Ajax-loader

'értekezés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Madách Imre - Küzdés ​az élet... - Madách Imre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Cesare Beccaria - A ​bűnökről és a büntetésekről
1764-ben ​jelent meg Cesare Beccaria A bűnökről és a büntetésekről (Dei delitti e delle pene) című értekezése, az olasz felvilágosodás legnagyobb nemzetközi hatású remeke, a modern büntetőjog alapműve és a halálbüntetés eltörléséért harcoló úgynevezett abolíciós mozgalom bibliája. A könyv magyar kiadása 1989-ben látott napvilágot Madarász Imre fordításában, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel. A kötet gyorsan elfogyott és keresett könyvritkasággá vált. Akkori sikerét „abolíciós" üzenete is magyarázza. De ma, a halálbüntetés magyarországi eltörlése után is van bőven hasznos üzenete az olvasóközönség - korántsem csak a jogtudománnyal és a filozófiával foglalkozók - számára.

Kis János - Az ​abortuszról
Nagyon ​fontos, hogy még mielőtt kezdetét venné a háborúskodás, kimondassék: mindkét oldalon tiszteletet parancsoló, komoly erkölcsi aggályok sorakoztathatók fel. Az anyai önrendelkezés pártján az a meggyőződés, hogy az államnak nem szabad nők életét derékba törnie, és nem szabad kikényszerítenie olyan gyerekek megszületését, akiknek eltartásáról és neveltetéséről képtelen gondoskodni. A magzati élet védelmezőinek oldalán pedig az a meggyőződés, hogy az államnak nem szabad megtagadnia a magzattól – hisz a magzat is emberi lény – a jogi oltalmat. E két erős erkölcsi meggyőződést kellene a demokratikus politikának közös nevezőre hoznia. De hogyan lehetséges közös nevezőre hozni egymástól ennyire távol eső morális hiteket?

Salamon Konrád - A ​Márciusi Front
A ​szerző 1937 elejétől, a mozgalom zászlóbontásától tárgyalja az eseményeket 1938 végéig, a Márciusi Front felbomlásáig. Elsősorban a Márciusi Front eseménytörténetére fordítja a figyelmet, de nem kerüli meg az események során felmerülő ideológiai kérdéseket sem. Bemutatja a népi írók mozgalmában rejlő politikai lehetőségeket, szól azokról a korabeli hivatalos magyar politika által támasztott akadályokról, amelyek e többre hivatott mozgalom kibontakozását megakadályozták.

Nagy Sándor - A ​didaktika alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pokol Béla - Jogszociológiai ​vizsgálódások
"A ​jog a társadalom része, ezért a jog átfogó elmélete szükségszerűen tartalmaz szociológiai összefüggésekre vonatkozó elemzéseket. Ennek megfelelően "A jog elmélete" c. munkában több részt is olyan témáknak szenteltem, melyek hagyományosan jogszociológiai elemzésekben szerepelnek, különösen a jogi oktatással és a jogászság szerkezetével foglalkozó vizsgálódások tekinthetők ilyennek (lásd Pokol 2001:64-68; 72-85; 174-188). A jog teljesebb megértéséhez azonban több ilyen hagyományos jogszociológiai téma vizsgálata is szükséges. Ilyen témát jelent a jogi konfliktusmegoldáson túli alternatívák vizsgálata, a választottbíráskodás és a "mediáció" vagy magyarosabban a "közvetítés" intézménye, melyek kikapcsolják a bíróságokat a viták és konfliktusok megoldásából, sőt sok esetben a jogászokat is. A jog működését más oldalról világítja meg a joghoz jutás esélyeinek vizsgálata, melyet szűkebb normatív síkon maradva a törvény előtti egyenlőség követelménye fejez ki, de ez még a homályban hagyja azt, hogy ténylegesen milyen összetevők határozzák meg egy tárdsadalomban a joggal élés lehetőségét. E hagyományos jogszociológiai témák felvétele mellett a bírói döntési folyamat empirikus vizsgálatára is találhatók anyagok ebben a kötetben. Ezzel életszerűbbé válik a jogelméletek tanulmányozói számára is, hogy milyen döntési dilemmák merülnek fel az absztrakt jogi normák és a konkrét életbeli események összevetésénél a bírák számára. Így megalapozottabb értékelés alá vonhatók az eltérő jogelméleti irányzatok is, a szövegpozitivizmus, a jogdogmatikai pozitivizmus, a szabadjogi iskola vagy a jogi realizmus állításai. De ugyanígy a jogrendszer teljesebb megértését teszi lehetővé a perszociológia kérdéseinek tanulmányozása, a perek időtartama, a perstatisztika, az egyes jogágakban a fellebbezések arányai, illetve az ezen a téren megfigyelhető változások, és mindezek összehasonlító elemzése. A kötetben található jogszociológiai vizsgálódások tehát a jog átfogó elméletének kiegészítő részeit jelentik, és én is a már említett rendszeres jogelméleti kötetem elkészítése után, annak kiegészítő részeként kezdtem bele az itt található elemzések elvégzésébe." Részlet a szerző Előszavából

