Ajax-loader

'koncepciós per' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_160156
1

Ismeretlen szerző - A ​Grősz-per előkészítése
A ​magyar katolikus egyház újkori történelmében a Mindszenty bíboros letartóztatását és elítélését, majd a kényszerű 1950. évi megállapodást követő kommunista egyházpolitika kiemelkedő eseménye Grősz József kalocsai érsek 1951. évi koncepciós pere. Kötetünk nem e kirakatper jogi vonatkozásait, anyagát vizsgálja, hanem kísérletet tesz az előzmények feltárására, a koncepció kitalálásának, formálásának bemutatására. A dokumentumok bepillantást engednek a pártelit gondolkodásmódja mellett az Államvédelmi Hatóság munkamódszereibe is, érzékeltetik az ÁVH-s kihallgatószobák, a cellák és pincék nyomasztó légkörét. A bevezető tanulmány többek között a szereplők életútját is bemutatva vizsgálja azt a folyamatot, ahogyan a történések alakítják az egyéni sorsokat, illetve hogyan hatnak vissza az egyes személyiségek az események alakulására.

Arthur Koestler - Sötétség ​délben
A ​Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon". Nyikolaj Szemjonovics Rubasov, a regény hőse a régi bolsevik gárda vezető alakjaihoz tartozó, a szovjet rendszert a legnagyobb külső nehézségek és belső kétségek között is hűen szolgáló, jelentős funkcionárius, egyik napról a másikra egy börtöncellában találja magát. Vádlói hajdani elvbarátai, s a három kihallgatáson keresztül folyó lelki procedúra tétje: Rubasov belátja-e, hogy az ügy a kommunista forradalom logikája és az áldozatvállalás szelleme szerint a legvégső megaláztatást, el-nem-követett bűnök vállalását, áldozatkén való önfeláldozást várja tőle. A regényíró meggyőző lélekrajzzal, a mozgalom első évtizedei hatalmi mechanizmusának tényszerű ismeretével, és természetesen a modellszerű események tanúságának megfelelően igennel válaszol erre a kérdésre, írói erényeit azonban abban csillogtatja meg, hogy mindezt képes hitelesen, emberi dimenziói szerint ábrázolni. A sztálini korszak napvilágra kerülő dokumentumai mellett a "tárgyi valóság", a "kulcsregény"-jelleg el is veszti jelentőségét - a modern társadalmi üdvtan abszurd logikájának éles kritikai analízise teremti meg a regény atmoszféráját, és ez biztosítja emberábrázolásának erőteljes hatását is. A regény olvasása revelatív élmény, nem a "perek", hanem a század politikai drámáinak egyik kulcsregénye.

Ismeretlen szerző - Rajk ​László és társai a népbíróság előtt
A ​ún. "Kék Könyv" hasonmás kiadása A bevezető tanulmányt írta: Zinner Tibor

Uwe Tellkamp - A ​torony
NDK, ​Drezda: a létező, de megállíthatatlanul pusztuló szocializmus szürke porral lepi be a magába zárkózó drezdai villanegyedet. Lakói beletörődve a megváltoztathatatlannak látszó állapotba élik napjaikat, és humorral védekeznek a megpróbáltatások ellen. A kórházi nővér Anne és sebész férje, Richard Hoffmann két megoldás között vívódnak: alkalmazkodjanak a lehetetlen körülményekhez vagy elhagyják az országot? Idősebb fiukat, Christiant felveszik ugyan az orvosi egyetemre, de előtte a keletnémet hadsereg vendégszeretetét kell élveznie, ahol megtapasztalja a rendszer rideg és kíméletlen keménységét. Nagybátyja, Meno Rohde két világ között mozog: toronylakóként, de a moszkvai száműzetésből visszatért vörös arisztokrácia gyermekeként bejárása van Kelet-Rómába, Drezda egy fontos negyedébe. Itt éli hétköznapjait a nómenklatúra, itt íródnak a hivatalos életrajzok, itt szolgáltatnak német, demokratikus és szocialista igazságot. Uwe Tellkamp epikus igénnyel, megható, szeretetteli és drámai jelenetekkel rajzolja meg a széthulló NDK panorámáját. Három nemzedék tagjai haladnak az 1989-es forradalom felé, ki valódi résztvevőként, ki csak sodródva: a történelem a torony lakóit is magával ragadja.

