Ajax-loader

'temetkezés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen King - Állattemető
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával - feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat... Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára... Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud - jó, vagy rosszakaratból? - az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér - de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Cage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé...

Szabó Péter - A ​végtisztesség
"Nyilvános ​keserűség gyászos színháza" - ezt jelentette a 17. századi ember számára a főurak temetési szertartása. A függönyök azóta rég legördültek, s a színpadképek ma már alig ismertek. Feledésbe merült az a látvány, amelynek szervezése sokszor egy évig is eltartott, s amely jelképes sűrítéseivel a kor mentalitásának és világfelfogásának hű tükre volt. A könyv írott források és tárgyi emlékek alapján megkísérli a"színpadképek" rekonstruálását és értelmezését. Miután bevezetést ad a látványt meghatározó halálgondolatról s ennek történeti változatairól, bemutatja a 17. század legnagyobb méretű halotti pompáját, az Esterházy fiúk 1652. évi nagyszombati temetését. Magyarázatot kap az udvarháznál történő ravatalozás, a gyászmenet, a templomi ravatalozás és a sírbatétel megannyi szimbolikus értelmű cselekménye és kelléke. Felvillannak a királyi Magyarország és Erdély szokás-rendszerének európai összefüggései. A zárófejezetben a temetési szertartás 18. századi utóéletét vizsgálja a szerző, s tanulságosan elemzi a motívumok funkcióváltozását A szakemberek és a nagyközönség új oldalról, egy művészettörténész értő kommentárjait hallgatva pillanthat be a 17. század világába.˝

Fülep Ferenc - Bachmann Zoltán - Pécs ​- Ókeresztény mauzóleum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Evelyn Waugh - A ​megboldogult
Evelyn ​Waugh (1903-1966) - akinek keresztneve mögött egyébként nem hölgy található, hanem egy hatgyermekes, hadviselt családapa - Hampsteadben született, irodalmárcsaládban. Oxfordban modern történelmet tanult. Első művét, egy Dante Gabriel Rossetti-életrajzot, 1927-ben publikálta, de szépírói hírnevét 1928-as első regénye, a sikeres - és azóta számos kiadást megért - _Jámbor pálya_ alapozta meg. Rengeteget utazott: külföldön és hazájában egyaránt a Brit Világbirodalom hanyatlásának jelei ragadták meg leghatásosabban termékeny szatirikus fantáziáját. A háborús évek után "vizsgálódását" kiterjesztette Amerikára is - ottani élményeinek tömör, ám az angliaiaknál nem kevésbé szatirikus foglalata _A Megboldogult_ című kisregény - egy "temetkezési szalon" vérfagyasztó szerelmi háromszög-históriája, egy balzsamozóművész, egy hullakozmetikusnő meg egy kóbor angol poéta részvételével (nem beszélve a "szalon" vendégeiről...)

Dömötör Tekla - A ​népszokások költészete
A ​mű azokat a különböző népköltészeti alkotásokat mutatja be, amelyek a népszokásokhoz kapcsolódva jelentkeznek: párbeszédek, szertartásos énekek, közmondások, szólások, mondák stb. Elemzi e népköltészeti alkotások funkcióit, esztétikai sajátságait, műfaji jellemzőit és a különböző irodalmi műfajokhoz való viszonyát. Szól a dramatikus szövegek és a régi magyar dráma összefüggéséről, a szertartásos énekek mitológiai jellegű jelképeiről. Betekintést ad a paraszti érzelemvilágba, a falusi életszemléletbe, amely magába foglalja a folklór szubjektív és formulává merevedett alkotásait egyaránt. Az első csoportba tartozik pl. a temetések részben improvizált költészete, az utóbbiba tartoznak a szószerint hagyományozódott varázsigék és énekek. A kötet mind a néprajzkutatók, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tarthat.

Kunt Ernő - Az ​utolsó átváltozás
Parasztság ​és mulandóság - megközelítési módszerek és meghatározások, A magyar parasztság hagyományos halálképe, A magyar parasztság haldoklóval és halottal kapcsolatos szokásai, Összegzés - rítus és szelekció

Liptay Éva - Átváltozás ​istenné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stephen King - Pet ​Sematary
The ​road in front of Dr. Louis Creed's rural Maine home frequently claims the lives of neighborhood pets. Louis has recently moved from Chicago to Ludlow with his wife Rachel, their children and pet cat. Near their house, local children have created a cemetery for the dogs and cats killed by the steady stream of transports on the busy highway. Deeper in the woods lies another graveyard, an ancient Indian burial ground whose sinister properties Louis discovers when the family cat is killed.

Radó Dezső - A ​temető csendje
"Ülök ​a legkülönösebb magyar vendéglőben, az Új köztemető melletti Kupában. Itt gyászruhában söröznek a vendégek a lélekharang hangjai mellett. A legnagyobb temetőüzemben negyedóránként kerül sor a gyászmenetet kísérő lélekharang megkondítására, amelynek a hangjai - a kis távolság miatt - betöltik a vendéglő helyiségeit. A temetés után betérő embereket már nem köti a gyász fegyelme, itt már enni kell és inni kell, szervezett módon, társaságba szerveződve vagy véletlenszerűen. Gyászruhában, de már teljes világi érdeklődéssel tanulmányozzák az étlapot és feladják az italrendelést. Legyűrve a valódi vagy tettetett étvágytalanságot, túljutva az első poharakon, már nagyon is gyakorlati kérdések kerülnek terítékre, legalább 35 dB hangerővel, ami az italfogyasztással és a tárgyalt téma fontosságával egyenes arányban tovább növekedhet. Ha akarom, ha nem, fültanúvá lépek elő: - Az a cafka csak fél évet élt vele és mindent magának akar! Még egy tisztességes ebédet se főzött neki, akkor evett rendeset, ha mi, vagy ti, Marcsám, vittünk neki. - Szent igaz! De nem is nagyon mosott rá. Csak azt hordta mindég, amit tavaly karácsonyra vittem szegénykémnek. Egy hallgatag férfi is megszólalt: - Aztán hol lehet az ótépéje? - Eldugta a cafka! Megjátszotta a fájdalmast, meg hogy ő nem is kereste! Átlátok én rajta, tudod, hogy játssza az eszit! A szeme se áll jól. Ügyvédet kellene fogadni."

Covers_132835
Legyen ​akaratod szerint Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Legyen ​akaratod szerint
Olyan ​könyvet tart a kezében, amelyre már régen várunk. A halállal mi nemigen tudunk mit kezdeni. Ott állunk, a legtöbb esetben nem is tudjuk, mit kell tennünk. Honnan is tudnánk? Amikor pedig intézkedni kell, sokszor tanácstalanok vagyunk. Ez a könyv azért született, hogy tudjuk mi a teendő, hova forduljunk és ne csak sodródjunk az eseményekkel, hanem válogathassunk a lehetőségek között.

Alberto Siliotti - Az ​öröklét hajlékai
Az ​emberiség a kezdetektől fogva hitt az öröklétben, amelyet a földi élet másaként képzelt el. Ezért halottai számára - hogy a végtelen időben is méltó környezetben legyenek - hatalmas építészeti remekeket emelt vagy rejtett el a föld alá. A sírokat gyakran felbecsülhetetlen értékű kincsekkel töltötték meg. A túlvilági utazáshoz a különböző kultúrák olyan emlékművet állítottak halottaiknak, amelyek hűen reprezentálták az elhunyt társadalmi rangját, a kor szokásait, értékrendjét. Könyvünkben az emberi művelődés és egyetemes művészet számos ragyogó remekművét mutatjuk be a különöző temetkezési helyekről. Felfedezésükről, feltárásuk kalandos, magával ragadó történetéről új, gyakran még kiadatlan dokumentumok segítségével számolunk be. Az album több száz csodálatos kép segítségével kalauzol el a világ különböző helyeire.

Erdélyi Lajos - Az ​élők háza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Váli Dezső - Zsidó ​temetők
A ​kötethez Radnóti Sándor esztéta írt előszót. Az olvasó számára a zsidó temetők szimbolikájában való eligazodást Raj Tamás főrabbi tanulmánya segíti. A 156 oldalas művészkönyv szerkesztője Uhl Gabriella művészettörténész, tervezőgrafikusa Bárd Johanna. A kiadvány Váli Dezső már lezárult, művészi szempontból fontos és kiemelkedő periódusát mutatja be, amelynek darabjai féltett kincsei a múzeumoknak és magángyűjteményeknek.

Halász Nátán - Radnóti Zoltán - A ​kegyelet forrása
Az ​emberiség eszmetörténetit végigkíséri a bizonytalantól való félelem és a bizonytalanság felé irányuló rejtelmes tisztelet. Ezekről az érzéseinkről csak felsőfokon tudunk beszélni..: A legfélelmetesebb az, ami a legbizonytalanabb: a halál, klasszikus héber szóval petirá, az „eltávozás". Majd a legborzalmasabb pillanatot követi a legfájdalmasabb kötelesség, a gyász, és vele párhuzamosan a barátok és a tisztelők legszebb jótétté, a vigasztalás. A zsidó vallás szerint szigorú rendje van mind a gyásznak, mind a vigasztalásnak. Évezredes hagyományok csiszolták a Törvényt, hogy a szomorúság és az elvesztés napjait a lélek és a test számára egyaránt, élhetővé tegyék. A tudós szerző, a korabeli Rabbiság beleegyező támogatásával szerkesztette meg A KEGYELET FORRÁSA című munkáját. A könyvnek héber nevet is adott: „Orách kol-ádám", azaz „Minden ember útja". Ez a kötet, éppen száz esztendeje, 1902-ben jelent meg. Reprint kiadása -sajnos- időszerű. Az eltávozás is az élet része, el kell fogadni és tehetőségeinkhez mérten zsidó módon, hagyományaink szerint kell megélni. Ezzel a könyvvel lélek segít a léleknek, hogy lehetőségeink teljes tárházával támogassuk azokat, akik erre rászorulnak.

Tóth Vilmos - Síremlékművészet
A ​síremlékművészet eltűnőben lévő műfaj, a főszerep ma már a sírkőgyártásé. Nagy jövőt ennek sem jósolhatunk, hiszen a temetkezés radikálisan új formáinak terjedése - mindenekelőtt a hamvak szórása - mára temetők létjogosultságát kérdőjelezi meg, legalábbis a nagyobb településeken. A modern ember számára felesleges minden, ami nem a jelenről szól. Ettől függetlenül ma még nagy számban léteznek azok a síremlékek, amelyeket érdemes ismerni és megismertetni, mivel a műfaj klasszikus szabályairól tanúskodnak.

Covers_410861
Temetőkönyv Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Temetőkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Érdy Miklós - A ​hun lovastemetkezések
"A ​hun lovastemetkezésekkel foglalkozó kutatásokat 1992-ben kezdtem el... A kutatott anyag mindig gyarapodott, újabb és újabb tudományos előadásokat és dolgozatokat eredményezett. A jelenlegi változat a legteljesebb. Nemcsak a korábban hiányzó térségek teltek be leletekkel, hanem különleges és a tudományos életben eddig sosem felismert régészeti párhuzamok tűntek fel hun temetkezések és honfoglaló magyar temetkezések között. Sokáig két alapvető párhuzamot ismertem, most ebben a könyvben először számolok be egy harmadikról. Ezek mindegyike valóban nem várt és korábban nem ismert eredmény."

Csernoch János - A ​halottégetésről
A ​halottégetés (hamvasztás) ma már elfogadott módja a temetésnek a katolikusok körében is. Az Egyház viszont csak 1958-tól engedélyezi (feltéve, ha a hamvasztás nem a föltámadás tagadását fejezi ki). Csernoch János - Nagymagyarország utolsó prímásának- remekműve leírja a halottégetés történetét, valódi okát és az Egyház tanítását. Megtudjuk belőle, hogy a halottégetés valódi célja a pogány világnézet terjesztése, a társadalom kereszténytelenítése. Mögötte a szabadkőműves mozgalom állt, és előre megtervezett forgatókönyv szerint terjesztették el a világon. Prohászka szerint a könyv kimutatja "tárt vagy palástolt célját, mely nem egyéb, mint az egyháznak a társadalomból egy lépéssel ismét kijjebb való szorítása. Ez ... egyenlő volna az egyházgyűlölettel."

Benkó Sándor - Merklin Tímea - Sempervivum ​Savariense
A ​temetők az élet hírnökei, mert ahol haltak, ott éltek is. Azokon a sírokon, amelyekre már nem visz virágot senki, a mohán kívül gyakran még egy növény él: a kövirózsa. Szép latin nevével Sempervivum, vagyis "örökké élő". A temetők történelmi és kulturális emlékhelyek is, ahol azok a szombathelyi polgárok nyugszanak, akik mind-mind formálták jelenünket és jövőnket azzal, hogy részei voltak a múltunknak. Ez a könyv egy különleges nézőpontú várostörténet, együtt a peremkerületté lett, egykor önálló falvak temetőiből feleleveníthető történetekkel. Könyvünket ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődéssel keresik fel elődeink nyughelyét. Azt szeretnénk szolgálni, hogy a mai városlakók emlékezetében is éljenek a valaha volt szombathelyiek, legyenek "örökéletűek" érdemeik által, legyenek mindig minden körülményben elevenen maradók, mint Savaria kövirózsái.

dr. Kiss Gábor - Somogyi Péter - Tolna ​megyei avar temetők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gyula - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Solymár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Kerbolt László - A ​halottkémlés és temetőrendészet útmutatója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rosemarie Eichinger - Esznek-e ​a halottak epertortát?
Egy ​különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát... _Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. "Boldog-e ön most, hogy megboldogult? - kérdezem. - Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?"_ Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.

Julian J. Katrij OSBM - Keresztény ​örökség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Lajos - Aquincumi ​múmia-temetkezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Temet%c5%91kert
Temetőkert Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Temetőkert
Az ​ember élete során előbb-utóbb találkozik a temetővel. Az ismeretség először csak felületes, de aztán eljönnek a napok, mikor kikerülhetetlen a találkozás. Az első út alkalmával a ravatal bódulatából még fel sem ocsúdhat. De mikor rádöbben, hogy valaki hiányzik a környezetéből, akkor támad fel a kapcsolat közte és a temető között. A kötődés később csak erősödhet, mert valamit mégis tenni kell a sírral, legalább évenként néhányszor kijárni. _A látogatások képekben rögződnek a sírhantról, kolumbáriumról, a környező temetőkertről._ A látottakhoz problémák kapcsolódnak, meg élmények is. Egyszer a korán nyíló virágok meglepetése, a gyakran látott szomszéd tanácsai a temetői szolgáltatásról vagy máskor az útjába kerülő sírkövek fájdalmas, giccses romantikája. A jó szemű megfigyelőnek lassan feltárul ez a külön világ, a békesség kertje, és nem csupán személyekkel ismerkedik, hanem leolvassa róla szűkebb hazájának, múltjának, jelenének kultúráját is. _Legközelebbről természetesen az embert saját elhunytja, sírjának formaválasztása és díszítése érinti._ Magas, hantos legyen vagy hant nélküli, urnatemetőbe helyeztesse-e hamvait vagy kolumbáriumfalba? Hiszen bármelyik megoldásban bőven található ízléses vagy ízléstelen megoldás. A döntésnél az anyagi határok, a temető távolsága éppúgy meghatározó lehet, mint az érzelmi, szokásbeli, elvi vagy kényelmi szempontok. _Rég múlt idők temetőkertjei_ nemcsak a kor emberéhez szóltak szimbolikus megjelenítő erővel, hanem leolvasható a hasonló fejfák, a síralakítás egységéből az újra egyenlővé válás természetes beteljesülése. A régi temetők "iparosai" úgy látszik többet tudtak a környező világról, mint a mai "kőfaragó művészek". De a múlt század végi polgárközpontú társadalom, a gazdasági világnézeti haladás gyorsulása az egységet felbontotta, a centrifugális erő gátlástalanságot eredményezett, a temetőkből ennek megfelelően "vagyonregisztert" teremtett. Ilyen képlékeny állapotban pedig mindig felüti hidrafejét a giccs. Amíg a környező államokban már századunk eleje óta megindult a temetőkertek rendezésének, díszítésének reformálása a kiegyensúlyozottabb és művészibb megjelenítés érdekében, addig _nálunk a legutóbbi évtizedekig alig történt valami_. Bár a színes obeliszkek terjedése megszűnt és nem rendelnek már műkőből faragott galambos, szíves, romantikus jellegű síremlékeket, de továbbra is használatosak a magas hantok és költséges síremlékek. A ligetes temetőkert virágos, zöld takarója helyett kemény vonalú, nyomasztó kőtenger zárja el szeretteinket a külvilágtól. _Sírdíszítésben pedig a tiszta szándékú kegyelet kifejezése helyett a kereskedelmi szellem vagy inkább a "gyászipar" uralma terjed._ Úgy látszik, minden új szándék kezdeti, kísérleti szakaszát kihasználja a visszahúzó ízléstelenség, hogy átmentse magát az újba. Amennyit javítanak az összképen a hant nélküli sírok és urnatemetők mintaparcellái, annyit rontanak a kolumbáriumok elhanyagolt vagy túl vásári színfalai vagy éppen a legújabb típusú, családi urnafülkék édeskés, giccses vitrinjei. _Mindezekért és mindezek ellen, segítségül és tanácsadóul íródott meg ez a könyv._

Covers_384454
A ​Csillagos Ég Lakói Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​Csillagos Ég Lakói
Az ​emberiség történetében a halállal kapcsolatos hiedelmek, szokások és kultuszok csak külső formájukban kötődnek egy-egy korhoz és helyhez, lényegüket tekintve időtlenek és érintik az emberi kultúra szinte minden területét. Több koron átívelő az az elképzelés, hogy a halál "elköltözés egy másik világba". Ezt a bizonyos "másik világot" - ősidőktől napjainkig - szívesen képzelik el a felhők felett, az égen, az ókori egyiptomiak a halottaikra sokszor úgy gondoltak, mint a csillagos ég lakóira.

Amanda Stevens - The ​Prophet
My ​name is Amelia Gray. I am the Graveyard Queen, a cemetery restorer who sees ghosts. My father passed down four rules to keep me safe and I’ve broken every last one. A door has opened and evil wants me back. In order to protect myself, I’ve vowed to return to those rules. But the ghost of a murdered cop needs my help to find his killer. The clues lead me to the dark side of Charleston—where witchcraft, root doctors and black magic still flourish—and back to John Devlin, a haunted police detective I should only love from afar. Now I’m faced with a terrible choice: follow the rules or follow my heart.

Jessica Mitford - Ravatalbárók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szapu Magda - Halotti ​szokások és hiedelmek a kaposszentjakabi oláh cigányoknál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsuzsanna Siklósi - Traces ​of Social Inequality during the Late Neolithic in the Eastern Carpathian Basin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stephen King - Kedvencek ​temetője
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával – feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat… Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára… Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud – jó, vagy rosszakaratból? – az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér – de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Cage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé…

Kollekciók