Ajax-loader

'temetkezés' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen King - Állattemető
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával - feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat... Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára... Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud - jó, vagy rosszakaratból? - az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér - de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Cage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé...

Szabó Péter - A ​végtisztesség
"Nyilvános ​keserűség gyászos színháza" - ezt jelentette a 17. századi ember számára a főurak temetési szertartása. A függönyök azóta rég legördültek, s a színpadképek ma már alig ismertek. Feledésbe merült az a látvány, amelynek szervezése sokszor egy évig is eltartott, s amely jelképes sűrítéseivel a kor mentalitásának és világfelfogásának hű tükre volt. A könyv írott források és tárgyi emlékek alapján megkísérli a"színpadképek" rekonstruálását és értelmezését. Miután bevezetést ad a látványt meghatározó halálgondolatról s ennek történeti változatairól, bemutatja a 17. század legnagyobb méretű halotti pompáját, az Esterházy fiúk 1652. évi nagyszombati temetését. Magyarázatot kap az udvarháznál történő ravatalozás, a gyászmenet, a templomi ravatalozás és a sírbatétel megannyi szimbolikus értelmű cselekménye és kelléke. Felvillannak a királyi Magyarország és Erdély szokás-rendszerének európai összefüggései. A zárófejezetben a temetési szertartás 18. századi utóéletét vizsgálja a szerző, s tanulságosan elemzi a motívumok funkcióváltozását A szakemberek és a nagyközönség új oldalról, egy művészettörténész értő kommentárjait hallgatva pillanthat be a 17. század világába.˝

Fülep Ferenc - Bachmann Zoltán - Pécs ​- Ókeresztény mauzóleum
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Evelyn Waugh - A ​megboldogult
Evelyn ​Waugh (1903-1966) - akinek keresztneve mögött egyébként nem hölgy található, hanem egy hatgyermekes, hadviselt családapa - Hampsteadben született, irodalmárcsaládban. Oxfordban modern történelmet tanult. Első művét, egy Dante Gabriel Rossetti-életrajzot, 1927-ben publikálta, de szépírói hírnevét 1928-as első regénye, a sikeres - és azóta számos kiadást megért - _Jámbor pálya_ alapozta meg. Rengeteget utazott: külföldön és hazájában egyaránt a Brit Világbirodalom hanyatlásának jelei ragadták meg leghatásosabban termékeny szatirikus fantáziáját. A háborús évek után "vizsgálódását" kiterjesztette Amerikára is - ottani élményeinek tömör, ám az angliaiaknál nem kevésbé szatirikus foglalata _A Megboldogult_ című kisregény - egy "temetkezési szalon" vérfagyasztó szerelmi háromszög-históriája, egy balzsamozóművész, egy hullakozmetikusnő meg egy kóbor angol poéta részvételével (nem beszélve a "szalon" vendégeiről...)

Dömötör Tekla - A ​népszokások költészete
A ​mű azokat a különböző népköltészeti alkotásokat mutatja be, amelyek a népszokásokhoz kapcsolódva jelentkeznek: párbeszédek, szertartásos énekek, közmondások, szólások, mondák stb. Elemzi e népköltészeti alkotások funkcióit, esztétikai sajátságait, műfaji jellemzőit és a különböző irodalmi műfajokhoz való viszonyát. Szól a dramatikus szövegek és a régi magyar dráma összefüggéséről, a szertartásos énekek mitológiai jellegű jelképeiről. Betekintést ad a paraszti érzelemvilágba, a falusi életszemléletbe, amely magába foglalja a folklór szubjektív és formulává merevedett alkotásait egyaránt. Az első csoportba tartozik pl. a temetések részben improvizált költészete, az utóbbiba tartoznak a szószerint hagyományozódott varázsigék és énekek. A kötet mind a néprajzkutatók, mind a nagyközönség érdeklődésére számot tarthat.

Kunt Ernő - Az ​utolsó átváltozás
Parasztság ​és mulandóság - megközelítési módszerek és meghatározások, A magyar parasztság hagyományos halálképe, A magyar parasztság haldoklóval és halottal kapcsolatos szokásai, Összegzés - rítus és szelekció

Liptay Éva - Átváltozás ​istenné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Radó Dezső - A ​temető csendje
"Ülök ​a legkülönösebb magyar vendéglőben, az Új köztemető melletti Kupában. Itt gyászruhában söröznek a vendégek a lélekharang hangjai mellett. A legnagyobb temetőüzemben negyedóránként kerül sor a gyászmenetet kísérő lélekharang megkondítására, amelynek a hangjai - a kis távolság miatt - betöltik a vendéglő helyiségeit. A temetés után betérő embereket már nem köti a gyász fegyelme, itt már enni kell és inni kell, szervezett módon, társaságba szerveződve vagy véletlenszerűen. Gyászruhában, de már teljes világi érdeklődéssel tanulmányozzák az étlapot és feladják az italrendelést. Legyűrve a valódi vagy tettetett étvágytalanságot, túljutva az első poharakon, már nagyon is gyakorlati kérdések kerülnek terítékre, legalább 35 dB hangerővel, ami az italfogyasztással és a tárgyalt téma fontosságával egyenes arányban tovább növekedhet. Ha akarom, ha nem, fültanúvá lépek elő: - Az a cafka csak fél évet élt vele és mindent magának akar! Még egy tisztességes ebédet se főzött neki, akkor evett rendeset, ha mi, vagy ti, Marcsám, vittünk neki. - Szent igaz! De nem is nagyon mosott rá. Csak azt hordta mindég, amit tavaly karácsonyra vittem szegénykémnek. Egy hallgatag férfi is megszólalt: - Aztán hol lehet az ótépéje? - Eldugta a cafka! Megjátszotta a fájdalmast, meg hogy ő nem is kereste! Átlátok én rajta, tudod, hogy játssza az eszit! A szeme se áll jól. Ügyvédet kellene fogadni."

Covers_132835
Legyen ​akaratod szerint Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Legyen ​akaratod szerint
Olyan ​könyvet tart a kezében, amelyre már régen várunk. A halállal mi nemigen tudunk mit kezdeni. Ott állunk, a legtöbb esetben nem is tudjuk, mit kell tennünk. Honnan is tudnánk? Amikor pedig intézkedni kell, sokszor tanácstalanok vagyunk. Ez a könyv azért született, hogy tudjuk mi a teendő, hova forduljunk és ne csak sodródjunk az eseményekkel, hanem válogathassunk a lehetőségek között.

Alberto Siliotti - Az ​öröklét hajlékai
Az ​emberiség a kezdetektől fogva hitt az öröklétben, amelyet a földi élet másaként képzelt el. Ezért halottai számára - hogy a végtelen időben is méltó környezetben legyenek - hatalmas építészeti remekeket emelt vagy rejtett el a föld alá. A sírokat gyakran felbecsülhetetlen értékű kincsekkel töltötték meg. A túlvilági utazáshoz a különböző kultúrák olyan emlékművet állítottak halottaiknak, amelyek hűen reprezentálták az elhunyt társadalmi rangját, a kor szokásait, értékrendjét. Könyvünkben az emberi művelődés és egyetemes művészet számos ragyogó remekművét mutatjuk be a különöző temetkezési helyekről. Felfedezésükről, feltárásuk kalandos, magával ragadó történetéről új, gyakran még kiadatlan dokumentumok segítségével számolunk be. Az album több száz csodálatos kép segítségével kalauzol el a világ különböző helyeire.

Erdélyi Lajos - Az ​élők háza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Váli Dezső - Zsidó ​temetők
A ​kötethez Radnóti Sándor esztéta írt előszót. Az olvasó számára a zsidó temetők szimbolikájában való eligazodást Raj Tamás főrabbi tanulmánya segíti. A 156 oldalas művészkönyv szerkesztője Uhl Gabriella művészettörténész, tervezőgrafikusa Bárd Johanna. A kiadvány Váli Dezső már lezárult, művészi szempontból fontos és kiemelkedő periódusát mutatja be, amelynek darabjai féltett kincsei a múzeumoknak és magángyűjteményeknek.

Halász Nátán - Radnóti Zoltán - A ​kegyelet forrása
Az ​emberiség eszmetörténetit végigkíséri a bizonytalantól való félelem és a bizonytalanság felé irányuló rejtelmes tisztelet. Ezekről az érzéseinkről csak felsőfokon tudunk beszélni..: A legfélelmetesebb az, ami a legbizonytalanabb: a halál, klasszikus héber szóval petirá, az „eltávozás". Majd a legborzalmasabb pillanatot követi a legfájdalmasabb kötelesség, a gyász, és vele párhuzamosan a barátok és a tisztelők legszebb jótétté, a vigasztalás. A zsidó vallás szerint szigorú rendje van mind a gyásznak, mind a vigasztalásnak. Évezredes hagyományok csiszolták a Törvényt, hogy a szomorúság és az elvesztés napjait a lélek és a test számára egyaránt, élhetővé tegyék. A tudós szerző, a korabeli Rabbiság beleegyező támogatásával szerkesztette meg A KEGYELET FORRÁSA című munkáját. A könyvnek héber nevet is adott: „Orách kol-ádám", azaz „Minden ember útja". Ez a kötet, éppen száz esztendeje, 1902-ben jelent meg. Reprint kiadása -sajnos- időszerű. Az eltávozás is az élet része, el kell fogadni és tehetőségeinkhez mérten zsidó módon, hagyományaink szerint kell megélni. Ezzel a könyvvel lélek segít a léleknek, hogy lehetőségeink teljes tárházával támogassuk azokat, akik erre rászorulnak.

Tóth Vilmos - Síremlékművészet
A ​síremlékművészet eltűnőben lévő műfaj, a főszerep ma már a sírkőgyártásé. Nagy jövőt ennek sem jósolhatunk, hiszen a temetkezés radikálisan új formáinak terjedése - mindenekelőtt a hamvak szórása - mára temetők létjogosultságát kérdőjelezi meg, legalábbis a nagyobb településeken. A modern ember számára felesleges minden, ami nem a jelenről szól. Ettől függetlenül ma még nagy számban léteznek azok a síremlékek, amelyeket érdemes ismerni és megismertetni, mivel a műfaj klasszikus szabályairól tanúskodnak.

Brigitte Kleinod - Sírok ​beültetése mutatósan, szeretettel
A ​sírok többségét az elhunytak hozzátartozói gondozzák. Ez a szépen összeállított kötet nekik nyújt segítséget a kialakítás, a beültetés és a rendszeres gondozás munkájához.

Covers_410861
Temetőkönyv Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Temetőkönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Érdy Miklós - A ​hun lovastemetkezések
"A ​hun lovastemetkezésekkel foglalkozó kutatásokat 1992-ben kezdtem el... A kutatott anyag mindig gyarapodott, újabb és újabb tudományos előadásokat és dolgozatokat eredményezett. A jelenlegi változat a legteljesebb. Nemcsak a korábban hiányzó térségek teltek be leletekkel, hanem különleges és a tudományos életben eddig sosem felismert régészeti párhuzamok tűntek fel hun temetkezések és honfoglaló magyar temetkezések között. Sokáig két alapvető párhuzamot ismertem, most ebben a könyvben először számolok be egy harmadikról. Ezek mindegyike valóban nem várt és korábban nem ismert eredmény."

Csernoch János - A ​halottégetésről
A ​halottégetés (hamvasztás) ma már elfogadott módja a temetésnek a katolikusok körében is. Az Egyház viszont csak 1958-tól engedélyezi (feltéve, ha a hamvasztás nem a föltámadás tagadását fejezi ki). Csernoch János - Nagymagyarország utolsó prímásának- remekműve leírja a halottégetés történetét, valódi okát és az Egyház tanítását. Megtudjuk belőle, hogy a halottégetés valódi célja a pogány világnézet terjesztése, a társadalom kereszténytelenítése. Mögötte a szabadkőműves mozgalom állt, és előre megtervezett forgatókönyv szerint terjesztették el a világon. Prohászka szerint a könyv kimutatja "tárt vagy palástolt célját, mely nem egyéb, mint az egyháznak a társadalomból egy lépéssel ismét kijjebb való szorítása. Ez ... egyenlő volna az egyházgyűlölettel."

Benkó Sándor - Merklin Tímea - Sempervivum ​Savariense
A ​temetők az élet hírnökei, mert ahol haltak, ott éltek is. Azokon a sírokon, amelyekre már nem visz virágot senki, a mohán kívül gyakran még egy növény él: a kövirózsa. Szép latin nevével Sempervivum, vagyis "örökké élő". A temetők történelmi és kulturális emlékhelyek is, ahol azok a szombathelyi polgárok nyugszanak, akik mind-mind formálták jelenünket és jövőnket azzal, hogy részei voltak a múltunknak. Ez a könyv egy különleges nézőpontú várostörténet, együtt a peremkerületté lett, egykor önálló falvak temetőiből feleleveníthető történetekkel. Könyvünket ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődéssel keresik fel elődeink nyughelyét. Azt szeretnénk szolgálni, hogy a mai városlakók emlékezetében is éljenek a valaha volt szombathelyiek, legyenek "örökéletűek" érdemeik által, legyenek mindig minden körülményben elevenen maradók, mint Savaria kövirózsái.

Ismeretlen szerző - Noricum-Pannoniai ​halomsírok / Norisch-Pannonische Hügelgräber
A ​római halomsíros temetkezés a kora-római temetkezések speciális változatát képviseli. A pannóniai halomsírok a Dunántúl egyes részein sűrűbben találhatók, kiemelkedik - Jelentőségénél fogva - a 2 inotai, a Várpalota településcsoporthoz tartozó Inota határában. A halmok rendkívül gazdag leletanyaga a veszprémi Bakonyi Múzeumban található. A bennszülött törzsi arisztokrácia vezetőjét és gyermekét gazdag edény-, és fegyverkészlettel, lovaikkal és a négykerekű kocsival együtt temették el. A feltárást Várpalota Város Tanácsának támogatásával (Krasznai Béla és Mezei István), a November 7. Hőerőmű és Béke Kultúrház közreműködésével (Tenczer Károly), a Veszprémi Megyei Múzeumi Igazgatóság régészének, Palágyi Sylviának a vezetésével végezték. Az ásatások befejeztével a sírok sokáig kibontott állapotban voltak, mígnem 1988-ban a hagyományos Várpalotai Napok alkalmából, ugyancsak példamutató összefogással, helyreállításra kerültek. A feladat végzésében szinte ugyanazok a személyek szereztek elévülhetetlen érdemeket. A város lakói, minden bizonnyal, bevésik történetükbe Palágyi Sylvia nevét, aki igaz buzgalommal, az ügyért érzett mérhetetlen szeretettel szervezte és irányította az eredetivel csaknem teljesen azonos helyreállítást. 1988. október 20-tól jól láthatók a 8-as út melletti dombok, amik kocsival is jól megközelíthetők. A helyreállítás alkalma adta a lehetőséget a téma tudományos tárgyalására. A rendezők - Várpalota Város Tanácsa, NEVIKI (Magyar Vegyészeti Múzeum), Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság és a MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága - tekintettel a rendezvény jelentőségére, az előadásokat kiadvány formájában kívánja megjelentetni. Az előadók Bécsből, Grazból, Eisenstadtból, Frankfurt/M-ból érkeztek, de hazánk neves személyiségei Budapestről, Pécsről, Nagykanizsáról és Veszprémből is megjelentek.

dr. Kiss Gábor - Somogyi Péter - Tolna ​megyei avar temetők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török Gyula - Das ​awarenzeitliche Gräberfeld von Solymár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Péter - Jelkép, ​rítus, udvari kultúra
Szabó ​Péter tanulmányai kikerülik a szakirodalmi sablonokat s nem rekednek meg az úgynevezett „reprezentatív nyilvánosság” vizsgálatánál, a hatalomnak az alávetett tömegek előtti, egyoldalúnak felfogott demonstrációinál. A késő középkori Magyarország, majd az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság reprezentációs alkalmait olyan ünnepi eseményeknek fogja fel, amelyekben a polgári eredetű értelmiségi körök, a kézművesek egyaránt szerepet vállaltak, s időnként véleményeiknek is hangot adtak. A szerző kutatói irányultsága, mely őt a rituális cselekmény, a térhasználat, a kényes közléshelyzet, a stigma, az „udvari jó mód” szimbolikus jelentéseinek felfedésére szólítja fel, gazdag eredményekkel jár a kora újkori történelmünk vizsgálata különösen a mentalitástörténet kutatása területén. A reprezentáció tárgykörét érintő írások mellett több tanulmány is kísérletet tesz arra, hogy elhelyezze a Magyar Királyságot és különösen az Erdélyi Fejedelemséget a korabeli Európa térképén. A könyvről recenzió jelent meg a Korall Társadalomtörténeti Folyóirat 2009. évi 4. számában.

Dr. Kerbolt László - A ​halottkémlés és temetőrendészet útmutatója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rosemarie Eichinger - Esznek-e ​a halottak epertortát?
Egy ​különösen szép könyv a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Egy könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát... _Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. "Boldog-e ön most, hogy megboldogult? - kérdezem. - Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna másutt? Tényleg van szaga alulról az ibolyának?"_ Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták. A méltán népszerű osztrák írónőnek ez az első magyarul is olvasható kötete.

Nagy Lajos - Aquincumi ​múmia-temetkezések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Temet%c5%91kert
Temetőkert Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Temetőkert
Az ​ember élete során előbb-utóbb találkozik a temetővel. Az ismeretség először csak felületes, de aztán eljönnek a napok, mikor kikerülhetetlen a találkozás. Az első út alkalmával a ravatal bódulatából még fel sem ocsúdhat. De mikor rádöbben, hogy valaki hiányzik a környezetéből, akkor támad fel a kapcsolat közte és a temető között. A kötődés később csak erősödhet, mert valamit mégis tenni kell a sírral, legalább évenként néhányszor kijárni. _A látogatások képekben rögződnek a sírhantról, kolumbáriumról, a környező temetőkertről._ A látottakhoz problémák kapcsolódnak, meg élmények is. Egyszer a korán nyíló virágok meglepetése, a gyakran látott szomszéd tanácsai a temetői szolgáltatásról vagy máskor az útjába kerülő sírkövek fájdalmas, giccses romantikája. A jó szemű megfigyelőnek lassan feltárul ez a külön világ, a békesség kertje, és nem csupán személyekkel ismerkedik, hanem leolvassa róla szűkebb hazájának, múltjának, jelenének kultúráját is. _Legközelebbről természetesen az embert saját elhunytja, sírjának formaválasztása és díszítése érinti._ Magas, hantos legyen vagy hant nélküli, urnatemetőbe helyeztesse-e hamvait vagy kolumbáriumfalba? Hiszen bármelyik megoldásban bőven található ízléses vagy ízléstelen megoldás. A döntésnél az anyagi határok, a temető távolsága éppúgy meghatározó lehet, mint az érzelmi, szokásbeli, elvi vagy kényelmi szempontok. _Rég múlt idők temetőkertjei_ nemcsak a kor emberéhez szóltak szimbolikus megjelenítő erővel, hanem leolvasható a hasonló fejfák, a síralakítás egységéből az újra egyenlővé válás természetes beteljesülése. A régi temetők "iparosai" úgy látszik többet tudtak a környező világról, mint a mai "kőfaragó művészek". De a múlt század végi polgárközpontú társadalom, a gazdasági világnézeti haladás gyorsulása az egységet felbontotta, a centrifugális erő gátlástalanságot eredményezett, a temetőkből ennek megfelelően "vagyonregisztert" teremtett. Ilyen képlékeny állapotban pedig mindig felüti hidrafejét a giccs. Amíg a környező államokban már századunk eleje óta megindult a temetőkertek rendezésének, díszítésének reformálása a kiegyensúlyozottabb és művészibb megjelenítés érdekében, addig _nálunk a legutóbbi évtizedekig alig történt valami_. Bár a színes obeliszkek terjedése megszűnt és nem rendelnek már műkőből faragott galambos, szíves, romantikus jellegű síremlékeket, de továbbra is használatosak a magas hantok és költséges síremlékek. A ligetes temetőkert virágos, zöld takarója helyett kemény vonalú, nyomasztó kőtenger zárja el szeretteinket a külvilágtól. _Sírdíszítésben pedig a tiszta szándékú kegyelet kifejezése helyett a kereskedelmi szellem vagy inkább a "gyászipar" uralma terjed._ Úgy látszik, minden új szándék kezdeti, kísérleti szakaszát kihasználja a visszahúzó ízléstelenség, hogy átmentse magát az újba. Amennyit javítanak az összképen a hant nélküli sírok és urnatemetők mintaparcellái, annyit rontanak a kolumbáriumok elhanyagolt vagy túl vásári színfalai vagy éppen a legújabb típusú, családi urnafülkék édeskés, giccses vitrinjei. _Mindezekért és mindezek ellen, segítségül és tanácsadóul íródott meg ez a könyv._

Covers_384454
A ​Csillagos Ég Lakói Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​Csillagos Ég Lakói
Az ​emberiség történetében a halállal kapcsolatos hiedelmek, szokások és kultuszok csak külső formájukban kötődnek egy-egy korhoz és helyhez, lényegüket tekintve időtlenek és érintik az emberi kultúra szinte minden területét. Több koron átívelő az az elképzelés, hogy a halál "elköltözés egy másik világba". Ezt a bizonyos "másik világot" - ősidőktől napjainkig - szívesen képzelik el a felhők felett, az égen, az ókori egyiptomiak a halottaikra sokszor úgy gondoltak, mint a csillagos ég lakóira.

Jessica Mitford - Ravatalbárók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szapu Magda - Halotti ​szokások és hiedelmek a kaposszentjakabi oláh cigányoknál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsuzsanna Siklósi - Traces ​of Social Inequality during the Late Neolithic in the Eastern Carpathian Basin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stephen King - Kedvencek ​temetője
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával – feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat… Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára… Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud – jó, vagy rosszakaratból? – az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér – de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Cage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé…

Kollekciók