E. L. Doctorow - Daniel ​könyve
"...Ez ​történik velünk, a koncepciós perek gyermekáldozataival: szívünk rászokik a cselvetésre, agyunk éles karomként akaszkodik mindenbe. Az ilyen ravaszságot a lélek mélyébe égetik, ez csak tűzben kovácsolódhat. Semmi sem akadályozhatja meg, hogy szomorú sorsunkat készséggel fel ne használjuk; fájdalmunk sem akadályozza meg az árulásunkat; szülői örökségünket a legméltatlanabb célra is elfecséreljük..." - vallja Dániel, annak a Paul és Rochelle Isaacsonnak a fia, akiket 1954-ben villamosszékbe ültettek, mert "eladták az amerikai atomtitkot a szovjeteknek". 1954 - a hidegháború korszaka és 1967 - a nagy diákforrongások, a vietnami háborúba terelt fiatalok behívó-égetései, a Pentagon előtti tüntetések ideje - között feszül ki a regény sok-sok húrja. A Ragtime, a Világkiállítás világhírű szerzőjének ez a korai regénye első ízben most jelenik meg Kelet-Európában, és ad hírt arról, mit jelentett egy koncepciós per áldozatai gyermekének lenni, és hogyan nőttek fel ezek a gyermekek.

Eötvös Károly - A ​nagy per
A ​81. Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a M-érték Kiadó Eötvös Károly A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor - aki egyébként szerkesztője is a könyvnek - segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában. Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

Eötvös Károly - A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége
A 81. Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a M-érték Kiadó Eötvös Károly A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor - aki egyébként szerkesztője is a könyvnek - segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában. Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

Trócsányi Zsolt - Wesselényi ​Miklós hűtlenségi pere
Wesselényi ​Miklós a reformkori magyar politikai élet egyik legérdekesebb alakja. Gáláns gavallér, kitűnő szónok, kiváló vadász és lótenyésztő, aki nagyszerűen úszott, vívott, lovagolt, s az 1838-as pesti árvízi mentés hőseként hallatlan népszerűségnek örvendezett a egész országban. Ismertségét személyes varázsán kívül elsősorban ellenzéki politikai szereplésének köszönhette, mint Széchenyi István barátja a magyarországi és erdélyi ellenzék vezéreként számtalanszor kiállott a nemzeti függetlenség ügyéért. A Habsburg-kormányzat ezért mindenáron szerette volna elnémítani, nyomására 1835 elején a magyar és erdélyi királyi táblák perbe fogták. Az erdélyi perben nem hoztak érdemi ítéletet, a magyarországi azonban annál fordulatosabb és veszélyesebb volt...

Sólyom Ildikó - Összetört-szétszakadt-elillant...
A ​szerző kitűnően "közvetíti" érzelmeit az Olvasó felé, ugyanakkor tárgyszerű, igazságos. Nemcsak saját, de édesanyja mélységes fájdalmát is átéli. "A harminckilenc évnyi özvegység, börtön, nyomor, nélkülözés, jogfosztottság, álságos hivatalos ígérgetések és hazudozások" kit ne kezdenének ki, és kit ne kényszerítenének az elfogyás mezejére. Hát lehet erről érzelem nélkül beszélni? Azt hiszem, nem lehet. Talán ettől szép a történelmi dokumentumregény, talán ezért olvasmányos, érdekes, lenyűgöző, megrázó, ugyanakkor mélyen emberi. Sors, tragédia! az övé, a családjáé, a társaié. És mindig ott a miért? Miért kellett fiatalon, értelmetlenül meghalnia Sólyom László altábornagy vezérkari főnöknek? ... Kötél általi halál! Miért? Miért vették őrizetbe és hurcolták el 1950 május 20-án éjjel a II. kerületi Eszter utcai lakásából? "Demokráciaellenes szervezkedés?" "Hűtlenség?" Mit jelent ez? tudjuk, a kérdés talán költői, de a mai napig nem értjük! Koncepció! Május 20-án éjjel Sólyom Lászlónét - férje után negyedórával - két kicsi gyermekével együtt Mátészalkára elhurcolja négy ÁVH-s. Kistarcsa. Börtön. Internálás. A megrázó és szinte élőképként az Olvasó elé tárt történések, a tárgyak, az eszközök, a nehézségek leírása megragadó. A Sólyom családon keresztül szinte az 50-es évek történéseinek fókuszába kerülünk, és ezen keresztül hiteles képet kapunk a politika, a katonai felső vezetés elítélendő gaztetteinek csokrából. Véleményem szerint a mű azonban mégsem családregény - bár egy család tönkretételének, lehetetlenné lehetünk tanúi, amelyen keresztül érzékelhetjük, hogy a magyar jog- és hadtörténelemben kirívó, kreált koncepciós ügy tulajdonképpen nem más, mint az 1945 utáni első és képzett vezérkar megsemmisítése, likvidálása - nemcsak átvitt értelemben, hanem fizikálisan is.

