Ajax-loader

'indián' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Winnetou
elérhető
15

Karl May - Winnetou
A ​hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve - Winnetou - immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. - Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg.

C. W. Ceram - Az ​első amerikai
A ​szerzőnek eddig két könyve jelent meg magyarul, _A régészet regénye_ és _A hettiták regénye_, s mindkettő nagy sikert aratott. Legújabb műve, _Az első amerikai_ Észak-Amerika régészetével foglalkozik, az ősi indián kultúrákat ismerteti. Ellentétben a látványos mexikói és perui magas kultúrákkal, amelyeknek bőséges irodalma van, az észak-amerikai korai indián kultúrákról alig olvashatunk magyar nyelven. Pedig Észak-Amerika régészete hallatlanul sok érdekességet tartogat számunkra. Alig ismeretes például, hogy a prehisztorikus Észak-Amerikában is emeltek piramisokat; e földépítmények alapterülete az egyiptomi piramisokéhoz mérhető, csak sokkal több — sok ezer — van belőlük; hogy egyes vidékeken hatalmas, több száz méteres, állat alakú földsáncok húzódnak, amelyekhez hasonlót még sehol a világon nem találtak; hogy az Egyesült Államok délnyugati területein a 16. században megjelenő spanyolok négy-ötemeletes házakat pillantottak meg, amelyekben indiánok százai éltek; hogy olyan, emberkéz alkotta eszközöket találtak Észak-Amerikában, amelyeknek korát egyes kutatók 30000 évesre becsülik. Ceram segít eloszlatni azt a köztudatban élő téves elképzelést, hogy Észak-Amerika hatalmas térségein a fehér ember megjelenése előtt csak primitív indián törzsek éltek, amelyek csupán vadászatból tartották fenn magukat. A szerző nyomon követi a régészeti feltárásokat, beszámol a leletekről, és mindig érdekesen tárja elénk a belőlük levonható következtetéseket. így egyidejűleg kap áttekintést az olvasó az észak-amerikai régészet fejlődéséről és a korai indián kultúrákról, amelyeknek némelyike viszonylag magas színvonalat ért el a földművelésben és a kézművesség több ágában, használati tárgyaik célszerű megformálása és művészi díszítése pedig egyenesen bámulatra méltó.

Karl May - A ​Medveölő fia
Baumann, ​a vadnyugati vadász a medvék esküdt ellensége; egy medve ölte meg a feleségét, és csaknem elpusztította a fiát is. Azóta ha meghallja, hogy valahol egy medve kószál, nem nyugszik addig, amíg meg nem öli. Innen kapta nevét is: Medveölő. A sziú indiánok egy csoportja, az ogallalla harcosok elfogják Medveölőt és barátait. Biztos halál vár rájuk, hiszen fel akarják áldozni őket a Pusztító Tűz sírján. A hír hallatára Martin elindul néhány barátjával, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Útjuk során fölbukkannak a May-regényekből már jól ismert, klasszikus figurák: Old Shatterhand és Winnetou.

James Fenimore Cooper - Bőrharisnya
A ​rokonszenves jellemű, felejthetetlen Natty Bumppo, aki Cooper minden indiánregényében más-más néven szerepel, ebben a könyvben a Bőrharisnya nevet viseli. Ez sorrendben a negyedik Cooper öt világhírű indiánregénye közt, melyet örömmel olvas az egész világ ifjúsága. Érdekes megemlíteni, hogy Cooper indiánsorozatából valamikor, 1823-ban, ez a kötet jelent meg elsőnek. A regény egyik hősében, Marmaduke Temple bíróban Cooper a saját édesapját rajzolja meg, akinek élete sok rokon vonást mutat a regényalak történetével. A Bőrharisnya cselekménye 1793-94-ben játszódik le, a modern Amerika kialakulásának első idejében. Natty Bumppo és indián barátja, Csingacsguk a múltba révedező öreg szemével nézi a körülöttük kavargó eseményeket és a sok változást, melybe nehezen tud belenyugodni. Ha nincs is mindig igazuk, életük a barátságnak, a hűségnek, a természet szeretetének és az egyszerű ember egyenes gondolkodásának szépségét hirdeti.

