Ajax-loader

'analitikus filozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sigmund Freud - Mózes
Nem ​könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.

Szécsi Gábor - Tudat, ​nyelv, kommunikáció
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Saul Kripke - Megnevezés ​és szükségszerűség
A ​Megnevezés és szükségszerűség megjelenése sokak szerint a huszadik század második felének egyik legfontosabb filozófiai eseménye volt: Kripke művét sokan a korszak egyik legjelentősebb (ha nem a legjelentősebb) filozófiai műveként tartják számon, amely elsöprő hatást gyakorolt nemcsak a nyelvfilozófiára, de a metafizikára, az ismeretelméletre és az elmefilozófiára is. Kripke kiindulópontja a Frege és Russell neve által fémjelzett elmélet, amely a tulajdonneveket határozott leírásoknak felelteti meg, ezen felül pedig kimondja: az a fregei Sinn egyik feladata, hogy meghatározza a tulajdonnevek referenciáját. A bevett névelméletek részletes kritikája során Kripke elhatárolja a szükségszerűség metafizikai fogalmát az aprioricitás ismeretelméleti fogalmától. Ezáltal újszerű választ adhatunk számos, korábban háttérbe szorított metafizikai kérdésre - például az emberek, dolgok, fajták és az elme természetével kapcsolatos kérdésekre. Az akcidentális és lényegi tulajdonságok megkülönböztetésével kapcsolatos ellenvetések hatástalanná válnak: amennyiben elfogadjuk, hogy például Nixonnak lényegi tulajdonsága, hogy ember, az aranynak pedig az, hogy fém, akkor el kell fogadnunk, hogy léteznek (metafizikailag) szükségszerű a posteriori állítások - jelesül a „Nixon ember” és „az arany az fém”. Kripke szerint a merev jelölők közti azonosságállítások - közöttük például az elme és a test azonossága, már amennyiben elfogadjuk a test és az elme azonosságának tézisét -, valamint a tudományos azonosságok (például „a hő az molekulák mozgása”) szintén a szükségszerű a posteriori igazságok közé tartoznak. Ezek az állítások egy általános ismeretelméleti kérdést is felvetnek, méghozzá az elgondolhatóság és a lehetőség viszonyával kapcsolatban: miért tartjuk elképzelhetőnek, hogy kiderüljön, hogy, az arany az nem is fém, miközben nem lehetséges, hogy ne volna fém? Kripke kötete alapvetően megváltoztatta az analitikus filozófia módszertanát, érvelési stratégiáját, és új irányt adott az elme és a test azonosságát állító tézisek körül folyó vitáknak.

Hans-Georg Gadamer - Igazság ​és módszer
Az ​1960-ban megjelent Igazság és módszer a modern filozófiai hermeneutika alapvető műve, a hatvanas és hetvenes évek talán legnagyobb hatású filozófiai válallkozása. A szerző Hegelt és Heidegget követve, ugyanakkor tőlük el is határolódva dolgozza ki a maga dialogikus megértéselméletét, melynek befolyása ma a társadalomtudományok sok ágában, mindenekelőtt a megértő szociológiában, az esztétikában és az irdodalomtudományban érezhető erősen. Hans-Georg Gadamer 1900. február 11-én született Marburgban. A breslaui, a marburgi és a müncheni egyetemen germanisztikát, művészettörténetet és filozófiát tanult. 1929-ben Martin Heideggernél habilitál. 1933-tól etikát és esztétikát tanít Marburgban. Személyes kapcsolat fűzi a filozófiatörténet több kiemelkedő alakjához: Paul Natorp és Heidegger tanítványa, Nicolai Hartmann barátja. Tagja a művészettörténész Richard Hamann körül kialakult körnek, állandó látogatója azoknak a felolvasásoknak, melyeket Rudolf Bultmanna köre tartott a görög klasszikusokból. 1939-től a lipcsei egyetem tanára, 1946-tól 1947-ig dékánja, majd rektora. 1947 és 1949 között Frankfurt am Mainban tanít, majd 1949-től Karl Jaspers utóda a heidelbergi egyetemen. A nemzetközi elismerést a számos idegen nyelvre - angolra, franciára, olaszra, szerb-horvátra, japánra stb.- lefordított Igazság és módszer hozta meg számára, s a hatvanas évek végétől sorra jelennek meg egyéb munkái Platón dialektikus etikájáról, a hegeli dialektikáról, továbbá kisebb írásainak négykötetes gyűjteménye és Philosophische Lehrjahrae címmel 1977-ben visszaemlékezései. Gadamer több folyóirat és könyvsorozat - Hegelstudien, Kantstudien, Archiv für Begriffsgeschichte, Neue Anthropologie - társkiadója, tagja a szász, a heidelbergi, a darmstadti, az athéni, a római és a bostoni akadémiának. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