Csiha Kálmán - Fény ​a rácsokon
[A ​2019-es kiadás fülszövege]: Két emlékirat olvasható ebben a kötetben. Elsőként a _Harangszó az elsüllyedt világból_ című, amely Csiha Kálmán boldog gyermekéveit, majd háború árnyékolta ifjúkorát idézi fel az utolsó iskolai évekig, amikor szüleit kilakoltatják, családi birtokukról Érsemjén mellől kényszerlakhelyre viszik Csíkszeredába, ő pedig nem térhet haza, nehogy hasonló sorsban legyen része - önerőből, illetve jólelkű emberek támogatásával folytatja az iskolát. Hogy a kollégiumot befejezhesse, építőtelepen is dolgozott, sokat koplaló egyszerű munkásként, aztán - mivel a lelkészi pálya iránt érzett elhivatást - érettségi után végre négy évig otthonra lelt a Teológián. Minderről, valamint szolgálatkezdéséről Aradon, ahol házasságot kötött, és ahonnan rövidesen börtönbe vitték, már a _Fény a rácsokon_ című önéletrajzi írásában vall. Ahogy ennek alcíme is utal rá, ebben a műben a hat és fél évnyi börtön emlékképei kerülnek fókuszba. Megjárja Kolozsvár, Marosvásárhely, Szamosújvár és Jilava börtöneit, majd a Duna-csatornához kerül. 1964-ben általános amnesztiával szabadul. A legtöbb börtöntörténet a megaláztatásokat részletezi, Csiha Kálmán ezekre csak utal, Isten megtartó kegyelmére figyel inkább. Önéletrajzi írásaiból érzékeny, széles látókörű, mély hittel rendelkező, ugyanakkor szépírói képességekkel is megáldott embert ismerhetünk meg. Az Erdélyi Református Egyházkerület 2007-ben elhunyt püspökének emlékiratai egyháztörténeti jelentőséggel bíró kordokumentomok is.

Sólyom József - Szabó László - A ​zuglói nyilasper
Az ​előszót mindig a könyv elején közlik, de a szerzők csak akkor írják meg, amikor már elkészültek kötetükkel. Mi is így tettünk. Nehezen mozog már a tollunk, elfáradtunk a tengernyi szenvedés, szörnyűség leírásában, amit e kötetben kézhez kap az olvasó. 1967. január 18-án olyan bűnügyet kezdett tárgyalni a Budapesti Fővárosi Bíróság, amelynek 19 vádlottja gaztetteit 22 évvel ezelőtt követte el. A főváros egyetlen kerületéből, a XIV. kerületből 1944. október 15. és 1945. január 11. között több ezer embert gyilkoltak meg a zuglói nyilasok.

Zinner Tibor - Adalékok ​a magyarországi koncepciós perekhez
A ​hazai koncepciós perek történetének feltárásában történetírásunk még csak a kezdeteknél tart, s ennek objektív és szubjektív hazai, valamint nemzetközi összefüggései egyaránt vannak. Nehezíti a historikusok állásfoglalását számos olyan maga- és másra mutogató visszaemlékezés, amelyeknek szerzői önmagukat kiszemelt áldozatként állítják be. Nem kevés gondot okoznak azok a korabeli sajtóban megjelent publikációkat ravaszul felhasználó regények, amelyekben a korszak tragikus történéseinek egyikét-másikát dolgozzák fel. Szerzőik nem kis közönségsikert aratnak, miközben a valóság helyett saját nézeteiket fogadtatják el úgy, mintha az lenne az "ötvenes évek" történelme. Hőseik munkások, parasztok, polgárok, valamennyien az önkény áldozatai, sorsuk pedig tragédiákba torkollik.

Felicia Langer - Tanúskodom
A ​Közel-Kelet mai hazátlanjai, a palesztinok védelmében emeli fel szavát egy kommunista izraeli ügyvédnő, Felicia Langer, ebben a könyvében. A periratok halmazából sokféle emberi sors bontakozik ki. Langer az igaz ügy védője: könyve a védelem vádbeszéde. A Jordán folyó nyugati partján, Ramalla, Hebron, Nablusz börtöneiben fiatal nők, diákok, aggastyánok sínylődnek. A különös kegyetlenség, amelyben kivétel nélkül mindannyiuknak részük van, elsősorban abból adódik, hogy fogvatartásuk indokai: a bizonyítékok többnyire hiányoznak, ezeket vallomásuk lenne hivatott pótolni. A védelem feladatának teljesítését pedig minden eszközzel megakadályozza az izraeli hadsereg tisztjeiből álló katonai bíróság. Így lesznek Langer védőbeszédei vádbeszédekké. Az ügyvédnő pályakezdése első hat évének perirataiból vette megrendítő történeteit: a rövidebb-hosszabb epizódok egy-egy letartóztatott nevéhez fűződnek, de egyéni sorsukat követve városukat, szomszédaikat is megismerhetjük. Látjuk lerombolt házaikat, elkísérjük őket a gyakran visszatérő ítélet nyomán a sivatag forró homokján át a száműzetésbe. És ők jönnek vissza ugyanezen az úton - most már fegyverrel. Azokat, akik a békés rendezés híveiként kerültek börtönbe, a megszállók kegyetlensége készteti arra, hogy fegyvert ragadjanak. Így zárul be az ördögi kör, az erőszak erőszakot szül. Ez ennek a drámai könyvnek a fő mondanivalója, ezért aratott méltán sikert franciaországi és angliai kiadása.