Covers_199829
elérhető
1

Karl May - Karácsony
_A ​II. kötet fülszövege:_ A történet esztendőkkel később a Szenteste című regényben leírt fogadóbéli események után folytatódik. A hajdani diákot - neve akkor May Károly volt - felnőtt férfiként láthatjuk viszont. Ő Old Shatterhand, aki barátjának tudhatja Winnetout, aki emberszeretetével és okosságával messze földön hírnevet szerzett magának. Új útjukra készülnek, amikor rejtélyes események veszik kezdetüket. Ismét felbukkan az egykori fiatalasszony, ezúttal már indián férje oldalán. Szó esik egy titokzatos levélről és egy hasonlóképpen rejtélyes fegyverről. A továbbiakban a történet a Vadnyugat világának hagyományos koreográfiája szerint kanyarog. Ízig-vérig romantika, naivitás és vegytisztán fekete-fehér jellemek uralják a kamaszfiúknak való vadnyugati regényt.

Covers_17817
elérhető
0

Karl May - A ​szenteste
Két ​karácsony este szolgál keretül ennek a történetnek. Az elsőn a szerző és osztálytársa diákokként betévednek egy bajor vendégfogadóba, ahol megismerkednek egy Amerikába kivándorolni készülő sorsüldözött családdal. A második karácsony este sok év múltán, az indiánok földjén köszönt Old Shatterhandra, a vadnyugat rettenthetetlen bajnokára és hírneves indián barátjára, Winnetoura, s azokra, akik az első szentestét együtt töltötték.

Karl May - Az ​Ezüst-tó kincse
Egyetlen ​olvasó sem tudja letenni Karl May könyvét, ha egyszer belekezdett. Kalandregényei és fiktív útirajzai kora - és korunk - egyik legnépszerűbb ifjúsági regényírójává tették. -- Az Ezüst-tó kincse az indiánok földjén játszódik, ahol ismét találkozunk a vadnyugat legendás hőseivel. Sok-sok izgalomban, kalandban lesz részünk, míg kiderül, milyen titkokat rejt a Sziklás-hegység déli nyúlványai között megbúvó, szinte megközelíthetetlen tó, amelynek nevét oly sokan hallották már, de színét alig-alig látta valaki...

V. A. Kuzmiscsev - A ​maja papok titkai
Chiapas ​mexikói állam őserdeiben húsz évvel ezelőtt egy félig lerombolt templom romjait fedezték fel, amelynek belsejét csodálatos freskók ékesítettek. Ez a Feliratok-temploma volt. Az ősi, titokzatos maja nép egyik temploma. Ki volt ez a csodálatos építő nép? Honnan jöttek? Hogyan és mikor született a kultúrájuk? Ki tanította meg őket írni? Milyen tudással kellett rendelkezniük, ha a kétezer évvel ezelőtt megalkotott maja naptár pontosabb volt, mint a mai naptárunk? Ezekre és más kérdésekre ad választ a könyv.

Molnár Gábor - Bíborviskó
A ​népszerű szerző ezúttal regényes formát választott a brazíliai őserdő indiánjai között szerzett élményeinek elmondására. Három angol magánrégész Santa Anna kikötőjéből elindul a Tapirapé folyón az elsüllyedt Atlantisz keresésére, illetve a caraja indiánok által jelzett kultúrkincsek felkutatására. Szakmai féltékenységből hamis útvonalat adnak meg az összeköttetést biztosító rádióállomásnak, majd az első meglepő sikerektől elragadtatva kísérő személyzetüktől is megválnak, lebecsülvén az egyre nagyobb veszélyeket. És néhány nap multán a kegyetlen xavantékkal találkoznak... A történet másik szála - Öreg Ronuro tengeri utazásával és a cápavadászat színes leírásával - éppilyen mozgalmas epizódokat egyesít, de a romantika és a néprajzi kuriozitás szövevényében a regény minden részlete a valóságban is megtörtént eseményekre és pontos tárgyi ismeretekre épül.