Veadandp0359
Tények ​és értékek Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Tények ​és értékek
Filozófiai ​könyvkiadásunk mindmáig kevés teret adott a XX. század etikai irodalmának. Válogatásunk ezt a hiányt igyekszik csökkenteni a legnevesebb angolszász etikai szaktekintélyek írásainak felsorakoztatásával, amelyekből világosan kitűnik - a modern polgári etika néhány jellegzetes vonása. Kötetünk egyrészt ennek az etikai irodalomnak a három legfontosabb irányzatát, az intuicionizmust, az emotivizmust és a preskriptivizmust veszi sorra, másrészt megismerteti az olvasót azokkal a központi kérdésekkel, amelyeket az angolszász etikusok különböző nézőpontokból, de elsősorban a három említett irányzat alapján közelítenek meg. Az álláspontok sokfélesége vitákban nyilvánul meg: a szerzők kimutatják egymás fogyatékosságait, vitapartnerük relativizmusát. Ennek az általános relativizmusnak a gyökere abban rejlik, hogy valamennyien szélsőségesen individualista szemszögből, a magánember minden konkrét társadalmi indítéktól elválasztott magáncselekvésein keresztül, a logikai és nyelvelemzés formai eljárásaival mérlegelik az etika amúgy is elvont, hagyományos kérdéseit: a "jó" és a "helyes" fogalmát, a "van" és a "kell" viszonyát stb. Az olvasó, aki megismerkedik megoldásaikkal vagy inkább a megoldások hiányával, szemléletes képet kap e modern etika kiúttalannak tűnő útkereséseiről.

A. C. Grayling - Filozófiai ​kalauz
A ​kötet - mely a londoni egyetem filozófia szakos hallgatói számára kötelező kurzusok anyagát tartalmazza - nemcsak egyetemi tankönyvként használható. Ajánlott mindazoknak, akik a címszavaknál többet szeretnének tudni a filozófiáról. A figyelmes és kitartó Olvasó akkor is képes a megértésére, ha ez az első filozófiakönyv, melyet kézbe vesz. Az egyszerre bevezető, útmutató, összefoglaló mű a filozófia alapvető tartományait térképezi föl. Filozófiai diszciplínák szerint haladva megismertet napjaink fő filozófiai kérdéseivel, a történeti fejezetek pedig a klasszikus görög filozófiát, illetve az újkori filozófia klasszikusait tárgyalják.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája
Schopenhauer ​célja meggyőzni az olvasót arról, hogy az a téma, ami az irodalom valamennyi műfajában nemhogy jelen van, de az egyik legkedveltebb mind a szerzők, mind az olvasók körében, érdemes a filozófiai vizsgálatra. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul 1918-ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, Platner és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor.

R. M. Sainsbury - Paradoxonok
Igazat ​mond-e vagy hazudik, aki ezt állítja: amit most állítok, nem igaz? Ha igazat mond, akkor hazudik, de ha hazudik, akkor pontosan úgy áll a dolog, ahogy mondja – amit mond, ennélfogva igaz. Világos, hogy itt valami probléma van, de korántsem egyértelmű, miként lehet megoldani. Egy paradoxon olyan látszólag elfogadhatatlan konklúzió, amely látszólag elfogadható premisszákból, látszólag elfogadható érvelés alapján következik. A látszatnak mindenképpen csalnia kell, meglehet, a konklúzió igazában nem is olyan abszurd, de az is előfordulhat, hogy a premisszákba, esetleg az érvelés valamely lépésébe csúszott hiba. Az igazi paradoxon több egy ártatlan tréfánál, a megoldás nemegyszer egész tudományterületek fogalmi rendszerének felülvizsgálatához vezet. R. M. Sainsbury, a kortárs analitikus filozófia egyik legbefolyásosabb alakja a könyvben sorra veszi a nevezetes problémákat, és a lehető legvilágosabb, mi több: élvezetes stílusban mutatja be azokat. A szerző nem téved el az ellentétes vélemények dzsungelében, valódi „logikai detektívregényt” ír; a nyomozásban az Olvasó is részt vehet, ha megpróbál válaszolni a kifejtést remekül kiegészítő kérdésekre.

