Ajax-loader

'kultúrfilozófia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Paulo Coelho - Mint ​az áradó folyó
Életünk ​olyan, mint egy hol lassan és méltóságteljesen hömpölygő, hol vadul áradó folyó. E kötet lapjain Paulo Coelho élete folyójának egy-egy szakaszán folytatott elmélkedéseit osztja meg olvasóival. A gyűjtemény hosszabb s rövidebb lélegzetű írások füzére, melyek gondolkodásra késztetnek az életről, a halálról, a választás szabadságáról, az elvesztett és a megtalált szerelemről. Egyik történet humoros, a másik komoly, de mindegyik azt kutatja, milyen igazán élni. Arra biztatnak, hogy igyekezzünk álmainkat életünk valóságává tenni, s a Személyes Történetünket soha ne veszítsük szem elől.

Németh Gábor - Sebők Zoltán - A ​mémek titokzatos élete
A ​kultúra mint fertőzés? Tegyük fel. hogy komoly zenei műveltséggel rendelkezünk, és mondjuk rá, hogy Bachra bukunk. Még ha ilyenek is vagyunk gyakran megtörténik velünk, hogy hallunk egy buta kis melódiát, és mintha megbetegedtünk volna, valami ellenállhatatlan kényszert érzünk arra, hogy dúdoljuk, vajon mi történt? A dallam megfertőzött bennünket, méghozzá akaratunk ellenére, annak ellenére, hogy egész más muzsikát kedvelünk és értékelünk. És mégis valami ostoba melódiát dúdolunk, akár az eszeveszettek. És azzal, hogy dúdoljuk, meg fogjuk fertőzni a többi ember-társunkat is. Ilyen esetben, ugye, nem tiltakozik az ember a fertőzés szó használata ellen. Ha megkérdezed tőle, hogy miért dúdolja, nem tudja. Tényleg úgy hat, mint hogyha beteg lenne. A kötet a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőség Művilág című, nagy sikerű, kilencrészes beszélgetéssorozatának szerkesztett változata. A beszélgetések egy rejtélyes tárgyat, a születőben levő új tudományt és szemléletmódot, a memetikát járják körül. Ezáltal korunk fontos bölcseleti, vallási és művészeti kérdései új nezőpontból nyernek megvilágítást. A szerzőpáros, Németh Gábor és Sebők Zoltán dialógusának nagy erénye rendkivül világosan, eredetien és élvezetesen beszélnek mindarról, amiről többnyire nehézkes válaszokat szoktunk kapni.

Bognár Cecil - Értékelmélet
Az ​ember magával hozza a világra a tudás után való vágyat, az ismeretek után való törekvést. Nemcsak egyes különálló ismeretekre törekszünk, hanem ezeket a szerzett ismereteket egységes, harmonikus képpé akarjuk összefoglalni. Természetünkben rejlik, hogy nemcsak a világban található számtalan tárgyat, jelenséget akarjuk ismerni, hanem magáról a világról is képet akarunk magunknak alkotni: világnézetre törekszünk. Ennek az egységes képnek megalkotása, ismereteinknek harmóniába hozása a filozófiának feladata. Két nagy birodalom van, amelybe a filozófia elvezet bennünket: a tények és az értékek birodalma. Mindegyik hozzátartozik az általános világkép kialakításához, mindegyik alkotórésze világnézetünknek. De főképpen az értékek filozófiája tanít bennünket azokra az igazságokra, amelyekre leginkább szükségünk van. Ez tűzi ki azokat a célokat, amelyeknek megvalósítása életünket tartalmassá, nemessé teszi, ez tanít meg bennünket igazi életre. Az értékelméletből nemcsak tudást, hanem bölcsességet is meríthetünk, ez a bölcsesség tudománya. A legújabb korban a filozófiában ismét fokozódott érdeklődés mutatkozik az értékelmélet problémái iránt. Jellemzi ezt az érdeklődést az, hogy nem elégszik meg a fölvetett kérdésekre adott egyszerű, sokszor önkényes feleletekkel, hanem szigorú, tudományos kritikát alkalmaz. A modern értékelméletnek egyik fő törekvése, hogy ezt a tudományt is mentől jobban megalapozza, mentől rendszeresebbé tegye. A könyv rövid áttekintést nyújt az értékelmélet főbb kérdéseiről: az érték fogalma, az értékelés lélektana, relatív és abszolút értékek, az igazságérték, az erkölcsi értékek, az esztétikai értékek és a gazdasági értékek.

Claudio Magris - A ​Habsburg-mítosz az osztrák irodalomban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Johan Huizinga - Homo ​ludens
Központi ​állítása, hogy “az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék tehát nem szorul magyarázatra, jelenléte kezdettől fogva természetes adottság. A játék az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra “magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek.

Jlg_bor%c3%adt%c3%b3
JLG ​/ JLG Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - JLG ​/ JLG
„Azt ​hiszem, lehet logikát találni abban, amit eddig rendeztem.” – mondja Jean-Luc Godard. „Filmet csinálni, ez minden. Egyszerre élvezettel és komolyan kell őket csinálni. Ha komolyan csinálunk valamit, akkor láthatjuk, hogy nem lehet akárhogyan leforgatni, mert különben nem létezik. A film, ha lehet ezt mondani, valamiféle külső pszichoanalízis. Ha valaki sokat foglalkozik magával, attól beteg lesz, de azt is jelenti, hogy beszélgetni akar valakivel. Amikor valaki kétségbe van esve, nem mosdik. A mai filmek zöme nem mosdik már.”

Egon Friedell - Kőfejtő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Mihajlovics Bahtyin - François ​Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája
Bahtyin ​Rabelais-könyve, amely oroszul először 1965-ben jelent meg, gyökeresen megváltoztatta az európai irodalomtudományban a groteszkről való gondolkodást. Bahtyin a karneváli groteszket átfogó élet- és világszemléletként értelmezi, s erre támaszkodva adja meg több, előtte csak homályosan megértett kultúrtörténeti jelenség, mint például a "groteszk test", a káromkodások stb. egységes értelmezésének kulcsát.

Ropolyi László - Az ​Internet természete
Az ​Internet széleskörű használata nem csupán a levelezési, kapcsolatépítési, olvasási, tanulási, könyvtárazási, publikálási, munkavégzési és szórakozási szokásainkat változtatja meg, hanem gyökeresen átalakítja az emberi élet évezredek óta megszokott kereteit is. Az Internet egy új emberi létforma, a hálólét kibontakozásának biztosítéka, hajtóereje és meghatározó eszköze. Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon az Internet miféle adottságai, szerkezetének, használatának, működésmódjának miféle jellegzetességei teszik ezt lehetővé? Ebben a könyvben ezekre a kérdésekre keressük a választ. Az Internet tulajdonképpeni természetét nem egyszerű megközelíteni. Technikai, kommunikációs, kulturális és szerveződési szempontból egyaránt szemügyre kell venni. Mindezeket a szemléletmódokat ezúttal egy sajátos internetfilozófia próbálja meg együttesen alkalmazni s az Internet természetének elemzésében felhasználni. Ennek során a modern és posztmodern világképek kontextusába illesztett technika-, kommunikáció-, kultúra- és szerveződésfilozófiai gondolatmenetek szolgálják az Internet formálódásának, mibenlétének és legfontosabb tulajdonságainak a bemutatását. Ropolyi László fizikát és filozófiát tanult Budapesten. Filozófiát, tudománytörténetet és tudományfilozófiát tanít az ELTE-n. Az utóbbi években főként tudomány- és technikafilozófiai, valamint internetfilozófiai kutatásokat folytat.

Damage - Damage ​Report
Hogyan ​képzeltük el a jövőt – és mi lett helyette? A DAMAGE REPORT a kétezres évek kordokumentuma az életünkről, kapcsolatainkról, internetekről, értékrendekről, szexről, technológiai újdonságokról és régiségekről, egy szóban: rólunk. Hogyan képzeltük el a jövőnket? És mi lett helyette? Hogyan működnek a jövőkutatók? Mik azok, amiket nem jósoltak meg, de megkaptunk? Milyen egy közösségi oldal az üzemeltetők oldaláról? Hogyan értjük a zenét, más kultúrákat és egymást? Milyen kulturális mozgalmak vannak a Tron és a Mátrix mögött? És tényleg van internetkapcsolat a Föld és a Mars között? Ezek a könyv legártatlanabb kérdései.

