Ajax-loader

'indián' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Fable_vavyan_fattyudal
elérhető
14

Vavyan Fable - Fattyúdal
Az ​indián Fattyú és Tashina idilli helyen ismerkednek meg, ahol a csendet csak a vízesés surrogása, a méhek zümmögése és Fattyú harmonikamuzsikája töri meg. De az idillt - akár a pokolgép az emberi testet - szétszaggatják a múlt rémfantomjai, a jelen brutalitása. A férfi és a nő együtt indulnak el, hogy kiderítsenek egy rejtélyes gyilkosságot, vállalva az üldöztetéseket, verekedéseket, pisztolylövéseket... Vavyan Fable napjainkban játszódó új regényében egyaránt bejárjuk a Paradicsomot és a Pokol bugyrait; a feszültséget csak az írónő közismert humora és a főszereplők egyéniségéből sugárzó varázs oldja fel.

John Sandford - Indián ​vér
„- ​Na, mi van, Leo? – kérdezte Cuervo fel se nézve. Mindkét kezében pénz volt, számolt. – Kégli kéne? - Tedd a kezed az öledbe, Ray – mondta Leo. Cuervo felnézett. Leo pisztolyt szegezett rá. - Jaj, apám, minek ez? – nyögött fel Cuervo, és kiegyenesedett ültében. Nem nézett Leo pisztolyára, de nagyon törte a fejét. – Ha egy-két mallér kell, adhatok kölcsön. - Tudom – mondta Leo. – Egyet kettőért. – Cuervo amúgy mellékesen uzsorával is foglalkozott. Üzlet az üzlet. - Na, frankón, Leo… - Cuervo hanyag mozdulattal az asztalra ejtett egy köteg pénzt, szabaddá téve a revolveréhez közelebb levő kezét. – Sitten akarsz rohadni egész vénségedben? - Nyugi. Te csak ülj nyugodtan – mondta Leo, és Cuervo háta mögé lépett. – Most megbilincsellek. Tedd a kezed a szék mögé. Cuervo engedelmeskedett, s hátrasandított, hogy lássa, mit csinál Leo. - Előre nézz – mondta Leo, és enyhén megbökte a tarkóját a pisztoly csövével. Cuervo előrenézett. Leo hátralépett, fegyverét az övébe dugta, és nadrágzsebéből egy obszidiánkést vett elő. A tizennyolc centiméteres eszköz fekete, üvegszerű, vulkanikus eredetű anyaga a Yellowstone Nemzeti Park egyik sziklájából származott. Kissé hullámos pengéje olyan éles volt, mint egy szike. - Átvertelek a bilinccsel, Ray – mondta Leo. Közvetlenül a homloka fölött belemarkolt Cuervo hajába, hátrarántotta a fejét, és egyetlen erőteljes mozdulattal elmetszette a torkát.” John Sandford Pulitzer-díjas újságíró új krimije valós tényeken alapszik, amelyeket először egy riportsorozatban adott közre. E munkájáért jelölték első ízben az amerikai hírlapírók legrangosabb kitüntetésére. Az Indián vér tavaly sokáig a New York Times bestseller listájának egyik éllovasa volt.

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

James Fenimore Cooper - Az ​utolsó mohikán
_Az ​utolsó mohikán_, a Bőrharisnya-történetek időrendben második kötete nemzedékek képzeletét ejtette rabul 1826-os megjelenése óta. Az Észak-Amerika vad tájain játszódó cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. E köré a véres incidens köré építi Cooper romantikus történetét fogságról, szerelmes vonzalomról és hősiességről, amelyben a mohikán Chingachgook és fia, Uncas sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a parancsnok lányai, Alice és Cora Munro, valamint Sólyomszem, a határvidéki felderítő életével. Indián kerül szembe indiánnal, a fehérek brutális társadalma a mohikán civilizációval – abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt látja, egyetlen írott szöveg sem játszott akkora szerepet, mint _Az utolsó mohikán_.

