Ajax-loader

'orosz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Nagy ​tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve "csak írónak", semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."

Hadrovics László - Gáldi László - Magyar-orosz ​szótár
Magyar-orosz ​kisszótár, több mint 22 000 címszót és kb. 4000 szószerkezetet tartalmaz.

Konsztantyin Szimonov - Nappalok ​és éjszakák
Konsztantyin ​Mihajlovics Szimonovnak 1944-ben jelent meg a Nappalok és éjszakák című első nagyobb lélegzetű regénye, amelyben dokumentális hűséggel követve egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét, elsőként tudta érzékeltetni a sztálingrádi csata sorsdöntő napjainak feszültségét. A mű keletkezésének körülményeiről írja: "A Nappalok és éjszakák-at nem mindjárt prózában gondoltam el, először egy nagy elbeszélő költeményre gondoltam. Poémát akartam írni Sztálingrádról, emberekkel és képekkel, amelyeket láttam és átéltem. És csak azután kezdett kristályosodni az az érzés, hogy nem, ez nem fér bele egy poémába..." Szimonov stílusa az orosz realisták hagyományait követi, népszerűségének könnyed, fordulatos nyelve mellett az igazság szenvedélyes keresése és bátor kimondása is egyik alapforrása.

Borito
elérhető
0

Marina Popovics - UFO
Robban ​az UFO-Glasznoszty! Marina Popovics, volt repülő ezredes, Oroszország főufósa kipakol! Az UFO-k léteznek! Az oroszok "lekoppintották" az UFO-k hajtóművét! A hajtóművet felkínálták a nyugatnak közös gyártásra! Itt az UFO-korszak...!!!

Kelepce
elérhető
0

Nyikolaj Leonov - Kelepce
"A ​férj tudja, hogy rabsága nem titok senki előtt, megtalálja felesége holttestét, azonnal felméri, hogy a gyanú ráterelődik, elmenekül. A néma gyűlöletet tápláló "beosztott" a halott háziasszony láttán hasonló következtetésre jut, ő is elmenekül, de visszatér, mert nem képes legyűrni a kíváncsiságát. A lánynak még nála is szegényesebb a fantáziája, amikor felfedezi a holttestet, nem ijed meg a gyanúsítástól, mert ő az egyetlen, akinek el sem jutott a tudatáig, hogy ő is csak rabszolga. Végül is riadóztatja a többieket. Látja, hogy a másik háromnak a haláleset nem jött rosszul, és ennek a véleményének hangot is ad. Sokat tud, ismer minden piszkos ügyet... Ha nem tévedek, akkor a gyilkos itt ül velem szemben" - így elmélkedik a felügyelő, és legszívesebben letartóztatná a volt olimpiai bajnokot, az áldozat szeretőjét. Még szerencse, hogy a rekkenő hőség visszafogja reflexeit, mert a pofon egyszerűnek ígérkező ügy megoldása igencsak bonyolult."

V. Vlagyimirov - L. Szuszlov - Az ​Abwehr ügynöke
Hosszú ​évek, sőt évtizedek is eltelnek, amíg a láthatatlan front, a hírszerzés egy-egy hőse előlép a névtelenség homályából. Rájuk, hírszerzőkre is illenek Julius Fučik szavai: "Egy napon ama múlt lesz, nagy időkről fognak beszélni, névtelen hősökről, akik történelmet csináltak. Szeretném, ha tudnátok: ezek a hősök nem voltak névtelenek. Emberek voltak, akiknek volt nevük, volt arcuk, voltak vágyaik és reményeik." Ha most elővennénk hősünknek a szovjet elhárításnál levő személyi lapját, ezt olvashatnánk rajta: Mokij Gyemjanovics Karascsenko, csekista főhadnagy. A háború első napjaiban német fogságba esett. Az Abwehr beszervezte hírszerzőjének. Amikor első ízben átdobták a fronton, jelentkezett a szovjet elhárításnál, értékes adatokat vitt magával. Előléptették századossá és feladattal visszaküldték a németekhez. Megbízatása kiváló teljesítéséért két magas kitüntetést kapott. A németeknél lévő személyi lapján pedig ezt találnánk: Nyikulij Nyikolaj Konsztantyinovics, a Vörös Hadsereg egykori századosa, az Abwehr egyik legügyesebb, leghasználhatóbb ügynöke. Feladatai kiváló teljesítéséért megkapta a "Bronzérem kardokkal" kitüntetést. A szerzők a tényekhez szigorúan ragaszkodva írták meg a ma is élő Karascsenko tetteinek krónikáját, amely izgalmasságban, fordulatoságban felveszi a versenyt a fantázia szülte kémregényekkel.

