Ajax-loader

'1956' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_194471
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Hiányzó ​lapok 1956 történetéből
Sok ​mindent tudtunk, még többet sejtettünk eddig is arról, hogyan tiporta el immár befejezett történetének legnagyobb népfelkelését a Bolsevik világbirodalom. Ezúttal nem az áldozatok szemszögéből, hanem - működés közben - belülről láthatjuk a félelmetes gépezetet. Az itt összegyűjtött, a mellékletekkel együtt 86 dokumentum kisebb része szerepel Borisz Jelcin Göncz Árpádnak gesztusként átadott dossziéjában is, a kötet anyagának többségével azonban eddig csak különleges engedéllyel rendelkező kutatók szűk köre találkozhatott. Két orosz hungarológus, Vjacseszlav Szereda és Alekszandr Sztikalin, a moszkvai Szlavisztikai és Balkanisztikai Intézet munkatársai, 1956 eseményeiről a lehető legteljesebb képet adó gyűjteményt állították össze. Munkájuk eredményét érdekfeszítő dokumentumregényként is olvashatjuk, amelynek hősei a kor világpolitikájának olyan kulcsfigurái, mint Hruscsov és Tito, Mikojan és Szuszlov, Kádár vagy Nagy Imre. Az iratok szövegét talán névtelen apparatcsikok fogalmazták, de az aláírók között olyan "szerzők" vannak, mint Jurij Andropov, akinek karrierje a budapesti nagyköveti posztról a KGB-vezérségen át a legfőbb párt- és állami funkcióig ívelt. Vagy - ellenpéldaként - a titkosszolgálat érős embere, Szerov tábornok, akinek csillagzata Budapest után nemsokára leáldozik. A magyar szereplők között sok tisztes helytállást igazolnak az ellenséges megfigyelők tanúvallomásai. De felfedezhetünk kisstílű feljelentőket is, köztük magát Rákosit, aki visszatérést gazdái számára is undorító intrikával próbálja kiérdemelni. Ez a könyv az érdeklődőnek újra és újra fellapozható olvasmány, kutatóknak nélkülözhetetlen forrásanyag.

Hollós Ervin - Lajtai Vera - Drámai ​napok
1956. ​október 23-án Budapesten és Magyarország több városában tüntetés kezdődött, elsősorban a szocializmus építése során elkövetett hibák kijavításnak jelszavával, hamarosan felbukkantak azonban az ellenforradalmi, szocializmusellenes, nacionalista és soviniszta jelszavak is, majd rövid idő múlva ezek váltak uralkodóvá. A következő napokban fegyveres felkelés bontakozott ki a népi demokrácia, a szocializmus ellen, a városok és a falvak véres események színtereivé váltak. Harminc esztendő telt el az 1956. őszi tragikus események óta. Kellő történelmi perspektíva ahhoz, hogy a napjainkban is nagy érdeklődést kiváltó ellenforradalmi eseményeket történeti elemzés tárgyává lehessen tenni. Pontosan mi is történt 1956. október végén - november elején Magyarországon? Hogyan változott az 1956. október 23-i tüntetés véres ellenforradalmi lázadássá? Milyen okok hatására jutottunk idáig? Kik álltak az események hátterében? Milyen szerepet játszottak az imperialista hatalmak az ellenforradalom előkészítésében, illetve az ellenforradalom napjaiban? Mi volt az ellenforradalmárok célja? Hogyan sikerült - a Szovjetunió internacionalista segítségével - felülkerekedniük a szocializmushoz hű erőknek, megvédve a néphatalmat Magyarországon? Ezekre a kérdésekre ad választ, levéltári anyagokra, dokumentumokra, bírósági jegyzőkönyvekre, visszaemlékezésekre támaszkodva Hollós Ervin és Lajtai Vera új könyve.

