'apokrif' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Arany László - A ​teljes Nag Hammadi Gnosztikus Könyvtár
Egy ​decemberi napon történt 1945-ben, Nag Hammadi városának közelében, Felső-Egyiptomban, hogy a gnoszticizmus tanulmányozásának módja egyszer és mindenkorra radikálisan megváltozott. Egy arab paraszt, nagy sziklás ásott körül, azért, hogy termékennyé tegye földjét, amikor hirtelen egy régi, vörös agyagedényt fordított ki a talajból. Remélvén, hogy eltemetett kincset talált, tétovázva és nyugtalanságot érezve a dzsinn miatt, aki esetleg a kincset őrizheti, összetörte az edényt, hogy megvizsgálhassa tartalmát. A belsejében azonban nem kincset talált, nem is dzsinnt, hanem könyveket: több mint egy tucat kódexet, aranyozott barna bőrbe kötve. Szinte meg sem fordult a fejében, hogy valami hihetetlenül fontos ősi szövegek gyűjteményére bukkant, kéziratokra, melyeket másfélezer éve rejtettek el – esetleg szerzetesek, a közeli Szent Pakomius kolostorból, olyan helyet kerestek, ahol megmenthetik őket az Egyház által elrendelt pusztítástól, melyet kíméletlenül folytattak az eretnekek és az eretnekség ellen. A Nag Hammadiban talált gyűjtemény 13 ősi kódexből áll és több mint 50 szöveget tartalmaz. Felső Egyiptomban találták. E rendkívül fontos felfedezés számos jelentős gnosztikus szöveget hozott napvilágra – olyan szövegeket, melyekről azt hitték teljes egészében megsemmisültek a korai kereszténység magát „ortodoxnak nevező ágával szembeni harc során – szövegek, mint például a Tamás Evangéliuma, Fülöp Evangéliuma, vagy az Igazság Evangéliuma. A felfedezés és a Nag Hammadi könyvtári szövegek lefordítása az 1970-es években vált teljessé, hatalmas lendítőerőt adva a korai kereszténység és a gnoszticizmus újraértékeléséhez. Ebben a különleges kötetben a teljes gnosztikus könyvtár anyaga végre magyar nyelven is olvasható!

Ismeretlen szerző - Jézus ​rejtett szavai
A ​II. világháború után két véletlen régészeti felfedezés hozta lázba a világot. A Holt-tenger elhagyatott barlangjaiban egy Krisztus előtti I. században működött zsidó szekta "könyvtára" került napvilágra, a másik leletet Egyiptom homokja őrizte meg. Ez az úgynevezett Nag Hammadi könyvtár, amely 13 kódexnyi, a kanonizált újszövetségi hagyománynak számos részletében ellentmondó iratot tartalmaz. Az evangéliumokban olvasható s Jézus Krisztus szájából elhangzó tanítások túlnyomó többsége már az Ótestamentumban is fellelhető, és szerves részét jelenti a kor úgynevezett "rabbinikus hagyományának". A Jézus rejtett szavai című kötet a "kulisszák mögé" enged bepillantást, hiszen először közli hiteles magyar fordításban az imént említett Nag Hammadi-iratok egyikének, az apokrif Tamás-evangéliumnak szövegét. Aligha kétséges, hogy az ókeresztény kor Jézusról alkotott felfogása csak a kanonizált és az apokrif iratok együttese alapján érthető meg teljesen, miként az is nyilvánvaló, hogy ez az együttes hagyomány döntően befolyásolja a Megváltóról a köztudatban élő képet. A kötet harmadik, lezáró része három kisebb, apokrif evangélium fordítását nyújtja át az olvasónak.

Ismeretlen szerző - Az ​apostolok csodálatos cselekedetei
Magyar ​nyelven első ízben látnak napvilágot az itt közzétett apokrif apostolakták. A fordulatokban bővelkedő történetek János, Péter, Pál, András és Tamás apostol személye köré szövődnek. E nem kanonizált, "titkos" iratok olyan eseményeket és tanításokat írnak le, amelyek kimaradtak ugyan az evangéliumokból és az Apostolok Cselekedeteiből, de a krimikbe illő jelenetekkel tarkított elbeszélések vezérfonala a keresztény hit ereje. Az apostolok csodás tettei (a gyógyítások, a halálból való feltámasztások, a veszélyektől való "hihetetlen" megmenekülések) azttanusítják, aki hisz Jézus Krisztusban, annak számára nem létezik kilátástalan élethelyzet. A sűrűn előforduló erotikus motívumok is azt példázzák, hogy a tiszta erkölcsiségű életvitelnél nincs magasabb rendű életideál.

