'alaktan' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Szende Aladár - A ​magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A magyar nyelv tudósa és a nyelvtantanítás doyenje olyan nyelvtankönyvet állított össze, amely egy kötetben tartalmazza a gimnáziumok és a szakközépiskolák négyévi tananyagát. E tankönyv és a hozzá tartozó kiegészítő tematikus füzetek, illetve a tudós szerző által készített, nívós gyakorlatokat tartalmazó tanulói segédlet annak az elgondolásnak az alapján születtek, hogy az alaptankönyv nem évfolyamokra bontottan, hanem tematikus elrendezésben, tömören összefoglalva, de magas szintű pedagógiai szervezettséggel és tudatos felépítéssel foglalja magában egyetlen kötetben az érettségire készülő diákok számára az alapismereteket. Az alaptankönyv a nyelvelmélet rövid áttekintését, a hangtan, a szótan, a mondattan, a szövegtan, a stilisztika, a retorika szükséges alapjait tárgyalja, s bepillantást enged nyelvünk életébe.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erzsébet Forgács - Morphologie ​des Deutschen im Überblick (Die Wortarten des Deutschen mit Ausnahme des Verbs)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Latin ​nyelvtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eve Mikone - Deskriptiiviset ​sanat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anna-Liisa Lepäsmaa - Anneli Lieko - Leena Silfverberg - Miten ​sanoja johdetaan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jack Rueter - Adnominal ​Person in the Morphological System of Erzya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palágyi László - Morfológia ​az egésztől a részekig
Palágyi ​László nyelvtudományos kötetének legáltalánosabban megfogalmazható célja annak a bemutatása, hogy a nonredukcionizmus a jellemzően ún. szóalapú morfológiával rendelkező és tipikusan agglutináló magyar nyelv esetében is adekvát megközelítés, amely a magyar morfológia jelenségei számára képes egységes magyarázóelvekkel szolgálni. Ezt a célt a magyar főnév alaktani szerveződésének modellálásával igyekszik megvalósítani, azaz egy olyan tudományos konstrukció bemutatásával, amelyben eredményesen tanulmányozható a főnevekkel kapcsolatos morfológiai tudásunk. Így jelen kiadvány elsődleges, nagyon általános kérdése, hogy miként ragadható meg ez a tudás, milyen természete van és mi tartozik mindehhez. Palágyi László kötete nem nyelvtan abban az értelemben, hogy a nyelvi jelenségek lehető legrészletesebb leírására törekedne vagy a lehető legátfogóbb képet kívánná nyújtani a magyar nyelv morfológiájáról. Részletekbe menően is érinti a magyar főnév leírásának néhány érdekes és hagyományosan igen problematikus jelenségét, de elsősorban egy morfológiai szemlélet sarokpontjait kívánja lefektetni, és a figyelmet e szemléletben rejlő lehetőségekre irányítani. Mindamellett az érthetőség elősegítése és a leírásban való hasznosíthatóság bemutatása érdekében az elméleti kérdések vizsgálatakor igyekszik példaanyaggal is szolgálni.

Ismeretlen szerző - Strukturális ​magyar nyelvtan 3.
A ​Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek. A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hutterer Miklós - Mészáros György - A ​lovári cigány dialektus leíró nyelvtana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kozmács István - Az ​-śk- képző az udmurt (votják) igeképzés rendszerében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A. Kövesi Magda - A ​permi nyelvek ősi képzői
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Budenz József - A ​mandsu nyelv alaktana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jakab László - Tanulmányok ​az igeragozás köréből
Az ​1960-as években kezdtem foglalkozni a magyar igeragozás kérdéseivel. Szándékom volt monográfiát írni az igeragozás jelenéről és történetéről. Néhány kérdést fel is dolgoztam és megjelentettem a témakörből. A hetvenes években azonban az Akadémiai Kiadó megbízásából be kellett fejeznem a Papp István által megkezdett, de halála miatt félbemaradt Magyar-finn szótárt. Ez a munka 1977-től 1985-ig tartott. Az eltelt idő alatt csak mellékesen tudtam ezzel a témával foglalkozni. Közben természetesen mások is dolgoztak ebben a témakörben. Készülőben volt, s 1991-ben megjelent a Magyar nyelv történeti nyelvtanának I. kötete, amelyben E. Abaffy Erzsébet írt az igeragozás történetéről, Elekfi László pedig a Magyar ragozási szótárt készítette, hogy csak a leglényegesebb műveket említsem. Így tehát nem volt célszerű az eredeti elgondolást folytatnom. Közben természetesen egy-egy részkérdésről írtam néhány dolgozatot. Ma úgy látom, hogy azok a cikkek, amelyeket különböző helyeken jelentettem meg, ma is megállják a helyüket, és érdeklődésre tarthatnak számot a magyar nyelvtudomány művelői és az egyes kérdések tanulmányozói körében. Ezért összegyűjtöttem és itt közreadom őket. Ebben a kötetben nem az eredeti megjelenés időrendjét követem. A könyv elején a leíró jellegű tanulmányok vannak, majd ezeket követik a történetiek némileg témakörök szerint csoportosítva. Az eredeti szövegen nem változtattam, csak a hivatkozásokat egységesítettem. Egy-két helyen lábjegyzetben fűztem megjegyzést az eredeti szöveghez. A dolgozat korábbi megjelenésének helyét szintén lábjegyzetben közlöm. (a szerző előszava)

Ladányi Mária - Produktivitás ​és analógia a szóképzésben
Az ​új szavak létrehozásának egyik módja a szóképzés. Ez a szóalkotási mód napjainkban is eleven a magyarban, elég, ha csak olyan új szavakra gondolunk, mint a hélárium, a faloda, a parlamentesdi vagy a csokista. Ezek között a képzett szavak között vannak egyedi szóalkotások, amelyek analógiás úton jöttek létre, és olyanok is, amelyek szabályos mintázatokat, azaz produktív szóképzési szabályokat követnek. Ez a könyv a produktív szabályok és az analógia kérdését nemcsak elvi szempontból tekinti át (elsősorban a természetes morfológia keretében), hanem számos konkrét példán keresztül is vizsgálja őket - az esettanulmányok a szóképzési rendszer egyes részeivel, ill. a nyelvhasználattal is foglalkoznak (a beszélt nyelvtől egészen a költői nyelvig). Hangsúlyos szerepet kapnak a kötetben a morfológiának a korábbiakban elhanyagolt szemantikai vonatkozásai is. A könyv egyik újdonsága, hogy a főnévképzéssel és az igekötőzéssel kapcsolatos vizsgálat a Magyar Nemzeti Szövegtár korpuszanyagaira épül. A szóképzési neologizmusokat vizsgálva a szerző azt támasztja alá, hogy a beszélők morfológiai tudása nem korlátozódik a produktív szabályok ismeretére: az új formák analógiás úton történő felhalmozódása is hozzájárul a szóképzési rendszer egy-egy új mintázatának kiépüléséhez és fennmaradásához. Az új alakulatok először stilisztikai, ill. nyelvváltozatokhoz kötődnek, és kimutathatóan a nyelvi rendszer összefüggéseibe illeszkednek - így megbélyegzésük a rendszer szempontjából értelmetlen. Ladányi Mária az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének habilitált egyetemi docense; ebben a kötetben több mint egy évtizedes morfológiai kutatómunkájának eredményeit teszi közzé.

Н. М. Мосина - Эрзянская ​речь от 3 до 7 лет
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Н. М. Мосина - Структура ​финского языка
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

T. Somogyi Magda - Toldalékrendszerezésünk ​vitás kérdései
A ​magyar nyelv alapvető sajátossága a szavak sokrétű toldalékolhatósága, gazdag alaktani rendszere. A toldalékok hagyományosnak számító hármas, képző-jel-rag szerinti osztályozása több ponton is vitatható. A Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései című értekezésben T. Somogyi Magda elsősorban azzal foglalkozik, hogy a különböző toldalékkategóriák milyen szempontok alapján különíthetők el egymástól, és valójában hány kategóriára van szükség a mai magyar toldalékrendszer megfelelő leírásához. Röviden kitér a mai angol, német, orosz, török és finn nyelv toldalékrendszerezési gyakorlatára is. Választ keres arra – a megfelelő besorolási kritériumok kiválasztása alapján –, hogy pl. a ma fokjelként értelmezett -BB (magas-abb, okos-abb), valamint az -É birtokjel (Pistá-é, tanuló-é) valóban jel-e, vagy inkább képző, illetőleg a denominális -ÉK (Kovács-ék, anyám-ék) formáns besorolható-e továbbra is a képzőkhöz. Felvázolja az adott problémakörök tudománytörténeti előzményeit, és ütköztetve a különböző véleményeket, ismerteti a legújabb nézeteket is. Többet között tárgyalja a névszóragok vagy határozószó-képzők dilemmáját is, vagyis azt, hogy pl. a sor-onként, kutyá-stul, szép-en, angol-ul ragos névszóknak tekintendők-e, vagy inkább névszóból képzett határozószóknak. Minden esetben igyekszik állást foglalni az egyes toldalékok besorolását érintő vitákban. Az értekezés eredményei elsősorban a toldalékrendszerezési gyakorlat átértékelése szempontjából hasznosíthatók. Az új szempontú toldalékbesorolások együttesen érvényesíthetők mind a tudományos szintű nyelvleírásban, mind az anyanyelv oktatásában.

Kaino Laaksonen - Anneli Lieko - Suomen ​kielen äänne- ja muoto-oppi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Uralisztika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Н. С. Алямкин - Мокшень ​кяль: морфология
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kádár Edit - Alaktan ​és szófajtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simonyi Zsigmond - Tüzetes ​magyar nyelvtan történeti alapon
A ​nyelvtudomány művelőinek egyöntetű véleménye, hogy Simonyi Zsigmond (1853–1919) legkiemelkedőbb műve az 1895-ben megjelent, 750 oldalas Tüzetes magyar nyelvtan. A szerző számos kiváló műve közül ez az alkotása a legklasszikusabb, a legmaradandóbb. A mű klasszikus és maradandó, mert magába sűríti kora tudásának legjavát, szemléletében és módszerében előremutató, olyan alkotás, amelyhez számos nyelvtani kérdésben ma is fordulhatunk. Elsőre is feltűnik, hogy a szerzőt nagy-nagy szeretet és lelkesedés fűzi munkája tárgyához, a magyar nyelvhez: „Nemcsak munka, hanem gyönyörűség is ilyen nyelvvel foglalkozni” – írja a bevezetőben. Második jellemzőként említhetjük Simonyi Zsigmond tárgyismeretét. Szinte egyedülálló a magyar nyelvtanirodalomban, hogy a szerző milyen hatalmas nyelvi anyagból vonta le következtetéseit. Simonyi Zsigmond tudatos adatföltáró. A nyelvi konkrétumok egész hálózatának, rendszerének feltárásán keresztül jut el a tudományos absztrakcióhoz. A magyar nyelvtörténet forrásait korát messze meghaladó korszerűséggel szemlélte és kezelte. A Tüzetes magyar nyelvtan adja a magyar nyelvtörténeti irodalomban az első nagyszabású példáját a szinkrón nyelvi anyag diakrón felhasználásának. Simonyi Zsigmond komoly nagyrabecsüléssel fordult a tudománytörténeti előzmények felé. Ismeri és hasznosítja Révai Miklós, Verseghy Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Gelei Katona István és Sylvester János nyelvtanírói érdemeit. A Tüzetes magyar nyelvtan alaktani része átfogja a történeti alaktan minden számításba jöhető fő területét: a tövek, az összetételek, a képzés és a ragozás problematikáját. A mű első részét a 180 oldal terjedelmű Hangtan-t Balassa József írta. A mű azért is válhatott hosszú időn keresztül használt és kedvelt kézikönyvvé, mert felépítése logikus, a használó könnyen és gyorsan el tud igazodni benne, minden lényegeset rendszeresen és pontosan megtalál benne.

Dr. Kis-Erős Ferenc - A ​magyar nyelv rendszeresen vizsgálva
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentkatolnai Bálint Gábor - Kazáni-tatár ​nyelvtan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.