Kelemen János - George ​Edward Moore
George ​Edward Moore - Russell mellett - a XX. századi brit filozófia legjellegzetesebb és legnagyobb hatású képviselője. Etikai főműve - a Principia Ethica - mérföldkő az etikai gondolkodás történetében. Tanulmányai, melyek egy-egy hagyományos filozófiai probléma újraértelmezését tűzik ki célul, gondolati szigorukkal tűnnek ki. Elemző módszerük nagymértékben hozzájárult az ún. analitikus filozófia kialakulásához, mely a mai napig az angolszász filozófia egyik meghatározó iskolája. De a XX. század gondolkodóinak sorában Moore leginkább azzal vívott ki magának kiemelkedő helyet, hogy következetesen védte a józan ész szempontjait az elvont és gyakran terméketlen spekulációkkal szemben. A modern polgári filozófia képviselői közül talán senki sem kovácsolt olyan erős érveket az idealizmus ellen, mint ő. A szerző e munkájában az idealizmuscáfolás Moore-féle változatának érvényességét, Moore etikai tanítását, a józan ész világképét, a bizonyosság problémáját és az analitikus módszer sajátosságait vizsgálja.

Gottlob Frege - Logikai ​vizsgálódások
Kant ​- teljes joggal - úgy vélekedett, hogy a logika tudománya egy lépéssel sem haladt előre Arisztotelész óta az ő koráig. (A logikatörténészek persze árnyaltabban látják ezt a kérdést.) A 19/20. század fordulóján azonban hatalmas lépés történt előre a modern logika irányába. Ennek a fordulatnak - Arisztotelész ót valószínűleg a legnagyobbnak - volt egyik atyamestere, mindmáig (sőt a mához közeledve egyre inkább) becsült kezdeményezője Gottlob Frege. Kezdeményező mivolta főként két vonatkozásban karakterisztikus: egyrészt az elsők között volt, ki az addig szokásos "szöveges" logikát áttette a szimbólumok, a matematikaihoz hasonló jelek szférájába, ezzel korántsem csupán formális fordulatot hozva, hisz e jelek révén nemcsak a hagyományos ("klasszikus") logika teljes problématartománya volt kifejezhető, de - épp a műveletek megsokszorosított, illetve sokszorosodott jellege miatt - teljesen új terrénumok is nyíltak a logikában, lényegében kialakult a mai (régebben logisztikának is, szimbolikus vagy matematikai logikának is nevezett), modern logika (amelynek semmi köze a csak nevében logikai diszciplínákhoz, a kanti transzcendentális vagy a hegeli dialektikus logikához). A másik fordulatot hozó tette Fregének ebben a vonatkozásban az volt, hogy a logikai alapfogalmakat, alapkategóriákat is minuciózus vizsgálat tárgyává tette, előlegezve a modern analitikus filozófia számos eredményét a fogalom, tárgy, jelentés, jelölet stb. kapcsán. A most megjelent kötet Frege legfontosabb, mindmáig alapvető logikai tárgyú írásait tartalmazza (a nemrég újra megjelent Az aritmetika alapjai, 200001011 kivételével korábbi válogatás, a Logika, szemantika, matematika, 801282 teljes anyagát és még újabb darabokat is). A könyv természetesen igen nehéz olvasmány, bár a szerkesztők az olvasását azzal is megkönnyítették, hogy Frege jelöléseit áttették a ma szokásos szimbólumok "nyelvére". - Kizárólag a logikában iskolázott olvasóknak ajánlható, számukra viszont "kötelező" olvasmány.

Arthur C. Danto - Narration ​and Knowledge
Now ​in its third edition, Narration and Knowledge is a classic work exploring the nature of historical knowledge and its reliance on narrative. Analytical philosopher Arthur C. Danto introduces the concept of "narrative sentences," in which an event is described with reference to later events (for example, "the Thirty Years' War began in 1618") and discusses why such sentences cannot be understood until the later event happens (no one could have said in 1618 that "the Thirty Years' War began today"). Danto compares narrative and scientific explanation and explores the legitimacy of historical laws. He also argues that history is an autonomous and humanist discipline incapable of being reduced to scientific descriptions. Lydia Goehr's new introduction illustrates Danto's main arguments by questioning her very role, first, as an introducer of a book that has not yet been read by readers and, second, as an interpreter of a book written forty years ago. Frank Ankersmit's conclusion revisits the initial impact of the publication of Narration and Knowledge and considers its enduring legacy.

