Ajax-loader

'analitikus filozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szécsi Gábor - Tudat, ​nyelv, kommunikáció
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Saul Kripke - Megnevezés ​és szükségszerűség
A ​Megnevezés és szükségszerűség megjelenése sokak szerint a huszadik század második felének egyik legfontosabb filozófiai eseménye volt: Kripke művét sokan a korszak egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) filozófiai műveként tartják számon, amely elsöprő hatást gyakorolt nemcsak a nyelvfilozófiára, de a metafizikára, az ismeretelméletre és az elmefilozófiára is. Kripke kiindulópontja a Frege és Russell neve által fémjelzett elmélet, amely a tulajdonneveket határozott leírásoknak felelteti meg, ezen felül pedig kimondja: az a fregei Sinn egyik feladata, hogy meghatározza a tulajdonnevek referenciáját. A bevett névelméletek részletes kritikája során Kripke elhatárolja a szükségszerűség metafizikai fogalmát az aprioricitás ismeretelméleti fogalmától. Ezáltal újszerű választ adhatunk számos, korábban háttérbe szorított metafizikai kérdésre - például az emberek, dolgok, fajták és az elme természetével kapcsolatos kérdésekre. Az akcidentális és lényegi tulajdonságok megkülönböztetésével kapcsolatos ellenvetések hatástalanná válnak: amennyiben elfogadjuk, hogy például Nixonnak lényegi tulajdonsága, hogy ember, az aranynak pedig az, hogy fém, akkor el kell fogadnunk, hogy léteznek (metafizikailag) szükségszerű a posteriori állítások - jelesül a „Nixon ember” és „az arany az fém”. Kripke szerint a merev jelölők közti azonosságállítások - közöttük például az elme és a test azonossága, már amennyiben elfogadjuk a test és az elme azonosságának tézisét -, valamint a tudományos azonosságok (például „a hő az molekulák mozgása”) szintén a szükségszerű a posteriori igazságok közé tartoznak. Ezek az állítások egy általános ismeretelméleti kérdést is felvetnek, méghozzá az elgondolhatóság és a lehetőség viszonyával kapcsolatban: miért tartjuk elképzelhetőnek, hogy kiderüljön, hogy, az arany az nem is fém, miközben nem lehetséges, hogy ne volna fém? Kripke kötete alapvetően megváltoztatta az analitikus filozófia módszertanát, érvelési stratégiáját, és új irányt adott az elme és a test azonosságát állító tézisek körül folyó vitáknak.

Hans-Georg Gadamer - Igazság ​és módszer
Az ​1960-ban megjelent Igazság és módszer a modern filozófiai hermeneutika alapvető műve, a hatvanas és hetvenes évek talán legnagyobb hatású filozófiai válallkozása. A szerző Hegelt és Heidegget követve, ugyanakkor tőlük el is határolódva dolgozza ki a maga dialogikus megértéselméletét, melynek befolyása ma a társadalomtudományok sok ágában, mindenekelőtt a megértő szociológiában, az esztétikában és az irdodalomtudományban érezhető erősen. Hans-Georg Gadamer 1900. február 11-én született Marburgban. A breslaui, a marburgi és a müncheni egyetemen germanisztikát, művészettörténetet és filozófiát tanult. 1929-ben Martin Heideggernél habilitál. 1933-tól etikát és esztétikát tanít Marburgban. Személyes kapcsolat fűzi a filozófiatörténet több kiemelkedő alakjához: Paul Natorp és Heidegger tanítványa, Nicolai Hartmann barátja. Tagja a művészettörténész Richard Hamann körül kialakult körnek, állandó látogatója azoknak a felolvasásoknak, melyeket Rudolf Bultmanna köre tartott a görög klasszikusokból. 1939-től a lipcsei egyetem tanára, 1946-tól 1947-ig dékánja, majd rektora. 1947 és 1949 között Frankfurt am Mainban tanít, majd 1949-től Karl Jaspers utóda a heidelbergi egyetemen. A nemzetközi elismerést a számos idegen nyelvre - angolra, franciára, olaszra, szerb-horvátra, japánra stb.- lefordított Igazság és módszer hozta meg számára, s a hatvanas évek végétől sorra jelennek meg egyéb munkái Platón dialektikus etikájáról, a hegeli dialektikáról, továbbá kisebb írásainak négykötetes gyűjteménye és Philosophische Lehrjahrae címmel 1977-ben visszaemlékezései. Gadamer több folyóirat és könyvsorozat - Hegelstudien, Kantstudien, Archiv für Begriffsgeschichte, Neue Anthropologie - társkiadója, tagja a szász, a heidelbergi, a darmstadti, az athéni, a római és a bostoni akadémiának. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

Covers_287807
Tények ​és értékek Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Tények ​és értékek
Filozófiai ​könyvkiadásunk mindmáig kevés teret adott a XX. század etikai irodalmának. Válogatásunk ezt a hiányt igyekszik csökkenteni a legnevesebb angolszász etikai szaktekintélyek írásainak felsorakoztatásával, amelyekből világosan kitűnik - a modern polgári etika néhány jellegzetes vonása. Kötetünk egyrészt ennek az etikai irodalomnak a három legfontosabb irányzatát, az intuicionizmust, az emotivizmust és a preskriptivizmust veszi sorra, másrészt megismerteti az olvasót azokkal a központi kérdésekkel, amelyeket az angolszász etikusok különböző nézőpontokból, de elsősorban a három említett irányzat alapján közelítenek meg. Az álláspontok sokfélesége vitákban nyilvánul meg: a szerzők kimutatják egymás fogyatékosságait, vitapartnerük relativizmusát. Ennek az általános relativizmusnak a gyökere abban rejlik, hogy valamennyien szélsőségesen individualista szemszögből, a magánember minden konkrét társadalmi indítéktól elválasztott magáncselekvésein keresztül, a logikai és nyelvelemzés formai eljárásaival mérlegelik az etika amúgy is elvont, hagyományos kérdéseit: a "jó" és a "helyes" fogalmát, a "van" és a "kell" viszonyát stb. Az olvasó, aki megismerkedik megoldásaikkal vagy inkább a megoldások hiányával, szemléletes képet kap e modern etika kiúttalannak tűnő útkereséseiről.

A. C. Grayling - Filozófiai ​kalauz
A ​kötet - mely a londoni egyetem filozófia szakos hallgatói számára kötelező kurzusok anyagát tartalmazza - nemcsak egyetemi tankönyvként használható. Ajánlott mindazoknak, akik a címszavaknál többet szeretnének tudni a filozófiáról. A figyelmes és kitartó Olvasó akkor is képes a megértésére, ha ez az első filozófiakönyv, melyet kézbe vesz. Az egyszerre bevezető, útmutató, összefoglaló mű a filozófia alapvető tartományait térképezi föl. Filozófiai diszciplínák szerint haladva megismertet napjaink fő filozófiai kérdéseivel, a történeti fejezetek pedig a klasszikus görög filozófiát, illetve az újkori filozófia klasszikusait tárgyalják.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája
Schopenhauer ​célja meggyőzni az olvasót arról, hogy az a téma, ami az irodalom valamennyi műfajában nemhogy jelen van, de az egyik legkedveltebb mind a szerzők, mind az olvasók körében, érdemes a filozófiai vizsgálatra. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul 1918-ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, Platner és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor.

R. M. Sainsbury - Paradoxonok
Igazat ​mond-e vagy hazudik, aki ezt állítja: amit most állítok, nem igaz? Ha igazat mond, akkor hazudik, de ha hazudik, akkor pontosan úgy áll a dolog, ahogy mondja – amit mond, ennélfogva igaz. Világos, hogy itt valami probléma van, de korántsem egyértelmű, miként lehet megoldani. Egy paradoxon olyan látszólag elfogadhatatlan konklúzió, amely látszólag elfogadható premisszákból, látszólag elfogadható érvelés alapján következik. A látszatnak mindenképpen csalnia kell, meglehet, a konklúzió igazában nem is olyan abszurd, de az is előfordulhat, hogy a premisszákba, esetleg az érvelés valamely lépésébe csúszott hiba. Az igazi paradoxon több egy ártatlan tréfánál, a megoldás nemegyszer egész tudományterületek fogalmi rendszerének felülvizsgálatához vezet. R. M. Sainsbury, a kortárs analitikus filozófia egyik legbefolyásosabb alakja a könyvben sorra veszi a nevezetes problémákat, és a lehető legvilágosabb, mi több: élvezetes stílusban mutatja be azokat. A szerző nem téved el az ellentétes vélemények dzsungelében, valódi „logikai detektívregényt” ír; a nyomozásban az Olvasó is részt vehet, ha megpróbál válaszolni a kifejtést remekül kiegészítő kérdésekre.

Kelemen János - George ​Edward Moore
George ​Edward Moore - Russell mellett - a XX. századi brit filozófia legjellegzetesebb és legnagyobb hatású képviselője. Etikai főműve - a Principia Ethica - mérföldkő az etikai gondolkodás történetében. Tanulmányai, melyek egy-egy hagyományos filozófiai probléma újraértelmezését tűzik ki célul, gondolati szigorukkal tűnnek ki. Elemző módszerük nagymértékben hozzájárult az ún. analitikus filozófia kialakulásához, mely a mai napig az angolszász filozófia egyik meghatározó iskolája. De a XX. század gondolkodóinak sorában Moore leginkább azzal vívott ki magának kiemelkedő helyet, hogy következetesen védte a józan ész szempontjait az elvont és gyakran terméketlen spekulációkkal szemben. A modern polgári filozófia képviselői közül talán senki sem kovácsolt olyan erős érveket az idealizmus ellen, mint ő. A szerző e munkájában az idealizmuscáfolás Moore-féle változatának érvényességét, Moore etikai tanítását, a józan ész világképét, a bizonyosság problémáját és az analitikus módszer sajátosságait vizsgálja.

Gottlob Frege - Logikai ​vizsgálódások
Kant ​- teljes joggal - úgy vélekedett, hogy a logika tudománya egy lépéssel sem haladt előre Arisztotelész óta az ő koráig. (A logikatörténészek persze árnyaltabban látják ezt a kérdést.) A 19/20. század fordulóján azonban hatalmas lépés történt előre a modern logika irányába. Ennek a fordulatnak - Arisztotelész ót valószínűleg a legnagyobbnak - volt egyik atyamestere, mindmáig (sőt a mához közeledve egyre inkább) becsült kezdeményezője Gottlob Frege. Kezdeményező mivolta főként két vonatkozásban karakterisztikus: egyrészt az elsők között volt, ki az addig szokásos "szöveges" logikát áttette a szimbólumok, a matematikaihoz hasonló jelek szférájába, ezzel korántsem csupán formális fordulatot hozva, hisz e jelek révén nemcsak a hagyományos ("klasszikus") logika teljes problématartománya volt kifejezhető, de - épp a műveletek megsokszorosított, illetve sokszorosodott jellege miatt - teljesen új terrénumok is nyíltak a logikában, lényegében kialakult a mai (régebben logisztikának is, szimbolikus vagy matematikai logikának is nevezett), modern logika (amelynek semmi köze a csak nevében logikai diszciplínákhoz, a kanti transzcendentális vagy a hegeli dialektikus logikához). A másik fordulatot hozó tette Fregének ebben a vonatkozásban az volt, hogy a logikai alapfogalmakat, alapkategóriákat is minuciózus vizsgálat tárgyává tette, előlegezve a modern analitikus filozófia számos eredményét a fogalom, tárgy, jelentés, jelölet stb. kapcsán. A most megjelent kötet Frege legfontosabb, mindmáig alapvető logikai tárgyú írásait tartalmazza (a nemrég újra megjelent Az aritmetika alapjai, 200001011 kivételével korábbi válogatás, a Logika, szemantika, matematika, 801282 teljes anyagát és még újabb darabokat is). A könyv természetesen igen nehéz olvasmány, bár a szerkesztők az olvasását azzal is megkönnyítették, hogy Frege jelöléseit áttették a ma szokásos szimbólumok "nyelvére". - Kizárólag a logikában iskolázott olvasóknak ajánlható, számukra viszont "kötelező" olvasmány.

A. J. Ayer - Russell ​and Moore
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Michael Quante - A ​cselekvés hegeli koncepciója
A ​Hegellel foglalkozó bőséges szakirodalomban eddig kevéssé foglalkoztak a cselekvés fogalmával, jóllehet azt a hegeli rendszer kiemelkedő helyén, a Jogfilozófia alapvonalainak moralitásról szóló fejezetében szakkifejezésként találjuk. Még kevésbé találunk olyan értekezést, amely cselekvéselméleti megfontolások összefüggésében járna utána Hegel cselekvésfogalmának. Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel. A szerző kiváló példáját adja annak, hogy Hegel nem „döglött kutya”, a német idealizmus hagyománya termékenyen ötvözhető a két említett modern filozófiai hagyománnyal. Nyelvezetében és tematikájában megtaláljuk a Hegeltől örökölt szabatos fogalmi nyelvet, illetve a fogalmiság előnyben részesítését a hétköznapi gondolkodás képzeti jellegével szemben.Ugyanakkor pragmatista beállítódása arra indítja a szerzőt, hogy ne szakadjon el a hétköznapi élet konkrét problémáitól, s azok számára igyekszik fogalmi alapot teremteni. Így tehát a mindannyiunk által mindennap megélt legelemibb kérdéseket vizsgálja (miért nevezhetem magam „énnek”, hogyan döntök egy választás során, egyáltalán, mi az, hogy „akarok”). Végezetül az analitikus módszer biztosítja, hogy az elemzés mindig egy-egy adott hegeli szövegről szóljon, s ezzel jelentősen hozzájárul e homályosnak tartott filozófus korunkban is frissnek ható gondolatai megértéséhez.

Ralph Abraham - Chaos, ​Gaia, Eros
Chaos, ​Gaia, Eros: A Chaos Pioneer Uncovers the Three Great Streams of HistoryThe History of the World According to Chaos TheoryIn this eclectic and interdisciplinary work, chaos pioneer RalphAbraham traces the history of consciousness through a rediscovery ofthe three forces that drive it: chaos, gaia, and eros-the mind, body, and spirit of evolution. With startling originality and clarity ofvision, Abraham employs photographs, timelines, charts, and an engagingformat to sweep the reader along on this wild ride through math, science, mythology, philosophy, and the whole of history. Sure to fascinate the poet, scientist, philosopher, and historian in all of us, Chaos, Gaia, Eros is a mind-bending masterwork that reunites the chaotic and mythological forces of human history and blows the doors off existing modes of thought. "Chaos, Gaia, Eros deliteralizeshistory so we see it not only as a sequence of events, but as a flow ofideas and cultural myths... T]his is an important book forunderstanding the past, living in the present, and shaping the future."-David Fideler, founder of Phanes Press and editor of Alexandra: The Journal of the Western Cosmological Traditions "This extraordinary work is a veritable Rosetta stone, unlocking the past, present andfuture."-Joan Halifax, author of The Fruitful Darkness. " Ralph Abraham has] his own highly original ideas about the application of chaostheory to changes in history and consciousness, making for a rich and provocativeblend"-Riane Eisler, author of The Chalice and the Blade. "Ralph Abraham is the most readable and delightful of mathematical pioneers. Heis in the great tradition of Poincar and Whitehead, a true mathematical humanist.Chaos, Gaia, Eros is destined to be a voice shaping the new millennium."-Terence McKenna, author of True Hallucinations, The Invisible Landscape, Archaic Revival and Food of the Gods. Ralph Abraham is a world renowned chaos theorist and professoremeritus of mathematicsat the University ofCalifornia, Santa Cruz.