J. R. R. Tolkien - A ​Gyűrű nyomán - Fa és levél
A ​tündérmesék nem csak a gyermekekhez szólnak, s ezt pontosan tudja mindenki, aki már olvasott Tolkien-művet. Kötetünkben az esszén kívül megtalálható Tolkien egyik korai novellája, mely ugyanabban az időszakban keletkezett, amikor a "Gyűrűk ura". Ezekben a művekben pontosan megmutatkozik, milyen tökéletes értője és művelője ennek a műfajnak Tolkien, melynek lényege a képesség, ami a fantázia világának "a valóság rejtett összefüggéseit" kölcsönzi. Ezen művek így együtt első alkalommal kerülnek nyomdába. Tolkien írását talán érdekesnek találják majd, elsősorban persze azok, akik örömüket lelték a Gyűrűk ura olvasásában.

Hartvig Gabriella - Laurence ​Sterne Magyarországon 1790-1860
A ​szerző kandidátusi értekezésének továbbfejlesztett változatában Laurence Sterne műveinek korai fogadtatását vizsgálja. Az angol regényíró 18. századi angliai recepciója mellett a német és kisebb mértékben a francia befogadás olyan területeit tárgyalja, amelyek közvetítő szerepet játszottak abban, miként fogadta Sterne-t a magyar közönség. A tanulmány második fele Sterne műveinek közvetlen vagy közvetett hazai befogadását követi nyomon. Az 1790-es évektől kezdve Kazinczy és Kármán József Sterne-ben annak fiatal szerelme, az Elizabeth Draper nevéhez fűződő szentimentális kultusz nyomán az érzékenység íróját ismerik meg először. Az érzékeny Sterne Rayal abbé és Yorick Elizáján, valamint Kazinczy franciából készített fordításain keresztül érkezik a magyar irodalomba, és ez érezteti hatását a humoros Sterne-ről kialakult képben is. Humor, komolyság és érzékenység összefonódva jelennek meg az íróra tett utalásokban. Sterne humoros regénye, a Tristram Shandy a humorról írt tanulmányokban, egy fordításmutatványban, valamint a regény egyes momentumainak különféle imitációiban van jelen a hazai irodalomban. A szeszélyes - a humoros, mégis érzékeny - író koncepciója részben meghatározza azt az igényt is, amelyet a kortársak a kialakuló magyar regénnyel szemben megfogalmaztak. A szerző választ próbál adni arra a kérdésre, hogy az 1820-as években, amikor Sterne művei igen népszerűek voltak, miért csak az Érzékeny utazásokból és a Yorick és Eliza leveléből született teljes fordítás, s miért kellett a magyar olvasóközönségnek majdnem másfél évszázadot várnia, hogy a Tristram Shandyt Határ Győző nagyszerű, elmésségében az eredetivel vetekedő fordításában magyarul is olvashassa. A könyv a korai külföldi és magyarországi recepció bemutatása mellett Sterne műveinek keletkezéstörténetével is megismertet bennünket.

