Ajax-loader

'rovásírás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Forrai Sándor - Az ​írás bölcsője és a magyar rovásírás
A ​szerző e tanulmányában határozottan leszögezi, hogy ősi írásunk is része annak az írásrendszernek , amely a mezopotámiai sumer és az egyiptomi képírásból fejlődött. Az utóbbival való rokonságra az úgynevezett bogárjeleket hozza fel bizonyítékként. Az ókrétai, mínoszi szótagírással és a négyezer évvel ezelőtti kínai írással is talál kapcsolatot. Fejezetet szentel a magyar rovásírás rövidítési rendszere és gyorsírás hasonlatosságainak , megismertetve bennünket egyúttal a gyorsírás történetével és jeles személyiségeivel.

Nemere István - A ​rovásírás története
A ​könyv bizonyára nagy vihart arat majd. A szerző, mint már oly sokszor, most is sokkoló megállapításokra jut, miután megismerteti az olvasót az ősi magyar (székely) rovásírás történetével. Nem csak a régmúlton elmélkedik, hanem egészen a mai napig követi ezt az írást. Eleve kétségbe vonja a rovás mai - nem túl nagy - táborának hiedelmét-állítását, hogy a magyarok az ősi időkben mind tudtak írni-olvasni, és a rovásírás az ősmagyar harcosoknak (mindnek, kivétel nélkül!) éppen úgy a kisujjában volt, mint a főző-varró háziasszonyoknak... Keményen vitába száll nemcsak ezzel, de más hasonló állításokkal is, amelyeket egyszerűen légből kapottnak,szép ősi ábrándnak nevez. A felhőkben szálló rajongókat lehozza a földre, miközben elismeri ugyan a rovásírás egykori hasznát, különösen a számrovásét. Viszont megbírálja azokat, akik a rovásírást különféle vélt vagy valós okokból elvitték a politikai paletta egyik végébe, és ma is ott tartják. Ezzel azt a benyomást keltik, mintha a rovásírás részese lenne a politikának - holott csak annak túsza...

Varga Géza - A ​székely rovásírás eredete
A ​jelen kötet (a kutatók utóbbi években megváltozott álláspontjának ismertetésével) dokumentálja az akadémikus "tudomány"-nak a székely rovásírás eredetével kapcsolatos megdöbbentő tanácstalanságát. Bizonyítja, hogy a székely rovásírás kőkori világmodellek jelkészletéből származik. Azaz a székely rovásírás e közös gyökerek miatt áll rokonságszerű kapcsolatban Eurázsia legősibb írásaival s amerikai indián szimbólumokkal. A hunok által is használt írás a Földközi-tenger keleti medencéjének környezetében használt legősibb lineáris írások képviselője; gyökerei több, mint tízezer évesek

