Ajax-loader

'gyermekszemszög' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
„A ​Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, - Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

Csingiz Ajtmatov - Fehér ​hajó
Az ​Isszik-Kul-tótól nem messze, egy kis telepen él a kisfiú, s féltett kincsével, egy távcsővel figyeli a tavat, s a tavon a fehér hajót, melyen talán az apja dolgozik, s elképzeli, ahogy hallá változik, s odaúszik hozzá. Mert a kisfiú csak álmodozhat rég nem látott szüleiről: a nagyapja neveli, ő vesz neki iskolatáskát is, és ő meséli el Koronás Szarvas Anya történetét, akitől egész nemzetségük származik. De a szarvasok rég elszöktek arról a vidékről, mert az emberek üldözték s gyilkolták őket, s már Koronás Szarvas Anyára sem emlékeznek. Az ő emlékét csak az öreg Lótifuti Momun őrzi, a kisfiú nagyapja, de őt a többiek semmibe veszik, s kinevetik szovjet emberhez méltatlan buta meséit. És egyszer a szarvasok mégis visszatérnek... A 2008-ban elhunyt világhírű író kisregénye egzotikus világot varázsol elénk: a hegyi falvakban élő kirgizek életét, akik közül sokan immár hagyományaikat, legendáikat, emberi tartásukat elveszítve pusztítják környezetüket s önmagukat. Egy kisfiú ártatlan, tiszta szemével látjuk őket s "olthatatlan, gyötrő, örökös szenvedélyüket, hogy többnek lássák őket, mint akik". Ajtmatov legszomorúbb, legpesszimistább írása a nagyszerű életmű kiemelkedő alkotása.

Robert Louis Stevenson - A ​kincses sziget
Kalózokról, ​elásott kincsekről sokat olvashat az ember. Ha Stevenson Kincses Szigetét nem olvasta, mégsem tudja, milyen is az igazi kalózregény! Páratlan feszültség, egymást kergető fordulatok jellemzik ezt az izgalmas regényt, a kalandos-romantikus irodalom klasszikus alkotását. Írója, Robert Louis Stevenson, a múlt század végének híres angol regényírója, a fia kedvéért kezdett bele Jim Hawkins és John Silver históriájába - ezért ifjúsági regény a szó szoros értelmében A Kincses Sziget. Ámde ifjúsági azért is, mert megjelenése, 1884 óta nemzedékek olvassák, fiatalok és öregek egyaránt, mindekor izgalommal, örömmel és egyformán fiatalos lelkesedéssel.

Jeff Kinney - Négy ​fal között
Greg ​Heffley nagy bajban van. Az iskolában vandálok jártak, és ő az első számú gyanúsított. A legszörnyűbb az egészben az, hogy ő teljesen ártatlan. Vagyis, majdnem teljesen. A rendőrség a nyomában van, ám egy váratlan hóvihar elzárja a Heffley-családot a külvilágtól. Greg jól tudja, hogy amint elolvad a hó, örökre lecsukják, de vajon nem rosszabb büntetés-e az, hogy az egész téli szünetet a családjával összezárva kell töltenie?

Jeff Kinney - Egy ​ropi naplója
New ​York Times bestseller "Egy napon híres leszek, de egyelőre itt dekkolok a felső tagozatban egy csapat idióta társaságában." Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak.

Demian
elérhető
76

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud."Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki.Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
Az ​1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az _Előttem az élet_ annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Kertész Imre - Sorstalanság
"Fokozatosan ​egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk, valami lényegit, egzisztenciálisat: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja, és amilyen még nem volt sem (láger) regényben, sem filozófiai rendszerben. Ez a robbantás azonban irodalmi módszerekkel történik. Regény tehát a Sorstalanság, csak éppen nem olyan." (Spiró György)

Khaled Hosseini - Papírsárkányok
Afganisztán, ​70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

Nagy Katalin - Rendhagyó ​emlékkönyv
A ​kötetben egy megtalált emlékkönyv kapcsán emlékszik vissza Nagy Katalin a gyerekkorára. Rövid történeteken keresztül mutat be sokféle gyereksorsot, melyekből kiderül, hogy vannak, akik nehezebb körülmények között élnek, őket bátorítani és segíteni kell; és van, akit sokan irigyelnek, ám valójában nagyon magányos. A gyereknyelven írt szövegek sikerének titka az őszinteség és a humor, amelynek köszönhetően a József Attila-díjjal is kitüntetett szerző könyvei minden korban élvezetes olvasmányok kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Régi kedvencek-sorozatunkban olyan könyvek megjelentetését tűztük ki célul, melyek egyszer már belopták magukat sokak szívébe. Mi elővesszük és új, friss illusztrációkkal töltjük meg őket, hogy a mai gyerekek is szívesen vegyék kézbe ezeket a remekműveket, és számukra is legalább akkora élményt jelentsenek, mint nekünk jelentettek évekkel ezelőtt.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Dalos György - A ​körülmetélés
Singer ​Robi iskolásfiú szeretné megérteni a világot. A nagymama tekintélyét, méltóságát, a mama idegességét, magányát s az apa hiányát. Tanárai, hitoktatója, barátai, családtagjai mind csak úgy sugározzák magukból: a világ kiismerhető, s minden a földön megérthető. De Singer Robi nem így érzi ezt. Ismerkedik a világgal, s minél többet megért belőle, az annál kuszábbnak tűnik. Nem csoda: a kiskamasz története az ötvenes években Magyarországon játszódik. Kibontakozik a családi "legendárium", nagyszerű karakterek villannak föl a regényben, s lassan megértjük, miért olyan magányos ez a szenzibilis fiúcska. A körülmetélés, talán éppen mert nem történt meg, mitikus jelentőségűvé nő. A kis Singer Robi pedig szemünk láttára rendezi el magában a világot.

Guus Kuijer - Minden ​dolgok könyve
Thomasék ​szomszédja egy vén boszorkány, akitől mindenki tart. Trópusi halak úsznak a csatornában. Békák hada dörömböl a bejárati ajtón. Legalábbis Thomas így látja. Rajta kívül azonban senki másnak nem tűnnek fel ezek a dolgok. A fiú mindent lejegyez a naplójába, a Minden dolgok könyvébe. Ez nyugtatja meg, amikor az apja elveri, vagy amikor az angyalok sírni kezdenek az édesanyja miatt. Az írás erőt ad Thomasnak, és segít, hogy olyan emberré váljon, amilyen mindig is lenni szeretett volna… boldog.

G. Szabó Judit - Barbara, ​ez több a soknál!
"Amikor ​Barbarát először vittem föl a nagymamámhoz, a lány szokása szerint köszönt: - Fölséges személy, jöttünk hozzád, mint kismalacok a gazdasszonyaikhoz! Nagymama elképedve bámulta, majd rám nézett, és felhúzta a szemöldökét: - Ez szemtelen vagy hülye?! A különös és izgalmas történet persze nem ekkor kezdődött. "Ne félj, kedves Olvasó, megismered a történet kezdetét is. Anikó ugyanis, aki G. Szabó Judit korábbi regényeiben gazdag fantáziáról és kitűnő elbeszélő képességéről tett tanúbizonyságot, beavat a fordulatokban gazdag vakáció históriájába.

Moldova György - A ​Szent Imre-induló
A ​Szent Imre-induló éppolyan magával ragadó, izgalmas olvasmány, éppolyan érdekfeszítő történet, mint Moldova György eddigi regényei. Megrendítő a mű témáját szolgáltató életanyag, az író olyan kérdést állít regénye középpontjába, amiről irodalmunkban ritkán esik szó, ilyen formában talán még föl sem vetődött. azt nevezetesen, hogy a magyar történelem leggyászosabb korszaka, a magyar nép legnagyobb társadalmi, politikai, erkölcsi válsága után - maga a fasiszta háború, a népirtás, az anyagi, szellemi és erkölcsi javak vandál pusztítása után - milyen közérzettel érhette meg a felszabadulást Moldova regényének főhőse - egyik főhőse - , a tizenkét éves Kőhidai Miklós, aki százezres tömegek kiirtásának rettenetében élt, és bár ő maga fizikailag túlélte a borzalmakat, szinte gyógyíthatatlan lelki sérülésekkel került ki a pokoljárásból.

Joanne Harris - A ​St. Oswald fiúiskola
Sötét, ​felkavaró pszichothriller a lenyűgözően sokoldalú Joanne Harristől. Roy Stratley latint tanít az észak-angliai St. Oswald fiúiskolában, ebben a hagyományaihoz ragaszkodó, rejtett feszültségektől terhes, zárt világban. Az itt töltött harminc év alatt Stratley sokféle diákkal találkozott, hiszen minden osztálynak megvannak a maga bohócai és hangadói, vannak visszahúzódók és nyitott gondolkodású lázadók. S mindig van legalább egy olyan fiú is, aki kilóg a sorból, aki nem tud beilleszkedni. Valaki, akit baljós árnyak vesznek körül. Egy fiú, aki szörnyű dolgokra képes... A kérdés csak az, meg tudjuk-e ítélni, kivel van dolgunk, s el tudjuk-e dönteni, melyik fiú küzd átlagos tinédzserkori nehézségekkel, és ki az, akinek komoly segítségre lenne szüksége. Stratley helyzetét megnehezíti, hogy új igazgató érkezik az iskola élére: egy hajdani tanítvány, aki húsz éve kísérti Stratley-t az álmaiban... A Kékszemű fiú és az Urak és játékosok után ezúttal is a nagy hagyományokkal rendelkező észak-angliai fiúiskola a helyszíne Harris hihetetlenül szellemesen megírt, feszültségteli regényének, amellyel a szerző megerősíti helyét a thriller műfajának legjobbjai között.

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
124

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Jeff Kinney - Az ​utolsó szalmaszál
Nézzünk ​szembe a tényekkel: Greg Heffley soha nem változik meg. Valaki igazán elmagyarázhatná ezt Greg apjának is. Frank Heffley úgy dönt, hogy meg kell edzenie a fiát, ezért beíratja sportolni és más "férfias" tevékenységre is. Persze Greg könnyedén áthúzza apja terveit. De mikor az apja megfenyegeti, hogy katonaiskolába adja, Greg rájön, hogy össze kell kapnia magát...különben szedheti a sátorfáját.

Dragomán György - A ​fehér király
Hogyan ​dolgozza fel egy tizenegy éves kamasz, ha apját a szeme láttára hurcolják a Duna-csatorna munkatáborába? Hogyan éli meg az apa hiányát és az elhurcolás köré épített családi hazugságokat vagy titkolt történeteket? Milyen remények éltetik a mindennapok amúgy sem könnyű kamaszviharait megnehezítő élethelyzetben? Erről szól A fehér király című lendületesen megírt regény. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A kiskamasz fiúnak apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőttség terheivel. A főhős a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttség reménytelenségének határhelyzetében még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat.

Sólem Áléchem - A ​Motl gyerek
Gorkij ​elbűvölten "sírt és nevetett" ezen a "csodálatos könyvön", magával ragadta bölcs humánuma, a benne rejlő mélységes népszeretet, amely, mint az íróhoz 1910-ben intézett levelében írja, "manapság, sajnos, oly ritka". A kilencéves Motl korántsem az élet jelenségeire naivan rácsodálkozó kisfiú. Nem gyermeknek való gondok érlelték meg idő előtt. Tagja egy emberi és társadalmi jogaitól megfosztott kis közösségnek, melyet a cári Oroszország zsarnoki rendje és saját túlhaladott hagyományai kötnek gúzsba, s ezért kétségbeesetten keres kiutat. Motlnak akarva-akaratlan részt kell vállalnia családja és szűkebb környezete mindennapos küzdelmeiből. A sors pedig a minden széppel-jóval kecsegtető Újvilágban is csak szűken méri az örömöt - Amerika sem az ígéret földje.. A szelíd humorral fűszerezett, könnyes mosolyra késztető elbeszélésfüzér főszereplője és krónikása, a Motl gyerek - akárcsak irodalmi elődje, Tóbiás, a tejesember - minden bizonnyal belopja magát az olvasó szívébe.

Jodi Picoult - A ​nővérem húga
Amerika ​keleti partvidékén egy tipikus kertvárosi házban él egy tipikusnak korántsem mondható háromgyermekes család. A legidősebb testvér, Jesse már a "sötét oldalon" jár, a középső lány súlyos leukémiás, akinek életben maradásáért a két szülő ádáz küzdelmet vív; a húg, Anna pedig - a tudomány jóvoltából - eleve azért született, hogy genetikailag megfelelő donor legyen nővére számára. Amikor a beteg Kate körül forgó családi élet ellen lázadó tizenhárom éves Anna beperli szüleit, hogy önrendelkezési jogot nyerjen a saját teste fölött, minden megbolydul. A lelki örvények egyre lejjebb húzzák a jogászból lett főállású anyát, a tűzoltó-mentős-amatőr csillagász apát, a kényszerűen koraérett gyereket, sőt még az Annát képviselő fiatal ügyvédet és annak elveszettnek hitt kedvesét is. A krízishelyzetet a népszerű írónő felváltva láttatja a hét szereplő szemével, bravúrosan váltogatva az idősíkokat is. Miközben egy lebilincselő, gyors léptű regény fejezetein nevethet-zokoghat az olvasó, olyan hitelesen elevenedik meg előtte a kertvárosi otthon, a kórház, a tárgyalóterem és a tűzoltólaktanya világa, mintha dokumentumfilmet nézne. A végkifejlet pedig majdnem akkora meglepetéseket tartogat, mint egy krimi.

Kimberley Freeman - Parázs-sziget
1891-ben ​Tilly Kirkland viharos házassága tragikus véget ér. A bűntudattal küszködő lány a távoli Parázs-szigetre menekül, ahol a kis Eleanor Holt (Nell) nevelőnője lesz. Nell édesapja, a jóképű, özvegy börtönparancsnok felkelti a lány érdeklődését. Tilly küzd a múltjával, az érzéseivel és a titokkal, amelyet egész életében hordoznia kell. Aztán feltűnik a kertben egy furcsa rab, Hettie, és Tilly élete különös fordulatot vesz. De vajon minden az, aminek látszik? Több mint száz évvel később a bestsellerszerző Nina Jones igyekszik megírni soron következő könyvét. Ihletet keresve vonul el a Parázs-szigetre. Vagy lehet, hogy csak menekül? Vajon milyen bűnök nyomják a fiatal író lelkét? A Vadvirágok lányai és az Álom-öböl szerzőjének legújabb családregénye ismét Ausztrália egzotikus tájaira csábítja az olvasót.

Garaczi László - Pompásan ​buszozunk!
"Apám ​aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

Per Christian Jersild - A ​Gyermekek Szigete
Reine ​Larsson tizenegy éves stockholmi kisfiú elhatározza, hogy a nyári szünidőt nem az iskolai táborban a Gyermekek Szigetén tölti anyja kívánságának megfelelően, hanem szabadon és függetlenül, saját elképzelése szerint, elmélkedve Istenről és halálról, s az élet egyéb nagy kérdéseiről. Esze ágában sincs tehát felülni a Gyermekek Szigete felé tartó vonatra, inkább beveszi magát Stockholm sűrűjébe, a büfékbe, a parkokba, a könyvtárakba, az utca forgatagába, ahol kalandokkal teli két hónapot tölt el. Először is azonban meg kell keresnie a mindennapi betevő hamburgerére a pénzt, így munkát vállal egy idősebb hölgynél, aki néhány társával együtt koszorúszalag-feliratokat készít. Reine ezután egy vándorszínésztársulathoz csapódik, majd rockerekkel hozza össze a sors, végül fiatalkorú bűnözők közé keveredik, de innen sikerül meglépnie. P. C. Jersild, a kitűnő svéd író szórakoztatóan, néha komikusan, néha szomorúan jegyzi le Reine kalandjait, s közben ijesztően pontos, szociografikus felmérést is végez a felnőttek társadalmában. Reine egyetlen kivétellel csak önző, közömbös felnőttekkel találkozik, akik még csak kísérletet sem tesznek rá, hogy megértsék a magára utalt, egyedül kószáló, jó szóra vágyó gyermeket. A kisfiú azonban töretlen jókedvvel, kipusztíthatatlan optimizmussal téblábol közöttük, és szilárdan elhatározza, hogy ő másmilyen lesz, ha felnő.

Arne Svingen - Magas ​Cé és jobbhorog
Az ​Egy törött orr balladája arról szól, hogy üssünk és hogy ne üssünk. És hogy mi a helyzet akkor, ha az ember csak úgy tud énekelni, amikor senki más nem hallja. De leginkább mégiscsak Bartról szól, aki szerint az élet attól egy cseppet sem lesz jobb, ha negatívak vagyunk. Megismerjük a titoktartásra képtelen Adával és Geirrel, aki mindig olyan furcsán áll. Az olyan fontos napok históriája ez a könyv, amelyeken egyszerre történik minden, és semmi sem többé lesz olyan, mint azelőtt volt. Amelyeken egyszerre érezzük magunkat boldognak és egy kissé szomorúnak. Ahogy ez a könyv is megnevetett, miközben néha elszorítja a torkodat.

Nyerges András - A ​negyvenesek pavilonja
Nesztor ​Gyurit, a "Voltomiglan" című regény gyerekhősét az 1949/50-es iskolai tanévben az ordasgyepűi iskolaszanatóriumba utalják. De a gyógyító gárda helyett hatalmaskodó, csak önmaguk túlélésén dolgozó, könyörtelen felnőttekre lel. A kiszolgáltatott gyerekek próbálják megszervezni saját védekezésüket - hogy milyen eredménnyel, erről (is) szól a regény.

Lewis Carroll - Alice ​Csodaországban
Ennek ​a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta - immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként - szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba - amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Joó Katalin - Boldogtalan ​nyár
1943 ​szilveszterén Ábrahám Évi élete első bálján táncol. Még tiszta szívvel örül a bókoknak, a sikernek - ám családi és baráti körében szaporodnak az egyre riasztóbb jelek. Fiatal, bájos nagynénje - Nene - titkon gyermeket vár. Szerelmese akire életveszély leselkedik, a szökést választja. Az egész Ábrahám család összefog, hogy az emberség és szeretet nevében kijátssza a háborús törvényt és a katolikus "rendet" . Joó Katalin megható és fordulatos regényét Görög Júlia illusztrálja.

Alekszej Tolsztoj - Nyikita ​gyermekkora
Aligha ​lepődhetünk meg azon, hogy Alekszej Tolsztoj az írói hivatást választotta. Egyrészt Turgenyev leszármazottja, másrészt édesanyja elismert ifjúsági írónő volt. Tolsztojt a felnőtt olvasók Golgota című trilógiája révén ismerik, amely az orosz értelmiség sorsát mutatja be az első világháború, majd a forradalom kataklizmájában. Regényeinek témája változatos: a Nyikita gyermekkora önéletrajz, az Aelita helyszíne a Mars, a Nagy Péter a történelembe kalauzol bennünket. Meséi közül az egyik legkedveltebb A róka meg a nyúl.

Ewa Lach - Micsoda ​kölykök!
Nem, ​kérem, nem regényünk hőseiről van szó! A "Micsoda kölykök" egy néninek a neve, aki így kiált fel, valahányszor a regény hőseit meglátja. Vagyis hát mégiscsak e regény hőseiről van szó - bűbájos kis ebadtákról, amolyan rosszcsontokról, akiknek azonban van két olyan tulajdonságuk, ami enyhíti csínyjeiket. Az egyik: nagyon szeretik és tisztelik a szüleiket. A mások: mindig igazat mondanak. Van aztán egy harmadik is: egyszerűség és szellemes közvetlenség, ami nemcsak az ő érdemük, hanem a "csodagyerek" lengyel írónői is. Ewa Lachról ugyanis tudni kell, mindössze tizenöt éves volt, amikor első nagysikerű regénye megjelent.

Metta V. Victor - Egy ​komisz kölök naplója
A ​szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nyelvű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok – családtagok, barátok, kisemberek –, mind az egyes „naplóbejegyzések” tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak elkeresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőttvilágban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.

V. K. Zseleznyikov - Bocsáss ​meg, Madárijesztő!
Szent ​Johannához méltó lelkierő lakozik a cingár, első pillantásra talán inkább visszataszító kamasz lányban. Gúnyolják: Madárijesztő!... Áruló-e ez a Lenka, vagy csupán barátján akart segíteni? S barátság-e ez a vonzalom, vagy már-már szerelemmé finomul a bántások közepette? Lehetséges-e, hogy ilyen inkvizítori durvasággal viselkedik egy átlagos osztályközösség, csupán mert nem mehetnek el a várva várt kirándulásra? Mind a könyv, mind a belőle készült film nagy nemzetközi sikere egyúttal elégtétel az emberi tisztességnek is.

Kollekciók