J. B. Csernyak - Szent ​Johannától Dreyfus kapitányig
Johanna ​elégett a máglyán... De vajon elégett-e? S akit máglyára hurcoltak, azonos -e a domrémy-i parasztlánnyal, aki győzelemre vitte a francia csapatokat és megkoronáztatta Károlyt? III. Richard, a véres kezű zsarnok két gyermek meggyilkoltatásával még a hozzá hasonló gonosztevőket is megdöbbentette és elborzasztotta. De vajon valóban tényleg olyan véres kezű zsarnok volt, amilyennek Shakespeare ábrázolta, és amilyennek tartja őt a közhiedelem? És egyáltalán: biztos, hogy ő gyilkoltatta meg a két ifjú herceget? Másoknak nem állt ez még inkább érdekében, mint neki? Aztán itt van még a vérben gázoló VIII. Henrik és feleségei? Meg Stuart Mária: ártatlan áldozat volt-e vagy veszélyes intrikus, esetleg részes férje halálában is? Szinte megszámlálhatatlanul sok, érdekes figura, koronás fők, meg egyszerű emberek is, vonulnak el hosszú sorban. S mindannyiukra jellemző, hogy sorsukkal, tetteikkel híressé vagy hírhedtté váltak kortársaik között. Legtöbbjük alakja ma is talányos, indítékaikra, tetteikre vagy éppen erőszakos halálukra mindmáig nem derült fény. Kennedy elnök meggyilkolása óhatatlanul asszociációkat kelt: hiszen mindmáig nem tisztázódott egyértelműen a Lincoln-gyilkosság rejtélye sem, a történészek ma is vitatkoznak rendkívül fontos részleteken. És végül Dreyfus kapitány! Hogy ártatlan volt, azt már akkor is igen sokan tudták, amikor őt megvádolták. Ám maga az ügy úgy felbolygatta az egész francia politikai és társadalmi életet, hogy a vihar által keltett hullámverés még ma sem simult el teljesen... Könyvünket a történelem titkai, rejtélyei, kuriózumai iránt érdeklődő olvasóknak szánjuk. Reméljük tanulságos és szórakoztató olvasmánynak találják.

Domokos József - Két ​per egy kötetben
Hosszú ​út vezetett az Áchim-pertől Sopronkőhidáig, közben harminchárom év telt el. Egész emberöltő. Ezalatt Bajcsy-Zsilinszky Endréből,a merénylőből. az antifasiszta ellenállás halhatatlan mártirja lett.

Palotai Boris - Kegyetlen ​ifjúság / Keserű mandula
Palotai ​Boris-külön-külön több kiadást megért- két népszerű regénye közül a Kegyetlen ifjúság az írónő első regénye, amely 1943-ban látott először napvilágot, hősnője a későbbi-jellegzetes Palotai Boris-hősnők prototípusa: a serdülő lélek kitörő szeretetéhségével és érzékenységével környezetét felkavaró kamasz lány, ebben a regényben a félig, majd egészen árva Kádár Zsuzsa, akit rossz sorsa a két háború közti Magyarországon vet árvaházba, aki a kínzó szeretéhségtől űzött "feltűnési vágyában" a legnagyobbtól: a Haláltól sem riad vissza, hogy környezete figyelmét magára irányítsa. A Keserű mandula 1958-ban jelent meg először, nagy port kavarva, s heves indulatokat kiváltva, ami nem csoda, hiszen elsők között adott hírt szépirodalmunkban arról a hatalmas válságról és szenvedéssorozatról, amelyen a koncepciós perek áldozatainak hozzátartozói, sokszor éppen a leghívebb, legmeggyőződésesebb emberek mentek keresztül a társadalmi számkivetettség lefelé vezető állomásain. Ennek a regénynek is nő a hőse, Jovics Zsuzsa, akinek a férjét ártatlanul letartóztatták, s a fiatal, szerelmes, tehetségére éppen rácsodálkozó asszony egyenes, nyílt természete nem könnyíti meg az elárvult család számára a bizonytalanság elviselését, a "miért nincs bűnöm, ha van" érzésével való együttélést az ötvenes évek első felének nyomasztó hétköznapjaiban, mert négy esztendeig senki sem mondja, mondhatja ki nyíltan, hogy itt valami jóvátehetetlen, végzetes hibának kellett történni, hogy a férje ártatlan.

