Ajax-loader

'vitairat' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sam Harris - Tények ​és keresztények
Ez ​a levél formájában íródott rövid, de annál velősebb könyv elsősorban a "középutas" hívőt szólítja meg, aki a vallás bizonyos előírásait betartja, hisz Istenben, de "éles helyzetben" gyakran nem hallgat a szavára. Harris szerint nincs átmenet: választani kell a teljes hit és a hitetlenség között. "A Bibliát vagy közönséges halandók írták, vagy nem. Krisztus vagy Isten volt, vagy nem. Ha a Biblia közönséges könyv és Krisztus közönséges személy, a kereszténység alapvető tanítása hamis..." És álláspontja szerint a választás nem is lehet kétséges. A vallás - mindenek előtt a kereszténység és az Iszlám - túlságosan veszélyes ahhoz, hogy toleráljuk. Tűrhetetlennek érezzük az Iszlám fenyegetését? Miért nem vesszük észre, hogy saját téveszméink semmivel sem különbek? Harris nehéz utat választ, amikor szembeszáll a tisztelet és elfogadás mélyen fekvő hagyományával.

B. Élthes Eszter - Óda ​az erotikához
Szeretném ​hangosan kikiabálni: nem szégyellem, hogy: - nem járok nudista strandra, - nem fürdök még félmeztelenül sem, - nem tartom modernnek, sőt nagyon is elítélem ezt a mindinkább elterjedő újabb szokását túlcivilizált világunknak, - nem rajongok a homoszexuálisok agresszivitásáért, - nem tudom elviselni, sőt rombolónak tartom a mindent és mindenkit demoralizáló kulturális áramlatot, - féltem a világot, az utánunk jövő nemzedéket a mi erkölcseinktől. Szeretnék újra szorongás nélkül szórakozni barátaimmal, régi barátokkal, anélkül, hogy azzal a meglepetéssel számolnom kellene, régi ismerőseim mikor vetkőznek meztelenre mellettem. Szeretnék újra társaságban lenni, ahol nem tartanak reménytelenül konzervatívnak.

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

Király István - Kosztolányi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Exisztencializmus
Az ​exisztencialista filozófia nem újkeletű és a magyar irodalomban is már több évtizede foglalkozott vele Lukács György és Mátrai László. A háború alatt és közvetlenül utána ismét a közérdeklődés előterébe került éppen J.P. Sartre-nak, a nagy francia írónak a működése folytán. Nagy vita támadt e téma körül az egész világon s ennek híre a magyar közönséghez is eljutott. A másodkézből való megismerés elkerülése céljából szükségesnek látszott a J.P. Sartre eredeti kis könyvének magyar fordítása, kiegészítve Mátrai László alapos kis tanulmányával, amely rámutat az exisztencializmus lényegére és annak helyére az európai gondolkodásban.

Szepesy Gyula - Nyelvi ​babonák
A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható. Honnan származnak a babonák? - erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző. A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban. Szepesy Gyula így vall könyvéről: "Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv folyóiratban, valamint a Gondolat Kiadó népszerű nyelvészeti könyveiben."

XVI. Benedek - Peter Seewald - A ​világ világossága
Peter ​Seewald, a neves újságíró kérdez – a pápa elé tárja korunk jeleit. Hallatlanul őszinte hangot üt meg: felteszi az egyház nagy fájdalmát jelentő visszaélési esetekre vagy éppenséggel a közvélemény által leginkább támadott katolikus tanításokra vonatkozó kérdéseit. XVI. Benedek válaszol - értelmezi az idők jeleit, engedve, hogy Krisztus fénye vessen rájuk világosságot. Aki e kötetet olvassa, számos aktuális és nehéz kérdésre kaphat őszinte, végiggondolt választ. Megértheti, hogy a hívő gondolkodás nem megkötözi, inkább szabaddá teszi az emberi értelmet, és olyan végső igazságra vezetheti el, ahová önerejéből képtelen lenne eljutni. ERDŐ PÉTER bíboros ajánlásából

