Ajax-loader

'magyarország' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Claire Kenneth - Minden ​tavasz véget ér
A ​világhírű írónő regényének színhelye Budapest, New York és London. Ám az események lüktetően izgalmas sodrában az olvasó eljut Indiába, Koreába és Velencébe is... A regény három hősnője: Marianne, a vezérkari ezredes gyönyörű, szőke lánya, Tesza, akinek az apja gazdag gyáros és Ibi, a tandíjmentes árvalány, akit nagyanyja, a külvárosi trafikosnő nevel. 1938-at írunk,a három kislány érettségire készül Budapesten. Európa felett még nem kondult meg a lélekharang, de már vészesen gyűlnek a viharfelhők... Aztán elszabadul a pokol minden borzalma. A három lány elszakad egymástól, csak harminc év múlva találkoznak újra - New Yorkban. De micsoda különös találkozás is ez! Romantikus rajongások, keserves csalódások, megalkuvások, forró boldogság, gyilkosság, könnyű kalandok teszik felejthetetlenül izgalmassá a regényt. Marianne, Tesza és Ibi sorsa bizony nem egész úgy alakult, ahogy az óbudai jósnő, Zulejka látta a kristálygömbjében...

Jókai Mór - És ​mégis mozog a Föld
Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

Szily_kitolas_(425x640)
elérhető
22

Szily László - Kitolás
Szily ​László, újságíró, horgász és apa, a magyar horgászirodalom Rejtő Jenője búcsút intett a csökös háglik, porongok és kékfarkúak bukolikus világának, és egy, a halaknál is nehezebben kiismerhető, viszont sokkal hangosabb élőlény felé fordította írói (és privát) figyelmét. Szily újságíró: pontos, jó megfigyelő, szenvtelen és objektív, Buster Keaton-i pofával képes leírni például, hogy kezében ecsettel, a frissen mázolt falat mellével leradírozva zuhan az újonnan vásárolt gyerekágyba. A pszichedelikus börleszkjelenetek mellett Szily gyakran rántja elő sajátos, akár szabadalomként is bejegyeztethető poéntechnikáját: közszereplőket rángat be vicces helyzetekbe, képtelen hasonlatokba...

Dr. Wiesinger Márton - Állatkerti ​séta
A ​zoológus szerző (aki az első tengeri akváriumot rendezte be a budapesti állatkertben) bemutatja a budapesti állatkert addigi (1958-ig terjedő) történelmét. Részletesen bemutatja a különböző állatok helyeit, az állatóvodát, az állatok viselkedését.

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Bertényi Iván - A ​magyar korona története
1978. ​január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba. Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről. E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.

Max Allan Collins - Én, ​a kém
Alex ​Scott a titkos ügynökök ásza. Imádja hazáját és a munkáját. Kelly Robinson boxbajnok. Imádja a dicsfényt, a nőket és önmagát. Mindenben különböznek egymástól, mégis együtt kell megakadályozniuk, hogy a kozmopolita terroristavezér nyélbe üsse az évszázad fegyverüzletét. A küldetés helyszíne: Budapest. A küldetés végrehajtói: Alex és Kelly. A küldetés célja: egy lopakodó vadászgép visszaszerzése. A küldetés másik célja: a világ megmentése. A küldetés legfontosabb célja: egymás elviselése.

Regőczi István - A ​Vízimalomtól a Kútvölgyi engesztelő kápolnáig
A ​könyv szerzője így ír: „Mit tehet mást egy őszhajú pap, minthogy mesél? Felelevenítek egy-két eseményt a múltból, színesen, mint ahogy a napsugár annyi pompázó színben ragyogtatja a hulló őszi faleveleket... Hálámnak, köszönetemnek adok így kifejezést, mindent bearanyozva, az én kedves jótevőimnek; mindazoknak, akik annyi szeretettel gondoltak rám imáikban és egyszerű írásaimat olvasva, épültek rajtuk. Hiszen még annyi a mondanivalóm! Mint egy virágcsokrot, úgy nyújtom át szívemnek szeretetéből sugározva emlékeimet.”

