Ajax-loader

'gyermekszemszög' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


47643
elérhető
136

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
Az ​1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az _Előttem az élet_ annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
122

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Ladislav Fuks - Változatok ​sötét húrra
Ladislav ​Fuks a mai cseh prózairodalom egyik legjelentősebb és legegyénibb hangú képviselője, a lélektani regény igazi mestere. Új kiadásban megjelenő regénye középpontjában egy érzékeny, bonyolult lelki alkatú serdülő fiú áll. Az ő sejtelmes, lírai, sokértelmű és sokszínű krónikájából értesülünk egy lenyűgözően vonzó gyermekegyéniség lelkivilágának történéseiről és azokon keresztül a külső eseményekről, amelyeknek skálája az apró személyes élményektől a sorsdöntő történelmi fordulatokig terjed. Éppen ez a rendkívül változatos és gazdag eseményesség és a krónikaíró gyerek környezetét alkotó tisztviselőcsalád életének kétségkívül a szerző önéletrajzi visszaemlékezéseinek hitelével rögzített titokzatos légköre teremti meg azokat a tényezőket, amelyek – a művészi alkotókészség legmodernebb megnyilvánulásaival párosulva – nagy vonzerőt biztosítanak ennek a magasrendű művészi igénnyel megírt könyvnek.

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Sólem Áléchem - A ​Motl gyerek
Gorkij ​elbűvölten "sírt és nevetett" ezen a "csodálatos könyvön", magával ragadta bölcs humánuma, a benne rejlő mélységes népszeretet, amely, mint az íróhoz 1910-ben intézett levelében írja, "manapság, sajnos, oly ritka". A kilencéves Motl korántsem az élet jelenségeire naivan rácsodálkozó kisfiú. Nem gyermeknek való gondok érlelték meg idő előtt. Tagja egy emberi és társadalmi jogaitól megfosztott kis közösségnek, melyet a cári Oroszország zsarnoki rendje és saját túlhaladott hagyományai kötnek gúzsba, s ezért kétségbeesetten keres kiutat. Motlnak akarva-akaratlan részt kell vállalnia családja és szűkebb környezete mindennapos küzdelmeiből. A sors pedig a minden széppel-jóval kecsegtető Újvilágban is csak szűken méri az örömöt - Amerika sem az ígéret földje.. A szelíd humorral fűszerezett, könnyes mosolyra késztető elbeszélésfüzér főszereplője és krónikása, a Motl gyerek - akárcsak irodalmi elődje, Tóbiás, a tejesember - minden bizonnyal belopja magát az olvasó szívébe.

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Afganisztán, ​70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

G. Szabó Judit - Barbara, ​ez több a soknál!
"Amikor ​Barbarát először vittem föl a nagymamámhoz, a lány szokása szerint köszönt: - Fölséges személy, jöttünk hozzád, mint kismalacok a gazdasszonyaikhoz! Nagymama elképedve bámulta, majd rám nézett, és felhúzta a szemöldökét: - Ez szemtelen vagy hülye?! A különös és izgalmas történet persze nem ekkor kezdődött. "Ne félj, kedves Olvasó, megismered a történet kezdetét is. Anikó ugyanis, aki G. Szabó Judit korábbi regényeiben gazdag fantáziáról és kitűnő elbeszélő képességéről tett tanúbizonyságot, beavat a fordulatokban gazdag vakáció históriájába.

Garaczi László - Pompásan ​buszozunk!
"Apám ​aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

Per Christian Jersild - A ​Gyermekek Szigete
Reine ​Larsson tizenegy éves stockholmi kisfiú elhatározza, hogy a nyári szünidőt nem az iskolai táborban a Gyermekek Szigetén tölti anyja kívánságának megfelelően, hanem szabadon és függetlenül, saját elképzelése szerint, elmélkedve Istenről és halálról, s az élet egyéb nagy kérdéseiről. Esze ágában sincs tehát felülni a Gyermekek Szigete felé tartó vonatra, inkább beveszi magát Stockholm sűrűjébe, a büfékbe, a parkokba, a könyvtárakba, az utca forgatagába, ahol kalandokkal teli két hónapot tölt el. Először is azonban meg kell keresnie a mindennapi betevő hamburgerére a pénzt, így munkát vállal egy idősebb hölgynél, aki néhány társával együtt koszorúszalag-feliratokat készít. Reine ezután egy vándorszínésztársulathoz csapódik, majd rockerekkel hozza össze a sors, végül fiatalkorú bűnözők közé keveredik, de innen sikerül meglépnie. P. C. Jersild, a kitűnő svéd író szórakoztatóan, néha komikusan, néha szomorúan jegyzi le Reine kalandjait, s közben ijesztően pontos, szociografikus felmérést is végez a felnőttek társadalmában. Reine egyetlen kivétellel csak önző, közömbös felnőttekkel találkozik, akik még csak kísérletet sem tesznek rá, hogy megértsék a magára utalt, egyedül kószáló, jó szóra vágyó gyermeket. A kisfiú azonban töretlen jókedvvel, kipusztíthatatlan optimizmussal téblábol közöttük, és szilárdan elhatározza, hogy ő másmilyen lesz, ha felnő.

Grecs%c3%b3_kriszti%c3%a1n_vera
elérhető
43

Grecsó Krisztián - Vera
Szeged, ​1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja? Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

Arne Svingen - Magas ​Cé és jobbhorog
Az ​Egy törött orr balladája arról szól, hogy üssünk és hogy ne üssünk. És hogy mi a helyzet akkor, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább mégiscsak Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívak vagyunk. Megismerjük a titoktartásra képtelen Adával és Geirrel, aki mindig olyan furcsán áll. Az olyan fontos napok históriája ez a könyv, amelyeken egyszerre történik minden, és semmi sem többé lesz olyan, mint azelőtt volt. Amelyeken egyszerre érezzük magunkat boldognak és egy kissé szomorúnak. Ahogy ez a könyv is megnevetett, miközben néha elszorítja a torkodat.

Nyerges András - A ​negyvenesek pavilonja
Nesztor ​Gyurit, a "Voltomiglan" című regény gyerekhősét az 1949/50-es iskolai tanévben az ordasgyepűi iskolaszanatóriumba utalják. De a gyógyító gárda helyett hatalmaskodó, csak önmaguk túlélésén dolgozó, könyörtelen felnőttekre lel. A kiszolgáltatott gyerekek próbálják megszervezni saját védekezésüket - hogy milyen eredménnyel, erről (is) szól a regény.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Magyarósi Gizella - Ki ​fogja a kukacot?
Mi ​a barátság? Mit tennél a barátodért? Lehet-e lánynak fiú a barátja? Miért jó a szerelem? A barátság egy életre szóló emlék, sülve-főve be kell tartani, és egy emberből nem állhat össze. "Barátság nemcsak férfi a férfi iránt lehet, hanem férfi a nő, vagy nő a nő iránt is." A szerelem pedig "egész pontosan egy furcsa belső érzés, ami először külsőleg kezd hatni. Megtetszik a hosszú haja, a két szeme vagy a lába vagy akár micsodája". Elég, ha a diáktoll kicsit megbicsaklik, máris nevetünk a félresikerült igazságon. De az is megesik, hogy az elcsépelt közhely így kificamítva lesz megint fényes igazsággá: "A világ egy osztályterem, és sosem tudjuk, ki mellé ültetnek bennünket. A barátság ott kezdődik, hogy megpróbálunk szót érteni egy véletlenül mellénk ültetett személlyel." Egy országos pályázat anyagának a legjavát adjuk közre ebben a kötetben. A pályázatot Marcello D’Orta nápolyi tanító tiszteletére írta ki a kiadó, a kisiskolások badar bölcsességeit a tanító úr fordítója válogatta és fésülte össze.

Alekszej Tolsztoj - Nyikita ​gyermekkora
Aligha ​lepődhetünk meg azon, hogy Alekszej Tolsztoj az írói hivatást választotta. Egyrészt Turgenyev leszármazottja, másrészt édesanyja elismert ifjúsági írónő volt. Tolsztojt a felnőtt olvasók Golgota című trilógiája révén ismerik, amely az orosz értelmiség sorsát mutatja be az első világháború, majd a forradalom kataklizmájában. Regényeinek témája változatos: a Nyikita gyermekkora önéletrajz, az Aelita helyszíne a Mars, a Nagy Péter a történelembe kalauzol bennünket. Meséi közül az egyik legkedveltebb A róka meg a nyúl.

Metta V. Victor - Egy ​komisz kölök naplója
A ​szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nyelvű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok – családtagok, barátok, kisemberek –, mind az egyes „naplóbejegyzések” tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak elkeresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőttvilágban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.

Demian
elérhető
75

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud."Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki.Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Ozsvald Árpád - A ​kis postás
Fiatal ​szlovákiai magyar költő örvendetes prózaíró jelentkezése ez a kötet. Szinte saját gyermekkora vallomásának is nevezhetnénk A kis postás című elbeszélését. Írását főleg a 8-10 éveseknek szánja. Mondanivalójában igényes, s az események szövésében mértéktartóan igazodik e korosztály érzelemvilágához, értelmi adottságaihoz. Feleslegesen nem bonyolítja az eseményt. Az, amit elmond, jellegzetesen falusi történet. Egy kisfiú kisegítésképpen postát hord ki; így lett "kis postás". Amit eközben tapasztal, átél, a falusi világ apró örömei, bánatai, a szegények helyzete, a háborús események és a felszabadulás, ez adja meg az elbeszélés élményanyagát. Egy darab múlt elevenedik meg a kis történet során és Oszvald megmutatja a régi idők, a leűnt gyermekkor társadalmi vonatkozásait. S mindezt anélkül teszi, hogy szónokiassá, frázisossá válna. Az egyszerű de igényes stílus és nyelvezet mellet az a tény, hogy a gyermek szemével tudja nézni a világot s az eseményeket, határozottan érdeme a szerzőnek és őszinte kötetének.

Ajve_lv
elérhető
13

Lugosi Viktória - Ajvé
"Nagymamával ​napok óta mondogatjuk, hogy milyen bűnöket követtünk el, és hogy ezekért mind bocsánatot kérünk. Csapkodjuk a mellünket, ököllel. Bár én nem emlékszem, hogy örvendtem felebarátom baján, és hogy hamisan esküdtem volna. De az igaz, hogy mások vagyonát irigyeltem. A Kelemen rózsaszín babáit meg a lakókocsit, amiket Amerikából kapott, azokat tényleg. Nagyon. És az is igaz, hogy hajthatatlan vagyok néha a rosszban. De nagymama szerint ez nem olyan nagy baj, és biztos lehetek benne, hogy ezért beírnak az élet könyvébe. (...)" *** „ A 60-as villamosnak hosszú kocsijai vannak és nagy ablakai. Mindig világos van benne, csendesen zakatol, és a vezetőt is lehet látni a szürke függöny mellett. Ilyen villamos lesz az oroszkönyvünkben is. Láttam a Havasi testvérénél. A szocialista város. Az volt rajta és ő el tudta mondani oroszul, hogy mi van a képen. A 60-as az Erzsébet hídon megy át, és megáll a Váci utca sarkán. Ott kirakatokat lehet nézni. Sok a cipőbolt, a népművészeti bolt előtt meg a külföldi. Fényképezőgép lóg a nyakukban, gyönyörű ruháik vannak és mindig mosolyognak. Arról lehet észrevenni, hogy nem magyarok. Aztán elsétálunk az Annához. A teraszon nagymama találkozik a barátnőivel, és én bármilyen süteményt választhatok a pultnál, ő megveszi. Mosolyog, amíg eszem. - Umberúfen – mondja, amikor leteszem a villám az üres tányérra. „

Borito-15
elérhető
62

Roald Dahl - Matilda
Matilda ​különleges lány, de a szülei sajnos komplett idióták. Az apja szélhámos, az anyja meg sötét, mint egy belső zseb. Ki nem állhatják a lányukat, azt szeretnék, ha többet tévézne, és kevesebbet olvasna. Czukor kisasszony, a tündéri tanárnő viszont hamar rájön, hogy Matilda zseni. Az iskola rettegett igazgatónője azonban mindkettőjük életét megkeseríti… Még szerencse, hogy Matilda elképesztő trükköket tartogat a tarsolyában, és nem fél megmutatni a szörnyű felnőtteknek, hogy vele jobb nem ujjat húzni! A Matilda a Kolibri Kiadó Roald Dahl-életműsorozatának második darabja, amelyet új fordításban, Totth Benedek tolmácsolásában olvashatunk. „Dorong kisasszony a tanári asztal mögött ült, és rémülten, megbűvölve meredt a pohárban vonagló gőtére. Matilda szintén a pohárra szegezte a tekintetét. És akkor lassan, nagyon lassan, valami roppant különös, egészen szokatlan érzés kerítette hatalmába. A szeme viselkedett a legfurcsábban. Mintha elektromossággal telítődött volna. Mintha egy rettenetes erő forrt, buzgott volna föl a szeme mélyéről. És közben valami egészen mást is érzett, de nem tudta megmondani, mi az. Mintha villámokat szórt volna a szeme. Igen, ez az! Szó szerint apró villámok cikáztak — egyenesen a szeméből!”

M%c3%balhatatlan_gyerekkor
Múlhatatlan ​gyerekkor Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Múlhatatlan ​gyerekkor
Ez ​a válogatás abba a világba vezet, amely rejtélyeivel felnőttet s gyermeket egyaránt mélyen érdekel. Hogyan is történt növekedésünk, eszmélkedésünk? Milyen volt a szülői fészek, az iskola, a pajtások köre? Mit hoztunk onnan magunkkal, aranyat-e vagy rézpénzt? Ez az indíttatás vajon meddig elegendő? A remekbe sikerült gyűjteményben nemcsak klasszikus és élő íróink szerepelnek, hanem művészeti és politikai életünk kiválóságai is: színészek, festők, államférfiak. Nemcsak fiatal olvasóink forgathatják haszonnal a színes és érdekes válogatást, hanem a felnőttek is.

Charles Dickens - Nagy ​várakozások
A ​mű Szép remények címen vált ismertté hazánkban. "Emlékezetes napja maradt életemnek ez a nap, mert nagy változásokat okozott bennem. De ez a nap senki életéből nem hiányzik. Képzeljétek csak el, hogy egy bizonyos nap kiesett volna az életetekből, milyen másképp fordult volna minden." - De hogy az a nap hozta-e a sorsdöntő fordulatot, amikor a Szép remények hőse, a szegény gyerekből úriemberré vált Pip először járt a dúsgazdag Havisham kisasszony házában, vagy inkább azon a ködös téli hajnalon dőlt el minden, amikor kisgyerekként egy szökött fegyencnek ételt-italt lopott? S amikor kiderül, mi mikor és miért történt-e tudás nem rejt-e magában újabb sorsfordulót? Pip életében mindenesetre megjelenik a titokzatos jótevő, akinek hála, maga mögött hagyhatja a falusi kovács házát s a mocsárszéli kis falut, és Londonba utazhat, hogy úriemberré váljon. A szép reményű ifjú Havisham kisasszonyt hiszi támogatójának, akinek házában évekkel korábban fizetett játszótársként szolgált. Az esküvője napján elhagyott kisasszony a menyegző foszladozó, rothadó díszletei között éli életét és fogadott lányát, Estellát a férfiak megleckéztetésére neveli. Pip beleszeret a lányba, s lelkében megfogan a gazdagság, az előkelőség iránti vágy is. Ám a tanulással, Estella "kergetésével" és léhasággal töltött londoni évek egy csapásra véget érnek, amikor egy este megjelenik Abel Magwitch, a szökött fegyenc... Charles Dickens "a szív írója".

Ifj. Inotai András - Iskolabusszal ​Amerikában
Egy ​belevaló 13 éves srác mesél viszontagságairól. Csupa oltári balhé Floridától Mexikóig, valamint az iskolában és más cikis helyeken...

Kéri Katalin - Decemberi ​csillagok
Ez ​a decemberi hétfő is úgy kezdődik, mint a többi. A 14 éves Juli iskolába indul, de balszerencséjére az otthoni nyuszifüles papucsban. Ráadásul az első órán matek dolgozatot ír. Utána pedig egy unalmas történelem órán arról ábrándozik, hogy az iskola helyett bárcsak a régi Párizsban találná magát. És csodák csodája, álma az időutazásról teljesül... A kisregény egy 21. századi vagány kamaszlány 1895-ös párizsi kalandjairól szól. Négy felemelő, mulatságos és romantikus nap történetéről, melyek során Juli nem csak a múltat ismeri meg jobban, hanem önmagát és a szerelmet is.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Robert Louis Stevenson - A ​kincses sziget
Kalózokról, ​elásott kincsekről sokat olvashat az ember. Ha Stevenson Kincses Szigetét nem olvasta, mégsem tudja, milyen is az igazi kalózregény! Páratlan feszültség, egymást kergető fordulatok jellemzik ezt az izgalmas regényt, a kalandos-romantikus irodalom klasszikus alkotását. Írója, Robert Louis Stevenson, a múlt század végének híres angol regényírója, a fia kedvéért kezdett bele Jim Hawkins és John Silver históriájába - ezért ifjúsági regény a szó szoros értelmében A Kincses Sziget. Ámde ifjúsági azért is, mert megjelenése, 1884 óta nemzedékek olvassák, fiatalok és öregek egyaránt, mindekor izgalommal, örömmel és egyformán fiatalos lelkesedéssel.

Marga Minco - Keserű ​fű
- ​Olyan barátságtalan az este tea nélkül - vélte anya. Lassan besötétedett. Apa épp a függönyt húzta össze, amikor eldübörögtek az első teherautók. A függöny megállt a kezében, apa ránk nézett. - Itt vannak - mondta. - Mennek tovább - felelte anya. Figyeltük a kivülről jövő hangokat. A motorbúgás távolodott. Egy időre elhalt. Aztán újabb autókat hallottunk, keresztülhajtottak az utcán. Most hosszabb ideig tartott, míg újra csend lett. De akkor olyan csend, hogy alig mertük megtörni. Anyára pillantottam. Előtte a fél csésze teája, rámeredt, tudtam, hogy úgy meginná. De nem mozdult. Egy idő múlva megszólalt apa: - Még várunk tíz percig, aztán meggyújtuk a lámpát. - De még nem telt le a tíz perc, s megszólalt a csengő. Kilenc óra lehetett. Ülve maradtunk, és döbbenten néztünk egymásra. Mint akik azt kérdezik, ki lehet. Mint akik nem tudják! Mintha az gondoltuk volna: lehet ismerős is, aki épp látogatóba jön. Hiszen még kora este volt, és az asztalon tea. Tolvajkulccsal jöhettek be. Még meg se moccanhattunk, már ott álltak a szobában. Nagydarab férfiak, világos esőkabát rajtuk. - Hozd a kabátokat. - fordult felém apa. Anya megitta a teáját.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön
A ​Kincskereső kisködmön Móra gyermekek számára írt művészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal; Móra varázsos művének témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és annak talaján fakadó szomorúság ellen. Az immár klasszikussá vált történet gyermekhőse a kis Gergő, akinek világra csodálkozó töprengései, majd tapasztalással felhős tekintetét álombeli tünemények, tündérek, nagy képességű vajákos (kuruzslással, jóslással foglalkozó) öregek vagy gyöngéd és bölcs szülők éppúgy őrzik és irányítják, mint az élet szigorú törvényeire figyelmeztető kudarcok és új látásokra sarkaló csalódások. Elsősorban azonban szüleinek állít emléket az író ezekben a kedves elbeszélésekben, akik jószívű, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írni-olvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, de a benne lévő tündér csak akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergő sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülői háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önző, gonosz emberek, akiktől óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét: ködmön tündére csak addig melegít, amíg becsületes a gazdája. A Nyilas Misit óvó anyai intelem, a "Légy jó mindhalálig!" csendül fel Móra regényében is. Mellette tesznek hitet egész életükkel vagy vallanak csupán egy-egy gesztussal a feledhetetlen figurák: a látszólag gonoszkodó öreg bűbájos maszkjában botorkáló, nyomorék unokájáért aggódó Küsmödi, a munkában megrokkant, törékeny kis varrónő, az ezüstgyűszűről álmodó Tündérke, Titulász doktor, a szegények orvosa és a szülők. Márton szűcsöt a fia elsiratja, gyermekfejjel eltemeti, de örökségét megőrzi, s megérti a kimondatlan tanítást, hogy a varázstündér, amely az életet széppé és boldoggá teszi, a becsület és a szeretet.

Szilvási Lajos - Szökőév
"Kalandor ​vagy?... Bónisné a szemembe mondta, hogy a te urad, Eszter, vagy egy virtigli kalandor, vagy valami fenenagy ember a védőszentje, hogy így mer hazardírozni... Kalandor vagy? Bónisnénak azt mondtam, hogy nem tudom, mi vagy, csak azt tudom, hogy paraszt volt minden ősöd, és ezen a mostani helyeden azokat akarod védeni, akik még ebben a bolond világban is mernek megmaradni parasztnak..." Az asszony, akinek a szavai visszajárnak Vinczellér János emlékezetébe, már halott. Özvegyen hagyta a negyvenéves férfit, árván a három gyerekét. És Vinczellér János, aki a Horka megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, egyszerre csak szembekerül egy, az egész további életét meghatározó dilemmával: vagy tengelyt akaszt a megye "mindenható notabilitásaival", vagy pedig megalkuszik, hogy ezen az áron folytathassa, amit eddig is tett, s ami miatt sokan valóban kalandornak nevezik, vagyis érdek nélkül szolgálja az Upor menti vidék kisembereinek boldogulását. A három napba sűrített, modern szerkezetű regényben a jelen, félmúlt és a múlt idősíkjainak keveredésével, a főhős és a három gyerek lélektanilag árnyalt, benső monológjaiból bontakozik ki a történet, amelyben nemcsak a szolgálat, a társadalmi lét hogyan-továbbja, de egy váratlanul fellobbanó új szerelem is tét lett.

Goffredo Parise - A ​szép pap
A ​szép pap és a szerelmes vénkisasszonyok olykor szelíd, olykor kiméletlen gúnnyal megírt története köré gyűjti a kitűnő olasz író nagy szeretettel ábrázolt alakjait: a finom modorú betörőt, a kedves csirkefogókat, utcagyerekeket, az utcalányt, ar öreg bicikliőrt. Nem különösen jók, nem különösen rosszak ezek a társadalom peremén élő emberek, éheznek, veszekszenek, szenvednek, lopnak - az író mégis kihámozza belőlük az embert. S ezek között az emberek között ott csetlik-botlik egy csomó nevetséges, szánalmas, ellenszenves figura: a felül levők, a gazdagok, akiknek nem a lelke, csak fintorba merevedett arca érdekli az írót.

Barbro Lindgren Enskog - Szigorúan ​bizalmas!
Mi ​lesz, ha Barbro soha többé nem tud nevetni? Ha soha többé nem képes iskolába járni? Ha nem nő meg a haja és a melle, és elálló marad a füle? Ha nem gyógyul ki a sárgaságból, legjobb barátnője Ingrid pedig az igazmondás-mániából? Ha Anton továbbra is mindig mindent másképp csinál mint a többiek, és a Tanár egyszer mégis megharagszik rá? Lehet hogy a svéd gyerekek csak abban különböznek a magyaroktól, hogy más nyelven beszélnek?

Kollekciók