Jean-Jacques Rousseau - Társadalmi ​szerződés
Rousseau ​egyik legfontosabb munkája a Társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált. Egyik korábbi munkájában, az „Értekezés az egyenlőtlenségről” című műben Rousseau megállapította, hogy a természet állama jog és erkölcs nélkül érzéketlenné és torzzá válik, amely ponton az emberiség vagy jogi intézményeket teremt vagy elpusztul. A természeti törvények elkorcsosulása során az emberek gyakran versenybe bocsátkoznak társaikkal, míg növekvő mértékben függővé is válnak tőlük. Ez a kettős nyomás egyszerre fenyegeti túlélésüket és szabadságukat. Rousseau szerint ugyanakkor a társadalmi szerződésben foglalt összefogással és a természetes jogok követelésének megszüntetésével az egyének egyszerre megvédhetik magukat és szabadok is maradhatnak. Állítása szerint ez az általános akarat tekintélyének való behódolás eredménye, ami az egyén számára lehetővé teszi, hogy ne játszon alárendelt szerepet mások szándékának, egyúttal biztosítja, hogy mégis engedelmeskedjen, mert mindannyian beleszólhatnak a törvénykezésbe. Rousseau ezt úgy valósítaná meg, hogy élesen megkülönbözteti a szuverenitást a kormánytól, amit az általános akarat befogadása és érvényesítése mozgat, de a polgárok egy kisebb csoportjából tevődik össze. A szuverenitásnak a nép kezében kellene lennie, azt képviselőgyűléseken kellene gyakorolnia, így a hatalom valóban a népet képviselné, tőlük függene, bármikor visszahívhatnák választott vezetőiket. Rousseau javaslatai utópikusak, hiszen kétséges, hogy a polgárok valóban tudnák-e egyszerre érvényesíteni a közakaratot, egyúttal biztosítani az egyén függetlenségét. Máshol ellentmondásos az elmélet, egyszerre ad jogokat a népnek a felkelésre és a hatalomnak, hogy a közakarat nevében terrort alkalmazzon polgáraival szemben, ha azok ellenszegülnek. A Jakobinus diktatúra idején kísérletet tettek rá, de vita tárgyát képezi, hogy Rousseau ideális állama valóban működne-e egy nagyobb társadalomban.

Fazekas Imre Pál - Tér ​látlelet
Előző ​kötetem hátlapján, utalva mintegy a könyv tartalmára, a következőket írtam: "E válogatás szándékom szerint arra invitál, hogy természeti környezetünkben, a Földön keressük együtt az egymás közötti igazság legszabadabb útját. Rátalálunk előbb-utóbb." Ez a szándék széles visszhangra talált. Egyfelől a hozzám juttatott levelekben, másfelől pedig az író-olvasó találkozókon élénk gondolatváltozatok kíséretében megfogalmazott (áhított) jövőképekben. A téma központjában az ellehetetlenülő emberi világ rossz életminősége volt, és az a bizonyosság mint megoldás állt, ahol a pontosan értelmezett egymás közötti igazság legszabadabb útjára vezető együttes világszándék - és teremtő akarat kell - semmi más. Az emberiség kilenctizede tagadja már minden eddigi múlt és jelen társadalmi-, gazdasági-, politikai rendszervilágát. Különösen a háborúkat, a fegyveres erőszak uralmát a földi térségekben. Ezredfordulónk látványa az egymás közötti igazság felé való fordulás akaratának kifejeződése.

Eisemann György - Végidő ​és katarzis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztury Dezső - A ​magyar önismeret útja
"A ​nemzeti közösség mibenlétéről s kialakulásáról sokféle elmélet szól, abban azonban mind egyetért, hogy a fejlődés betetőzője, a közösség összetartozásának talán legfontosabb kifejezője a nemzeti öntudat, vagy kissé átfogóbb, s mélyebb jelentésű szóval a nemzeti önismeret. Ha az a felfogás, hogy a közösséget az teszi nemzetté, hogy annak tartja magát, nem fejezi is ki a teljes igazságot, bizonyos, hogy a nemzet az önismeret által emelkedik ki a pusztán csak tenyésző lét formájából; ebben a síkban szemléli önmagát, múltja emlékezetét, jelene adottságait s jövője álmait; ebben nemesedik nyers életösztöne hivatástudattá, túlhabzó életereje erkölcsi eszmények vagy politikai célok által irányított vállalkozássá."

Móra Ferenc - A ​fele sem tudomány / Utazás a földalatti Magyarországon
A ​kötetben összegyűjtött rajzokból, értekezésekből, esszékből egy széles és mély kultúrájú egyéniség arcvonásai bontakoznak ki: azé a Móráé , aki egyszerre író, tudós és humanista - az utolsó polihisztorok egyike... Cikkei érdekes, izgalmas, tanulságos olvasmányok: a legjobb fajta kultúrtörténet, tudománynépszerűsítés példái. A könyv zöme az archeológiai kutatás értelmét, módszereit mutatja meg, de számos cikkben nyelvészkedik, botanizál; színesen számol be művelődéstörténeti apróságokról, de írjon bár természeti katasztrófákról vagy a méterrendszerről: mindig találunk cikkében valamit, ami témáját korunk magyar társadalma számára érdekessé teszi. S e társadalmi szemléleten túl minden tárgyhoz általános filozofikus igénnyel szól hozzá, ha persze nem is egyszer vitatható, polgári humanista szemlélettel. Egy tekintetben mindig vitán felül áll: minden sora művész alkotása, minden írása nemcsak elgondolkoztató, hanem szépirodalom is.

Jean Améry - Az ​ember önmagáé
1978. ​október 17-én az "Österreischer Hof" nevű, előkelő salzburgi szállodában halva találták az 1912-ben Ausztriában született, 1938-ban Belgiumba emigrált és 1955-ben francia nevet felvett írót: Jean Améryt. Aligha lehetett meglepő, hogy Améry önként választotta a halált, hiszen az önkéntes halálhoz való emberi jog legismertebb szószólója volt, és 1976-ban megjelent értekezése a meghívott halálról már akkor is a műfaj klasszikusának számított. Halála tehát nem "rövidzárlat", hanem előre eltervezett, jól megfontolt tett következménye volt. ___Hogy milyen megfontolások alapján követhette el tettét, milyen érzésektől és gondolatoktól vezéreltetve, arra az egzisztencializmus filozófiájában gyökerező, lebilincselő esszéjében találhatjuk meg a magyarázatot, amely most első ízben jelenik meg magyarul, _Túl bűnön és bűnhődésen_ című kötete után. "A szöveg a pszichológia és a szociológia határán túl helyezkedik el. Ott kezdődik, ahol a tudományos szuicidológia véget ér. Az a szándék vezetett, hogy az önkéntes, azaz meghívott halált ne kívülről, az élők avagy túlélők világából szemléljem, hanem azoknak a belső világából, akiket szuicideknek, illetve szuicidánsoknak nevezek. (...) Nem egyébre tettem kísérletet, mint hogy feltárjam a _condition suicidaire_ feloldhatatlan ellentmondásait, és tanúságot tegyek róluk - már amennyire a nyelv engedi." ____________________________________ _(Részlet a szerző előszavából)_

Jean-Jacques Rousseau - Du ​contrat social
JEAN-JACQUES ​ROUSSEAU : DU CONTRAT SOCIAL. Rousseau commence à s'intéresser aux questions politiques en 1743. La version définitive "Du contrat social" (1761), est imprimée à Amsterdam en Avril de la même année. Livre premier: " Je veux chercher si dans l'ordre civil il peut y avoir quelque règle d'administration légitime et sûre, en prenant les hommes tels qu'ils sont, et les lois telles qu'elles peuvent être. Je tâcherai d'allier toujours dans cette recherche ce que le droit permet avec ce que l'intérêt prescrit, afin que la justice et l'utilité ne se trouvent point divisées. J'entre en matière sans prouver l'importance de mon sujet. On me demandera si je suis prince ou législateur pour écrire sur la Politique? Je réponds que non, et que c'est pour cela que j'écris sur la Politique. Si j'étais prince ou législateur, je ne perdrais pas mon temps à dire ce qu'il faut faire; je le ferais, ou je me tairais. Né citoyen d'un Etat libre, et membre du souverain, quelque faible influence que puisse avoir ma voix dans les affaires publiques, le droit d'y voter suffit pour m'imposer le devoir de m'en instruire. Heureux, toutes les fois que je médite sur les gouvernements, de trouver toujours dans mes recherches de nouvelles raisons d'aimer celui de mon pays! " Dans cet exorde, Rousseau pose succinctement le problème qu'il se propose de résoudre dans le "Contrat social": quels sont les principes universels d'une autorité politique conforme à la justice (légitime) et stable (certaine)? Toutefois, afin de répondre à cette question de droit, il s'agit de connaître les "hommes tels qu'ils sont" (état de fait), c'est-à-dire mus par leurs intérêts individuels. En effet, si le contrat social, condition d'une autorité politique légitime, contrariait les intérêts individuels, jamais les hommes n'accepteraient de le contracter. Et, c'est parce qu'il existe un avantage général ou une utilité commune que les hommes décident de mettre fin à l'état de guerre (qui est né de la déchéance de l'arcadie originelle) et de s'associer. Le but du "Contrat social" est donc bipolaire: d'une part, définir les motifs qui ont conduit les hommes à renoncer à leur indépendance naturelle (question de fait); et, d'autre part, analyser les fondements d'une autorité juste et légitime (question de droit): "Je tâcherai d'allier toujours, dans cette recherche, ce que le droit permet avec ce que l'intérêt prescrit, afin que la justice et l'utilité ne se trouvent point divisées".

Bertolt Brecht - Über ​Politik und Kunst
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - A ​kentaur és az angyal
"A ​művészetről írva - a szakmai felelősséget érző író és az irodalmat tanító tanár egyaránt kénytelen olykor az irodalom szaktudósává lenni. Egy-egy esszé vagy hosszabb tanulmány egy bizonyos tárgyról vagy tárgykörről ad felvilágosítást, de így együtt a válogatás már túl az egyes témák esetlegességén a szerző irodalomtörténeti és irodalomelméleti hozzáállását, elmélkedői arculatát mutatja az olvasónak. De talán azt sem felesleges hangoztatnom, hogy ez a tudományos igényű kötet - egy író tanulmányainak gyűjteménye, és az író számára sohasem lehet mellékes a megírás művészi szempontja. A tanító tudatni akar, az író mindenekelőtt a lélek gyönyörűségét akarja felidézni, még akkor is, ha közben oktat és nevel. Szeretném tehát, ha ezek az írások, miközben egyet-mást közölnek az irodalom világából, egyben mint maguk is irodalmi művek érdekes olvasmányul is szolgálnának, az érdeklődő olvasóknak is, a vitára kész szakmabelieknek is."

Dominik Tatarka - A ​bólogatás démona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charles Dickens - Feljegyzések ​fiatal párokról
"A ​közkedvelt párt számos névvel illetik. Ők az „elragadó pár”, a „szeretetre méltó pár”, a „legkellemesebb pár”, a „legjobb szívű pár”, és a „világ legjobb természetű párja”. Az igazság az, hogy a közkedvelt pár szintén az emberiség részét képezi, és ez csak úgy lehetséges, hogy manapság vagy a világnak jóval könnyebb a kedvére tenni, mint az apa, a fia meg a szamár idejében, vagy csak az öreg kezelte rosszul a helyzetet, és vajmi keveset értett a dolgához."

