Ajax-loader

'értekezés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Madách Imre - Küzdés ​az élet... - Madách Imre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cesare Beccaria - A ​bűnökről és a büntetésekről
1764-ben ​jelent meg Cesare Beccaria A bűnökről és a büntetésekről (Dei delitti e delle pene) című értekezése, az olasz felvilágosodás legnagyobb nemzetközi hatású remeke, a modern büntetőjog alapműve és a halálbüntetés eltörléséért harcoló úgynevezett abolíciós mozgalom bibliája. A könyv magyar kiadása 1989-ben látott napvilágot Madarász Imre fordításában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel. A kötet gyorsan elfogyott és keresett könyvritkasággá vált. Akkori sikerét „abolíciós" üzenete is magyarázza. De ma, a halálbüntetés magyarországi eltörlése után is van bőven hasznos üzenete az olvasóközönség - korántsem csak a jogtudománnyal és a filozófiával foglalkozók - számára.

Kis János - Az ​abortuszról
Nagyon ​fontos, hogy még mielőtt kezdetét venné a háborúskodás, kimondassék: mindkét oldalon tiszteletet parancsoló, komoly erkölcsi aggályok sorakoztathatók fel. Az anyai önrendelkezés pártján az a meggyőződés, hogy az államnak nem szabad nők életét derékba törnie, és nem szabad kikényszerítenie olyan gyerekek megszületését, akiknek eltartásáról és neveltetéséről képtelen gondoskodni. A magzati élet védelmezőinek oldalán pedig az a meggyőződés, hogy az államnak nem szabad megtagadnia a magzattól – hisz a magzat is emberi lény – a jogi oltalmat. E két erős erkölcsi meggyőződést kellene a demokratikus politikának közös nevezőre hoznia. De hogyan lehetséges közös nevezőre hozni egymástól ennyire távol eső morális hiteket?

Salamon Konrád - A ​Márciusi Front
A ​szerző 1937 elejétől, a mozgalom zászlóbontásától tárgyalja az eseményeket 1938 végéig, a Márciusi Front felbomlásáig. Elsősorban a Márciusi Front eseménytörténetére fordítja a figyelmet, de nem kerüli meg az események során felmerülő ideológiai kérdéseket sem. Bemutatja a népi írók mozgalmában rejlő politikai lehetőségeket, szól azokról a korabeli hivatalos magyar politika által támasztott akadályokról, amelyek e többre hivatott mozgalom kibontakozását megakadályozták.

Nagy Sándor - A ​didaktika alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pokol Béla - Jogszociológiai ​vizsgálódások
"A ​jog a társadalom része, ezért a jog átfogó elmélete szükségszerűen tartalmaz szociológiai összefüggésekre vonatkozó elemzéseket. Ennek megfelelően "A jog elmélete" c. munkában több részt is olyan témáknak szenteltem, melyek hagyományosan jogszociológiai elemzésekben szerepelnek, különösen a jogi oktatással és a jogászság szerkezetével foglalkozó vizsgálódások tekinthetők ilyennek (lásd Pokol 2001:64-68; 72-85; 174-188). A jog teljesebb megértéséhez azonban több ilyen hagyományos jogszociológiai téma vizsgálata is szükséges. Ilyen témát jelent a jogi konfliktusmegoldáson túli alternatívák vizsgálata, a választottbíráskodás és a "mediáció" vagy magyarosabban a "közvetítés" intézménye, melyek kikapcsolják a bíróságokat a viták és konfliktusok megoldásából, sőt sok esetben a jogászokat is. A jog működését más oldalról világítja meg a joghoz jutás esélyeinek vizsgálata, melyet szűkebb normatív síkon maradva a törvény előtti egyenlőség követelménye fejez ki, de ez még a homályban hagyja azt, hogy ténylegesen milyen összetevők határozzák meg egy tárdsadalomban a joggal élés lehetőségét. E hagyományos jogszociológiai témák felvétele mellett a bírói döntési folyamat empirikus vizsgálatára is találhatók anyagok ebben a kötetben. Ezzel életszerűbbé válik a jogelméletek tanulmányozói számára is, hogy milyen döntési dilemmák merülnek fel az absztrakt jogi normák és a konkrét életbeli események összevetésénél a bírák számára. Így megalapozottabb értékelés alá vonhatók az eltérő jogelméleti irányzatok is, a szövegpozitivizmus, a jogdogmatikai pozitivizmus, a szabadjogi iskola vagy a jogi realizmus állításai. De ugyanígy a jogrendszer teljesebb megértését teszi lehetővé a perszociológia kérdéseinek tanulmányozása, a perek időtartama, a perstatisztika, az egyes jogágakban a fellebbezések arányai, illetve az ezen a téren megfigyelhető változások, és mindezek összehasonlító elemzése. A kötetben található jogszociológiai vizsgálódások tehát a jog átfogó elméletének kiegészítő részeit jelentik, és én is a már említett rendszeres jogelméleti kötetem elkészítése után, annak kiegészítő részeként kezdtem bele az itt található elemzések elvégzésébe." Részlet a szerző Előszavából