Alberto Vojtěch Frič - A ​hosszú vadász visszatér
Bizonyára ​emlékszik még a magyar olvasó Karai Pukura, a Hosszú Vadászra, s az izgalmas percekre, melyeket együtt élt át vele a hasonló című könyv olvasásakor. Hanem A. V. Fric tarsolyában, aki hét ízben kelt át az óceánon, és sok hosszú évet töltött a Mato Grosso terjedelmes pampáin és őserdeiben, indián barátai között, maradt még regénybe illő élmény bőven, s ezekből született meg a Hosszú Vadász újabb története. Lélegzetelállítóan izgalmas jaguárvadászat, kalandos vándorlás a kietlen Sós-sivatagon keresztül, dühöngő ciklon - peregve váltja egymást a sok-sok esemény, s még fel sem ocsúdtunk az egyik kalandból, máris kellős közepébe csöppentünk a másiknak. Izzó szenvedélyű, kincsvágyból táplálkozó gyűlölet egyfelől, másrészt a gyermekek árnyéktalan, tiszta szeretete és indián barátai korlátlan bizalma övezi Karai Pukut, a regény hősét, aki veszélyt és akadályokat nem ismerve, bátran tör kitűzött célja felé. A.V. Fric utazásai során behatolt olyan helyekre, melyeket fehér ember lába még nem érintett, ismeretlen, kihalt vagy kihalóban lévő indián törzseket fedezett fel, megtanulta a nyelvüket, együtt járt reggeli lesre a kagyuvejo, csamakoko, bororo és más törzsek vadászaival, ott ült esti tábortüzüknél, egy kunyhóban hált, egy tálból evett velük, osztozott gondjukban-bajukban - egyszóval szerette őket, és az életüket élte, s ezért válhatott a dél-amerikai indiánok páratlan krónikásává, ezért nyűgöz le minden sora, amelyet róluk és a köztük megélt kalandjairól leírt.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Louis Vaczek - A ​Hudson vándora
Sorozatunk ​új kötete a messzi Kanadába vezet bennünket. Közelebbről Kanada történetének hősi korszakát, a francia gyarmatosítás idejét választotta témájául a szerző, aki regényében világos és áttekinthető képet ad arról, miféle erők és hatalmak működtek közre e világrész nagyságú, hatalmas ország meghódításában. Annyi biztos, ha más-más módszerekkel is - végül mégiscsak kisemmizték a fehér betelepülők az indián őslakosságot, amelynek életéről, szokásairól élményszerű és izgalmas fejezeteket olvashatunk ebben a fordulatos, tanulságos regényben.

Lőrincz L. László - Manituk
Ross ​Candell régész megtalálja a koronás prérifarkasok sírját, elveszíti viszont Károgó Varjút. Bell farmer a gabonakörök mellett hullákat talál a búzájában, nem találja viszont Henderson teherautóját. Ki nyugszik a titokzatos sírokban? Indiánok-e, vagy akik előttük éltek Amerika földjén? Ki döntötte le annak idején Marcus Aurelius császár ostromgépeit? Ki akarja megölni Candellt a hídpillér tetején? Halálos fenyegetést árasztanak a temetőt határoló hegyek. És közben mindegyre feltámad a szél.

Molnár Gábor - A ​csendes halál démona
Amazónia ​kétszáz esztendő előtti vadonbéli világa elevenedik meg ebben a regényben. A korabeli eseményeket felidéző történetben - az írói szabadság jogán - számos indián törzs szokásait együvé tömörítettem, s a régmúlt ködébe vesző, sok vonásában máig ismeretlen világot az írói képzelet segítségével elevenítettem fel" - írja regénye előszavában Molnár Gábor, aki dél-amerikai gyűjtőútjairól, vadászexpedícióiról beszámoló könyvei után most kalandokban bővelkedő, izgalmas indiánregényt írt, felhasználva benne az indiánokról és Amazóniáról szerzett személyes tapasztalatait, ismereteit is. Az őserdő mélyén, patak menti településükön ellenséges indián törzs támadja meg a férfiavatást ünneplő maku törzset: a férfiakat csaknem kivétel nélkül elpusztítják, az asszonyokat, gyerekeket elhurcolják. Néhány életben maradt fiatal harcos vérükkel, Uaupéssel elpusztítja a támadókat, kiszabadítja a foglyokat. Uaupés hűséges asszonyával, Arával hosszú útra indul, hogy távoli tájakat, törzseket megismerve tapasztalatokat gyűjtsenek, melyeket majd a törzs felvirágoztatására használhatnak fel. Kilenc hónaoikig tartó útjuk során - őserdőben és folyókon - lélegzetelállító kalandok részesei: ellenséges törzsekkel találkoznak, életveszélyes vadászatokon vesznek részt, s néhány napig egy emberevő törzs vendégei. Az izgalmas történet elmesélése során varázslatosan szép tájleírásokkal, színpompás indián ünnepségek megelevenítésével örvendezteti meg olvasóit Molnár Gábor.