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Heinrich Böll - Ádám, ​hol voltál?
Ki ​lehet-e bújni a felelősség alól azzal, hogy parancsot teljesítő katona volt valaki? Vagy éppen az ellenkezője: nem áldozat-e a katona maga is? Böll regénye a második világháború Sztálingrád utáni szakaszában játszódik. Feinhals-Ádám a "rugalmas elszakadás" parancs jegyében sodródik a visszavonuló német csaptokkal Ukrajnán, Magyarországon, Csehszlovákián keresztül Németországba. A regény bemutatja a háború képeit, hosszan elidőzik egy magyar kisvárosban. A lelkesedni soha nem tudó, leginkább csak a világ elől elbújni akaró német katona szemszögéből ábrázolja a még hátországban élők sorsát. Akiben majd ugyanúgy, mint rajta, keresztül fog gázolni az értelmetlen halál.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Csutora_original_4376
elérhető
34

Márai Sándor - Csutora
Csutora,- ​a puliként megvásárolt keverék - az író zsebében, karácsonyi ajándékként érkezik a családba, ahol teljesen felborítja a hölgy, az úr és Teréz, a cseléd életét. Nem csak papucsot és bútort rág, de átrágja magát H. G. Wellsen és sok más szerzőn is. Bár megengedő szellemben nevelik, bűntudatra hajlamos orosz jelleme egy idő után szembefordítja gazdáival. A kutya és az író barátsága ugyan szakítással végződik, de az együtt töltött néhány hónap mindkettőjük számára élményekben gazdag és az úr számára nagyon tanulságos. A hallgató számára pedig nem csak tanulságos, de nagyon szórakoztató is, mert Márai ragyogó humora és gyakran kíméletlen öniróniája szövi át az egész történetet.

Dr. Tornyai János - Gyere, ​kicsim!... Gyere!
„Könyvem ​megírásánál arra törekedtem, hogy a tollban-rejlő, jóra vezérlő gondolatok hatalmával küzdjek a nagy, nemzeti veszedelem: az Egyke és ma-holnap Egyse ellen” – vallja művéről a szerző. Dr. Tornyai János hivatását tekintve orvos volt. A parasztcsaládból származó, tehetséges fiú szülővárosában érettségizett, majd egyházközségi, városi segítséggel végig kiválóan tanulva a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Korányi klinikai gyakorlóéve, francia, német, svájci tanulmányút után nyitott rendelőt Vásárhelyen, 1926-ban. A nagy tudású, szociális gondolkodású orvos hamar népszerű lett. A szegény betegeket ingyen gyógyította, a betegség megelőzésének szükségességét, az egészséges életmódot hirdette. 1939-ben megjelent nemes szándékú, de viszonylag csekély esztétikai értékű regénye, a Gyere, kicsim! Gyere! És rögtön páratlan könyvsiker lett. 1944-ig nyolc kiadást ért, összesen 80 ezer példányban kelt el. Ezt a sikert még felül is múlta a rendszerváltás szabadságában megjelentetett fakszimile kiadás, amelyből több mint 100 ezer példányt adtak el.

Szigethy Gábor - Napló, ​múltidőben
"Könyvet ​hozott számomra 2017 novemberében a postás: Napló, múltidőben. Régi ismerősöm, Szigethy Gábor írta. Szembetűnő volt a hófehér könyv címlapján a kép: 1955 (piros) 1956 (zöld) 1957 (fekete). Piros: kommunista uralom. Zöld: magyar remény. Fekete: nemzeti gyász. Már a cím felkavart. Vissza a múltba: az emlékek, mint a kiszabadult méhraj, zsonganak, rajzanak körülöttem, és ahogy az érdekfeszítő, szívbemarkoló könyvet olvasom, újra és újra arra gondolok: ez a könyv olyan, mint egy kórházi kórlap. A szocialista demokrácia álnevű proletárdiktatúra kórlapja, mondjuk egy lerobbant bolondokházában."

