Ajax-loader

'indián' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kéri András - Az ​azték naptár / Az Antillák népe
A ​könyv tulajdonképpen két könyvet tartalmaz: Az azték naptár és Az Antillák népe könyveket. Az azték naptár című könyvben megismerkedhetünk az aztékok tudományával, isteneivel, hitvilágával. Az Antillák népe könyvből megtudhatjuk az Antillák benépesítésének történetét, a különböző népek, törzsek kultúráját, művészet és hitvilágát, valamint legendáit.

Karl May - Az ​Ezüst-tó kincse
Egyetlen ​olvasó sem tudja letenni Karl May könyvét, ha egyszer belekezdett. Kalandregényei és fiktív útirajzai kora - és korunk - egyik legnépszerűbb ifjúsági regényírójává tették. -- Az Ezüst-tó kincse az indiánok földjén játszódik, ahol ismét találkozunk a vadnyugat legendás hőseivel. Sok-sok izgalomban, kalandban lesz részünk, míg kiderül, milyen titkokat rejt a Sziklás-hegység déli nyúlványai között megbúvó, szinte megközelíthetetlen tó, amelynek nevét oly sokan hallották már, de színét alig-alig látta valaki...

Karl May - A ​Medveölő fia
Baumann, ​a vadnyugati vadász a medvék esküdt ellensége; egy medve ölte meg a feleségét, és csaknem elpusztította a fiát is. Azóta ha meghallja, hogy valahol egy medve kószál, nem nyugszik addig, amíg meg nem öli. Innen kapta nevét is: Medveölő. A sziú indiánok egy csoportja, az ogallalla harcosok elfogják Medveölőt és barátait. Biztos halál vár rájuk, hiszen fel akarják áldozni őket a Pusztító Tűz sírján. A hír hallatára Martin elindul néhány barátjával, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Útjuk során fölbukkannak a May-regényekből már jól ismert, klasszikus figurák: Old Shatterhand és Winnetou.

Liselotte Welskopf-Henrich - A ​Nagy Medve fiai
1870, ​Észak-Amerika, az aranyláz kora. A fehérek minél több földet próbálnak megkaparintani, csak hogy kielégítsék kapzsiságukat, ezért a kormány rendelete szerint a rézbőrűeknek az év végéig rezervátumba kell vonulniuk. Azonban a dakota Tokei-ihto törzsével együtt bátran ellenáll és felveszi a harcot a fehérek mohóságával. Személyes bosszú is fűti a fiatal indián szívét: apját megölte a kettős játékot űző Vörös Róka nevű sápadtarcú. Tokei-ihtot törzse elküldi tárgyalni a hosszú késekhez, ám a fehérek tőrbe csalják, láncra verik, míg törzsének lakóit rezervátumba viszik. Ott azonban az ígért termőföld helyett kövek és halál fogadja őket. Tokei-ihtora népe megmentésének nehéz feladata vár.

Ismeretlen szerző - Az ​arizonai farkas és más vadnyugati történetek
Elrongyolódott, ​régi filléres regényekből szerkesztettük ezt a sorozatot. Újra olvashatjuk apáink, nagyapáink kedvelt időtöltését, a két világháború között feltűnt izgalmas, fordulatos légiós, bűnügyi, vadnyugati, kalandos, kém- stb. történeteket. Minden írást eredeti, teljes szöveggel közlünk, ahogyan annak idején a Friss Újság színes regénytára, Gong, Pesti Hírlap Könyvek, Szivárvány, Tarka regénytár, Tolnai regénysorozat, Új Élet regénytár, Világvárosi regények stb. sorozatban megjelent. A filléres regények írói a műfaj divatja szerint idegen álnevek mögé bújt magyar írók, újságírók, olykor tudományos férfiak. Anélkül, hogy kisregényeiket értékükön felülre emelnénk megállapíthatjuk, hogy sok eredeti megoldás is felbukkan ezekben, s ha valamely világnyelven íródott volna, még az átlagosak is adhatnának alapötletet a moziban és a televízióban vetített hasonló témájú történetekhez. Néhány magyar szerző munkája a tudományos-fantasztikus regények és filmek között is megállná a helyét.

Gaston Leroux - A ​Nap felesége
A ​fiatal, ambiciózus mérnök, Raymond az egzotikus Limába érkezik, hogy elkísérje régész nagybátyját. Peru azonban fenekestül felfordul: a régi és az új urak közötti rivalizálás harcokba torkollik, s a helyzetet súlyosbítja egy ősi, titkos szekta fellépése, akik vissza akarják állítani a Nap uralkodójának s az inkák uralmát...

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Stan Steiner - Szegény ​sápadtarcú
Ami ​a fehér ember számára valóságos "Szén-Arábia", azt az indián a Föld-anya testének tekinti. S a külszíni fejtést az Anya meggyalázásának, hiszen a bulldózerek kiforgatják az ősök csontjait. Ezen mosolyoghatunk: egy törzsi társadalom így gondolkodik. De az már tragikus valóság, hogy az amerikai préri fölött sötétebb lesz a Nap, elapad a víz (el is lopják), menekül a sas meg a prérifarkas. Hát az indián? "Ő majd alkalmazkodik." Az amerikai mítoszokról sorra kiderül: valamennyi hamis. A westernfilmek és a ponyvák áradata épp akkor tört be a szórakoztató iparba, amikor a cowboy eltűnt a Vadnyugat pusztáiról; a leölt bölények után nem legelt többé tehén se már - maradt néhány boy. Steiner világhírű könyve erkölcstörténet is. Az európai matróznép, a nyomkeresők és a prémvadászok asszony nélkül érkeztek a szűz Amerikába. Indián nők ölelték magukhoz a vándorokat, ők voltak ápolóik és szeretőik. Kínos téma a puritánok számára! Szerepelnek még környezetvédők, akik sohasem láttak ősvadont, az "indián bizniszen" megtollasodott reklámszakemberek, a "Vörös Hatalom" militánsai. És szegény sápadtarcúak is, akiket most űznek el földjeiről, mint dédapáik a rézbőrűeket. Íme, a Vadnyugat romantika nélkül.

James Fenimore Cooper - Az ​utolsó mohikán
Cooper ​könyveiért több mint száz éve lelkesedik az ifjúság. Generációkat bûvölt el kalandosságával, hiteles természetével, örökéletû romantikájával. Az utolsó mohikán abban az idõben játszódik, amikor az angol és a francia gyarmatosítók elkeseredett harcot vívtak egymással Észak-Amerika birtokáért, az indián törzsek pedig részben a franciák, részben az angolok szövetségeseivé lettek, miközben saját területük egyre zsugorodott. Történetünkben Munro alezredes leányai egy angol katonatiszt kíséretében az õserdõn keresztül apjukhoz igyekeznek a William Henry-erdõbe. Vezetõjük egy irokéz indián, aki az angolok szolgálatában áll, noha törzse a franciák szövetségese. Magua, az irokéz, tévútra csalja õket, mert gyûlöli az alezredest. Szerencsére találkoznak Sólyomszemmel, aki két mohikán barátja társaságában arra vadászik. Az izgalmas történet folyamán a tábornok két lánya két ízben is indián fogságba esik. Hõsi halált hal az ifjú mohikán, akivel kivész a mohikánok nemes indián törzs.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

James Fenimore Cooper - Bőrharisnya
A ​rokonszenves jellemű, felejthetetlen Natty Bumppo, aki Cooper minden indiánregényében más-más néven szerepel, ebben a könyvben a Bőrharisnya nevet viseli. Ez sorrendben a negyedik Cooper öt világhírű indiánregénye közt, melyet örömmel olvas az egész világ ifjúsága. Érdekes megemlíteni, hogy Cooper indiánsorozatából valamikor, 1823-ban, ez a kötet jelent meg elsőnek. A regény egyik hősében, Marmaduke Temple bíróban Cooper a saját édesapját rajzolja meg, akinek élete sok rokon vonást mutat a regényalak történetével. A Bőrharisnya cselekménye 1793-94-ben játszódik le, a modern Amerika kialakulásának első idejében. Natty Bumppo és indián barátja, Csingacsguk a múltba révedező öreg szemével nézi a körülöttük kavargó eseményeket és a sok változást, melybe nehezen tud belenyugodni. Ha nincs is mindig igazuk, életük a barátságnak, a hűségnek, a természet szeretetének és az egyszerű ember egyenes gondolkodásának szépségét hirdeti.

Winnetou
elérhető
15

Karl May - Winnetou
A ​hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve - Winnetou - immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. - Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg.

B
elérhető
3

Karl May - Karácsony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_17817
elérhető
1

Karl May - A ​szenteste
Két ​karácsony este szolgál keretül ennek a történetnek. Az elsőn a szerző és osztálytársa diákokként betévednek egy bajor vendégfogadóba, ahol megismerkednek egy Amerikába kivándorolni készülő sorsüldözött családdal. A második karácsony este sok év múltán, az indiánok földjén köszönt Old Shatterhandra, a vadnyugat rettenthetetlen bajnokára és hírneves indián barátjára, Winnetoura, s azokra, akik az első szentestét együtt töltötték.

Karl May - A ​sivatag szelleme
Bizonyára ​emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink - az életükért küzdő áldozatokkal együtt - végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki - akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem - izgalommal kíséri végig a regényt.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Genell Dellin - Cherokee ​alkony
Harcos ​szenvedély Standingdeer Chekote, a cherokee hős, azért harcolt, hogy megmentse szeretett nemzetét. Belül gyengéd szerető, kívül kemény harcos, akin sebet ejtett a szerelem és a háború. Megesküdött, hogy többé senkiben nem bízik, de végül találkozik a gyönyörű, hollófekete hajú Tiana Tenkillerrel. Tiana az aranyra és földre éhes fehérek hadával küzd az életben maradásért, és annak a férfinak a karjában talál vigaszt, akitől óvakodnia kellene. A férfi szeméből sugárzó érzéki szenvedély úgy vonzza, mint éjjeli lepkét a láng. Még az édes kínokat okozó eksztázis hevében is gyötri a bűntudat, mert iszonyú tettet követett el, melyet fel kell fednie. A titok talán örökre elszakítja szerelmétől... vagy kiszabadítja őket a múlt börtönéből, és akkor együtt haladhatnak a végtelen szerelem felé.

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

James Fenimore Cooper - A ​méhvadász
"A ​méhvadász öltözéke megfelelt életmódjának és foglalkozásának. Vadászinge zöld, sárga rojtokkal díszített, bő nadrágja ugyanilyen színű volt. Fejét csinos prémsipka fedte, lábain már kissé megviselt mokaszint hordott. Puskáját az egyik tölgyfához támasztotta, mint aki bizonyos benne, hogy egyelőre nem lesz szüksége rá."

Jack Slade - Meghalsz, ​Lassiter!
Jack ​Slade megteremtette Lassitert. Személyében először sikerült egy sajátos korszakot megtestesítő férfitípust írói képzelettel életre kelteni. Kegyetlen természeti környezet, férfit próbáló halálos veszélyt rejtő feladatok jellemezték a vadnyugatot és formálták ki Lassiter alakját. Lassiter úgy érezte, kivégzőkommandó előtt áll. A két fogdmeg gyilkos hóhérszemmel méregette őt. De Sybilla mosolygott. Lassiter felé nyújtotta a poharat, külön az ő számára kevert itallal. Álnokul megjegyezte, mégiscsak jobb kiinni ezt a poharat, mint pár átkozottul fájdalmas golyót kapni. Ezt hallva Lassiter döntött, jóllehet ez a döntés valahogy saját magának is fájdalmas volt. Akárhogyan is, Sybilla mégiscsak csodálatos szerető volt...

Szürke Bagoly - Két ​kicsi hód
​Élt egyszer egy skót kisfiú - úgy hívták: Archie Belaney - aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta... indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott - népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.

Rónaszegi Miklós - A ​Sánta Bölény
Nagy ​indiánregények írójának egyik kedves könyvét tartjátok kezetekben. Olyan világról ír benne, amely már a messzi múlté. Okos Hód Fiának izgalmas, szép története jó kétszáz esztendővel ezelőtt játszódik, amikor Észak-Amerika távoli vidékein még csak az indiánok voltak egyedüli urai erdőnek, mezőnek, hegyeknek, vizeknek. Igaz, nem volt könnyű az életük, nemegyszer éheztek is, de legalább szabadok voltak. Még nem láttak fehér embert, vagy csak akkor találkoztak vele először. Nos, egy ilyen első találkozás képe is felvillan ebben a történetben. Írója azt szeretné, ha szívetekbe zárnátok fiatal hősét, aki majdnem olyan, mint amilyenné ti szeretnétek válni: bátor és merész, tiszteli szüleit, szereti testvéreit, ismeri, óvja, védi a természetet, barátja az állatoknak, s persze minden nehéz pillanatban igyekszik derekasan megállni a helyét.

Catherine Anderson - Borostyánszín
A ​Bostonban született és nevelkedett Laura Cheney álmában sem gondolta volna, hogy megözvegyülve újszülött fiával Colorado vadonjában köt majd ki. Amikor a fiát elrabolják, a törékeny szépségű és borostyánszín szemű Laura egy olyan emberhez fordul segítségért, akitől sokan félnek, és akiben kevesen bíznak: Deke Sheridanhez, akit a sájen indiánok neveltek fel, és akit a saját fajtája hitehagyottnak tekint.

B. Traven - Makrancos ​hölgy Mexikóban
Elbeszéléseinek ​világa ugyanaz mint regényeié: szinterük Mexikó, szereplőik mexikói fehérek és indiánok, a mai Latin-Amerika páriái s egykori nagy királyok, a hódító spanyolok leigázottjai, s napot, holdat teremtő, mítikus hősök. Traven írásait a nagy kaland igézete hatja át, mely ott él valamennyiünk lelkében; egy elpusztult civilizáció dzsungelmélyéről fel-felvilannó emlékének bűvölete s a huszadik századi Mexikó sokféle szinből kikevert, szélsőséges és különös életének leküzdhetetlen vonzása jellemzi.