Baló György - Koncz István - Maros Dénes - Ujvári Imre László - Visszaemlékezések ​1956
- ​Divatba jöttek az 50-es évek. Az Ön nemzedékének tagjai számára ez a hőskor, az aranykor. De az utána következő időszakról valahogy nagyon ritkán beszélünk. Mi lehet ennek az oka? - Szerintem most már sokkal többet beszélünk arról, mint 10-15 évvel ezelőtt, sőt a történelmi eldolgozások folyamata is elkezdődött. De hogy arányaiban mégis kevesebb szó esik erről az időről, gondolom, azért van, mert oly sokféle és oly vegyes élmény érte azt a nemzedéket, amely akkor élt és most is hordozza a tapasztalatokat, hogy rendkívül nehéz számára szétválasztani vagy együttesen, dialektikusan értékelni mindazt a felfelé ívelő, lelkesítő forradalmi lendületet adó élményanyagot és tényhalmazt, másfelől pedig azt a sok kellemetlent, rosszat, meghurcolást, lelki válságot, amely ugyanakkor együtt jár ezzel a felemelkedéssel. Ezért az emberek óvatosabban nyúlnak hozzá egy ilyen időszakhoz, és kell egy kis történelmi távlat, úgy is mondhatnám, hogy az érzelmek leülepedjenek és valósan a tényeket lehessen számba venni. (Berecz János)

Sánta Ferenc - Húsz ​óra
A ​cselekmény összesen húsz óra alatt pereg le, e 20 órába sűríti bele a szerző hatalmas erővel a korszak összeütközéseit (1945-től a könyv megírásáig.) Az összeütközések a falu volt szegényparaszti társadalmán belül történnek, háttérül a személyi kultusz súlyos évei, illetve az 1956-os forradalom napjai szolgálnak.

Kopácsi Sándor - Életfogytiglan
Kopácsi ​Sándornak, az 1956-os forradalmi Nemzetőrség helyettes parancsnokának, Budapest rendőrfőkapitányának önéletrajza végre magyar kiadásban is megjelenik. A könyv eredetileg a Méray Tibor szerkesztette franciaországi Irodalmi Újság sorozatban jelent meg először. Ezt megelőzően már 1975-ben francia, azután egy sor más idegen nyelvű kiadás látott napvilágot. Ez év májusában az angol olvasóközönség is kézbe vehette. Igen jó sajtóvisszhangja volt. Graham Greene ezt írta róla: Figyelemre méltó beszámoló Magyarország 1956-os szovjet lerohanásáról. Egy teljesen új képet kaptam a megszállás körülményeiről, az azt követő eseményekről és a benne szerepet játszó személyekről.

Berkesi András - Októberi ​vihar
Nem ​könnyű 1956 októberéről írni, hiszen a fő kérdések tisztázása után még ma is számtalan nyugtalanító gondolatot kavar fel a tépelődő emberek agyában. Mi történt akkor Magyarországon? Mi történt és miért? S ami egy szépíró számára a legfontosabb, mi játszódott le az emberek agyában, szívében? Mennyi emberi tragédia zajlott le, mennyi könny hullott ezekben a napokban! S mindez miért? Diákok és ipari tanulók, orvosok és munkások, kommunisták és ellenforradalmárok, megtévedt fiatalok és tudatos árulók alakjai villannak fel szédítő kavargásban e kötet lapjain. Rendkívül izgalmas, megrendítő és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, ugyanakkor egyszerre elnagyolt és bonyolult, mint maga az élet. Költői áttételeken át a szocialista Magyarországért küzdő emberek igaza csendül ki belőle.

Ómolnár Miklós - 12 ​nap, amely...
A ​történelmet címkézni propagandaminisztériumok dolga. Forradalom, népfölkelés, ellenforradalom? Lehetséges-e egyetlen szóval jellemezni sokszorosan összetett, szerteágazó, ellentmondásokkal terhelt történelmi folyamatokat? Mi omlott össze és mi próbált megszületni 1956 októberének utolsó hetében és novemberének első napjaiban? Álmok vagy valós remények éltettek oly sok embert, íróktól villamoskalauzokig, színészektől munkásokig, politikusoktól egyetemistákig...? A kérdések megválaszolásához ismernünk kellene a történeteket, percről percre áttanulmányozni az események menetét, végigkövetni a rádióadásokat, az újságok legfontosabb írásait s a hozzáférhető programnyilatkozatokat, s előbányászni az emlékezet mélyéről a személyes élményeket.