Peter Baumann - Erwin Patzelt - Emberek ​az esőerdőben
Kik ​azok az aukák? Nevük nem tőlük származik, hanem a kecsua indiánoktól, akiknek nyelvén a szó barbárt, ellenséget, árulót stb. jelent. Az aukák csekély létszámú, Ecuador esőerdejében, a Napo-folyó vidékén élő, néprajzilag alig ismert, a külvilággal nem, vagy csak érintőleges kapcsolatot tartó indián törzs. A megismerkedés velük rendkívüli nehézségekbe ütközik, mert fölötte harciasak, s készek a gyilkolásra. Nem kevés missziónak, expedíciónak okoztak veszteséget az aukák veszedelmes dárdái. A szerzők - Peter Baumann nyugatnémet újságíró és Erwin Patzelt fotóriporter - komoly kockázatot vállaltak, de nem ugrottak fejest a vakmerő kalandokba. Az aukákkal való megismerkedésre kidolgozott stratégiájukat "flörtölésnek" nevezték el. Helikopterrel szálltak a települések fölé, ajándékokat dobáltak el, majd amikor bizonyosakká váltak, hogy ajándékaikat el is fogadták, akkor landoltak. "Auka. A kaland súgta fülünkbe ezt a szót, az csábitott, hogy mi vessük az első pillantást az esőerdő lombsátra alatt rejtőző egzotikus világ lakóira. Ecuador utolsó, elszigetelt népének titokzatos életére. Kíváncsiságunkkal a néprajztudományt is szolgáltuk, és ha töredékesen is, felvázolhattunk egy szokatlan emberi létformát, amely - az olaj mindent elsöprő ereje miatt - a közeli években bizonyosan elpusztul."

Karl May - A ​sivatag szelleme
Bizonyára ​emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink - az életükért küzdő áldozatokkal együtt - végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki - akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem - izgalommal kíséri végig a regényt.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Rónaszegi Miklós - Indián ​halál
Új ​kiadásban jelenik meg Rónaszegi Miklósnak, a kalandos történelmi históriák írójának szép regénye. Virginiába vezeti olvasóit, a jól ismert erdőkbe, kedves indiánjai közé. Izgalmas csatározások, erdei lopakodások, elkeseredett párbajok és derűs pillanatok váltogatják egymást a történetben, amelynek főhőse Pokahontasz, az "indián hercegnő". Neve jól ismert név Amerika történelmében. Elválaszthatatlan Jamestownnak, az első amerikai angol gyarmat megalapításának históriájától. S ezzel máris érthető, hogy a regény címe nemcsak néprajzi érdekességre utal, hanem jelképes értelemben egy ősi életforma gyengéit is jelzi. Történelmi, néprajzi, természetrajzi hitelesség - mindez csak ráadás. Az Indián halál elsősorban mindvégig lebilincselően izgalmas, érdekes olvasmány, maradandó élmény az indiánregények kedvelőinek.

Michael Blake - Farkasokkal ​táncoló
Amikor ​egy részeg őrnagy az elhagyott katonai helyőrségbe, a határvidékre vezényli John Dunbar hadnagyot, a hadviselt katona csak egy farkast és néhány vándorló komancsot kap társaságul a civilizáció peremén túl. A küzdelem a túlélésért Dunbart az indiánok táborába kényszeríti, ahol veszélyes kalandok sora változtatja meg életét. Dunbar a vademberekkel töltött minden egyes nappal egyre jobban indiánná válik. Mikor azonban a múlt kísérti őt, élete legnagyobb döntésével kell szembenéznie. Dunbar rájön, kik valójában az alantas emberek és kikhez hűséges ő.

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Miloslav Stingl - Indián ​tűz
A ​jeles cseh utazó, az indiánokról szóló több sikeres könyv szerzője az Újvilág őslakosságának nyomait kutatva, bejárta úgyszólván egész Közép- és Dél-Amerikát. Az egyes törzsekről, illetve az indián múlt vagy jelen egyes mozzanatairól készült eddigi könyveitől eltérően most összefoglaló művet írt az indiánok fél évezredes szabadságharcáról. Ez a szabadságharc, melyet az indián törzsek vívtak a gyarmatosítók ellen, tulajdonképpen kisebb-nagyobb háborúk, véres csatározások sorozata. Az aránylag kis könyv rengeteg ismeretet sűrít össze, a szerző kerülve a mesét, csak a történelemre, a tényekre szorítkozott.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Shirl Henke - Szenvedélyek ​szigete
Franciaország ​1524. A csatamezőn a spanyol hódító nagyhatalmi érdekei miatt hullanak az emberek. Míg a "hátországban" az inkvizíció üldözi a másként gondolkodókat. A lakosságot járványok tizedelik. Ebben a környezetben, az újkor küszöbén, Miriam, Marseille leggazdagabb kereskedőjének lánya, vonzó és felvilágosult, fiatal nő - két férfi között vergődik. Az egyik, vőlegénye és legkedvesebb barátja, a kiegyensúlyozott melegszívű Benjamin, művelt arisztokrata család sarja, a másik a békés otthonba berobbanó vad, s csaknem barbár Rodrigó Las Casas, Benjamin félvér mostoha testvére. Míg Benjamin a szeretetet és ragaszkodást jelenti, Rodrigó a vad és érzéki, mindent elsöprő szenvedélyt. Miriam hagyja magát érzései által sodortatni és éppen eljegyzése éjszakáján Rodrigóé lesz. Mikor rádöbben tette következményeire, kénytelen születendő gyermeke érdekében, Rodrigónak nyújtania kezét és követni férjét megtalált családjához, Dominikára a "szenvedélyek szigetére". A paradicsomi szigeten remélhet-e Miriam szerelmet a cinikus és kívül fölényesen gúnyos férfitől? Találhat-e békét és megnyugvást e távoli szigeten, ahová elkíséri őket az óvilág minden árulása, gyűlölete és cselszövése?

Robert Franklin Leslie - A ​medvék és én
Egy ​fiatal aranyásó Kanadában, a végeláthatatlan erdőségekben, távol minden civilizációtól, aranyat mos a folyók hordalékából. Magányos élete közben három, néhány hónapos kis medveboccsal találkozik. A kis baribálok (amerikai feketemedvék) anyját egy vadász leterítette, s a magukra maradt kis állatok a fiatal aranyásóban vélték megtalálni védelmezőjüket, gondozójukat. A könyv tehát nem olyan medvebocsokról szól, amelyeket az ember vett magához, hanem olyan kis állatokról, amelyek maguk csatlakoztak az emberhez. A fiatal aranyásó csak egy nagy tál mézes kukoricakását tett az alá a fenyő alá, amelyre a bocsok felkapaszkodtak. Azok pedig ettől kezdve önszántukból csatlakoztak hozzá, hűséges kutyaként követték kunyhójába. A könyv további 14 fejezete a legfontosabb események köré csoportosítva meséli el a kis feketemedvék sorsának alakulását az elkövetkező két évben. A "pótmama" - Joy Adamsonhoz hasonlóan - tudatos tervszerűséggel úgy irányította életüket, hogy felnövekedvén képesek legyenek beilleszkedni természetes környezetükbe, az északi rengetegek életébe. És éppen ez adja meg a könyv varázsát, amely valóságos tárháza az állattani érdekességeknek. A három kis bocs felnevelésének történetéből megismerhetjük a magasabb rendű állatok viselkedését meghatározó öröklött, vele született és az egyedi élet folyamán elsajátított (megtanult) viselkedési sémák egymásba szövődésének jelentőségét - a feketemedve etológiáját az egyedfejlődés tükrében. A könyv stílusa könnyed, a szerző előadásmódja élvezetes olvasmánnyá varázsolja a tudományos tényadatokat.

Genell Dellin - Cherokee ​alkony
Harcos ​szenvedély Standingdeer Chekote, a cherokee hős, azért harcolt, hogy megmentse szeretett nemzetét. Belül gyengéd szerető, kívül kemény harcos, akin sebet ejtett a szerelem és a háború. Megesküdött, hogy többé senkiben nem bízik, de végül találkozik a gyönyörű, hollófekete hajú Tiana Tenkillerrel. Tiana az aranyra és földre éhes fehérek hadával küzd az életben maradásért, és annak a férfinak a karjában talál vigaszt, akitől óvakodnia kellene. A férfi szeméből sugárzó érzéki szenvedély úgy vonzza, mint éjjeli lepkét a láng. Még az édes kínokat okozó eksztázis hevében is gyötri a bűntudat, mert iszonyú tettet követett el, melyet fel kell fednie. A titok talán örökre elszakítja szerelmétől... vagy kiszabadítja őket a múlt börtönéből, és akkor együtt haladhatnak a végtelen szerelem felé.

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Kéri András - Az ​azték naptár / Az Antillák népe
A ​könyv tulajdonképpen két könyvet tartalmaz: Az azték naptár és Az Antillák népe könyveket. Az azték naptár című könyvben megismerkedhetünk az aztékok tudományával, isteneivel, hitvilágával. Az Antillák népe könyvből megtudhatjuk az Antillák benépesítésének történetét, a különböző népek, törzsek kultúráját, művészet és hitvilágát, valamint legendáit.