Alister E. McGrath - Dawkins ​Istene
A ​biológus Richárd Dawkins a világ egyik legnevesebb ismeretterjesztő írója, ugyanakkor talán a világ egyik legismertebb ateistája, akit a vallással szemben táplált negatív érzelmei tettek ismertté. Alister McGrath a történeti teológia professzora az Oxford Egyetemen, aki doktori címét viszont molekuláris biofizikából szerezte, így a legalkalmasabb arra, hogy vitába szálljon Dawkins - vallást támadó - nézeteivel. Ez a nyíltan és kitűnően érvelő könyv Dawkins nézeteinek kulcsfontosságú elemeit veszi górcső alá, így például a természettudományok és a vallás közötti konfliktust, az "önző gén"-elméletet és a tudomány szerepét a világ magyarázatában. A szerzőt elsősorban az foglalkoztatja, miként jut el Dawkins a darwini evolúcióelmélettől egy meggyőződéses ateista világképig, amelyet messianisztikus buzgalommal és megcáfolhatatlan bizonyossággal hirdet. Minden esetben ragyogó okfejtéssel bizonyítja Dawkins felfogásának tarthatatlanságát, sőt, ezt az ellentmondásos vitát egy lebilincselő stílusú, élvezetes olvasmányban adja közre.

Luther Márton - A ​szolgai akarat (De servo arbitrio)
Erasmus ​és Luther, a humanizmus és a reformáció két legjelentősebb alakjának 480 évvel ezelőtti vitája mindmáig érdeklődést kelt. Bizonyítja ezt a tény, hogy a vitázó felek iratai a közelmúltban már magyarul is megjelentek. Erasmus A szabad döntésről (De libero arbitrio diatribe) szóló írásának (1524) első teljes fordítását 2004-ben vehette kézbe az olvasóközönség. Luther 1525-ben elkészült válasza, A szolgai akarat (De servo arbitrio) korábban, 1996-ban jelent meg magyarul. Ennek az ezerötszáz példányban megjelent első teljes fordításnak a második és javított kiadását tartjuk most kezünkben.

Esther Vilar - Az ​idomított férfi
"A ​nők úgy intézik, hogy a férfiak helyettük dolgozzanak, gondolkozzanak, viseljék a felelősséget. A nők kizsákmányolják a férfiakat. De a férfiak erősek, intelligensek, fantáziadúsak, míg a nők gyengék, buták és fantáziátlanok. Akkor miért a nők zsákmányolják ki a férfiakat, és miért nem fordítva?"

Pázmány Péter - Felelet ​az Magyari István sárvári praedicatornak az Ország romlása okairúl írt könyvére
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Paracelsus - Paragranum
Paracelsus ​művei közül kevés mutatja be őt olyan közvetlenséggel és mélységig, mint a Paragranum-könyve" - írja a nagy Paracelsus-kutató, Karl Sudhoff. Élete és eszmei kiforrása csúcsán, harminc-egynéhány évesen vetette papírra Paracelsus tudásának e legvelősebb foglalatát. Paracelsus gyógyításainak már életében legendás híre kelt Európa-szerte, gyógyászati kémiája egész iskolát nyitott, nagymesterüknek tekintették őt a titkos tudományok európai hagyományainak művelői, az alkimisták, szabadkőművesek és teozófusok is. A Paragranum - első önálló műve, amely magyarul megjelenik - jóformán hiánytalan foglalatát nyújtja a paracelsusi tanoknak, annak, amit örökölt, és annak is, amiben továbblépett.

Esther Vilar - A ​férfi joga két nőre
„Kevés ​emberi élmény tárja fel megragadóbban az emberi sors kétértelműségét, mint a szexuális tapasztalat, melynek során egyszerre s együtt érzi magát testnek és léleknek, szubjektumnak és Másiknak.” „…a nőt éppen helyzetének ellentmondásossága óvja meg az önáltatás csapdáitól, melyekbe a férfi oly gyakran beleesik, mert tévútra csábítják az agresszív szerepéből fakadó látszatelőnyök s az orgazmus önelégült magánya … a nő önismerete mélyebb és autentikusabb.” „…az abszolút emberinek a gyakorlatban a hímnemű a típusa.” „A női libidó egyszerre sürgető és riadt hívás: vonzás és taszítás elválaszthatatlan szintézise.” „A másikat birtokba venni, de előbb s ennek érdekében prédává lenni: ez a nő erotikus transzcendenciájának lényege. Vagyis tárggyá válni és tárgyként ragadni meg önmagát.” „A nő, annak bizonyítására, hogy sikerei révén a férfiakkal egyenértékűvé vált, igyekszik magának nemiségével egy férfitámaszt biztosítani: egyszerre két húron játszik, számít régi varázsára és újabban kiharcolt jogaira, megkövetelve az iránta való hagyományos tiszteletet és az újabb megbecsülést.” „…embernek az emberhez való közvetlen, természetes, szükségszerű viszonya a férfinak a nőhöz való viszonya.”