Ispánki Béla - Az ​évszázad pere
Ispánki ​Bélának, a Mindszenty-per egyik vádlottjának a regényszerű visszaemlékezéseit tartalmazza a könyv. Ispánki Béla 1916-ban született Újpesten. A gimnáziumot Szegeden és az esztergomi bencéseknél végezte, ahol érettségi vizsgát tett. 1935-tól Rómában a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke, ahol 1941-ben pappá szentelik. A római Gregoriana Egyetemen 1943-ban teológiából doktorált. Hazatérve 1942-ben Komáromban kispap. 1943-től Esztergomban az érseki irodában dolgozott. 1947-től Mindszenty bíboros megbízásából a Róma-Bp. közötti segélyszállítmányok intézője. 1948. november 26-án az ÁVH letartóztatta, a Mindszenty-per 6. rendű vádlottjaként hűtlenség és a Vatikán javára folytatott kémkedés vádjával 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélte, melyet másodfokon 15 évre csökkentettek. Három évig magánzárkában tartották a budapesti Gyűjtőfogházban, majd mint kőműves, kazánfűtő, bányász (Dorog) és betonszerelő munkásként dolgozott különféle börtönökben. 1955-től Vácott raboskodott, ahonnan 1956-ban szabadult. Bekapcsolódott a segélyszervek munkájába. Élelmiszer-beszerzésre Bécsbe ment, hogy szervezze a menekülők ellátását, de már nem tudott visszatérni. Dániába vezette menekült fiatalok kb. 1000 fős csoportját, és gondozta őket. 1957-től Angliában telepedett le. Durhamban, majd Londonban az angliai magyarok lelkigondozója lett. Szívszélhűdésben halt meg 1985-ben. 1995-ben hamvait hazahozták, és Esztergomban, a bazilika kriptájában helyezték el.

Koestler Artúr - Napfogyatkozás
A ​budapesti születésű, magyar anyanyelvű, addig elsősorban újságíróként ismert Koestler Artúrt ez a regény repítette a világhír zenitjére. A Napfogyatkozás nemcsak a moszkvai kirakatperek hű ábrázolása, de a XX.század harci regényirodalmának egyik csúcsa is. A rendszerváltás előtti időszakban Koestler nevét főleg szitokszóként említették, műveinek legális közlését tiltották. Lukin Gábor egyetemista, Molnár Ferenc dédunokája fordította le elsőként a Napfogyatkozást. A szöveget megmutatta a Londonban élő Koestlernek, aki elolvasta, jóváhagyta és kijelentette: Lukin szövegét tekinti engedélyezett kiadásának. A nyolcvanas évek elején a kézirat csak írógéppel másolt, szamizdat kiadásban jelenhetett meg.

Hódos György - Tettesek ​és áldozatok
Ez ​a könyv a hiányt igyekszik pótolni, tizenöt éves új kutatás, a terjedelem által megszabott keretben. Az egyes magyar perek már nagyjából ismertek, ha sok esetben csak elszórtan, folyóiratokban és más, átfogó témák kapcsán megjelent adalékokból is.

Száraz György - A ​kém meg a vadkan
Kém ​volt Redl ezredes, vagy "koncepciós per" áldozata? Szabó István emlékezetes filmje inspirálta Száraz Györgyöt annak feszegetésére, hogy a "koncepciós perek" divattémájának túlburjánzása nem okoz-e rombolást, legalábbis zavart, az értéktudat válságaitól amúgy sem mentes nemzeti köztudatban. Mert makacs naivitást tükröznek az olyan visszhangok, amelyeknek szerzői a teátrumban bámészkodó Göre Gábor módján, a nézőnek szóló rendezői "utasítások" ellenére, csak azért is valóságként nézték a filmet, amelynek "sztorijában" vélték felfedezni nem is az osztrák, de a magyar történelem újabb "sötét rejtélyét", ezúttal Ferenc Ferdinánd trónörökösre osztva ki az ominózus Habsburg vadkan szerepét. Mások viszont tudomásul veszik, de némileg félreértik a rendezői instrukciókat, s úgy emlékeznek a filmre, mint olyan "áttételes" alkotásra, amelyből többet között kihámozható a Rajk-per "igaz története" is.