Karl May - Ördögi ​gaztett
Old ​Shatterhand - régi ismerősünk - a Sierra Madre lábánál ismerkedik meg egy Harry Melton nevű cégéres gazemberrel, ki békés mormonnak adja ki magát. Egy kivándorlókat szállító hajón jön rá Old Shatterhand, hogy Melton milyen gaztettet tervelt ki... Az ellenséges indiánok elfogják Old Shatterhandot, kinek sorsa nem lehet más mint a kínzócölöp. Hogy a kivándorlók megmenekülnek-e a csapdából, és Old Shatterhand élve megússza-e a kalandot attól függ, hogy sikerül-e megtalálni Winnetout az egyetlen embert, aki segíthet, mert ha nem...

Miriam Morton - Az ​indián menyasszony sírja
Miután ​Kitty a magányos hegyi kunyhóba megérkezik, már sejti, hogy ez a szünidő korántsem lesz unalmas. Amennyire élvezi az együttlétet Warennel – a fiúval, akibe menthetetlenül szerelmes -, épp annyira kínozzák a vissza-visszatérő, lidérces álmok: éjszakánként egy indián harcos jelenik meg előtte és mondani akar neki valamit. Félelemtől és rémülettől eltelve fordul Kitty Teevához, az indián származású könyvtárosnőhöz. Elbeszéléséből megérti, hogy csak egyetlen módon szabadulhat meg lidérces álmaitól… Nem jelent meg több regénye a kiadónál.

03
elérhető
12

Iny Lorentz - Vad ​vidék
Walther ​Fichtner soha nem vágyott többre, mint hogy békében és biztonságban éljen a családjával. Ezért menekült el Németországból, és kezdett új életet Amerikában. Az 1836-os texasi függetlenségi háború után egyszerű telepesből befolyásos ember, szenátor lett, a farmja is egyre gyarapodik, és a szomszédos indián törzzsel, a komancsokkal is békében él. A boldogságért azonban nagy árat kell fizetnie. Texas egén ugyanis viharfelhők gyülekeznek. Az új elnök elhatározza, hogy még több telepest hoz az országba. A letelepítésükhöz azonban földekre van szükség, ezért úgy dönt, elveszik az őslakosoktól vadászmezőik jelentős részét. Ezzel kezdetét veszi a háború a komancsok ellen. Ám Walther nem csak az indiánok támadásai miatt aggódik: ismét feltűnik a színen régi ellensége, így a férfi egyik napról a másikra rádöbben, hogy az egész családja élete veszélyben forog.

Karl May - Az ​olajkirály
A ​May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alberto Vojtěch Frič - A ​hosszú vadász visszatér
Bizonyára ​emlékszik még a magyar olvasó Karai Pukura, a Hosszú Vadászra, s az izgalmas percekre, melyeket együtt élt át vele a hasonló című könyv olvasásakor. Hanem A. V. Fric tarsolyában, aki hét ízben kelt át az óceánon, és sok hosszú évet töltött a Mato Grosso terjedelmes pampáin és őserdeiben, indián barátai között, maradt még regénybe illő élmény bőven, s ezekből született meg a Hosszú Vadász újabb története. Lélegzetelállítóan izgalmas jaguárvadászat, kalandos vándorlás a kietlen Sós-sivatagon keresztül, dühöngő ciklon - peregve váltja egymást a sok-sok esemény, s még fel sem ocsúdtunk az egyik kalandból, máris kellős közepébe csöppentünk a másiknak. Izzó szenvedélyű, kincsvágyból táplálkozó gyűlölet egyfelől, másrészt a gyermekek árnyéktalan, tiszta szeretete és indián barátai korlátlan bizalma övezi Karai Pukut, a regény hősét, aki veszélyt és akadályokat nem ismerve, bátran tör kitűzött célja felé. A.V. Fric utazásai során behatolt olyan helyekre, melyeket fehér ember lába még nem érintett, ismeretlen, kihalt vagy kihalóban lévő indián törzseket fedezett fel, megtanulta a nyelvüket, együtt járt reggeli lesre a kagyuvejo, csamakoko, bororo és más törzsek vadászaival, ott ült esti tábortüzüknél, egy kunyhóban hált, egy tálból evett velük, osztozott gondjukban-bajukban - egyszóval szerette őket, és az életüket élte, s ezért válhatott a dél-amerikai indiánok páratlan krónikásává, ezért nyűgöz le minden sora, amelyet róluk és a köztük megélt kalandjairól leírt.

Kollekciók