Király István - Hazafiság ​és forradalmiság
A ​szerző - Kossuth-díjas irodalomtörténész, akadémiai levelező tag - választott eszményének vallja a "közéleti szenvedéllyel, cselekvésvággyal élő tudós típusát", a "tudós néptribunt", akinek "számára nemcsak a könyvtár, de a közélet is műhely". Közéleti tevékenységével, társadalmi-politikai kérdésekben való állásfoglalásával az a célja, hogy beleszóljon az élet, a politika alakulásába - "a saját anyanyelvén, a tudományén, meggyőző módon, emberi hittel s valóban használóan". A kötetnek, amely műfajilag és tematikailag eltérő írásokat foglal egybe, a belső egységét az adja meg, hogy a cikkek, tanulmányok mindegyike hozzászólás haladó történelmi hagyományaink, kulturális-irodalmi örökségünk és korszerű nemzeti önismeretünk összefüggésének kérdéséhez, és - amit ez a szerző számára egyben jelent - a mai szocialista magyarság-tudatunk formálása terén előttünk álló sürgető feladatokhoz. A tudományos vitákhoz való hozzászólás, a saját elgondolás elméleti-módszertani indoklása, vagy az interjú személyes hangú vallomása, továbbá a műelemzés - legyen szó akár egyetlen versnek, Ady vagy Móricz életművének adott szempontú elemzéséről - , a kötetnek ezek a formai sokféleségét alkotó elemei egy mélyebb, tartalmi egységbe foglalódnak: az elvi álláspont megfogalmazásának és alkalmazásának, a saját tudományos gyakorlatban való érvényesítésének egységébe. A szerző álláspontja a "kétfrontos harc" - egyfelől a konzervatív, a szocialista fejlődéstől érintetlen hazafiság, voltaképpen álhazafiság, nacionalizmus ellen, másfelől a nemzeti közömbösség, az ország, a nép konkrét szocialista érdekeitől és céljaitól eloldott nemzetfelettiség, a gyökértelen világpolgáriság ellen, amely mögött szükségképpen ott rejlik valamilyen módon és mértékben a polgári-tőkés fejlődéssel való érzelmi, szemléletbeli elkötelezettség.

Covers_20196
Korszerűség ​és hagyomány Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Korszerűség ​és hagyomány
Az ​Élmények és gondolatok című esszéválogatás, az Írók-sorsok memoárgyűjtemény után - melyek főként a húszas évek szovjet szellemi életéről adtak áttekintést - újabb esszékötetünk írásai a szovjet irodalom új útkereséseit, az utóbbi években napirendre került eszmei-művészi problémáit vizsgálják. A témák köre és a megközelítésük módja rendkívül változatosak: dráma- és verselemzés egy-egy konkrét mű kapcsán, írói önvallomás, egy-egy alkotói pálya rajza az irodalom egészébe ágyazva, vitacikk a tudomány és költészet világágól, a középkeleti reneszánsz, a groteszk, a modernizmus kérdései, a háborús téma az irodalomban - mindez helyet kap neves szépírók és nemzetközi hírű esztéták - Csingiz Ajtmatov, Szergej Zaligin, Viktor Sklovszkij, Vlagyimir Laksin, Dmitrij Zatonszkij stb. - színvonalas esszéiben.

Fekete Gyula - Boldog ​házasságok titkai
A ​könyv az 1979 nyarán a Nők Lapjában lezajlott vita anyagát gyűjti egybe. Ez a vita nem a házasság szükséges vagy szükségtelen voltáról szól. A kötet inkább a boldog házasságban élők tapasztalatcseréje mindennapi életünk ezer problémájáról. Mi a titka napjainkban a jó házasságnak? Erről vall az író - szociográfus Fekete Gyula legújabb munkája. A mű szorosan összefügg az 1979 - ben szintén a Kossuth Könyvkiadónál megjelent Levelek a magányról című összeállítással.

