Ajax-loader

'költői próza' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / A homokember / Scuderi kisasszony
A ​német romantika mindmáig nagy hatású elbeszélőjének varázslatosan szép fantasztikus kisregényében "Az arany virágcserépben" Anselmus, a félszeg diák a mindennapi életnél nemesebb és szebb közegben, a mesevilágban oldódik fel. Munkaadójának, Lindhorstnak és három lányának fantasztikus története a sejtelmes mesék forrásvidékén játszódik. Szalamandrák, kígyók vagy emberek ők? A káprázatos kolorittal égő világ a lényeges, amelyben izzó szirmú virágok, pazar tollú madarak, zenélő szökőkutak és egyéb földöntúli csodák alkotják a környezetet. Anselmus megérti a madarak beszédét, övé lesz az arany virágcserép és Serpentina is. Ez a felhőtlen öröm és boldogságérzet a mese végén nem más mint a kötészetben, általában véve a szép emberi tettekben, alkotásokban, rejlő boldogság. A Scuderi kisasszony története reális időben és környezetben a Napkirály uralkodása idején játszódik Párizsban, középpontjában egy nemes lelkű idős irónővel. Madeleine Scuderivel és egy borzongató bűnügyi történettel. Fordulatos meseszövés, lebilincselő olvasmányosság és hajlékony stílus jellemzi a kisregényt.

Cso Sze-hi - A ​törpe
A ​koreai szerző hazájában több mint 150 kiadást megélt és közel húsz nyelvre lefordított kötete a koreai iparosodás nyomorúságos életébe enged bepillantást. Miközben a fejlődő Korea ipari csodákat hajtott végre, társadalma egyre megosztottabbá vált, mind szélesebb rétegeket értek egyre erőteljesebb fizikai és szellemi megpróbáltatások. Az egymástól függetlenül is olvasható novellák és kisregények szereplői visszatérő figurák, akik Korea legmélyebb válságait élik meg a saját bőrükön. Törpe nem csupán testi fogyatékossága, hanem a családjában generációkra visszanyúló társadalmi kiszolgáltatottsága miatt is szimbolikus szereplője az elbeszéléseknek.

Tóth Kinga - Holdvilágképűek
Tóth ​Kinga 2013-ban kezdett dolgozni egy kisprózai anyagon, Holdvilágképűek címmel. Azonos című írása a Queer Kiadó pályázatán első helyezést ért el és megjelent a Traumaantológiában is. A Holdvilágképűek autoimmun és más betegségekkel foglalkozó kisprózagyűjtemény, amely a betegségtudattal, a betegség a hétköznapokban, a betegség mint (más vagy épp normális) állapot témáival foglalkozik szintén nem megszokott nézőpontból. Az emberi test működése, funkciója felől közelít: a test gépezet, a szervek alkatrészek, a program hol hibás, hol pontos, a működés alacsony vagy túlzott. A személyes és közeli képeket törekszik pontos, szakszerű és funkcióközpontú láttatással ábrázolni. A kisprózák egy-egy ,,képből" állnak, ezek a képek illeszkednek egymáshoz, változnak, módosulnak a történet folyamán, így egyfajta körkörösség is jellemzi a kéziratot. Az irodalmi igényesség, pontosság mellett a szerző bízik benne, hogy a kötet elkészítése és megjelenése segít majd a különböző betegségekkel együtt élőknek is.

Ingeborg Bachmann - Szimultán
Az ​1945 utáni osztrák irodalom legkiemelkedőbb alakja a tragikus körülmények között, 1973-ban fiatalon elhunyt Ingeborg Bachmann. Hírnevét elsősorban verseivel szerezte, de prózája sem marad el költészete mögött. Novelláiban kétféle embertípust ábrázol: az osztrák tartományok kisvárosaiban megöregedett, békés, de egyhangú életet élőket, a presszókat, a mindig ugyanarról társalgókat, akik csak úgy árasztják önmagukból az unalmat. A másik típus az, amelyik úgy véli, hogy minél hamarabb ki kell lépni ebből az életből, úgy, mint a Szimután hősnője teszi. Kilépni azonban csak egy irányba lehet: a nagyvárosba, Bécsbe, vagy valahova küldföldre, ahol azonban ezek az emberek gyökértelenné válnak, és belerokkannak hontalanságukba, idegenségükbe. Sem a legendás Trotta-nemzetség sarja, sem Elisabeth, a Három út a tóhoz c. elbeszélés főszereplője, sem Robert, az öccse nem lel hazát a "nagyvilágban". Sikereket érnek el, betörtek szakmájuk élvonalába - éppen mint maga Bachmann is, aki hosszú évekig élt Rómában, a halál is itt érte -, mégis egész életükben magukon hordozzák az idegenség bélyegét.

Jackie Kay - Trombita
Hetvenéves ​korában meghal Joss Moody, a világhírű dzsessztrombitás. Ekkor derül csak ki, hogy a szerető férj, a gondos apa valójában nő volt. Jackie Kay könyve nem botránykrónika. Csak egy dísztelen, mégis szívhez szóló prózavers. Egységes, mégis kemény könyv. Szeretetről. Gyöngédségről. Hűségről. Önazonosságról. Toleranciáról. Gyermek és szülő viszonyáról. Igaz és hamis barátságról. És sírig tartó hitvestársi kapcsolatról. S közben a háttérben szól a trombita és szól a dzsessz.

Thomas Mann - A ​kiválasztott
A ​kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be.

Babits Mihály - A ​gólyakalifa
Tábory ​Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha "fekete Álma" nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, "Sonntagskind" lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik - nélkülözések, félelmek, szorongások között - egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. "Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna - írja Babits Mihály -, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban."

Rabindranath Tagore - Szerelmi ​ajándék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Zsigmond - Árvácska
Móricz ​1936 őszén a Ferenc József hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Magához veszi, majd örökbe fogadja -megmenti az életnek és a magyar irodalomnak. A volt lelenc és lágymányosi prolilány megrázó élettörténete szolgáltatja a nyersanyagot előbb a Csibe-novellákhoz, később, 1940-ben az Árvácska című regényhez. Ennek a könyvnek -amint Móricz vallotta- " a legeslegkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel". A vérlázító tények azonban túlmutatnak önmagukon: a húszas-harmincas évek fordulójának alföldi tanyavilágában kallódó kis Állami Árvácska sorsában Móricz a tisztaság és jóság kiszolgáltatottságának példázatát írja meg. Nyomor-naturalizmusba vesző dokumentumregény helyett lírai pátoszú művet alkotott, amelyet "csak égre kiáltva lehet elsikoltatni, mint a világ lelkiismeretének bűnbánó zsoltárait".

Italo Calvino - Láthatatlan ​városok
,,Nem ​biztos, hogy Kublai kán elhisz mindent, amit Marco Polo mond, amikor leírja neki a követi kiküldetései során meglátogatott városokat, de nyilvánvalóan nagyobb kíváncsisággal és figyelemmel hallgatja a tatárok császára az ifjú velencei szavait, mint bármelyik más küldöttéit vagy felfedezőéit..." És Marco Polo mesél: láthatatlan városokról - a városokról és az emlékezetről, a vágyról, a jelekről és a szemekről, a városokról és a holtakról, a városokról és az égről, a karcsú, a folyamatos és a rejtett városokról --, mesél és mesél Kublai kánnak, míg rá nem döbben az olvasó a nagy titokra: hogy mindvégig egyetlen városról, az ő városáról, Velencéről beszélt... A vajmi kevéssé tudományos, ám annál fantasztikusabb Láthatatlan városok magyarul jó harminc éve egy sci-fi-sorozat darabjaként jelent meg. A XX. századi olasz irodalom egyik legnagyobb, iskolát teremtő és nemzetközileg is páratlan népszerűségű alkotójának, Italo Calvinónak (1923-1985) ezt a remekművét most mint az életműkiadás újabb, nagyszerű darabját ajánljuk az olvasók figyelmébe.

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.

Sopotnik Zoltán - Saját ​perzsa
Még ​élt a testvérem, mikor kitalálta a perzsát. Hogy átküldi néha. A súlyos betegek fantáziája nem ismer határt. (Egy kontra az égieknek, vagy ki tudja.) Falat, csempét tör, bontja a száraz elmét. Így beszélgettünk, ha már rendesen nem lehetett. - Sopotnik Zoltánnak démonai vannak. Meg angyalai, meg főleg egy perzsája, aki csak az övé. Vagy inkább azé, aki ebben a kötetben Sopotnik Zoltánként szólal meg, és a fentiek mellé még bonyolult családja is van, tele tragédiákkal, történelemmel, apró és kevésbé apró élethazugságokkal. Egyszóval tele a puttonya, és ebből a puttonyból néha vérfagyasztó, néha varázslatos figurák bukkannak elő. Egy üveggyár például, ahol a munkások között a sámán tart rendet, vagy egy kislány, akit mindenki öregasszonynak lát. Ez a könyv az ő történetüket meséli el, versben és prózában, fájdalmasan és gyönyörűen. Meseregény a durvábbik fajtából.

Fekete István - Rózsakunyhó
Ezek ​az írások nemcsak az erdőjáró Fekete Istvánt mutatják be, hanem azt is, aki a városban is nyitott szemmel figyelte a természetet, foglalkozott a vadászat, a vadgazdálkodás és a magyar vadászati kultúra - mindmáig jószerivel feltáratlan - kérdéseivel. Páratlan természettudományos ismeretanyag ötvöződik itt magas fokú írói tehetséggel. A kötet egyes vadászkalandjai vagy természetleírásai egymástól alig eltérő változatban szerepelnek az író más regényeiben, elbeszélésgyűjteményeiben is. A szerző élményanyaga azonban óriásai, szókincse, tündéri mesélőkedve kiapadhatatlan. Képes rá, hogy mindig más szemszögből, más eszmei célzattal ábrázoljon egészen hasonló természetképeket, vadászjeleneteket.

Csingiz Ajtmatov - Az ​évszázadnál hosszabb ez a nap
Amikor ​Ajtmatov új könyvének otthon megjelenése után néhány hónappal később hazánkban járt, így beszélt azokról a gondolatokról, amelyekben művészi megformálásával lebilincselően érdekes regényében találkozhatnak olvasóink: "Az emberiség súlyos ellentmondások közepette él. Az ész korlátlan lehetőségeit a civilizáció rettenetes veszélyei kísértik. Ne feledjük, hogy ismert történelmünk során soha nem teremtődött olyan helyzet, hogy önnön kezünk által teremtett eszközökkel elpusztíthatjuk önmagunkat. Vannak - és sajnos nem kevesen -, akikben ez a korántsem vigasztaló állapot görcsös veszélyérzetet ébreszt. Én soha nem hittem, és nem is szeretnék hinni semmilyen öncsaló buta, kívülről szuggerált optimizmusnak... Világos, hogy a valóság veszélyekkel szemben csak reális és vonzó eszményekkel lehet harcolni... Az a lecke számunkra, hogy ne riadalomban éljünk, hanem érezzük a globális problémát, hiszen másként aligha leszünk képesek megérteni és a megoldásra törekedni."

Fekete István - Csend ​/ 21 nap
Fekete ​István két kisregényét egy kötetben kapja kézhez az olvasó. Az első, a Csend, az író gyermekkorába, egy mélyen emlékekbe süllyedt nyári nagyvakációba vezet el. Költőien és érzékletesen idézi fel a falusi gyerek önfeledt játékait, a vakációs szabadság boldogságát. Hogyan fejti meg ez az álmodozó lelkű kisfiú egy nyári padlás fülledt, zárt magányában családjának rejtett történetét - ez a Csend mélyebb mondanivalója. A 21 nap színes elbeszélések füzére, érzékeny kézzel festett természeti jelentek egymásutánja.

Darvasi László - A ​könnymutatványosok legendája
Öt ​könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.

Fekete István - 21 ​nap
Az ​öreg pajta kívülről még a búcsúzó nap vörös lángo­lásában sem volt szép. De belül! Belül bizony álmodóan szép és csendes volt minden. Ezt persze nem lehetett látni, mert belül homály volt ál­landóan; de tudta ezt mindenki. Tudták a verebek, akiknek fészke úgy buggyant ki a szalufa mellől, mint a koldustarisznya; tudták a darazsak, akik­nek nagy fészke a falhoz volt ragasztva, mint sziklához a rablólovagok vára; tudták az öngyilkos legyek és szúnyo­gok, hogy itt száz pókháló van kifeszítve, de azért úgy jaj­gattak, ha megjelent a szőrös hóhér, mintha nem tudták volna; tudták az egerek, tehát tudta a macska is, és tudta a kutya is, aki nyári délutánokon néha itt aludta ki a szol­gálat fáradalmait; tudták az átmeneti vendégek: egy-egy menyét, görény, patkány, de ezek hamarosan távoztak, mert az öreg pajtában sok minden volt ugyan, de enniva­ló alig akadt De elsősorban tudta ezt az öreg kocsi, amely rúd nélkül és három keréken is első volt a csend és öregség ezen békés társadalmában; és végül — úgy látszik — tudta Kata is, a vén tyúk, aki egyik kora tavaszi délutánon betotyogott a pajta I homályába, vaksin körülnézett, megállt a kocsi mellett és * vakaródzott, mintha odakint nem vakaródzhatott volna. Aztán kinyújtotta nyakát, méregette a távolságot, és nehéz­kesen felhuppant a kocsi saroglyájára..

Egedi-Kovács Melinda (Madhava-Dayita) - Átman ​dala
A ​megtisztulás útjára lépett művész a Valóság kertjeiben sétál, onnét szakít virágokat. Már nem szeretek ilyen tolvaj-utakra járni, kifosztani belső világom, megrabolni a Lelki Édenkertet, hogy lopott tündér-rózsákkal dicsekedjek. Ha valamire vágyom, saját virágoskertet teremteni, felnevelni verejték-gyöngyön, hogy minden tündöklő virágomat én vihessem el az Abszolút Szépség, a Mindenkit Vonzó lábai elé. Én, a tolvaj...

Gelléri Andor Endre - Ezüstből ​gyúrt kenyér
"Gellérit ​költőnek érezzük elsősorban, mert novelláit újszerű, meghatott líra hatja át. Ha valakinél, úgy őnála olvad át igazán költészetbe az elbeszélés. Elbeszélései valóságos kis novellaköltemények, friss zenedarabok, szonatinák - a próza határait az író szüntelenül átlépi, Őt is megihlette a játékosságnak, a szürrealista látásnak az az áramlata, mely a harmincas években az egész európai irodalomban annyi izgalmat kelt. De nyugati írótársaitól eltérően Gelléri a szegények világában játszatja le a maga tündérjátékait... Az ő tündérjátéka alatt ott bujkál valami, amit nem leplezni akar, hanem inkább költőivé és meghatóvá, szívszorongatóvá és megrendítővé emel: ott lappang a nyomor, a nélkülözés, a kenyérgond, a létbizonytalanság valósága. Ez a lappangó motívum kapcsolja őt a mi harmincas esztendeinkhez - s ez különbözteti meg őt a szürrealizmus bármely európai iskolájától. De nemcsak tündérjátékot mutatott be nekünk Gelléri, hanem egy látomás, egy lázálom részeivé is tett bennünket. Novelláiban szétrobbannak a voltaképpeni történet körvonalai, s némelyik írásában a balladák előadásmódja, éneklő-deklamáló stílusa jut uralomra. Gelléri játékosságában megtaláljuk a vádat emelő, az igazságot sürgető indulat hevét is" - írja Sőtér István. Az elmúlt években Gelléri több kiadatlan vagy elfeledett írása került elő, amelyeket 1979-ben, első megjelenésekor, Az ezüstből gyúrt kenyér című gyűjtemény már szinte teljes egészében tartalmazott. Ez a kötet - a keletkezés sorrendjét követve - Gelléri Andor Endre novelláinak eddigi legteljesebb gyűjteménye.

Post_126338_20130422103822
elérhető
90

Simon Márton - Polaroidok
Simon ​Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ''Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.''

Covers_211230
elérhető
2

Gérard de Nerval - Sylvie
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

E. T. A. Hoffmann - Az ​arany virágcserép / Scuderi kisasszony
A ​német romantika mindmáig nagy hatású elbeszélőjének varázslatosan szép fantasztikus kisregényében "Az arany virágcserépben" Anselmus, a félszeg diák a mindennapi életnél nemesebb és szebb közegben, a mesevilágban oldódik fel. Munkaadójának, Lindhorstnak és három lányának fantasztikus története a sejtelmes mesék forrásvidékén játszódik. Szalamandrák, kígyók vagy emberek ők? - kérdezheti az olvasó. Ki tudja ezt - a káprázatos kolorittal égő világ a lényeges, amelyben izzó szirmú virágok, pazar tollú madarak, zenélő szökőkutak és egyéb földöntúli csodák alkotják a környezetet. Anselmus megérti a madarak beszédét, övé lesz az arany virágcserép és Serpentina is. Ez a felhőtlen öröm és boldogságérzet a mese végén nem más mint a kötészetben, általában véve a szép emberi tettekben, alkotásokban, rejlő boldogság. A Scuderi kisasszony története reális időben és környezetben a Napkirály uralkodása idején játszódik Párizsban, középpontjában egy nemes lelkű idős irónővel. Madeleine Scuderivel és egy borzongató bűnügyi történettel. Fordulatos meseszövés, lebilincselő olvasmányosság és hajlékony stílus jellemzi a kisregényt.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

Miguel Ángel Asturias - A ​Kincses úrfi
Valóság ​és képzelet szüntelen kölcsönhatásának költői játáka. A valóság maga gerjeszti a képzeletet: az izzó trópusi levegő, a fényvisszaverődés, a hegyek-völgyek rejtelmei, a felhők és a lombok alakzatai. Elég egy ódon kúria egyetlen falmaradványa, egy "kölyökfolyosó", hogy egy különösen érzékeny gyermeklélekben a képzettársítások egész bonyolult rendszerét hozza létre. Az olvasó belefeledkezik ebbe az álom-valóság játékba, elringatózik azon a végtelen tengeren, ahol a Kincses úrfi meg Bernardo ifjúúr és Joper ifjúúr a furcsa, süket plébánossal kergetik a kísérteties kalózhajót.

Pál Dániel Levente - Ügyvezető ​költő a 21. században
Négy ​történet, számos elbeszélő. A szerző első kötetében (Sortűz a körkörös éjszakára, 2005) felnőtt, most belevág. Otthagy minden értéket és mindenkit, akit szeretett vagy szerethetett volna. Közben ír, ír, ír és ír. Az elsőben egy orosz utcalány és egy paranoid skizofrén vamp között kergeti közepesen túlérzett sorsát. A másodikban gyerekekről ír, halálra ítélt sajátjáról és elveszített saját tündérországáról. A harmadikban még ennyi sincs - kocsmák vannak, ivások, csajok, magányok, gengszterek és boszorkányok. A negyedikben sok nő, aztán egy nő, aztán csak egy nő - akihez egy nagy zöld szem álmai folyamában csendben hozzásimul. Pál Dániel Levente 1982-ben született Budapesten. 2001-től az ELTE BTK és az Eötvös Collegium hallgatója, első diplomáját 2007-ben vette át. Hosszabb-rövidebb ideig tanult Franciaországban és Portugáliában is. Fordításai 1999, különböző műfajú irományai 2000, leginkább nyelvészeti tanulmányai 2002 óta jelennek meg különböző folyóiratokban és antológiákban, első kötete 2005-ben jelent meg(Sortűz a körkörös éjszakára). 2001 óta szerepel különböző filmekben, színdarabokban, performanszokban, 2004 óta rendez is. 2003-tól a Prae c. irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004 és 2006 között a Prae rövidfilmes és kísérleti zenei DVD főszerkesztője, 2006-tól a PRAE.HU főszerkesztő-helyettese, 2007-től a SZUB, aztán a SZUB.HU kulturális magazin lapigazgatója, 2008-tól a Gyógypedagógiai Szemle szerkesztője, 2008-tól 2009-ig a Modern Filológiai Szemle (az MTA MFT folyóirata) főszerkesztője. 2005-től a PRAE.HU Informatikai és Kommunikációs Kft. társtulajdonosa, 2007-től 2009-ig egy országos felnőttoktatással foglalkozó cég stratégiai főosztályvezetője.

Pietro Aretino - Az ​apácák élete / A hetérák tudománya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Sárga ​rózsa
A ​történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Charles de Coster - Thyl ​Ulenspiegel
"Charles ​De Coster Ulenspiegel legendájának történelmi jelentősége óriási. A mű új hazát teremtett. Ez az állítás meglepetést kelthet. Tizenöt évszázados múltra visszatekintő ősi nemzeteink csak üggyel-bajjal ismerik fel pontos eredetüket, és úgy vélik, hogy egy nép forrása - miként a Nílusé - távoli és titokzatos. A tény valóban páratlan, kétség azonban nem fér hozzá. A belga irodalom Coster Ulenspiegel-jéből fakadt. 1868. december 31-én született a fajta öntudata. Ebben a kérdésben a belga haza minden írója egyetért. Az első könyv, melyben országunk magára talált - írja Verhaeren. - A flamand Biblia - mondja Camille Lemmonier - A haza könyve... A széles Schelde, mely a korok mélyéből hömpölyögve a fajta porcikáit sodorja hullámain... A testet öltött haza... A tegnap, a holnap, egész történelmünk..." (Romain Rolland)

Raduan Nassar - Egy ​pohár harag
Raduan ​Nassar kisregénye hét fejezetből áll. Hét izzó, feszültséggel, fojtott erőszakkal és erotikával telített mondatból. A két szereplő - a visszavonultan élő gazdálkodó és újságíró barátnője - olykor belső monológba csapó párbeszédében nem csupán férfi és nő vív csatát, hanem a vidék és a város, a nyers őszinteség és a narcisztikus pózolás is. A regényben két világ, két elfogult szemléletmód ütközik meg, miközben bepillantást nyerünk Brazília társadalmának hatalmas ellentmondásaiba. Értelem és érzelem, szenvedély és pusztító düh, maró gúny és kavargó indulatok örvénylenek ebben a kaotikusan lüktető, mégis tagolt prózai költeményben, amilyet csak a világirodalom nagyjai képesek alkotni. Raduan Nassar (1935) a modern brazil irodalom egyik legtitokzatosabb alakja. Munkássága alig kilenc évet ölel fel, és mindössze két nagyobb lélegzetű, ám annál erőteljesebb művel (Egy pohár harag, Kőbe vésve) lepte meg a világot.

Győrffy Ákos - A ​hegyi füzet
Győrffy ​Ákos most naplót írt, dátumok nélkülit. Szereti járni az erdőt, a hegyeket, főként kedvenc hegységét, a Börzsönyt, amelynek a peremén lakik. Egy alkalommal egy feltört hétvégi házikóban üres füzetet talált és abban rögzítette gondolatait, emlékeit, álmait, félelmeit. Fáradhatatlanul vizsgálja önmagát, és többek közt azt állítja, hogy ami tiszta bennünk, az sem mi vagyunk. Ennek ellenére szembe kell néznünk magunkkal, a megtisztulás reménye nélkül is. Mindannyiunknak kellene egy ilyen füzet, csak nem biztos, hogy találunk az erdőnkben, és még kevésbé, hogy ilyen mélységekig alá tudunk szállni. De nem baj, itt az övé, megteszi benne helyettünk is. Csak olvasnunk kell. (Oravecz Imre)

Neszlár Sándor - Egy ​ács nevelt fiának lenni
Neszlár ​Sándor kötete izgalmas kísérleti próza: a szerző minden lefutott kilométerhez ír egy mondatot. Ezekből a mondatokból áll össze a regény, amelyet a futó hol koncentrált, hol szabadon áramló gondolatai és képzettársításai töltenek meg élettel. Mondatai is különlegesek: szinte mind személytelen, elfedni próbálja elbeszélőjét. A futóírás kísérlete meglepő eredménnyel zárul. A személytelen megfogalmazás végletesen személyessé teszi a szöveget. Mindegy is, hogy az ismeretlen elbeszélő férfi vagy nő, öreg vagy fiatal, író vagy épp egy ács nevelt fia, hiszen észrevétlenül a barátunk lesz. Tanúi leszünk küzdelmeinek és szabadságának. A futás ritmusa szerint ismerjük meg élete fontos pillanatait, járjuk be meghatározó helyszíneit. Így lesz a futás és az olvasás találkozás: 1111 kilométerről 1111 mondat. Az Egy ács nevelt fiának lenni rejtett önéletrajz, amely az olvasót is arra készteti, hogy bejárja saját élete terepeit, lefuttassa saját mondatait.

Raduan Nassar - Kőbe ​vésve
Raduan ​Nassar a Kőbe vésve megjelenésekor, 1975-ben egy csapásra beírta magát a brazil irodalom történetébe. A szenvedélyes líraisággal, bibliai utalásokkal teleszőtt regényben szinte időtlenül peregnek az események, egyesítve a klasszikus mítoszok, görög tragédiák, az újszövetségi Galilea, az európai és arab kultúra örökségét. A műnek vélhetően számos önéletrajzi vonatkozása van. Nassar, akárcsak hőse, André, libanoni keresztény bevándorlók gyermeke. André mintegy újrajátssza a tékozló fiú történetét: fellázad szigorú, vallásos apja és a rá váró gazdasors ellen, így a családi birtokról a városba menekül. De nemcsak a fojtogató otthoni légkör, hanem egy leküzdhetetlen, emésztő érzelem - a testvérszerelem - is menekülésre készteti. Nassar fékezhetetlen sodrású prózájában mesterien fonódik össze a gyötrelmes erotika, az idilli természet és a misztikus lángolás elbeszélése. Raduan Nassar (1935) a modern brazil irodalom egyik legtitokzatosabb alakja. Munkássága alig kilenc évet ölel fel, és mindössze két nagyobb lélegzetű, ám annál erőteljesebb művel (Egy pohár harag, Kőbe vésve) lepte meg a világot.

Kollekciók