J. R. R. Tolkien - A ​Gyűrű nyomán - Fa és levél
A ​tündérmesék nem csak a gyermekekhez szólnak, s ezt pontosan tudja mindenki, aki már olvasott Tolkien-művet. Kötetünkben az esszén kívül megtalálható Tolkien egyik korai novellája, mely ugyanabban az időszakban keletkezett, amikor a "Gyűrűk ura". Ezekben a művekben pontosan megmutatkozik, milyen tökéletes értője és művelője ennek a műfajnak Tolkien, melynek lényege a képesség, ami a fantázia világának "a valóság rejtett összefüggéseit" kölcsönzi. Ezen művek így együtt első alkalommal kerülnek nyomdába. Tolkien írását talán érdekesnek találják majd, elsősorban persze azok, akik örömüket lelték a Gyűrűk ura olvasásában.

Hartvig Gabriella - Laurence ​Sterne Magyarországon 1790-1860
A ​szerző kandidátusi értekezésének továbbfejlesztett változatában Laurence Sterne műveinek korai fogadtatását vizsgálja. Az angol regényíró 18. századi angliai recepciója mellett a német és kisebb mértékben a francia befogadás olyan területeit tárgyalja, amelyek közvetítő szerepet játszottak abban, miként fogadta Sterne-t a magyar közönség. A tanulmány második fele Sterne műveinek közvetlen vagy közvetett hazai befogadását követi nyomon. Az 1790-es évektől kezdve Kazinczy és Kármán József Sterne-ben annak fiatal szerelme, az Elizabeth Draper nevéhez fűződő szentimentális kultusz nyomán az érzékenység íróját ismerik meg először. Az érzékeny Sterne Rayal abbé és Yorick Elizáján, valamint Kazinczy franciából készített fordításain keresztül érkezik a magyar irodalomba, és ez érezteti hatását a humoros Sterne-ről kialakult képben is. Humor, komolyság és érzékenység összefonódva jelennek meg az íróra tett utalásokban. Sterne humoros regénye, a Tristram Shandy a humorról írt tanulmányokban, egy fordításmutatványban, valamint a regény egyes momentumainak különféle imitációiban van jelen a hazai irodalomban. A szeszélyes - a humoros, mégis érzékeny - író koncepciója részben meghatározza azt az igényt is, amelyet a kortársak a kialakuló magyar regénnyel szemben megfogalmaztak. A szerző választ próbál adni arra a kérdésre, hogy az 1820-as években, amikor Sterne művei igen népszerűek voltak, miért csak az Érzékeny utazásokból és a Yorick és Eliza leveléből született teljes fordítás, s miért kellett a magyar olvasóközönségnek majdnem másfél évszázadot várnia, hogy a Tristram Shandyt Határ Győző nagyszerű, elmésségében az eredetivel vetekedő fordításában magyarul is olvashassa. A könyv a korai külföldi és magyarországi recepció bemutatása mellett Sterne műveinek keletkezéstörténetével is megismertet bennünket.

