Ajax-loader

'családtörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belõlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkezõ, szintén hallg–atag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkõ a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnõtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elûzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha õ akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplõi és szemlélõi. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának fõszereplõit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testembõl adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten elõször látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

Tömpe István - Sugárzó ​hónapok
Előszó ​egy családtörténethez Élete fordulópontján a szerző arra készül, hogy megismerje és megírja családja történetét: anyjáét, a nagyváradi református család lányáét, és a felvidéki Tömpe családból származó, kommunistává lett apjáét. Eközben derül ki a nyakán lévő kis dudorról, hogy rosszindulatú sejtek vannak benne - rákos áttét eredménye. A könyv az áttét forrásának, az elsődleges daganatnak a megtalálása, a diagnózis, a meglehetősen brutális műtét és az utána következő lábadozás leírásával párhuzamosan meséli el azt, amit addig sikerült családja történetéről felderíteni. Sem önsajnálat, sem a szenvedések lekicsinylése nem jellemzi a szerzőt, felméri, mi történik vele, harcol a betegséggel, de a legfőbb védekezési eszköze az irónia és az önirónia. Tömpe István két, egymással különös hangulatban összejátszó, együtthangzó történetet mesél el. Élvezetes olvasmány keletkezett a két történet - család és betegség - összefonásából.

Grecsó Krisztián - Mellettem ​elférsz
Grecsó ​Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is. Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.

William Shakespeare - Hamlet
Az ​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, "csak az idő halad", "mi nem változunk". Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel. Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző. A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet. Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere - egyéni, családi, társadalmi, - megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt.

Martin Fritz - Maszako ​hercegnő
Ovada ​Maszako erős egyéniségű, céltudatos nőként és diplomataként került be a japán császári családba. A trónörökös szépséges felesége azonnal felborította a hagyományokhoz hű udvar életét, elhívatott követők és bosszúszomjas ellenségek gyűltek köré, mind a politikai elit, mind a köznép köréből. Hercegnőként is folytatta hazája szolgálatát, ám azzal, hogy elfogadta Naruhito házassági ajánlatát, megpecsételődött a sorsa: a császári udvar elviselhetetlen nyomására kénytelen volt feladni karrierjét, álmait, és - ami még rosszabb - személyes életét is. A világ legősibb uralkodó családjában Maszakónak fiú utódot kellett volna szülnie, csakhogy a hercegnő évekig meddőnek bizonyult, végül egy leánygyermeket szült. Maszako a megaláztatásokba belebetegedett, és akárcsak Diana hercegnő, ő is kiutat keresett szorult helyzetéből... A világszerte nagy sikerrel debütáló szerzőpáros bestselleréből kiderül, hogyan vált valóra egy meseszép álom, és hogyan lett lassan rémálommá. Maszako hercegnő tanulságos története végzetesen összefonódik az évezredes hagyományokon alapuló császári udvar, és a világ vezető hatalmai között számon tartott modern Japán sorsával.

Jean-Pierre Montcassen - A ​halál vámszedője
Több ​mint négyezer évet szányalunk vissza a múltba. Észak-Afrikába, a Nílus vidékére. Az egyiptomi Ó-birodalom legendákkal áthatott hétköznapjaiba, VI. dinasztia korában teszünk feledhetetlen látogatást. A regény egyedülálló, lebilincselő, helyenként misztikus, mely a tudományos kutatások eredményeit messzemenően tiszteletben tarta. A hitelesség kedvéért el kell mondani, hogy még a rézkorban járunk, a bronz pár száz esztendő múlva, a vas majd másfélezer évvel később áll az ember szolgálatába, a vágóeszközök jobbára aithiotpia vagy obszidián kőből valók. A háziállatok közül a szarvasmarhát, a szamarat, a kecskét, a juhot, a kutyát már ismerik, de szelídítettek hiénát, antilopot és vadludat is. Nincs jelen még a ló, teve, baromfi, macska, bármennyire is jellemzőek voltak ezek a későbbi korokra. Ez idő tájt hitelt érdemlő bizonyíték a kerékre vonatkozóan sincs, a szállítás, teherhordás tehát még igen kezdetleges lehetett. Ennek dacára az Ó-birodalom idején épültek fel a leghatalmasabb piramisok, folytak a városok, paloták építései, a gazdagság - a Nílus áradásától függően - virágzott. Ebben a környezetben él egy céltudatos földműves fiú, aki a fejébe veszi, hogy balzsamozó lesz, a halál és a túlvilág titkainak tudója. Thimun az akaraterő és csibészség megtestesítője, aki nem tekinti követendőnek a hagyományos értékrendet, sajátos módszerekkel egyengeti útját. Hogy mivé lesz személyisége, hogyan formálja át környezetét, milyen érzelmeket szít különc viselkedésével, legyen a regény titka. Előjáróban még talán annyit, a kaland az izgalom, a szerelem természetes alkotórészei a történetnek. Mindennek hátterében ott zajlik a fáraódinasztiák hatalmi torzsalkodása, véres belháborúkkal.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Esterházy Péter - Harmonia ​Caelestis
Mintha ​varázsütésre (fotocella), hangtalanul kinyílik előttünk a mesterien megmunkált kovácsoltvas kapu (1. sz. műremek), s végiglépdelhetünk egy elhagyott, ismerősnek tűnő allén. Az utat porcukorhó borítja (sóőrlemény?), minden léptünk látszik, feltéve, ha van bátorságunk visszapillantani. (Valakik majd kővé dermednek. Mi?) Súlyos döndülés, a kaput becsukták. (Haydn?) Megérkeztünk - hová is? Melyik századba? A huszadikból a huszadikba? (Többek közt.) Vallomásokat olvashatunk az Esterházyakról, a nem-Esterházyakról, vallomásokat Magyarországról, történeteket történelmünkről (fehér foltok: porcukor, porsó, por, hamu, isa). Sorstörmelékek, sorsőrlemények, mi. Most lett vége a huszadik századnak.

Szilvási Lajos - Jegenyék ​- A bojnyik
Minden ​bizonnyal meglepi majd azokat, akik Szilvási Lajost mai témájú műveiből ismerik, hogy az író most – váratlan játékos kedvvel és egyszersmind gondos kutatással – az 1860-as évek, a kiegyezés korának valóságába merült le, s azt az illúziót kelti fel, mintha a kor nagy elbeszélőinek, Jókainak, Mikszáthnak kortársaként és hódoló tanítványaként szerzette volna e munkát. A betyárrá lenni kényszerült alig-legény Jegenye Pál kalandos-romantikus történetével az író egy családregény-sorozatot indít el, amelyben napjainkig fogja követni a regény hőseinek és leszármazottaiknak sorsát. Ez az „apokrif’ múltszázadi betyárlegenda a kiegyezés értékelésében – sorsdöntő szükségességének elismerésével – szembefordul a közelmúlt fellengzős, egyoldalú ítéletével. A „bojnyik”, e jóérzésű és ha kell, agyafúrt pásztorlegény üldözésében és mentésében szinte az egész vármegye érdekeltté és részessé válik, s ez a nagyszabású kaland két táborba osztja a megye jelességeit a maradiság és a polgáriasodás frontvonala mentén. Magas pártfogók is társulnak a bojnyik két gyöngéd szívű és bájos, titkos pártolójához; tudta nélkül így ő is kovásza lesz a folyamatnak, ami e történet idejében hatalmas lendülettel megindul Magyarországon: a haladásnak (és gáláns védőszelleme két házasságnak).

William Shakespeare - Romeo ​és Júlia
William ​Shakespeare egyik leghíresebb és legtöbbször fel- és átdolgozott műve. A reneszánsz angol irodalom egyik legnagyobb alkotása. Veronában játszódik a két ellenséges család fia és leánya egymásba szeret a régóta tartó viszály ellenére. Szerelmük azonban nem teljesedhet ki a végzetes félreértések, ellenségeskedések és félreértések miatt.

Gömöri Endre - Szupergazdagok
Hogy ​hogyan lesz egy kis pénzváltó, kereskedő, kisiparos családjából az idők folyamán multimilliomos dinasztia, s a nagy cápák hogyan kebelezik be a kis halakat - mígnem ország-világot átszövő, gazdasági-politikai hatalmi befolyásra tesz szert egy-egy multimilliárdos, nemzetek feletti monopólium - , ezt mutatja be Gömöri Endre könyvében Rothschild, Getty, Springer, Rockefeller, Shell, Hughes, Dassault, Flick, Krupp, Aga Kán, Ford, Mitsui és az ITT történetével. Nem egyszerű "karriertörténetek ezek... a legendák mögött a tőkés gazdasági rend több évszázados történetének sötét lapjaira vetnek fényt - az igaz, hogy a rendkívül érdekes sztorikat olvasva: igen szórakoztatóak...

John Steinbeck - Érik ​a gyümölcs
Ennek ​a regénynek nincs hőse. Százezer gazda-családról szól, emberekről, akiket a gép öntudatlan kegyetlensége tett földönfutóvá. Egy családra vetíti a fényt, de úgy, hogy százezer hasonló családot érzünk körülötte. Szeretnünk kell őket úgy, ahogy vannak, semmi emberi vonás sem hiányzik belőlük - a legszebb vonások sem. A nyomorúság, a szenvedés kovácsolta össze őket. Nyersen beszélnek, néha nem is beszélnek - de segítenek egymáson. A világ legrózsaszínűbb "happy end"-je sem vigasztalóbb és fölemelőbb, mint ennek a regénynek az utolsó fejezete. Pedig hőseinek nyomorúsága nem is lehetne már nagyobb. De ezek a nyomorult szegény emberek még mindig találnak maguknál elesettebb embert és tudnak segíteni rajta... Lehet-e ennél többet, szebbet, jobbat elmondani az emberről?

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
110

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Ljudmila Ulickaja - Médea ​és gyermekei
Minden ​nyáron összegyűlik a rokonság a krimi görög Médea Szinopli hegyi házában. A gyermektelen Médea szülei elvesztése után egymaga tartja össze a viharosan gyarapodó családot. Nyári kalandjaik, tragédiáik, szerelmeik, elválásaik, csetepatéik hátterében pedig folyamatosan peregnek a történelmi események: háborúk és forradalmak. Médea háza azonban végig az összetartás szigete marad. Ulickaja bölcs iróniával, finom távolságtartással, és a legnagobb orosz írókat idéző, magával ragadó stílusban vall arról, hogy az emberi értékek minden sorscsapás ellenére megőrizhetőek. A Booker Díjas szerzőnek az 1980-as évektől jelennek meg írásai. A Médea a kortárs irodalom egyik remekműve. Médea addig a napig egy és ugyanazon a helyen élte az életét, ha nem számítjuk ide egyetlen moszkvai utazását Szandrocskával és elsőszülöttjével, Szergejjel, és ez az állandósult élet - amely egyébként önmagában véve viharosan változott: forradalmak, kormányváltás, vörösök, fehérek, németek, románok, egyeseket kitelepítettek, másokat - a menekülteket, a hontalanokat - meg betelepítettek, eredményezte végül is Médeában az olyan fáéhoz hasonlatos szilárdságot, amelyik belemélyeszti gyökereit a köves talajba, fölötte ugyanaz a nap süt, és nap mint nap, évről évre ugyanaz a szél éri, és hoz évszakhoz kötött illatokat, amelyek hol a parton száradó vízi hínárból, hol a nap alatt rothadó gyümölcsből, hol meg a keserű ürömből származnak.

Wass Albert - Kard ​és kasza
"Hont ​foglalni alkalmas a kard, s annak védelmezésében hasznos. Megtartani a hont azonban csak kaszával lehet. Kaszával, ekével, izzadságos, becsületes munkával. Hont veszejt, ki másra bízza a munkát." "- Kétféle ember van ezen a világon,/.../ egyik karddal farag világot magának, a másik ekével. De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjá faraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag." (Részlet a regényből.) Wass Albert ebben a kétkötetes remekművében saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a vasasszentgothárdi táj- és időkezdetekhez, az Istent-tudó látóemberi bölcsességhez.

Milenaagusszerelemko_www.kepfeltoltes.hu_
elérhető
7

Milena Agus - Szerelemkő
A ​nagyon fiatal szárd írónő a 2007-es esztendőben ezzel a regényével valósággal berobbant az európai irodalomba. Titka egyszerű: vannak történetei. És ezeket meg tudja írni – abban a mágikus realista stílusban, amely García Marquez irodalmi jelenléte óta az olvasók kedvence. Ahogyan valamikor az általa felmutatott város, az ő Macondója lett a mi legintimebb belső városunk, úgy teremtődik meg bennünk a könyv olvasásakor Cagliari, a város Szardínia szigetén, mert lakói valahogyan rokonai a kolumbiaiaknak. Tele vannak érzelemmel: büszkeséggel, hűséggel, szeretetvággyal. De tele vannak elfojtással, előítélettel, csalatkozásokkal is, mindez nehéz kövekként nyomja őket, elzárva az utat a kitárulkozás, az önfeledtség felé. Egy család, pontosabban három generáció története az amerikai partraszállástól napjainkig, női sorsokon keresztül, amelyek része siker és megaláztatás, büszkeség és pusztító szenvedély, majd dühödt rombolási vágy, megvalósulni nem tudó tehetség. Az írónő könnyes humorral, szeretettel és iróniával szövi köréjük az elbeszélő múlt megbocsátó fátyolát.

Jane Hawking - Utazás ​a végtelenbe
Lenyűgöző ​memoárjában Stephen Hawking első felesége mesél rendkívüli házasságuk rejtelmeiről. Stephen tudományos hírnevének növekedése közben teste egyre jobban összeomlott az őt sújtó motoros neuron-betegség következtében, és Jane elfogulatlanul számol be róla, hogyan igyekezett egyensúlyba hozni a huszonnégy órás ápolónői szolgálatot a gyarapodó család egyre növekvő igényeivel. Kivételesen őszinte, megindító és sokszor vicces könyvében Jane Hawking nem csupán első házasságának bonyolult és fájdalmas dilemmáit osztja meg az olvasóval, hanem azt is, hogy milyen megpróbáltatások elé állít a hírnév és a vagyon egy házasságot.

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

Christian Charriére - Helyettem, ​kis virág...
Az ​Atlanti-óceán francia partján, mesebeli virágoskert közepén álló villában éli többé-kevésbé idilli életét a Berger család, míg egy virágillattól terhes, forró nyáron színre nem lép a káprázatosan szőke Ursula, az egynyári német gyereklány. Ettől fogva a ház különös, megmagyarázhatatlan események színhelye lesz, sorra tünedeznek el a család tagjai, s a borzalmak egyre fokozódnak...

Molnár Gál Péter - A ​Latabárok
Azért ​választódott e könyv témájául a Latabár-család története, mert nemzedékenkénti jelenlétük színháztörténetünkben kirajzolja annak folyamatosságát. Nyomon követhetjük életrajzaikban és játékmódjuk megvizsgálásában színjátszásunk mozgásirányait, megtagadásait, újrakezdéseit, új fordulatait és megőrzött hagyományait. A nemzetközi színháztörténetben is ritkaságszámba menő, hogy az állandó színjátszás kezdeteitől napjainkig céhszerű zártságban, kisiparosi testközelben volna vizsgálható az egymást követő színésznemzedékekben a hagyomány fölhasználási módja és a vele való sáfárkodás. Latabárék esetében vér szerinti leszármazást tapinthatunk ki a színháztörténet hosszában. Természetesen: nem a vér szerinti öröklés érdekel bennünket. Csak a hagyományok megőrzésének az a korai színházi korszakra emlékeztető családiassága, mint amit az olasz komédia idején tapasztaltunk, ahol egy-egy komédiás család üzleti titokként őrzi a komikus fogások színpadi hatáselemeinek gyűjteményét, és az apjuktól-nagyapjuktól örökölt effektus-arzenált ki-ki korának szükségletei szerint veszi elő és használja föl.

Khaled Hosseini - És ​a hegyek visszhangozzák
2013 ​szépirodalmi szenzációja - Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták. Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket - Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig -, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel. "Mit is mondhatnék nektek, miféle kínokat állt ki Baba Ajub és a felesége azon az éjszakán? Egyetlen szülőt sem szabadna ilyen választásra kényszeríteni. Baba Ajub és felesége úgy tanácskozták meg, mi a teendő, hogy a gyerekek meg ne hallják. Beszéltek, sírtak, beszéltek, sírtak. Egész éjjel csak újra és újra átbeszéltek mindent, és bár már közeledett a hajnal, eldönteni mégsem tudták - lehet, hogy a div épp ezt akarta, mert ha nem döntenek, akkor öt gyereket vihet el egy helyett. Végül Baba Ajub a ház ajtaja elől behozott öt ugyanolyan méretű és alakú követ. Mindegyikre ráírta egy gyermeke nevét, s mikor megvolt vele, bedobta őket egy vászonzsákba. De mikor odanyújtotta a zsákot a feleségének, az úgy ugrott hátra, mintha mérges kígyó lenne benne. - Nem tudom megtenni! - mondta a férjének a fejét rázva. - Nem tudom én kiválasztani. Nem bírnám elviselni! - Én sem - kezdte Baba Ajub, de az ablakon kinézve látta, hogy már csak néhány pillanat, és kibukkan a Nap a keleti dombok mögül. Egyre fogyott az idejük. Gyászosan bámult az öt gyerekére. Le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet! Lehunyta a szemét, és kihúzott egy követ a zsákból. Gondolom, már ti is tudjátok, melyik követ találta kihúzni Baba Ajub. Amikor meglátta a rá írt nevet, az ég felé fordította arcát és felkiáltott. Megtört szívvel karjába vette legkisebb fiát, Qais pedig, aki vakon megbízott az apjában, a nyaka köré fonta a két kezét. Csak akkor értette meg, mi a baj, amikor az apja letette a földre kint, majd becsukta az ajtót; Baba Ajub ott állt bent, hátát az ajtónak vetve, két szemét szorosan lehunyta, de még így is folytak belőlük a könnyek, az ő drága Qais-e meg picike öklével verte kívülről az ajtót, és sírt, hogy Baba engedje be. Baba Ajub pedig csak állt, állt, azt motyogta, bocsáss meg, bocsáss meg!, s a div lépteitől megremegett a föld, a fia felsikoltott, és a föld újra és újra megrendült, ahogy a div távozott Maidan Sabzból, míg végül eltűnt, és a föld is megnyugodott; néma csend volt, csak Baba Ajub zokogott és kérte Qais-t, bocsásson meg neki."

Zsámboki Mária - Tűnő ​árnyékom közepében
Ezek ​a finoman lebegős, gazdag színvilágú novellák egy kiváló író munkái, aki ritkán látható arányérzékkel tudta megformálni történeteit a varázslatos gyerekkorról, a családi titkokról és a felnőtt nővé érés kínjairól, örömeiről.

Joël Dicker - A ​Baltimore fiúk
A ​kamasz Marcus mindennél jobban csodálja két unokafivérét: a szikrázóan intelligens Hillelt és az örökbe fogadott, zabolátlan, ám nyílt szívű Woddyt. Elválaszthatatlan hármasuk egyensúlya felborul, amikor barátságot kötnek a gyönyörű és izgalmas Alexandrával, aki mindegyikük szívét megdobogtatja. Érzéseik azután sem halványulnak, hogy egyetemre mennek, és elkerülhetetlenül sodródni kezdenek a Tragédia felé. Nyolc évvel később Az igazság a Harry Quebert-ügyről elbeszélője visszatér ifjúkora színhelyére, hogy regénnyé formálja a múltat. Amint munka közben újabb és újabb titkok sejlenek fel, lassan kirajzolódik előtte a Tragédia és a családja igazi története; a családé, amelyben az összetartással együtt a féltékenység és a versengés is apáról fiúra száll. Joël Dicker 1985-ben született Svájcban, jogászként végzett, regényeit franciául írja. 2012-ben jelent meg Az igazság a Harry Quebert-ügyben című regénye, melyet több mint harminc nyelvre fordítottak le, és többek között Gouncourt- és Femina-díjra jelölték. Ez a harmadik regénye.

Kolozsvári Grandpierre Emil - A ​szerencse mostohafia
"Életrajzi ​regényemből, amely egyben családregény, Gyurka bátyámat nem hagyhattam ki. Ám alig kezdtem foglalkozni vele, kiderült, hogy zsúfolt, gazdag, hatalmas élete szétvetné a már megkezdett munka kereteit. Külön regényben foglalkozom hát vele..."

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
A ​monumentális balzaci életműnek, az Emberi színjátéknak a Goriot apó az egyik csúcspontja és fontos elágazási pontja. A több rétegű mű emlékezetes figurák sorsát tárja elénk. A francia forradalom utáni időszakban spekulációval meggazdagodott tésztagyáros, Goriot apó polgári körülmények között éli újra Lear király tragédiáját: a leányai szeretetéért küzdő, ezért mindent feláldozó, becsapott, kifosztott apa megrendítő pusztulását. A regény tulajdonképpeni hőse az életműven többször is felbukkanó Eugene Rastignac, aki becsületes, jószándékú fiatalemberként jön Dél-Franciaországból Párizsba, de karriervágya elszánt törtetővé formálja. A Bourbon-restauráció kora ez, amikor a főúri rend és a király visszahelyeztetett ugyan jogaiba, de ténylegesen már a pénzarisztokrácia van hatalmon. A pénz a legfőbb társadalmi mozgatóerő, ettől függ minden, még az érzelmek vonzása is. A regény nemcsak megrázó, felejthetetlen olvasmány, a "realizmus egyik legnagyobb diadala", hanem a marxizmus klasszikusai szerint, tudományos értékű mű is, melyet felhasználtak elméleti munkásságukban.

Edna Ferber - Mekkora? ​Ekkora!
A ​kis Selina, egy hivatásos kártyás árván maradt leánya Chichagóból a város környéki holland farmerek zárt világába csöppen. Itt, a nagy karrierek és a kemény, embert próbáló munka árnyékában próbál érvényesülni ez a különös, vonzó asszony, miközben sikerül megőriznie a finomság, szépség iránti érzékenységét. Csodálatos álmait fián keresztül szeretné megvalósítani - művészt, építészt nevel belőle -, ám a fiú egy milliomos feleségének bűvkörébe kerülve megszédül a gazdagság érintésétől, s úgy látszik, már-már elmerül a felső tízezer életének léha forgatagában... A michigani születésű, magyar származású írónő, Edna Ferber (1887-1968) a bestseller irodalom világszerte ismert képviselője. Első igazán híres műve ez a regény - eredeti címe: So Big -. Pulitzer díjat is kapott érte 1924-ben.

Mohás Lívia - Az ​oroszlános kert
A ​gyerekkor magától értetődő és átszellemült teljessége, öntudatlan boldogsága mellé éles és jellemző vonásokkal rajzolódik ki e regényben az önmagára ébredésnek, a felnőtté válásnak kusza folyamata. Az író okokat és indítékokat keres, fordulópontok, idővel lényegessé formálódott események, élmények eredeti tartalmát kutatja, s eközben a gyermeki világkép fölbomlását árulások, mulasztások, ellenszegülések kapcsán állítja elénk. Egyúttal azonban megmutatja azt a másik világot is, amely a gyermekinek foglalata, de nemegyszer szétfeszíteni való kerete is: a felnőttek világát. a kisvárosi zárda szabályozottságát, a vidéki intelligencia mindennapi életét, a családi mítoszok és kapcsolatok különös és szövevényes rendszerét, a háborúkat (az elsőt, amelyet az apa történetei meg régi könyvek éltetnek, s a másodikat, amely eleven valóság) és a béke zűrzavaros kezdetét...

Jane Austen - A ​mansfieldi kastély
A ​Ward nővérek sorsforduló előtt állnak: Maria, Sir Thomas Bertram felesége és a mansfieldi kastély úrnője; nővére a helybeli lelkész neje; a legfiatalabb, Frances, egy nagytermészetű, de kis jövedelmű tengerésztiszt feleségeként kilenc gyermek anyja. Legnagyobb leányát, Fanny Price-t az a szerencse éri, hogy a mansfieldi kastély fényűző környezetében „szegény rokonként" nevelkedhet. Hogyan lesz a szépséges lányból sok-sok könnyes éjszaka után egy csélcsap úriember szerelme, s vajon sikerül-e annyi megpróbáltatás után végre révbe érnie? Egy újabb éles eszű Austen-hősnő, akit nem felejtünk el egykönnyen.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Covers_396532
elérhető
18

Sándor Erzsi - Anyavalya
"Anyám ​naplót mesélt nekem. Családot mesélt körém, nagyszülőket, unokatestvéreket, apát. Mindannyiukat felismertem volna, ha szembejönnek velem az utcán vagy betoppannak. Soha nem jött senki." Száll a füst. Száll a por és a hamu. A felhőből kibontakozik egy alak, és nyomban beszélni kezd. Egymásba érnek a történetek a moszkvai nagyhercegeket szédítő világszép nagynéniről, egy prolicsaládról, egy értelmetlen brazíliai utazásról és egy még értelmetlenebb hazatérésről. Egy régen elmúlt család tagjairól, egy kispesti házról, egy kalapszalonról, az ítélőképesség hiányáról és persze a deportálásról. A mesélő a konyhában ülve varr, szavai nem kímélnek senkit és semmit, csúfondárosan mutogatnak a szerelemre minden áron, a magányra, a dacosan egyedül vállalt gyerekre, a benne újraéledő álmokra és az önáltatásra. Mondja, egyre csak mondja. Mi hallgatjuk. Temetünk. Sírunk. Röhögünk. Sándor Erzsi megdolgoztatja a szívet. De jó a humor porckopása ellen is. Azon se lepődjenek meg, ha időnként egy-egy hályog is a könyvre esik majd az olvasó szeméről. Röhrig Géza Jégfésű. Fotónegatívokból előtűnő, Auschwitzban meggyilkolt rokonok, anyai kézzel gondosan beszegett sárga csillag, amely rongyosan dehogy ékesíthet kabátot. Pedáns öltéssel örök emlékezetbe varródik az, amit a történelem beleszabott az emlékezetbe. Beszakítva sorsokat. Miközben a humor egyetlen pillanatig sem enged a panasznak résnyi utat sem. Bodor Johanna, a Nem baj, majd megértem szerzője Sándor Erzsi mesél, fergeteges lendülettel és iróniával. Elképesztő történeteket, benne az egész huszadik század, minden szörnyűségével, bebugyolálva a szeretet különös varázslepedőjébe. Ez a könyv talán arról szól: lehet néha boldognak lenni, csak sok tehetség kell hozzá. És Sándor Erzsinek sok jutott ebből a tehetségből. Családtörténet (is) ez a javából, egy Haller utcai saga törekvő zsidó és nem zsidó kispolgárokkal, nyilasokkal és téglagyárral, karpaszományos őrmesterrel, szovjet katonákkal, kispesti kalapszalonnal, színházzal és sok-sok röhögéssel. Sándor Erzsi és anyja, amint átröhögték a huszadik századot. Letehetetlen könyv. Szüts Miklós, festőművész Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten, tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztője. Többnyire újságíró. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban jelent meg.

Dr. Tornyai János - Gyere, ​kicsim!... Gyere!
Egy ​anyuka, aki igen szerény körülmények között él a családjával és kislányával. Egy gazdag úr, aki ajánlatot tesz neki...s egy árva kislány, aki korán elveszíti az édesanyját a fentebb említett gazdag úr miatt. Nagyon szép, érzelmes, könnyekre fakasztó történet.

Covers_71463
elérhető
1

Mao Tun - Éjfél
Sanghaj, ​a 30-as évek elején: fojtogató légkörű világváros és polgárháború dúlta tartományok, létbizonytalansággal telített világ. Forradalmat érlelő feszültséget, zaklatott kort idéz a 20. századi kínai regényirodalom jelentős alkotása, eseményekkel zsúfolt cselekményében szembesít egymással típusokat, nemzedékeket. Egyfelől a tőzsde világa elevenedik meg. Árfolyam táblákon percenként felvillanó árfolyamok sorsokat döntenek el. Kíméletlen harcban állnak egymással tőkések, spekulánsok. Nyüzsögnek köztük a kis, gyanús ügynökök, csalók, lóverseny-mániásokra emlékeztető játékosok. A harcot vagy állják, vagy feladják. Vagy akad, aki kiválik belőle, mert képtelen az üzleti és magánéleti erkölcstelenséget elviselni. Népesedni kezd azoknak a tábora, akik a tiltakozás, a lázadás, a változtatás, a forradalom lehetőségeit keresik. S ez a másik oldal, amelyet az író megmutat. Ismét események és szereplők sokaságával. Nemzedékek figyelik egymást, a milliókban és manipulációkban gondolkodó apák értetlenül nézik verseket firkáló fiaikat, lányaikról azt hiszik, valóban csak parkokba sétálnak ábrándosan, tavon csónakáznak, holott a kis firkálmányokat apáikról és ellenük írják a fiatalok, és ezek a fiatalok utóbb ott menetelnek a tünetők tömegében, vagy legalábbis együtt sodródnak a tömeggel. És van, akinek kezdeményező szerepe lesz, amikor a trónfosztások ideje eljön. Éles, kontrasztos, könyörtelen szembesítés Mao Tuné. Színes, olykor egzotikus is. De leginkább kordokumentum.

Kollekciók