A. J. Ayer - Russell ​and Moore
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur C. Danto - Analytical ​Philosophy of History
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur C. Danto - Connections ​to the World
Arthur ​C. Danto's lucid introduction to the central topics of Western philosophical thought remains an unparalleled guide to problems in metaphysics and epistemology that have engaged philosophers for several millennia. Examining the work of Plato, Berkeley, Descartes, Hume, and Wittgenstein, Danto explores debates about empiricism, the mind/body problem, the nature of matter, and the status of language, consciousness, and scientific explanation. In a new preface to this edition he considers the current relationship between philosophy and the humanities.

1
Az ​igazság pillanatai? Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Az ​igazság pillanatai?
Tőzsér ​János nemrégiben megjelent nagy sikerű könyve, Az igazság pillanatai (Kalligram, 2018), komoly kihívás elé állítja a filozófusokat. Nem véletlenül: a szerző azt állította, hogy a filozófia sikertelen megismerő vállalkozás. Ha becsületesen szeretnénk eljárni, őszintén szembe kell néznünk a kudarccal. Meg kell értenünk, miben áll a filozófiai problémák természete, hol húzódnak az emberi megismerés határai, és a filozófia eszközeivel miért nem kaphatunk választ a bennünket feszítő kérdésekre — bármennyire szeretnénk is. Az út végén egyetlen lehetőségünk marad: szkeptikussá kell válnunk. Kötetünk szerzői felvették az arcukba hajított kesztyűt, ki-ki a maga módján, igyekszik megfelelni a szkeptikus kihívásra. Cáfolják vagy épp továbbgondolják Tőzsér vízióját, árnyalják a lehangoló diagnózist, és kételyüknek adnak hangot a javasolt terápiával kapcsolatban. „A nézetkülönbség továbbra is fennáll: nemcsak Tőzsér János és az őt kritizáló szerzők többsége között; a szerzők maguk sem osztják minden tekintetben egymás álláspontját a filozófia természetéről és szerepéről. A tisztelt Olvasó e rövid tanulmányok és Tőzsér viszontválasza alapján részletes képet kaphat arról, hogy mi lehet, vagy mi nem lehet a filozófia.”

Gian Franco Svidercoschi - Karol ​története
A ​könyv Karol Wojtyla életének pápává választása előtti, lengyelországi éveiről szól. Azt az embert mutatja be, akiből később a sokak által szeretve tisztelt II. János lett. A könyv legnagyobb része egy lengyel fiatalemberről szól, aki a történelmi viharok megpróbáltatásai okán csakis a papi hivatást választhatja. Látva Lengyelország pusztulását a II. világháborúban, a krakkói a gettóban élő emberek nyomorúságát, elveszítve személyes jó barátait - lelkiismerete nem enged számára más utat választani, mint Isten és az emberek szolgálatát. De mivel kivételes tehetség és személyiség volt, környezete hamar kiemelte. És Karol Wojtyla huszonhat évesen elindult Rómába...

Michael Quante - A ​cselekvés hegeli koncepciója
A ​Hegellel foglalkozó bőséges szakirodalomban eddig kevéssé foglalkoztak a cselekvés fogalmával, jóllehet azt a hegeli rendszer kiemelkedő helyén, a Jogfilozófia alapvonalainak moralitásról szóló fejezetében szakkifejezésként találjuk. Még kevésbé találunk olyan értekezést, amely cselekvéselméleti megfontolások összefüggésében járna utána Hegel cselekvésfogalmának. Az utóbbi közel húsz év német filozófiájának egyik legenergikusabb alakja, Michael Quante (1962) első könyv alakban megjelent műve ezeket a cselekvéselméleti problémákat az analitikus és a pragmatikus filozófia legújabb eredményei alapján dolgozza fel. A szerző kiváló példáját adja annak, hogy Hegel nem „döglött kutya”, a német idealizmus hagyománya termékenyen ötvözhető a két említett modern filozófiai hagyománnyal. Nyelvezetében és tematikájában megtaláljuk a Hegeltől örökölt szabatos fogalmi nyelvet, illetve a fogalmiság előnyben részesítését a hétköznapi gondolkodás képzeti jellegével szemben.Ugyanakkor pragmatista beállítódása arra indítja a szerzőt, hogy ne szakadjon el a hétköznapi élet konkrét problémáitól, s azok számára igyekszik fogalmi alapot teremteni. Így tehát a mindannyiunk által mindennap megélt legelemibb kérdéseket vizsgálja (miért nevezhetem magam „énnek”, hogyan döntök egy választás során, egyáltalán, mi az, hogy „akarok”). Végezetül az analitikus módszer biztosítja, hogy az elemzés mindig egy-egy adott hegeli szövegről szóljon, s ezzel jelentősen hozzájárul e homályosnak tartott filozófus korunkban is frissnek ható gondolatai megértéséhez.