Covers_138660
elérhető
1

Lukács György - Lenin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel_b%c3%a9la_gorkij
elérhető
0

Lengyel Béla - Gorkij
Tartalom Kérdések ​(Bevezető) Gyökerek Gyermekkorom Emberek között Az én egyetemeim Író születik "A jövőnek zengek himnuszokat" Magányosan Az újságíró Költemények prózában Életképek Allegóriák Az első nagy sikerek Mezítlábasok Tévedés Ars poetica Kritika és önvizsgálat A nagyepika felé A színpad erejével Kispolgárok Éjjeli menedékhely Himnusz az emberről Az Ember Lázadóból forradalmár A véres vasárnap Levél Tolsztojnak Jegyzetek a nyárspolgárságról Pillanatképek 1905-ről Drámák az értelmiségről Nyaralók A nap fiai Barbárok Emigrációban Az utazó forradalmár Amerikában Az anya Ellenségek Marxista kritikusai Olaszországi évek Capri szigetén Az "istenépítők" Az egyéniség pusztulása Újabb regények Mesék Itáliáról Orosz mesék - Orosz földön Előjáték az önéletíráshoz Újabb színművek Újra itthon A háború és az előítéletek ellen A fiatalokért Viharban Vitája Leninnel A kultúráért és az írókért Az arcképfestő Csehovról Tolsztojról Leninről A többi portré Ismét külföldön A fiatalok tanítója Az "új Gorkij" Különös sorsok írója Gyilkosok és csótányok Lószúnyog Rendkívüli történetek Művészi újjászületés Az Artamonovok Az utolsó évek A nép nevelője Publicisztika Az irodalomról Az irodalompolitika Az utolsó elbeszélések Az utolsó színművek Klim Szamgin élete A tükörember Klim ellenfelei A szintézis Lázadó és álmodozó (Összegezés) Írók Gorkijról Életrajzi adatok Felhasznált irodalom

Hegedüs Józsefné - Számely Béláné - Добрые ​клоуны (Jóságos bohócok)
Jefim ​és Jemelján, a két jóságos bohóc mindig segít. Az Iskolatelevízió színes filmsorozatában főleg a hatodik Zinának, Szergejnek és Makszimnak, de mindenki másnak is, aki önhibáján kívül bajba kerül. Segít előkeríteni az eltűnt kiskutyát, visszaszerezni a könnyelműen elcserélt kabalababákat, megnyerni a bajnokságot, és legfőképpen: segít megtanulni oroszul. Méghozzá nem is csak a hatodikosoknak, hanem a fiatalabbaknak is meg nagyobbaknak is, akik végigböngészik a róluk szóló könyvet, nézegetik a benne levő képes szótárat, megoldják az emlékeztető vagy egyszerűen csak tréfás fejtörőket. Jefim és Jemelján lelép a képernyőről, s a könyv lapjain is jó ismerősünkké válik.

Hadrovics László - Gáldi László - Magyar-orosz ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ablak_%e2%80%8ba_tavaszi_t%c3%a9rre
Ablak ​a tavaszi térre Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ablak ​a tavaszi térre
Ennek ​a versgyűjteménynek a címe akár jelkép is lehet: tavaszi térre - tágas, fiatal költészetre - szeretné magával vonni az olvasó tekintetét. A költők nevei közül néhány magyar fülnek is ismerősen cseng, de nagyobb részük gyűjteményben most jelenik meg először magyar nyelven. Természetesen nem teljességében látjuk itt az új szovjet lírát, hanem változatosságában, amennyire ilyen szűkre szabott terjedelem megengedi. A válogatás és a fordítás a szovjet költészet első számú hazai népszerűsítőjének, Rab Zsuzsának nagyszerű munkáját dicséri.

Georgij Brjancev - A ​kék dosszié
- ​Mindenképpen jó lenne Gotovceva nyomára akadnunk! Borzasztó mennyire kellene nekünk most ez a lány... Tudod, a kék dosszié itt penészedik nálunk, pedig már... - Tudom, sürgetős a dolog -vágott közbe Henrik. - Spekulálgattam rajta, mit lehetne tenni. És volna is egy módja, habár nem éppen biztonságos, de mit csinálhatnánk? - Mi az? Mondjad már! - Egyelőre még nem mondok semmit. Ne is haragudj, Grigorij! - De értsd meg végre, minden perc drága! Nem tehetjük meg. - Jó, jó, mondom. Tudod mi jutott eszembe? Mi lenne például, ha mondjuk, én vinném át ezt a paksamétát? He? Kihasználnám ezt, ni! - megráncigálta magán a porkoláb-zubbonyt. - Én átjutnék vele simán. - No, ezt jól kifundáltad, isten bizony! - élénkült fel egyszerre Csornopjatov. - Csak hát egymagadban nem engedlek ám. Adok melléd valami megbízható kísérőt. Mikor végzel? - Este nyolckor. - Várlak! Okvetlen gyere el! -Ezzel Csornopjatov felállt, és megindult visszafelé a gazzal benőtt udvaron.

Zoja Boguszlavszkaja - Ha ​újra kezdeném
Kórházi ​ágyon fekszik a nagyon tehetséges fiatal fizikus, Szergej Veresztov. Éjjel hozták be súlyos sérüléssel a munkahelyéről, a kutatóintézetből. Felrobbant a berendezés, amellyel kísérleteit végezte. Egyszerű üzemi baleset? Ki a felelős a történtekért? Maga Veresztov? Látszólag igen. Kísérleteit ugyanis titokban végezte, mert az intézet igazgatója egy másik munka befejezéséig megtiltotta ezeknek a kísérleteknek a folytatását. Miért szegte hát meg az utasítást Veresztov? Becsvágyból, fiatalos csakazértisből? Esetleg közrejátszott ebben válságba jutott családi élete, az új szerelem? Ebben a modern kisregényben ezekre a kérdésekre keresi a választ az írónő, illetve keresteti hőseivel. Mert nemcsak a percekre magához térő Veresztov töpreng kínlódva. A kórház folyosóján ott ül Verka, Veresztov felesége, Ánya, a férfi új nagy szerelme és a kutatóintézet igazgatója, a nagytekintélyű tudós. Miközben aggódva lesik a kórterem ajtaját, várják a híreket a sérült állapotáról, önmagukban felidézik a történteket, s mérlegelik saját szerepüket, saját felelősségüket.

Szvák Gyula - Cárok ​és kalandorok
A ​drámai történet kiindulópontja egy rejtélyes haláleset: megölette-e Borisz Godunov 1591 egyik tragikus napján Rettegett Iván legifjabb gyermekét, a kis Dmitrijt, vagy az epileptikus fiúcska sebezte halálra magát késdobálós játék közben? Jó egy évtized múltán mindenesetre színre lép a fiú nevében Griska Otrepjev, az első ál-Dmitrij, sokak szerint egy jó eszű kiugrott szerzetes. A Kremlbe végül is eljutó kalandor „győzhetetlen imperátornak” címezteti magát, de 1606. május 17-ének reggelén Vaszilij Sujszkij, a leendő cár hívei megölik. És szinte hihetetlen, de Bolotnyikov hatalmas népmozgalma után máris felbukkan a második ál-Dmitrij, a „tusinói tolvaj”. Lengyel és svéd zsoldosok, szilaj kozákok és tatár lovasok fenyegetik Moszkvát, sőt a Kremlbe is idegen helyőrség kerül. Az orosz történelem „zavaros időszaka” ez, a _smuta_, amelyből végül egy hús- és halárus, Kuzma Minyin, és egy igencsak szegény herceg, Pozsarszkij vezeti ki a megfáradt, szakadék szélére került országot. A kor hőse mégis Ivan Szuszanyin, akinek alakja legyen bár legenda szülötte, az orosz ember jelképévé magasodott.

Tuomas Kyrö - A ​koldus és a nyúl
Hogyan ​lesz egy román koldus Finnországban előbb celeb, aztán miniszterelnök, ráadásul teljesen akarata ellenére? Hogyan győzhetjük le az orosz maffiát egy sebesült vadnyúl segítségével? Hogyan segíti a finn politikát Jézus Mähönen? Tuomas Kyrö jellegzetesen fanyar északi humorral eleveníti fel és teszi aktuálissá a világszerte ismert A nyúl éve című (szintén finn) kultuszregény kulcsmotívumait. Bevándorlók, nacionalisták, orosz maffiózók, korrupt politikusok az egyik, békét és nyugalmat kereső (kis)polgárok, boldogulni igyekvő nincstelenek és egy rémült nyúl a másik oldalon. A világ már nem az a nyugodt, békés hely, mint egykor volt, ám a dolgok attól még jóra fordulhatnak.

Katya Petrovszkaja - Talán ​Eszter
Katya ​Petrovszkaja a rokonunk. Úgy ír, ahogyan mi írhatnánk, ha nem mulasztottunk el volna odafigyelni szüleink és nagyszüleink meséire. Katya Petrovszkaja könyve azonban nem családtörténetet, nem történelmi regény, mert - mint minden örökös - ő is szokott mulasztani: mégis képes beszámolni a felejtés és az emlékezés tereiben tett utazásairól. Mi közünk van a felmenőinkhez? Mit kezdünk a ránk hagyott történetek örökségével? Egy dédapa, aki süketnéma gyerekek számára alapít intézetet Varsóban. Egy nagybácsi, aki 1932-ben merényletet követ el Moszkvában a német követ ellen. Egy dédanya - talán Eszter? -, aki 1941-ben a megszállt Kijevben egyedül marad az elmenekült család lakásában... Petrovszkaja történeteiben nem csak a múlt, de a jelen is megelevenedik, minden az emlékezés hatalmas kirakós játékának darabkájává válik - úgy, hogy egy percre sem maradhat kétségünk afelől, hogy ezekhez a történetekhez nekünk is mi közünk lehet.

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Ivan Pagyerin - A ​főirányban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szasa Szokolov - Bolondok ​iskolája
Szasa ​Szokolov regénye még a hetvenes évek elején íródott, az USA-ban 1976-ban került kiadásra, az író hazájában pedig csupán 1989-ben látott napvilágot. A szovjet hétköznapok elevenednek meg egy nyaralótelep életén keresztül a történetben, melyet egy kisegítő iskola névtelen, skizofrén tanulója mesél el. A telep és az iskola kisszerűségével, banalitásával szemben igazi szabadságot csak a képzelet jelent, meg a különc mezítlábas földrajztanár, Norvégov a maga különös meséivel és Véta Arkagyevna iránt táplált szerelmével. A varázslatos hangulatú, lírai hangvételű áradó próza fokozza a nyers valóság és a képzelet határán játszódó mű olvasmányosságát - minden irodalomkedvelő olvasónak érdemes ajánlani.

Covers_81847
Teherán, ​Jalta, Potsdam Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Teherán, ​Jalta, Potsdam
„Az ​olvasó e könyvben a három, immár fogalommá vált kormányfői konferencia anyagát kapja kézhez a szovjet gyorsírók feljegyzései nyomán. Sztálin, Roosevelt, Churchill, illetőleg Truman, Attlee és tanácsadóik személyes vitái, rajtuk keresztül a különböző törekvések és elvek összecsapása rendkívüli élményt jelent az olvasó számára, aki a könyv olvasásakor szinte személyes résztvevője lehet a történelemmé vált politikának.”

Szabó Miklós - Orosz-magyar ​/ Magyar-orosz szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V. M. Berezskov - Teherántól ​Potsdamig
Az ​olvasó régóta ismeri és kedveli Berezskov könyveit. Ez a kötete – amit most a történelem iránt érdeklődők figyelmébe ajánlunk – a második világháború 1943-tól 1945-ig terjedő időszakáról szól, amikor a szerző a teheráni konferencia befejezése után a Külügyi Népbiztosság munkatársaként az amerikai referaturán dolgozott. Teherán után folytak a jaltai, majd a potsdami konferencia előkészületei. Gyakoriak voltak a külföldi nagykövetek vagy más magas rangú személyek látogatásai, amelyeken Berezskov a szovjet kormányfő és a külügyminiszter tolmácsaként működött. A szerző ebben a szolgálatban rendkívül értékes megfigyelést gyűjtött és sokféle információval szolgál. Máig hatóan izgalmas könyvben a lengyel kérdés tárgyalásainak ismertetése. A szovjet kormányfő többször kifejtette, hogy Lengyelország kérdése nemcsak becsületbeli ügy, hanem biztonsági kérdés is. "Nemcsak arról van szó – mondta a szovjet kormányfő –, hogy Lengyelország határos országunkkal. A történelem folyamán Lengyelország mindig olyan korridor volt, amelyen az Oroszországra támadó ellenség átvonul."

Földi Pál - Titkos ​diplomácia - Német-orosz kapcsolatok a történelem tükrében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Feliksz Lev - Figyelem ​a fiamat
A ​megfigyelés tárgya egy egészen hétköznapi kisfiú, a könyv írójának Szevka nevű csemetéje. Talán abban különbözik a gyerekek többségétől, hogy szülei nemcsak szeretik, oda is figyelnek rá. Igyekeznek megérteni örömét, bánatát, büszkék a sikereire, nyesegetik a hibáit. Tudják, milyen embert akarnak nevelni belőle. Hibáznak is persze, de hogyan is lehetne elkerülni a gyereknevelés buktatóit? A kisfiú életének apró mozaikkockáiból - az édesapa naplójegyzeteiből - kerekedik ki Szevka felcseperedésének története születésétől iskoláskoráig.

Covers_153386
Hol ​lészen szállásunk Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Hol ​lészen szállásunk
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár tizennegyedik kötetét veheti kezébe az olvasó. Könyvünk - mint korábbi köteteink is - a legfrissebb, legsikeresebb alkotásokból ad válogatást. A folyóiratokból vagy önálló köteteikből már ismert nevek mellett most is találni újakat, még ismeretleneket: ezúttal Ramunas Klimas és Nyikolaj Sztugyenyikin mutatkozik be új szerzőként a napjaink szovjet prózája iránt érdeklődő magyar olvasónak. Kötetünk tematikája tükrözi - már amennyire egy ilyen viszonylag kis terjedelmű válogatásban egyáltalán lehetséges - azt a hol bátorító, a jónak "szurkoló" együttérzéssel, hol elítélő, a gonosznak kijáró haraggal telített, sokrétű írói érdeklődést, mellyel az alkotók a mai kor szovjet emberének bonyolult világát, ellentmondásoktól sem mentes életét, személyi és társadalmi konfliktusait, érdekes élethelyzeteit ábrázolják. Emberi melegséggel, együttérző segítőkészséggel, bölcs humorral találkozunk a könyv lapjain, de önzéssel, irigységgel, önpusztító szenvedéllyel nemkülönben. Válogatásunk hét író hét elbeszélését mutatja be.

V. K. Zseleznyikov - Bocsáss ​meg, Madárijesztő!
Szent ​Johannához méltó lelkierő lakozik a cingár, első pillantásra talán inkább visszataszító kamasz lányban. Gúnyolják: Madárijesztő!... Áruló-e ez a Lenka, vagy csupán barátján akart segíteni? S barátság-e ez a vonzalom, vagy már-már szerelemmé finomul a bántások közepette? Lehetséges-e, hogy ilyen inkvizítori durvasággal viselkedik egy átlagos osztályközösség, csupán mert nem mehetnek el a várva várt kirándulásra? Mind a könyv, mind a belőle készült film nagy nemzetközi sikere egyúttal elégtétel az emberi tisztességnek is.

Covers_441480
Utazás ​Nekeresdországba Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Utazás ​Nekeresdországba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krausz Tamás - A ​cártól a komisszárokig
A ​könyv vérfagyasztó jelenettel indul: néhány előkelő származású férfi meggyilkolja Raszputyint, a züllött papot, aki befolyása alatt tartotta a cári családot, véleményük szerint a németekkel való kiegyezést szorgalmazta az udvarnál. Raszputyin mintegy szimbolizálta a régi cári Oroszország bomlását, amely már rég megérett a "tisztító viharra"... S a vihar bekövetkezett. Krausz Tamás korabeli források és visszaemlékezések alapján tárja elénk az 1917. évi februári forradalom fergeteges napjait, majd azt követően a nyári politikai harcokat. Bemutatja a korabeli pártokat, portrét rajzol a legizgalmasabb személyiségekről. A pártok képviselte tömegek mozgását nyomon követve jut el a végkifejletig, a proletárforradalom győzelméig, melyet a bolsevik vezérkar szervezett meg, irányított, s a munkás- és katonatömegek hajtottak végre forradalmi katonai bizottságaikkal, komisszárjaikkal az élen.

Leonyid Pantyelejev - Karluska ​bűvészmutatványa
Bizonyára ​sok magyar gyerekolvasó emlékszik még A titkos levél című Pantyelejev-kötet nem egy felejthetetlen hősére, kallódó kis csavargóira, a polgárháborús idők, világháborús évek hőssé növő gyerekeire. Az író 75. születésnapja tiszteletére új novellagyűjteményt jelentet meg a Móra Kiadó - benne a régieken kívül eladdig magyarul még nem közölt írásokat is. Pantyelejev szelíd bájjal, jóízű humorral, szeretettel megrajzolt gyermek- és felnőtthősei bizonyára sok szívet meghódítanak. A kötetet Kondor Lajos kedves, találó illusztrációi díszítik.

Jevgenyij Zagorjánszkij - Morphy ​regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_408436
elérhető
0

Ivan Smeljov - A ​pincér
Elegáns ​moszkvai étterem. Minden csupa pompa, előkelőség és ragyogás. Halkan szól a zene. Fekete frakkos pincérek suhannak a dúsan megrakott tálakkal, folyik a pezsgő és a bor, süppedő szőnyeg fogja fel a titkos szeparéba osonó párok lépteinek neszét. Kitűnően szórakozik az úri közönség, könnyű és kellemes szolgálata van itt Jakov Szkorohodovnak: csak figyelmesnek kell lennie, s már hullik is a borravaló. Hogy a vendég igényes, kötekedő vagy pökhendi, hogy a pincér nem is veszi emberszámba - ezt el kell viselni. Szkorohodov pedig mindent megtesz, teljesíti a legszeszélyesebb kívánságokat is, mert a pénzre nagy szüksége van: gyermekeit taníttatja, urat akar faragni belőlük, hogy többre vigyék, mint jómaga. De hiába minden erőfeszítése: fia és lánya a maguk választotta útra lépnek, ő pedig rezignáltan belenyugszik a sors csapásaiba, folytatja a serény munkás életét, megbecsülve azokat az apró örömöket, amiket ez az élet még nyújthat neki... A pincér, Ivan Smeljovnak, a századeleji orosz realista próza jelentős képviselőjének kisregénye 1911-ben látott napvilágot, és nyomban nagy sikert aratott, Oroszország határain túl is. A kötetbe foglalt másik kisregény, Az üdvösség kelyhe a múlt század elején játszódik. Hőse egy nagy tehetségű jobbágy festőművész, aki olthatatlan szerelemre gyullad földesurának fiatal felesége iránt. Az ízig-vérig romantikus hangú mű főhősének sorsán keresztül az író voltaképpen a népben szunnyadó százféle tehetséget, kibontakoztatásuk gazdag lehetőségeit példázza.

Ilja Ehrenburg - Japáni ​jegyzetek
Ehrenburg ​franciásan szellemes stílusban cseveg Japán múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A szovjet író szemével nézi és mutatja be az országot. A titokzatos - Felkelő Nap Birodalma - a mesék köntösébe öltöztetett világ: a gésák, szamurájok és harakirik országa már rég a múlté. A Távol-Kelet "legnyugatibb" országa hatalmas gyáraival, felhőkarcolóival, sok milliós proletariátusával - a hagyományok tisztelete mellett is - a modern valóság lüktető, ellentmondásos életét éli. A hirosimai atombomba robbanása - az emberiség történetének eme szörnyű határköve - Japán népét sújtotta, kitörölhetetlen emléket hagyva. Éppen ezért a japán népnek is legfőbb óhaja a béke és a szabadság. Erről számol be Ehrenburg írása.

Kollekciók