Kardos László - Hármaskönyv
A _Hármaskönyv_ ​költő, műfordító, kritikus és irodalomtörténész szerzője a felszabadulás évében került Budapestre; az újjászülető, demokratikus Magyarország kultuszminisztériumának művészeti osztályán dolgozott éveken át, majd az ELTE világirodalmi tanszékét és a _Nagyvilág_ című folyóirat szerkesztőségét vezette, írói munkásságáért 1950-ben József Attila-díjjal, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, tudományos tevékenységéért az MTA levelező tagjává választották -- szülővárosa azonban Debrecen, ott végezte iskoláit, ott élt s tanított egészen 1945-ig, s ami ennél lényegesebb, s aminek a _Hármaskönyv_ kísérletei, vitái és vallomásai a dokumentumai, ennek a városnak a kulturális keretei között indult el, s alapozódott meg írói, kritikusi, irodalomtörténészi pályafutása. "Új könyvem első szakaszában debreceni életem utolsó negyedszázadának azokat az emlékeit gyűjtöttem egybe -- írja előszavában könyve szerkezetéről Kardos László --, amelyeket jellemzőnek tartok azokra az esztendőkre, szülővárosom akkori légkörére, elsőrendben az irodalom és Debrecen viszonyára. Semmiképpen sem akartam önéletrajzfélét írni, de elkerülhetetlen volt, hogy a cikkekben helyet ne kérjenek autobiogrrafikus mozzanatok is. Ezek nélkül, úgy éreztem, nem tudnám igazán híven éreztetni a kor és a város hajdani atmoszféráját."

Joseph E. Stiglitz - A ​globalizáció és visszásságai
A ​szerző a Standford Egyetem professzoraként lett Clinton elnök gazdasági tanácsadója, majd a Világbank alelnökeként és vezető közgazdászként dolgozott. 2001- ben közgazdasági Nobel-díjat kapott. Visszavonulása óta a New York-i Columbia Egyetemen tanít. 2002-ben megjelent könyvében Stiglitz a globalizációt mint a világgazdaság fokozódó integrációját nem veti el, de keményen bírálja az IMF gyakorlatát. A szerző szerint a bajok fő forrása a neoliberális dogmákhoz való ragaszkodás, az intézmények gazdasági jelentőségének és szerepének figyelmen kívül hagyása, illetőleg az IMF vezető köreit jellemző politikai manipuláció. Stiglitz a keynesi koncepciót követi, amennyiben a bajok megoldásaként a hangsúlyt a stabil gazdasági teljesítmény, a foglalkoztatás, az életszínvonal és a politikai demokrácia értékeire helyezi. A szerző összegző módon, bennfentes információkkal és közvetlen stílusával hitelesíti az IMF és a Világbank tevékenységét már a nyolcvanas évek elejétől érintő bírálatokat.

Richard Dawkins - The ​God Delusion
Discover ​magazine recently called Richard Dawkins "Darwin's Rottweiler" for his fierce and effective defense of evolution. Prospect magazine voted him among the top three public intellectuals in the world (along with Umberto Eco and Noam Chomsky). Now Dawkins turns his considerable intellect on religion, denouncing its faulty logic and the suffering it causes. He critiques God in all his forms, from the sex-obsessed tyrant of the Old Testament to the more benign (but still illogical) Celestial Watchmaker favored by some Enlightenment thinkers. He eviscerates the major arguments for religion and demonstrates the supreme improbability of a supreme being. He shows how religion fuels war, foments bigotry, and abuses children, buttressing his points with historical and contemporary evidence. In so doing, he makes a compelling case that belief in God is not just irrational, but potentially deadly. Dawkins has fashioned an impassioned, rigorous rebuttal to religion, to be embraced by anyone who sputters at the inconsistencies and cruelties that riddle the Bible, bristles at the inanity of "intelligent design," or agonizes over fundamentalism in the Middle East—or Middle America.

Szendi Gábor - Antidepresszáns ​és placebo
Az ​Országos Addiktológiai Intézet továbbképző szakanyag sorozatában ez a kötet összefoglaló referátum és vitairat egyidejűleg. Az utóbbi évtizedben világszerte fellendülő placebokutatás és az antidepresszáns szerek klinikai hatékonyságára vonatkozó - ellentmondó - kutatási tapasztalatok találkozási pontjairól van szó. Míg az antidepresszánsok különböző fajtáinak és generációinak megjelenését a klinikum és a közvélemény lelkesen fogadta, alkalmazásuk mind kiterjedtebbé válik a depresszió kritériumainak tágulása és számos rokon jellegű kórkép és tünetegyüttes (főleg a szorongásos zavarok) antidepresszáns kezelése miatt, sok kutató állítja, hogy a szerekben a specifikus hatáselem viszonylag csekély, a terápiás effektusban nagy része van az aktív placebohatásnak és más, a terápiás felhasználás módjában rejlő metafarmakogén tényezőknek. A kérdés jelentősége túlmutat az antidepresszánsokon és a depresszió terápiáján, távlatokat nyit a pszichiátriai diagnosztika és terápia rendszerének újragondolása, a pszicho- és szocioterápiás gyógymódok újraértékelése és a kutatások új irányai felé. A kötet tartalma érinti az addiktológiát is, amelyben a terápia még kevésbé egységes és kiforrott - módszereiben és kritériumaiban -, mint a pszichiátriában, és az antidepresszánsokat igen gyakran használják. A kötet szakanyag, szakembereknek szól. Buda Béla dr.