J. M. Fischer - Szabadság, ​felelősség és az élet vége
John ​Martin Fischer a kortárs amerikai filozófia jeles alakja, akinek gondolkodói beállítódása röviden az analitikus egzisztencializmus egyik változataként írható le. Kötetünk alapja a párhuzamosan készült német kiadás, amely Fischer fő témáiról szóló esszégyűjtemény. Célunk, hogy a magyar közönség számára hozzáférhetővé tegyük egy olyan mai amerikai filozófus gondolatvilágának központi elemeit, amelyben az európai tradíciók időszerű kérdésfeltevései összekapcsolódnak a tengerentúli analitikus szellemiség vitáival. Ám Fischer írásaiban a legösszetettebb elemző helyzet sem homályosítja el azt a meggyőződést, hogy a filozófia végső soron a normál életről szól. Nem elvont tézis számára, hogy mi, emberek mint személyek autonóm, önmeghatározó módon létezünk és cselekszünk. A szabadság mindenekelőtt önkifejezés, a felelősség magunkra vétele; a cselekvő alanynak magatartása kezdeményezőjének kell lennie, hogy morálisan felelős legyen. Fischer érveinek pontossága, a kifejtés árnyaltsága és a finom önirónia további indok amellett, hogy a magyar olvasó megismerkedjen a jelenkori filozófiai diszkussziók ezen változatával. John Martin Fischer a magyar kötetet apai nagyapja, Fischer Márton emlékére ajánlja, aki Auschwitzban vesztette életét.

Karl Popper - Test ​és elme
A ​könyv azon az előadás-sorozaton alapul, amelyet Karl Popper a test-elme problémáról 1969-ben az Emory Egyetemen tartott. Ebben az elme-test interakciónak egy olyan elméletét fejti ki, amely összefügg az evolúciós kialakulással, az emberi nyelvvel, és azzal, amit a 60-as évek közepe óta „3. világnak" nevez. Szisztematikusan kell haladnunk, és először meg kell ismerkednünk azokkal a fogalmakkal, amelyek az elmélet bemutatásához szükségesek. Ezek: a szubjektív és az objektív tudás gondolata, a „három világ" elmélete és némi ismeret az evolúcióról, az emergenciáról és a nyelv funkcióiról. A 3. világ minden szempontból a test-elme probléma megközelítésének lényegi részét jelenti a szerző számára, és tétele dióhéjban így foglalható össze: a test és az elme kapcsolatának megértéséhez először is fel kell ismernünk az objektív tudásnak, mint az emberi elme objektív és autonóm alkotásának létezését, és annak módjait, ahogy ezt a tudást a kritikai problémamegoldás szabályozórendszereként felhasználjuk.

Jacques Derrida - Esszé ​a névről
Ez ​a kötet a világhírű francia filozófus 1993-ban megjelent három könyvét tartalmazza (Khora, Szenvedélyek, Kivéve a név), amelyeket az Esszé a névről (Essai sur le nom) közös cím fog össze.

Ismeretlen szerző - Realizmus, ​magyarázat, megértés
A ​kötetben szereplő tanulmányok fókuszában két alapvető fontosságú filozófiai probléma áll: egyrészt realizmus és antirealizmus, másrészt magyarázat és megértés viszonya. Szerzőink olyan eltérő területeken vizsgálják e két problémát, mint a metafizika, az elmefilozófia, a tudományfilozófia, a politikai és a művészetfilozófia. Tanulmánykötetünkben helyet kapnak mind az analitikus, mind a kontinentális filozófiai hagyományhoz köthető írások.