Karl Popper - The ​Open Society and Its Enemies
‘If ​in this book harsh words are spoken about some of the greatest among the intellectual leaders of mankind, my motive is not, I hope, to belittle them. It springs rather from my conviction that, if our civilization is to survive, we must break with the habit of deference to great men.’ - Karl Popper, from the Preface Written in political exile during the Second World War and first published in two volumes in 1945, Karl Popper’s The Open Society and Its Enemies is one of the most influential books of all time. Hailed by Bertrand Russell as a ‘vigorous and profound defence of democracy’, its now legendary attack on the philosophies of Plato, Hegel and Marx exposed the dangers inherent in centrally planned political systems and through underground editions become an inspiration to lovers of freedom living under communism in Eastern Europe. Popper’s highly accessible style, his erudite and lucid explanations of the thoughts of great philosophers and the recent resurgence of totalitarian regimes around the world are just three of the reasons for the enduring popularity of The Open Society and Its Enemies and why it demands to be read today and in years to come.

Ralph Abraham - Chaos, ​Gaia, Eros
Chaos, ​Gaia, Eros: A Chaos Pioneer Uncovers the Three Great Streams of HistoryThe History of the World According to Chaos TheoryIn this eclectic and interdisciplinary work, chaos pioneer RalphAbraham traces the history of consciousness through a rediscovery ofthe three forces that drive it: chaos, gaia, and eros-the mind, body, and spirit of evolution. With startling originality and clarity ofvision, Abraham employs photographs, timelines, charts, and an engagingformat to sweep the reader along on this wild ride through math, science, mythology, philosophy, and the whole of history. Sure to fascinate the poet, scientist, philosopher, and historian in all of us, Chaos, Gaia, Eros is a mind-bending masterwork that reunites the chaotic and mythological forces of human history and blows the doors off existing modes of thought. "Chaos, Gaia, Eros deliteralizeshistory so we see it not only as a sequence of events, but as a flow ofideas and cultural myths... T]his is an important book forunderstanding the past, living in the present, and shaping the future."-David Fideler, founder of Phanes Press and editor of Alexandra: The Journal of the Western Cosmological Traditions "This extraordinary work is a veritable Rosetta stone, unlocking the past, present andfuture."-Joan Halifax, author of The Fruitful Darkness. " Ralph Abraham has] his own highly original ideas about the application of chaostheory to changes in history and consciousness, making for a rich and provocativeblend"-Riane Eisler, author of The Chalice and the Blade. "Ralph Abraham is the most readable and delightful of mathematical pioneers. Heis in the great tradition of Poincar and Whitehead, a true mathematical humanist.Chaos, Gaia, Eros is destined to be a voice shaping the new millennium."-Terence McKenna, author of True Hallucinations, The Invisible Landscape, Archaic Revival and Food of the Gods. Ralph Abraham is a world renowned chaos theorist and professoremeritus of mathematicsat the University ofCalifornia, Santa Cruz.

J. M. Fischer - Szabadság, ​felelősség és az élet vége
John ​Martin Fischer a kortárs amerikai filozófia jeles alakja, akinek gondolkodói beállítódása röviden az analitikus egzisztencializmus egyik változataként írható le. Kötetünk alapja a párhuzamosan készült német kiadás, amely Fischer fő témáiról szóló esszégyűjtemény. Célunk, hogy a magyar közönség számára hozzáférhetővé tegyük egy olyan mai amerikai filozófus gondolatvilágának központi elemeit, amelyben az európai tradíciók időszerű kérdésfeltevései összekapcsolódnak a tengerentúli analitikus szellemiség vitáival. Ám Fischer írásaiban a legösszetettebb elemző helyzet sem homályosítja el azt a meggyőződést, hogy a filozófia végső soron a normál életről szól. Nem elvont tézis számára, hogy mi, emberek mint személyek autonóm, önmeghatározó módon létezünk és cselekszünk. A szabadság mindenekelőtt önkifejezés, a felelősség magunkra vétele; a cselekvő alanynak magatartása kezdeményezőjének kell lennie, hogy morálisan felelős legyen. Fischer érveinek pontossága, a kifejtés árnyaltsága és a finom önirónia további indok amellett, hogy a magyar olvasó megismerkedjen a jelenkori filozófiai diszkussziók ezen változatával. John Martin Fischer a magyar kötetet apai nagyapja, Fischer Márton emlékére ajánlja, aki Auschwitzban vesztette életét.