José Saramago - Káin
Ha ​az Úrnak lenne egy fia, azt is megöletné? -kérdezte Izsák. Erre a jövő ad választ. Ez az Úr mindenre képes, a jóra, a gonoszra és a még gonoszabbra is. Így van. Ha nem engedelmeskedsz a parancsának, mi történt volna? - kérdezte Izsák. Az Úr romlással vagy betegséggel sújtja azt, aki nem teljesíti a rendelését. Bosszúálló Isten a mi Urunk. Azt hiszem, igen, - válaszolt Ábrahám lehalkítva a hangját, mintha félne attól, hogy meghallják, mert az Úr mindent megtehet. Hibát vagy bűnt is elkövethet? - kérdezte Izsák. Bizony, hibákat és bűnöket is. Atyám, nem tudom elfogadni ezt a vallást. El kell fogadnod, nincs más választásod, most pedig kéréssel fordulok hozzád, egy alázatos kéréssel. Mi légyen az? Felejtsük el, ami történt. Nem tudom, hogy képes leszek-e elfelejteni, Atyám. Még látom magamat, ahogy ott fekszem, megkötözve a fahasábokon, és téged, ahogyan felemeled a karod, és a kezedben megcsillan a kés. Nem én voltam az, józan eszemmel nem tennék ilyet. Azt akarod mondani, hogy az Úr elveszi az emberek józan eszét? Igen, nagyon sokszor, csaknem mindig - válaszolta Ábrahám. Akárhogyan is, a te kezedben volt a kés. Az úr mindent előkészített, és az utolsó pillanatban közbelépett. Láttad, ott volt az angyal. Elkésett... José Saramago, a 2010-ben, nyolcvanhét éves korában elhunyt Nobel-díjas író életművének utolsó, nagy vihart kavaró művét tartja a kezében az Olvasó.

Rodolphe Kasser - Marvin Meyer - Gregor Wurst - Júdás ​evangéliuma
Az ​evangélium, amelyet a kereszténység korai időszaka óta senki nem olvashatott, amelyről még a szakértők közül is kevesen hitték, hogy létezett valaha, Júdást nem árulóként, hanem Jézus igaz barátjaként ábrázolja. Egészen másként bontakozik ki benne mester és tanítvány viszonya, mint az Újszövetség többi evangéliumában: Júdás nem gonosztevő, hanem példakép Jézus követői előtt, az egyetlen, aki valóban megérti mestere szavait.Jézus maga kérte meg Júdást az árulásra, barátja és tanítványa pedig ezzel a cselekedetével lehetővé tette számára, hogy megváljon anyagi testétől, megszabadítsa isteni énjét.

Ismeretlen szerző - A ​törzsek származásáról, avagy a kincsesbarlang
"...A ​teremtéstől számított kilencszázharmincadik évben távozott el Ádám ebből a világból, április hónap tizennegyedikén, pénteken kilenc órakor, abban az órában, amelyben Krisztus, a fiú szenved majdan a keresztfán. Ugyanabban az órában adta vissza lelkét a teremtőjének Ádám atyánk s távozott el ebből a világból. Ádámot, miután meghalt, parancsa szerint bebalzsamozta fia, Sét, mirrhával, fahéjjal és kassziával. Minthogy ő volt az első halott a földön, felettébb meggyászolták: száznegyven napig gyászolták, majd felvitték a holttestét a hegytetőre, és eltemették a Kincsesbarlangban." "...Eluralkodott tehát a paráznaság Káin leányain. Szemérmetlenül kergették az asszonyok a férfiakat, s úgy egyesültek egymással, akár egy vad csordában, nyíltan és szemérmetlenül egymás előtt paráználkodtak. Két, sőt három férfi ugrott egy asszonyra, s maguk az asszonyok is futottak a férfiak után, mivelhogy minden démon ott, abban a táborban gyűlt össze, s tisztátalan lelkek bújtak az asszonyokba. Leányaiknál csak öregasszonyaik voltak bujábbak, az apák és fiak meggyalázták anyjukat és húgaikat, a fiak nem ismerték apáikat, s az apák nem tudták megkülönböztetni fiaikat. A Sátán volt ennek a tábornak a vezetője." "...Beteljesedett a törvény és a próféták, és Ádám - küldetése szerint - megpillantotta az élő vizek forrását, amely felülről áradt feléje az ő megváltásra: ekkor megsebezte Krisztust a lándzsa, s vér és víz fakadt az oldalából; egymással azonban nem keveredtek össze. Miért jött ki a vér a víz előtt? Két ok miatt. Az egyik ok az, hogy a vér által adatott meg az élet Ádámnak, majd az életet és feltámadást követően adatott meg néki a víz a keresztséghez. Továbbá pedig azért, mert a vér nyilvánítja ki, hogy Krisztus halhatatlan, a víz meg azt, hogy ugyanakkor halandó és szenvedő is. A vér és a víz tehát alácsurgott Ádám szájába, aki ezáltal részesült a megváltásban, és magára öltötte a dicsőség palástját. Krisztus önnön vérével írta meg a bebocsátó levelet a Paradicsomba, és azt a lator kezébe adta." Ezek az idézetek dióhéjban szinte keresztmetszetét adják a Kincsesbarlangnak, s - elárulják: a mű a Biblia sajátos parafrázisa - ugyanakkor érzékeltetik színességét, érdekességét, naiv báját és precíz tudálékosságát, mindazt, amiért napjainkban is élvezettel vehetjük kézbe a 4. századi szír irodalomnak ezt a gyöngyszemét.

Pesthy Monika - Péter-apokalipszis
A ​Péter-apokalipszis, az egyik legkorábbi keresztény apokrif, a korai kereszténységség egyik legérdekesebb és legproblematikusabb irata. A Kr. u. 2. század első felében keletkezett, létrejöttének helye vitatott. Krisztusnak a feltámadás után adott kinyilatkoztatása keretében mondja el a feltámadást, az utolsó ítélet lefolyását és a bűnösökre váró büntetéseket (a jók sorsával csak egész röviden foglalkozik). Így a bűnösökre váró válogatott és természetesen örökké tartó kínzások részletes leírásával a pokol kínjait nagy gyönyörűséggel ecsetelő keresztény hagyomány első számunkra ismert képviselője (vitatott, hogy ez a hagyomány egyenest a Péter-apokalipszisre megy-e vissza, vagy inkább közös, számunkra már nem ismert forrásokkal van-e dolgunk).Bár görög töredékek már a 19. század végén előkerültek belőle, a teljes szöveg (vagy legalábbis az, amit teljesnek tartanak) csak 1910-ben vált ismertté ge?ez (klasszikus etióp) változatban. Ez utóbbi azonban nem önálló műként maradt fenn, hanem a "Krisztus második eljövetele és a holtak feltámadása" című pszeudok leinentinába ágyazva. Később még két rövidebb görög fragmentumot is azonosítottak. II kötet példát mutathat abban, hogyan lehet valamilyen alapvetően fontos kérdéskörben új tudományos eredményeket élvezetes stílussal közkinccsé tenni. Az intertesztamentális korszak még számos felfedezést tartogat, olyan műveket és olyan problémákat, amelyek visszafelé is (a hellenisztikus korra), s a megmerevedést jelentő kanonizálás korára is utalnak. Mikkor azonban még a kialakulás izgalmas sokfélesége, a néha nagyon eltérő alternatívák lehetősége fogalmazódik meg a különböző nyelvű és hagyományú anyagban. A Péter-apokalipszis lefordítása és teljesen eredeti kommentálása ezeket a lenyűgözően sokrétű lehelőségeket mutatja föl, s elgondolkodtatóan bizonyítja, hogy a kanonizált változat (a földi lét baljós vonulatainak kegyetlen és embertelen örökké tétele) talán a legrosszabb lehetőség volt. Pesthy Monika munkája nemcsak egy számunkra eddig ismeretlen kora keresztény apokrifet tesz közzé a Biblia nyelvét idéző veretesen szép magyarsággal, hanem kommentárjai és mélyreható tanulmánya segítségével újszerűen és rendkívül eredeti megközelítéssel elemzi a kereszténység egyik legkevésbé rokonszenves elképzelését a feltámadás utáni büntetések mélyen embertelen voltáról, amelynek a jézusi tanításokhoz nem sok köze van.

Ismeretlen szerző - Apokrifek
Különös ​világot nyitnak meg számunkra az apokrifek. Tarka, színes világ ez, szinte áttekinthetetlen eszmei gazdagsága, mely adódó esetben veszélyeket is rejtett magában az egyházra nézve. Az apokrifek részben az apostoli atyák írásainak kortársai, részben túlmutatnak ezen a koron, átívelnek a II. századba, de még a IV. században is keletkeztek apokrifek. Az ortodoxia mindig igyekezett elhatárolni magát az apokrifektől, az apokrifek szerzői azonban fáradhatatlanul buzgólkodtak eszméik terjesztésén. Szándék és színvonal tekintetében igen különbözőek az apokrifek. Némelyeket a tanító szándék, másokat a kíváncsiság ihletett, sok apokrif a regényt pótolta a keresztényeknél, szórakoztató igénnyel készült. Történelmi szempontból messze igénytelenebbek az újszövetségi könyveknél vagy az apostoli atyák írásainál. Az apokrifek szerzői sokszor a névtelenség homályába burkolódznak, legtöbbször pedig más néven adják közre műveiket.

Kákosy László - Fény ​és káosz
A ​szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.

Major Ottó - Három ​apokrif
A ​nagy Heródes az uralom, A Tibériási Justus a harc, a Szent Kelemen vallomásai az eszme regénye. Az uralom összefog és épít, de erején túli feladatokat ró az országra, és zsarnokivá lesz. A harc hősöket teremt, de szembekerül a realitással, a történelem sodrával és véres anarchiába torkollik. Az eszme új talajon, új emberek között virágzik föl: szinte biológiai erőként nő, terjed, új meg új formába bomlik. A két első regényben a történet krónikása passzív szemlélője az eseményeknek, a harmadikban Kelemen püspök, az események irányítója beszél, Ő az egyeztető, aki a hit egysége érdekében békét teremt a különböző felfogásúak között. A regény végére egyedül marad, de a gondolat, amelynek otthont találni segített a világban, már nélküle is uralomra jut.

Ismeretlen szerző - Apokrif ​levelek
"Mivelhogy ​hatalmi szóval és merőben igazságtalanul hozzájárultál a názáreti Jézus halálához, és törvényes ítélethozatal helyett kiszolgáltattad őt a telhetetlen és őrjöngő zsidóknak; továbbá: mivelhogy nem tanúsítottál együttérzést az Igaz iránt, hanem tolladat a tintába mártva kiadtad alávaló végzésedet, aztán megkorbácsoltattad és a kezükre adtad őt, hogy ártatlansága ellenére keresztre feszítsék, s haláláért még ajándékot is elfogadtál; végül, mivelhogy csak szóban éreztél együtt vele, szívedben viszont a törvénytipró zsidók kezére játszottad: ezért bilincsbe verten hurcolnak elibém, hogy védhesd magad, és számot adhass nekem arról a lélekről, melyet igazságtalanul a halálba taszítottál." Tiberius császár levele Pilátushoz Az itt közzétett rendkívül izgalmas apokrif levélgyűjtemény - Heródes és Pilátus, Pilátus és Tiberius, Seneca és Szent Pál, az apostolok levelezése - eleven erővel jeleníti meg Jézust és korát. A magyar nyelven első ízben megjelent szövegek a görög, latin, szír, kopt, etióp nyelvű eredeti alapján készültek. A Telosz Kiadó az "Apokrif iratok" sorozat negyedik remekével köszönti a kétezer éves keresztény Európát és az ezeréves keresztény Magyarországot.

Szilágyi Andor - Ezoteréma
Aki ​valaha ismerte Elmer-Pal von Lindenströmöt, a Stockholmi Állami Egyetem filozófiai fakultásának jóvágású, szikár professzorát, most aligha mert volna mérget venni rá, hogy az a ráncos arcú, hajlott hátú, rongyos vénember, akit a sors elé sodort, azonos azzal az Elmer-Pal von Lindenströmmel, a Stockholmi Állami Egyetem filozófiai fakultásának jóvágású, szikár professzorával, boldog férjjel, elégedett családapával, két remekbe sikerült aranyszőke fiúgyermek nemző atyjával, akit tizenöt évvel azelőtt ismerhetett. Elmer-Pal von Lindenström alig volt túl az ötvenötödik életévén, de kilencvenkilencnek festett, és a kérdést, hogy belül, lelke legmélyén hány éves is valójában, már maga sem tudta volna megválaszolni, ha netalán fel is merül gondolataiban, valamelyik magányos sivatagi éjszakáján. Tizenöt esztendeje, hogy Elmer-Pal von Lindenström hátat fordított a stockholmi katedrának. Tizenöt esztendeje, hogy hosszú marcangolódás után, egy komor novemberi éjszakán felesége tudomására hozta megmásíthatatlan elhatározását. Elvira-Pal von Lindenströmnek nem volt ellenvetése. Fegyelmezetten tudomásul vette félje döntését. Tudta, hogy kettejüket akkor is egymásnak teremtették az égiek, ha most, kifürkészhetetlen szeszélyüknek engedelmeskedve, esetleg örökre el is szakítanák őket egymástól. Némán hallgatta félje szavait, és arra gondolt, hogy keresztneveik akkor is azonos két betűvel kezdődnek majd, ha közöttük több ezer kilométernyi lesz a fizikai távolság.

Nagy Ilona - Apokrif ​evangéliumok, népkönyvek, folklór
Kötetünk ​tanulmányai azzal a céllal íródtak, hogy a magyar folklórból előkerült némely elbeszéléseket, teremtésmítoszokat, legendákat, legendameséket, amelyek a Bibliával kapcsolatba hozhatók, jobban megismerjük. Lammel Annamáriával 1985-ben először, majd 1995-ben másodszor megjelent Parasztbiblia című gyűjteményünk utószavával megpróbáltunk választ adni arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy a parasztság szóhagyományában a bibliai történetek nagyon különösen viszonyulnak eredetijükhöz: még a látszólag hűségesen újramondott változatok is tartalmaznak valamit elmondójukról, de a történetek nagy része nem is a Szent Bibliából, hanem éppen az apokrif evangéliumok valamelyikéből származik. Honnan ismerték ezeket a falusi emberek, milyen olvasmányok közvetítettek ilyen ismereteket, az olvasmányok írói honnan merítettek, mióta és miként él ez a hagyomány? Mi az eredeti források és a folklórtörténetek viszonya, mit fogad be és mit nem a szóbeliség, s amit befogad, hogyan alakítja át? Mostani kötetünk tanulmányai is ezekre a kérdésekre keresik a választ, néhány olyan újszövetségi tárgyú elbeszéléstípus vizsgálatával, amelyek bizonyíthatóan apokrif evangéliumból származnak.

José Saramago - Caim
A ​história dos homens é a história dos seus desentendimentos com deus, nem ele nos entende a nós, nem nós o entendemos a ele.

Ismeretlen szerző - Henok ​könyvei
Az ​ószövetségi pátriárka, Henok neve alatt három könyv maradt fenn, melyek mindegyike szorosan kapcsolódik az ószövetségi hagyományhoz és annak folyamatosan bővülő újraértelmezéséhez. A sorozat legelső tagja, Henok első (1Henok vagy etióp Henok) könyve a maga teljességében csak a klasszikus etióp írásbeliség nyelvén, geezül maradt fenn, mivel a könyv az etióp ortodox egyházban hamar kanonikus státuszt nyert. Az anyag jelentős része azonban a hellenisztikus kori (Kr. e. 3 – Kr. u. 1. század) Izraelben keletkezett, amint ezt a könyv Qumránból előkerült töredékei, az újszövetségi szerzők idézete és allúziói, illetőleg a korai egyházatyák hivatkozásai meggyőzően demonstrálják. A könyv apokaliptikus látásmódja, víziószerűen megjelenő kinyilatkoztatásainak sora, s a Képes beszédek sajátos messianisztikus gondolatvilága nagy hatást gyakorolt a korai keresztény közösségek világlátására is. A szöveg ma ismert változata öt részletre oszlik: Virrasztók könyve, Képes beszédek könyve, Az égi fények mozgásának könyve, Álmok könyve és Henok levele. A könyv három leginkább ismert motívuma: az emberiség bűnbeesését csábító angyalok összeesküvéseként ábrázoló első fejezetei (Virrasztók könyve 6-11. fejezetek), Izrael ószövetségi történetét állatszimbólumok felhasználásával bemutató részletei (Az Állatszimbólum-látomás), illetőleg a Képes beszédekben található – és az újszövetségi és kora keresztény krisztológiai hagyomány megértése szempontjából kimagasló fontosságú – messiási címek. A Henok neve alatt fennmaradt második könyv (2Henok vagy szláv Henok) teljes változata csak ószláv nyelven maradt ránk. (A könyv egy töredékét 2009-ben sikerült egy kopt kéziratban azonosítani.) A 2Henok könyv központi figurája ismét Henok, akit a szöveg már nem csak az emberi és az angyali (transzcendens) világok közötti közvetítőként, hanem az égi hierarchia tagjaként ábrázol. A főhőst a hét mennyen keresztül vezető égi útja végeztével az angyalok rangsorába emelik, és Isten baljára ültetik. A részletesen ábrázolt mennyei utazások nagy hatást gyakoroltak a műfaj későbbi szövegeire, és még az iszlám világban is visszhangra találtak. A könyv másik nagy vitát kiváltó részlete a Melkizedeket származását és papi szolgálatát bemutató szövegrészlet, mely a későbbi zsidó hagyomány mellett a Zsidókhoz írt levél gondolatvilágával is kapcsolatba hozható. A henoki főhős felmagasztalása a hagyomány harmadik szövegében, Henokban harmadik (3Henok vagy héber Henok) könyvében éri el csúcspontját. A rabbinikus korszakban (Kr. u. 3-7. század) keletkezett szöveg állítólagos szerzője Rabbi Jismaél (Kr. u. 90-135 körül), a II. század egyik legismertebb alakja. A könyv valódi szerzője ismerni látszik a henoki hagyomány korábbi részleteit, s ezeket továbbszőve, néha velük polemizálva vezeti el olvasóját a mennyei paloták látomásán keresztül Henok végső felmagasztalásáig, a Metatronnak nevezett égi közbenjáróval való azonosításáig. A könyveket geez, ószláv, illetőleg héber nyelvből Dobos Károly Dániel, Hollós Atilla és Fröhlich Ida fordította. A kiadványt Fröhlich Ida és Dobos Károly Dániel szerkesztette.

Bart D. Ehrman - Lost ​Christianities
The ​early Christian Church was a chaos of contending beliefs. Some groups of Christians claimed that there was not one God but two or twelve or thirty. Some believed that the world had not been created by God but by a lesser, ignorant deity. Certain sects maintained that Jesus was human but not divine, while others said he was divine but not human. In Lost Christianities, Bart D. Ehrman offers a fascinating look at these early forms of Christianity and shows how they came to be suppressed, reformed, or forgotten. All of these groups insisted that they upheld the teachings of Jesus and his apostles, and they all possessed writings that bore out their claims, books reputedly produced by Jesus's own followers. Modern archaeological work has recovered a number of key texts, and as Ehrman shows, these spectacular discoveries reveal religious diversity that says much about the ways in which history gets written by the winners. Ehrman's discussion ranges from considerations of various "lost scriptures" including forged gospels supposedly written by Simon Peter, Jesus's closest disciple, and Judas Thomas, Jesus's alleged twin brother to the disparate beliefs of such groups as the Jewish Christian Ebionites, the anti Jewish Marcionites, and various "Gnostic" sects. Ehrman examines in depth the battles that raged between "proto orthodox Christians" those who eventually compiled the canonical books of the New Testament and standardized Christian belief and the groups they denounced as heretics and ultimately overcame. Scrupulously researched and lucidly written, Lost Christianities is an eye opening account of politics, power, and the clash of ideas among Christians in the decades before one group came to see its views prevail.

Ismeretlen szerző - The ​Nag Hammadi Library
This ​definitive edition of The Nag Hammadi Library is the only complete, one volume, English language edition of the renowned library of fourth-century manuscripts discovered in Egypt in 1945. It includes the Gospel of Thomas, the Gospel of Mary, and other Gnostic gospels and sacred texts. First published in 1978 and revised, expanded, and updated in 1988, The Nag hammadi Library launched modern Gnostic studies and exposed a movement within Christianity whose teachings are in many ways - as bestselling author Elaine Pagels has shown - as relevant today as they were centuries ago. This edition takes into account recent developments in Gnostic scholarship, including the significance of the Gospel of st Thomas as a source of the authentic sayings of Jesus. The translaters include such prominent scholars as Elaine Pagels, marvin Meyer, Helmut Koester and Bentley Layton.

Ismeretlen szerző - Lutherbibel ​für dich
Lass ​dich ein auf das Abenteuer Bibel! Mit dieser Ausgabe hältst du die klassische deutsche Bibelübersetzung von Martin Luther in Händen. Zusätzlich findest du hier einen farbigen Sonderteil mit vielen Informationen, Tipps und Anregungen rund um die Bibel.

Bart D. Ehrman - Lost ​Scriptures
While ​most people think that the twenty-seven books of the New Testament are the only sacred writings of the early Christians, this is not at all the case. A companion volume to Bart Ehrman's Lost Christianities, this book offers an anthology of up-to-date and readable translations of many non-canonical writings from the first centuries after Christ--texts that have been for the most part lost or neglected for almost two millennia. Here is an array of remarkably varied writings from early Christian groups whose visions of Jesus differ dramatically from our contemporary understanding. Readers will find Gospels supposedly authored by the apostle Philip, James the brother of Jesus, Mary Magdalen, and others. There are Acts originally ascribed to John and to Thecla, Paul's female companion; there are Epistles allegedly written by Paul to the Roman philosopher Seneca. And there is an apocalypse by Simon Peter that offers a guided tour of the afterlife, both the glorious ecstasies of the saints and the horrendous torments of the damned, and an Epistle by Titus, a companion of Paul, which argues page after page against sexual love, even within marriage, on the grounds that physical intimacy leads to damnation. In all, the anthology includes fifteen Gospels, five non-canonical Acts of the Apostles, thirteen Epistles, a number of Apocalypses and Secret Books, and several Canon lists. Ehrman has included a general introduction, plus brief introductions to each piece. This important anthology gives readers a vivid picture of the range of beliefs that battled each other in the first centuries of the Christian era.

Valentinus - Pistis ​Sophia evangéliuma
A ​kereszténység egyik elhallgatott gnosztikus evangéliuma van e könyvben. A rejtélyek Jézusáé, ki felkentté, Krisztussá vált, és ezzel betölté a Föld éterikus mezejét. Szeretet áldozatát meghozva helyre-állította az összetört természetrendet a harmadik napon. E könyv Jézus feltámadása utáni tanításairól szól. „Úgy történt, hogy amikor Jézus feltámadott, 11 évet töltött beszél-getésekkel tanítványaival, oktatván őket csak az Első Parancsolat és az Első Rejtély helyeire (dolgaira) az Első Parancsolat fátylain belül. Ez a huszonnegyedik rejtély (a tizenkét pár agyideg rejtélye - a szerk) bentről kifelé és lent azok közül, melyek az Első Rejtély második terében vannak. Az Első Rejtély van minden rejtély előtt: az Atya a galamb képében. És Jézus mondta tanítványainak: Az Első rejtélyből jöttem amelyik az utolsó, vagyis a huszonnegyedik." A könyv eredetije kopt nyelven, 1785-ben került Dr. Askew hagyatékából a londoni British Múzeumba. MS 5114-es számon van nyilvántartva. A beavatás ösvénye, és különösen az igazi keresztény beavatás ösvénye „csak az erőseknek való". Ez a könyv sem feltétlenül könnyű olvasmány, és mélyebb értelméhez csak az férhet hozzá valóban, aki¬nek szíve sok-sok inkarnáció révén megnyílt. A rejtélyek Jézusa, a felkent, a Krisztussá vált hiteles evangéliuma.

Johannes B. Bauer - Az ​újszövetségi apokrifek
Az ​ősegyházban Krisztus kinyilatkoztatása az első századok szellemisége szerint módosított változatokban is elterjedt. Ez az apokrif irodalom. A kötet a legjelentősebbeket ismerteti, hűen az eredeti szöveghez Vanyó László, a patrisztika professzora avatott fordításában. Johannes B. Bauer 1927-ben született Bécsben, jelenleg a Grazi Egyetemen a dotmatörténet nyilvános, rendes tanára. Doktorátusát Bécsben szerzete 1951-ben, klasszika-filológia és semita nyelveket tanult Bécsben, Münchenben, Grazban, Rómában. 1962-ben habilitált patrológiából Grazban. 1964-ben jelent meg "Die biblische Urgeschichte" c. műve második kiadásában, és 1971-ben az általa szerkesztett "Bibeltheologisches Wörterbuch" harmadik kiadásában. A különböző szakfolyóiratokban megjelent tanulmányai egy kötetbe gyűjtve Scholia Biblica et Patristica címmel jelentek meg Grazban 1972-ben. J. B. Bauer professzor az Osztrák Tudományos Akadémia tagja.

Michael O. Wise - A ​teljes Holt-tengeri tekercsek
Akárcsak ​a Shangri-la, a „Holt-tengeri Tekercsek” kifejezés hatalma is képeket, érzelmeket idéz fel akár olyasvalakikből is, akiknek csak halvány elképzelésük van arról, mit is jelöl ez a szó. A kifejezés a rejtélyesség, az intrika, esetlegesen szent misztériumok aromáitól terhes; a háttérben barlangok, tekercsek, kietlen sivatagok, kis bőrdarabkák fölött görnyedő, elmélyült írnokok képei sejlenek fel. A tekercsekkel való közelebbi megismerkedéskor sem oszlik el a rejtély, mert, bár minden dokumentumot elolvastak, lefordítottak, értelmeztek már, számos területen maradt fenn bizonytalanság. Kik írták a tekercseket, és mikor? Mi volt a tekercsek célja, milyen hatást gyakoroltak? És számunkra mit jelentenek? A tudomány minden egyes fenti kérdésre más válaszokat ad egészen a mai napig. Mi, ezen kötet szerzői úgy érezzük, hogy az igazi válaszok minden eddiginél közelebb vannak. A szakértők már évtizedek óta tanulmányozhatták a tekercsek jelentős részét, de nem mindet. Olyan következtetésekre jutottak, amelyek nem vették – mert nem vehették – figyelembe az összes iratot, amelyek közül sok csak a közelmúltban vált elérhetővé. Jelenleg minden tekercs hozzáférhető. Néhány tekercs alátámasztja a tekercsekről és azok eredetéről szóló, dédelgetett elméleteket – mások teljességgel rájuk cáfolnak. Némelyik arra utal, hogy rég elvetett elméletek lehetnek mégis lenyűgözően hitelt érdemlőek. Mások régi értelmezések újkeletű, diszkrét árnyalását teszik indokolttá. Jelen állapotukban, így, hogy mindegyikhez hozzáférhetünk, a tekercsekkel kapcsolatos, leginkább megkerülhetetlen aspektus, hogy tanúbizonyságot tesznek a zsidóság és a kereszténység alapjait képző vallási szövegeket is eredményező, lenyűgözően gazdag és termékeny írott kultúráról. Olyan bibliai alakok eleddig ismeretlen történeteire bukkantunk rá, mint Énok, Ábrahám és Noé – ideértve egy szöveget, amely elmagyarázza, miért kéri az Úr Ábrahámot egyetlen fia, Izsák feláldozására. Tucatnyi irat, amely Mózest jelöli meg azok szerzőjeként – melyek ugyanakkor nem képezik Bibliáink részét – a barlangokból került elő. Nemrégiben megfejtett tekercsek az angyalokkal kapcsolatos ősi tanokat fednek fel, míg mások angyali revelációknak vallják magukat, ideértve magát Mihály arkangyalt is. A tekercsek közt eddig soha nem látott, Dávid királynak, és a Szentföldet meghódító hadjárat vezetőjének, Józsuénak tulajdonított zsoltárok találhatóak. A tekercsek közt találhatók apokrif próféciák Ezékiel, Jeremiás és Józsué prófétáktól. A tekercsek közt megtalálhatók József, Júda, Lévi, Naftáli és Mózes apja, Amrám utolsó szavai. Más tekercsek a világ végének közeli eljövetelét és az Antikrisztus felemelkedését hirdetik, lüktető meggyőződéssel. A tekercseket azonban, ahogy magát az általuk imitált Bibliát, gyakrabban tisztelik, mint olvassák. Ezen elhanyagoltság egyik oka az évszázadokat túlélő szövegek – melyek némelyike csak aprócska töredék – olvasásának és fordításának evidens nehézsége; egy további, hogy a fordítások közül keveset szántak a szakértőkön kívüli körnek. Ez a kötet nem tartozik azok közé. Igyekeztünk egyszerre hűek lenni a forrásokhoz, és közérthetőek a nagyközönség számára.

Gromon András - András ​evangéliuma
Szó ​sincs arról, hogy új apokrif (azaz nem kanonizált) evangéliumot fedeztem volna föl, és tennék közzé. Ez az összeállítás mindenestül az én alkotásom. A fiktív alcímmel csupán azt kívánom sugallni, hogy az itt olvasható evangéliumi tartalom – nézetem szerint – a legősibb, a legeredetibb és a leghitelesebb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tévedhetetlennek képzelném magamat, de meggyőződésem, hogy pillanatnyilag ez áll a legközelebb a „történeti Jézus” személyiségéhez és tanításához. _(Részlet az Előszóból)_

Jakob Lorber - A ​Nagyevangéliom
Ebben ​a nagy, fenséges Új-Szálem-Evangéliumban, amely a Lorber útján jött Új-Kinyilatkoztatások koronája, János 14:26 versének ígéretéhez képest beható, mélységes leírását kapjuk mindannak, amit Jézus (földi) működése három tanító-évében mondott és cselekedett. Mindabban a végtelen nagy dologban, amelyet itt a mennyei Atya szeretete az emberek megmentésére világosan, leplezés nélkül nyújt és magyaráz, beteljesedésre jut az, amit János 21:25 versében említett. Jézus Krisztus személyének és tanának minden rejtélye megoldást lel ebben a nagyszerű Kinyilatkoztatásban. A földi és a túlvilági lét minden kérdésére is teljesen meggyőző, boldogító választ nyerünk az élő Istenige útján. Nincs a Biblia mellett az egész világ irodalmában ennél jelentőségteljesebb könyv.

Czire Szabolcs - "Váljatok ​általmenőkké!"
Az ​Újszövetség összefüggésében a „forrás” kifejezés többféle jelentést hordoz, legalább hármat: a bibliai szövegek mögötti írott források, a Bibliába be nem került, azaz forrás-formában megmaradt iratok és a történeti Jézus személyére mutató keresztény és nem-keresztény források jelentését. Az evidensen túl az akadémiai világ nagyon eltérően gondolkozik mindhárom forrás-kérdés terén. A kötet tartalmazza Tamás evangéliumának első szöveghű kritikai fordítását, bemutatja a Máté és Lukács evangéliuma mögött álló Beszéd-forrás (Q-forrás) kutatástörténetét és rekonstruálási folyamatát, vizsgálja Tamás evangéliuma és a szinoptikus evangéliumok irodalmi kapcsolatát, párhuzamba állítva mutatja be a bibliai evangéliumok és a külső források parallel szövegeit, valamint részletesen ismerteti és elemzi a Jézusra utaló keresztény és nem-keresztény forrásokat.

Milbacher Róbert - Angyali ​üdvözletek
Mi ​lenne, ha nem Jézust, hanem Keresztelő Jánost tekintenénk megváltónak? Az Angyali üdvözletek ezt a bibliai eredetű kérdést járja körül háromféleképpen. Az első sík evangéliumi szövege Keresztelő János életét követi nyomon eddig sosem látott perspektívából kínálva betekintést egy apokrif megváltástörténetbe. A regény második szintje a történeti Júdeába vezeti el az olvasót. A Keresztelő születésekor játszódó események Zakariásnak, János apjának szerencsétlen kimenetelű templomi szolgálatával veszik kezdetüket. A könyv harmadik szólama részben folytatása a szerző első, nagy sikerű könyvéből (Szűz Mária jegyese) ismert falusi történeteknek - végre megtudhatjuk, hogyan lett eretnekké és miért átkozta ki az Egyház az Esperest. A három nyelvi, történeti és kulturális réteg szorosan összefonódik a könyvben, hol megvilágítják, hol cáfolják, hol relativizálják egymást. Milbacher Róbert regénye Zakariás alakján keresztül a hit és a hitetlenség, az emberi és az isteni illékony és egyszersmind áthághatatlannak tűnő távolságával, a szentség elviselhetetlen rettenetével szembesíti az olvasót. Férfi és nő egymásrautaltságán, szenvedéseiken és örömeiken keresztül bemutatja, milyen sokféleképpen élhető meg mindaz, amit sajátosan emberinek nevezünk a vágyott vagy tagadott istentapasztalat fényében.

Ismeretlen szerző - Csodás ​evangéliumok
Az ​itt közzé tett apokrif evangéliumok kiváló kiegészítői a kanonizált iratoknak és fontos forrásai a Szent Család életének. Mária és József története, Jézus születése és gyermekkora, e világi működése és szenvedéstörténete áll a szerzők érdeklődésének homlokterében. E csodás evangéliumok maradandó hatást gyakoroltak az európai kultúrkörben, a nyugati és keleti keresztény művészetnek egyaránt gazdag tárházat szolgáltattak. Keletkezésüktől kezdve az emberek hétköznapi életében is mély nyomokat hagytak, nem egy ma is élő népszokás e történeteken alapul. A legfontosabb egyházi ünnepeink magyarázatát is adják egyben e "rejtett örömhírek". Napjaink magyar olvasója is örömmel forgathatja e gyűjteményt, s hazánk ezeréves múltját, műveltségét, ünnepeinket felidézve boldogan nyugtázhatja, hogy a magyarság mindenkor - a sors csapásai közepette is - a keresztény Európához tartozott.

Ismeretlen szerző - Apokalipszisek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Hénok ​apokalipszise
Hénok ​apokalipszise egy Kr. e. II. század elején keletkezett, nem kanonizált írás, amely csak görög és etióp változatban maradt fenn. Közvetlenül kapcsolódik a Bibliához, a Mózes I. könyvének 6. részében leírtakhoz. A mű beszámol arról, hogy Isten teremtményei, a Felvigyázók leszállnak a földre, megkívánják az emberek lányait, és gyermekeket nemzenek velük, majd az asszonyokat titkos tudásra tanítják. Ezután elszaporodik a bűn és a gonoszság, így az Úr elhatározza, hogy özönvízzel pusztítja el a földi életet. Hénok személyesen jár Istennél, hogy a bukott angyalok érdekében szóljon, ám az Úr nem tesz le a büntetésről. Angyalai segítségével megmutatja Hénoknak a túlvilágot, kik hogyan fognak bűnhődni vagy felmagasztosulni az utolsó ítéletkor, és látni engedi neki az Ember Fiát. Az ítélet beteljesedik, ami után egyedül a feddhetetlen Noé menekül meg. A mű Hamvas Béla fordításában és előszavával kerül az olvasók kezébe.

Hubai Péter - A ​Megváltó a keresztről
A ​Megváltó, tanítványai körében, passiója előtt a kereszt körül táncol. Táncol, és himnuszokat énekel a kereszthez... Ez a számunkra teljesen ismeretlen Jézus-kép őrződött meg abban a kódexben, amelyet Egyiptom legdélibb határán 1965-ben Kasr-el Wizz monostorában tártak föl a régészek. Paradox módon, amikor a település az új Asszuáni Gát mögött keletkezett hatalmas mesterséges tengerben örökre elsüllyedt, az ősi pergamen lapok, s azok egykori hitvilága éppen akkor támadhattak új életre. Ám a kódexet ekkor már századok óta nem forgatták, a szövegeit még értő hajdanvolt szerzetesek csontjait réges-rég elnyelte a sivatagi homok. Másfélezer év után a világon először magyarul olvasható A Megváltó tánca a kereszt körül, a máshonnan és más nyelven nem ismert ősi kopt szöveg, melyet Hubai Péter, a Szépművészeti Múzeum egyiptológusa szólaltatott meg.

Ismeretlen szerző - A ​próféták élete
A ​Próféták élete egy feltehetően a Kr.u. I. században, Palesztinában összeállított gyűjtemény. Szerzője bibliai próféták tisztelői számára gyűjt össze adatokat e kiemelkedő személyiségek életéről és haláláról, kreatívan szemelgetve a kor rendkívül színes elbeszélő hagyományából. A gyűjtemény lapjain nem csak a próféták alakja elevenedik meg, hanem az olvasó könnyen ott találja magát az időszámításunk kezdetén élő zarándokokkal együtt a nyüzsgő, életteli Szentföldön. A gyűjtemény első alkalommal jelenik meg teljes egészében magyarul; megértését bevezetés és alapvető jegyzetanyag segíti.