Friedrich Klára - Rovásírás ​tankönyv és szakköri ötlettár
"A ​rovásírásról tartott előadások során folyamatosan felmerül az igény felnőttek, szülők, gyermekek részéről újabb gyakorlófüzet iránt. Cserkészvezetők, rovásírás oktatók is megkerestek, érdeklődtek, milyen ötletekkel lehetne színesebbé tenni a szakköri foglalkozásokat. Az első két gyakorló füzet kiadása óta szerzett tapasztalataim megerősítettek abban, hogy legkorábban a negyedik osztály elejétől kezdjük a rovásírás oktatását. Ennek oka nem a rovásírás nehézségében keresendő, hanem a nyelvünktől idegen elemeket tartalmazó, nehézkes, latin betűs írás kis- és nagybetűs, írott és nyomtatott változataiban. A rovásírás, mint a magyarok őseinek írása, nyelvünkkel együtt fejlődött, tehát minden hangjára volt és van benne jel. A 10-11. században át kellett térnünk a fejletlenebb latin betűs írásra, amellyel magyar nyelvünk 13 hangját nem lehetett lejegyezni (Ty, Gy, Ny, Ly, Sz, Zs, Cs, J, K, Á, É, Ö, Ü). Csak a 19. század közepére alakult ki úgy-ahogy ezen hangjaink leírása. A rovásírás szellemisége és oktatói nem vállalhatják fel, hogy a befolyásolható közvélemény őket okolja a latin betűs írás-olvasás zavaraiért. A harmadik osztály elvégzése után már a legrosszabb indulattal sem állíthatja senki, hogy a gyermek a rovásírás oktatása miatt nem sajátította el rendesen a latin betűs írás-olvasást. (Csak zárójelben szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor a nyelvünktől és lelkünktől teljesen idegen orosz, cirill betűket kellett negyven évig tanulnunk, senki sem aggódott az illetékesek közül, mennyire zavarja a latin betűs oktatást és milyen megterhelést jelent a kis gyermekek számára.) A rovásírás a világ legelső írásrendszerei közé tartozik, őseinkkel együtt itt a Kárpát-medencében született. Legalább 8.000 éves, mert ebből a korból már kialakult megjelenési formát igazoló leleteink vannak. Itt szeretném cáfolni azt a téves állítást, hogy az első könyveket a nyugati térítő papok hozták hazánkba. Jóval a növényi rostokból készült papír feltalálása előtt (Kína, i.e. 2. század), őseink már juhbőrből készült pergamenlapokból állították össze könyveiket, amelyek borítója az erősebb disznóbőrből készült. A pergamen a legnemesebb íráshordozók közé tartozik, fontos oklevelek, kódexek, Mátyás király Corvinái pergamenre íródtak. A pergamen feltalálói szkíta őseink voltak. A rovásbotokra csupán rövid üzeneteket, feljegyzéseket, emlékeztetőket róttak. A rovásírás ésszerű, egyszerű, 5-6 szakköri foglalkozás alatt megtanulható. Fejleszti az intelligenciát, azaz értelmességet, a képzelőerőt, gyermek és felnőtt ismereteit, személyiségét egyaránt gazdagítja. Tanári munkám során sajnálattal tapasztalom a magyar szókincs fogyását, az idegen szavak térnyerését. A füzet egyik célja ennek lehetőség szerint gátat vetni. Betűinket Forrai Sándor tanár, rovásírás kutató válogatta hiteles nyelvemlékekből. A betűtanulás sorrendjét jómagam állítottam össze több éves tanítási gyakorlat alapján.

Marton Veronika - A ​somogyi rovástábla és a táltos kövek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerő János - Évezredek ​üzenete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gábor Emese - Rovásírás ​gyermekeknek
Hogyan ​adhatnánk át gyermekeinknek egy olyan értékes tudást, melyet mi sem kaptunk meg? A saját nyelvi jelrendszerünk megtanításával... Az oldalak sorrendjének megtartása megkönnyíti a tanulást, mert az egymás után következő szavakban bizonyos jelek ismétlődnek. A könyv végén található ABC-t csak akkor lapozza fel, ha végképp megakad a tanulásban

Varga Géza - A ​magyarság jelképei
Világunk ​tele van vallásos jellegű szimbólumokkal és hieroglifákkal írt üzenetekkel, amelyet a kőkorszak óta őriznek az egymást váltó nemzedékek. Egy ősi preírás mutatványai ezek, amelyeket már alig értünk. Abból a korból, amikor az istenek még közöttünk jártak, s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Isteni üzeneteket hordoznak a magyarság jelképei is, amelyek a székely rovásjelek segítségével megérthetők, vagy éppen olvashatók. Jelképeink kitűzése ma is az emberfölötti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy újra szentté váljon talpunk alatt a föld, s igazzá a rajta élő ember. A könyv fél év alatt a harmadik kiadásban jelenik meg - a kulturális kormányzat, a liberális média és könyvkereskedelem bojkottja ellenére.

