Ajax-loader

'színháztörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jean-Georges Noverre - Levelek ​a táncról
Jean-Georges ​Noverre elsõként értelmezte a balettet a színházmûvészet sajátos mûfajaként. Elméleti fõmûve, a Levelek mégsem csupán páratlan kordokumentum, hanem a XXI. században is változatlanul érvényes mûvészeti kérdések tárháza, mert olyan alapvetõ esztétikai és gyakorlati kérdéseket vizsgál, amelyek semmit sem veszítettek idõszerûségükbõl: egyenrangú-e a tánc a többi mûvészettel; alkalmas-e és hogyan történetek elmesélésére; mibõl áll valójában a táncos mûvészete? Az európai táncesztétikai irodalom alapmûve 1955-ben jelent meg magyarul, de ez az elsõ kiadás évtizedek óta már az antikváriumok polcain sem bukkan fel. Jelen válogatásunk nem csupán hat levéllel kiegészítve teszi ismét hozzáférhetõvé ezt a megkerülhetetlenül fontos, és egyben szórakoztató olvasmányt, hanem rekonstruálja Noverre Leveleinek eredeti gondolatmenetét.

Mihályi Gábor - A ​Kaposvár-jelenség
"A ​kaposvári színház kétségkívül rendkívüli jelenség, egyedülálló képződmény a maga nemében. Mi a titka ennek a színháznak, ennek a társulatnak? Csak jobb színházat csinálnak, színvonalasabbat, mint a többiek? Vagy pedig másfajta színházat? Nézetem szerint a kaposvári színház valóban másfajta színház. Valóban egyedülálló, rendhagyó jelensége szellemi életünknek. Könyvem ezt kívánja dokumentálni, bizonyítani. A rendhagyó színházhoz illően rendhagyó módon."

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében ​jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

Covers_98276
elérhető
3

Ismeretlen szerző - Szegedi ​Nemzeti Színház - 1883-1986
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vitányi János - Komédiások
A ​nemrég elhunyt író regénye az első pesti magyar színjátszó csoportnak és a legendás hírű Dérynének állít emléket. Széppataki Róza a közönnyel, intrikával és konkurrenciával szinte reménytelenül küszködő társulathoz a legválságosabb időkben csatlakozik. Magával ragadó tehetségű, apró hibái ellenére is vonzóan tiszta lénye csakúgy, mint a neves és névtelen kortársak sokasága, élővé formálódik Vitányi tollán. A regény végén pályája delelőjén látjuk Rózát, "a nemzet csalogányát". Kisfaludy ekkor írja sikeres darabjait, és már nincs messze az idő, mikor a magyar színjátszás végleges otthonra lel az ország szívében. A kötetet Szecskó Tamás hangulatos illusztrációi díszítik.

Székely György - A ​színjáték világa
Egy ​művészeti ág társadalomtörténetének vázlata Átváltozások. A barlangrajzok tanulságai; a rítusok mimetikus elemei A keleti "városforradalom" A polisz színjátékvilága Egy ezredév a görög színházkultúra jegyében A másik út kezdetén: távol-keleti színjátékkultúrák Színjáték a középkori Európában Új kor új színjátékai Európában Az Erzsébet-kortól a francia forradalomig A távol-keleti színjáték virágkora Egy forradalmi század színjátékai. 1789-1871 Találkozás a múlttal: a gyarmatosítás és színházi hídfői A "világszínház" évszázada: jelenkorunk

Kornis Mihály - Színházi ​dolgok
Kornis ​szótárat írt a színház színfalak mögötti életéről. És a színház ürügyén írt a világról, amelyben élünk. Miért más a maszk, mint az álarc? Mit tud egy színházi cipő? Ki a pancser? Mi a ziccer? Miért nehéz a népszerűség? Milyen a jó nézőtéri büfé? És az igazi sósperec? Mit él át a színész a színpadon? Hányféleképpen lehet a színházban aludni? Kornis, aki eredeti végzettsége szerint színházrendező, és évtizedek óta színházközelben él, szórakoztató, rövid esszékben írja meg e különleges világ áldozatkész lakóinak életét, mély szeretettel és humorral mutatja be a világot jelentő deszkák törvényeit, szokásait, illemtanát, hiedelmét és karaktereit.

Covers_100205
Akárki Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Akárki
Valamikor ​a IX. században kerültek a katolikus szertartások, a mise liturgikus rendjébe olyan párbeszédes, cselekményes, tehát eljátszható elemek, amelyekből a középkori színjáték kialakult. A folyamat a templomban kezdődött, aztán fokozatosan a templomon kívülre került, mindinkább elvilágiasodott, kivált a hagyományos liturgiából, s kerülő utakon ugyan, mégis következetesen vezetett el a reneszánsz színjáték kialakulásáig. Vagyis a misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások nélkül talán Shakespeare sem az lenne, vagy legalábbis más lenne, mint akinek ismerjük. A misztériumjátékok bibliai történetek egyre művészibb, egyre leleményesebb és egyre földközelibb költői illusztrációi. A mirákulumokban szentek életnek példázatát tárták a korabeli nézők elé a névtelen vagy ismert szerzők. A legmodernebb színjátéktípusban, a moralitásban a középkor szigorú erkölcsi rendjének tükrében vizsgája magát az egyre evilágibb ember, mindenségben elfoglalt helyét, élete értelmét veszi szemügyre a halál, a lehetséges kárhozat vagy üdvösség árnyékában. A kötetünkben szereplő művek egy régi világ üzenetét hozzák. Ám sokkal többek muzeális értékeknél. Annyi költői szépség, hitnek és naivitásnak oly hamvas ártatlansága, a szüntelenül betörő realisztikus komikumnak nyerseségében is oly megejtő bája hatja át őket, hogy művészi élvezetünket nem zavarja az előírásos témák és motívumok esetleges idegensége, s ezért őszinte gyönyörűséggel olvashatjuk az európai színház gyermekkorának ezeket a szent s egyszersmind mélyen emberi játékait.

Bárdi Ödön - A ​régi vígszínház
Hiteles ​történeti beszámoló a színház megalakulásáról, történetérõl, rengeteg dokumetummal, fotóval, adomával.

Hofer Miklós - Kerényi Ferenc - Magyar Bálint - Mályuszné Császár Edit - Székely György - Vámos László - A ​Nemzeti Színház 150 éve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​színházművészeti lexikon
Egykötetes, ​ráadásul egyetemes színházi lexikon több is megjelent az elmúlt évtizedekben, de igazán tudományos alapozású, a magyar színházművészet egészét szakszerűen felölelő munka először és utoljára 1929-1931-ben látott napvilágot (Schöpflin Aladár szerkesztésében). A mostani összeállítás mindenképp szenzáció, több évtizedes kutatómunka, a legjobb hazai szakemberek kollektív munkájának eredménye. A Magyar színházművészeti lexikon felöleli a történeti Magyarország területének teljes színháztörténetét a kezdetektől napjainkig, a színházépítészet és vándorszínészség kérdéseitől a színházesztétikai fogalmakig, az ismert színészek és rendezők, sőt zeneszerzők és dramaturgok, színházesztéták életrajzaitól a különböző volt és jelen társulatokig, szövetségekig, színházi intézményekig. A nagyszabású, valóban hézagpótló és évtizedekig nélkülözött kézikönyv ugyanakkor nem szűkebb értelemben vett szakmai kiadvány. A szó legszélesebb értelmében vett nagyközönség igényeit is kielégíti, kézreálló, könnyen kezelhető tájékoztató minden magyar színházi kérdésben, elsősorban persze a leginkább keresett személyi vonatkozásokban. Igen gazdagon illusztrált kiadvány, szinte mindenkiről (akiről egyáltalán lehetséges) közöl fekete-fehér fotót, a legtöbb szócikkhez kitűenően válogatott bibliográfia is járul, persze elsősorban a monografikus anyagot ölelve fel (vagyis nem találhatók meg az egyes színészek produkcióit méltató színikritikák).

Huszti Péter - Kik ​vagytok, hé!
„Othello, ​Jago, Kálvin János, Szervét Mihály. Abélard és Lear, Armado és Böffen Tóbi urak! Kik vagytok? Kik vagytok, akiknek szavait mondom, koronáját hordom vagy bilincsét vonszolom, akikhez lelkemet töröm, akiknek bűneit magamra veszem, akik miatt istenítenek és pokolra kívánnak?” A Kik vagytok, hé! gyűjteményes írásaiban többek között erre keresi a választ Huszti Péter. Többet, mást is kapunk. Egy emlékszőttest utazásairól; Peer Gynt jeges északi vidékétől a szovjet filmgyár hatalmas vaskapujáig, a kávéillatú Bécs forgatagától a színes riói őserdőig; mulatságos és torokszorító pillanatfelvételek készülő előadásokról, a mindig készülő színész szemével… Mert milyen nehéz is megragadni a pillanatot, amikor a szerep megelevenedik, amikor a leírt gondolatokból varázsütésre kimondott szó lesz, hogy aztán e szavak bűvköréből soha ne szabaduljon… És e mellé mindazt, amit hitről, barátságról, elhivatottságról, Shakespeare-ről, Ibsenről és Madáchról, volt diák barátokról és felejthetetlen játszótársakról, mentorokról és tanítványokról és a színház megfejthetetlen titkáról, a kulisszák és a rivalda közti álomvilágról gondol.

Környei Paula - Szép ​hazugság
Környei ​Paula könyvecskéje igazi irodalmi és színháztörténeti csemege, szakember és a nagyközönség egyaránt örömét lelheti benne. A sokáig kéziratban lappangó két írás műfaja látszólag eltérő, hisz az egyik színházi esszéféle, a másik pedig a napjójegyzetekkel tart rokonságot, tartalmilag mégis szorosan összekapcsolódnak: a színészről szól mindkettőben Környei Paula a kolléga szerető és értő szavaival s a krónikás felelősségével, mert nem egy művész alakítását, alakját talán már csak ő, a kor- és pályatárs tudja visszaperelni a feledésből. A művészi én bonyolult világába vezet el bennünket Júlia és megannyi klasszikus szerep alakítója, abba a színes pokolba, ahol a pályán levők annyi gyötrelmes gyönyörűséget lelnek.

Székely György - Lángözön
Nem ​feltevéseket, nem elméletet: Székely György azt tárja elénk, amit az angol színháznak arról a világ drámatörténetében is páratlan korszakáról ténylegesen tudni lehet, amelynek a tetején Shakespeare áll, de nem mint magányos hegycsúcs, hanem mint egy hatalmas hegyvonulat legkiemelkedőbb pontja. Hogyan, kik által jött létre ez a csoda, hogyan teremtődtek meg a feltételek hozzá, milyen együttesek hol, mit, hogyan és milyen közönségnek játszottak, mikor milyen műfajok kerültek előtérbe, hogyan fonódott össze az egyes drámaírók munkássága egymással és a kor többi művészeti ágával - a kiváló színháztörténész könyve minderre választ ad. Lebilincselő olvasmány, de tankönyvnek is remekül használható.

Király Jenő - Karády ​mítosza és mágiája
Mivel ​hatott a magyar filmtörténet legnagyobb sztárja, miből táplálkozik még ma is fel-feltámadó mítosza? Erről szól ez a kötet, amely kivételes igényű vállalkozás a magyar filmes könyvek között. Az olvasó szeme előtt szinte lepereg húsz Karády-mozgókép, de teljessé válik egy huszonegyedik is: a szerző szuggesztívan ívelő gondolatrendszere.

Mészáros Tamás - "A ​Katona"
"Miért ​éppen a Katona? Éppen azért, mert ez a színház immár >>a Katona<<. És egy kötetnyi olvasnivalót csak olyan színházról érdemes egybegyűjteni, amelyik fogalommá, jelenséggé lett, amely előadásai folyamatában szellemi karaktert mutat. A Katona József Színház ilyen teátrum - és tegyük hozzá: ez idáig az egyetlen magyar színházi műhely, amelynek alkotó tevékenységére a világ is felfigyelt. Ami ezen a színpadon történik, az csakugyan a >>világszínház<< része, s nem csupán annak köszönhetően, hogy a Katona tagja a kétségkívül rangot adó Európai Színházi Uniónak. Előadásai Párizstól Caracasig exportképesek, rendezőiről és színészeiről szuperlatívuszokban írnak a külföldi kritikák." Mészáros Tamás elemzéseivel, kritikáival végigkíséri a színház legendás előadásait. A Katona meghatározó személyiségei (Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás, Máté Gábor, Sinkó László) vallanak a színház mindennapjairól, művészi elképzelésekről, konfliktusokról, sikerről és kudarcról.

Gyárfás Miklós - Madách ​színháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Menyhért - Életem ​könyve
Az ​Életem könyve, ez a húsz vaskos kötetet kitevő, hat évtizedet felölelő naplóból formált önéletírás végre olyannak mutatja Lengyel Menyhértet, amilyen valójában volt: egy önmagával, az alkotás gyötrelmeivel, a körülményekkel szüntelenül viaskodó, riadt és mégis mindig újra meg újra nekilendülő emberi léleknek. Lengyel Menyhért, életének 94 esztendeje alatt átélte egy bizonyos Európa, egy bizonyos Magyarország, egy hitvilág, egy erkölcsi értékrend széthullását. És mégis, mindvégig meg tudta őrizni hitét, művészi és erkölcsi eszményeit, szellemi frissességét és nyitottságát. Ez teszi az Életem könyvét, ezt a csodálatos önvallomást olyan felemelő és megrázó emberi dokumentummá talán a szerző legnagyobb írói teljesítményévé.

Dmitrij Kallisztov - Az ​antik színház
Kallisztov ​munkája nemcsak a színházi szakembereknek, irodalmároknak szól, hanem mindenkinek, akit a művelődéstörténet, színház, irodalom vagy az antik kultúra érdekel. A könyv érdekesen és olvasmányosan kíséri végig azt a folyamatot, amelynek során Athénban és környékén a Dionüszosz-ünnepekből fokozatosan kialakulnak a drámai versenyek és játékok, majd a klasszikus tragédia- és komédiairodalom, elsősorban Aiszkhülsz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész művészete. Szól a színházépítészeti és színpadtechnikai kérdésekről, a közönség összetételérõl, az elõadások szervezeti kereteirõl, a színészekrõl és a karról, a színházi elõadásokkal kapcsolatosan kialakult társadalmi szokásokról. A könyvet a római színházról szóló fejezet zárja.

Ismeretlen szerző - Színészmúzeum ​- "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam."
Több ​mint kétszáz színész, rendező, színházi tervező életrajza, akik emlékét a Bajor Gizi Emlékmúzeum őrzi.

Robert Cohen - A ​színészmesterség alapjai
Robert ​Cohen rendező, drámaíró, színészpedagógus, a dráma professzora a Kaliforniai Egyetemen, a Theatre Forty(Beverly Hills) művészeti igazgatója. Egyúttal neves Shakespeare-rendező, akinek rendezéseivel rendszeresen találkozhatunk kölönböző amerikai Shakespeare-fesztiválokon, továbbá az Egyesült Államok és avilág színpadain és egyetemein. "A színészet olyan mesterség, amit nem egyedül csinál az ember, hanem mindig másokkal, legalább egy másvalakivel. Amit a színielőadás közönsége legtöbbször lát, az a szereplők közötti viszony, a kapcsolat, amit partnerünkkel mi hozunk létre. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat drámati legyen, dinamikusnak kell lennie. A színészeknek pedig egymás által sebezhetőeknek és érintetteknek kell lenniük. "

Szilágyi Pál - Egy ​nagypapa regéi unokájának
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ungvári Tamás - Brecht ​színházi forradalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedüs Géza - Pukánszkyné Kádár Jolán - Staud Géza - A ​színfalak között
Kit ​ne érdekelne a színfalak világa? Ki ne akarta volna már tudni, hogy miféle varázslatok keltik életre a papírról a színpadi hősöket, a drámairodalom minden rangos és kevésbé rangos alakját? Ezekre a kérdésekre ad érdekfeszítő és részletes választ Hegedűs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán és Staud Géza könyve. Megismertetnek a színművészet évezredes múltjának, fejlődésének történetével, bevezetnek a színpad műhelytitkaiba. A színjátszás törvényeinek követelményei és változásai mellett a nagy művészek életútját is nyomon követjük és felidézzük a drámairodalom legszebb lapjait. Szemléletes, izgalmas könyv, amelyet sok fénykép-illusztráció tesz a tartalmi gazdagság mellett rendkívül vonzóvá.

Szigethy Gábor - Latinovits
Zsebében jeles építészmérnöki diplomával, kezében kopott, félig üres bőrönddel Latinovits Zoltán 1956 nyarán elindult Debrecenbe - segédszínésznek. Hajóskapitány a Leányvásárban, Francisco a Hammletben. Két kis szerep: bejön, kimegy. De Latinovits Zoltán lába alatt színpad a füld, feje fölött zsinórpadlás az ég. A színház az otthona. Néhány hétig katona, s amikor újra színpadra léphet, a Bohémélet kórusában énekel. Latinovits Zoltán nem ment Párizsba: Párizs jött el Debrecenbe. A civisvárosban lett az építészmérnökből magyar színész. Szárnyai nőttek; megtanulta: a színház élete árán fOlépített Déva vára. Nem tudta: élete ellobbanó, világító fáklya. Színész: száz alakban akarja a világot meghódítani, megváltoztatni, megmenteni. Filmkocka: Latinovits Zoltán Kosztolányi Dezső maszkjában, a szomorú-csúnya Pacsirta szülei, Páger Antal és Tolnay Klári társaságában - hóna alatt lapos irattáska - sétál a századforduló korabeli Sárszeg macskaköves utcácskáján. Sötét bársonykabát, világos mellény, díszzsebkendő, óralánc, finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendő: hajdani, vidéki újdondászok szerény toalettje; feltűnő mértéktartásával picit hivalkodó: lássék, nem akárki jön-megy, tervez, álmodik az álmos kisváros mindennapi csöndjében. Latinovits Zoltán jobb keze lendül, emelkedik, hüvelykujj a ágaskodik, nyitott tenyere markolni készül; bal kezével táskáját fogja, de hüvelyk és mutatóujja önkéntelenül követi jobb keze mozdulatát: indulataival együtt rezdül minden porcikája. A finom tűvel rögzített vékony, egyszínű nyakkendőről nem látszik: hajdan Kosztolányi Dezső viselte. A képen Kosztolányi Dezső ballag a sárszegi utcán, régen, máskor, boldogabb időkben.

K%c3%b6nyv_136
A ​borzasztó torony Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​borzasztó torony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Polgár Ernő - Színészek ​és színésznők bűvöletében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_268170
elérhető
5

Ismeretlen szerző - A ​színház világtörténete I-II.
A ​színjátszás minden nép kultúrájának szerves része a társadalmi alakulás legalacsonyabb szintjén éppen úgy, mint a civilizáció legfejlettebb fokán. Ugyanakkor valamennyi művészet közül a színház tükrözi talán legérzékletesebben egy nép és egy kor politikai, társadalmi, gazdasági és művészi törekvéseit, vagy - Shakespeare szavaival -: a színház mutatja fel magának az időnek, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát. S mindezt azáltal tudja megtenni, hogy magába olvasztja az irodalom, a képzőművészet, a zene, a tánc, a szokás, a divat kortársi anyagát, s belőle építi fel a maga változó-mulandó művészetét. _A színház világtörténete_ című kétkötetes munka először kísérelte meg magyar nyelven - s az egész szakirodalomban - a színművészet fejlődésének a földkerekségre kiterjedő összefoglalását a kezdetektől napjainkig olyan formában, hogy ne csak a szakemberek, hanem minden érdeklődő számára megközelíthető és érthető legyen. A könyv tagolása lehetővé teszi, hogy az olvasó egy-egy korszak - s ezen belül egy-egy nemzet - színjátszását önálló fejezetben is tanulmányozhassa. Közel másfél évtized telt el a mű első kiadása óta. E viszonylag rövid időszak alatt is sokat változott a színház: új mozgalmak, stílusok, rendezői és színjátszási módszerek, színpadtechnikai megoldások keletkeztek, kiegészítve, módosítva vagy kiszorítva a régieket, új színészi, rendezői, drámaírói nemzedék lépett színre. A változások elsősorban Európa nagyobb nyelvterületein - a két Németországban, Franciaországban, Angliában, a Szovjetunióban -, valamint az Egyesült Államokban számottevőek, de a kisebb, elsősorban a velünk szomszédos országok színháztörténetében mutatkozó változásokról is számot ad az új kiadás. A művet gazdag képanyag egészíti ki és teszi szemléletessé.

Dersi Tamás - Thália ​magyarul tanul
Dersi ​Tamás, az irodalomtudományok kandidátusa ezúttal a mai és klasszikus magyar dráma és a klasszikus magyar dráma értékeit elemző tanulmányokkal jelentkezik. Könyvének első - Kortársak című - ciklusában a közelmúlt sikereit és tanulságait vizsgálja. Örkény István, Gyurkó László, Sükösd Mihály, Dobozy Imre, Szakonyi Károly, Száraz György, Illyés Gyula, Illés Endre, Vas István és Németh László műveivel érzékelteti az új magyar dráma lehetőségeit. Korábban kiforratlan műtípusok: a groteszk, a mitológiai játék, a történelmi parabola és a dokumentumdráma kibontakozásában jelzi a változást, a kedvező fordulatot. A magyar dráma múltja is foglalkoztatja. Meggyőződése, hogy ez a múlt nem olyan szürke és szakadozott, mint sokan hiszik. Dersi Tamás kötetének hat tanulmánya XIX. és XX. századi értékek feltámasztásában szeretne az érdeklődők segítségére lenni. A Klasszikusok című ciklus Krúdy Gyula, Tersánszky J. Jenő, Madách Imre, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály dramaturgiáját s e jelentős színpadi szerzők mellőzöttségének okait igyekszik megvilágítani.

Staud Géza - A ​francia színház a XVIII. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Barbara - A ​Leona Színház története
Barátság, ​testvériség, szerelem, összetartás, ármány, gyilkosság, tragédia és egy titok, amely mindent megváltoztathat. Mindez egyetlen könyvben, egy színház történetében, a jelenben és a múltban. Egy történet, amely megtanít arra, hogy remélj, higgy, és soha ne add fel! Kherkó városának büszkesége a csodálatos Leona Színház, melyet a méltán híres színésznő Leona Parkin és férje Harry Brown álmodtak meg. A siker hatalmas, a boldogság az egekig ér, a család két kis jövevénnyel bővül, de egy váratlan fordulat következtében árnyék vetül a színházra, az ott dolgozókra és a rajongókra is. Persze semmi nem tart örökké és miután megérkezik Marion, a gyermekek dadája, ismét a ragyogás és a boldogság veszi át a főszerepet a színházban. Ám két váratlan vendég, Eugénia és Kathrin, nem igazán szeretnének minden egyes embert boldognak látni ebben a hatalmas családban és éppen ezért hűen követik a vérükbe ivódott "célért bármit" elvet. Ezek után szinte természetes, hogy mindenkiben felmerül a kérdés: boldog befejezése lesz-e ennek a történetnek? Barátság, testvériség, szerelem, összetartás, ármány, gyilkosság, tragédia és egy titok, amely mindent megváltoztathat. Mindez egyetlen könyvben, egy színház történetében, a jelenben és a múltban. Egy történet, amely megtanít arra, hogy remélj, higgy, és soha ne add fel!

Halász Judit - Orosz Ildikó - Nem ​születtem varázslónak
„Igaz ​történetek az igazi Halász Juditról, aki egy tündér. Én ismerem őt személyesen. Tényleg ilyen. Lehet, hogy a Mikulás is létezik?” Bródy János „Néha nem árt megállni, és végiggondolni, honnan hová jutottunk el. Mit valósítottunk meg a vágyainkból, terveinkből és mit nem. Én ezt eddig elmulasztottam. Most megpróbálom pótolni. Még sok olyan feladatom van, ami nagyon is érdekel, a világ és önmagam iránti kíváncsiságom nem csökken. Jó, hogy így van, mert az érdeklődés elmúltával megállíthatatlanul beköszönt az öregkor. És ha kimaradt valami? Hát talán majd egyszer…" Halász Judit

Kollekciók