Gárdonyi Géza - Az ​én falum
Az ​elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól Decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együttérző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált "kövi emberektől". Kortársaival ellentétben Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein szerzett tapasztalatait összegzi a faluról, a parasztról. Bár tematikáját és módszerét kötik szálak az irányzathoz, naturalistának sem mondható, eszményítő realizmusa szebbé stílizálja a nyers való tényeit, átkölti a bántó, rút dolgokat. Híresek a szellemi néprajz körébe vágó megfigyeléseket rögzítő novellák (A barboncás); Tolsztojnak a méltóságteljes halálról szóló elbeszéléseivel szellemében rokon a Kevi Pál halála; a paraszti polgárosodás, értelmiségivé válás ellent- mondásainak modern problémakörével vet számot az ismert Tanácskérés; az iskoláztatás nemcsak felfelé lendíti a rátermett szegénygyerekeket, hanem el is idegeníti közösségétől. Életképek, rajzok sorozatának is fölfoghatjuk a ciklust, de nem az impresszionista rögzítés értelmében. Gárdonyinak filozófiája van, panteisztikus látomásban egybeolvadnak a létezők, pontosabban: a világot alkotó, átmenetileg szenvedésre ítélt létezők titokzatos módon benne vannak Istenben, s talán ez a hit a mélyebb forrása az elbeszélésfűzér idillikus szemléletének és nyelvi stílusa kiegyensúlyozott művészi harmoniájának.

Patay Pál - Az ​életet már megjártam
Valamikor ​989 májusában kezdődött a könyv története, vagyis Nagy Imre újratemetése előtt nem sokkal, amikor azért már "lehetett beszélni". Én akkor, pár hónapja már Franciaországban dolgoztam. Rövid magyarországi szabadságról utaztam vissza, apám pedig egy régészeti kongresszusra volt hivatalos Salzburgba, ami útba esett, hát együtt mentünk egy darabon. Ahogy az M7-es autópáján, Budapestet elhagyva, elhaladtunk az akkor még ott lévő Osztapenko szobor mellett, apám megkérdezte: Ismered-e Osztapenko kapitány történetét? Persze, hogy ismerem. Mint mindenki más, aki végzett Magyarországon legalább négy általánost, meg volt "kisdobos"! De vajon ismered-e az "igazi" történetet? Miért, van olyan is? - kérdeztem vissza, mire ő elmesélte. Én meg döbbenten hallgattam. Nem csak azért, mert a történet érdekes volt, hanem, mert nem értette, miért nem mondta ezt el nekem korábban? Ma már persze tudom, kimélni akart... Azonban azt is rögtön gyanítottam, hogy valószínűleg nem ez volt az egyetlen "kegyesen elhallgatott" története. Életem egyik legjelentősebb fegyvertényeként könyvelem el ma is, hogy az Osztapenko történetet - az igazit - meg a többit is, meg kell írnia, hogy megmaradjon. Nekem, az unokáknak, sőt, talán egy kicsit a többieknek.

Virág Emília - Boszorkányszelídítő
Az ​év legelszabadultabb fantasyje folytatódik! A lidércszerető furcsa szerzet: attól boldog, ha minden kívánságod teljesíti, miközben a pusztulásod okozza. Ha mázlid van, besétál néhány manó, a kertésznadrágos fajtából, és felteszi az egyetlen értelmes kérdést: Hol az arany?! Márpedig Adrinak szerencséje van: budapesti albérletében, a dohányzóasztal alatt átjáró nyílik, s egy boszorkánnyal meg egy lidérccel együtt az arany keresésére indulhat. A lány azonban kincsek helyett valami sokkal értékesebbet, egy igazi párt talál, akire a bajban is számíthat, és aki nemcsak azt mondja neki, amit hallani akar, hanem az őszintét. Amúgy Adri ezt az egész ügyet a likkal, a manókkal, a boszorkánnyal meg a lidérccel tényleg kihagyta volna…