James Fenimore Cooper - A ​méhvadász
"A ​méhvadász öltözéke megfelelt életmódjának és foglalkozásának. Vadászinge zöld, sárga rojtokkal díszített, bő nadrágja ugyanilyen színű volt. Fejét csinos prémsipka fedte, lábain már kissé megviselt mokaszint hordott. Puskáját az egyik tölgyfához támasztotta, mint aki bizonyos benne, hogy egyelőre nem lesz szüksége rá."

Jack Slade - Meghalsz, ​Lassiter!
Jack ​Slade megteremtette Lassitert. Személyében először sikerült egy sajátos korszakot megtestesítő férfitípust írói képzelettel életre kelteni. Kegyetlen természeti környezet, férfit próbáló halálos veszélyt rejtő feladatok jellemezték a vadnyugatot és formálták ki Lassiter alakját. Lassiter úgy érezte, kivégzőkommandó előtt áll. A két fogdmeg gyilkos hóhérszemmel méregette őt. De Sybilla mosolygott. Lassiter felé nyújtotta a poharat, külön az ő számára kevert itallal. Álnokul megjegyezte, mégiscsak jobb kiinni ezt a poharat, mint pár átkozottul fájdalmas golyót kapni. Ezt hallva Lassiter döntött, jóllehet ez a döntés valahogy saját magának is fájdalmas volt. Akárhogyan is, Sybilla mégiscsak csodálatos szerető volt...

Szürke Bagoly - Két ​kicsi hód
​Élt egyszer egy skót kisfiú - úgy hívták: Archie Belaney - aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta... indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott - népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.

Rónaszegi Miklós - A ​Sánta Bölény
Nagy ​indiánregények írójának egyik kedves könyvét tartjátok kezetekben. Olyan világról ír benne, amely már a messzi múlté. Okos Hód Fiának izgalmas, szép története jó kétszáz esztendővel ezelőtt játszódik, amikor Észak-Amerika távoli vidékein még csak az indiánok voltak egyedüli urai erdőnek, mezőnek, hegyeknek, vizeknek. Igaz, nem volt könnyű az életük, nemegyszer éheztek is, de legalább szabadok voltak. Még nem láttak fehér embert, vagy csak akkor találkoztak vele először. Nos, egy ilyen első találkozás képe is felvillan ebben a történetben. Írója azt szeretné, ha szívetekbe zárnátok fiatal hősét, aki majdnem olyan, mint amilyenné ti szeretnétek válni: bátor és merész, tiszteli szüleit, szereti testvéreit, ismeri, óvja, védi a természetet, barátja az állatoknak, s persze minden nehéz pillanatban igyekszik derekasan megállni a helyét.

Catherine Anderson - Borostyánszín
A ​Bostonban született és nevelkedett Laura Cheney álmában sem gondolta volna, hogy megözvegyülve újszülött fiával Colorado vadonjában köt majd ki. Amikor a fiát elrabolják, a törékeny szépségű és borostyánszín szemű Laura egy olyan emberhez fordul segítségért, akitől sokan félnek, és akiben kevesen bíznak: Deke Sheridanhez, akit a sájen indiánok neveltek fel, és akit a saját fajtája hitehagyottnak tekint.

B. Traven - Makrancos ​hölgy Mexikóban
Elbeszéléseinek ​világa ugyanaz mint regényeié: szinterük Mexikó, szereplőik mexikói fehérek és indiánok, a mai Latin-Amerika páriái s egykori nagy királyok, a hódító spanyolok leigázottjai, s napot, holdat teremtő, mítikus hősök. Traven írásait a nagy kaland igézete hatja át, mely ott él valamennyiünk lelkében; egy elpusztult civilizáció dzsungelmélyéről fel-felvilannó emlékének bűvölete s a huszadik századi Mexikó sokféle szinből kikevert, szélsőséges és különös életének leküzdhetetlen vonzása jellemzi.

Karl May - Ördögi ​gaztett
Old ​Shatterhand - régi ismerősünk - a Sierra Madre lábánál ismerkedik meg egy Harry Melton nevű cégéres gazemberrel, ki békés mormonnak adja ki magát. Egy kivándorlókat szállító hajón jön rá Old Shatterhand, hogy Melton milyen gaztettet tervelt ki... Az ellenséges indiánok elfogják Old Shatterhandot, kinek sorsa nem lehet más mint a kínzócölöp. Hogy a kivándorlók megmenekülnek-e a csapdából, és Old Shatterhand élve megússza-e a kalandot attól függ, hogy sikerül-e megtalálni Winnetout az egyetlen embert, aki segíthet, mert ha nem...

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

Kollekciók