Neumer Katalin - Határutak
Hovatovább ​alig akad munka, mely a Tractatus-ról szólva ne mutatna rá arra, hogy kimondott szavai mögött kimondatlan és kimondhatatlan etikai mondandó rejlik, mely csipán megmutatkozhat, s alig akad értelmező, aki elmulasztaná a szerző szelleme előtti tiszteletkört, s ne hangsúlyozná a gondolati folytonosságot Wittgenstein "korai" és "késői" művei között. A kontinuitás mellett legerősebb érvként az szólna, ha a késői koncepcióban a korai korszak alapintencióját láthatnánk folytatódni, mégpedig mind a kimondhatatlanság , mind pedig az etikai tanítás tekintetében. Míg azonban a Tractatus imént jelzett értelmezése immáron filozófiatörténeti közhellyé vált, mindez aligha mondható el a késői művek vonatkozásában.

Jacques Derrida - Esszé ​a névről
Ez ​a kötet a világhírű francia filozófus 1993-ban megjelent három könyvét tartalmazza (Khora, Szenvedélyek, Kivéve a név), amelyeket az Esszé a névről (Essai sur le nom) közös cím fog össze.

Nigel Warburton - A ​filozófia rövid története
„Az ​egész (nyugati) filozófiatörténet áttekintése Szókratésztól Peter Singerig rövid szellemi életrajzok formájában – embert próbáló feladat. az, hogy Warburtonnak (az open university docensének, a Philosophy bites podcast szerzőjének) ez ilyen jól sikerült, bámulatra méltó teljesítmény.” Guardian "Warburton érthetővé teszi a filozófiát, miközben gondolkodásra, vitára, érvelésre és kérdezésre buzdít. Negyven rövid fejezetben ismerteti a filozófiatörténet legjelentősebb ideáit: a nagy gondolkodók életéből és halálából vett érdekes, gyakran meglepő történeteken keresztül vezet be bennünket a filozófiatörténet rejtelmeibe – az ókortól (amikor a legfőbb téma a szabadság és a lélek kérdése volt) Peter Singerig, aki a mai embert nyomasztó filozófiai és etikai kérdésekről beszél. „Nigel Warburton könyvének varázsa abban rejlik, hogy mindenki számára érthető. Warburton egyesíti magában Gombrich szabatos megfogalmazását és a könnyű befogadhatóságot. Különleges tehetsége van a bonyolult problémák feloldásához.” Time Out

Tőzsér János - Az ​Igazság Pillanatai
„A ​filozófia nem vezet el bennünket igazságok megismeréséhez. De ha így van, mégis mi értelme filozófiát művelni?” A filozófiában előbb-utóbb elérkezik az igazság pillanata. Tőzsér János szerint ilyen pillanatból több is van: minden filozófus – magányosan, elméjének csendjében – ráismerhet saját vállalkozásának sikertelenségére, és ha jól csinálja a dolgát, szkeptikussá válik. Ehhez persze végig kell járnia az utat, amelyet a könyv ajánl: megérteni, miben áll a filozófiai problémák természete, őszintén szembenézni a filozófiai megismerés sikertelenségével, és átgondolni, milyen meggyőződéseit kell felfüggesztenie a szkeptikus kétely jegyében. Az igazság pillanatai provokatív és elmemozgató könyv kristálytiszta érveléssel, sok-sok példával és részletes filozófiai esettanulmányokkal. A kötet visszatérő szereplője Szofi, az éles eszű outsider, aki minden fontosat tud a filozófiáról – és Philonusz, a profi filozófus, aki jószerivel semmit. A szerző szerint „amikor a filozófia nevet viselő 2500 éves episztemikus vállalkozás sikertelenségéről lehull a lepel, nyoma sincs eleganciának vagy szellemességnek – a vég valójában csak csúnya lehet”. Ne higgyünk neki.

Ismeretlen szerző - Analitikus ​filozófia és fenomenológia
A ​„nyelvi fordulatról” beszélő filozófiatörténészek nemritkán magától értetődőnek tekintik, hogy e kifejezés úgyszólván előzmények nélküli szemléletváltásra, jelesül a 19–20. század fordulóján az angolszász filozófiában lejátszódott intellektuális forradalomra utal. Manapság kezd finomabb részleteket mutató kép kialakulni e változásról, s egyre inkább úgy látjuk, hogy a német Sprachpilosophie hagyományának ismeretében mind kevésbé indokolt „fordulatról” vagy a nyelvfilozófia alapvetően angolszász voltáról beszélni. Ha máig fennáll valamilyen különbség a tág értelemben vett fenomenológiai és analitikus gondolkodásmód között, az inkább a filozofálás nyelvében, mintsem a nyelv filozófiájában mutatható ki. A fenomenológia művelői jobban bíznak a nyelv művészethez közelítő, kreatív vagy metaforikus használatának hatékonyságában, mint az analitikusok, akiknek legfontosabb maximája: fogalmazd meg egyértelműen állításaidat, hozz fel racionális érveket, és légy nyitott mások ellenvetései iránt! Kötetünk a 20. századi nyelvfilozófia történeti kontextusát, egyes fontos német és angolszász szereplőinek sokszor egymásra utaló gondolatait elemzi, s hozzájárul ama folyamat értelmezéséhez, melynek eredményeként a harmincas évektől élesen szemben álló két hagyomány között az utóbbi évtizedekben lassan élénkülő dialógus bontakozik ki.

Ismeretlen szerző - A ​kép a médiaművészet korában
A ​kutató az, aki valamit keres, ami nincs a kezében, s törekszik valami után, ami azonban folyton eltűnik előle." (Georges Didi Hubermann) A kép a médiaművészet korában című tanulmánykötetben tárgyalt művek nagy része ilyen állandóan "eltűnőfélben lévő" kép, melyeknek elemzése, feldolgozása új módszerek kidolgozását teszi szükségessé. A kötet szerzői maguk is kutatók, képek kutatói. Van, aki a képek történetét, van, aki azok tudományát tartja kutatása tárgyának. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század elején minden eddiginél időszerűbbé vált a komplex képtudomány létrejötte. Batscmann, Belting, Boehm, Bredekamp, Bonnet, Gadamer, Kemp szövegei az új képtudomány kibontakozásának dokumentumai.

Igazs%c3%a1g_%e2%80%8b%c3%a9s_kommunik%c3%a1ci%c3%b3
Igazság ​és kommunikáció Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Igazság ​és kommunikáció
A ​kötet a Pécsi Filozófia Doktori Iskola Donald Davidson filozófiájáról tartott konferenciájának (2003. december 9.) anyaga. A kötetben az Iskola hallgatói és tanárai által írt tanulmányok olvashatók. A konferencia eredetileg előkészület volt a 2004. május 17–18-ra tervezett nemzetközi Donald Davidson-konferenciára, melyen Davidson is megjelent volna, hogy válaszoljon a filozófiájáról tartott előadásokra. Sajnálatos módon Donald Davidson egy térdműtét után, 2003. augusztus 31-én elhunyt. A kötet szerzői munkájukkal kívánják tiszteletüket kifejezni.

John L. Mackie - Ethics
John ​Mackie's stimulating book is a complete and clear treatise on moral theory. His writings on normative ethics - the moral principles he recommends - offer a fresh approach on a much neglected subject, and the work as a whole is undoubtedly a major contribution to modern philosophy.

Újvári Márta - Kanti ​témák a mai angolszász analitikus filozófiában
„Kanti ​témának" az számít a mai angolszász analitikus filozófiában, amiről létezik kanti fejtegetés vagy aminek a gyökerei Kanthoz nyúlnak vissza és az adott ismeretelméleti téma olyan, hogy ma valamilyen okból újra mérlegelik, újraértelmezik az analitikusok. A „kanti témák" tehát egyszerre szólnak a kanti és a mai analitikus filozófiáról. Akik szeretik látni, hogy hogyan hatnak a mára a klasszikus filozófiai gondolatok, hogyan lesz olyan utóéletük, amelyet a szerző még messze nem szándékolhatott, de ami mégis az eredeti gondolat erejéről és produktivitásáról tanúskodik, azoknak ajánlhatom ezt a könyvet. Ajánlom továbbá azoknak, akik úgy gondolják, hogy a kurrens irányzatok sem gyökértelenek, azoknak is megvan az alapja a filozófiai gondolkodás folytonossága szerint a lehetséges metafizikai variációk valamelyikében. A könyv elemző, érvelő jellegű, a szerző maga is az analitikus filozófia képviselője. Saját hozzájárulása a témákhoz tehát az analitikus hagyományon belül van. A könyv n, nem túl hosszú fejezetre tagolódik, amelyek némi filozófiai előismerettel külön-külön is olvashatók.