Jean-Jacques Rousseau - Társadalmi ​szerződés
Rousseau ​egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált. Egyik korábbi munkájában, az „Értekezés az egyenlőtlenségről” című műben Rousseau megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik, amely ponton az emberiség vagy jogi intézményeket teremt vagy elpusztul. A természeti törvények elkorcsosulása során az emberek gyakran versenybe bocsátkoznak társaikkal, míg növekvő mértékben függővé is válnak tőlük. Ez a kettős nyomás egyszerre fenyegeti túlélésüket és szabadságukat. Rousseau szerint ugyanakkor a társadalmi szerződésben foglalt összefogással és a természetes jogok követelésének megszüntetésével az egyének egyszerre megvédhetik magukat és szabadok is maradhatnak. Állítása szerint ez az általános akarat tekintélyének való behódolás eredménye, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy ne játszon alárendelt szerepet mások szándékának, egyúttal biztosítja, hogy mégis engedelmeskedjen, mert mindannyian beleszólhatnak a törvénykezésbe. Rousseau ezt úgy valósítaná meg, hogy élesen megkülönbözteti a szuverenitást a kormánytól, amit az általános akarat befogadása és érvényesítése mozgat, de a polgárok egy kisebb csoportjából tevődik össze. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné, tőlük függene, bármikor visszahívhatnák választott vezetőiket. Rousseau javaslatai utópikusak, hiszen kétséges, hogy a polgárok valóban tudnák-e egyszerre érvényesíteni a közakaratot, egyúttal biztosítani az egyén függetlenségét. Máshol ellentmondásos az elmélet, egyszerre ad jogokat a népnek a felkelésre és a hatalomnak, hogy a közakarat nevében terrort alkalmazzon polgáraival szemben, ha azok ellenszegülnek. A Jakobinus diktatúra idején kísérletet tettek rá, de vita tárgyát képezi, hogy Rousseau ideális állama valóban működne-e egy nagyobb társadalomban.

Fazekas Imre Pál - Tér ​látlelet
Előző ​kötetem hátlapján, utalva mintegy a könyv tartalmára, a következőket írtam: "E válogatás szándékom szerint arra invitál, hogy természeti környezetünkben, a Földön keressük együtt az egymás közötti igazság legszabadabb útját. Rátalálunk előbb-utóbb." Ez a szándék széles visszhangra talált. Egyfelől a hozzám juttatott levelekben, másfelől pedig az író-olvasó találkozókon élénk gondolatváltozatok kíséretében megfogalmazott (áhított) jövőképekben. A téma központjában az ellehetetlenülő emberi világ rossz életminősége volt, és az a bizonyosság mint megoldás állt, ahol a pontosan értelmezett egymás közötti igazság legszabadabb útjára vezető együttes világszándék - és teremtő akarat kell - semmi más. Az emberiség kilenctizede tagadja már minden eddigi múlt és jelen társadalmi-, gazdasági-, politikai rendszervilágát. Különösen a háborúkat, a fegyveres erőszak uralmát a földi térségekben. Ezredfordulónk látványa az egymás közötti igazság felé való fordulás akaratának kifejeződése.

Eisemann György - Végidő ​és katarzis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - A ​magyar önismeret útja
"A ​nemzeti közösség mibenlétéről s kialakulásáról sokféle elmélet szól, abban azonban mind egyetért, hogy a fejlődés betetőzője, a közösség összetartozásának talán legfontosabb kifejezője a nemzeti öntudat, vagy kissé átfogóbb, s mélyebb jelentésű szóval a nemzeti önismeret. Ha az a felfogás, hogy a közösséget az teszi nemzetté, hogy annak tartja magát, nem fejezi is ki a teljes igazságot, bizonyos, hogy a nemzet az önismeret által emelkedik ki a pusztán csak tenyésző lét formájából; ebben a síkban szemléli önmagát, múltja emlékezetét, jelene adottságait s jövője álmait; ebben nemesedik nyers életösztöne hivatástudattá, túlhabzó életereje erkölcsi eszmények vagy politikai célok által irányított vállalkozássá."

Móra Ferenc - A ​fele sem tudomány / Utazás a földalatti Magyarországon
A ​kötetben összegyűjtött rajzokból, értekezésekből, esszékből egy széles és mély kultúrájú egyéniség arcvonásai bontakoznak ki: azé a Móráé , aki egyszerre író, tudós és humanista - az utolsó polihisztorok egyike... Cikkei érdekes, izgalmas, tanulságos olvasmányok: a legjobb fajta kultúrtörténet, tudománynépszerűsítés példái. A könyv zöme az archeológiai kutatás értelmét, módszereit mutatja meg, de számos cikkben nyelvészkedik, botanizál; színesen számol be művelődéstörténeti apróságokról, de írjon bár természeti katasztrófákról vagy a méterrendszerről: mindig találunk cikkében valamit, ami témáját korunk magyar társadalma számára érdekessé teszi. S e társadalmi szemléleten túl minden tárgyhoz általános filozofikus igénnyel szól hozzá, ha persze nem is egyszer vitatható, polgári humanista szemlélettel. Egy tekintetben mindig vitán felül áll: minden sora művész alkotása, minden írása nemcsak elgondolkoztató, hanem szépirodalom is.

Jean Améry - Az ​ember önmagáé
1978. ​október 17-én az "Österreischer Hof" nevű, előkelő salzburgi szállodában halva találták az 1912-ben Ausztriában született, 1938-ban Belgiumba emigrált és 1955-ben francia nevet felvett írót: Jean Améryt. Aligha lehetett meglepő, hogy Améry önként választotta a halált, hiszen az önkéntes halálhoz való emberi jog legismertebb szószólója volt, és 1976-ban megjelent értekezése a meghívott halálról már akkor is a műfaj klasszikusának számított. Halála tehát nem "rövidzárlat", hanem előre eltervezett, jól megfontolt tett következménye volt. ___Hogy milyen megfontolások alapján követhette el tettét, milyen érzésektől és gondolatoktól vezéreltetve, arra az egzisztencializmus filozófiájában gyökerező, lebilincselő esszéjében találhatjuk meg a magyarázatot, amely most első ízben jelenik meg magyarul, _Túl bűnön és bűnhődésen_ című kötete után. "A szöveg a pszichológia és a szociológia határán túl helyezkedik el. Ott kezdődik, ahol a tudományos szuicidológia véget ér. Az a szándék vezetett, hogy az önkéntes, azaz meghívott halált ne kívülről, az élők avagy túlélők világából szemléljem, hanem azoknak a belső világából, akiket szuicideknek, illetve szuicidánsoknak nevezek. (...) Nem egyébre tettem kísérletet, mint hogy feltárjam a _condition suicidaire_ feloldhatatlan ellentmondásait, és tanúságot tegyek róluk - már amennyire a nyelv engedi." ____________________________________ _(Részlet a szerző előszavából)_

Bertolt Brecht - Über ​Politik und Kunst
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - A ​kentaur és az angyal
"A ​művészetről írva - a szakmai felelősséget érző író és az irodalmat tanító tanár egyaránt kénytelen olykor az irodalom szaktudósává lenni. Egy-egy esszé vagy hosszabb tanulmány egy bizonyos tárgyról vagy tárgykörről ad felvilágosítást, de így együtt a válogatás már túl az egyes témák esetlegességén a szerző irodalomtörténeti és irodalomelméleti hozzáállását, elmélkedői arculatát mutatja az olvasónak. De talán azt sem felesleges hangoztatnom, hogy ez a tudományos igényű kötet - egy író tanulmányainak gyűjteménye, és az író számára sohasem lehet mellékes a megírás művészi szempontja. A tanító tudatni akar, az író mindenekelőtt a lélek gyönyörűségét akarja felidézni, még akkor is, ha közben oktat és nevel. Szeretném tehát, ha ezek az írások, miközben egyet-mást közölnek az irodalom világából, egyben mint maguk is irodalmi művek érdekes olvasmányul is szolgálnának, az érdeklődő olvasóknak is, a vitára kész szakmabelieknek is."