Gárdonyi Géza - Dávidkáné
A ​kisregény a milleneum hazafiúi kardcsörtetésétől megcsömörlött, az igazi történelemhez menekülő író műve. Az Egri csillagok melléktermékeként íródott a kék szemű Dávidkáné története. A cselekmény valóságos magja, hogy az író gyermekkori szerelmét hasonleső szülei egy Dávidka nevű módos paraszthoz kényszerítették. Történelmi alapját pedig egy nagykőrösi boszorkányper aktái adták. A történet a török időkben játszódik, főszereplői Kis Andor, aki apja vétkét jóváteendő szegődik Kőrös város szolgálatába és Tegzős Ilona, aki nevelőszülei egy módos gazdának, Dávidkának adnak el feleségül. A két fiatal nem élhet nyugodtan, Andort apja vétke miatt nem nézik jószemmel, Ilona pedig boldogtalan férje mellett. Házasságtörés vádjával - igaztalanul - kínpadra vonják mindkettőjüket, ők azonban megszöknek, sőt a legény megöli kínzóját. Tette miatt törvényen kívülivé válik, vissza kell térnie a lakatlan szigetre, ahol eddig élt. Az író a történet végén átlép a realitáson és szinte népmesei igazságot szolgáltat: Ilonát, aki a folyóba veti magát, a víz éppen kedvese karjaiba sodorja. Ez a kisregény is élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

Pint%c3%a9r_s%c3%a1ndor_-_budapesti_%c3%batmutat%c3%b3_%c3%a9s_c%c3%admt%c3%a1r_1991_-_rend%c5%91rs%c3%a9gi_zsebk%c3%b6nyv
Rendőrségi ​zsebkönyv Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Rendőrségi ​zsebkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czapáry Veronika - Anya ​kacag
Viktória ​történetei Budapest éjszakai életének jellegzetes színhelyeire kalauzolják el az olvasót. A fiatal nő szókimondó őszinteséggel számol be naplójában a női szexualitás örömteli és fájdalmas pillanatairól, újra és újra kiábrándultsággal végződő társkeresési kísérleteiről. Az egymást követő bulik forgatagában sorra megjelennek előttünk, majd már ismerősként bukkannak fel újra a művészpresszók és romkocsmák összetéveszthetetlen figurái. Az alkohol, a drog és a szexualitás mámorát azonban mindig a nappalok kijózanodása követi. A gyermekkorban elszenvedett sérelmek okozta szenvedést nem lehet mámorba fojtani. Ezek az élmények, a korán meghalt anya emléke, az apa erotikus közeledésének elfojtott emlékképei a naplóbejegyzések közé ékelt álomszerű szövegbetétekben idéződnek fel. A történet, mint minden igazi irodalom, több az elmesélt esetnél: az ember örök szeretetigényéről szól, amely mindannyiunkban él.

Molnár Ferenc - A ​Pál utcai fiúk
A ​Pál utcai fiúkat az teszi népszerűvé, hogy az élet minden ága-boga benne van: iskola és játék, barátság és harc, pártoskodás és összetartás – minden, egészen a halálig. S az író mindezt gyerekésznek, gyerekszívnek szólóan szőtte regénybe. A gyerekvilág tükrében láttatja a világot. Boka, Nemecsek, Áts Feri és a többiek története átélhető csaknem bárhol, s az ezredfordulón semmivel sem kevésbé, mint születésekor, a XX. század kezdetén. Talán ez a magyarázata a regény példátlan hazai és világsikerének. Közel két tucat nyelven jelent meg, s ajánlott olvasmány nemcsak a magyar iskolákban, hanem távoli földrészeken is.

Nemere István - Nincs ​idő meghalni
Budapest ​kellős közepén, a Nemzeti Bank előtt, különös módon gyilkolnak meg egy belga bankárt: fúvócsőből mérgezett tűt lőnek a nyakába. Lakos Donát az EURPOL-lal együttműködő budapesti iroda nyomozója, a szigorúan bizalmas nemzetközi ügyek specialistája alighogy belefog a nyomozásba, máris újabb áldozatról érkezik hír. Ljubljanában, hasonló körülmények között ölnek meg egy másik bankárt, nem sokkal ezután pedig Brüsszel legforgalmasabb pontján megtörténik a harmadik kivégzés. Donát a térfigyelő kamerák felvételeit elemzi, ingázik a három főváros között, de nem jut közelebb a megoldáshoz. Ám feltűnik neki, hogy a tettes minden helyszínen otthagyta sajátos ,,kézjegyet". Egy hárombetűs feliratot: ZVB. A nyomok végül Breznába vezetnek, ahol Donát mellé szegődik egy csinos helyi rendőrnő, Norina, aki egy nemzetközi bankellenes maffia ügyében nyomoz...

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön
A ​Kincskereső kisködmön Móra gyermekek számára írt művészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal; Móra varázsos művének témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és annak talaján fakadó szomorúság ellen. Az immár klasszikussá vált történet gyermekhőse a kis Gergő, akinek világra csodálkozó töprengései, majd tapasztalással felhős tekintetét álombeli tünemények, tündérek, nagy képességű vajákos (kuruzslással, jóslással foglalkozó) öregek vagy gyöngéd és bölcs szülők éppúgy őrzik és irányítják, mint az élet szigorú törvényeire figyelmeztető kudarcok és új látásokra sarkaló csalódások. Elsősorban azonban szüleinek állít emléket az író ezekben a kedves elbeszélésekben, akik jószívű, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írni-olvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, de a benne lévő tündér csak akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergő sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülői háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önző, gonosz emberek, akiktől óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét: ködmön tündére csak addig melegít, amíg becsületes a gazdája. A Nyilas Misit óvó anyai intelem, a "Légy jó mindhalálig!" csendül fel Móra regényében is. Mellette tesznek hitet egész életükkel vagy vallanak csupán egy-egy gesztussal a feledhetetlen figurák: a látszólag gonoszkodó öreg bűbájos maszkjában botorkáló, nyomorék unokájáért aggódó Küsmödi, a munkában megrokkant, törékeny kis varrónő, az ezüstgyűszűről álmodó Tündérke, Titulász doktor, a szegények orvosa és a szülők. Márton szűcsöt a fia elsiratja, gyermekfejjel eltemeti, de örökségét megőrzi, s megérti a kimondatlan tanítást, hogy a varázstündér, amely az életet széppé és boldoggá teszi, a becsület és a szeretet.

Czető Bernát László - Veszettek
Pongrácbánya ​egy álmos kisváros valahol Magyarországon. Tűz üt ki a művelődési ház épületében, az elkövetők helyi fiatalok. Erre az isten háta mögötti településre helyezik át Ács János rendőr századost. Határozott elképzelésekkel érkezik, célja: megszüntetni a városban uralkodó káoszt. Karizmatikus férfi, aki az addig csak kallódó fiatalokból egyfajta polgárőrséget szervez. A csapat módszerei nem aratnak osztatlan tetszést. Milyen következményekkel járhat, ha a még könnyen befolyásolható fiatalok egy olyan vezető mögé sorakozhatnak, aki hatalommal ruházza fel őket? Ez a hatalom vajon képes családokat szétszakítani? Egy egész közösséget félelemmel átitatni? Hol a határ? Hol az igazság? Czető Bernát László műve fikció. De a mai magyar valóság tükröződik benne.

Berkesi András - Szerelem ​három tételben
Szerelmes ​regényt tart kezében az olvasó, amely emellett mindazokat a történelem teremtette izgalmakat, fordulatokat is kínálja, amelyek meghatározták az 1940-től 1950-ig terjedő évtizedet. Több nagy sikerű Berkesi regény foglalkozott már az ellenállás hőseinek kalandjaival, a Horthy-börtönök és Gestapoakciók, a hírszerzés bemutatásával. De szólt már a szerző a felszabadulás utáni Magyarország problémáiról, a kommunisták és ellenfeleik küzdelméről, a koncepciós perek idejének bűneiről, a tisztességes emberek belső meghasonlásáról. Ez a regény is beszél minderről, de ez az izgalmas, feszültségekkel teli történelmi korszak csak a keretét, hiteles hátterét adja egy tragikusan szép szerelem történetének. Szerelem - három tételben. Háromszor szakítja el egymástól Gábort és Szulitát a vonzalmuknál erősebbnek látszó külső erő. Először a leleplezett hazugság - a társadalmi különbség. Másodszor a Gestapo, harmadszor a törvénysértő perek. De ez már maga a történet, amelyet érdemes elolvasni.

Kordos Szabolcs - Eszem-iszom, ​Hungary
Milyen ​bűnös titkokat őriznek az éjszakai mulató sokat látott alkalmazottai? Miként válik a konzerv töltött káposztából luxuséttermi főfogás? Mi hever a tányérunkon valójában és egyáltalán, hogyan került a csizma az asztalra? A nagy sikerű Luxushotel, Hungary, Taxisvilág, Hungary és Turista from Hungary szerzője legújabb könyvében első osztályú éttermek, lángosos bódék, késdobálók és trendi bárok kulisszatitkairól rántja le a leplet. Tartson vele ezen a különleges utazáson, ismerje meg a vendéglátósok trükkjeit, történetét és nem utolsósorban azt, hogyan élnek túl bennünket, a nem éppen problémamentes vendégeket! A szórakoztató riportkötet bevezet a pult mögé, a konyhai lengőajtón túlra, de megmutatja azt is, hogyan viselkednek a hazai és nemzetközi sztárok vendégszerepben, és mit teszünk mi, egyszerű földi halandók, amikor egy üveg bor társaságában kieresztjük a gőzt. Merüljön alá a vendéglátás világába és garantáltan másként néz körbe, ha legközelebb ételt, vagy italt rendel!

Tényi Dénes - Allah ​megveti a gyávát
Maga ​magyar, ezért vegyük csak Budapestet. Van ott egy emberünk, aki magával vitt egy fiolát. Ha megkapja a parancsot, a fiolát feltöri, beleönti egy húszliteres kanna vízbe, aztán az egészet kiönti két nap múlva valahol Dunakeszin, Budapest valamelyik ívóvízkútjánál. A folyadék, tele vírusokkal leszivárog a kavicsrétegeken át a kútig, és két nap múlva hatalmas járvány tör ki. Egy másik emberem a parancs vételekor elmegy néhány drogériába és teljesen legálisan megvásárolja azokat az anyagokat, amikből bomba készíthető. Ha csak a nagy kelet-nyugati fővezeték egyik oszlopát, mondjuk Albertfalvánál belerobbantja a Dunába, a fél ország áram nélkül marad. Néhány emberem felrobbantja a legnagyobb budapesti pályaudvarokon a jelzőrendszer irányítóberendezéseit, és napokra megbénül a forgalom a magyar vasutakon. Elég egy ruszkiktól lopott rakétát kilőni a solti adótoronyra, és nincs a fél országban rádióadás. Ezek az emberek már ott vannak, lehet, hogy hosszú évek óta... Csak a parancsra várnak, és ha megkapják, egy percig se gondolja, hogy nem fogják végrehajtani.

Thury Zsuzsa - A ​tűzpiros üveggömb
A ​regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül. A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye. Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették. Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
Minden ​egy hirdetéssel kezdődött: _Férjhez adnám a lányomat művelt fiatalemberhez, akinek foglalkozása vagy hivatala hacsak kissé is úri, de nem iszákos, nem kártyás és ép, egészséges. A lányom móringja most 300 ezer korona készpénzben. Később örökség ennél is nagyobb, talán milliókra is rúgó._ A szabados életet élő Ó Péter borkereskedő mielőbb szeretne megszabadulni a zárdából nemrég hazatért lányától. A pénz nem számít, így elhatározza, hogy a jelentékeny hozomány ígéretével kerít férjet Ida számára. Jönnek is a kérők tucatszám: villás bajszú katonatisztek, cilinderes fiatal- és kevésbé fiatal emberek. Az apa választása a festőművész-újságíró Balogh Csabára esik, akinek sürgősen pénzre van szüksége. A kényszer szülte házasság szigorúan üzleti alapokon köttetik - az esküvő előtt Ida és Csaba megfogadja: a külvilág felé eljátsszák a boldog ifjú párt, míg egymás számára idegenek maradnak, és egy év elteltével megszabadulnak kötelékeiktől. A fiatalok ártatlan titkokkal terhelt múltja számos félreértéshez vezet, ígéretüket azonban egyre nehezebb megtartaniuk. 1918 körül új "műfaj" bukkant fel a pesti lapok hasábjain: a házassági hirdetés. Ez ihlette meg Gárdonyit is, aki 1920-ra megírta ezt a lélekmelengető regényt két tiszta szívű, egymásra szemérmesen pillantgató fiatal lassan kibontakozó szerelméről.

Kollekciók