Spiró György - Tavaszi ​Tárlat
Nem ​árt, ha a forradalom kitörése előtt néhány nappal kórházba vonul az ember, a forradalom leveréséig ott is marad, a megtorlás alatt pedig békésen lábadozik otthon. A sors így megóvja attól, hogy a kritikus napokban rosszul döntsön, sőt döntsön egyáltalán, és róla sem dönthetnek rosszul sem a forradalom idején, sem a leverése után azok, akik mások életéről döntenek.

Zalka Miklós - Különös ​ember
1956 ​november elején - az ellenforradalmi lázadás utolsó napjaiban -, egy kínzókamrának átalakított konyha csendjében két ember gondolkodik: Burai Mátyás nyugdíjas, munkásból lett államvédelmi ezredes és Wiltschek Egon hajdani korvett-hadnagy. A két ember két kibékíthetetlenül ellentétes osztályt, két merőben más világnézetet és erkölcsöt testesít meg. Az ősz hajú Burai gondolataiból egy ízig-vérig kommunista ember sorsa tárul elénk, akit a nép szolgálatának vágya hajtott az élet legnehezebb posztjaira. Wiltschek gondolataiban szögesen más emlékek, az egyéni karrier gátlástalan hajszolásának képsorai elevenednek meg. A két ember összecsapása az ellenforradalom idején az osztályharc logikájából szükségszerűen következik. Burait az ellenforradalmárok elfogják, s miután Wiltschek - mint újdonsült politikai nyomozó - megtudja róla, hogy a magyar és szovjet elhárításnál dolgozott, arra akarja kényszeríteni, hogy árulja el a titkát. A titok jó tőke nyugaton - gondolja Wiltschek -, ezért nem válogat eszközeiben, hogy szóra bírja ezt a számára különös embert. Képes ellenállni a kínzásoknak ez a meggyötört idős ember? Erre a kérdésre ad választ Zalka regénye, amely Burai Mátyás egyéni sorsát tekintve, az ellenforradalom egészén belül csak egy epizód. De ez a kis epizód azoknak a legszebb emberi-erkölcsi tényezőknek a reprezentálásává szélesedik, amelyek magukban hordták az ellenforradalom feletti szükségszerű győzelem társadalmi okait.

Ottlik Géza - Hajnali ​háztetők
Könnyednek ​látszó kisregény. Néhány ecsetvonással elénk varázsolja a 30-as és az 50-es évek Magyarországát. Halász Péter életművész (szélhámos? csaló?) életének epizódjait egy róla festett képe apropóján meséli el Both Benedek (Bébé). Bár előbb jelent meg, mint a regény, az "Iskola a határon" néhány szereplőjének felnőtt életéről szól ez a történet. Izgalmas megfigyelni a két műben megtalálható átfedő motívumokat. Rátóti Zoltán remek előadását hallgatva módunk van megismerni Ottlik nézeteit szerelemről, barátságról, hűségről, árulásról és nem utolsó sorban a művész és a művészet feladatáról.

Dobrica Ćosić - 7 ​Nap Budapesten
Az ​én Igazságom Magyarországról 1956. október 23. és 31. között, és élményeim azokból a napokból nem az egyedüli Igazság, nem egyedüli élmény. Csak a történelem mondhatja majd ki - és ki is kell mondania - a végső és Igaz ítéletet. Magyarországnak ezen az őszön századunk emlékezetévé kell válnia. Hogy drámája ne ismétlődhessék meg. Magyarország 1956. október 23-tól és mindattól, ami történt és ami a jövőben történik, a világ lelkiismeretének vizsgája is lett. A történelemben, legalábbis mostanáig, puszta hősiességgel még egyetlen politikai győzelmet sem vívtak ki. Ez olyan dráma, amilyet a második világháború óta a világ még nem élt meg.

Covers_103534
elérhető
3

Fejes Endre - Mocorgó
Ifjabb ​Makics József. Józsefvárosi proli. Élt harmincöt évet. Meghalt a Bakáts téren 1956 októberében, de nem hősként - véletlenül. Egyetlen vágya, hogy sátrat nyithasson a Teleki téren, de mindig mások döntenek helyette. Ledarálja a szegénység, az apja, a szerelem, a háború: telnek az évek és elfogy az ereje. Pályát tévesztett, félkész, egész életét félreismerő ember. Mint mi is annyian.