Paulo Coelho - Como ​el río que fluye
Paulo ​Coelho, con más de ochenta y cinco millones de libros vendidos, no es sólo uno de los escritores más leídos del mundo, sino también uno de los escritores con mayor influencia de hoy en día. Lectores de más de ciento cincuenta países, sin distinción de credos ni culturas, lo han convertido en uno de los autores de referencia de nuestro tiempo. Apreciaciones estéticas, observaciones sobre la naturaleza humana, la creación literaria, la historia o el devenir de la vida conforman este atractivo abanico de posibilidades para adentrarse en la obra del escritor brasileño Paulo Coelho. Como el río que fluye recopila una selección de breves y profundos relatos que, seleccionados por el propio autor, nos permitirán sumergirnos en la mirada y el pensamiento de su creador. Mirada plácida y tranquila que nos descubre sin artificios la esencia de una filosofía hecha literatura.

Claudio Magris - A Habsburg-mítosz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - A ​kereszt igazsága
Rónay ​György legnagyobb teljesítménye - az újabb kritika legalábbis úgy véli - esszéírói életműve volt. Esszéi közül gyakrabban jelentek meg és közismertebbek irodalmi tanulmányai, ezúttal azonban - néhány irodalmi mellett - elsősorban a kereszténységgel (katolicizmussal), illetve a kereszténység és kultúra, kereszténység és politika viszonyával foglalkozók kerültek előtérbe. A válogatás természetesen tartalmaz olyan darabokat, amelyek előző kötetekben is megjelentek, java részük azonban először most vált hozzáférhetővé. Az írások első ciklusa (Kultúra és kereszténység) olyan tanulmányokat hoz, amelyek katolikus szempontból tárgyalják a kultúra, vagy annak legfontosabb "alrendszerei", tudomány, művészet, környezet, közösség stb. nagy kérdéseit. A második ciklus (Mi és a szentek), valamint a negyedik (Szent István országa) a kereszténység "hőseinek", a katolikusok példaképeinek, a szentek életéről, egyéniségéről szóló írásokat tartalmaznak (a második az egyetemes katolicizmus, a negyedik a magyarság szentjeiről stb.). A harmadik ciklusba (Erkölcs és demokrácia) a keresztény szellemiségű politika alapkérdéseit tárgyaló esszék kerültek, az utolsó ciklus (Angyalok harca) pedig irodalmi tanulmányokat sorjáztat. A mű kiemelkedő érdekessége, hogy Rónay, a szocializmus idején alkotva is megalkuvás nélkül, máig vallhatóan és felmutathatóan szólt olyan kérdésekről, amelyek enyhén szólva tabunak számítottak. Műve ezért nemcsak mondandója mindmáig való aktualizálása okán jelentős, de kortörténeti dokumentumként is fontos. - Széles körben érdemes ajánlani, nemcsak hívő keresztényeknek.

György Péter - A ​hely szelleme
A ​kötet írásai esettanulmányok; az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést kutatják. Ha a múzeumban - akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum; hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből agora, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes tér... A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről, emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A "mindig emlékezni" és a "sosem felejteni" kettősségéről: a személytelenné, történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről. Hogy tudjuk, hol élünk. És hogyan.

Img_0007
A ​tudat forradalma Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - A ​tudat forradalma
A ​változást, amit a világban látni szeretnénk, először magunkban kell létrehoznunk - erre a Gandhi-gondolatra rímel a könyv számos következtetése. "Tudatunk állapota a kulcskérdés" - mondja László Ervin. Valóban: hogyan határozza meg tudatunk valóságunkat? Mekkora kihatással lehet az egyes ember a saját és a világ sorsának alakulására? Hogyan kapcsolódunk össze láthatatlan módon mindannyian, mi az a forradalmi változás, amely valamennyiünk tudatában most végbemegy? Jobbá tudtuk-e tenni azáltal életünket, amit eddig tettünk, ahogyan eddig éreztünk, ahogyan eddig gondolkodtunk? Tudunk-e olyan gyorsan változni, hogy megállítsuk azt a folyamatot, amely anyagelvű gondolkodásunk, önzésünk és mohóságunk, végső soron tudatlanságunk eredményeképpen veszélybe sodorta létünket? Ezekre a kérdésekre keres választ a három világhírű tudós, aki nem adja át magát a tétlen pesszimizmusnak - könyvük hittel és bizakodással szólít mindannyiunkat a közös szellemi ébredésre.

Richard H. Niebuhr - Krisztus ​és kultúra
Ez ​a könyv joggal tekinthető a 20. századi keresztyén társadalometika egyik klasszikusának, melyben a szerző kultúránkat és hitünket egyaránt vizsgálat tárgyává teszi. Krisztus nagyobb a mi kulturális megnyilvánulásainknál, és nem azonosíthatjuk őt ideológiáinkkal. Miközben a "kultúrteológiát" mint ideológiát elveti, megmutatja hogyan lehet Isten és felebarátaink szolgálata valóságos üzenet abban a társadalomban, amelyben élünk. A kultúra kifejezés tág értelemben magába foglalja az emberi közösségek életét meghatározó sajátosságok összességét, szoros értelemben pedig a kialakult értékrendszereket jelöli. Mindkét összefüggésben elengedhetetlen eszköze annak az emberi igyekezetnek, mellyel sorsunkat irányítjuk. A keresztény közösségek történelmében és tagjainak életében a kultúra hatásának és az azt alakító válasznak gazdag, feszültségekkel és ellentmondásokkal teli sokfélesége található. Ezt a nagyon is összetett örökséget elemzi és rendszerezi Niebuhr klasszikus és a huszadik század második felének nyugati-keresztény gondolatvilágára igen jelentős hatás gyakorló munkája. A pártállam gettójából nemrég szabadult magyar hívők felekezeti hovatartozástól függetlenül nagy haszonnal fogják olvasni ezt a munkát. Segítségével azonosíthatják az első világháborút túlélő barokk vallásosság magyarországi kulturális sajátosságait, az elnyomatás éveiben tanúsított szembenállás ma is élő, jellegzetes vonásait; inspirációt kaphatnak a hirtelen talált szabadság kulturális kihívásainak megoldására és az evangélium hirdetésében ránk szabadult lehetőségek és feladatok megvalósítására. Somfai Béla SJ, professor emeritus, Szegedi Hittudományi főiskola Niebuhr könyve a teológiai és vallásfilozófiai irodalom klasszikus műve, amely a téma bármely kutatójának nélkülözhetetlen vezérfonala. Bogárdi Szabó István református püspök Átfogó, igényes és kiegyensúlyozott értekezés egy olyan problémáról, amelyhez a hívők minden korban igyekeztek kialakítani a helyes hozzáállást. Fabiny Tibor egyetemi tanár, KGRE Nagyszerű elemzés a kereszténység egyik legjelentősebb kérdéséről: hogyan és mennyire mérvadó Krisztus magatartása és tanítása abban a környezetben, amelyben élünk. A New York Times könyvszemléje

Erős Ferenc - Pszichoanalízis ​és kulturális emlékezet
A ​kötetben a szociálpszichológia professzora izgalmas feladatra vállalkozik: a pszichoanalízisnek a kultúrára gyakorolt hatását veszi górcső alá. Elemzi az emberek közötti kommunikáció, az irodalom, a film és a pszichoanalízis nagy műveket is nemző "kölcsönhatásait".

Bálint Jenő - Új ​világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Yuval Noah Harari - Sapiens
A ​tűz tett minket veszedelmessé. A pletyka együttműködővé. A mezőgazdaság még éhesebbé. A mitológia tartotta fenn a törvényt és a rendet. A pénz adott valamit, amiben mind bízhatunk. Az ellentmondások teremtették meg a kultúrát. A tudomány tett minket a teremtés urává. De egyik sem tett boldoggá... A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár szerint így foglalható össze annak története, ahogyan jelentéktelen majmokból a világ uraivá váltunk.

E. M. Cioran - A ​létezés kísértése
A ​létezés kísértése című 1956-ban publikált (s most magyarul is olvasható) esszékötetében Cioran a megszokott kalandra hívj olvasóját: illúzióktól mentes szembenézésre az egyetemes jelentéktelenséggel. Cioran, a „kétségbeesés ormain” ücsörgő gondolkodó, műveiben – így e jelen kötet lapjain is – ugyanazokat a gondolatokat görgeti maga előtt. Mint egy interjúban kifejtette, számára az írás pusztán biológiai szükséglet, mivel számára, ami kifejezést nyer, elveszíti intenzitását, s ezáltal elviselhetővé válik. Szenvedélyes merészsége, olykor sokkoló cinizmusa, művészi érzékenysége és filozófiai érzéketlensége sokat látott boncmesterré teszi, aki miután szakszerűen felmetszette az asztalán fekvő hullát, s annak belső szerveit körültekintően, óvatosan és kivételes alapossággal megvizsgálta, majd jegyzetfüzetébe feljegyezte a halál okát, gyakorlott mozdulattal visszadobálja az egyes szerveket a hasüregbe, és elnagyolt öltésekkel összevarrja azt. A nietzschei gyökerekből táplálkozó és egzisztencialista nézetektől befolyásolt esszékben már-már rideg tárgyilagossággal veti fel a lét-létezés, történelem, szabadság kényes kérdéseit. S bár nem gondolom, hogy olvasóit bármiről is meg akarná győzni, hiszen nézőpontja azé az emberé, aki ráeszmélt arra, hogy „minden hiábavalóság a Nap alatt”, mégis írásai továbbgondolásra szánt, élő üzenetek az enyészet természetéről, melyet kíméletlen leszámolás előzött meg a maga illúzióival, gyökereivel, anyanyelvével és később a történelem fejlődésébe vetett hitével is. Spengler tanításai nyomán megállapítja, hogy a nyugati világ alkonyát éli, és a továbblépésre semmi remény. Egy kifulladt civilizációról című írásában írja „A Nyugat országai, sikereik teljében, nem törődtek azzal, hogy dicsőítsék történelmüket, jelentéssel, célszerűséggel ruházzák fel. (…) Így aztán hol a Gondviselés, hol az Ész és a Haladás oltalma alá helyezték.” Meglátása szerint Európa hanyatlása már bekövetkezett, s menthetetlenül végbe fog menni. Cioran szerint a 20. századnak németnek kellett volna lennie olyan értelemben, miként francia volt a 18. század, s bár a németeknek megadatott, hogy a fellendülést, a jövő felvillanását biztosítsák Európának, nem tudtak jól élni vele. Nem csupán felforgatták Európát, de Oroszországnak és Amerikának ajándékozták. „Sem az oroszok, sem az amerikaiak nem voltak elég érettek, s intellektuálisan sem voltak elég romlottak ahhoz, hogy »megmentsék« Európát, vagy hogy erkölcsileg igazolják hanyatlását.” Cioránt olvasva hosszú és keserves agónia vár kontinensünkre, s érveit végiggondolva könnyen belátható, hogy látomásai reálisak. S nem csak a kontinens vénült el, de az itteni értelmiség is. „A kifáradt értelmiségben fellelhetők a sodródó világ rútságai és bűnei. Nem cselekszik, pang, a tolerancia felé fordul ugyan, de nem találja meg benne az izgalmat, melyre szüksége volna. (…) Az értelmiségi volna az első áldozat? Nem lesz zokszava. (…) Az elemzés határvidékére érve, az ott felfedezett semmitől letaglózottan, visszafordul, és megpróbál belecsimpaszkodni az első, adódó bizonyosságba, de nem elég naiv, hogy teljesen elfogadja, ekkor meggyőződés nélküli fanatikusként csak ideológus lesz, korcs gondolkodó, amilyen minden átmeneti időben bőven terem.” Cioran keserűen állapítja meg, hogy Európa ébredésére már nem lehet számítani, hiszen, mint írja sorsa és lázadásai is immár másutt intéződnek. S már csak egy szerep vár a Nyugatra is: a római császárság görögjeié. Ez az elgondolás keretként feszül végig Cioran számos írásán. A kötet írásainak kohézióját néhány kitüntetett téma dekadens megközelítése biztosítja, így több írásának (akár részleteiben visszatérő) témája az irodalom, az isten, az élet, az unalom és halál. Mindezek a témák és Cioran érvei olyan szellemi labirintusba vezetnek, amelynek bejárása csak akkor lehetséges, ha arra törekszünk, hogy engedjük érvényesülni a szerző akaratát, amelyet a kötet címadó esszéjében így fogalmazott meg: „Meg kell mégis tanulnunk, hogy kételyeink és bizonyosságaink ellenében gondolkozzunk”.

Yuval Noah Harari - Sapiens ​(angol)
One ​hundred thousand years ago, at least six human species inhabited the earth. Today there is just one. Us. Homo sapiens. How did our species succeed in the battle for dominance? Why did our foraging ancestors come together to create cities and kingdoms? How did we come to believe in gods, nations, and human rights; to trust money, books, and laws; and to be enslaved by bureaucracy, timetables, and consumerism? And what will our world be like in the millennia to come? In Sapiens, Professor Yuval Noah Harari spans the whole of human history, from the very first humans to walk the earth to the radical and sometimes devastating breakthroughs of the Cognitive, Agricultural, and Scientific Revolutions. Drawing on insights from biology, anthropology, paleontology, and economics, and incorporating full-color illustrations throughout the text, he explores how the currents of history have shaped our human societies, the animals and plants around us, and even our personalities. Have we become happier as history has unfolded? Can we ever free our behavior from the legacy of our ancestors? And what, if anything, can we do to influence the course of the centuries to come?

A. O. Frank - The ​Philosophy of Virginia Woolf
The ​Philosophy of Virginia Woolf is a book which is well calculated to bring about the long awaited breakthrough in the appreciation of Virginia Woolf as an intellectual author. A. O. Frank argues that in Woolf's mature novels we find a coherent body of philosophical thought which is none the less precisely argued for being presented in lyrical prose. In sections of meticulously precise close reading Frank analyses the complex mechanisms of 'textual engineering' through which Woolf's ideas find expression. Educated in the German/Continental tradition of Aesthetics and Philosophy, the author believes that for a thought to be thought out properly, it needs to be thought out philosophically. Speaking from a fruitfully intermediate position between British and Continental culture, she highlights and explicates Woolf's philosophical thought by analysing carefully selected passages from existential, cosmological and epistemological texts by Nietzsche as well as Heidegger, the later Wittgenstein and Derrida. A. O. Frank earned her PhD in English and Aesthetics at Budapest University and completed the present project after a Visiting Studentship to Oxford University financed by the Soros Foundation and the British Foreign and Commonwealth Office. Having lectured in English for 6 years at Budapest University she has recently shifted her interest toward psychotherapy and evolutionary studies.

Bruno Latour - Sohasem ​voltunk modernek
Latour ​szerint a hálózatok leírására alkalmas tudomány az antropológia, mely az egyes törzsek vizsgálatakor ezt az egységes, a természet és a társadalom egységét fenntartó megközelítést alkalmazza. Egyvalamin azonban ennek a diszciplínának is változtatnia kell. A klasszikus antropológia felfogását jellemző kulturális relativizmus a különféle népek egymással összemérhetetlen kultúrájával szemben olyan univerzális és kultúrafüggetlen természetfogalmat feltételez, amelyhez viszonyítva a kultúrák sokfélesége leírható, és amelyet csak a modern természettudomány képes helyesen megragadni.Mindaddig, amíg az antropológia nem válik szimmetrikussá, a relativizmus problémáját nem lehet kielégítő módon tisztázni. A kultúra (vagy a társadalom) fogalma ugyanolyan modern konstrukció, mint a természeté: egymás kölcsönös kizárásával jöttek létre. Ha megszabadulunk a tiszta és univerzális természet fogalmától, a kulturális relativizmus problémája is érvényét veszti. A szimmetrikus antropológia tárgyát nem a kultúrák, hanem a hálózatok jelentik. Ha sikerülne megteremteni a modern világ szimmetrikus antropológiáját, és általa felszámolni a modern gondolkodás ontológiai kettősségét, modernek, antimodernek vagy posztmodernek helyett (mely álláspontok valamilyen értelemben mind feltételezik a modernitás létét) nem-modernekké válnánk: rájönnénk, hogy a természet és a társadalom szféráját elválasztó modern episztemológia mint modern önazonosság alapja sosem felelt meg a valóságnak, egyszóval: sohasem voltunk modernek.

Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj - Dzsingisz ​kán hagyatéka
A ​neves emigráns orosz nyelvész és történész írásai az orosz múltról és jelenről, melyben kifejti nézeteit az orosz történelem alapkérdéséről: a nyugathoz való felzárkózás contra keleti hagyományok őrzése témájáról.

Hidas Zoltán - Törékeny ​értelemvilágaink
A ​kultúra jelen felfogása, mint minden más elemzés és leírás is, szétdarabolja azt, ami a tapasztalás számára beláthatóan egész is lehet. És mégis, az értelmezések rendezésének legközvetlenebb tétje mindvégig a saját érintettségünk. Ez a közvetlen érintettség mindenekelőtt az emberi méltóságnak, a személyes egyszeriségnek és az önmagáért értékelt közösségnek a mi kultúránkban kibontakozott igényét és eszményét érinti. Az emberi jelenségek ilyen rendszerezése még nem rendszer, a kultúra nem "világképlet". Amit így látunk: értelmezések szövevénye, amelynek erői és összefüggései közt eleven emberek élik az életüket, akik különféle értelemben és mértékben tapasztalják és vélik magukat szabadnak vagy éppen kiszolgáltatottnak. Mindezekről, azaz önmagunk és világunk meg-megújuló értési kísérleteiről és azok körülményeiről szólnak a kötet fejezetei. Az önmaga és mások megértésére törekvés a tudatos ember sajátja, aki véges volta ellenére a végtelent is megcélozza. Ha a világ nem is, de ennek híján értelemvilágok roppanhatnak össze. A magára eszmélő öntudat súlyát minden belső és külső mozdulat hordozza, ha a gondolkodásban valaki önmagát veti latba. A gondolkodás persze nem az egyetlen az ember elevenségéből kiszakítható emberi viszony. A gondolatnak ez az összeszedettsége és a megértésnek ez a komolysága azonban olyan felelősség, amely - közvetítő, teremtő és megtartó szavaink révén - nem csak önmagának felel.

Földényi F. László - A ​gömb alakú torony
A ​könyv öt esztendő elméleti vizsgálódásainak és műélményeinek összefoglalása az irodalom, a filozófia és a művészetek határterületéről. A szerző érdeklődésének középpontjában az európai kultúra válsága áll, az egyes életművek és művészeti jelenségek vizsgálatakor elsősorban ennek megnyilvánulásai, illetve létrejöttének, újratermelődésének módozatai iránt tanúsít kiemelt figyelmet. Rendkívüli érzékenységgel figyel az egyedire, az egyes életpályák, világ- és sorsszemléletek, helyek és helyzetek redukálhatatlanul individuális vonásaira: e kötetben többek között Lev Sesztovról, Petőfiről, Kleistről, Goyáról, Bunuelről, Fassbinderről, Berlinről és Budapestről olvashatunk emlékezetes elemzéseket.

M. Keith Booker - Techniques ​of Subversion in Modern Literature
"M. ​Keith Booker's first book is an intelligent contribution to a burgeoning direction of inquiry in literary studies. Largely informed by Bakhtin's carnivalesque and Kristeva's abjection, Techniques of Subversion refines and extends notions of transgression, a concept which has been most thoroughly developed in Stallybrass and White's 1986 study. In addition to his insightful readings of a wide array of texts, Booker steers transgression toward the political and argues that its subversive capabilities are genuine only when carried out against a specific social target. Thus, he imposes a material measurement which helps to ground this often abstract and abstracted idea." (Robert D. Newman)

Walter Benjamin - The ​Work of Art in the Age of Mechanical Reproduction
One ​of the most important works of cultural theory ever written, Walter Benjamin's groundbreaking essay explores how the age of mass media means audiences can listen to or see a work of art repeatedly – and what the troubling social and political implications of this are. Throughout history, some books have changed the world. They have transformed the way we see ourselves – and each other. They have inspired debate, dissent, war and revolution. They have enlightened, outraged, provoked and comforted. They have enriched lives – and destroyed them. Now Penguin brings you the works of the great thinkers, pioneers, radicals and visionaries whose ideas shook civilization and helped make us who we are.

Leonyid Sz. Vasziljev - Kultuszok, ​vallások és hagyományok Kínában
Leonyid ​Vasziljev, a szovjet Kína-kutatók jeles képviselője igen alapos és olvasmányos monográfiájában a kínai hitvilág és az erkölcsi normarendszer fejlődéstörténetét rajzolja meg a nemzetközi szakirodalom széles körű felhasználásával. Könyvét az ősi kínai vallásos hiedelmek, kultuszok elemzésével indítja, majd a három fő vallást, a konfucianizmust, a taoizmust és a buddhizmust mutatja be, végül pedig a három vallásból az i.sz. második évezred elején kialakuló szinkretikus hitvilág képét rajzolja meg. Vasziljev munkája a Kínában meghonosodott kultuszok és vallások jellemzésén, közös vonásaik és különbségeik, egymás ellen vívott harcaik leírásán kívül a régi kínai társadalommal, szokásokkal kapcsolatos ismeretek valóságos kézikönyve. Bevezetésében áttekintést ad a Kína-kutatás történetéről és általános problémáiról is, összefoglalásban pedig a kínai hagyományok továbbélését taglalja máig érvényes tanulságokat vonva le. Magyarországon első ízben jelenik meg összefoglaló igénnyel, e témakörrel kapcsolatos könyv, amelyet kultikus tárgyak ikonográfiai ábrázolások és épületek fotóival illusztráltunk.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - A ​történelem utópikus értelmezése
Dosztojevszkij ​teoretikus publicisztikai írásai a korabeli orosz gondolkodás kettősségére reflektálnak, tükrözve az orosz és az európai műveltség szembesítését, az orosz "nép" és "társadalom" fogalmi és tényleges ambivalenciáját, az "állam" és a "nép" szembeállítását, a pravoszláv és a nyugati vallások különbözőségét, az oroszországi közéletet jellemző kényszerek, az erőszak és a racionalizmus ellentmondásosságát - hiteles leképezéseként a Nagy Péter utáni orosz társadalom és gondolkodás megosztottságának. A kötetet, mintegy zárszóként, a kiváló kortást, Leontyev értékelő tanulmánya teszi teljessé.

Bagi Zsolt - Az ​esztétikai hatalom elmélete
Nincs ​hathatós emancipatorikus politikai cselekvés kulturális emancipáció nélkül - ez a könyv központi állítása. A kulturális emancipáció egy újbarokk korban azonban nem jelentheti a modernitás műveltségének és művelődésének visszavárását. Milyen lehetőségek maradnak? Részvételi tömegkultúra és új tudatot teremtő művészet. A kulturális felszabadítás eszköze a képessé tétel, nem pedig az elidegenedés felszámolása.

Ismeretlen szerző - The ​Poetics of Transubstantiation
The ​essays in this collection explore the concept of 'transubstantiation,' its adaptations and transformations in English and European culture from the Elizabethans to the twentieth century. Favoring an interartistic and comparative perspective, a wide range of critical approaches, from the philosophical to the semiological, from cultural materialism to gender and queer studies, it is brought to bear on authors ranging from Descartes, Shakespeare, Joyce, to Macpherson, Madox Ford, and Winterson, as well as on contemporary sculpture and an Italian adaptation of Conrad for the screen in and unusually comic vein. The volume, edited by Douglas Burnham of Staffordshire University and by Enrico Giaccherini of Pisa University, will be of interest to those concerned with the cultural history of Christianity and with the remarkable critical and theoretical insights generated by contemporary approaches to this traditional theme.

Kollekciók