Hoffmann Gergely - Pont ​a Karma
Az ​élet óceánján haladó hajódat nem a véletlen hullámai dobálják, de nem is te irányítod azt. Életed valamennyi apró rezdülését a Tudatosság hatja át. Erőd ebből, erőtlenséged az ez ellen való hiábavaló küzdésből fakad. A boldogságot keresed, amelynek valódi természetét a Szeretet tárja fel előtted. Ennek felismerését szolgálja minden egyes örömteli és fájdalmas tapasztalatod. Ezek arra tanítanak, hogy szabad akaratodba vetett hited könnyen az illúzió fogságában tarthat. Egyetlen valódi Akarat létezik csupán, és a Karma törvénye e felé terel. A Karma határozza meg személyes sorsfeladatodat, így azt is, mi az, ami segít, és mi az, ami akadályoz az úton. A TÉT-rendszer könyvéből mindezt, és a sorssal dacoló gyermeki részeid természetét is megismerheted. A Karma által előírt feladat a hazautad legegyszerűbb módját mutatja be, így hatalmas lehetőséget nyújt a számodra. Ezt érdemes követned akkor, ha sikerre, jobb egészségre és boldogabb életre vágysz. Dr. Hoffmann Gergely közel 15 éves orvosi tevékenységét feladva alapította meg saját szellemi műhelyét. Tanítói gyakorlatának és terápiás praxisának tapasztalataira épülő oktató- és egészségközpontjában a lelki fejlődés iránt elkötelezett segítőket és érdeklődőket tanítja és képezi tovább. Neve a hazai ezoterikus irodalom kedvelői körében első könyve, A Végtelen egyszerű 2012-es megjelenésekor vált ismertté. Ebben, ahogy későbbi könyveiben is, egységes rendszerben mutatja be a spiritualitás, a pszichológia és a természettudományok tanításait. Ez a szemlélet jellemzi a TÉT-rendszert is, amely a fenti területeket a numerológia és asztrológia elemeivel kapcsolja össze. Ez a gyakorlatközpontú önismereti rendszer a személyes fejlődés, az emberi kapcsolatok, a gyógyítás, a gyermeknevelés vagy a cégvezetés szolgálatába állítva egyaránt a kibontakozás komoly lehetőségét teremti meg mindannyiunk számára. A Pont a Karma a TÉT-rendszert érthető, lényegre törő módon mutatja be. A könyvet elolvasva lehetőséget kapunk arra, hogy akár mától használni tudjuk, jobbá, elégedettebbé és harmonikusabbá téve így mindennapjainkat.

Ismeretlen szerző - Realizmus, ​magyarázat, megértés
A ​kötetben szereplő tanulmányok fókuszában két alapvető fontosságú filozófiai probléma áll: egyrészt realizmus és antirealizmus, másrészt magyarázat és megértés viszonya. Szerzőink olyan eltérő területeken vizsgálják e két problémát, mint a metafizika, az elmefilozófia, a tudományfilozófia, a politikai és a művészetfilozófia. Tanulmánykötetünkben helyet kapnak mind az analitikus, mind a kontinentális filozófiai hagyományhoz köthető írások.

Bernáth László - Morális ​felelősség, érdem és kontroll
A ​könyv amellett érvel, hogy a morális felelősség nem lehet összeegyeztethető a természeti törvények determinisztikusságával, mivel a morális felelősség feltétele egy olyan erős kontroll, ami csak akkor teljesülhet, ha a cselekvők olyan szubsztanciák, melyek választásai nem előzetesen determináltak. Ehhez a konklúzióhoz a szerző, Bernáth László, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének tudományos segédmunkatársa a morális felelősség, az érdem, a morális hibáztatás és a kontroll fogalmainak elemzésén keresztül jut el. A könyv egyik legfőbb belátása, hogy ha nem rendelkezünk közvetlen metafizikai kontrollal afölött, hogy melyik lehetséges hatásmechanizmust indítsuk el, akkor sem magunkat, sem másokat nem kontrollálhatjuk jobban, mint egyes kifinomult gépek, melyek viszont velünk ellentétben nem rendelkeznek mentális állapotokkal. Ha pedig nem vagyunk képesek magasabb szintű önkontrollra, mint a gépek, akkor mi sem lehetünk morálisan felelősek semmiért sem.

Kollekciók