Dominik Tatarka - A ​bólogatás démona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charles Dickens - Feljegyzések ​fiatal párokról
"A ​közkedvelt párt számos névvel illetik. Ők az „elragadó pár”, a „szeretetre méltó pár”, a „legkellemesebb pár”, a „legjobb szívű pár”, és a „világ legjobb természetű párja”. Az igazság az, hogy a közkedvelt pár szintén az emberiség részét képezi, és ez csak úgy lehetséges, hogy manapság vagy a világnak jóval könnyebb a kedvére tenni, mint az apa, a fia meg a szamár idejében, vagy csak az öreg kezelte rosszul a helyzetet, és vajmi keveset értett a dolgához."

László András - A ​mindenség fénye az emberben
_"A ​lét, a létezés, az élet, a halál, de mindenekelőtt a tudat, a megismerés, a tudatfunkciók és leginkább maga a gondolkozás: olyan problémák, amelyekre az emberi figyelemnek valóban összpontosulnia kell, amennyiben az ember tényleg ember akar lenni, az akar maradni és ember voltában tovább akar emelkedni egy leküzdhetetlen benső megismerési igény által indítottan..._ _Akiben az emberi lét és lényeg, a tudat, a tudatfunkciók és a gondolkozás kérdése, a megismerés problematikája megelevenedik, az elhagyja az átmenetileg elengedhetetlen elméleti stádiumot, amikor felismeri, hogy a kérdések eredetének szintjéhez kell emelkednie a megoldásért, és felismeri, hogy ez elválaszthatatlan legszemélyesebb mibenlétének gyökeres metamorfózisától, amelyhez a legelső lépést éppen e felismerés kapcsán teszi meg..."_ László András vitathatatlanul a jelenkor egyik legkiemelkedőbb szellemi tekintélye. Metafizikai és létszemléleti alapvetése időtlen princípiumok jegyében álló munka, centrális jelentőségű ontológiai és gnoszeológiai, anthropológiai és pneumatológiai megállapításokkal. Kucsfontosságú mű a metafizikai realizáció és a spirituális felemelkedés útját választó ember számára.

Heckenast Gusztáv - Fegyver- ​és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Chanakya Pandit - Artha-sásztra
Chanakya ​Pandit világhírű műve az Artha-sásztra, a legkorábbi politikatudományi értekezés. Mivel Csandragupta Kr.e. 321-ben került trónra, így az Artha-sásztrában összefoglalt gondolatok nagy valószínűséggel a harmadik-második század fordulóján keletkeztek. Manu Törvénykönyve és a Vátszjájana alkotta Káma-szútra mellett az Artha-sásztrát is megemlíti a Panycsatantra bevezetése. Chanakya géniusza oly kimagasló, hogy számtalan további művet is neki tulajdonítottak, az asztronómiától a matematikáig. Mivel tanácsadói hivatalához a politika és a diplomácia elválaszthatatlanul hozzátartozott, Chanakya beszédes melléknevet is kapott. Nevezetesen Kautiljaként is ismerik, melynek jelentése fondorlatos, csavaros. Talán itt lelhető fel a hasonlóság Machiavellivel, aki A fejedelem című munkájában a kor politikai és diplomáciai gyakorlatát ismertette. Machiavelli hírhedt alapelve a politikai eszközök iránti közömbösség, ami akár a diplomáciai rászedést, fondorlatot és ármányt is megengedhetőnek tartotta. Hasonló vonások Chanakya művében is felfedezhetők, bár kettejük helyzetére jól rávilágít Nehru az ,,India fölfedezése" lapjain: ,,Chanakyát tartják az indiai Machiavellinek, és ez az összehasonlítás bizonyos fokig helytálló. De minden vonatkozásban nagyobb személyiség volt, szellemileg, és a cselekvés terén egyaránt. Ő nem pusztán a király követője, nem csupán a mindenható császár alázatos tanácsadója. Merész cselszövő volt, büszke és bosszúálló, soha nem feledkezett meg apróságokról sem, soha nem feledte a célját, minden eszközt felhasznált az ellenség félrevezetésére és legyőzésére, kezében tartotta a birodalom gyeplőjét, és inkább kedves tanítványának, semmint urának tekintette a császárt."

Magyar Imre - A ​Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben
Ez ​a könyv „A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben őslénytani és szeizmikus rétegtani adatok alapján” című akadémiai doktori értekezés javított, nyomtatott változata. Köszönettel tartozom a disszertáció bírálóinak: Bohnné Havas Margitnak, Posgay Károlynak és Pálfy Józsefnek hasznos és gondolatébresztő kritikájukért; megjegyzéseik, javaslataik nagy többségét figyelembe vettem a könyv írása soráén. A könyv alapját képező publikációkban számos társzerzőm volt, akikkel sokszor és hosszasan volt lehetőségem megvitatni szakmai kérdéseket akár a terepen, akár a laboratóriumban, vagy a munkaállomások előtt. Különösen is hálás vagyok Müller Pálnak, aki elsőként hívta fel a figyelmemet arra, hogy milyen kutatási potenciált rejt az őslénytani és szeizmikus rétegtani adatbázisok összekapcsolása. Sokat tanultam Dana Gearytől, Szatnó Orsolyától, Szónoky Miklóstól, Lantos Miklóstól, ő Zoltánnétól, Hably Lillától, Szurominé Korecz Andreától , Juhász Györgyitől, Pogácsás Györgytől, Révész Istvántól, Wanek Ferenctől, Krézsek Csabától, Vakarcs Gábortól, Horváth Ferenctől, Marco Sacchitól, Szergej Popovtól, Frank Wesselinghtől, Kordfos Lászlótól, Csillag Gábortól, Babinszki Edittől, Tari Gábortól, Milota Katalintól, Jay Schneidertől, Radovan Pipíktől, és Uhrin Andrástól. A marosorbói ősmaradványok SEM felvételeit Bóka Károly készítette, az ábrák egy részének kivitelezésében Mary Diman és Markóné Pócsik Márta volt segítségemre. A könyv összeállításában Abbas Amir segített. Külön köszönöm munkahelyi vezetőimnek, Czeller Istvánnak, Király Andrásnak, és Palásthy Györgynek (MOL Nyrt.), hogy lehetővé tették a disszertáció, majd a könyv elkészítését. Kutatásaimat az elmúlt két évtizedben a MOL-on kívül támogatta az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) a T007482, T019679, T 029342, T 037724, T 035168, T 0343664, K73195 számú projekteken keresztül, a Magyar-Amerikai Tudományos és Technológiai közös Alap J.F.No.511, az amerikai National Science Fundation EAR 9706230, és az Albert és Alice Weeks Alapítvány (Wisconsini Egyetem, Geológiai és Geofizikai Tanszék). A könyv szerkesztéséért, gondozásáért, a kiadás ötletgazdáját, Pál-Molnár Elemért illeti köszönet. A kiadást a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai kart Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport anyagi támogatása tette lehetővé. Budapest, 2010. ősze, Magyar Imre

Fejér Ádám - Röpirat ​a közélet megújulásáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Angelo Brelich - A ​halálszemlélet formái a Római Birodalom sírfeliratain
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hahn István - A ​világteremtés az iszlám legendáiban
Az ​iszlám az egyistenhívő vallások között az, amely a legerősebben állt idegen hatás alatt. Már keletkezésében keresztény és zsidó, kisebb részben perzsa, manichaeus, gnosztikus eszmék összetétele: fejlődése további folyamán ezek az idegen elemek mindinkább szaporodnak. Ezt a fejlődést óhajtja megrajzolni egy részletkérdésen - a teremtésre vonatkozó tradíciókon - belül ez a dolgozat. A muszlim legendáknak ezzel a csoportjával európai kutató rendszeresen még nem foglalkozott, az anyag nem nagy, de rendkívül elszórt. Dolgozatunk a témának csak egyik felét: a szigorúan vett kozmogóniát tárgyalja, a kozmológiai tanok teljes kizárásával. A téma így is érdekes és fontos: vallástörténeti, irodalomtörténeti, folklorisztikus, és nem utolsó sorban filológiai szempontból.

Julius Evola - Az ​individuum és a világ létesülése
A ​jelen kiskötet Evola másodikként megjelent, legrövidebb filozófiai munkája (1925, 1926, 1976 stb.). Két előadás szövegét tartalmazza, amelyeket vélhetően előre megírt és felolvasott. A címadó új kontextusban foglalja össze a később megjelenő Az abszolút individuum teóriája (1927, javítva 1973 stb.) utolsó, nyolcadik szakaszát és Az abszolút individuum fenomenológiája (1930, 1974, javítva 2007) hármas szerkezeti tagolásának gondolati alapjait. Emiatt kulcsmű, habár nem részletes; inkább lendületes-stiláris, mint rendszerezett. A második írás – amelynek érvényét a Szerző 1972-ben, két évvel a halála előtt részben már vitatta – jobbára „filozófián kívüli”, de filozófiai nyelven és összefüggésekben előadva. A Függelékként közölt harmadik tanulmány 1931-ben jelent meg: az első előadás rövidített és átdolgozott német nyelvű változata, ami mutatja, hogy az evolai életmű különböző korszakait nem lehetséges egymástól mereven elválasztani és teljesen lezártként kezelni. Renato Del Ponte itt következő filológiai feljegyzésén kívül érdemes tudni néhány szemléleti és fogalmi összefüggést a mű elolvasása előtt. Az ifjú Evola szakított azzal a hagyományos filozófiai felfogással, amely az egyetemest végső, abszolút kategóriának tekintette. Ez nemcsak liberális–individualista gondolkodók esetében fordul elő, hanem keleti tanítóknál is (így például Átmánandánál), akik a végső instanciára ugyancsak individuálisként utalnak. Evola az egyetemességet alsóbb aspektusaiban szemléli. Mindazonáltal az individuum nála nem teljesen szellem- vagy átmá-ekvivalens fogalom. A végső princípium itt az Én elnevezést kapja. Az individuum – legtöbbször –ennek birtoka, az Én hatalmának lényeges része. A szerző már fiatalon tisztán metafizikai alapokra helyezte magát, így számára az individuumot az egyetemes mint olyan feloldó és nivelláló vonatkozásai miatt volt fontos életre hívni: tett és annak műveleti formái révén, hogy majd önmagán túl – az Abszolút individuum útján – valami egyetemesnél többet képviseljen. Az individuum és az Én merev szétválasztása mindemellett nem lehetséges, hiszen a saját individuum Én által és Énből van, végső fokán nem különbözik attól (amit oszthatatlan jelentése is megerősít). Habár Evola elfogadta a létesülés alapvetően negatív filozófiai értelmét, lehetőségét látta annak, hogy ne csak egy esetleges, véletlenszerű, külső és elszenvedett – vagyis szokásos – módon menjen végbe, hanem az Én aktivitása és tudatossága révén. Ezáltal nem szűnik meg negatív volta, ám szellemi funkciót kap az önnön tisztaságában maradó és azt kiteljesítő Én számára. Hasonló lehetőséget látott a világ létében is, annak dacára, hogy az önmagában nyilvánvalóan nem metafizikai. Evola filozófiájának döntő jelentőségű igenlései – éspedig metafizikai igenlései (a jelen kötet az affermazionét érvényesítésként fordítja) – kapcsolatban állnak a hagyományos indiai bölcselet olyan alapfogalmaival, mint a nirvikalpa szamádhit bizonyos értelemben meghaladó szahadzsa szamádhi, a nimílaná szamádhin túli unmílana szamádhi, vagy a mudrá-krama (azokon a fogalmakon kívül, melyeket ő is említ). E kapcsolat elméleti, de olyan teória értelmében, amely megfelelő gyakorlatot képes előirányozni. Ennek feltétele, hogy a törekvő nem bonyolódik az individuumba, a létesülésbe és a világba, hanem – mintegy határvonalon maradva – uralja azokat. Az olasz szövegek fordítója – szerintünk nagyon helyesen – alkalomadtán eltér az evolai életmű egyik kulcsfogalmának hatalomkénti fordításától és potenciaként (hatóerőként, -képességként) adja vissza. Megítélésünk szerint ez közelebb visz annak megértéséhez, hogy a potenza Evola számára mindenekelőtt az adott világ, a véletlenszerű létezők, a meghatározottságok, a megmásíthatatlanságok és megváltoztathatatlanságok átlényegítésének képessége – majd pedig eredménye – volt. A kiadvány nemcsak a legfontosabb fogalmak eredeti olasz és német megfelelőit közli zárójelben, s Evola itteni gyakorlatától eltérően kurziválva (többnyire az első előfordulás helyén), hanem azokét a szavakét is, ahol egy kifejezés eltérő módon vagy sajátosan került fordításra. A fordítók hatalmas nyelvi erőfeszítései abban az esetben érik el céljukat, ha az olvasó részéről értelmezésbeli erőfeszítésekkel párosulnak. Csak ekkor válhat e szerény kiadás jelentős lépéssé a filozófus Evola bemutatása felé. A filozófus Julius Evola bemutatása felé, aki azok érdeklődésére is számot tarthat, akik – sajátos okokból kifolyólag – a tradicionalista vagy a politikus Evolát nem kedvelik, nem jól ismerik.

Teleki Pál - Az ​elsődleges államkeletkezés kérdéséhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Jacques Rousseau - Értekezések ​és filozófiai levelek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mirza Gulam Ahmad - Az ​Iszlám tanításainak filozófiája
_Az ​Iszlám tanításainak filozófiája_ című népszerű tanulmányt Mirza Gulam Ahmad az 1896. december 26-29. között tartott vallási konferenciára írta. Azóta számos nyelvre lefordították. Az értekezés az Iszlámba való bevezető kalauzként szolgál a világ minden táján minden érdeklődő számára. A konferencia rendezői által kijelölt öt átfogó témával foglalkozik: (1) Az ember fizikai, erkölcsi és szellemi állapota; (2) Milyen állapotba jutunk halálunk után? (3) Miként érhetjük el az emberi élet célját? (4) A mostani és a következő élet isteni törvényeinek működése a gyakorlatban; (5) Az isteni tudás forrásai.

Feridun M. Emecen - XVI. ​Asirda Manisa Kazâsi
Osmanlı ​devrinde, hususiyle XVI. asrın sonlarına kadar, Şehzadeler şehri olarak şöhret bulan Manisa ve civarının XVI. asırdaki siyasi, iktisadi ve ictimai bünyesi, bu çalışmanın mevzuunu teşkil etmektedir. Uzun ve yorucu bir mesainin mahsülü olan ve 17.09.1985 tarihinde doktora tezi olarak savunulan bu çalışma ile ortaya konan tesbitlerin ve elde edilen neticelerin, bölgenin XVI. asırdaki siyasi, iktisadi ve ictimai bünyesini aydınlatması, dolayısıyla ileride yapılacak daha geniş muhtevalı araştırmalara zemin hazırlaması ümidi,bizim için büyük teselli vesilesi olacaktır.

Szeberényi István - A ​gyantázás technikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mátray Ernő - A ​bölcsészet Magyarországon a scholastica korában
A ​budapesti m. kir. tudományos egyetemtől elnyerendő tudományos rangfokozat egyik feltételét teljesitem ez értekezés sajtó alá bocsájtásával. Töredékes kivonat ez egyedirat nagyobb szabású munkámból; mely a bölcsészet hazai történetét a legrégibb időktől napjainkig vázolja. A scbolastika e kora kevésbé jelentékeny része philosopbiánk történetének. S ezt is dióhéjba tömörítve adom, a kiállitás anyagi tekintetei által levén reáutalva munkám terjedelmének összeszoritására. Reméllem, hogy dolgozatom, jelen szűk keretében sem vész egészen kárba a magyar irodalom történetére nézve.

Kollekciók