő - hanem maga az Író, aki korlátlan parancslóként mindent megtehet képzeletszülte hőseivel, de két bűnt nem követhet el: nem lehet unalmas és főleg nem lehet hazug. Ha valóban Író.

Szophoklész - Oidipusz ​király / Oidipusz Kolónoszban
Az ​"Oidipusz király" egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története. Mondották már nemegyszer, hogy ez a legelső "krimi" a világirodalomban. A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király - Oidipusz - nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény. És az derül ki, hogy - bár nem tudott róla - ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját. A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás. Oidipusz itt se hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét. Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre. Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst. Jelen kötet a két Oidipus drámát bocsájtja az olvasók rendelkezésére.

William Shakespeare - Minden ​jó, ha vége jó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Csongor ​és Tünde
,,Csongor ​öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. A boldogság keresése, kutatása adja a darab alaptörténetét, de miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik nagyon is durva, hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, első helyen azonban az ősgonosz, Mirigy.) A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, amely azonban minden inkább, csak nem éteri, elvont, testtelen műalkotás: teli színei, ragyogó részletei, zsúfolt eseménymenete, realista életképei, gazdag humora a leginkább komplex, összetett alkotások közé emeli. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén, stílusában filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve."

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Nagy_sz%c3%adnh%c3%a1zi
Nagy ​színházi siker volt Ismeretlen szerző
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Nagy ​színházi siker volt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_48871
elérhető
1

Göncz Árpád - Mérleg
"Mikor ​e kötet első három darabja megjelent, föltettem magamnak a kérdést: Miért is ír az ember? - Hogy ha cseppfolyós körülötte a világ, megszerkessze a kristályrácsát - adtam meg magamnak, akkor, a választ. Azóta az első háromhoz három újabb játék csatlakozott, s döbbenten látom, hogy a hat, együtt, mennyire kristályrács, s nem is csak a cseppfolyós világé, hanem a magam életéé, a nemzedékem sarkalatos kérdéseire adott válaszaimé. S merthogy egyazon cseppfolyós világban élünk itt tízmilliónyian, szeretném azt hinni, hogy ez a magamnak megszerkesztett kristályrács talán más számára is foghatóbbá teszi, teheti a ... világot. Vagy legalább a lehetséges válaszokat." Göncz Árpád

Katona József - Bánk ​bán
Nem ​túlságosan gazdag drámairodalmunknak világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő csúcsa, szinte egyszeri csodája a Bánk bán. Az író által papírra vetett sorsok - dráma esetében - előadás után kiáltanak. A mű bemutatása aztán visszahat az újabb alkotói szándékra és tettre. Ezért van, hogy a drámairodalom virágzása vagy éppen folytonossága a kor levegőjén és problémáin túl a színházi világ és a közönség nélkül aligha képzelhető el. Ahogy bő regénytermés olvasók nélkül nem lehetséges. Egy-egy mű igen, de a műfaj meghatározó jelenléte nem. Katona József (1791-1830), a kecskeméti takácsmester fia, a pesti jogi egyetemre fölkerülve a színházi világ vonzásába került. Nem a jogi pálya, a színpad, az írás volt számára elsődleges. Amikor évekkel később megkeseredve visszatért szülővárosába, a hivatalnoki lét vált elsődlegessé: gyakorlatilag fölhagyott az irodalmi munkássággal. A színház szerelmese, mint egy drámai hós a némaságot választotta, hogy aztán korai, örök némaságával az utókorra testálja varázspálcáját, a magyar irodalom gyöngyszemét, a Bánk bánt. Az ismert, de igazán nem elismert Katona József írói nagysága csupán halála után hosszú évekkel vált egyértelművé. Kétségtelen, hogy fő művéhez méltó és minőségben hasonlatos alkotás nem került ki tolla alól. Ám számos, nem csupán az irodalmi és színházi élet szempontjából, hanem önnön írói világa és fejlődése miatt is fontos mű alkotója, Igen sok, a korban divatos német darabot ültetett át magyarra; több mint tíz saját drámát írt. Katona minden sora összefüggésben van a Bánk bánnal. Olyan értelemben legalábbis, hogy minden műve mögött egy érdekes és súlyos személyiség rejlik. A drámafró nem tud önmagánál, személyisége lehetőségénél súlyosabb alakot teremteni! Bánk tehát Katona és Katona Bánk.

Pierre Corneille - Jean Racine - Cid ​/ Phaedra
Cid, ​Phaedra

Jean Cocteau - Vásott ​kölykök
Olyan ​életművész és szerepjátszó, aki állítólag művein csak tehetséggel, az életén viszont lángésszel munkálkodott. Ha van titka, azt talán a költő-gyermek-bolond hármassággal lehetne jellemezni, mintegy a művészetté emelt infantilizmus embere. Az újító Cocteau felfedezte a klasszikus drámát, s a lényegábrázolás kísérletével ösztönözte a modern színházat is a tragédia szellemének feltámasztására. 1929-ben mindössze három hét alatt megírta egyik legértékesebb művét, a Rettenetes gyerekek / Vásott kölykök / Veszedelmes Éden címmel magyarra fordított Enfants terribles regényt vagy nagy novellát, amelynek Márai Sándor is lelkes olvasója volt.

Sütő András - Három ​dráma
Szerző ​három drámát nyújt át kellő tisztelettel a kegyes-kegyetlen olvasónak is, miután a színházi nézőközönség meggyőzte őt arról, hogy fáradozása talán nem volt hiábavaló. Még akkor sem, ha némelyek szerint a világról, emberi létünkről immár csak ironikusan, szatirikusan vagy éppenséggel kiábrándultan lehet valamit mondani. E kötet szerzője nem tekinti jogosnak - és indokoltnak - a kinyilatkoztatást, miszerint erről vagy amarról csak így vagy amúgy lehet már szólani. Esztétikákon innen és túl az írói megnyilatkozásnak örök meghatározója marad a kényszer, az egyetlen ihlető Múzsa, amelynek ölelő karjait rég elfelejtettük, mert régen nem ringat már, hanem fojtogat inkább költőt és drámaírót egyaránt a század konfliktusaival. Három dráma: az emberi történelemnek három pillanatából, a múltból felidézve, az egyetlen lehetséges látószög alapján, amely a jelené, hisz tulajdonosai vagyunk minden idegszálunkkal. Ilyenformán a történelembe és mitológiába költözöttek - a képzelet aranytrombitáinak szaván elindulva - olyan szem sugarán vonulnak keresztül, amely óhatatlanul rájuk veti a jelen tapasztalatainak fényét-árnyékát. Viszonzásképpen ezt teszik maguk is, annak igazolásképpen, hogy a múlt, a Megtörtént: bennünk lakozik, amiként mi is táplálékai vagyunk az étvágytalansággal sosem vádolható jövendőnek. E hármas egységben élve a már említett kényszer parancsára vizsgáljuk magunkba a történelmet s lehetséges útjainkat a történelemben. Mert végül is az a fontos: hátunkon a múltnak terheivel merre tartunk? A derengő horizonton hol fényesebbek a reménység jelei?

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

Nyikolaj Vasziljevics Gogol - A ​köpönyeg / A revizor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thomas Otway - A ​megóvott Velence
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

%c3%96rsi_ferenc_zr%c3%adnyi
elérhető
0

Örsi Ferenc - Zrínyi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fizikusok
A ​fizikusok Ismeretlen szerző
elérhető
6

Ismeretlen szerző - A ​fizikusok
Kötetünk ​hosszmetszetét adja az európai dráma fejlődésének, a század elejétől a 60-as évekig. Az 1902-es Éjjeli menedékhely-ben Gorkij torokszorongató realizmussal tárja fel a társadalom elesettjeinek vegetálását - életnek ez már aligha nevezhető. A dráma nyolc évtized múltán sem vesztett modernségéből - tanúsítja az is, hogy szinte állandóan műsoron tartja a színház, és teszi közzé a könyvkiadás. Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című történelmi játéka a harmincéves háború ürügyén minden háború elaljasító, testet-lelket ölő terrorjára hívta fel az emberiség figyelmét a második világháború küszöbén. Arthur Miller az Ügynök halála című drámája 1949-ben jelent meg az Egyesült Államokban - egy jellegzetes amerikai kispolgári család csendes kálváriájának a realista hagyományokon nevelkedett, de a modern színpad lehetőségeivel bőségesen élő megjelenítése. Samuel Beckett Godot-ra várva című 1952-es színműve az "abszurd dráma" egyik iskolapéldája - s a modern ember szorongásainak és - mindennek ellenére - reménykedésének bravúros foglalata. A kötetzáró és egyben címadó darab a svájci Friedrich Dürrenmattnak, ennek a szellemes színpadi varázslónak és szóbűvésznek szatírába öltöztetett figyelmeztetése: Emberiség, vigyázz!

Mész Lászlóné - Mai ​magyar drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nema_levente
A ​néma levente Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​néma levente
A ​kötet tartalma: Bródy Sándor: A tanítónő; Heltai Jenő: A néma levente; Molnár Ferenc: Játék a kastélyban; Füst Milán: Boldogtalanok; Tamási Áron: Énekes madár. A szöveget gondozta, az életrajzi és tárgyi jegyzeteket készítette: Blastik Noémi, Győrei Zsolt, Ruttkay Zsófia, Trecsényi Katalin, Világos Beatrix.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​magyar szellem egyik halhatatlan alkotása szárnyal fel ebben a könyvben az olvasó előtt. Dráma - megrázó jelenetekkel; filozófia - mély gondolatokkal; költészet - az emberszemlélet és társadalombírálat fenséges hangfutamaival. A kérdés az: mi az emberiség életének végső célja? A felelet: az ember vagy önmagának él vagy embertársainak, de boldog nem lesz egyik esetben sem, mert saját érdekeinek önző hajszolása éppen úgy nem elégíti ki, mint ahogyan elbukik akkor, ha embertársai javának szenteli életét. Elbukik vagy boldogtalan lesz; be kell látnia, hogy minden küzdelme hiábavaló; végtére mégis megsemmisül az emberiség. Még arra a kérdésre sem kap feleletet, miért él a földön és lesz-e vergődéseinek jutalma a túlvilágon? Vigasztalan a mult, kétségbeejtő a jövő.

Sütő András - A ​szuzai menyegző
"Tízezer ​vőlegény, tízezer menyasszony! Élükön Nagy Sándor, Dareiosz lányával. A Dávid-leánykák levetették parittyájukat, hogy Mithrasz-vonásokkal keverten Niké-arcú gyermekeket szüljenek az új birodalomnak, amelyet létrehozója nem hazának, hanem kohónak szánt; olvasztókemencének az egység érdekében. Katonáinak ugyanis nem a fülükbe súgta, hanem megparancsolta, hogy perzsa nőket vegyenek el feleségül. A parancs hallatára magamban Szuzát gyászba borítottam. Hiszen azokat a hölgyeket nem megkérték, hanem - a szónak csöppet sem pajzán értelmében - összefogdosták. A puszta tény - a király hiteles parancsa - aprólékos igazolás nélkül is elbírja az utókor feltételezését: az erőszak valamennyi változatát." Így írt az emlékezetes - és félelmetes - szuzai menyegzőről Sütő András, amikor tíz esztendeje Perszepoliszban járva a táj és a nép fölidézte benne Nagy Sándor kudarcot vallott egykori kísérletét. A kitűnő erdélyi író először egy nagyszerű esszében - a _Perzsák_-ban - gondolkodott el a beolvasztás tragikumáról, most pedig színműben írta meg: _A szuzai menyegző_ feszült, fordulatos drámája, egy görög férfi meg egy perzsa lány költői szerelmének története annak példázata, hogy a cezaromániás vezérek kényszere sem bír a népek és a jogait védelmező egyéniség szabadságvágyával.

Hans Magnus Enzensberger - A ​havannai kihallgatás
1961 ​áprilisában kubai emigránsok az amerikai titkosszolgálat szervezésében és támogatásával partra szálltak Kubában, hogy megdöntsék Fidel Castro forradalmi rendszerét. Az ellenforradalmi vállalkozás 72 óra alatt összeomlott, és a győzelem nyomán Castro a maga nemében egyedülálló válaszra szánta el magát: az elfogott főkolomposokat nyilvános "össznépi" tárgyaláson hallgatták ki, s a bírák és a vádlottak párbeszédeit a televízió "egyenesben" közvetítette. Enzensberger, aki költőnek indult, de az utóbbi évtizedben mindinkább a dokumentumirodalom maga teremtette formái felé fordult figyelmével, hosszabb időt töltött Kubában, és munkatársak segítségével összegyűjtötte a "havannai kihallgatás" teljes dokumentációs anyagát. Ebből az anyagból állította össze nehezen meghatározható műfajú művét, amely előadható ugyan színpadon is, mint például Peter Weiss vagy Hochhuth dokumentumdrámái, de mégsem egyszerűen dráma, még csak nem is hagyományos értelemben vett irodalom, hanem újfajta kísérlet irodalom és cselekvés, írás és hatás egységének visszahódítására; a változatlanul aktuális politikai problematikán kívül az írástudói felelősségérzetnek e formateremtő megnyilvánulása is aktualitást kölcsönöz Enzensberger könyvének.

Covers_377699
elérhető
0

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Molière - Le ​Tartuffe / Tartuffe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rivalda_78-79
Rivalda ​78-79 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Rivalda ​78-79
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molière - Nők ​iskolája
1662. ​december 26-án került színre először, s a következő húsvétig majd rövid megszakítással augusztusig műsoron maradt. 1663 húsvétjáig harmincegyszer adták elő. Moliére életében összesen nyolcvannyolcszor. Az udvar már januárban megnézte, s a királyi pár állítólag "oldalát fogta a kacagástól". Moliére újabb sikere, egyre izmosodó tehetsége azonban nemcsak elismerést szerzett, hanem ellenséges támadásokat is váltott ki. Utánzással, plágiummal vádolták, a darabot bohózatnak minősítették, stílusát laposnak, verselését sántítónak találták. Megvádolták Moliére-t, hogy nem tiszteli a szent és sérthetetlen irodalmi szabályokat, összekuszálja a műfajokat, kigúnyolja a tízparancsolatot. A viták hevében a király Moliére pártjára állt, ő pedig felbátorodva két egyfelvonásossal, a "Nők iskolájának kritikájá"-val s a "Versailles-i rögönzés"-sel válaszolt ellenfeleinek.

Kollekciók