D%c3%b6w_k%c3%b6nyv_0023
Rajk ​per Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Rajk ​per
A ​mai könyv-olvasó szemével nézve elképesztő, Rákosi Mátyásék mi mindent rákentek Rajk Lászlóra, a korábbi vaskezű belügyminiszterre. Volt ő Horthy rendőrségének embere, állítólag ő köpte be Rózsát és Schönhertzet, a spanyol polgárháború idején Franconak dolgozott, a második világháború alatt a Gestaponak, a kommunista korszak legsötétebb éveiben pedig Tito bérence volt. A Rajk-per a kelet-európai kommunista koncepciós perek közül a legelképesztőbb, legabszurdabb. Az is az abszurditás kategóriájába tartozik, hogy volt egy ideológiailag megfáradt- megdolgozott magyar társadalom, amelynek nagy része bizony a vádlóknak hitt. Paizs Gábor könyve többnyire a Szabad Nép korabeli számai alapján rekonstruálja az eseményeket. Van egy megrázó cikk a könyvben, ahol Justus Pál, az egyetlen életben maradt vádlott meséli el a Rajkkal való utolsó találkozást. Rajk nem tartotta árulónak Titót, nem akarta megbontani a szocialista országok egységfrontját. Nem istenítette Rákosit. Belehalt különvéleménéyébe.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Arthur Koestler - Darkness ​at Noon
Originally ​published in 1941, Arthur Koestler's modern masterpiece, Darkness At Noon, is a powerful and haunting portrait of a Communist revolutionary caught in the vicious fray of the Moscow show trials of the late 1930s. During Stalin's purges, Nicholas Rubashov, an aging revolutionary, is imprisoned and psychologically tortured by the party he has devoted his life to. Under mounting pressure to confess to crimes he did not commit, Rubashov relives a career that embodies the ironies and betrayals of a revolutionary dictatorship that believes it is an instrument of liberation. A seminal work of twentieth-century literature, Darkness At Noon is a penetrating exploration of the moral danger inherent in a system that is willing to enforce its beliefs by any means necessary.

Sólyom Ildikó - Megtörténhetett!?
Részletek: ​"A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő perek lezárásáról ...A koholt vádakon alapuló ügyek 1949 májusában Rajk László elvtárs és társai elleni eljárással kezdődtek. A Rajk-perben kialakított koncepciót a Rákosi-klikk láncreakciószerűen kiterjesztette Pállfy György, Sólyom László elvtársakra és társaikra, Szakasits Árpád, Marosán György, valamint Kisházi Ödön és volt szociáldemokrata elvtársakra, szakszervezeti funkcionáriusokra; Kádár János, Kállai Gyula elvtársakra és társaikra, s más kommunistákra. Már az 1954-ben megindított perújrafelvételi eljárások során megállapítást nyert, hogy az e perekben felhozott vádak teljesen alaptalanok. A most lefolytatott vizsgálat felderítette, hogy a Rákosi-klikk saját felelőssége leleplezése céljából a koholt vádak egy részét ennek ellenére fenntartotta, ezért felelősség terheli a rehabilitációs eljárások szabotálásáért is. A Központi Bizottság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a személyi kultusz éveiben lefolytatott perek koncepcióit, és a koholmányok közül nem keveset Rákosi maga agyalt ki. A Rajk-üggyel kapcsolatban 1949-ben a sportcsarnoki aktíván nyilvánosan maga dicsekedett: "Nem is volt könnyű a felgöngyölítés kidolgozása, és megvallom, hogy sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött."... ...A Központi Bizottság a személyi kultusz idején koholt vádak alapján lefolytatott perek felülvizsgálatának anyagát figyelembe véve, a következő intézkedéseket tette, illetve határozza el: A személyi kultusz idején az önkény áldozataiként ártatlanul elítélt és meghurcolt személyek teljes rehabilitálását; intézkedett, hogy az önkény áldozatául esett elvtársaknak emlékét a párt mindenkor kegyelettel őrizze, a munkásmozgalom történeti dokumentumaiban forradalmi tetteiket megfelelően méltassák, hátramaradottaik a szükséges és lehetséges erkölcsi és anyagi támogatást mindenkor megkapják. ... ...A Központi Bizottság felhívja a pártszervezetek, társadalmi szervezetek és közületek vezetőit, gondoskodjanak arról, hogy az alaptalanul vádolt és rehabilitált emberek mindenkor kellő figyelemben részesüljenek; segítsék, hogy végleg feledésbe merüljenek azok a sérelmek, amelyeket a rendszerünktől idegen, gyűlöletes személyi kultusz következtében kellett elszenvedniük. ... ... A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez a határozata legyen fegyver a kommunisták kezében a párt politikai és erkölcsi egységének védelmére, a párt és a nép összeforrottságának, szocialista rendszerünknek az erősítésére. ... Budapest, 1962. augusztus 16."

Covers_378677
Összeesküvés ​a nép ellen Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Összeesküvés ​a nép ellen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_378677
Összeesküvés ​a nép ellen Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Összeesküvés ​a nép ellen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Madaras Ferenc - Recsken ​diplomata voltam - "Török követ"
Az ​én sorsom: 1927. július 15-én születtem Dorogon. Édesapám szénbányász volt a dorogi szénbányában. 1928-ban robbanás történt a bányában, utána 100%-os rokkant lett. 1929-ben Rákosszentmihályon, a református templomban, amikor épült, gondnoki-harangozói állást kapott. Sajnos nem sokáig, ert súlyos beteg lett és meghalt. Sashalomra költöztünk, özvegy Édes-anyám egyedül nevelt fel hármunkat, nehéz körülmények között. 1948-ban megváltozott az életem. Koholt vádakkal 5 évig internáltak. 1948. szept. 6-tól 1953 augusztus 18-ig. Ezt a könyvet ajánlom a jövő generációnak, hogy tudják meg, hogy mi is történt 1945 után, mikor az ÁVÓ átvette a hatalmat. Remélem és bízom benne, hogy a RECSKI KÉNYSZERMUNKATÁBOR története a borzalmaival együtt bekerül majd az iskolai történelmi könyvekbe, mint a tatárdúlás, a törökök 150 éve, és a RECSKI tábor, ami hermetikusan el volt zárva a külvilágtól. Csak a történészeken múlik, hogy így legyen. Ezt a könyvet a legjobb tudásom és emlékezéseim szerint írtam, kitalált történeteket nem írtam, csak a VALÓ IGAZAT, ami borzasztó volt. De túléltem, ma 77 éves vagyok. Boldog családi életet élek szeretett feleségemmel, JULIKÁVAL. 2004. évben Madaras Ferenc

Sándor Iván - A ​tiszaeszlári per és 2015
Az ​1883-as tiszaeszlári vérvádper Magyarországon az utolsó, Európában az egyik utolsó faji gyűlölködésre alapozott koncepciós per volt. Akkor alakult meg az Országos Antiszemita Párt. Sándor Iván 1973-ban felkereste a falut. Azt kutatta, milyen formában élnek még a középkori boszorkányperekre emlékeztető fantomeszmék. Könyvet írt tapasztalatairól, a per anatómiájáról, Eötvös Károlynak, az ártatlan megvádoltak védőjének munkájáról, a koncepciós pertechnikáról, a politikai antiszemitizmus születési körülményeiről, a holokausztba torkolló következményeiről. A vizsgálat iratai című esszé immáron hetedszer jelenik meg, ezúttal jelentősen kibővítve. Kötetünkben szerepel az 1967-ben bemutatott Tiszaeszlár című drámája, egy, az esszékötet születési körülményeiről, visszhangjáról, a hatvanashetvenes évek politikai-kulturális helyzetéről szóló interjú, valamint a legújabb hazai eseményekről szóló, 2015-ben írt esszéje. Külön jelentősége a kötetnek, hogy tartalmazza mellékletként az 1973-ban Tiszaeszláron felvett mélyinterjúk eredeti hanganyagát.

Edith Bone - Hét ​év magánzárka
A ​hét évi magánzárkából 1956. november 1-jén szabadította ki egy ifjúsági forradalmi csoport. Angliába való visszatérése után írta meg a börtönben elszenvedett hét évét, amely most jelenik meg először magyar nyelven. „Ez a könyv rólam szól, mégsem önéletrajz. Életem egy részének, egészen pontosan hét évnek és egy hónapnak a története. Eközben a magyarországi kommunisták foglya voltam, megvádoltak, elítéltek és fogva tartottak, mint „angol kémet”. A tény önmagában nem volt szokatlan, sőt, ma sem az sem Oroszországban, sem a csatlós államokban, nem is írtam volna róla könyvet, ha fogságom sajátos körülményei erre nem késztetnek. Később megismert fogolytársaim közül senki nem számolt be hasonló tapasztalatokról.”

Ismeretlen szerző - Batthyány ​Lajos gróf főbenjáró pöre
A ​magyar történelem első felelős miniszterelnöke, Batthyány Lajos gróf (1807-1849) nehéz körülmények között állott 1848 áprilisában a kormány és az ország élére. Az államkincstár üres volt, s az osztrák kormány az államadósság egy részének elvállalását is követelte. Alig szervezték meg hivatalaikat az egyes minisztériumok, és zajlottak le az első népképviseleti országgyűlés választásai, máris új nehézségek jelentkeztek. Egyre komolyabb méreteket öltött a délvidéki szerb felkelés, s a Dráva mentén őrvonalat kellett szervezni a növekvő horvát fenyegetés miatt. Batthyány erélyes fellépésével kezdetben sikereket ért el. Így május elején Bécsben engedtek követeléseinek, s a király a magyar kormány fennhatósága alá helyezte az itt állomásozó és engedelmeskedni nem akaró sorkatonaságot. Június elején Batthyány az Innsbruckba menekült udvartól kikényszerítette, hogy az engedelmességet megtagadó Jellacic horvát bánt függesszék fel tisztségéből. Az osztrák seregek győzelme Észak-Itáliában augusztustól lehetővé tette, hogy a Birodalom központosítására törekvő katonai vezetés Magyarország ellen forduljon. Az 1848. augusztus 31-én István nádornak megküldött osztrák emlékirat a Pragmatica Sanctióval ellentétesnek minősítette az önálló magyar pénz- és hadügyeket. Az egyidejűleg Bécsben tárgyaló Batthyányt és Deák Ferencet nem is engedték az uralkodó elé. Visszatérésük után a kormány lemondott, s szeptember 12-én a nádor újból Batthyányt kérte fel kormányalakításra. Erre azonban nem került sor, így Batthyány ügyvezető miniszterelnökként egyedül szervezte az ellenállást a horvát intervenciós sereg ellen. Amikor azonban a királyi biztosnak kinevezett Lamberg altábornagyot a pesti nép szeptember 28-án a hajóhídon felkoncolta, azonnal Bécsbe utazott. Sikertelen tárgyalási kísérletei után október 2-án lemondott. Utódául az uralkodó törvénytelenül Récsey Ádám bárót nevezte ki. Bécsben Batthyány Lajos lemondott képviselőségéről is, de amikor újraválasztották, decemberben visszatért a király által már feloszlatni rendelt országgyűlésre. December 31-én ő javasolta, hogy a közeledő Windisch-Grätzhez küldjenek békeküldöttséget, amelybe őt is beválasztották. Az osztrák fővezér nem fogadta a grófot, majd amikor a küldöttség tagjaival visszatért Pestre, január 8-án letartóztatta. Batthyány ellen azonnal megindult a vizsgálat, de az hónapokon keresztül nem hozott valóban terhelő eredményt. A nyomozást vezető hadbíró ezért az elővizsgálatok befejezése után a volt miniszterelnök elleni vádak elejtését javasolta, s csak a lemondás utáni magatartást kívánta vizsgálni. Május elején Schwarzenberg miniszterelnök személyesen adta tudtára a hadbírónak, hogy súlyos elmarasztaló ítéletet kell hoznia, amelyet majd a császári kegyelem enyhít. Így született meg az augusztusi olmützi kihallgatások során a Batthyány érveit semmibe vevő hadbíró erőfeszítéseinek eredményeként a felségsértés vádja. Ezt az orosz seregek bevonulása után megnyert hamis tanúk állítása egészítette ki a bécsi felkelésben - s így Latour hadügyminiszter halálában - való bűnrészességgel. A halálos ítéletet a hadbíró által jól megokolt - és a bíróság által egyhangúlag támogatott - kegyelmi kérvény egészítette ki. Ez utóbbi azonban nem a bécsi fellebbviteli törvényszékhez, hanem Haynauhoz került, aki elrendelte, hogy az ítéletet Latour halála napján, október 6-án hajtsák végre. Schwarzenberg Haynau tanácsára a császári titkos levéltárba rejtette az újkori magyar történelem első koncepciós perének iratait. Onnan csak 1918 után kerültek elő, s adta ki azokat 1932-ben német nyelven Károlyi Áprád. A jelen magyar változat válogatása, a jegyzetek és a bevezető tanulmány Urbán Aladár munkája. A kötetnek a Katona Tamás által szerkesztett Bibliotheca Historica sorozatban való megjelenése az Európa Könyvkiadó és a Batthyány-alapítvány közös vállalkozása.

Huszár Tibor - Bibó ​estéje
Ez ​a könyv azért viseli a Bibó estéje címet, mert ama két közismert írás – az egykori népi mozgalom jeles alakjához, Borbándi Gyulához, illetve a Magyar Közösség perében 12 évre ítélt Arany Bálinthoz intézett levél –, melyet a szerző elemez benne, alig egy évvel Bibó István halála előtt íródott. Huszár Tibor a Bibó leveleiben érintett kérdések jobb érthetősége végett mintegy bizonyító anyaggal is kiegészíti a kötetet. Ezek közül a legjelentősebbek Donáth György országgyűlési felszólalásai és az utolsó szó jogán elmondott beszédének most először publikált hiteles gyorsírói jegyzőkönyve.

Annette Hess - A ​Német Ház
Frankfurt, ​1963. Az egész sajtó a közelgő Auschwitz-perrel foglalkozik, amikor a fiatal tolmácslányt, Eva Bruhnst egy lengyel tanú kihallgatásához hívják a bíróságra. Eva zavartan fordítja a tanúvallomást, de képtelen értelmezni a hallottakat. Amikor a szüleit kérdezi a témáról, ők kitérnek a válasz elől, s Eva vőlegényével együtt hevesen ellenzik, hogy lányuk részt vegyen a perben. A következő hetekben Eva előtt egy megdöbbentő és ismeretlen világ tárul fel: bírákkal és vádlottakkal találkozik, és mindenekelőtt az egykori foglyokkal, akik az ő hangján szólalnak meg a tanúk padján... A megrázó beszámolókat hallva Eva nem ugyanaz az ember többé: nem érti, hogy a családja miért nem képes szembenézni a múlttal, ugyanakkor megijeszti a fiatal kanadai jogász, David Miller is, akinek mindennél fontosabb az igazság feltárása. Hol van az igazság, és vajon milyen hatása lesz ennek az igazságnak Eva életére? A Német Ház láttató erővel mutatja be a háború utáni Németországot, miközben hiteles képet fest az emberi kapcsolatokról és arról, hogy néha mennyire nehéz és fájdalmas a szembenézés.

Kollekciók