Ajax-loader

'indián' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stan Steiner - Szegény ​sápadtarcú
Ami ​a fehér ember számára valóságos "Szén-Arábia", azt az indián a Föld-anya testének tekinti. S a külszíni fejtést az Anya meggyalázásának, hiszen a bulldózerek kiforgatják az ősök csontjait. Ezen mosolyoghatunk: egy törzsi társadalom így gondolkodik. De az már tragikus valóság, hogy az amerikai préri fölött sötétebb lesz a Nap, elapad a víz (el is lopják), menekül a sas meg a prérifarkas. Hát az indián? "Ő majd alkalmazkodik." Az amerikai mítoszokról sorra kiderül: valamennyi hamis. A westernfilmek és a ponyvák áradata épp akkor tört be a szórakoztató iparba, amikor a cowboy eltűnt a Vadnyugat pusztáiról; a leölt bölények után nem legelt többé tehén se már - maradt néhány boy. Steiner világhírű könyve erkölcstörténet is. Az európai matróznép, a nyomkeresők és a prémvadászok asszony nélkül érkeztek a szűz Amerikába. Indián nők ölelték magukhoz a vándorokat, ők voltak ápolóik és szeretőik. Kínos téma a puritánok számára! Szerepelnek még környezetvédők, akik sohasem láttak ősvadont, az "indián bizniszen" megtollasodott reklámszakemberek, a "Vörös Hatalom" militánsai. És szegény sápadtarcúak is, akiket most űznek el földjeiről, mint dédapáik a rézbőrűeket. Íme, a Vadnyugat romantika nélkül.

Kenneth Roberts - Északnyugati ​átjáró
A ​lebilincselően izgalmas történet főhőse Rogers őrnagy, a Rangerek parancsnoka, aki úttalan utakon, Kanada érintetlen őserdein keresztül vezeti maroknyi csapatát győzelemre. A természet legyőzője, a kemény katona azonban nem tud megbirkózni kora társadalmának kicsinyes, szűk látókörű emberivel és sorsa tragikus kietlenségbe torkollik. A széles ívelésű történet hátterét a francia és angol gyarmatosítók harca, az indián törzsek fokozatos visszaszorításának és az amerikai függetlenségi háborúnak a históriája adja.

B. Traven - Embervásár ​Mexikóban
Az ​Embervásár Mexikóban (a hatkötetes Mahagóni-sorozat egyik kötete) az emlékezetes Díaz-diktatúra korszakát eleveníti fel. A kormányzat kifelé igyekezett a demokrácia látszatát kelteni, belül az országban azonban dühöngött a despotizmus. A kormányzó, a jegyző, a katonaság, a kereskedő, a földbirtokos és a montériák ügynöke lábbal tiporta a "szabad" indián parasztok jogait. Egy lényeges dolgot azonban kifelejtettek számításukból; az egyes indiánt meg lehetett ugyan téveszteni, el lehetett pusztítani a montériákon, de az indián közösségek fölött őrködött a sok évezredes hagyomány, s ez a hagyomány dacolt a hatalom képviselőinek minden jogtiprásával.

Thomas Mayne Reid - A ​fehér törzsfőnök
A ​mexikói San Ildefonso határában, egy mély szakadék szélén rántja vissza lovát a történet főhőse, Carlos. A mutatvány veszélyes - s ő fogadásból teszi! Bár ne nyerte volna meg a fogadást! Hiszen ezzel kivívta maga ellen a városka spanyol hatalmasságának haragját. A harc kirobban. Carlos harcol az igazságért, húgának életéért, szerelméért... Már-már elbukna, ha segítségre nem lelne egy baráti indián törzsben, amely egyszer hálából törzsfőnökké választotta őt. A mindvégig lélegzetelállítóan izgalmas regény - egy méltó bosszú és egy szép szerelem romantikus története - a múlt századi angol ifjúsági író jól ismert munkája.