Karinthy Ferenc - Budapesti ​ősz
Regényt ​írok, nem történelemkönyvet. Valóságos eseményekbe képzelt alakokat helyezek - mint sok ezer éve minden epikus. Jórészt olyanokat, akik korábbi írásaimban már szerepeltek, s terveim szerint a továbbiakban is visszatérnek majd. Szabadon kezeltem az anyagot, a magam emlékeit s a másokéit, és az egymásnak gyakorta ellentmondó, szinte fölmérhetetlen mennyiségű irodalmat. Arra biztatnám az olvasót, hogy munkámon a mélyebb epikai hitelességet kérje számon, a kor fő indulatainak és mozgalmainak felidézését.

1956_a_forradalom
1956 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - 1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goda Gábor - Poldini ​úr
Goda ​Gábor új, szatírikus regényében, a Poldini úrban az el nem kötelezettségre törekvő nyárspolgár képe rajzolódik elénk már-már természettudományos pontossággal. Az író szatírikus ábrázolása mikroszkópos vizsgálatokra emlékeztet, nagyító lencserendszerével a nyárspolgár monstrumává növeli Poldini úr alakját, hogy magatartását közvetlenül tanulmányozhassa. Ahogy a Planétás ember Gavarinijában a "gavarinizmus", a bonyolult kóklerség gyűjtőfogalmát sikerült szemléletesen ábrázolnia, úgy a Poldini úrban a "poldinizmust" mintázta meg. Az író egyértelmű ítéletet mond a "poldinizmusról": a félelem és gyávaság szülte semlegességről, amely előbb-utóbb szembekerül a haladással. S mivel a főalaknak a menekülését a "történelem provokációi" elől csak végletekig kiélezett történelmi helyzetben lehet világosan megfigyelni, Goda Gábor a regény időpontjául az 1956-os ellenforradalom napjait választotta. Ám az ellenforradalmi események csak annyi helyet kaptak a regényben, amennyire beférkőzhettek Poldini úr lelki világába, s amennyiben védekezésre ingerelték. A szatírikus ábrázolás és a gúnyos esszé-hangütés, a szellemes ötletek és látványos okfejtések serege mindvégig szüntelenül sugallja az író határozott mondanivalóját: a figyelmeztetést a "poldinizmus" veszélyeire, amely ha sokszor észrevétlen is – de fennáll, s ezért sohasem szabad kihagyni a számításból.

Szigethy Gábor - 1956 ​árnyéka
„A ​magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat”, - idéz a szerző Albert Camus-től. (1957. október 23.) * Az „1956 ÁRNYÉKA” című ezen kiadványt az '56-os forradalom és szabadságharc eseményei, megítélése és értékelése iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.

Szalay Károly - Párhuzamos ​viszonyok
A ​Párhuzamos viszonyok (az 1956-os trilógia második része) az 1988. évi könyvhét egyik nagy sikere volt. (…) A sikerben minden valószínűség szerint része volt az egyébként a történethez szervesen hozzátartozó, de részletekben túlságosan tobzódó szekszuális jeleneteknek, a magával ragadó cselekménynek, főként azonban az 1956-os felkelés eseményei mindmáig legmeggyőzőbb, leghitelesebb, legőszintébb ábrázolásának. Ezt a témát annyian és annyiféleképpen manipulálták, hogy akik megértük, végre ráismerünk. – írja Kolozsvári Grandpierre Emil erről a regényről, amely miközben a legkorszerűbb írói technikákat használva adja elő a történetet, minden pillanatban megmaradt sodró lendületű olvasmánynak.