Covers_406768
3

Ismeretlen szerző - Bronzkori ​magyar írásbeliség
Miért ​emlékeztetnek a székely rovásbetűk etruszk, egyiptomi, hettita, kínai stb. írásjelekre? Véletlen egyezésről, vagy genetikus kapcsolatról van-e szó? A kötet tanulmányai cáfolják a székely rovásírás türk eredetéről eddig tanítottakat. Rovásírásunk betűi egykor vallásos jelentőségű fogalomjelek voltak. Jelkészlete ma is tartalmaz hieroglif jellegű szó- és szótagjeleket. Kialakulásukra legkésőbb a bronzkorban kerülhetett sor. A kötet megjelenése után a kutatók sora változtatta meg korábbi álláspontját: beismerve, hogy a székely írás eredetéről az akadémikus tudomány semmit sem tud mondani.

Szondi Miklós - Róni ​tanulok
Tanítókönyv ​ősi írásunk megtanulásához. Rovásbetűink rajzos bemutatása mellett hat lecke keretében lehet tevékenyen elsajátítani a rovástudást. Az alapszinten túlmenően azoknak is kínál lehetőséget, akik haladó szintre szeretnének jutni. Több rovásemlékünk bemutatására is sor kerül külön fejezetben.

Színia - Dob-Szer-Da
Miről ​szól ez a könyv? Azokról a kulcsokról, amelyek a Teremtés kódjait hordozzák, és amelyekről már majdnem teljesen megfeledkeztünk: a magyar rovásírásról, tehát a rovásbetűk és a Teremtés folyamatának csodálatos kapcsolatáról. Továbbá a magyar mágikus hagyományról, arról, hogy mit jelent magyarul Krisztus Keresztje, valamint az egyetemes jelképek magyar rovásjelekből megfejthető jelentéséről. Felfedezzük, hogy akár keleten, akár nyugaton keressük a választ életünk nagy kérdéseire, csalódni fogunk, mert a megoldás saját nyelvünkben, ősi írásunkban, hagyományainkban rejlik: bennünk él és magyar.

Covers_125010
Történelmünkhöz ​magyarul Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Történelmünkhöz ​magyarul
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fűr Zoltán - A ​magyar rovásírás ABC-s könyve
_"mégis ​mindenkor becsületére vált bármely nemzetnek, ha az tulajdon írásával élt és annak hasznát vette"_

Forrai Sándor - A ​magyar rovásírás elsajátítása
Könyvünknek ​az a célja, hogy az érdeklődők megismerkedjenek ősi magyar rovásírásunkkal és annak irodalmával. A tanulás folyamán tapasztalják majd, hogy a magyarságnak egy olyan ősi írása volt, amely annyira hozzátartozik nyelvünkhöz, mintha csak együtt keletkeztek volna. Sajnálatos, hogy ez az ősi kultúrkincse a magyarságnak még napjainkban is alig ismert, annak ellenére, hogy máig sem halt ki teljesen. Ennek bizonyítéka, hogy az 1976-ban megrendezett első, és az 1985-ben megrendezett második magyar rovásírás-kiállítás vendégkönyvébe számos beírás rovásírással, sőt rövidítéses rovásírással történt. Sokan kifogásolták, hogy iskoláinkban miért nem tanítják ősi írásunkat, mint nemzeti műveltségünknek egyik bizonyítékát. A magyar nyelv törvényeire felépült rövidítési rendszere pedig elősegíti a logikai gondolkodást mint gyorsírásunk is. Amit tehát elődeink megőriztek a mának, azt nekünk nem elherdálni, hanem a jövő nemzedékeinek tovább kell adnunk. Ha más népnek volna ilyen ősi írásbelisége, a fél világon ismertté vált volna.

Temesvári Gabilla Katul - Rovás-javas
Az ​ősi székely-magyar rovás megismertetése végett született ez a könyvecske. Igyekeztem szórakoztató formába önteni a tudnivalókat, lehet vele játzseni minden korosztálynak, sőt jóskártyaként is használhatják. A könyv vér fűzött kártyákat vágja ki, így érdekes, sokoldalúan használható jóskártya-készlethez juthat. Az egyes rovásjelekhez apró epizódokat fűztem a magyar mitológiából, régi szokásokból.

Friedrich Klára - Rovásírás-gyakorlatok ​nem csak gyerekeknek
A ​rovásírás legrégibb és legértékesebb nemzeti kincsünk. Rovásírásos emlékeink vannak 6500 évvel ezelőttről- Y köznép is ismerte és használta olyan korban, amikor más országoknak még az uralkodói sem tudtak írni és olvasni. István király alatt a latin betűs írás bevezetése háttérbe szorította, csaknem elfelejtődött. Tanuljunk meg ismét és másoknak is tanítsuk meg, mert régi dicsőségünk bizonyítéka.

Sebestyén Gyula - Rovás ​és rovásírás
Sebestyén ​Gyula (1864–1946) Rovás és rovásírás című könyve először 1909-ben jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában. A nagy tekintélynek örvendő szerzőt összefoglaló műve megírására a Magyar Nemzeti Múzeum kérte fel azután, hogy a XX. század elején országos méretűre duzzadt az a botrány, amely „egy Tar Mihálynak nevezett földműves” által hamisított rovásírásos felirat körül robbant ki. A botrányt követően sokan még az igazi rovásírásos emlékek valódiságát is kétségbe vonták. Sebestyén Gyula közel százéves munkája tudományos alapossággal mutatja be, miként használták széles körben a rovást számok és tulajdonjegyek rögzítésére. Nyomon követi a honfoglalástól a legújabb időkig használatos magyar rovásírás emlékeit, bizonyítva ezzel a rovás és a rovásírás ősi voltát. A könyvet 145 ábra teszi szemléletessé. A Tinta Könyvkiadó azzal a szándékkal adja közre reprint kiadásban a Mesterművek sorozat negyedik köteteként a könyvet, hogy kultúránk e becses kincsét mind többen megismerhessék. _Mesterművek_ sorozat tagja

Juhász Zsolt - A ​magyar nyelv mint útikönyv az élet nevű túrához II.
Elindulunk ​tisztán, telve hittel, bizalommal... Szeretjük az életet, és az élet is szeret minket... Szeretjük a környezetünket, és a környezetünk is szeret minket... Aztán ahogy múlnak az évek valami megváltozik... Akik létrehozták valaha ezt a nyelvet és a hozzá tartozó írást, amit ma rovásírásnak nevezünk, azoknak konkrét céljaik voltak. Ahogy nem húztak egyetlen vonalat sem, úgy nem mondtak ki egy hangot sem véletlenül. Az egyetlen és eredeti céljuk, az emlékezet fenntartása volt. - Hogy emlékezzünk arra, hogy miért is jöttünk valójában erre a világra. A modern emberek nagy részében rejlő zavarodottság és frusztráció pont abból fakad, hogy elvesztették a kapcsolatot az eredeti céljaikkal. Ha valakinek élő a kapcsolata az eredeti céljaival, - amit felvállalt mielőtt leszületett az anyagi világba, - az harmóniában él az egész létezéssel. Ezért előbb utóbb benne, és körülötte is harmónia lesz. Sajnos a fátyol viszont, ami ránk ereszkedik amikor megszületünk az anyagi világba, az nagyon erős és nagyon hamar képes elhomályosítani az eredeti célt, – s ha ez elveszik, akkor jön a tévelygés. A tévelygés zavarodottságot szül, a zavarodottság frusztrációt, a frusztráció pedig cinizmust és gonoszságot... ...És ha az emberek nem tudják magukat BECS-ÜLNI, elkezdenek mások MEG-BECS-ÜLÉSÉÉRT sóvárogni...

Forrai Sándor - Az ​ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig
Ez ​a könyv ősi magyar rovásunkat tárgyalja, mely a magyar nép egyik legértékesebb kultúrkincse. Amit elődeink ránkhagytak, becsüljük meg méltóképpen a jövő nemzedék számára.

Kovácsné Szilvási Éva - Kerek ​a világ - rovással
Mitől ​csavaros a magyar észjárás? Ez a könyv bepillantást nyújt az ősi magyarok gondolkodásmódjába, egy csokorba gyűjti őseink bölcsességeit, miközben megpróbálja megfejteni, hogy ehhez hogyan kapcsolódik a rovás. A rovásírás használata a jobb agyféltekés gondolkodást erősíti, így teszi teljesebbé és jobbá mindannyiunk életét. Párhuzamosan van megírva latin betűkkel és rovásjelekkel. Miért érdemes megismerni a rovásírást? - Őseink tudását őrzi - Agyserkentő, memóriafejlesztő hatása van - Tartalmas időtöltés, érdekes titkosírás A könyv mindezekről bőséges ismeretanyaggal szolgál.

Horváth István - A ​rovásírás ábécéje
"Naggyá, ​erőssé csak azok a fák nőhetnek, melyek a talajba mélyen és szélesen növesztik gyökereiket, hogy onnan gyűjtsék össze a viharokkal dacoló, értékes, törzset alkotó tápanyagokat. Igazán elmélyült tudattal, erős magyar öntudattal csak olyan emberek rendelkezhetnek, akik ismerik nemzeti kultúrájukat, és büszkén vállalják vele a múlt értékeit" - írja a szerző előszavában. Horváth Istvánt A rovásírás ábécéje című könyve megírásakor az az elv vezérelte, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt megismerjék eleink ősi írásmódját. Aki elolvassa, nemcsak a rovásírás és -olvasás- technikáját sajátíthatja el belőle, hanem gazdagíthatja szókincsét olyan feledésbe merülő, nyelvünkből lassan kivesző szavakkal, mint a sukk, rosta, véka, tiloló, cserény, stb. A rovásjelek megtanulását Horváth Antal versei és Tombor Balázs rajzai segítik. A rovásírás ábécéje című könyvet ajánljuk nagyszülők, szülők, gyerekek és pedagógusok figyelmébe.

Dr. Hosszú Gábor - Rumi Tamás - Sipos László - Az ​élő rovás
A ​könyv a székely-magyar rovás 2008. október 4-i gödöllői tanácskozással elindult egységesítéséről szól, időszerű kérdésekkel és válaszokkal. Tartalmazza az egységes szabványt, a korszerű használat mintáit, példátlan történelmi emléktárat, 46 nyelvű előszót (magyar rekord) és nagyon sok más érdekességet.

Szőke Lajos - Az ​emberiség égi eredetű ABC jelrendszere
A ​legendák szerint, amikor tibeti szerzetesek közös akarattal egy-egy hangot próbáltak minél hosszabb ideig életben tartani, a kolostoruk felett vibrálva világítani kezdett az "éter", s hatalmas méreteket öltve megjelent az adott hang fényalakja. Az ilyen fényalakkal megáldott, tiszta hangzás válhat csak képessé arra, hogy érintés nélkül tonnás köveket emeljen magasba, vagy lerombolja Jerikó falait.

Friedrich Klára - Hajnalkövek
Édesapám ​a következőt írta az emlékkönyvembe: ,,Minden nap tégy valamit, bármilyen apróságot, önmagadért, a családodért, a hazádért és a Föld nevű bolygóért, amelyen élsz. De ha minden évben elültetsz egy fát, vagy megmentesz négy fát a kivágástól, azzal is sokat teszel önmagadért, a családodért, a hazádért, és a Földért."

Rumi Tamás - Sipos László - Rovás ​alapismeretek
A ​magyarság és az egész emberiség egyetemes kulturális örökségének részét képező székely-magyar rovás kialakulásától kezdve a mai napig folyamatos használatban maradt a magyar nyelvterület majd minden szegletében. Bár nemzeti írásunk történetében az elmúlt ezer esztendő viszontagságos és akadályokkal tűzdelt volt, az elmúlt két évtizedben a rovás megállíthatatlan fejlődésnek indult. Ezért a székely-magyar rovás további kutatása és használatának elterjedése egyre inkább a magyar szellemi megújulás egyik legfontosabb alapelemévé válik, s a Kárpát-medence ma már százezres nagyságrendűre becsült, a rovást ismerő és szerető közönsége gyorsuló ütemben növekszik. Bár a rovásjelek megtanulása csak néhány órát vesz igénybe és nemzeti írásunk önállóan is elsajátítható, a sikeres tanulásban remél segíteni ez a rovás alapelveivel, az írás módjával, a történeti emlékekkel ás más hasznos, érdekes tudnivalóval kiegészített olvasmányos alapismereti könyv.

Friedrich Klára - Szakács Gábor - Kárpát-medencei ​birtoklevelünk, a rovásírás
Amikor ​elkezdtük egyre mélyebbre ásni magunkat a rovásírásról szóló művekbe és ebből következően őstörténetünkbe, egy csodálatosan rejtelmes világ tárult fel előttünk. Egyúttal azt is látnunk és tapasztalnunk kellett, hogy ősi műveltségünk bizonyítékának megőrzése és átadása milyen akadályokba ütközött a múltban és ütközik ma is. Olvasmányainkból személyesen is megismertünk olyan óriási tudású, tántoríthatatlanul hazaszerető, ezért nélkülözést, mellőzést vállaló, múltban élt és ma is élő személyeket, akiket alattomos erők kiszorítottak és kiszorítanak a köztudatból, a lexikonokból, nem adnak lehetőséget az ifjúságnak megismerésükre. Miért? - tesszük fel a kérdést és keressük választ arra, hogy hivatalos állami szinten miért nem büszkék az illetékesek arra, hogy a mienk, magyaroké a világ egyik legrégibb írása, sőt talán éppen ez az a forrás, amelyből minden más nép merített írásrendszere kialakításakor. Szomorúan tapasztaltuk, hogy ezen a területen is jól meg lehet élni a zavarkeltésből, káoszteremésből. Különösen hatékony eszköze ennek az internet, a világháló, hiszen a fiatal korosztály többnyire innen meríti ismeretanyagát. Egyre kevesebben veszik a fáradtságot, hogy hónapokig, netán évekig búvárkodjanak a könyvtárakban, hogy el tudják választani a tiszta búzát az ocsútól, hanem megeszik a készen kapott zöldséget. Az interneten terjed a rovásírás hagyományainak lerombolása azzal, hogy a balról - jobbra való írást szorgalmazzák, a rovásírás gyökereinek kitépése azzal, hogy azt hirdetik, csak a XIII. századból származnak első emlékeink. Most, amikor a politikai tervek szerint Magyarországot egy olyan akolba igyekeznek terelni, amelyben eltűnnek az egyes nemzetek sajátosságai, minden meglévő és leendő tagállam azon igyekszik, hogy azonosságát megőrizze. Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük ősvallásunkat, a Boldogasszonyba vetett hitünket, ne feledjük a hon(vissza)foglalás előtti őstörténetünket és végül, de nem utolsósorban, ne feledjük - tanuljuk, ápoljuk és terjesszük szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, Kárpát-medencei birtoklevelünket - a rovásírást. Szakács Gábor

Ráduly János - Tanuljunk ​könnyen rovásírni
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Klára - Szakács Gábor - Tászok-tetőtől ​a bosnyák piramisokig
A ​számítógépek világában az ember hajlamos azt gondolni, hogy könyvekre egyre kevésbé van szükség, hiszen ma már az elektromos könyvtárak is meglátogathatók a világháló segítségével. Hogy ezek ellenére mégis kitartunk mellette, annak egyik oka az a felismerés, hogy a könyv nélküli lakás rideg, embertelen. Kérem a Tisztelt Olvasót, tegyen egy próbát és azonnal érezni fogja az ilyen otthon jeges fuvallatát. De ugyanilyen rideg, gyökértelen és magányos az életünk, ha nem vállaljuk fel elődeink ránk hagyott műveltségét, a rovásírást. A Forrai Sándor Rovásíró Kör célja ennek megfelelően, hogy minden magyar legalább a nevét le tudja írni ezekkel a betűkkel. Eközben nem feledkezhetünk meg Isten által kijelölt feladatunkról, a tudás továbbadásáról, lehetőleg a fiatalabb korosztály számára, hogy megfelelő ismeretekkel felvértezve ne lehessen játékszere a hamis prófétáknak, téveszméknek, amelyekről e kötetben is szó lesz. Tudatosítanunk kell a nemzeti szellemiség felvállalóiban, hogy a rovásírás ismerete és a hozzá kapcsolódó történelmi háttér nélkül szinte hiábavalónak tűnik minden küzdelem az Igazságért, hogy a magyarság megmaradása javarészt ettől a tudástól függ. Legalább ennyire fontos, hogy eljussunk a már ismert rovásemlékek színhelyére, ahol megérezhetjük a múlt és őseink üzenetét, de még izgalmasabb, ha magunk fedezünk fel új rovásemlékeket. Ettől a felemelő élménytől fosztja meg magát az, aki a felfedezések helyett dolgozószobájában csupán a régi könyvekben megjelent emlékek egy-egy betűjének (újra) értelmezésével tölti idejét. Pedig van mit felfedezni a Tászok-tetőtől a rovásjeles bosnyák piramisig. Erről tanúskodnak e könyv lapjai. Szakács Gábor

Zomoráné Cseh Márta - A ​székely-magyar rovás rövidítési rendszere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sándor Klára - A ​székely írás reneszánsza
Mi ​köti össze a könyvimádó morva nemesifjút, a reneszánsz udvar megrendelésére krónikát szerző hivatalnokot, Isten szegénykéit meg a zseniális tudós és egyben kém talján grófot? Hogy jön a képbe a román származású, de magyarul és latinul író orgonaépítő és nyomdász szerzetes? Kevesen gondolnák: a székely írás iránti érdeklődés a közös bennük. És ez csak kis része a székely írás művelődéstörténetét jellemző sokszínűségnek. A magyar hunhagyomány és a székely írás átfogó bemutatása után (Nyelvrokonság és hunhagyomány, 2011 és A székely írás nyomában, 2014) a szerző azt kutatja, mit árul el a székely írás kultuszáról az írás két legkorábbi, nem székelyföldi templomban talált emléke: egy Nikolsburgban föllelt ábécé és egy Bolognából előkerült naptár. Helyszínelés Mátyás palotájában és a szárhegyi ferences kolostorban, s közben az is kiderül: a filológia valójában nyomozás, rejtvényfejtés és puzzle játék egyszerre, kincsek után pedig nemcsak egzotikus vidékeken kutathatunk, hanem a könyvtárban is.

Friedrich Klára - Roga ​királyfi
...valamikor ​régen Tündérek laktak a Kárpát-medencében. Itt volt Tündérország. Nem volt ennél szebb hely a Földön. A Tündérek a magyarok ősapái, ősanyái voltak. Ők tanították meg a Föld lakóit növényeket termeszteni, állatokat tenyészteni, szerszámokat készíteni, ruhát varrni, házat építeni, olvasni, írni, zenélni... Vigyáztak a fákra, madarakra, a folyókra. De nem mindenki volt hálás ezért. A rossz emberek kivágták a fákat, kiirtották a madarakat, megmérgezték a folyók vizeit, fegyvereket, autókat, repülőgépeket, televíziókat gyártottak, bevásárlóközpontokat építettek. A Föld zajos lett, tiszta levegő helyett az autók és repülők kipufogógázát lélegezték be, háborúktól szenvedtek az emberek. A Tündérek elmenekültek a Földről. A ti feladatotok gyerekek, hogy fákat ültessetek az autó-, repülőgép-, fegyver- és televíziógyárak helyére. Akkor visszajönnek majd a Tündérek és a Kárpát-medence ismét Tündérország lesz... Friedrich Klára

Koricsánszky Attila - A ​napút ábécéje
Mindenki ​emlékszik gyermekkorából az ősi magyar égtájmeghatározó mondókára: 'előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél'. A nap pályája tehát jobbról balra halad, s nem történhet ez másképpen a Napút ábécéjének a sorvezetésében sem.

Kollekciók