Stef Penney - Gyengéd, ​mint a farkasok
Kanada ​1867 Ahogy a tél egyre szorosabban markolta Dover River elszigetelt települését, egy asszony élete legveszélyesebb útjára indul. Egy férfit brutálisan meggyilkoltak, a nő tizenhét éves fia pedig eltűnt. Az erőszak régi sebeket tép fel, és lángra gyújtja a kisváros mélyen ülő feszültségeit. Vannak akik meg akarják oldani a bűntényt, mások csak ki akarják használni. Hogy fia nevét tisztára mossa, az asszonynak nincs más választása, mint, hogy kövesse a halott férfi kunyhójától induló nyomokat, és északnak induljon az erdőbe, és az azon túli kietlen tájra...

Francisco Marins - Az ​aranybányák titka
Merre ​vannak a teméntelen aranykincset rejtő Golgota Sziklák? Hova tűnt el a derék Juvenal bácsi? Barátságos vagy ellenséges indiánokkal találkoznak a vadon mélyébe utazók? Vajon kiállja-e a kis Pixuira a főnökké avatás nehéz próbáit? Egyik kérdés a másiknak adja át helyét, ebben a mindvégig izgalmas, fordulatos regényben. Szerzője Francisco Marins, a mai Brazília ismert írója, aki Brazília száz -kétszáz évvel ezelőtti "hősi" korszakának állít emléket: az aranyláznak, a belső vadonság veszéllyel teli felkutatásának, és ami ezzel együtt jár: belső Brazília lassú, szinte akaratlan felfedezésének. Az eredeti háromkötetes ifjúsági regénynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó.

Molnár Gábor - Bíborviskó
A ​népszerű szerző ezúttal regényes formát választott a brazíliai őserdő indiánjai között szerzett élményeinek elmondására. Három angol magánrégész Santa Anna kikötőjéből elindul a Tapirapé folyón az elsüllyedt Atlantisz keresésére, illetve a caraja indiánok által jelzett kultúrkincsek felkutatására. Szakmai féltékenységből hamis útvonalat adnak meg az összeköttetést biztosító rádióállomásnak, majd az első meglepő sikerektől elragadtatva kísérő személyzetüktől is megválnak, lebecsülvén az egyre nagyobb veszélyeket. És néhány nap multán a kegyetlen xavantékkal találkoznak... A történet másik szála - Öreg Ronuro tengeri utazásával és a cápavadászat színes leírásával - éppilyen mozgalmas epizódokat egyesít, de a romantika és a néprajzi kuriozitás szövevényében a regény minden részlete a valóságban is megtörtént eseményekre és pontos tárgyi ismeretekre épül.

Paulette Jiles - A ​kapitány küldetése
Észak-Texas, ​1870, eső és hideg. Jefferson Kyle Kidd kapitány az amerikai polgárháborúból hazatérve azzal keresi kenyerét, hogy településről településre vándorolva a nagyvilág híreit olvassa fel a helyieknek. Wichita Fallsban elvállal egy különleges megbízást: el kell kísérnie San Antonióba a rokonaihoz a tízéves Johannát, aki négy évet töltött a kajova indiánok fogságában. Az indiánok megölték a családját, őt pedig elhurcolták, és saját törzsükből valóként nevelték. Kidd kapitányra és Johannára négyszáz mérföldes, veszélyekkel teli út vár. Johanna ráadásul nem beszél angolul, és minden alkalmat megragad a szökésre -- sokkal inkább tűnik a kötöttségeket nem tűrő indiánnak, mint német bevándorlók gyermekének. A két magányos lélek között a viszontagságokkal teli utazás során különös kötelék szövődik, hiszen a kegyetlen vidéken az életük múlhat azon, hogy minden különbözőségük ellenére képesek-e megbízni egymásban. Megindító történet bátorságról, becsületről és arról, hogy a szeretet bármilyen áldozatra képes. Paulette Jiles regényíró és költő. A Missouri Egyetemen szerzett diplomát újlatin nyelvek szakon. Költőként elnyerte a legrangosabb kanadai kitüntetést, a Governor General's Awardot. Enemy Woman című regénye felkerült a New York Times sikerlistájára, A kapitány küldetése pedig bekerült a rangos National Book Award döntősei közé. A regényből a Fox 2000 stúdió készül filmet forgatni Tom Hanks főszereplésével.

José Eustasio Rivera - Örvény
A ​modern latin-amerikai próza egyik legnagyobb hatású művelője, a kolumbiai Eustasio Rivera iskolát teremtett az amerikai kontinensen regényével, az Örvény-nyel. A megejtő szépségű síkság és a hátborzongató érzékletességgel megfestett, emberfaló őserdő epikus arányú ábrázolása szerencsésen ötvöződik kaucsukgyűjtő rabszolgák életének döbbenetes epizódjaival. Bűzös kigőzölgésű mocsarak, sebes sodrású, zuhatagos folyók, millió ág-bogú, indaszövevények ölelésébe font buja növényzet közt járják végzetes útjukat a regény hősei; léptüket villogó szemek kísérik: a sűrűben megbúvó vadállatok, s a kegyetlenségben rajtuk is túltevő, vérszomjas "kiskirályok", "gumi-milliomosok" tekintete. A megszállottságig fokozódó szenvedélyek, szerelem, féltékenység, vérbosszú, nyereségvágy hajtja-űzi őket, megfordulnak indián tanyákon és kaucsukgyűjtők nyomorúságos szállásain, s ott gyűrűzik körülöttük az őserdő iszonyatos örvénye. Sordó áradású, költői ihletésű képsorok, izgalmas kalandok, apokaliptikus víziók teszik végig lebilincselővé Rivera sok kiadást megért, több nyelvre lefordított klasszikus alkotását.

Sherman Alexie - Menekülés
A ​Menekülés egyszerre mulatságos és tragikus portréja egy elárvult indián tinédzser fiúnak, aki nevelőszülőktől nevelőszülőkhöz vándorol, de egyre kevésbé képes és hajlandó kommunikálni velük és a környezettel. Mondhatnánk, hogy az identitását keresi, de inkább a teljes társadalmi kitaszítottságból kutatja a kiutat: anyja ír-amerikai volt, hatéves korában elvesztette, indián apja már a születésekor lelépett. Egyszer egy angyali külsejű, nála két évvel idősebb, rengeteget olvasott fehér fiúval együtt viszik be a rendőrök, s ez az anarchista gyerek később pisztolyt ad a kezébe, arra biztatva, hajtsa végre a végső, legnagyobb tiltakozást: menjen be egy bankba, és lőjön mindenkire, aki mozog. Ragyásképű (így hívják hősünket) bemegy a bankba, nézi az embereket, előhúzza a pisztolyát, és katatóniába esik. Aztán a biztonsági őr tarkón lövi – és innentől kezdődnek csak igazán az ifjú indián kalandozásai múltban, képzelt jelenben és jövőben... Sherman Alexie 1966-ban született spokane indián, egy északnyugat-amerikai rezervátumban nőtt fel, és törzséből elsőként egyetemi diplomát szerzett. Regényíróként, költőként már régóta jegyzik, időnként filmeket csinál és performanszművészkedik is. Prózaíróként és költőként számos díjat nyert, még Oprah Winfrey is szerepeltette műsorában. Tíz év óta ez az első regénye. Joyce Carol Oates azt írta róla: „gúnyos, lázadó, tiszteletlen, nem simul bele semmilyen tradícióba, a fiatal Philip Rothra emlékeztet engem”, a New Yorker pedig az 1990-es években azon kevés amerikai író közé sorolta, akiknek a XXI. században lesz a helyük.

John Sandford - Indián ​vér
„- ​Na, mi van, Leo? – kérdezte Cuervo fel se nézve. Mindkét kezében pénz volt, számolt. – Kégli kéne? - Tedd a kezed az öledbe, Ray – mondta Leo. Cuervo felnézett. Leo pisztolyt szegezett rá. - Jaj, apám, minek ez? – nyögött fel Cuervo, és kiegyenesedett ültében. Nem nézett Leo pisztolyára, de nagyon törte a fejét. – Ha egy-két mallér kell, adhatok kölcsön. - Tudom – mondta Leo. – Egyet kettőért. – Cuervo amúgy mellékesen uzsorával is foglalkozott. Üzlet az üzlet. - Na, frankón, Leo… - Cuervo hanyag mozdulattal az asztalra ejtett egy köteg pénzt, szabaddá téve a revolveréhez közelebb levő kezét. – Sitten akarsz rohadni egész vénségedben? - Nyugi. Te csak ülj nyugodtan – mondta Leo, és Cuervo háta mögé lépett. – Most megbilincsellek. Tedd a kezed a szék mögé. Cuervo engedelmeskedett, s hátrasandított, hogy lássa, mit csinál Leo. - Előre nézz – mondta Leo, és enyhén megbökte a tarkóját a pisztoly csövével. Cuervo előrenézett. Leo hátralépett, fegyverét az övébe dugta, és nadrágzsebéből egy obszidiánkést vett elő. A tizennyolc centiméteres eszköz fekete, üvegszerű, vulkanikus eredetű anyaga a Yellowstone Nemzeti Park egyik sziklájából származott. Kissé hullámos pengéje olyan éles volt, mint egy szike. - Átvertelek a bilinccsel, Ray – mondta Leo. Közvetlenül a homloka fölött belemarkolt Cuervo hajába, hátrarántotta a fejét, és egyetlen erőteljes mozdulattal elmetszette a torkát.” John Sandford Pulitzer-díjas újságíró új krimije valós tényeken alapszik, amelyeket először egy riportsorozatban adott közre. E munkájáért jelölték első ízben az amerikai hírlapírók legrangosabb kitüntetésére. Az Indián vér tavaly sokáig a New York Times bestseller listájának egyik éllovasa volt.

Anna Jürgen - Az ​irokézek fia
"Az ​erdő ott volt, mindig ott volt. Már az ősrégi időkben keletkezett, amikor még nyoma sem volt embernek a földön. Akkoriban történt, hogy a Nagy Szellem vándorútra kelt. Be akarta járni a világot, hogy művében gyönyörködjék. Így mesélik az indiánok... A Nagy Szellem előbb kiküldött egy fehér madarat. Ez teleszívta csőrét a mennyei forrásból és vízcseppeket permetezett a földre. Ahová a csöppek lehullottak, mindenütt patakok és folyók keletkeztek - keresztül-kasul járták az erdőt, mint az erek a jávorfa levelét. Azokat a tájakat, ahol nem csobog a víz és nem susog az erdő, a Nagy Szellem vándorútján elkerülte, nem látogatta meg. De az indiánok földje nem ilyen táj - ott ősidők óta olyan sűrűn nőnek a fák, mint a prérin a fűszálak. Számtalan nyár és számtalan tél vonult el az erdő fölött. Az a kevés indián, aki ott élt, nem zavarta az erdő nyugalmát. Az állatok sem bántották az erdőt, úgy hozzá tartozik, mint a fákhoz a levelek. Egy nap fehérbőrű emberek bukkantak fel és vasfejszéikkel lyukakat vágtak az erdő zöld takarójába. Előbb csak parányi lyukakat, olyan kicsiket, hogy alig észrevenni."

James Fenimore Cooper - Az ​utolsó mohikán
_Az ​utolsó mohikán_, a Bőrharisnya-történetek időrendben második kötete nemzedékek képzeletét ejtette rabul 1826-os megjelenése óta. Az Észak-Amerika vad tájain játszódó cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. E köré a véres incidens köré építi Cooper romantikus történetét fogságról, szerelmes vonzalomról és hősiességről, amelyben a mohikán Chingachgook és fia, Uncas sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a parancsnok lányai, Alice és Cora Munro, valamint Sólyomszem, a határvidéki felderítő életével. Indián kerül szembe indiánnal, a fehérek brutális társadalma a mohikán civilizációval – abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt látja, egyetlen írott szöveg sem játszott akkora szerepet, mint _Az utolsó mohikán_.

Alberto Vojtěch Frič - A ​hosszú vadász visszatér
Bizonyára ​emlékszik még a magyar olvasó Karai Pukura, a Hosszú Vadászra, s az izgalmas percekre, melyeket együtt élt át vele a hasonló című könyv olvasásakor. Hanem A. V. Fric tarsolyában, aki hét ízben kelt át az óceánon, és sok hosszú évet töltött a Mato Grosso terjedelmes pampáin és őserdeiben, indián barátai között, maradt még regénybe illő élmény bőven, s ezekből született meg a Hosszú Vadász újabb története. Lélegzetelállítóan izgalmas jaguárvadászat, kalandos vándorlás a kietlen Sós-sivatagon keresztül, dühöngő ciklon - peregve váltja egymást a sok-sok esemény, s még fel sem ocsúdtunk az egyik kalandból, máris kellős közepébe csöppentünk a másiknak. Izzó szenvedélyű, kincsvágyból táplálkozó gyűlölet egyfelől, másrészt a gyermekek árnyéktalan, tiszta szeretete és indián barátai korlátlan bizalma övezi Karai Pukut, a regény hősét, aki veszélyt és akadályokat nem ismerve, bátran tör kitűzött célja felé. A.V. Fric utazásai során behatolt olyan helyekre, melyeket fehér ember lába még nem érintett, ismeretlen, kihalt vagy kihalóban lévő indián törzseket fedezett fel, megtanulta a nyelvüket, együtt járt reggeli lesre a kagyuvejo, csamakoko, bororo és más törzsek vadászaival, ott ült esti tábortüzüknél, egy kunyhóban hált, egy tálból evett velük, osztozott gondjukban-bajukban - egyszóval szerette őket, és az életüket élte, s ezért válhatott a dél-amerikai indiánok páratlan krónikásává, ezért nyűgöz le minden sora, amelyet róluk és a köztük megélt kalandjairól leírt.

Székely Tibor - Kumevava, ​az őserdő fia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Louis Vaczek - A ​Hudson vándora
Sorozatunk ​új kötete a messzi Kanadába vezet bennünket. Közelebbről Kanada történetének hősi korszakát, a francia gyarmatosítás idejét választotta témájául a szerző, aki regényében világos és áttekinthető képet ad arról, miféle erők és hatalmak működtek közre e világrész nagyságú, hatalmas ország meghódításában. Annyi biztos, ha más-más módszerekkel is - végül mégiscsak kisemmizték a fehér betelepülők az indián őslakosságot, amelynek életéről, szokásairól élményszerű és izgalmas fejezeteket olvashatunk ebben a fordulatos, tanulságos regényben.

Bernard Lelong - Jean-Luc Lancrey-Javal - Mágikus ​Kordillerák
Vajon ​melyikük akadt egy napon a Párizsi Néprajzi Múzeum könyvtárának polcain Rouma belga néprajztudós Bolívia és Peru aymara és kecsua népességeivel foglalkozó könyvére? Bemard volt, vagy Jean-Luc? De hiszen nem is ez a fontos, hanem az, hogy e mű néhány oldala egy olyan közösségi társadalmi szervezettel foglalkozott, amelynek eredete elveszett az idők mélyében, és amelyet az inka fejedelmek egész uralkodásuk ideje alatt tiszteletben tartottak. Jöttek a conquistadorok. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy szétrombolják ezt a spanyol intézményekkel ellentétben álló társadalmi szervezetet, de minden erőlködésük hiábavaló maradt. Majd fellángolt a szabadságharc: az Andok szelein nevek szárnyaltak az argentin pampákig. Az Altiplano, Dél-Amerika teteje San Martín, Simón Bolívar nevétől visszhangzik. Mindkét táborban hősök küzdenek. Az ifjú Sucre tábornok megnyeri az ayacuchói csatát, ámde a "dicső Rodil" még tartja magát Lima kikötőjében, Callaóban. Végül mégis legyőzik: ekkor hajóra száll, a háború dicsőségétől s a halhatatlan címtől övezve: "A dicső Rodil, őfelsége a katolikus király utolsó ellenálló alattvalója Nyugat-Indiában." Megszületnek a dél-amerikai köztársaságok. De a múltat nem lehet eltörölni; az indián közösségek továbbra is ősi életüket élik.

V. A. Kuzmiscsev - A ​maja papok titkai
Chiapas ​mexikói állam őserdeiben húsz évvel ezelőtt egy félig lerombolt templom romjait fedezték fel, amelynek belsejét csodálatos freskók ékesítettek. Ez a Feliratok-temploma volt. Az ősi, titokzatos maja nép egyik temploma. Ki volt ez a csodálatos építő nép? Honnan jöttek? Hogyan és mikor született a kultúrájuk? Ki tanította meg őket írni? Milyen tudással kellett rendelkezniük, ha a kétezer évvel ezelőtt megalkotott maja naptár pontosabb volt, mint a mai naptárunk? Ezekre és más kérdésekre ad választ a könyv.

Molnár Gábor - A ​csendes halál démona
Amazónia ​kétszáz esztendő előtti vadonbéli világa elevenedik meg ebben a regényben. A korabeli eseményeket felidéző történetben - az írói szabadság jogán - számos indián törzs szokásait együvé tömörítettem, s a régmúlt ködébe vesző, sok vonásában máig ismeretlen világot az írói képzelet segítségével elevenítettem fel" - írja regénye előszavában Molnár Gábor, aki dél-amerikai gyűjtőútjairól, vadászexpedícióiról beszámoló könyvei után most kalandokban bővelkedő, izgalmas indiánregényt írt, felhasználva benne az indiánokról és Amazóniáról szerzett személyes tapasztalatait, ismereteit is. Az őserdő mélyén, patak menti településükön ellenséges indián törzs támadja meg a férfiavatást ünneplő maku törzset: a férfiakat csaknem kivétel nélkül elpusztítják, az asszonyokat, gyerekeket elhurcolják. Néhány életben maradt fiatal harcos vérükkel, Uaupéssel elpusztítja a támadókat, kiszabadítja a foglyokat. Uaupés hűséges asszonyával, Arával hosszú útra indul, hogy távoli tájakat, törzseket megismerve tapasztalatokat gyűjtsenek, melyeket majd a törzs felvirágoztatására használhatnak fel. Kilenc hónaoikig tartó útjuk során - őserdőben és folyókon - lélegzetelállító kalandok részesei: ellenséges törzsekkel találkoznak, életveszélyes vadászatokon vesznek részt, s néhány napig egy emberevő törzs vendégei. Az izgalmas történet elmesélése során varázslatosan szép tájleírásokkal, színpompás indián ünnepségek megelevenítésével örvendezteti meg olvasóit Molnár Gábor.

Karl May - Winnetou ​- Old Death
"Sokat ​hallottam erről az ismert és híres westmanről. Ismerték a Mississippin túl minden tábortűznél, sőt a Kelet városaiban is. Ha csak tized- vagy huszadrésze igaz annak, amit beszélnek, akkor is olyan vadász és nyomkereső, aki előtt le kell venni a kalapot. Egy egész emberöltőn keresztül csatangolta a Nyugatot, s minden kalandja ellenére még sohasem kapott sebet. Ezért a babonások azt tartották róla, hogy nem fogja a golyó. Az igazi nevét senki sem tudja. Az Old Death a harci neve volt - roppant soványsága miatt nevezték így. A vén halál! Mikor így magam előtt láttam, nem csodálkoztam a nevén." E kötet, mely az amerikai polgárháború idején játszódik, ismét kalandos utazásra hívja az olvasót Old Shatterhand és újdonsült barátja, Old Death társaságában.

Karl May - Az ​olajkirály
A ​May-regények megszokott színhelyén vagyunk, rövidesen az is kiderül, hogy sorra megérkeznek a korábbi regényekből jól ismert szereplők: Old Shatterhand és Winnetou, Bicegő Frank, Sam Hawkins és mások. A történet magva szélhámosság: egy bankárra rá akarnak sózni egy állítólagos olajlelőhelyet. A csalás majdnem sikerül, de csak majdnem, hiszen közbelép Old Shatterhand, a nagy igazságtevő. Két indián törzs és egy kivándorló társaság is érdekes szerepet játszik a történetben. Az izgalmas regényt Szinnai Tivadar átdolgozásában olvashatjuk.

Ismeretlen szerző - Az ​arizonai farkas és más vadnyugati történetek
Elrongyolódott, ​régi filléres regényekből szerkesztettük ezt a sorozatot. Újra olvashatjuk apáink, nagyapáink kedvelt időtöltését, a két világháború között feltűnt izgalmas, fordulatos légiós, bűnügyi, vadnyugati, kalandos, kém- stb. történeteket. Minden írást eredeti, teljes szöveggel közlünk, ahogyan annak idején a Friss Újság színes regénytára, Gong, Pesti Hírlap Könyvek, Szivárvány, Tarka regénytár, Tolnai regénysorozat, Új Élet regénytár, Világvárosi regények stb. sorozatban megjelent. A filléres regények írói a műfaj divatja szerint idegen álnevek mögé bújt magyar írók, újságírók, olykor tudományos férfiak. Anélkül, hogy kisregényeiket értékükön felülre emelnénk megállapíthatjuk, hogy sok eredeti megoldás is felbukkan ezekben, s ha valamely világnyelven íródott volna, még az átlagosak is adhatnának alapötletet a moziban és a televízióban vetített hasonló témájú történetekhez. Néhány magyar szerző munkája a tudományos-fantasztikus regények és filmek között is megállná a helyét.

Gaston Leroux - A ​Nap felesége
A ​fiatal, ambiciózus mérnök, Raymond az egzotikus Limába érkezik, hogy elkísérje régész nagybátyját. Peru azonban fenekestül felfordul: a régi és az új urak közötti rivalizálás harcokba torkollik, s a helyzetet súlyosbítja egy ősi, titkos szekta fellépése, akik vissza akarják állítani a Nap uralkodójának s az inkák uralmát...

Arkady Fiedler - Az ​Orinoco folyónál
John ​Bober, lengyel származású amerikai, akit bennszülött barátai Fehér Jaguár névvel tisztelnek meg, spanyol fogságból hajón menekül az általa megszabadított néhány néger és csapatnyi indián társaságában, akik régi lakóhelyükre igyekeznek. Amikor azonban sok viszontagság után megérkeznek, falujukban teremtett lelket sem találnak: a törzs a rabszolgavadász spanyolok elől behúzódott az őserdő mélyére. Különféle kalandok után eljutnak egy varraul indián faluba, és szövetséget kötnek velük a harcias és kegyetlen akavoja törzs ellen, amely a hollandok szolgálatában folytat rabszolgaszerző hadjáratokat. Sikerül-e Fehér Jaguárnak és híveinek úrrá lenni a belső és külső ellenségeken? Sikerül-e végre békét teremteni az Orinoco mentén? Erről szól ez az izgalmas történet.

Ernest Hemingway - Elbeszélések
Hemingway ​életművének tanulsága egyetlen mondatba tömöríthető. "Az ember nem arra született, hogy legyőzzék - az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha." Az embernek, ha ember akar maradni, szembe kell szállnia a fenyegetésekkel: fasisztákkal a spanyol hegyekben, oroszlánokkal Afrikában, cápákkal a nyílt tengeren. Hemingway erkölcskódexének legfőbb parancsa a bátorság és a helytállás, ha ez látszólag hiábavalónak bizonyul is. A legtiltottabb magatartás pedig a gyávaság és a meghátrálás, történjék bár a legreménytelenebb helyzetből. Jack, a bokszoló, Manuel, a kiöregedett torreádor és a többiek ezt a tanítást példázzák. Ma már bizonyos, hogy Ernest Hemingway a huszadik század legkiválóbb prózaíróinak egyike. Művészete, mely legtisztábban talán éppen elbeszéléseiben kristályosodik ki, a modern próza történetében vízválasztó jelentőségű. Iskolát teremtett az utána következő írónemzedék jó része számára; de hatása alól azok sem mentesek egészen, akik a huszadik századi irodalom más lehetőségei felé, más útjaira indultak.

Winnetou
elérhető
16

Karl May - Winnetou
A ​hajdanában világszerte divatos német kalandregényírónak legismertebb és legjobb könyvét tartjátok kezetekben. Hősének a legeszményibb indiánnak neve - Winnetou - immár fogalommá lett, akárcsak e könyv sápadtarcú hőseinek neve: Old Shatterhand, Old Firehand, Old Death. Szép vadászatokkal, izgalmas vágtákkal és indián csatákkal fonódtak össze ezek a nevek, velük gyermekkorunk fordulatos, érdekes olvasmányaira emlékszünk valamennyien, apák és nagyapák egyaránt. Karl May néhány maradandó regénye közül ez a história is érdemes volt arra, hogy megmentsük a feledéstől. Szinnai Tivadar szép, irodalmi értékű átdolgozásában lehettek tanúi és részesei ti is Winnetou és Old Shatterhand eseményekben gazdag, nagy barátságának. - Az új kiadás két kötetben, az előző kiadás teljes szövegével jelenik meg.

Karl_may_a_%e2%80%8bszenteste
elérhető
1

Karl May - A ​szenteste
Két ​karácsony este szolgál keretül ennek a történetnek. Az elsőn a szerző és osztálytársa diákokként betévednek egy bajor vendégfogadóba, ahol megismerkednek egy Amerikába kivándorolni készülő sorsüldözött családdal. A második karácsony este sok év múltán, az indiánok földjén köszönt Old Shatterhandra, a vadnyugat rettenthetetlen bajnokára és hírneves indián barátjára, Winnetoura, s azokra, akik az első szentestét együtt töltötték.

Helmut Hirnschall - Dan George - Röpül ​a lelkem
Az ​élet viszontagságai sok csapást mértek Dan George főnökre, elsőként indián származása miatt. Hatvanas évei elején azonban a hollywoodi "álomcsinálók" felfedezték arcát, abból tőkét kovácsoltak. Az elkövetkező években a Főnök csillaga egyre magasabbra hágott, olyan filmóriásokkal játszott a kamerák előtt, mint Bob Hope, Clint Eastwood, Susanne Sommers, stb. Mégis Dan George, ellentétben másokkal, kiket csábít a hírnév és vagyon, megvesztegethetetlen maradt. Megőrizte egyszerű életmódját, és hitét azokban az eszmékben, melyek korábban vezérelték. Továbbra is tiszteletben tartotta az indián hagyományokat, a természetet. A kötetben tőle vett indián bölcsességeket és aforizmákat olvashatunk.

Karl May - A ​sivatag szelleme
Bizonyára ​emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink - az életükért küzdő áldozatokkal együtt - végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki - akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem - izgalommal kíséri végig a regényt.

Karl May - Az ​inka öröksége
Az ​igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. - A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elevenítik meg.

Michael Punke - A ​visszatérő
1823-ban ​a Rocky Mountain Fur Company prémvadászai a határvidék brutális életét élik. Hódokat csapdáznak, és nap mint nap szembe kell nézniük az őket fenyegető indián törzsekkel és a többi ellenséggel a prérin: a könyörtelen tájjal és annak teremtményeivel. Hugh Glass a társaság egyik legjobb embere, jól ismeri a határvidéket és profi nyomolvasó. Amikor azonban az egyik cserkelésen szemtől szembe kerül egy grizzlyvel, az rettenetesen szétmarcangolja, és senki sem számol azzal, hogy Glass túléli a támadást. A társaság kapitánya két embert hátrahagy, hogy ápolják Glasst, mielőtt meghal, és gondoskodjanak arról, hogy a férfi tisztességesen el legyen temetve. Amikor a két férfi ehelyett magára hagyja, és elveszik mindenét, amivel megvédhetné magát, köztük értékes fegyverét és baltáját, Glasst már csak egy vágy hajtja előre a túlélés érdekében: a bosszú. Glass sokkoló keménységgel és eltökéltséggel, mászva vág neki a több mint háromszáz mérföldes útnak a fel nem térképezett amerikai határvidéken, legyűrve emberi és nem emberi ragadozókat, az éhhalál fenyegetését és a rettenetes sebeivel járó agóniát. Michael Punke kísértetiesen szikár és megragadó prózája, A Visszatérő figyelemre méltó történet a szorongatottságról, az emberi akarat végső határairól, és arról, hogy meddig vagyunk képesek elmenni a bosszú útján.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Kollekciók