Galgóczi Erzsébet - A ​közös bűn
Galgóczi ​Erzsébet pergő cselekményű új regénye filmre kívánkozik. 1956. november 8-án éjjel két fiatalember kér szállást Sokaraiék tanyáján, kőhajtásnyira a nyugati országhatártól. Másnap reggel egyiküket bezúzott fejjel, holtan találják. Hatóság még nincs, az állapotok zavarosak: mi legyen a holttesttel?... Hónapok telnek el. A megyeszékhelyen lassanként megindul a nyomozás a titokzatos gyilkosság ügyében. A tanúk vallomásai, a mellékszereplők elbeszélései - bár közvetlenül nincsenek kapcsolatban Sokoraiékkal - az ő életük hátterét is megvilágítják. A tehetséges, többre vágyó Imrét az apja önzése, paraszti elzárkózása láncolta az isten háta mögötti tanyához. Ugyanakkor az ötvenes évek tapasztalatai, az erőszakos kollektivizálás, az igazságtalan tagosítás nemegyszer adott alapot az eleve meglévő gyanakvásnak. Csak így teljes a kép? A bizalmatlan parasztpolitikára paraszti bizalmatlanság volt a felelet: a kettő együttes hatása tartotta vissza az öreg Sokorait, hogy a szabályos utat keresse. Ebben a tágabb összefüggésben, ami történt, ami a regény végén történik, nem véletlenek következménye, hanem a "közös bűn" szükségszerű büntetése.

Szilágyi Attila - Sonka ​úr és Csók kisasszony
Ausztráliába ​vetődött 56-os magyar fiatalok kalandos életútjára vet fényt a Sonka úr és Csók kisasszony vérbő humorral és mikszáthi anekdotázó kedvvel megírt története. Az olvasó - miközben megismerkedik az ötödik földrész históriájával és találkozik a kookaburrával/nevető madárral/, a kacsacsőrű emlőssel és persze a kenguruval, - hőseinkkel együtt fedezi fel az angol nyelv ausztráliai változatának rejtelmeit. Lingvisztika? Nyelvkurzus? Korántsem. Izgalmas szerelemmel átszőtt történet, aminek fordulatait maga az élet produkálta.

Dénes János - Őfelsége ​a magyar nép II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ez_tortent
Ez ​történt Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ez ​történt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Bikakolostor
Egy ​csodálatos tó közepén, egy elvarázsolt szépségű szigeten áll egy régi kolostor, fiatal férfiak, kutatók dolgoznak, kísérleteznek, vitatkoznak és szeretkeznek ebben a huszadik század végi paradicsomban. Idill, szerelem, merész viták, parázs szellemi élet festők műtermeiben, balladai történetek a sziget őslakóiról. Mígnem megjelenik Halupka Árpád, korunk kísértete, aki mint a savas eső, elhervaszt mindent, ami szép és emberi. Áldatlan munkálkodásához megtalálja a szövetségeseit a kutatók, az akadémikusok között, akik kiárusítják tudományuk igazságait, a társadalom és természet érdekeit... A fordulatos események, a csapongó hangulatok, a merész viták és szellemes okfejtések, az érzékletes táj- és szeretkezésleírások úgy magával ragadják a Bikakolostor olvasóját, hogy nehéz eldöntenie: pornónak álcázott szatírát vagy társadalmi gúnyrajznak maszkírozott magyar ezeregyéjszakát vett-e a kezébe?

Moldova György - Sötét ​angyal
Moldova ​György ötvenhatos regénye a forradalom utáni éveket megrázó emberi sorsok tükrében ábrázolja, az utcai harcokban részt vevő Válent Csaba plasztikusan festett, árnyalt alakján keresztül. A forradalom leverése után diáktársaiból ellenálló csapatot szervező, egyébként viszonylag jó módú, középosztálybeli fiú (apja, egyetemi tanár, tipikus állását féltő kispolgár) egyre jobban elszigetelődik társaitól, családjától. Érzi: ötvenhatban minden visszavonhatatlanul megváltozott. Egy iskolai rendezvényen szórólapterjesztés közben lefülelik, kiderül, mindent tudnak róla, de vallatótisztje rokonszenvének, és az őt lebuktató Öry Éva mentő vallomásának köszönhetően csak két évi javító-nevelő intézeti munkára ítélik. Itt azonban a köztörvényes elítélt kamaszok durvasága elviselhetetlenné teszi rabságát, csupán a gondozónő, Vali szerelme jelent számára kiutat. Ám amikor az asszony elköltözik, Csaba végképp összetörik, kórházba, elmeosztályra kerül. Szabadulása után Öry Éva iránti vonzalma jelent látszólag megoldást, ám Éva szüleinek tilalma és a körülmények hatalma miatt ez a kapcsolat is zátonyra fut, és Csaba végül önként visszatér az időközben új várossá nőtt intézeti telepre, hogy múltjával leszámolva az újjáépítésbe vesse magát.

Geréb Sándor - Hajdú Pál - Az ​ellenforradalom utóvédharca - 1956. november-1957. március
"Hogyan ​született meg az ellenforradalomnak a fegyveres ereje? Hogyan vált 10-12 nap alatt a politikai fejlődés irányát meghatározó tényezővé? Ez az egyik kulcskérdése az egész ellen forradalmi folyamat rohamos kibontakozásának. A magyar ellenforradalmat tárgyaló antikommunista irodalom erre nagyon leegyszerűsített, hamis választ ad... A tudományos igényű polgári történészek és az eseményekkel foglalkozó polgári publicisták... abban határozottan egy véleménye vannak, hogy az események mentében a fegyveres csoportok egyre inkább ellenforradalmi szerepet töltöttek be." a könyv ismerteti a fegyveres ellenforradalmi csoportok felszámolását az 1956. november 4-e és 9-e között folytatott fegyveres harcokban. Nyomon követi a konszolidáció ellen legaktívabban fellépő politikai csoportosulások, a revizionisták szervezkedését, valamint ellenséges csoportok és személyek tevékenységét a Nagybudapesti Központi Munkástanácsban, az Írószövetségben és a különböző "forradalmi" bizottságokon. Feltárja a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Bojkottjára irányuló akciók bukásának és "márciusban újra kezdjük" jelszóval meghirdetett újabb fegyveres felkelés meghiúsulásának okait.

Az_1956-os_magyar
Az ​1956-os magyar forradalom Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Az ​1956-os magyar forradalom
Az ​1956 -os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete amely a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködéséből jött létre, azt tekinti fő feladatának, hogy feltárja és kiadványaival megismertesse történelmünk oly sokat gyalázott és magasztalt eseményének valóságos , torzításoktól s legendáktól mentes történetét. Az intézet szerzői munkaközössége ezúttal arra vállalkozott, hogy a hiányzó történelmi tankönyvek és tanári segédkönyvek pótlására olyan kézikönyvet készítsen, amely tömören összefoglalja 1956 előzményeit, a forradalom lefolyását és utóéletét, valamint bevezetést nyújt az ezzel kapcsolatos történeti és memoár irodalomba.

Bill Lomax - Magyarország ​1956
"Tudom, ​hogy lesz majd még egy Nagy Imre-per, amelyen rehabilitálnak, és háromszor annyian jönnek el a temetésemre, mint a Rajkéra. Csak attól félek, hogy azok mondják a gyászbeszédet, akik elárultak." Az utolsó szó jogán mondottakat a hivatalos magyar sajtóban és a Fehér Könyvben nem hozták nyilvánosságra, de a forradalomról Nyugaton megjelent csaknem minden kiadvány közli a fenti drámai hangvételű szöveget, amely eredetileg valószínűleg Gosztonyi Péter téves értesülésén alapulhatott. Többé-kevésbé ugyanez a szöveg szerepel Kopácsi könyvében is. Kopácsi természetesen jelen volt a tárgyaláson, mégis úgy tűnik, hogy ezek a szavak soha nem hangzottak el. Hiteles visszaemlékezés szerint Nagy Imre nem élt az utolsó szó jogával, azt mondta, hogy a per körülményei megmutatták: nincs értelme beszélnie. Később azonban, amikor a halálos ítélet kihirdetése után a bíróság a perrendtartás szerint megkérdezte tőle, kér-e kegyelmet, azt válaszolta, hogy nem kér, és őt majd a nemzetközi kommunista mozgalom fogja rehabilitálni.

Ember Judit - Menedékjog ​- 1956
"30 ​év távlatából az ember nem mindenre emlékszik pontosan, és én igyekszem is a tárgyilagosságomat megőrizni, de azért ezekről a dolgokról, amik itt történtek ezekben a napokban, szenvtelenül nem lehet beszélni. Szóval, ez egy olyan példátlan galádság, egy olyan gyalázatos história, hogy a mi kis világunk, az úgynevezett szocialista világ, de az egész világ erkölcsi züllésére jellemző, hogyan tudtak napirendre térni olyan dolgok fölött, amelyek 100 évvel korábban, mondjuk a XIX. században is sokkal nagyobb felháborodást és el nem felejtett megbotránkozást okoztak volna." Vásárhelyi Miklós

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György

Igazsag_20_28447x640_29
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Az ​igazság a Nagy Imre ügyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berkesi András - Októberi ​vihar / Vihar után
Az ​1956-os ellenforradalom sorsfordulót jelentett mindenki számára, aki csak az örvénybe belekerült - akár az egyik, akár a másik oldalon állott, akár harcolt, akár passzív beletörődéssel, sopánkodással, értetlenséggel kísérte a fejleményeket. Berkesi András - akit éppen ez a sorsforduló tett íróvá - jól átérezte első regényében, az Októberi viharban a gyászos, tragikus, hősi mozzanatok keveredését, az emberformáló választás, a felnőtté érés pillanatának fontosságát: leegyszerűsítéstől mentesen, a magánélet és a közélet szerves egységében, a politikai tanulság nem-direkt kibontásával formálta meg ifjú, útkereső hőseinek sorsát. A regény megérdemelten aratott nagy sikert. Izgalmas olvasmány született egy jelentkező író tollából - s nem maradt el a folytatás sem, amely azt igazolta, hogy a szerző korántsem az aktualitás hullámcsúcsán sodródott a magyar irodalomba. Friss, ma is érdekes olvasnivaló a Vihar után, amely - tanulságos mai szemmel fölfedezni - kitapinthatóan mutatja Berkesinek a pszichológiai elmélyedés irányába tett, határozott lépését, s nem kevésbé tanulságos megfigyelni, hogy a később sokat vitatott módszerű író ebben a könyvében éppenséggel a cselekmény kerekdedsége rovására tör a nagyobb értékek felé. Közelmúltunkkal találkozunk e két regény lapjain. Izgalmas szembenézés, nem mindent összemosó ködfátyolon keresztül föltárt látvány. A fiatalos hév, amely a regények hőseit feszíti, olykor tévutakra viszi, olykor visszatéríthetetlenül is, ma is megragadó, lebilincselő. Az emberi és politikai tisztesség, a morális helytállás a fő témája az egy kötetben újra kiadott, szervesen egybetartozó két írásműnek.

Helméczy Mátyás - Történelem ​8.
A ​8-os tankönyv gondosan válogatott tényanyagából megismerhetők századunk változásainak legfőbb mozgatói. Az arányok és hangsúlyok eltérnek a korábbi tankönyvekben tapasztaltaktól és a forgalomban levő tankönyvek többségének arányaitól, hangsúlyaitól. Az 1917-es oroszországi eseményekkel például csak egy lecke foglalkozik, ellenben nagyobb teret szán a szerző az 1920-as éveknek. Önálló lecke emeli ki az első világháború győzteseinek és veszteseinek problémáit, a közép-európai térség gazdasági nehézségeit s nemzetiségi feszültségeit. Elkülöníti a szociális indíttatású és a nemzeti indíttatású forradalmakat, tömegmozgalmakat (a magyarországi őszirózsás forradalmat nemzetinek tartva). Az 1930-as évek bemutatása is részletesebb: az életmódváltozás, a világgazdasági válság okozta nyomor, a vele járó politikai zűrzavarok és a hatalmi átrendeződés adják az időszak vázát. A második világháború utáni időszakból az 1950-es évek mellett teret ad az 1960-as, 1970-es éveknek. Enélkül nem lehetne megérteni az 1980-as évek végének lavinaszerű változásait. A könyv fontosnak tartja a globális szemléletet. Bemutatja, hogy a 20. századi történelem egyre kevésbé Európa-központú. Az események értelmezésekor a szerző megszabadult a régi beidegződésektől, ehelyett az erőviszonyok, a hatalmi érdekek reális értékelésére tanít. A tankönyv nagyon jól tanítható. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szerző pontosan tudja, mit szükséges és mit érdemes megértetni a 13-14 éves gyerekekkel a bonyolult 20. századból.

Covers_134172
elérhető
0

Stankovich Viktor - 1956
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók