Ajax-loader

'családregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


20140617_204652
elérhető
36

Závada Pál - Milota
Závada ​Pál új regénye egy 67 éves férfi és egy 34 éves nő egymást faggató, egymásban tükröződő testamentuma. Milota György utoljára meséli el életének, családjának, szerelmeinek, falujának történeteit és legendáit, a méhészet és a máktermesztés fortélyait - miközben Roszkos Erika megpróbál a maga zsákutcába jutott életébe eligazodni. A Milota különleges családregény: A két elbeszélő hol ugyanarra az élményre közelít, hol évszázadokra eltávolodik egymástól - míg mézevők és morfinisták, tótok és magyarok, kivándorlók és betelepülők, szeretők és házastársak, barátok és ellenségek, apák és fiúk sorsa egyetlen füzérré fonnódik. A mesélők pedig úgy válaszolják meg egymás emlékezéseit, hogy szavaik az 1997-es Pünkösdöt keringik körül. Eközben kipattannak a mézelő akácfürtök, és kibontják majd szirmukat a mákvirágok.

Jeffrey Archer - Féltve ​őrzött titok
A ​második világháború vége Harry Clifton és Giles Barrington életébe nem a várva várt békét hozza el, hanem egy lehetetlen párharcot. A szavazás eredménye arról, hogy ki örökölje a Barrington-címet és a vele járó vagyont, döntetlen lett. A lordkancellár mindent megváltoztató szavazata örökre rányomja bélyegét mindkettejük életére. Harry visszatér Amerikába, hogy a regényét népszerűsítse, míg szeretett Emmája egy kislányt keres: azt a kislányt, akit annak idején az apja irodájában találtak, a férfi halálának estéjén. Giles közben képviselőként a választásokra készül. Ám Sebastian, Harry és Emma fia lesz az, aki végül befolyásolhatja a nagybátyja sorsát. Az immár felcseperedett Sebastian Cambridge-be készül, az egyetemre. Egy rejtélyes módon felbukkanó Rodin-szobor azonban más irányba fordíthatja az életét, és akár halálos veszélybe is sodorhatja a fiatalembert… Jeffrey Archer (Majd az idő eldönti, Apám bűne) ötkötetesre tervezett regényfolyamának harmadik darabját a szerzőtől már megszokott, izgalmas, elképesztő fordulatokkal tarkított történetszövés jellemzi.

Jeffrey Archer - Majd ​az idő eldönti
Jeffrey ​Archer egy szinte teljes századot felölelő trilógiájának első darabját tartja kézben az olvasó. A váratlan fordulatok, az izgalmas emberi történetek jó tollú szerzője nem mindennapi életeket örökít meg a kötet lapjain. Az első világháborút követő évtizedben a bristoli dokkok körül izzik a munka, férfiak tucatjai váltják egymást három műszakban, hogy újabb hajókat építsenek, a beérkezőket pedig telerakodják mindenféle árucikkel. Rengeteg pénz forog kockán, és tömérdek teendő van. A nap minden egyes órájában kalapácsolás hangja zeng, utasítások harsannak és ládák döngenek. Ez a nyüzsgés vonzza magához a fiatal, félárva Harry Cliftont is, aki az iskola nem túl izgalmas, ám annál hasznosabb perceit cseréli föl a kikötői csavargásra. A fiú naphosszat a dokkok környékén lebzsel, és a forgatagot figyeli. Apjának alakját véli látni mindenfelé, hiszen a férfi annak idején itt dolgozott. Valami ellenállhatatlanul vonzza Harryt erre a helyre. Talán a remény, hogy itt választ talál arra, hogyan halt meg az édesapja. A kikötőnek egyetlen nyugodt pontja van: a dokkok előtt, látszólag elhagyatva, egy vasúti kocsi áll. A munkások messziről elkerülik a helyet, csupán egyetlen alak motoszkál arrafelé. A kocsiban egy szótlan, mogorva, katonás tartású öregember lakik, akiről az a hír járja, hogy nincs ki mind a négy kereke. Ám a férfi múltja rengeteg titkot rejt... A vasúti kocsi ablakából kíváncsian figyeli a fiatal Clifton minden egyes mozdulatát. Az öreg tudja, hogy Harry többre hivatott, és eltökéli, hogy mindenben segíteni fogja őt. A kallódásra ítélt fiú és a magányos öregember barátsága azonban számos titkot fed fel – olyan titkokat, amelyek alapjaiban rázzák meg Harry életét –, és barátságokat, szerelmeket tesz próbára... Egy szétzilált család. Egy sötét rejtély. Egy letehetetlen családregény első kötete. Jeffrey Archer, az izgalmas történetek nagymestere nagy ívű elbeszélés megírásába fogott. A Clifton család krónikája az Apám bűne című könyvben folytatódik.

Jeffrey Archer - Apám ​bűne
Az ​esküvői szertartáson tett megdöbbentő leleplezéssel Harry Clifton egész eddigi élete megkérdőjeleződik. Feldúltan hagyja ott a szertartás helyszínét, hogy minél kevesebb fájdalmat okozzon annak, akit a világon a legjobban szeret. Napokkal a második világháború kitörése előtt a megtört szívű fiatalember az egyetemet hátrahagyva beáll a Királyi Haditengerészethez, ám a hajóját elsüllyeszti egy német tengeralattjáró. A katasztrófát alig egy maroknyi ember éli túl: köztük Harry, aki alig remélt esélyt lát egy új életre, amellyel a szeretteit megkímélheti a további csapásoktól. Magára veszi egyik, tengerbe veszett társának nevét: Tom Bradshaw-ét. Az amerikai tiszt álarcát viselve érkezik meg a hajó New York kikötőjébe, csakhogy Bradshaw-t letartóztatják gyilkosság vádjával, amint amerikai földre lép. Az ügy a bíróságra kerül, a vádlott pedig egy amerikai börtönbe. Harry nem fedheti fel kilétét, hiszen azzal annak a nőnek ártana, akit a legjobban szeret a világon: Emma Barringtonnak. Mindeközben Emma hajóra száll, hogy New Yorkba utazzon. Gyermekét hátrahagyva útnak indul, hogy átkeljen az óceánon, és bármit kész megtenni, hogy a célját elérje. Egyetlen dolog hajtja: meggyőződése, hogy szerelme nem halhatott meg. Szívében érzi, hogy a férfi, akitől a sors az oltár előtt kegyetlenül elszakította, még életben van. Aprócska bizonyítéka erre egy levél. Egy levél, amely több mint egy éve felbontatlanul áll egy bristoli kandalló párkányán. - Jeffrey Archer (Majd az idő eldönti) nagy ívű családregényének legújabb kötetében a családi kötelékeket a legvégső próba elé állítják a kipattanó titkok, ahogy a történet a bristoli sikátorokból a manhattani üléstermekbe vezeti az olvasót. A történet folytatása Féltve őrzött titok címen várható.

Fábián Janka - Emma ​szerelme
A ​regény a múlt század fordulójának környékén játszódik három helyszínen: a békebeli, gyönyörű, de egyben dekadens Párizsban, Budapesten, és egy elképzelt, a Balaton északi partján fekvő, festői, álmos kisvárosban, Balatonkörtvélyesen. A főszereplőket, Emmát és Gábort már születésük óta egymásnak szánta a sors, mégis csak tragédiák és félreértések sorozata után lehetnek egymáséi. Viszontagságos történetük és a lassan kialakuló szenvedélyes szerelmük mögött ott húzódnak a századforduló eseményei: a magyar millennium, a huszadik század beköszönte, majd az első világháború, minden nyomorúságával, és a Tanácsköztársaság időszaka. Végül pedig Horthy híres fehér lovas bevonulásával – a "bűnös városba" – zárul a történet.

Donatella di Pietrantonio - A ​visszaadott lány
Ha ​az élet sebeiről írunk, ahhoz nyers, őszinte szavak kellenek. Donatella Di Pietrantonio jól tudja, milyen különös varázsuk van az ilyen szavaknak. Stílusa egészen sajátos, kissé érdes, mégis csupa ragyogás. Rendkívüli finomsággal formálja ezt a sokféle szenvedélytől izzó történetet. Egy kislány egy bőrönddel meg egy táskára való cipővel becsenget egy idegen lakásba. Amikor kinyílik az ajtó, húga, Adriana áll előtte kócosan, és résnyire szűkült szemmel fürkészi - még sosem találkoztak. Így kezdődik ez a magával ragadó, szívbe markoló történet: egy kiskamasszal, aki egyik napról a másikra elveszít mindent - a kényelmes otthont, a legjobb barátnőit, a szülők feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. A "visszaadott lány" számára, ahogy a faluban nevezik, új élet kezdődik. Donatella Di Pietrantonio az Abruzzo tartománybeli Pennében él, gyerekfogorvosként dolgozik. Első regénye, a Mia madre e un fiume 2011-ben jelent meg, és elnyerte a Tropea-díjat. Második regénye, a Bella mia 2014-ben bekerült a Strega-díj jelöltjei közé, és megkapta a Brancati-díjat. A visszaadott lány bejárta az egész világot, 23 nyelven jelent meg, és 2017-ben elnyerte a Campiello-díjat. Magyarul ez az első könyve.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Jókai Mór - Egy ​magyar nábob
A ​kortársi és az utókori kritika egyaránt az író legjobb művei közt tartja számon az Egy magyar nábobot. Jókai Mór túlzó, hiperbolikus romantikája ebben a regényben érezhető talán a legkevésbé; bensőséges tárgyismerete, nemes irányzatossága, életszerű epizódtechnikája, alakjainak gazdagsága, vonzó humora, elégikus hajlamai viszont itt állnak össze leginkább egységes regénytónussá. A mű alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzérek formájában. A nábob, Kárpáthy János, aki a régi magyar nemesség tipikus képviselője, egy durva, kegyetlen, névnapi tréfa hatására megpróbálja levetkőzni régi önmagát, a társadalomra haszontalan, féktelen kicsapongásokba menekülő énjét.

Kep_1317737248
elérhető
92

Kepes András - Tövispuszta
Kellő ​fantáziával a valóság is kitalálható. Kávéfoltos levelekből, megsárgult, tépett szélű dokumentumokból, elrongyolódott naplókból és felesleges tárgyak szagából próbálom összerakni ezt a történetet. Mindent én gyűjtöttem a behívóparancstól a kitelepítési határozatig és az egymásnak ellentmondó önéletrajzokig, a koronás ezüstkanáltól a tulipános ládáig, a chanuka gyertyatartótól a vásári Krisztus-képig és a felfújható Buddháig. Ahogy elnézem, jó mocskos kis történet lesz, tele vicsorral és könnyes röhögéssel, szerelemmel, gyilkossággal, barátsággal és árulással, fordulatokkal és közhelyekkel. Akár egy szappanopera. Vagy mint a történelmünk. De, azt gondoltam, valakinek el kell mesélnie, hátha az igazság helyett mondogatott és a valóság helyett megélt történetek összeillesztve valósággá válnak. A könyv egyik hőse én vagyok. Hogy melyik, azt egyelőre nem árulom el. Nagyjából mindegy is. Ne reménykedj, nem fogsz rájönni. Egyes szám harmadik személyben írok magamról, kellő távolságtartással és öngúnnyal, ahogy ilyen esetben elvárható, azontúl persze mély együttérzéssel és önámítással, helyenként önimádattal, ahogy magunkkal bánni szoktunk.

Marieluise von Ingenheim - Keringőkirályok
Az ​írónő a Strauss-család történetét dolgozza fel és egészen különös titkokat mesél a keringő legnagyobb mestereiről. A látványos sikerek mögött, melyek a tehetséges apa és legalább ugyanolyan tehetséges fiainak nevéhez fűződnek, megindító és riasztó szerelmi, családi drámák állnak. Vajon tudja- e az olvasó, hogy id. Johann Strauss, a keringő első királya szigorúan megtiltotta, hogy fiai zenével foglalkozzanak, hogy zseniális utódait kizárta örökösei sorából? S azt vajon sejti-e, hogy az ifjabb Johann, Bécs díszpolgára kénytelen volt lemondani osztrák állampolgárságáról, hogy élete alkonyán feleségül vehesse legnagyobb szerelmét? Hogy a Strauss fiúk semmire sem vitték volna, ha nem áll mögöttük a vasakaratú mama?

Jókai Mór - A ​kőszívű ember fiai
1848 ​március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregről és független gazdasági életről álmodik, melyekről Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezhető. A szövevényes cselekményű regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegőjével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hősök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk kőszívű végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyről mintázta. Hősöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelkű hajadon, az anyjával közösen mesterkedő, eladósorban levő leány portréja a női sorsok skáláját színesítik. És a szerző által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfelelője, Baradlay Jenő számára teszi lehetővé, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi győzelme példaértékű. Láttunk már hasonló jelentőségű győzelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél. A Kőszívű ember fiai a középiskolások rettegett olvasmánya. Talán újra át kellene gondolni a jelentőségét, beszélni róla értelmesen, mert ez is nemzeti identitástudatunk szerves része és a jövő nemzedék körében épp elveszőben van.

J. D. Salinger - Franny ​és Zooey
Salinger, ​aki 1951-ben megjelent első, és azóta is egyetlen regényével, a Zabhegyező-vel vált kultikus íróvá a hatvanas években, később egy sor novellával bizonyította kimagasló írói kvalitásait. Az író Kilenc történet című novelláskötetének egyik darabjában. Ilyenkor harap a banánhal, kezdett bele az excentrikus Glass család történetébe; életműve további részében ennek kibontására vállalkozott. A Franny és Zooey két hosszabb történet egy testvérpárról. Franny, a végzős kollégista egy hétvégén barátjával találkozik, és az összeomlás határára kerül, annyira elégedetlen a fiúval, önmagával és általában az élettel. Bátyja, Zooey, a tévében szereplő színész ez után a katasztrofális hétvége után a maga érzékeny módján megpróbálja megvigasztalni, s ennek történetét bátyjuk, Buddy (Salinger alteregója) írja meg. A kötet a nagy virtuális Salinger-regény, a soha el nem készült Glass-krónika egyik mozaikja, amely utoljára több mint tíz éve jelent meg magyarul.

Mennyd%c3%b6rg%c3%a9s
elérhető
10

Wilbur Smith - Mennydörgés
Sean ​Courtney olyan vad, kíméletlen és hatalmas volt, akárcsak szülőhelye, Afrika. Barátai tűzbe mentek volna érte, ám ellenségeiben is tűz égett: az iránta érzett gyűlölet tüze'. Ellenségei pedig sokan voltak. Közöttük saját fia, aki sosem kapott tőle elég szeretetet; bátyja, akit elárult, továbbá a Búr Hadsereg, vezére, akivel Afrika legvéresebb háborújában találkozott össze. Sean legelszántabb ellenfele mégis egy asszony volt. Egy szerelmes, majd gyűlölködő asszony, akit a háború szörnyűségei sem tartottak vissza attól, hogy bosszút álljon, hogy megpróbálja tönkretenni Sean testét és lelkét...

Covers_3350
elérhető
11

Wilbur Smith - A ​bosszú
Egzotikus ​országban, a titokzatosságával ma is bizsergető kíváncsiságot ébresztő Dél-Afrikában játszódik Wilbur Smith izgalmas regénye. A történet hátteréül az I. világháború emberpróbáló élménye, a belső politikai küzdelmek, a lázas tempóban meginduló gazdasági fejlődés és a lélegzetállítóan szép, ám létében egyre veszélyeztetettebb őserdő szolgál. A fiatal Mark Anders saját sorsán tapasztalja meg a világ farkastörvények uralta embertelenségét. Mély belső lelkiereje révén, azonban az életét fenyegető veszélyben sem szűnik meg hinni az igaz emberi érzések erejében és a természettel harmóniában élés eszményében. Belső parancs által rárótt feladat, hogy megbosszúlja nagyapja halálát, és hogy megőrizze a civilizáció pusztulásától az őserdő gazdag élővilágát, a mitikus Chaka király egykori vadászterületét.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Németh László - Égető ​Eszter
Németh ​László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

Arundhati Roy - Az ​Apró Dolgok Istene
Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról - a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le - egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire. A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.

Susan Abulhawa - Hajnal ​a tiltott kertben
Amal ​egy nyomorúságos menekülttáborban látja meg a napvilágot – földműves családját 1947-ben hurcolták el Palesztinából, csecsemő bátyját elrabolták, anyját pedig érzéketlenné tette a fájdalom. Bár apja látástól vakulásig dolgozik, hajnalonta felolvas a lányának, hogy együtt álmodjanak egy másik világról. Amal története egy egész népről szól, arról, hogy lehet túlélni hatvan éven át a Palesztin–Izraeli konfliktus árnyékában. Apák és fiúk, asszonyok és lányaik, akik szeretnek és remélnek, miközben szívet tépő veszteségeket és szörnyű traumákat szenvednek el. Ki így, ki úgy éli túl a borzalmakat, de soha nem szűnnek meg vágyakozni egy jobb világ után. Susan Abulhawa a palesztinai hatnapos háború egyik menekülttáborában született 1970-ben. Különböző arab országokban töltött rendkívül hányatott kisgyermekkora után kamaszként az Egyesült Államokba került nevelőszülőkhöz, ma is ott él. Miután 2000-ben visszalátogatott Palesztinába, majd 2002-ben a dzseníni menekülttáborban szemtanúja volt egy borzalmas vérfürdő következményeinek, elszánt aktivistája és szószólója lett a nyugati világban a palesztinok ügyének. Írásai a palesztin nép sorsának érzékeny hírmondói. _A Hajnal a tiltott kertben_ az első regénye, mely a szerző személyes dzseníni élményeinek hatására született meg, s noha szereplői kitalált alakok, a felrajzolt történelmi-politikai háttér és események mind valóságosak. Alig tizenöt centire voltak egymástól, de ebben a tizenöt centiben benne volt közel húszévnyi idő, egy háború, két vallás, egy holokauszt, egy katasztrófa, két anya, két apa, egy sebhely és egy titok, mely lomha pillangó módjára verdesett a szárnyával.

Elena Ferrante - Az ​új név története
Lila ​és Elena tizenhat évesek, és egy világ választja el őket egymástól. Lila immár férjes asszony, de férje vezetéknevének viselését önmaga elvesztéseként éli meg. Beleveti magát választott családja vállalkozásainak vezetésébe, de nem nagyon élvezi új szerepét. Elena gimnáziumba jár, mintadiák, de miközben a tanulmányaival és önmagával viaskodik, éppen Lila esküvőjén eszmél rá, hogy nem találja a helyét sem a telepen, sem azon kívül. Innen folytatódik a Nápolyi regények második kötete. Az új név története a két barátnő ifjúkorának elbeszélése. Szerelem, féltékenység, szabadságvágy és lemondás a kísérőik egymástól egyre inkább távolodó útjaikon. Lila számára a házasság börtön, Elena pedig nehezen viseli azt a szenvedélyes makacsságot, mellyel barátnője menekülni szeretne kötelezettségei elől. De az egymás iránt érzett gyűlöllek és szeretlek érzelemhálóból, az önmegerősítés vágyából fakadó, függőséget okozó köteléktől nem tudnak szabadulni. Ahogy Lila és Elena követik egymást, eltávolodnak egymástól, majd újra egymásra találnak, magával ragadja, elsodorja az olvasót.

Tóth Gábor Ákos - Szerelmem, ​Balaton
"Hirtelen ​végigpergett bennem az elmúlt hónapok minden történése - legalább olyan komolysággal, mintha életem utolsó pillanatának moziját néztem volna. Az a sorsszerűség, az a magával ragadó erő rémisztett meg, amely egészen idáig repített bejáratott hamiltoni mindennapjaimból. - Miért van az, hogy az ember számtalanszor érzi a veszélyt, mégsem tesz ellene semmit?" T. G. Oaks, a kanadai kertészeti vállalkozó és felesége minden erejükkel és elhatározásukkal vetik bele magukat hihetetlen körülmények között megörökölt balatoni kúriájuk felújításba és hisznek abban, egy szezon alatt nemcsak tökéletes állapotú, vendégseregek fogadására alkalmas palotát építenek, hanem sikeres borászati vállalkozásukat is be tudják indítani. Ó, a boldog tudatlanok! - mondanánk hóbortosnak tűnő ötleteikre, ha nem ismernénk már jól a könnyelműségében is csalhatatlan ösztönű házaspárt. Az édesvízi mediterrán életformába, a szőlőültetvényekbe és a varázslatos Balatonba és természetesen, a nekik új otthont adó falu lakóiba egy életre beleszerető T. G. és Françoise számára finoman szólva sem indulnak zökkenőmentesen a dolgok: nemcsak az egyre jobban elmérgesedő szomszédi háborúskodással és a kúria körüli felújítási hercehurcával, hanem Oaks bogaras édesapjának hazaköltöztetésével is meggyűlik a bajuk. Ám minden nehézség ellenére Oaksék szép lassan ráébrednek, hogy a Fenséges Rommal nemcsak új otthonra, hanem egy szép, nagy családra is szert tettek. Tóth Gábor Ákos háromkötetesre tervezett sorozatának második részében újra elmerülhetünk a semmi mással nem összetéveszthető, igazi balatoni mediterrán vidék hangulatában és életérzésében.

Tóth Gábor Ákos - A ​világ közepén
Akik ​az előző két kötetben (Édesvízi mediterrán, Szerelmem, Balaton) végigkövették a kanadai magyar házaspár „honfoglalását” a Balaton-part egyik legfestőibb szegletében, nem fognak csalódni Tóth Gábor Ákos balatoni trilógiájának befejező részében sem. Mikor már azt gondolnánk, hogy az Oaks család boldogsága elől elhárult minden akadály, főhőseinkkel együtt kénytelenek vagyunk azzal szembesülni, hogy a Fenséges Romként emlegetett örökség felújítása és a hozzá tartozó, kincset érő szőlőbirtok művelése közel sem emészti fel annyi energiájukat, mint az a sokszor mulatságos felsülésekhez vezető igyekezet, hogy a helyiek befogadják őket maguk közé a szerénytelenül csak a világ közepeként aposztrofált Balatonszépén. S bár látszólag minden adott lenne ahhoz, hogy felhőtlenül elmerüljenek a hamisítatlan balatoni élmények olykor szó szerint mámorító forgatagában, vagy éppen együtt kávézzanak Gérard Depardieu-vel, ehelyett hol felváltva loholnak Oaks idős apja után – aki többek között előszeretettel zargatja a kúriával együtt megörökölt háziasszonyukat –, hol kényszeresen igyekeznek megfelelni a vidéki romantikát kereső rokonok és ismerősök inváziószerű áradatának, olykor pedig kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megpróbáljanak eligazodni a magyar hivatalok zegzugos útvesztőiben... Nem véletlen, hogy ilyenkor újra meg újra felmerül bennük a kérdés: vajon szükségszerű volt az, hogy ekkora fordulatot vegyen az életük? S noha néhány jó barátra is szert tesznek ez idő alatt a kissé bolondos helyiek köréből – akik finoman szólva árgus szemekkel figyelik minden megnyilvánulásukat –, igazából csak akkor kapnak megnyugtató választ a kételyeikre, amikor kiderül, hogy az Oaks família hamarosan egy apró jövevénnyel gyarapodik... A híres toszkán és provence-i élményregényekkel vetekedő történet sodrását hatásosan adagolt sok-sok humorral, gasztronómiai kalanddal és életszeretettel fűszerezi a szerző, így aztán nekünk, olvasóknak nem marad más dolgunk, mint ismételten megmerítkezni a semmi mással össze nem téveszthető „édesvízi mediterrán” magával ragadó hangulatában és életérzésében.

Tóth Gábor Ákos - Végtelen ​nyár
Noha ​a Balaton-felvidéki családregény a szerző szándéka szerint trilógiának készült, az olvasók másképp gondolták, és kikényszerítették a folytatást! Az Édesvízi mediterrán-sorozat immár negyedik kötetében azonban ahelyett, hogy kisimulnának a dolgok, megint bezavar a külvilág az aprócska Balaton-felvidéki falu életébe. A betelepülő kanadai magyar házaspár egy napon arra ébred, hogy a szomszédos szőlőbirtokon a tőkék módszeres kiirtása kezdődött meg. Ezt végignézni sem kellemes, ráadásul egy távoli viselkedéskultúra képviselőiként nem is hagyhatják szó nélkül. De vajon az Öreghegyi Kúria és Borbirtok tulajdonosai számíthatnak-e a helyiek segítségére, illetve Balatonszépe lakói elfogadják-e azt a "nyaralósok" kezdeményezte összefogást, amellyel megpróbálják felvenni a harcot a falu mediterrán báját veszélyeztető befektetői csoporttal? A Balaton irodalmi nagyköveteként is emlegetett szerző regényfolyamának újabb epizódjában a magával ragadó "bor, mámor, Balaton" hangulaton kívül olyan témák is terítékre kerülnek, mint a természetvédelem, a múlt örökségének értő felhasználása, vagy éppen a felelősség a minket befogadó közösségért. Ami nem változott az előző kötetekhez képest: az a szeretetteljesen csipkelődő hozzáállás, amellyel hősünk szemléli e picinyke "mediterrán" közösség - és a saját családja - hely- és harmóniakeresését ebben a tagadhatatlanul felbolydult világban.

Tóth Gábor Ákos - Édesvízi ​mediterrán
T. ​G. Oaks boldogan élte a kanadai magyarok álmosítóan unalmas életét egy hamiltoni kertes házban: önként hódolt be bolondos felesége egyre-másra következő aktuális hóbortjának, néha meglátogatta kissé bogaras édesapját az öregek otthonában. A hirtelen jött örökség értékesítésének ügyében nagy duzzogva a Balatonhoz utazik, ám a magyar tenger és annak édesvízi mediterrán lüktetése szépen lassan felőrli minden ellenérzését az óhazával kapcsolatban. A tóparti falu különc lakói először ugyan az őrületbe kergetik, de egy jó balatoni halászlé és egy pohár hűs kéknyelű után máris más színben fest az a bizonyos öreghegyi szőlőskerttel körbevett Fenséges Rom, amelyet ráadásul még egy titokzatos legenda is övez. Tóth Gábor Ákos háromkötetesre tervezett sorozatának első részében a kiváló toszkán és provanszi minták ihlette élményirodalomba kóstol bele, hogy soha nem látott szemszögből mutassa be a Balaton-felvidék ellenállhatatlan hangulatát.

Jókai Mór - Kárpáthy ​Zoltán
"Az ​Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb - írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeiről, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg először a Pesti Napló tárcarovatában. - A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel előbb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékkő vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költői szabadsággal. A hetvenéves öreg főúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett nőül, kitől Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértőket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetből és mellékepizódjaiból van szőve a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélőjévé emelte." "Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, műveinek nemzeti jelentősége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezető fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszerűen predesztinált erre a feladatra... Díszítő fantáziájával, irreális optimizmusával ő teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hősei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)... úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette őket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását." Szerb Antal

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Thomas Mann - A ​Buddenbrook ház
Thomas ​Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" - nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam - üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan - halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.

Bereményi Géza - Magyar ​Copperfield
Bereményi ​Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a szerző gyermek- és ifjúkorával foglalkozik. A második világháború után eszmélő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelik. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete első huszonöt évének meghatározó figuráit és találkozásait. A szellemes anekdotákban bővelkedő regény a 20. századi magyar történelem krónikája emberközelből, és egy érzékeny művész vallomása.

John Knittel - Jean ​Michel
Korábbi ​műveihez hasonlóan a világhírű szerző tragikus végű családregénye algériai francia környezetben játszódik. Egy telepes birtokára két hadifogságból visszatérő német téved, a gazda befogadja őket. Az egyik, Kilian beleszeret a telepes lányába, amikor megérkezik Párizsból a fiú, Jean Michel, a család szeme fénye, aki a háború által megviselt lelkű, kiábrándult, cinikus emberré vált. Összetűz a némettel, megöli, majd egy barátjuk rábeszélésére maga is öngyilkos lesz...

Péterfy-Novák Éva - Egyasszony
Egy ​fiatal vidéki lánynak a 80-as évek derekán mozgás- és értelmi sérült gyermeke született. Bántalmazó férje oldalán küzdött kitartóan a családja boldogságáért, de harca kudarcra volt ítélve. Azóta eltelt több mint harminc év, a lányból asszony lett, de nem sikerült feldolgoznia az átélteket. Ezért kezdett blogot írni, amit rövid időn belül százezrek olvastak. Péterfy-Novák Éva története a veszteség utáni továbblépésről és az elfogadás folyamatáról szól egy olyan korban és közegben, mely sem a hibát beismerni, sem a mássággal együtt élni nem akar.

Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

3768665_5
elérhető
14

Borsa Brown - Az ​Arab fia
Khalid ​al-Szudairi húgával együtt végérvényesen felnőtté válik, új élete küszöbén áll. Nehezen szakad el a biztonságot nyújtó családjától, de azt is érzi, ha bizonyítani akar, akkor valóra kell váltania álmait. Olyan terveket, amelyekhez valószínűleg apjának is lesz pár keresetlen szava... Közeli családtagjai folyamatos nyomás alatt tarják, hiszen már mindenki az unokatestvérével megkötendő menyegzőre készül. Esélye sincs kihátrálni, hiszen elkövette a legnagyobb bűnt, amit nővel szemben elkövethet. Vagy házasodik, vagy halálba küldi a lányt. Vajon miként lesz képes összeegyeztetni a vágyait, álmait a saját családja és hazája korlátaival? Sikerül Annát, az oly féltve őrzött testvért elengednie? Mi vár rá az elzárt világon kívül? És a legfontosabb: Mi van, ha csak úgy elsuhan az ember szeme előtt a szerelem maga? Utána fordul, hogy megszerezze, vagy behunyva szemeit, lemondva a felemelő érzésről, kitart a tervei mellett? Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Az Arab-sorozat utolsó, befejező kötete, melyben a sokak által megszeretett Szudairi család elbúcsúzik, ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Borsa Brown - Az ​Arab lánya 1-2.
Gamal, ​a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha? A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Kollekciók