László András - A ​mindenség fénye az emberben
_"A ​lét, a létezés, az élet, a halál, de mindenekelőtt a tudat, a megismerés, a tudatfunkciók és leginkább maga a gondolkozás: olyan problémák, amelyekre az emberi figyelemnek valóban összpontosulnia kell, amennyiben az ember tényleg ember akar lenni, az akar maradni és ember voltában tovább akar emelkedni egy leküzdhetetlen benső megismerési igény által indítottan..._ _Akiben az emberi lét és lényeg, a tudat, a tudatfunkciók és a gondolkozás kérdése, a megismerés problematikája megelevenedik, az elhagyja az átmenetileg elengedhetetlen elméleti stádiumot, amikor felismeri, hogy a kérdések eredetének szintjéhez kell emelkednie a megoldásért, és felismeri, hogy ez elválaszthatatlan legszemélyesebb mibenlétének gyökeres metamorfózisától, amelyhez a legelső lépést éppen e felismerés kapcsán teszi meg..."_ László András vitathatatlanul a jelenkor egyik legkiemelkedőbb szellemi tekintélye. Metafizikai és létszemléleti alapvetése időtlen princípiumok jegyében álló munka, centrális jelentőségű ontológiai és gnoszeológiai, anthropológiai és pneumatológiai megállapításokkal. Kucsfontosságú mű a metafizikai realizáció és a spirituális felemelkedés útját választó ember számára.

Hahn István - Álomfejtés ​és társadalmi valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alázatos - Az ​Isten országa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heckenast Gusztáv - Fegyver- ​és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mircea Eliade - Vallástörténeti ​értekezések
Jelen ​munkánkban két kérdést vizsgálunk: 1) mi a vallás? 2) mennyiben beszélhetünk a vallások történetéről? A magunk részéről szkeptikusak vagyunk minden, a vallási jelenségről előzetesen megadott definíció hasznosságát illetően, s ezért beérjük azzal, hogy a hierofániákat a szó legtágabb értelmében (valami, amiben a szent megnyilvánul) tárgyaljuk. Ennélfogva a vallási formák történetének kérdését csak azután vethetjük föl, miután már jó néhányat megvizsgáltunk közülük. A vallási jelenségeknek az „egyszerűtől a bonyolult felé” tartó bemutatása vizsgálódásunk céljai szempontjából nem tűnik járható útnak számunkra. Ezzel ugyanis a vallási jelenségnek az „egyszerűtől a bonyolult felé” tartó fejlődését tételeznénk, ami nem egyéb bizonyíthatatlan hipotézisnél: sehol sem találkozunk egyszerű, elemi hierofániákra korlátozódó vallással, ráadásul kitűzött célunkkal ellentétesen járnánk el, hiszen valójában azt kutatjuk, miben állnak a vallási tények és mit tárnak föl. Vizsgálódásunkat néhány kozmikus hierofánia, a különböző kozmikus szinteken (Ég, Vizek, Föld, Kövek) jelentkező szentség bemutatásával kezdtük. Leírásuk egyfelől a szent dialektikájára, másfelől azokra a struktúrákra ad magyarázatot, amelyekben a szent létrejön. Ezután a biológiai (holdciklusok, nap, növényvilág, földművelés, szexualitás, stb.), majd a helyi (szent helyek, templomok, stb.) hierofániákra térünk át, végül a mítoszokat és a szimbólumokat tanulmányozzuk. Miután elegendő mennyiségű anyagot tanulmányoztunk át, egy következő munkánkban a vallások történetének többi problémáját is megvizsgálhatjuk: az „istenformákat”, az ember és a szent közötti viszonyt, a szent befolyásolását (rítusok, stb.), a mágia és a vallás kapcsolatát, a lélekre és a halálra vonatkozó elképzeléseket, a szentséggel övezett személyiségeket (pap, varázsló, király, beavatott, stb.), a mítosz, a jelkép és az ideogramma közötti viszonyokat, a vallástörténet megalapozásának lehetőségét, stb. Ebben az értelemben, és kizárólag ebben az értelemben viselheti könyvünk a Vallástörténeti értekezés címet – azaz annyiban, amennyiben bemutatja az olvasónak a vallási tények labirintusszerű bonyolultságát, megismerteti vele alapvető struktúráikat és az őket létrehozó kultúrkörök különbözőségét. Arra törekedtünk, hogy minden fejezetünk számára saját architektúrát, sőt néha saját „stílust” dolgozzunk ki, hogy ekképp elkerülhessük a didaktikus kifejtéseket fenyegető egyhangúságot.

Covers_372728
Tudomány ​és hagyomány Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Tudomány ​és hagyomány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Falk Miksa - A ​menedékjog
Nem ​azon biztossággal és önelégültséggel, nem azon zavaratlan diadalérzettel foglalom el akadémiai székemet, melylyel a győztes bajnok a százszorta kiérdemlett babért tűzi homlokára. Aránylag fiatal koromban lépek e helyre, és ugyszólván minden érdem nélkül, vagy – mivel a tulzott szerénység rendesen az elbizottság álczája – legalább oly érdemek nélkül, hogy jogos igényem volna, akár csak mint ultimus inter pares, e fényes gyülekezet keblébe felvétetni. Mindazáltal tudom, hogy az Akadémia sokkal magasabb véleménynyel van saját méltóságáról,mintsem ok nélkül részesítene bárkit is ezen legfényesb kitüntetésben, és minthogy az okot önmagamban, a kitüntetettnek személyes érdemeiben, fel nem találhatom, a kitüntetők szándoklataiban kell azt keresnem, és talán – meg- is találtam.

Torquato Tasso - Értekezések ​a költészet művészetéről és különösképpen a hőskölteményről
Torquato ​Tasso (1544-1595) életművéből viszonylag kevés ismert magyar fordításban. Főművén, A megszabadított Jeruzsálemen kívül csupán egy pásztorjátéka (Csokonai prózafordításában az Amintás) és néhány verse olvasható magyarul teljes terjedelmében. Elméleti műveiből mindeddig csak részletek jelentek meg. Könyvünk ezt a hiányt kívánja pótolni az Értekezések a költészet művészetéről és különösképpen a hőskölteményekről című tanulmány első teljes közlésével. E három értekezés a nemrégiben két magyar fordításban megjelent eposz olvasásához és értelmezéséhez is jól felhasználható. Tasso jelentős irodalomkritikai és kötlészetelméleti tevékenységének megismeréséhez, a szentimentalizmus és romantika korában kialakult "őrült zseni" képének árnyalásához is nélkülözhetetlen a most megjelenő Értekezések.

Mirza Gulam Ahmad - Az ​Iszlám tanításainak filozófiája
_Az ​Iszlám tanításainak filozófiája_ című népszerű tanulmányt Mirza Gulam Ahmad az 1896. december 26-29. között tartott vallási konferenciára írta. Azóta számos nyelvre lefordították. Az értekezés az Iszlámba való bevezető kalauzként szolgál a világ minden táján minden érdeklődő számára. A konferencia rendezői által kijelölt öt átfogó témával foglalkozik: (1) Az ember fizikai, erkölcsi és szellemi állapota; (2) Milyen állapotba jutunk halálunk után? (3) Miként érhetjük el az emberi élet célját? (4) A mostani és a következő élet isteni törvényeinek működése a gyakorlatban; (5) Az isteni tudás forrásai.

Scher Tibor - Az ​ártó szellemek a bibliában és a talmudi irodalomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentkláray Jenő - Debreczeni ​Bárány Ágoston élete és munkái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Primics György - A ​Keleti Kárpátok geologiai viszonyai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tudományos ​Gyűjtemény 1817-1841. I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók