'gyermekszemszög' címkével ellátott könyvek a rukkolán

V. K. Zseleznyikov - Bocsáss ​meg, Madárijesztő!
Szent ​Johannához méltó lelkierő lakozik a cingár, első pillantásra talán inkább visszataszító kamasz lányban. Gúnyolják: Madárijesztő!... Áruló-e ez a Lenka, vagy csupán barátján akart segíteni? S barátság-e ez a vonzalom, vagy már-már szerelemmé finomul a bántások közepette? Lehetséges-e, hogy ilyen inkvizítori durvasággal viselkedik egy átlagos osztályközösség, csupán mert nem mehetnek el a várva várt kirándulásra? Mind a könyv, mind a belőle készült film nagy nemzetközi sikere egyúttal elégtétel az emberi tisztességnek is.

Nádas Péter - Egy ​családregény vége
Az ​indázó bokroktól, fáktól takart óriási kert mélyén áll a ház. Áll öregen és örökös jelenben. Otthonszaga, meseillata van. Mesélnek a gyerekek, mesél csudás legendákat a savanyúcukrot szopogató nagymama - igaz történeteket, bajról és szerencsés megmenekülésekről a süket, ordító, szörtyögve alvó nagypapa -, s elmondja az ősi mítoszok homályából előlépő Simon család eredetének és lombosodásának jelképes töténetét is. A jelenidő rideg fénye, kegyetlen csendje áttör a mesék meleg, áramló poézisén. Az ötvenes években vagyunk. Az egymásra rétegzett, a jelen pillanatiba csomósodott történeteknek egy tíz év körüli kisfiú a főszereplője. Megfogalmazatlanul is világos a példázatok tanulsága: a bűnöket és bűnhődéseket újrakezdésnek, feloldozásnak kell követnie. A fiatal író érett, jelentős művet írt: történetének erős sodrása, sűrű ritmusa van. Minden mondata feszült, minden részlete izgalmas. Szuggesztív, olvasmányos és fontos könyve az Egy családregény vége.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
Az ​1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az _Előttem az élet_ annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Per Christian Jersild - A ​Gyermekek Szigete
Reine ​Larsson tizenegy éves stockholmi kisfiú elhatározza, hogy a nyári szünidőt nem az iskolai táborban a Gyermekek Szigetén tölti anyja kívánságának megfelelően, hanem szabadon és függetlenül, saját elképzelése szerint, elmélkedve Istenről és halálról, s az élet egyéb nagy kérdéseiről. Esze ágában sincs tehát felülni a Gyermekek Szigete felé tartó vonatra, inkább beveszi magát Stockholm sűrűjébe, a büfékbe, a parkokba, a könyvtárakba, az utca forgatagába, ahol kalandokkal teli két hónapot tölt el. Először is azonban meg kell keresnie a mindennapi betevő hamburgerére a pénzt, így munkát vállal egy idősebb hölgynél, aki néhány társával együtt koszorúszalag-feliratokat készít. Reine ezután egy vándorszínésztársulathoz csapódik, majd rockerekkel hozza össze a sors, végül fiatalkorú bűnözők közé keveredik, de innen sikerül meglépnie. P. C. Jersild, a kitűnő svéd író szórakoztatóan, néha komikusan, néha szomorúan jegyzi le Reine kalandjait, s közben ijesztően pontos, szociografikus felmérést is végez a felnőttek társadalmában. Reine egyetlen kivétellel csak önző, közömbös felnőttekkel találkozik, akik még csak kísérletet sem tesznek rá, hogy megértsék a magára utalt, egyedül kószáló, jó szóra vágyó gyermeket. A kisfiú azonban töretlen jókedvvel, kipusztíthatatlan optimizmussal téblábol közöttük, és szilárdan elhatározza, hogy ő másmilyen lesz, ha felnő.

Joanne Harris - A ​St. Oswald fiúiskola
Sötét, ​felkavaró pszichothriller a lenyűgözően sokoldalú Joanne Harristől. Roy Stratley latint tanít az észak-angliai St. Oswald fiúiskolában, ebben a hagyományaihoz ragaszkodó, rejtett feszültségektől terhes, zárt világban. Az itt töltött harminc év alatt Stratley sokféle diákkal találkozott, hiszen minden osztálynak megvannak a maga bohócai és hangadói, vannak visszahúzódók és nyitott gondolkodású lázadók. S mindig van legalább egy olyan fiú is, aki kilóg a sorból, aki nem tud beilleszkedni. Valaki, akit baljós árnyak vesznek körül. Egy fiú, aki szörnyű dolgokra képes... A kérdés csak az, meg tudjuk-e ítélni, kivel van dolgunk, s el tudjuk-e dönteni, melyik fiú küzd átlagos tinédzserkori nehézségekkel, és ki az, akinek komoly segítségre lenne szüksége. Stratley helyzetét megnehezíti, hogy új igazgató érkezik az iskola élére: egy hajdani tanítvány, aki húsz éve kísérti Stratley-t az álmaiban... A Kékszemű fiú és az Urak és játékosok után ezúttal is a nagy hagyományokkal rendelkező észak-angliai fiúiskola a helyszíne Harris hihetetlenül szellemesen megírt, feszültségteli regényének, amellyel a szerző megerősíti helyét a thriller műfajának legjobbjai között.

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Felejthetetlen ​és megható történet egy nem mindennapi barátságról, amely egy tehetős család gyermeke és a szolgálójuk fia közt szövődik a pusztulásra ítélt Afganisztán végnapjaiban. A közös élmények és kedves időtöltésük, a sárkányfutás már-már elszakíthatatlanul fűzi őket egymáshoz. Azonban egy szörnyű esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amir cserben-hagyja a barátját, Haszant, és ezzel véget ér számukra a gondtalan gyermekkor. Amir a hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, de nem tud szabadulni a bűntudattól. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. Az ország romjain végre jóváteheti mindazt, amit elrontott, és megszabadulhat lelkiismerete terhétől.

Jerzy Kosinski - A ​festett madár
Valahol ​Kelet-Európában 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy kisfiút egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a sötét hajú, kreol bőrű fiú - akit a babonás hiedelmek között élő és a náciktól meg a szovjetektől egyaránt rettegő falusi emberek zsidónak vagy cigánynak néznek - az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. Kosinki hol nyers realizmussal, hol borzongató és a borzalmakat mintegy tagadó költői szépséggel írja le az egyre sorjázó bestiális kínzásokat, s ahogy a könyv egyre szürreálisabb módon tobzódik a kegyetlenségben, azt érezzük, ez a történet mitikus jelentőségűvé nő, olyan írói látomássá, amely - a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában - az ember lecsupaszított énjét kutatja a történelem tomboló embertelenségében.

Bereményi Géza - Magyar ​Copperfield
Bereményi ​Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a szerző gyermek- és ifjúkorával foglalkozik. A második világháború után eszmélő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelik. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete első huszonöt évének meghatározó figuráit és találkozásait. A szellemes anekdotákban bővelkedő regény a 20. századi magyar történelem krónikája emberközelből, és egy érzékeny művész vallomása.

Joyce Carol Oates - Luxusvilág
Klasszikus ​hős vagyok vagy jelentéktelen senki? Őstípus vagy tucatfigura? Már minden szenvedés a könyökünkön jön ki? Egy tizennyolc éves gyilkos írja le életét Joyce Carol Oates könyvében. Olykor profetikusnak nevezik a ma már világhírű szerzőnőnek ezt a fiatalkori művét: úgy ábrázolta 1968-ban az amerikai kertvárosok lidércnyomásos luxusvilágát, hogy könyve manapság még pontosabbnak, még riasztóbban valószerűnek hat.

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud." Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki. Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Dalos György - A ​körülmetélés
Singer ​Robi iskolásfiú szeretné megérteni a világot. A nagymama tekintélyét, méltóságát, a mama idegességét, magányát s az apa hiányát. Tanárai, hitoktatója, barátai, családtagjai mind csak úgy sugározzák magukból: a világ kiismerhető, s minden a földön megérthető. De Singer Robi nem így érzi ezt. Ismerkedik a világgal, s minél többet megért belőle, az annál kuszábbnak tűnik. Nem csoda: a kiskamasz története az ötvenes években Magyarországon játszódik. Kibontakozik a családi "legendárium", nagyszerű karakterek villannak föl a regényben, s lassan megértjük, miért olyan magányos ez a szenzibilis fiúcska. A körülmetélés, talán éppen mert nem történt meg, mitikus jelentőségűvé nő. A kis Singer Robi pedig szemünk láttára rendezi el magában a világot.

Guus Kuijer - Minden ​dolgok könyve
Thomasék ​szomszédja egy vén boszorkány, akitől mindenki tart. Trópusi halak úsznak a csatornában. Békák hada dörömböl a bejárati ajtón. Legalábbis Thomas így látja. Rajta kívül azonban senki másnak nem tűnnek fel ezek a dolgok. A fiú mindent lejegyez a naplójába, a Minden dolgok könyvébe. Ez nyugtatja meg, amikor az apja elveri, vagy amikor az angyalok sírni kezdenek az édesanyja miatt. Az írás erőt ad Thomasnak, és segít, hogy olyan emberré váljon, amilyen mindig is lenni szeretett volna… boldog.

Moldova György - A ​Szent Imre-induló
A ​Szent Imre-induló éppolyan magával ragadó, izgalmas olvasmány, éppolyan érdekfeszítő történet, mint Moldova György eddigi regényei. Megrendítő a mű témáját szolgáltató életanyag, az író olyan kérdést állít regénye középpontjába, amiről irodalmunkban ritkán esik szó, ilyen formában talán még föl sem vetődött. azt nevezetesen, hogy a magyar történelem leggyászosabb korszaka, a magyar nép legnagyobb társadalmi, politikai, erkölcsi válsága után - maga a fasiszta háború, a népirtás, az anyagi, szellemi és erkölcsi javak vandál pusztítása után - milyen közérzettel érhette meg a felszabadulást Moldova regényének főhőse - egyik főhőse - , a tizenkét éves Kőhidai Miklós, aki százezres tömegek kiirtásának rettenetében élt, és bár ő maga fizikailag túlélte a borzalmakat, szinte gyógyíthatatlan lelki sérülésekkel került ki a pokoljárásból.

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Kimberley Freeman - Parázs-sziget
1891-ben ​Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét? A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Garaczi László - Pompásan ​buszozunk!
"Apám ​aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

Arne Svingen - Magas ​Cé és jobbhorog
Az ​Egy törött orr balladája arról szól, hogy üssünk és hogy ne üssünk. És hogy mi a helyzet akkor, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább mégiscsak Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívak vagyunk. Megismerjük a titoktartásra képtelen Adával és Geirrel, aki mindig olyan furcsán áll. Az olyan fontos napok históriája ez a könyv, amelyeken egyszerre történik minden, és semmi sem többé lesz olyan, mint azelőtt volt. Amelyeken egyszerre érezzük magunkat boldognak és egy kissé szomorúnak. Ahogy ez a könyv is megnevetett, miközben néha elszorítja a torkodat.

Irene Adler - A ​fekete dáma
Elgondolkodtál ​már azon, mi lett volna, ha a híres nyomozó, Sherlock Holmes és Arséne Lupin, a gáláns szélhámos gyerekkori barátok lettek volna? A történetben Irene Adler kislányként ismerkedik meg velük Saint-Malóban, egy tengerparti városkában Franciaországban. Találkozásuk egybeesik egy rejtélyes gyilkosság, valamint a Pikk Dáma (Martigny asszony) ellopott gyémánt nyakéke utáni nyomozással. Az eszes és kíváncsi Irene a fiúkhoz csapódik, és a trió tagjainak hajmeresztő kalandokban van részük. A csibészes, sodró regényben természetesen győzedelmeskedik a jó, a különc kis figurák megismerik az igaz barátság erejét, és azt, hol a határ bátorság és vakmerőség között. Végül megsejtik azt is, hogy a felnőttek jelenléte és cinkossága néhol igen jótékony lehet.

Joó Katalin - Boldogtalan ​nyár
1943 ​szilveszterén Ábrahám Évi élete első bálján táncol. Még tiszta szívvel örül a bókoknak, a sikernek - ám családi és baráti körében szaporodnak az egyre riasztóbb jelek. Fiatal, bájos nagynénje - Nene - titkon gyermeket vár. Szerelmese akire életveszély leselkedik, a szökést választja. Az egész Ábrahám család összefog, hogy az emberség és szeretet nevében kijátssza a háborús törvényt és a katolikus "rendet" . Joó Katalin megható és fordulatos regényét Görög Júlia illusztrálja.

Metta V. Victor - Egy ​komisz kölök naplója
A ​szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nyelvű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok – családtagok, barátok, kisemberek –, mind az egyes „naplóbejegyzések” tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak elkeresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőttvilágban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.

Jeff Kinney - Egy ​ropi filmes naplója
Ropi ​a moziban? Kötelező! Szereted a filmeket, de nem tudod, hogyan készülnek? Ne aggódj, nem vagy egyedül!. A szerző-illusztrátor Jeff Kinney sem tudta, de amikor sikersorozatát, az Egy ropi naplóját elkezdték élőszereplős filmmé formálni, megtanulta, hogyan is készül egy könyvből mozifilm. Sok képpel, forgatókönyv-részlettel, storyboard-vázlatokkal, jelmeztervekkel és új Jeff Kinney rajzokkal, az Egy ropi filmes naplója a tökéletes kiegészítő kötet kedvenc sorozatodhoz. Pillants be Jeff Kinney-vel a kulisszák mögé!

Nógrádi Gábor - Hogyan ​neveljünk?
Akarod ​tudni, hogyan kell megnevelni a játszótársadat, a padszomszédot, a macskát és a szerelmünk mamáját? Tudod-e, hogyan nevelhetjük le magunkat az orrturkálásról, a kézizzadásról, a falánkságról, a tévénézésről, a félelemről és a csúnya beszédről? Szeretnél a tacskóból vérebet, magadból pedig kitűnő tanulót faragni? Vagy talán a családodat akarod átnevelni: a testvéredet, a nagybácsidat, a nagymamát? Semmi akadálya. Csupán a könyvben található hatvanöt vidám írást kell elolvasnod, és már hozzá is foghatsz a neveléshez. Vagy a nevetéshez.

Ozsvald Árpád - A ​kis postás
Fiatal ​szlovákiai magyar költő örvendetes prózaíró jelentkezése ez a kötet. Szinte saját gyermekkora vallomásának is nevezhetnénk A kis postás című elbeszélését. Írását főleg a 8-10 éveseknek szánja. Mondanivalójában igényes, s az események szövésében mértéktartóan igazodik e korosztály érzelemvilágához, értelmi adottságaihoz. Feleslegesen nem bonyolítja az eseményt. Az, amit elmond, jellegzetesen falusi történet. Egy kisfiú kisegítésképpen postát hord ki; így lett "kis postás". Amit eközben tapasztal, átél, a falusi világ apró örömei, bánatai, a szegények helyzete, a háborús események és a felszabadulás, ez adja meg az elbeszélés élményanyagát. Egy darab múlt elevenedik meg a kis történet során és Oszvald megmutatja a régi idők, a leűnt gyermekkor társadalmi vonatkozásait. S mindezt anélkül teszi, hogy szónokiassá, frázisossá válna. Az egyszerű de igényes stílus és nyelvezet mellet az a tény, hogy a gyermek szemével tudja nézni a világot s az eseményeket, határozottan érdeme a szerzőnek és őszinte kötetének.

Lugosi Viktória - Ajvé
"Nagymamával ​napok óta mondogatjuk, hogy milyen bűnöket követtünk el, és hogy ezekért mind bocsánatot kérünk. Csapkodjuk a mellünket, ököllel. Bár én nem emlékszem, hogy örvendtem felebarátom baján, és hogy hamisan esküdtem volna. De az igaz, hogy mások vagyonát irigyeltem. A Kelemen rózsaszín babáit meg a lakókocsit, amiket Amerikából kapott, azokat tényleg. Nagyon. És az is igaz, hogy hajthatatlan vagyok néha a rosszban. De nagymama szerint ez nem olyan nagy baj, és biztos lehetek benne, hogy ezért beírnak az élet könyvébe. (...)" *** „ A 60-as villamosnak hosszú kocsijai vannak és nagy ablakai. Mindig világos van benne, csendesen zakatol, és a vezetőt is lehet látni a szürke függöny mellett. Ilyen villamos lesz az oroszkönyvünkben is. Láttam a Havasi testvérénél. A szocialista város. Az volt rajta és ő el tudta mondani oroszul, hogy mi van a képen. A 60-as az Erzsébet hídon megy át, és megáll a Váci utca sarkán. Ott kirakatokat lehet nézni. Sok a cipőbolt, a népművészeti bolt előtt meg a külföldi. Fényképezőgép lóg a nyakukban, gyönyörű ruháik vannak és mindig mosolyognak. Arról lehet észrevenni, hogy nem magyarok. Aztán elsétálunk az Annához. A teraszon nagymama találkozik a barátnőivel, és én bármilyen süteményt választhatok a pultnál, ő megveszi. Mosolyog, amíg eszem. - Umberúfen – mondja, amikor leteszem a villám az üres tányérra. „

Berg Judit - Polgár Judit - Alma
Egy ​különös délután, amelyen egymást érik a váratlan és nyugtalanító események, Alma, Drifter, Félix és Bella egy számukra idegen világba kerül. Vissza szeretnének jutni a saját valóságukba, de a sötét birodalom uralkodója próbatételek elé állítja őket. Látni akarja, hogyan lesznek úrrá váratlan helyzeteken. Meg tudnak-e hozni súlyos döntéseket? Képesek-e áldozatokra? S a végén méltó ellenfélnek bizonyul-e Alma? Berg Judit, József Attila- és IBBY-díjas író, Rumini megteremtője és Polgár Judit, minden idők legjobb női sakkozója összefogott, hogy egy izgalmas kalandregényben egy kicsit a sakkról, de inkább a sakkon túl az életről meséljenek fiatal olvasóiknak. Ők már megtapasztalták: senki sem abszolút jó vagy abszolút gonosz, semmi sem fekete-fehér, még a sakktáblán sem, nemhogy az életben. Nem kell, hogy sakkozni tudj. Alma társai sem tudnak. Mégis, nélkülük Alma biztos bukásra lenne ítélve...

Borbély Szilárd - Nincstelenek
Borbély ​Szilárd (1963–2014) regénye 2013-ban jelent meg először, azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. A Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozata a _Nincstelenek_ új kiadásával indul, mely a szerző javításaival lát napvilágot. „Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan.” Margócsy István _(2000)_

Ewa Lach - Micsoda ​kölykök!
Nem, ​kérem, nem regényünk hőseiről van szó! A "Micsoda kölykök" egy néninek a neve, aki így kiált fel, valahányszor a regény hőseit meglátja. Vagyis hát mégiscsak e regény hőseiről van szó - bűbájos kis ebadtákról, amolyan rosszcsontokról, akiknek azonban van két olyan tulajdonságuk, ami enyhíti csínyjeiket. Az egyik: nagyon szeretik és tisztelik a szüleiket. A mások: mindig igazat mondanak. Van aztán egy harmadik is: egyszerűség és szellemes közvetlenség, ami nemcsak az ő érdemük, hanem a "csodagyerek" lengyel írónői is. Ewa Lachról ugyanis tudni kell, mindössze tizenöt éves volt, amikor első nagysikerű regénye megjelent.

Ifj. Inotai András - Iskolabusszal ​Amerikában
Egy ​belevaló 13 éves srác mesél viszontagságairól. Csupa oltári balhé Floridától Mexikóig, valamint az iskolában és más cikis helyeken...

Kéri Katalin - Decemberi ​csillagok
Ez ​a decemberi hétfő is úgy kezdődik, mint a többi. A 14 éves Juli iskolába indul, de balszerencséjére az otthoni nyuszifüles papucsban. Ráadásul az első órán matek dolgozatot ír. Utána pedig egy unalmas történelem órán arról ábrándozik, hogy az iskola helyett bárcsak a régi Párizsban találná magát. És csodák csodája, álma az időutazásról teljesül... A kisregény egy 21. századi vagány kamaszlány 1895-ös párizsi kalandjairól szól. Négy felemelő, mulatságos és romantikus nap történetéről, melyek során Juli nem csak a múltat ismeri meg jobban, hanem önmagát és a szerelmet is.

Marga Minco - Keserű ​fű
- ​Olyan barátságtalan az este tea nélkül - vélte anya. Lassan besötétedett. Apa épp a függönyt húzta össze, amikor eldübörögtek az első teherautók. A függöny megállt a kezében, apa ránk nézett. - Itt vannak - mondta. - Mennek tovább - felelte anya. Figyeltük a kivülről jövő hangokat. A motorbúgás távolodott. Egy időre elhalt. Aztán újabb autókat hallottunk, keresztülhajtottak az utcán. Most hosszabb ideig tartott, míg újra csend lett. De akkor olyan csend, hogy alig mertük megtörni. Anyára pillantottam. Előtte a fél csésze teája, rámeredt, tudtam, hogy úgy meginná. De nem mozdult. Egy idő múlva megszólalt apa: - Még várunk tíz percig, aztán meggyújtuk a lámpát. - De még nem telt le a tíz perc, s megszólalt a csengő. Kilenc óra lehetett. Ülve maradtunk, és döbbenten néztünk egymásra. Mint akik azt kérdezik, ki lehet. Mint akik nem tudják! Mintha az gondoltuk volna: lehet ismerős is, aki épp látogatóba jön. Hiszen még kora este volt, és az asztalon tea. Tolvajkulccsal jöhettek be. Még meg se moccanhattunk, már ott álltak a szobában. Nagydarab férfiak, világos esőkabát rajtuk. - Hozd a kabátokat. - fordult felém apa. Anya megitta a teáját.

Szilvási Lajos - Szökőév
"Kalandor ​vagy?... Bónisné a szemembe mondta, hogy a te urad, Eszter, vagy egy virtigli kalandor, vagy valami fenenagy ember a védőszentje, hogy így mer hazardírozni... Kalandor vagy? Bónisnénak azt mondtam, hogy nem tudom, mi vagy, csak azt tudom, hogy paraszt volt minden ősöd, és ezen a mostani helyeden azokat akarod védeni, akik még ebben a bolond világban is mernek megmaradni parasztnak..." Az asszony, akinek a szavai visszajárnak Vinczellér János emlékezetébe, már halott. Özvegyen hagyta a negyvenéves férfit, árván a három gyerekét. És Vinczellér János, aki a Horka megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, egyszerre csak szembekerül egy, az egész további életét meghatározó dilemmával: vagy tengelyt akaszt a megye "mindenható notabilitásaival", vagy pedig megalkuszik, hogy ezen az áron folytathassa, amit eddig is tett, s ami miatt sokan valóban kalandornak nevezik, vagyis érdek nélkül szolgálja az Upor menti vidék kisembereinek boldogulását. A három napba sűrített, modern szerkezetű regényben a jelen, félmúlt és a múlt idősíkjainak keveredésével, a főhős és a három gyerek lélektanilag árnyalt, benső monológjaiból bontakozik ki a történet, amelyben nemcsak a szolgálat, a társadalmi lét hogyan-továbbja, de egy váratlanul fellobbanó új szerelem is tét lett.

Goffredo Parise - A ​szép pap
A ​szép pap és a szerelmes vénkisasszonyok olykor szelíd, olykor kiméletlen gúnnyal megírt története köré gyűjti a kitűnő olasz író nagy szeretettel ábrázolt alakjait: a finom modorú betörőt, a kedves csirkefogókat, utcagyerekeket, az utcalányt, ar öreg bicikliőrt. Nem különösen jók, nem különösen rosszak ezek a társadalom peremén élő emberek, éheznek, veszekszenek, szenvednek, lopnak - az író mégis kihámozza belőlük az embert. S ezek között az emberek között ott csetlik-botlik egy csomó nevetséges, szánalmas, ellenszenves figura: a felül levők, a gazdagok, akiknek nem a lelke, csak fintorba merevedett arca érdekli az írót.