Covers_187075
Tollharcok Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Tollharcok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Esther Vilar - The ​Manipulated Man
Esther ​Vilar's classic polemic about the relationship between the sexes caused a sensation on its first publication. In her introduction to this revised edition, Vilar maintains that very little has changed. A man is a human being who works, while a woman chooses to let a man provide for her and her children in return for carefully dispensed praise and sex. Vilar's perceptive, thought-provoking and often very funny look at the battle between the sexes has earned her severe criticism and even death threats. But Vilar's intention is not misogynous: she maintains that only if women and men look at their place in society with honesty, will there be any hope for change.

Mark Hertsgaard - Rettenthetetlenek
A ​leleplezők a saját életüket teszik kockára azért, hogy megmentsék a miénket. Ha olyan bennfentesek kongatják meg a vészharangot magas rangú személyekhez köthető valótlan állítások, törvénysértés vagy más bűncselekmények miatt – legyen szó bár kormányhivatalok kémkedéséről, nagyvállalatok emberéletet kioltó működéséről vagy természettudományos botrányról –, mint Edward Snowden, volt nemzetbiztonsági hivatali elemző, Coleen Rowley egykori FBI-ügynök vagy Jeffrey Wigand, aki a nagy dohánygyárakról mondta ki a kínos igazságot, az rendkívül kedvezően érinti a társadalmat. Háborúk érnek véget, életveszélyes árukat vonnak ki a forgalomból, intellektuális bűnözőket dugnak rács mögé. Maguk a leleplezők azonban általában igencsak pórul járnak. Szinte mindannyian elveszítik az állásukat – és sokuknak tönkremegy a házassága, megrokkan az egészsége –, mivel nem hajlandók visszakozni az egyre féktelenebb hivatalos megtorlás láttán. Nem is tudjuk, milyen sokkal tartozunk nekik. Hertsgaard korunk méltatlanul el nem ismert hőseinek lebilincselő, olykor akasztófa-humorú, végeredményben pedig lelkesítő történetét meséli el a Rettenthetetlenek lapjain. A részletekről akkurátusan tudósító, szenvedélyes vitairat ez, ami minden állam polgáraihoz szól – különösen diákokhoz, tanárokhoz, társadalmi aktivistákhoz és mindazokhoz, akik szeretnének változtatni az őket körülvevő világon.

Grunwalsky Ferenc - Levelek ​L&M-nek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Vita ​Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kuszálik Péter - Purgatórium
Gaál ​Gábor 1945-ben meghirdette a jelszót: "ha a föld alól is, de elő kell keríteni az írókat az új irodalom számára". - Áprily Lajos sokkal finomabb fogalmazása már azt is sejteti, miről lenne szó: "A zsoldos kornak zsoldos nóta kell - költők, ha tudtok, adjatok neki." És rövidesen új időszámítás vette kezdetét, az antivelszi bárdok kora: mert 'mind ki bírta mondani, hogy éljen Eduárd!' Amúgy: nincs semmi szokatlan abban, ha egy író pénzre váltja a tehetségét. Nagy lelkierő és nemes jellem szükséges ahhoz, hogy az ember fia visszautasítsa a sikert, hírnevet, pénzt és a hatalmasok kegyeit. Megelőlegezem Földes László mondását (olvasóim ezt majd bővebb körítéssel is olvashatják, e kötet harmadik részében): "Ha valaki becsületes író, ebben az országban csak az asztalfióknak ír." Sütő Andrást az erdélyi magyar irodalom ikonikus figurájaként ismerte a magyarországi olvasó, és Erdélyben is ugyanolyan kultusza volt. De Sütő András nem véletlenül kopott ki a köztudatból. A rendszerváltás után a fiatal erdélyi irodalmárok már nem akarták fölvállalni Sütő szellemi örökségét. Ha elolvassák Kuszálik Péter könyvét, megtudják miért. A Purgatórium botrányos könyv, pedig Kuszálik Péter - akit nemcsak közíróként és szerkesztőként, hanem bibliográfusként is ismerünk - csupán összekötő szövegeket ír a dokumentumokkal alátámasztott tényekhez, melyek tükrében fölsejlik Sütő András kevéssé ismert énje: a kommunista rendszerrel megalkuvó kultúrdiktátoré, a följelentőé, az intrikusé. Keserű, mítoszromboló olvasmány - de ideje szembenézni a rideg valósággal. Kuszálik Péter (Kolozsvár, 1949) - Marosvásárhelyen él. 1990-ben elhagyta a gépészmérnöki pályát, irodalommal kezdett foglalkozni. Több lexikon munkatársa, (köz)író, bibliográfus, szerkesztő. Két kötetben megírta az erdélyi magyar sajtó bibliográfiáját (1940-1989, 1989-1998), valamint Fodor Sándor, Méhes György és Sütő András életmű-bibliográfiáját. 1996-2005 között erdélyi napilapokban volt rovata, pamfleteket, kritikákat közölt. Húsz kötete jelent meg; 2002-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, 2009-ben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György-nagydíjával tüntették ki, épp a Purgatóriumért.

Palamasz Szent Gergely - A ​szentül élő hészüchaszták védelmében
Palamasz ​Szent Gergely (1296-1357), a későbizánci kor legjelentősebb teológusa. A jelen kötetben található A szentül élő hészüchaszták védelmében írt értekezés-gyűjteménye pontos képet nyújt arról a vitáról, amelyet Kalábriai Barlaámmal folytatott az Isten megismerésének és megtapasztalásának lehetőségéről. Milyen szerepet játszik ebben a világi műveltség? Hogyan tapasztalható meg az imában Isten? Milyen az a fény, amely a Tábor-hegyén Krisztusból sugárzott az apostolokra? A lendületes vitairat egyik része, amely az imával foglalkozik, bekerült a híres Filokália-gyűjteménybe is.

Montesquieu - A ​törvények szelleméről védelme / Gondolataim
A ​kötetben Montesquieu A törvények szelleméről védelme című vitairatának fordítását közöljük, valamint a Gondolataim címet viselő, a szerző életében kéziratban maradt gyűjteményből adunk közre egy tematikus válogatást. Montesquieu műveit - bár neve széles körben ismert - ma már kevesen forgatják, leginkább jogtörténészek és a politikai filozófia kutatóinak érdeklődésére tarthat számot. A vitairat és a szerző kevéssé ismert oldalát felfedő Gondolataim azonban szélesebb olvasóközönség figyelmére is érdemesek. A keletkezés- és recepciótörténetet is érintő bevezetők és a fordítást kísérő jegyzetapparátus célja az olvasók orientálása Montesquieu magyar nyelvű újrafelfedezésében.

Németh László - A ​minőség forradalma / Kisebbségben I-II.
Németh ​László két háború közötti írásait tartalmazza a könyv, köztük a nagy port kavart Szárszói beszédet.

Szűcs Jenő - A ​nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge (hozzászólás egy vitához)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Pierre Changeux - Paul Ricoeur - A ​természet és a szabályok
Ebben ​a különleges intellektuális élményt nyújtó könyvben egy kiváló idegtudós és egy nagyszerű filozófus és irodalmár vitatkozik az emberi természet megismerhetőségéről. Az olvasó a vita során megismerheti az idegrendszer kutatásának a magasabb értelmi működésekre és az embert irányító tényezőkre, az erkölcs természeti alapjaira vonatkozó újabb eredményeit, s ugyanakkor az ezek értelmezésével kapcsolatos filozófiai kételyeket is. A két vitapartner őszintén felveti azt is, milyen szerepe van a vallásnak az emberi élet irányításában, hogyan tudnak a vallások orientációt nyújtani a természettudományok diadalmenete közepette. Mi magyarázza az ember pusztító tendenciáit, hogyan lehet megmagyarázni a "gonoszt"? Tehetetlen-e vele szemben a tudomány, az erkölcs és a hit világa? A könyvben a természettudományos, a filozófiai és a vallási érdeklődésű olvasó egyaránt sok új tényt s szempontot talál.

G. M. Pachtler - A ​humanitás bálványa, vagy a szabadkőmüvesség positiv része
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók