Ajax-loader

'1956' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kopácsi Sándor - Életfogytiglan
Kopácsi ​Sándornak, az 1956-os forradalmi Nemzetőrség helyettes parancsnokának, Budapest rendőrfőkapitányának önéletrajza végre magyar kiadásban is megjelenik. A könyv eredetileg a Méray Tibor szerkesztette franciaországi Irodalmi Újság sorozatban jelent meg először. Ezt megelőzően már 1975-ben francia, azután egy sor más idegen nyelvű kiadás látott napvilágot. Ez év májusában az angol olvasóközönség is kézbe vehette. Igen jó sajtóvisszhangja volt. Graham Greene ezt írta róla: Figyelemre méltó beszámoló Magyarország 1956-os szovjet lerohanásáról. Egy teljesen új képet kaptam a megszállás körülményeiről, az azt követő eseményekről és a benne szerepet játszó személyekről.

Fábián Janka - A ​könyvárus lány
A ​tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként az ötvenes évek Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki. Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamasz lány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával. Julcsi-Julie-nak már otthon, Magyarországon is nagy vágya volt, hogy egyszer könyvesboltja lehessen. Vajon az álmok hazájában, Amerikában ez az álom is valóra válik?

Salgó László - A ​szuezi háromszög 1956
1956. ​október 23. Sévres. Párizs elővárosában megkezdődik a francia-angol-izraeli titkos csúcstalálkozó. Hosszú habozás után London megbízottja is aláírja a zöld jelzést biztosító szerződést: október 29-én Izrael hadereje megindulhat a Szuezi-csatorna irányába. Algírban a fegyveres felkelés sikereit kétségbeeséssel figyelő francia telepesek sajtója, rádiója egyetlen szempontból értékeli az eseményt: úgy vélik, elérkezett a leszámolás legkedvezőbb pillanata az immár közel két esztendeje tartó algériai háború fő felelősének tekintett Nasszer Egyiptomával. - A francia kormány azt remélte, hogy Nasszer bukása esetén legkésőbb nyolc nap múltán a felkelés Algériában befejeződne - összegezte álláspontjuk hátterét Konrad Adenauer, az NSZK kancellárja. Milyen előzmények, milyen észak-afrikai és kelet-európai összefüggések hatására, milyen információk birtokában hagyta hirtelen figyelmen kívül Párizs és London azt a washingtoni véleményt, hogy a november 6-i elnökválasztás előtt ellenez minden katonai akciót szuez térségében? Azután pedig - a Párizsnak, Londonnak, Tel Avivnak küldött szovjet jegyzéket követően - milyen váratlan következmények miatt kényszerült e keserves kifakadásra, immár Port-Szaídban a szuezi intervenció francia főparancsnoka, Beaufre tábornok: - Micsoda barmok! Ezek (a francia és az angol kormány) akkor hagyatják abba, amikor támadni kell... Mi történt a totális szuezi győzelem előtti 24. órában?

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Köztársaság ​tér 1956
A ​fegyveres ellenforradalmi csoport 1956. októbert 30-án reggel támadást indítottak a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza ellen. A kora délutáni órákban elfoglalták a pártházat. A könyv e néhány óra történetével, a drámai és tragikus eseményekkel és azok jelentőségével foglalkozik. Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve sokrétű dokumentumanyag alapján bizonyítja, hogy a legjelentősebb ellenforradalmi csoportok és vezetőik tudatos és átgondolt, előre kitervelt támadást intéztek a pártház ellen azzal a céllal, hogy a rendszer védelmében fegyveres harcot szervező erők egyik központját felszámolják. A könyv sorra veszi és bemutatja a pártbizottság ostromában részt vett Corvin közi, Baross téri, Kilián-laktanyai, Széna téri csoportok létrejöttét, kialakulásuk történetét, szociális összetételüket, az ellenforradalomban játszott szerepüket. Külön foglalkoznak a szerzők a pártház alatti állítólagos börtönkazamatákról terjesztett provokatív hírekkel és a börtönök feltárására folytatott ásatásokkal. Dokumentumokkal bizonyítják, hogy az ellenforradalmárok e nagyarányú és átgondolt provokáció kibontakoztatását összekötötték a gátlástalan tömeghisztéria felkeltésével abból a célból, hogy országosan leszámolhassanak a népköztársaságot védő erőkkel. Mi történt a pártházban? Kik követtek el árulást? Milyen erőkkel, fegyverekkel rendelkeztek a védők? Milyen szerepet játszottak a segítségükre küldött harckocsizók? Mi történt a védőkkel a ház elfoglalása után? - A szerzők e kérdések mindegyikére részletes választ adnak. Az események tükrében tárgyalják Nagy Imre és a körülötte tömörülők szerepét. Feltárják a székház elfoglalása és az október 30-a után bekövetkezett további ellenforradalmi események közötti összefüggéseket, a fegyveres csoportok további erősödését, a különböző jobboldali és szélsőjobboldali pártok létrejöttét, a hatalmi szervként fellépő bizottságok megalakulását és tevékenységét. Krónika ez a könyv, s ugyanakkor emlékeztető is; felidézi a szennyes ellenforradalmi áradattal szembeszálló forradalmárok alakját, azoknak a hősi helytállását, akik életüket is hajlandók voltak a szocialista hazáért feláldozni.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.

Moldova György - Sötét ​angyal
Moldova ​György ötvenhatos regénye a forradalom utáni éveket megrázó emberi sorsok tükrében ábrázolja, az utcai harcokban részt vevő Válent Csaba plasztikusan festett, árnyalt alakján keresztül. A forradalom leverése után diáktársaiból ellenálló csapatot szervező, egyébként viszonylag jó módú, középosztálybeli fiú (apja, egyetemi tanár, tipikus állását féltő kispolgár) egyre jobban elszigetelődik társaitól, családjától. Érzi: ötvenhatban minden visszavonhatatlanul megváltozott. Egy iskolai rendezvényen szórólapterjesztés közben lefülelik, kiderül, mindent tudnak róla, de vallatótisztje rokonszenvének, és az őt lebuktató Öry Éva mentő vallomásának köszönhetően csak két évi javító-nevelő intézeti munkára ítélik. Itt azonban a köztörvényes elítélt kamaszok durvasága elviselhetetlenné teszi rabságát, csupán a gondozónő, Vali szerelme jelent számára kiutat. Ám amikor az asszony elköltözik, Csaba végképp összetörik, kórházba, elmeosztályra kerül. Szabadulása után Öry Éva iránti vonzalma jelent látszólag megoldást, ám Éva szüleinek tilalma és a körülmények hatalma miatt ez a kapcsolat is zátonyra fut, és Csaba végül önként visszatér az időközben új várossá nőtt intézeti telepre, hogy múltjával leszámolva az újjáépítésbe vesse magát.

Baló György - Koncz István - Maros Dénes - Ujvári Imre László - Visszaemlékezések ​1956
- ​Divatba jöttek az 50-es évek. Az Ön nemzedékének tagjai számára ez a hőskor, az aranykor. De az utána következő időszakról valahogy nagyon ritkán beszélünk. Mi lehet ennek az oka? - Szerintem most már sokkal többet beszélünk arról, mint 10-15 évvel ezelőtt, sőt a történelmi eldolgozások folyamata is elkezdődött. De hogy arányaiban mégis kevesebb szó esik erről az időről, gondolom, azért van, mert oly sokféle és oly vegyes élmény érte azt a nemzedéket, amely akkor élt és most is hordozza a tapasztalatokat, hogy rendkívül nehéz számára szétválasztani vagy együttesen, dialektikusan értékelni mindazt a felfelé ívelő, lelkesítő forradalmi lendületet adó élményanyagot és tényhalmazt, másfelől pedig azt a sok kellemetlent, rosszat, meghurcolást, lelki válságot, amely ugyanakkor együtt jár ezzel a felemelkedéssel. Ezért az emberek óvatosabban nyúlnak hozzá egy ilyen időszakhoz, és kell egy kis történelmi távlat, úgy is mondhatnám, hogy az érzelmek leülepedjenek és valósan a tényeket lehessen számba venni. (Berecz János)

Ómolnár Miklós - 12 ​nap, amely...
A ​történelmet címkézni propagandaminisztériumok dolga. Forradalom, népfölkelés, ellenforradalom? Lehetséges-e egyetlen szóval jellemezni sokszorosan összetett, szerteágazó, ellentmondásokkal terhelt történelmi folyamatokat? Mi omlott össze és mi próbált megszületni 1956 októberének utolsó hetében és novemberének első napjaiban? Álmok vagy valós remények éltettek oly sok embert, íróktól villamoskalauzokig, színészektől munkásokig, politikusoktól egyetemistákig...? A kérdések megválaszolásához ismernünk kellene a történeteket, percről percre áttanulmányozni az események menetét, végigkövetni a rádióadásokat, az újságok legfontosabb írásait s a hozzáférhető programnyilatkozatokat, s előbányászni az emlékezet mélyéről a személyes élményeket.

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Ottlik Géza - Hajnali ​háztetők
Könnyednek ​látszó kisregény. Néhány ecsetvonással elénk varázsolja a 30-as és az 50-es évek Magyarországát. Halász Péter életművész (szélhámos? csaló?) életének epizódjait egy róla festett képe apropóján meséli el Both Benedek (Bébé). Bár előbb jelent meg, mint a regény, az "Iskola a határon" néhány szereplőjének felnőtt életéről szól ez a történet. Izgalmas megfigyelni a két műben megtalálható átfedő motívumokat. Rátóti Zoltán remek előadását hallgatva módunk van megismerni Ottlik nézeteit szerelemről, barátságról, hűségről, árulásról és nem utolsó sorban a művész és a művészet feladatáról.

Dobrica Ćosić - 7 ​Nap Budapesten
Az ​én Igazságom Magyarországról 1956. október 23. és 31. között, és élményeim azokból a napokból nem az egyedüli Igazság, nem egyedüli élmény. Csak a történelem mondhatja majd ki - és ki is kell mondania - a végső és Igaz ítéletet. Magyarországnak ezen az őszön századunk emlékezetévé kell válnia. Hogy drámája ne ismétlődhessék meg. Magyarország 1956. október 23-tól és mindattól, ami történt és ami a jövőben történik, a világ lelkiismeretének vizsgája is lett. A történelemben, legalábbis mostanáig, puszta hősiességgel még egyetlen politikai győzelmet sem vívtak ki. Ez olyan dráma, amilyet a második világháború óta a világ még nem élt meg.

1956_a_forradalom
1956 Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - 1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Poldini ​úr
Goda ​Gábor új, szatírikus regényében, a Poldini úrban az el nem kötelezettségre törekvő nyárspolgár képe rajzolódik elénk már-már természettudományos pontossággal. Az író szatírikus ábrázolása mikroszkópos vizsgálatokra emlékeztet, nagyító lencserendszerével a nyárspolgár monstrumává növeli Poldini úr alakját, hogy magatartását közvetlenül tanulmányozhassa. Ahogy a Planétás ember Gavarinijában a "gavarinizmus", a bonyolult kóklerség gyűjtőfogalmát sikerült szemléletesen ábrázolnia, úgy a Poldini úrban a "poldinizmust" mintázta meg. Az író egyértelmű ítéletet mond a "poldinizmusról": a félelem és gyávaság szülte semlegességről, amely előbb-utóbb szembekerül a haladással. S mivel a főalaknak a menekülését a "történelem provokációi" elől csak végletekig kiélezett történelmi helyzetben lehet világosan megfigyelni, Goda Gábor a regény időpontjául az 1956-os ellenforradalom napjait választotta. Ám az ellenforradalmi események csak annyi helyet kaptak a regényben, amennyire beférkőzhettek Poldini úr lelki világába, s amennyiben védekezésre ingerelték. A szatírikus ábrázolás és a gúnyos esszé-hangütés, a szellemes ötletek és látványos okfejtések serege mindvégig szüntelenül sugallja az író határozott mondanivalóját: a figyelmeztetést a "poldinizmus" veszélyeire, amely ha sokszor észrevétlen is – de fennáll, s ezért sohasem szabad kihagyni a számításból.

Szigethy Gábor - 1956 ​árnyéka
„A ​magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat”, - idéz a szerző Albert Camus-től. (1957. október 23.) * Az „1956 ÁRNYÉKA” című ezen kiadványt az '56-os forradalom és szabadságharc eseményei, megítélése és értékelése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Szalay Károly - Párhuzamos ​viszonyok
A ​Párhuzamos viszonyok (az 1956-os trilógia második része) az 1988. évi könyvhét egyik nagy sikere volt. (…) A sikerben minden valószínűség szerint része volt az egyébként a történethez szervesen hozzátartozó, de részletekben túlságosan tobzódó szekszuális jeleneteknek, a magával ragadó cselekménynek, főként azonban az 1956-os felkelés eseményei mindmáig legmeggyőzőbb, leghitelesebb, legőszintébb ábrázolásának. Ezt a témát annyian és annyiféleképpen manipulálták, hogy akik megértük, végre ráismerünk. – írja Kolozsvári Grandpierre Emil erről a regényről, amely miközben a legkorszerűbb írói technikákat használva adja elő a történetet, minden pillanatban megmaradt sodró lendületű olvasmánynak.

Galgóczi Erzsébet - A ​közös bűn
Galgóczi ​Erzsébet pergő cselekményű új regénye filmre kívánkozik. 1956. november 8-án éjjel két fiatalember kér szállást Sokaraiék tanyáján, kőhajtásnyira a nyugati országhatártól. Másnap reggel egyiküket bezúzott fejjel, holtan találják. Hatóság még nincs, az állapotok zavarosak: mi legyen a holttesttel?... Hónapok telnek el. A megyeszékhelyen lassanként megindul a nyomozás a titokzatos gyilkosság ügyében. A tanúk vallomásai, a mellékszereplők elbeszélései - bár közvetlenül nincsenek kapcsolatban Sokoraiékkal - az ő életük hátterét is megvilágítják. A tehetséges, többre vágyó Imrét az apja önzése, paraszti elzárkózása láncolta az isten háta mögötti tanyához. Ugyanakkor az ötvenes évek tapasztalatai, az erőszakos kollektivizálás, az igazságtalan tagosítás nemegyszer adott alapot az eleve meglévő gyanakvásnak. Csak így teljes a kép? A bizalmatlan parasztpolitikára paraszti bizalmatlanság volt a felelet: a kettő együttes hatása tartotta vissza az öreg Sokorait, hogy a szabályos utat keresse. Ebben a tágabb összefüggésben, ami történt, ami a regény végén történik, nem véletlenek következménye, hanem a "közös bűn" szükségszerű büntetése.

Dénes János - Őfelsége ​a magyar nép II.
Részlet ​a könyvből: "A nemzetté válás kezdete minden nép esetében ködös homályba vész. A mítoszok, a mesék világából felsejlik az egymáshoz tartozás közössége, megjelenik a nép karaktere, az erő érzetével, történelmi igénnyel megjelenik a nemzet. A magyarság őstörténetét már jóval az európai keresztény Magyarország létrejötte előtt nemzetként éli. A Honfoglalás, Pusztaszer, a Vérszerződés, Szent István-i magyar keresztény államalapítás, a magyarság szükségszerű európai mérföldkövei. Himnikus történelmünk fortisszimója - 1956. október 23-a igazságrobbanása, Trianon ellenére - a magyarság történelmi igénye a 3. ezer évre."

Ez_tortent
Ez ​történt Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ez ​történt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Bikakolostor
Egy ​csodálatos tó közepén, egy elvarázsolt szépségű szigeten áll egy régi kolostor, fiatal férfiak, kutatók dolgoznak, kísérleteznek, vitatkoznak és szeretkeznek ebben a huszadik század végi paradicsomban. Idill, szerelem, merész viták, parázs szellemi élet festők műtermeiben, balladai történetek a sziget őslakóiról. Mígnem megjelenik Halupka Árpád, korunk kísértete, aki mint a savas eső, elhervaszt mindent, ami szép és emberi. Áldatlan munkálkodásához megtalálja a szövetségeseit a kutatók, az akadémikusok között, akik kiárusítják tudományuk igazságait, a társadalom és természet érdekeit... A fordulatos események, a csapongó hangulatok, a merész viták és szellemes okfejtések, az érzékletes táj- és szeretkezésleírások úgy magával ragadják a Bikakolostor olvasóját, hogy nehéz eldöntenie: pornónak álcázott szatírát vagy társadalmi gúnyrajznak maszkírozott magyar ezeregyéjszakát vett-e a kezébe?

Geréb Sándor - Hajdú Pál - Az ​ellenforradalom utóvédharca - 1956. november-1957. március
"Hogyan ​született meg az ellenforradalomnak a fegyveres ereje? Hogyan vált 10-12 nap alatt a politikai fejlődés irányát meghatározó tényezővé? Ez az egyik kulcskérdése az egész ellen forradalmi folyamat rohamos kibontakozásának. A magyar ellenforradalmat tárgyaló antikommunista irodalom erre nagyon leegyszerűsített, hamis választ ad... A tudományos igényű polgári történészek és az eseményekkel foglalkozó polgári publicisták... abban határozottan egy véleménye vannak, hogy az események mentében a fegyveres csoportok egyre inkább ellenforradalmi szerepet töltöttek be." a könyv ismerteti a fegyveres ellenforradalmi csoportok felszámolását az 1956. november 4-e és 9-e között folytatott fegyveres harcokban. Nyomon követi a konszolidáció ellen legaktívabban fellépő politikai csoportosulások, a revizionisták szervezkedését, valamint ellenséges csoportok és személyek tevékenységét a Nagybudapesti Központi Munkástanácsban, az Írószövetségben és a különböző "forradalmi" bizottságokon. Feltárja a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Bojkottjára irányuló akciók bukásának és "márciusban újra kezdjük" jelszóval meghirdetett újabb fegyveres felkelés meghiúsulásának okait.

Rainer M. János - Kozák Gyula - Bak M. János - Az ​1956-os magyar forradalom
Az ​1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató intézete, amely a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködéséből 1990-ben jött létre, azt tekint fő feladatának, hogy feltárja és kiadványaival megismertesse történelmünk oly sokat gyalázott és magasztalt eseményének valóságos, torzításoktól s legendáktól mentes történetét. Az Intézet szerzői munkaközössége ezúttal arra vállalkozott, hogy a hiányzó történelmi tankönyvek és tanári segédkönyvek pótlására olyan kézikönyvet készítsen, amely tömören összefoglalja 1956 előzményeit, a forradalom lefolyását és utóéletét, valamint bevezetést nyújt az ezzel kapcsolatos történeti és memoárirodalomba.

Bill Lomax - Magyarország ​1956
"Tudom, ​hogy lesz majd még egy Nagy Imre-per, amelyen rehabilitálnak, és háromszor annyian jönnek el a temetésemre, mint a Rajkéra. Csak attól félek, hogy azok mondják a gyászbeszédet, akik elárultak." Az utolsó szó jogán mondottakat a hivatalos magyar sajtóban és a Fehér Könyvben nem hozták nyilvánosságra, de a forradalomról Nyugaton megjelent csaknem minden kiadvány közli a fenti drámai hangvételű szöveget, amely eredetileg valószínűleg Gosztonyi Péter téves értesülésén alapulhatott. Többé-kevésbé ugyanez a szöveg szerepel Kopácsi könyvében is. Kopácsi természetesen jelen volt a tárgyaláson, mégis úgy tűnik, hogy ezek a szavak soha nem hangzottak el. Hiteles visszaemlékezés szerint Nagy Imre nem élt az utolsó szó jogával, azt mondta, hogy a per körülményei megmutatták: nincs értelme beszélnie. Később azonban, amikor a halálos ítélet kihirdetése után a bíróság a perrendtartás szerint megkérdezte tőle, kér-e kegyelmet, azt válaszolta, hogy nem kér, és őt majd a nemzetközi kommunista mozgalom fogja rehabilitálni.

Ember Judit - Menedékjog ​- 1956
"30 ​év távlatából az ember nem mindenre emlékszik pontosan, és én igyekszem is a tárgyilagosságomat megőrizni, de azért ezekről a dolgokról, amik itt történtek ezekben a napokban, szenvtelenül nem lehet beszélni. Szóval, ez egy olyan példátlan galádság, egy olyan gyalázatos história, hogy a mi kis világunk, az úgynevezett szocialista világ, de az egész világ erkölcsi züllésére jellemző, hogyan tudtak napirendre térni olyan dolgok fölött, amelyek 100 évvel korábban, mondjuk a XIX. században is sokkal nagyobb felháborodást és el nem felejtett megbotránkozást okoztak volna." Vásárhelyi Miklós

Igazsag_20_28447x640_29
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Az ​igazság a Nagy Imre ügyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berkesi András - Októberi ​vihar / Vihar után
Az ​1956-os ellenforradalom sorsfordulót jelentett mindenki számára, aki csak az örvénybe belekerült - akár az egyik, akár a másik oldalon állott, akár harcolt, akár passzív beletörődéssel, sopánkodással, értetlenséggel kísérte a fejleményeket. Berkesi András - akit éppen ez a sorsforduló tett íróvá - jól átérezte első regényében, az Októberi viharban a gyászos, tragikus, hősi mozzanatok keveredését, az emberformáló választás, a felnőtté érés pillanatának fontosságát: leegyszerűsítéstől mentesen, a magánélet és a közélet szerves egységében, a politikai tanulság nem-direkt kibontásával formálta meg ifjú, útkereső hőseinek sorsát. A regény megérdemelten aratott nagy sikert. Izgalmas olvasmány született egy jelentkező író tollából - s nem maradt el a folytatás sem, amely azt igazolta, hogy a szerző korántsem az aktualitás hullámcsúcsán sodródott a magyar irodalomba. Friss, ma is érdekes olvasnivaló a Vihar után, amely - tanulságos mai szemmel fölfedezni - kitapinthatóan mutatja Berkesinek a pszichológiai elmélyedés irányába tett, határozott lépését, s nem kevésbé tanulságos megfigyelni, hogy a később sokat vitatott módszerű író ebben a könyvében éppenséggel a cselekmény kerekdedsége rovására tör a nagyobb értékek felé. Közelmúltunkkal találkozunk e két regény lapjain. Izgalmas szembenézés, nem mindent összemosó ködfátyolon keresztül föltárt látvány. A fiatalos hév, amely a regények hőseit feszíti, olykor tévutakra viszi, olykor visszatéríthetetlenül is, ma is megragadó, lebilincselő. Az emberi és politikai tisztesség, a morális helytállás a fő témája az egy kötetben újra kiadott, szervesen egybetartozó két írásműnek.

Helméczy Mátyás - Történelem ​8.
A ​8-os tankönyv gondosan válogatott tényanyagából megismerhetők századunk változásainak legfőbb mozgatói. Az arányok és hangsúlyok eltérnek a korábbi tankönyvekben tapasztaltaktól és a forgalomban levő tankönyvek többségének arányaitól, hangsúlyaitól. Az 1917-es oroszországi eseményekkel például csak egy lecke foglalkozik, ellenben nagyobb teret szán a szerző az 1920-as éveknek. Önálló lecke emeli ki az első világháború győzteseinek és veszteseinek problémáit, a közép-európai térség gazdasági nehézségeit s nemzetiségi feszültségeit. Elkülöníti a szociális indíttatású és a nemzeti indíttatású forradalmakat, tömegmozgalmakat (a magyarországi őszirózsás forradalmat nemzetinek tartva). Az 1930-as évek bemutatása is részletesebb: az életmódváltozás, a világgazdasági válság okozta nyomor, a vele járó politikai zűrzavarok és a hatalmi átrendeződés adják az időszak vázát. A második világháború utáni időszakból az 1950-es évek mellett teret ad az 1960-as, 1970-es éveknek. Enélkül nem lehetne megérteni az 1980-as évek végének lavinaszerű változásait. A könyv fontosnak tartja a globális szemléletet. Bemutatja, hogy a 20. századi történelem egyre kevésbé Európa-központú. Az események értelmezésekor a szerző megszabadult a régi beidegződésektől, ehelyett az erőviszonyok, a hatalmi érdekek reális értékelésére tanít. A tankönyv nagyon jól tanítható. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szerző pontosan tudja, mit szükséges és mit érdemes megértetni a 13-14 éves gyerekekkel a bonyolult 20. századból.

Covers_134172
elérhető
1

Stankovich Viktor - 1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vadász Ferenc - Nyugtalanságok ​nyara
"Mind ​itt vannak – gondolta Szórád –, akik ismerték, s azok is, akik nem ismerték őket, akik szerették, és azok is, akik gyűlölték őket, akiknek volt valami, s akiknek semmi közük sem lehetett hozzájuk. Miért jöttek, miért jönnek? – kereste a választ. Azért talán, mert azt hiszik, hogy e holtaknak, míg éltek, a világról, hazáról, a politikáról és népükről egyben vagy másban eltért a véleménye azokétól, akik a kárhozatba döntötték őket? Lehet, hogy idezarándoklásukkal most ők maguk is valamilyen, a hivatalostól eltérő program, egy másmilyen politika mellett akarnak hitet tenni? Vannak, ez kétségtelen, ezrek és ezrek, akik azt hiszik, hogy Rajk Lászlónak és a többieknek azért kellett meghalniuk, mert akkor, negyvenkilencben, vagy tán már korábban, mást akartak, mint Sztálin és Rákosi, más úton jártak, mint ők, más módszereket követtek, más cél lebegett a szemük előtt. Ezek nagyrészt jóhiszemű, máig is hívő, csak logikusat feltételező emberek, akik a tragikus igazságot még mindig képtelenek tudomásul venni. Mi ez a tragikus igazság? Az, hogy se Rajknak, se a többieknek, a megölteknek és megkínzottaknak, sosem volt a pártétól eltérő programjuk. Nem volt más céljuk, mint társaiknak, a kommunisták tíz- és százezreinek... Ők is a párt voltak..." Ezzel a "tragikus igazsággal" kell szembenéznie 1956 várakozással és nyugtalansággal teli nyarán Szórád Jánosnak és minden kommunistának. A Karolina, negyvenkilenc szeptember töprengő, bizonytalan főhőse előtt most már világossá vált:a tragédiákért az egész párt, minden kommunista felelős. Ezzel szembenézni nehéz kötelesség, de csak így lehet továbblépni, egészséges, tiszta légkört teremteni, csak így lehet megfékezni azokat az erőket, melyek már nemcsak az elkövetett bűnökkel, hanem magával az eszmével fordulnak szembe. Vadász Ferenc a kommunista író és ember felelősségével kíséri tovább Szórád János útját, aki számára nemcsak várakozást és nyugtalanságot, hanem az újra megtalált szerelem biztató reményét is elhozza ez a nyár.

Mezei András - Szerencsés ​Dániel
"Ötvenhat ​regénye; a forradalomban álló, a levert forradalmat elszenvedő ország regénye; a százezrével felkerekedő ország regénye; a nyugatra készülődés regénye azokból az időkből, amikor a fél ország felkerekedett, ki álom-tehergépkocsin, ki álom-vonatszerelvényen, amely hipp-hopp, elviszi Bécsbe és ott ébred fel, a Hauptbannhof hatalmas, modern csarnokában, szabad földön, az újjáébredés, a dőzsölés, a bőség, a szaturnália küszöbén." (Határ Győző) Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?

Kollekciók