Karl May - Winnetou ​- Old Death
"Sokat ​hallottam erről az ismert és híres westmanről. Ismerték a Mississippin túl minden tábortűznél, sőt a Kelet városaiban is. Ha csak tized- vagy huszadrésze igaz annak, amit beszélnek, akkor is olyan vadász és nyomkereső, aki előtt le kell venni a kalapot. Egy egész emberöltőn keresztül csatangolta a Nyugatot, s minden kalandja ellenére még sohasem kapott sebet. Ezért a babonások azt tartották róla, hogy nem fogja a golyó. Az igazi nevét senki sem tudja. Az Old Death a harci neve volt - roppant soványsága miatt nevezték így. A vén halál! Mikor így magam előtt láttam, nem csodálkoztam a nevén." E kötet, mely az amerikai polgárháború idején játszódik, ismét kalandos utazásra hívja az olvasót Old Shatterhand és újdonsült barátja, Old Death társaságában.

Karl May - Az ​olajkirály
A ​May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Karl May - A ​Medveölő fia
Baumann, ​a vadnyugati vadász a medvék esküdt ellensége; egy medve ölte meg a feleségét, és csaknem elpusztította a fiát is. Azóta ha meghallja, hogy valahol egy medve kószál, nem nyugszik addig, amíg meg nem öli. Innen kapta nevét is: Medveölő. A sziú indiánok egy csoportja, az ogallalla harcosok elfogják Medveölőt és barátait. Biztos halál vár rájuk, hiszen fel akarják áldozni őket a Pusztító Tűz sírján. A hír hallatára Martin elindul néhány barátjával, hogy kiszabadítsa a foglyokat. Útjuk során fölbukkannak a May-regényekből már jól ismert, klasszikus figurák: Old Shatterhand és Winnetou.

Stef Penney - Gyengéd, ​mint a farkasok
Kanada ​1867 Ahogy a tél egyre szorosabban markolta Dover River elszigetelt települését, egy asszony élete legveszélyesebb útjára indul. Egy férfit brutálisan meggyilkoltak, a nő tizenhét éves fia pedig eltűnt. Az erőszak régi sebeket tép fel, és lángra gyújtja a kisváros mélyen ülő feszültségeit. Vannak akik meg akarják oldani a bűntényt, mások csak ki akarják használni. Hogy fia nevét tisztára mossa, az asszonynak nincs más választása, mint, hogy kövesse a halott férfi kunyhójától induló nyomokat, és északnak induljon az erdőbe, és az azon túli kietlen tájra...

Ismeretlen szerző - Az ​arizonai farkas és más vadnyugati történetek
Elrongyolódott, ​régi filléres regényekből szerkesztettük ezt a sorozatot. Újra olvashatjuk apáink, nagyapáink kedvelt időtöltését, a két világháború között feltűnt izgalmas, fordulatos légiós, bűnügyi, vadnyugati, kalandos, kém- stb. történeteket. Minden írást eredeti, teljes szöveggel közlünk, ahogyan annak idején a Friss Újság színes regénytára, Gong, Pesti Hírlap Könyvek, Szivárvány, Tarka regénytár, Tolnai regénysorozat, Új Élet regénytár, Világvárosi regények stb. sorozatban megjelent. A filléres regények írói a műfaj divatja szerint idegen álnevek mögé bújt magyar írók, újságírók, olykor tudományos férfiak. Anélkül, hogy kisregényeiket értékükön felülre emelnénk megállapíthatjuk, hogy sok eredeti megoldás is felbukkan ezekben, s ha valamely világnyelven íródott volna, még az átlagosak is adhatnának alapötletet a moziban és a televízióban vetített hasonló témájú történetekhez. Néhány magyar szerző munkája a tudományos-fantasztikus regények és filmek között is megállná a helyét.

Gaston Leroux - A ​Nap felesége
A ​fiatal, ambiciózus mérnök, Raymond az egzotikus Limába érkezik, hogy elkísérje régész nagybátyját. Peru azonban fenekestül felfordul: a régi és az új urak közötti rivalizálás harcokba torkollik, s a helyzetet súlyosbítja egy ősi, titkos szekta fellépése, akik vissza akarják állítani a Nap uralkodójának s az inkák uralmát...

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Stan Steiner - Szegény ​sápadtarcú
Ami ​a fehér ember számára valóságos "Szén-Arábia", azt az indián a Föld-anya testének tekinti. S a külszíni fejtést az Anya meggyalázásának, hiszen a bulldózerek kiforgatják az ősök csontjait. Ezen mosolyoghatunk: egy törzsi társadalom így gondolkodik. De az már tragikus valóság, hogy az amerikai préri fölött sötétebb lesz a Nap, elapad a víz (el is lopják), menekül a sas meg a prérifarkas. Hát az indián? "Ő majd alkalmazkodik." Az amerikai mítoszokról sorra kiderül: valamennyi hamis. A westernfilmek és a ponyvák áradata épp akkor tört be a szórakoztató iparba, amikor a cowboy eltűnt a Vadnyugat pusztáiról; a leölt bölények után nem legelt többé tehén se már - maradt néhány boy. Steiner világhírű könyve erkölcstörténet is. Az európai matróznép, a nyomkeresők és a prémvadászok asszony nélkül érkeztek a szűz Amerikába. Indián nők ölelték magukhoz a vándorokat, ők voltak ápolóik és szeretőik. Kínos téma a puritánok számára! Szerepelnek még környezetvédők, akik sohasem láttak ősvadont, az "indián bizniszen" megtollasodott reklámszakemberek, a "Vörös Hatalom" militánsai. És szegény sápadtarcúak is, akiket most űznek el földjeiről, mint dédapáik a rézbőrűeket. Íme, a Vadnyugat romantika nélkül.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

James Fenimore Cooper - Bőrharisnya
A ​rokonszenves jellemű, felejthetetlen Natty Bumppo, aki Cooper minden indiánregényében más-más néven szerepel, ebben a könyvben a Bőrharisnya nevet viseli. Ez sorrendben a negyedik Cooper öt világhírű indiánregénye közt, melyet örömmel olvas az egész világ ifjúsága. Érdekes megemlíteni, hogy Cooper indiánsorozatából valamikor, 1823-ban, ez a kötet jelent meg elsőnek. A regény egyik hősében, Marmaduke Temple bíróban Cooper a saját édesapját rajzolja meg, akinek élete sok rokon vonást mutat a regényalak történetével. A Bőrharisnya cselekménye 1793-94-ben játszódik le, a modern Amerika kialakulásának első idejében. Natty Bumppo és indián barátja, Csingacsguk a múltba révedező öreg szemével nézi a körülöttük kavargó eseményeket és a sok változást, melybe nehezen tud belenyugodni. Ha nincs is mindig igazuk, életük a barátságnak, a hűségnek, a természet szeretetének és az egyszerű ember egyenes gondolkodásának szépségét hirdeti.

Winnetou
elérhető
17

Karl May - Winnetou
A ​hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve - Winnetou - immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. - Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg.

B
elérhető
3

Karl May - Karácsony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_17817
elérhető
1

Karl May - A ​szenteste
Két ​karácsony este szolgál keretül ennek a történetnek. Az elsőn a szerző és osztálytársa diákokként betévednek egy bajor vendégfogadóba, ahol megismerkednek egy Amerikába kivándorolni készülő sorsüldözött családdal. A második karácsony este sok év múltán, az indiánok földjén köszönt Old Shatterhandra, a vadnyugat rettenthetetlen bajnokára és hírneves indián barátjára, Winnetoura, s azokra, akik az első szentestét együtt töltötték.

Karl May - A ​sivatag szelleme
Bizonyára ​emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink - az életükért küzdő áldozatokkal együtt - végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki - akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem - izgalommal kíséri végig a regényt.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Jack Slade - Meghalsz, ​Lassiter!
Jack ​Slade megteremtette Lassitert. Személyében először sikerült egy sajátos korszakot megtestesítő férfitípust írói képzelettel életre kelteni. Kegyetlen természeti környezet, férfit próbáló halálos veszélyt rejtő feladatok jellemezték a vadnyugatot és formálták ki Lassiter alakját. Lassiter úgy érezte, kivégzőkommandó előtt áll. A két fogdmeg gyilkos hóhérszemmel méregette őt. De Sybilla mosolygott. Lassiter felé nyújtotta a poharat, külön az ő számára kevert itallal. Álnokul megjegyezte, mégiscsak jobb kiinni ezt a poharat, mint pár átkozottul fájdalmas golyót kapni. Ezt hallva Lassiter döntött, jóllehet ez a döntés valahogy saját magának is fájdalmas volt. Akárhogyan is, Sybilla mégiscsak csodálatos szerető volt...

Szürke Bagoly - Két ​kicsi hód
​Élt egyszer egy skót kisfiú - úgy hívták: Archie Belaney - aki annyira rajongott az indiánokért, hogy elhatározta... indián lesz. Alighogy iskoláit befejezte, áthajózott az óceánon, és bevetette magát Kanada őserdeibe. Az indiánok szívesen fogadták maguk közé, nevet is adtak neki. Így lett Szürke Bagoly, és ezt a nevet megtartotta haláláig. Népének nagy barátja, szószólója volt. Tudós természetkutató. Különösen a hódok életét tanulmányozta nagy elmélyültséggel. Cikkeket, regényeket írt az indiánokról, előadásokat tartott - népszerűsége nőttön nőtt. Mindenki indiánnak tartotta, csak halála után derült ki, hogy valójában fehér ember. 1880-ban született, és 1937-ben halt meg. Legnépszerűbb ifjúsági regénye a Két kicsi hód.

Rónaszegi Miklós - A ​Sánta Bölény
Nagy ​indiánregények írójának egyik kedves könyvét tartjátok kezetekben. Olyan világról ír benne, amely már a messzi múlté. Okos Hód Fiának izgalmas, szép története jó kétszáz esztendővel ezelőtt játszódik, amikor Észak-Amerika távoli vidékein még csak az indiánok voltak egyedüli urai erdőnek, mezőnek, hegyeknek, vizeknek. Igaz, nem volt könnyű az életük, nemegyszer éheztek is, de legalább szabadok voltak. Még nem láttak fehér embert, vagy csak akkor találkoztak vele először. Nos, egy ilyen első találkozás képe is felvillan ebben a történetben. Írója azt szeretné, ha szívetekbe zárnátok fiatal hősét, aki majdnem olyan, mint amilyenné ti szeretnétek válni: bátor és merész, tiszteli szüleit, szereti testvéreit, ismeri, óvja, védi a természetet, barátja az állatoknak, s persze minden nehéz pillanatban igyekszik derekasan megállni a helyét.

Catherine Anderson - Borostyánszín
A ​Bostonban született és nevelkedett Laura Cheney álmában sem gondolta volna, hogy megözvegyülve újszülött fiával Colorado vadonjában köt majd ki. Amikor a fiát elrabolják, a törékeny szépségű és borostyánszín szemű Laura egy olyan emberhez fordul segítségért, akitől sokan félnek, és akiben kevesen bíznak: Deke Sheridanhez, akit a sájen indiánok neveltek fel, és akit a saját fajtája hitehagyottnak tekint.

B. Traven - Makrancos ​hölgy Mexikóban
Elbeszéléseinek ​világa ugyanaz mint regényeié: szinterük Mexikó, szereplőik mexikói fehérek és indiánok, a mai Latin-Amerika páriái s egykori nagy királyok, a hódító spanyolok leigázottjai, s napot, holdat teremtő, mítikus hősök. Traven írásait a nagy kaland igézete hatja át, mely ott él valamennyiünk lelkében; egy elpusztult civilizáció dzsungelmélyéről fel-felvilannó emlékének bűvölete s a huszadik századi Mexikó sokféle szinből kikevert, szélsőséges és különös életének leküzdhetetlen vonzása jellemzi.

Kollekciók