'párizs' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Judith McNaught - Whitney, ​kedvesem
Whitney ​Stone már a keresztnevével feltűnést keltett a tizenkilencedik század elején Angliában. Földbirtokos apja szántszándékkal adott neki fiúnevet, hogy ezzel is kifejezze csalódottságát. Az eszes, vadóc kislány az apja véleménye szerint túlságosan önálló, és korántsem viselkedik kifogástalan úrikisasszonyként. Csakhogy Whitneyt Párizsban élő nagybátyja és annak szerető felesége felkarolják. Bevezetik az úri társaságba, és gondoskodnak róla, hogy rendkívüli bája, értelme kibontakozhasson, s ámulhasson rajta ország-világ. Hanem ez még mindig kevés a boldogsághoz, amelyért a lánynak kemény küzdelmet kell vívnia. Apja ugyanis elherdálja Whitney hozományát, mi több, a háta mögött eljegyzi Westmoreland hercegével, a kéjenc főrenddel, aki szemet vetett rá, és százezer fontot sem sajnál érte. Mit bánja Martin Stone, hogy a lánya mást szeret! Vajon a szerelem ereje elegendőnek bizonyul, hogy a sors szeszélye állította akadályokon túljutva a gyönyörű leány végre révbe jusson?

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Patrick Modiano - Augusztusi ​vasárnapok
Miért ​szöktünk el Sylviával a Marne partjáról, hogy azután Nizzában rejtőzködjünk? Sylvia valóban Villecourt felesége volt? És vajon honnan való a Dél Keresztje gyémánt, amit Sylvia viselt? Mi volt a valódi oka a népszerű színész, Aimos halálának, akit állítólag egy eltévedt golyó ölt meg Párizs felszabadításakor? Miért érdeklődött annyira a lepusztult villá¬ban lakó, diplomáciai autón járó furcsa amerikai pár irántunk meg a Dél Keresztje iránt? A tönkrement Villecourt miért vetődött el Nizzába? Az egymásba bonyolódó talányok sora varázslatos szerelmes regénnyé kerekedik, és sokáig bűvöletében tartja az olvasót. Patrick Modiano 1945-ben született. 1972-ben elnyerte a Francia Akadémia Regény Nagydíját, 1978-ban Goncourt-díjat kapott.

Alexandre Dumas - Monte ​Cristo grófja
Felülmúlhatatlanul ​romantikus Monte Cristo grófjának története: az angyalian tiszta Edmond Dantest rosszakarói If várának börtönébe juttatják, ott élőhalottként teng hosszú évekig, ám egy rabtárs nagylelkűsége kiszabadítja, sőt gazdaggá teszi, ő pedig ördögi bosszút áll a gonoszokon. A legendás mű 1844-46-ban látott napvilágot folytatásokban. Szerzője elsöprő sikert aratott vele - ezért is nevezte el Monte Cristónak a bevételből 1846-ban Párizs mellett építtetett kastélyát. Az angolparkban minivizesárokkal körülvett neogótikus melléképületet pedig, ahová dolgozni vonult vissza, If váraként emlegette. "J'aime qui m'aime" (Szeretem azt, aki szeret engem), vésette az írópéldaképek portréival díszített épület bejárata fölé. A párizsi művésztársadalom irigységgel vegyes csodálattal élvezte vendégszeretetét. Ő maga paradicsomnak mondta a Monte Cristo-kastélyt, nagy vetélytársa, Balzac őrületnek, melynél kellemesebbet azonban kívánni sem lehet. A nevezetes kastély 1994 óta az író emlékmúzeuma, a Monte Cristo grófjá-nak diadalútja mindmáig töretlen.

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Nicolas Barreau - A ​nő mosolya
Véletlenek ​pedig nincsenek! - vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha... Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte...

Patrick Modiano - A ​Kis Bizsu
Thérèse, ​a magányos, fiatal lány megpillant a párizsi metróban egy sárga kabátos nőt, aki különös módon hasonlít évek óta eltűntnek hitt anyjára. A nyomába ered, s e szokatlan keresés közben fölidézi maga előtt a múltját, s igyekszik megválaszolni a nyitva maradt kérdéseket: Mi volt hazugság, és mi igaz? Az anyja valóban meghalt-e Marokkóban, ahogyan azt eddig tudta, vagy mindvégig itt élt Párizsban, s csak karrierje miatt hagyta el lányát, akit boldogabb időkben Kis Bizsunak hívott? S vajon e boldogabb idők gazdagsága honnan származott? Ki volt az anyja tulajdonképpen, és kivé lett ő maga? Jóvá tudja-e tenni a múlt hibáit? A szép, törékeny lány igyekszik eligazodni az emlékezetében megmaradt nevek és helyszínek kavalkádjában, s kikapaszkodni valahogy múltja sötét árnyai közül.

Danielle Steel - Öt ​nap Párizsban
Peter ​Haskell a Wilson-Donovan Gyógyszergyár első embere. Életének két pillére a munka és a család. Olivia Thatcher minden erejével szenátor férje karrierjének építésén fáradozik. A két ember életútja Párizsban metszi egymást. A véletlen találkozás mámora, az öt együtt eltöltött nap gyorsan elszáll; mindketten visszatérnek az otthoni hétköznapok taposómalmába. Ám az öt csodálatos párizsi nap kitörölhetetlenül mély nyomot hagy lelkükben: szenvedélyes szerelmük olyan kihívás, amely életük menetében sorsdöntő fordulatot idéz elő. Engedelmeskedhetnek-e érzelmeik parancsának? Erre a kérdésre válaszol ez a szép és sodró történet.

Janet Skeslien Charles - A ​párizsi könyvtár
1939-et ​írunk, és Odile Souchet, a fiatal párizsi lány nem is lehetne boldogabb: felveszik könyvtárosnak az impozáns Amerikai Könyvtárba, és a jóképű Paul személyében a szerelem is rátalál. A náci csapatok bevonulása azonban egy csapásra véget vet az idillnek, és Odile világa összeomlani látszik. Hogy megmentse mindazt, ami fontos a számára, munkatársaival csatlakozik az ellenálláshoz, és úgy harcol, ahogy lehetőségei engedik: a könyvek segítségével. Heroikus küzdelmük ellenére Odile-nek hamarosan szembe kell néznie a szörnyű igazsággal: valaki elárulta. 1983: Lily, a Montanában élő magányos kamasz lány felfigyel idős szomszédjukra, Mrs. Gustafsonra, akit a helyiek csak úgy hívnak, "a háborús menyasszony". Ki ez a rejtélyes nő, és miért költözött a kisvárosba, ahová látszólag semmi sem köti? Lily kutatni kezd az öreg hölgy múltja után, és egyre több közös vonást vél felfedezni kettejük között. Egy nap sötét titokra bukkan, amely az egész addigi életüket megváltoztathatja... Janet Skeslien Charles lebilincselő regénye varázslatos óda a könyvekhez, a barátsághoz, Párizshoz, és nem utolsósorban azokhoz a hétköznapi hősökhöz, akik sokszor ott munkálkodnak, ahol a legkevésbé sejtenénk. JANET SKESLIEN Charles Montanában nőtt fel, majd két évig Ukrajnában tanult. Tizenöt éven át tanított kreatív írást, angolt és franciát először Ukrajnában, majd Montanában, végül pedig Franciaországban. Moonlight in Odessa című művét a Publishers Weekly az egyik legjobb debütáló regénynek, a National Geography Traveler pedig a hónap könyvének választotta. A párizsi könyvtár, a szerző második regénye a Library Journal és a Goodreads listája alapján is az év egyik legjobban várt újdonsága.

Émile Ajar (Romain Gary) - Előttem ​az élet
Az ​1975-ös Goncourt-díj tulajdonosát annyi titokzatosság és izgalom vonta szenzációdicsfénybe, amennyi talán még a francia irodalmi közvéleménynek is sok volt: Ajart senki se ismerte, jószerivel a tulajdon kiadója se, de még a Goncourt-díj bizottság se, mert a díjat át se vette. Műve második regénye volt, és a manapság megszokottan, sőt kötelezően rendhagyó francia regények rendjét is megtörően rendhagyó. Legalábbis első pillantásra. Mert valójában az _Előttem az élet_ annak a népes regénycsaládnak a leszármazottja, amelynek tagjai lóval, törpével, vademberrel vagy marslakóval mondatnak el meghökkentő, bár mindennapos történeteket, friss szem és romlatlan erkölcsi érzék diktálta véleményeket a mindenkori jelenkorról. Ajar könyvében egy gyermek szól üde gyermeki éleslátással, koravén bölcsességgel és megdöbbentően ártatlan obszcenitással az őt körülvevő különös világról, súlyos erkölcsi kérdésekről, szeretetről, barátságról, szerelemről, de még társadalomról és politikáról is.

Patrick Modiano - Felejtett ​álom
Párizs, ​hatvanas évek. A történet narrátora, egy húsz év körüli fiatalember, aki régi könyvekkel házal, eseménytelen, sivár hétköznapjait éli a téli, borongós Quartier Latinben. Egy napon furcsa párral hozza össze a véletlen. Van Beverék Párizs környéki kaszinókban játszanak, kis tétekben, a nyereményekből élnek. Lepusztult, olcsó szállodákban laknak, vendéglőkbe, bárokba járnak játékgépezni, a lány, Jacquline étert szív. A narrátor úgy érzi, valamiféle rejtély lengi körül újdonsült ismerőseit: hol napokra nyomuk vész, hol újra felbukkannak, s mintha mindenáron igyekeznének észrevétlenek maradni. A _Felejtett álom_ hősei mintha idegenek, kívülállók volnának a saját életükben. Amikor rájuk vetül az emlékezés fénye, egy-egy pillanatra kiválnak a homályból. Az e,lékezés és a felejtés kettős fénytörésében a valóság elmosódottá, már-már krimiszerűen titokzatossá válik, s mozaikdarabkái mindannyiszor más-más képpé állnak össze az idő kaleidoszkópjában.

Louis Aragon - Sziget ​a Szajnán
Művészek, ​sznobok, üzletemberek, éjszakai mulatók, arisztokrata bálok, színésznők, félvilági nők, aranyifjak... és színek, színek mindenekfelett... Az olvasó emlékezetében színekben izzik fel a főszereplő Aurélien Leurtillois élete: a Szent Lajos szigeti alkonyat finom narancssárgája, a perverz herceg báli jelmezeinek émelyítő aranya, Monet minden áldott nap más színű virágdíszben pompázó Szajna-parti kertjének üde sárgája, ártatlan kékje... Aurélien a múlt századi nagyrealizmus egyik jellegzetes alakjának, a "felesleges embernek" kései unokája a húszas évek Franciaországában. Rokonszenves és fogékony a jóra, mint elődei, de éppoly társtalan, éppúgy nem tud mihez kezdeni ifjú izmaival és szellemével, s végeredményben ártatlan közömbösségében éppoly bűnös, mint amazok. Pedig nagy veszedelmet érlelő, érdekes, bonyolult korban él... Pedig az élet felajánlja neki a megváltást: az egyetlen nagy szerelmet, Bérénice-t, Aurélien világának legigazabb emberét...

Baráth Viktória - Első ​tánc
Meddig ​érdemes küzdeni egy férfi szerelméért? És az álmaidért? Zoey álma, hogy musicalszínésznő lehessen, ennek az álomnak azonban határt szabnak a gátlásai. Hogy bebizonyítsa rátermettségét, a 21. születésnapján Párizsba utazik egyedül, ahol szenvedélyes szerelemre lobban a skót származású Owennel, aki a fiatal lány számára a tökéletes férfi - egy apró szépséghibával: a 35 éves Owennek ugyanis van egy titka. Később felbukkan a színen egy másik férfi is, aki pont azt a biztonságot tudná nyújtani Zoey-nak, amit Owentől sosem kaphat meg. Zoey válaszút elé kerül: vajon a szenvedélyes szerelmet választja, vagy a biztonságos és kiszámítható életet, netán saját lábára áll, és elindul az álmai megvalósításának útján? Hová vezethet egy titkokkal és hazugságokkal kezdődő kapcsolat? A nagy korkülönbség ellenére kialakulhat-e életre szóló szerelem két ember között? Te mit tennél meg az álmaidért? Baráth Viktória első regénye az álmok valóra váltásáról, a leküzdendő akadályokról, és a saját határaink átlépéséről szól. Egy történet szívvel-lélekkel.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Fábián Janka - Az ​utolsó boszorkány lánya
1760-ban ​Zsófia, az utolsó bécsi boszorkány lánya szomorúan fogadja a Habsburg-trónörökös, József főherceg közelgő házasságának hírét. A lány évek óta titokban rajong Mária Terézia elsőszülött fiáért, és az esküvő napján úgy érzi, valamivel fel kell hívnia magára a főrangú ifjú figyelmét. Ám ehelyett egy másik fiatalember szeme akad meg rajta; a daliás Kolosy Károly, a királynő magyar királyi testőrségének tagja még párbajozik is érte… Zsófia története egy szerelmi dráma súlyos következményei miatt Párizsban folytatódik, ahol az ő és a családja sorsa akarata ellenére is összekapcsolódik a Habsburgokéval – József császár után Marie Antoinette-ével is. A francia forradalom kitörése előtti években a királyi udvar látszólag fényűző élete mögött rejtett tragédiák sora húzódik meg, amelyekről csak az uralkodók bizalmasai tudhatnak. Közöttük van Zsófia is, aki hiába is próbálna kívülálló maradni, az egyre baljósabb események őt is magukkal sodorják, és hamarosan már a saját és a családtagjai életéért kell küzdenie.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Fred Wander - Hotelszoba ​Párizsban
Hotelszoba ​Párizsban: szállás, menedék, találkák és orgiák színhelye, szinte jelképe annak a városnak, amely mindenben újat akar, amely a mindenséget ígéri az odaérkezőnek, s amely mégis annyi embert kerget a reménytelenségbe. A négy barát is azzal a titkos szándékkal jön a csillogás, a bohémek és éjszakai pillangók városába, hogy megoldást keressen problémáira, visszatekintsen az elmúlt évekre. Mindig így csinálták: nehéz helyzetekben megkeresték egymást, bárhol voltak is a nagyvilágban. Az élet forgatagában, a kevés siker és a sok kudarc közepette csak barátságuk jelentette az állandóságot, ez adott nekik megnyugvást és vígasztalást. Önvizsgálódásuknak, beszélgetéseiknek most a párizsi Babylon hotel és a környező városrész a színhelye. Az elbeszélő, aki a négy barát egyike, színesen és érdekfeszítően írja le a másik három életét. Rokonszenvesek ezek a figurák minden emberi gyengeségükkel, hibájukkal együtt. Baptiste, Grünberg, Gerson csakúgy, mint Jossl, a krónikás, sok kalandon megy át, éli a hétköznapok vesződséges életét Bécsben, Amerikában és máshol. Valamiképpen mindegyik önmagát keresi, abban reménykedik, hogy megtalálja a boldog élet titkát, le tudja rázni a modern életkörülmények béklyóit, s képes lesz igaz emberi kapcsolatokat kialakítani a ridegség és közönyösség világában. A négy barátnak külön-külön, a saját példáján be kell látnia: ezeket a célokat csak állandó, mindennapos harccal lehet elérni, s a küzdelmek közben néha olyan jó megpihenni barátságuk oázisában.

Honoré de Balzac - Goriot ​apó
Balzac ​maga nevezte regényének hősét, Goriot apót "az apaság krisztusának". A mű ma is úgy él a köztudatban, mint egy szenvedő, kiszolgáltatott, mártírumot vállalt apa története, a lányai által kisemmizett, őket mégis az utolsó pillanatig szerető öregember regénye. A regény megértéséhez tudni kell, hogy a magára hagyott Goriot apót egyedül szánó, temetésén egyedül részt vevő Rastignac más Balzac-regényekben nagy karrieristaként szerepel, szalonok hőse, a legszebb nők kegyeltje, az élet igazi császára. Itt azok a vonásai állnak előtérben, amelyek megmagyarázhatják, hogy e talán legfontosabb balzaci hős miért egyúttal a leginkább komplex, jóból és rosszból legbonyolultabban "kikevert" alakja a szerző embergalériájának. Rastignac ugyanazon penzió lakója mint Goriot apó, éles szemmel hamar észreveszi azt is, hogy miért nem viszonozzák, miért nem viszonozhatják lányai apjuk szeretetét, milyen társadalmi - kötelező érvényű - mozgások irányítják még a legkisebb, legmeghittebb sejt, a család belvilágát is. Ugyancsak a penzió minuciózus leírásából kapunk először képet arról a Párizsról, amely a további darabok legfőbb színhelye, a "nagy" társadalomnak mintegy szimbóluma lesz. A regény vége, utolsó jelenete a világ regényirodalmának legtávlatosabb, legsejtelmesebb zárásai közé tartozik: Goriot apót eltemetve egy egész világ temetődik el. Rastignac híres szavai a temető hegyéről látható esti Párizshoz: "Most mirajtunk a sor!" - nemcsak saját pályája további küzdelmeit jelzik, nemcsak kihívást jelentenek, de új világok születésének próféciáját is.

Dan Brown - A ​Da Vinci-kód
A ​tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben - noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket. A hagyományos thrillerregények kliséiből A Da Vinci-kód egyszerre villámgyors, intelligens és többrétegű; részletek sokasága és alapos kutatások hitelesítik. Az első oldalaktól a váratlan és elképesztő végkifejletig Dan Brown bestsellerszerző már megint mesterien bonyolítja a történetet.

Benyák Zoltán - Az ​utolsó emberig
Esküdt ​ellenségek. Ők ketten. Akiket a halál sem ment meg attól, hogy egymásnak essenek. Minden időkben, újra és újra. A felfedezések korában, egy rozzant vitorláson hánykolódva az óceánon a régi és az újvilág közt. A nagy francia forradalom utáni évtizedben, de Sade márki meglepetésekkel teli, bizarr kastélyában. A viktoriánus London bűzös sikátoraiban, ahol Hasfelmetsző Jack szedi áldozatait. Háborúkban, végnapokban mindig szembetalálkoznak, és mindhalálig harcolnak önmagukért, a hitükért vagy a szeretett nőért. Most pedig, végül, itt állnak egymással szemben, és ezúttal mindannyiunk sorsáért kell megküzdeniük. Benyák Zoltán, aki olykor vérfagyasztóbb, mint Stephen King, máskor merészebben mesél, mint Neil Gaiman, ezúttal a világ legkegyetlenebb küzdelméről ír, amely átível történelmünkön - a régmúltból az elképzelt, távoli jövőbe.

Michel Tournier - A ​Rémkirály
Abel ​árva gyermekként a Szent Kristóf Internátusban nevelkedik. Mivel szeretet nélkül él, korán megtanul védekezni. Meggyőződése, hogy Isten feladatot adott neki. "A sors kegyetlen, de az én oldalamon áll" - vallja, s ez a gondolat átsegíti a megpróbáltatásokon. Felnőve autószerelő lesz Párizs külvárosában. Környezete furcsa embernek tartja, de mit sem sejtenek a gyermekek iránti vonzódásáról. Amikor egy autó elüti az utcán játszó kislányok egyikét, Abel rohan oda, és veszi karjaiba a sérült gyermeket. Ekkor döbben rá küldetésére, a gyermekhordozásra... Kitör a második világháború, Abel előbb a frontra kerül, majd a németek fogságába esik. Kelet Poroszország erdeiben, tavainál elveszett gyerekkorának sokszor megálmodott vidékére talál. Szinte felszabadulást jelent számára a fogság, főleg, akkor, amikor megnyílnak előtte Kaltenborn gróf ősi fellegvárának kapui, ahol a német arisztokrácia gyermekei számára létesült katonaiskola működik. Igazi küldetése ekkor teljesedik be: fiatal gyerekeket gyűjt össze, hogy a kastély falai közt kiképezzék őket a Birodalom jövendőbeli elit hadseregének katonáivá. Abelre ekkor ragad a Rémkirály név...

Fejes Endre - Szerelemről ​bolond éjszakán
Közvetlenül ​a második világháború befejezése után a romhalmaz Budapestről, "az ezerszer áldott nyolcadik kerület" Tisza Kálmán teréről három fiatal vagány elindul világgá. Szinte jelképes, hogy a három suhanc, amíg új világot akar látni - ezért Nyugatra szöknek -, észre sem veszi, hogy éppen a Tisza Kálmán tér egyik épületében talál főhadiszállást az új világ építésének szerveződő brigádja. Fejes hősei ebből semmit nem látnak, az összefüggésekből keveset értenek. Miért mennek Nyugatra? Legfőképpen kalandvágyból. De nem kizárólag ezért. Életük addig leélt húsz évét - beleértve a háborús esztendőket - a nyomorúság, gyilkolás, erőszak iskolájában töltötték. Lumpenkörnyezetükből nem találtak utat a munkásmozgalomhoz. Utálták környező világukat, de "ellenállásuk" az ököl és a rugóskés használatáig terjed; gyakrabban használva egymás ellen - vélt vagy valódi sérelmek megtorlásául -, mint nyomorúságos helyzetük változtatása érdekében. Ezek a fiúk nem bűnözők a szó klasszikus értelmében. Inkább csak erősen "más elképzeléseik" vannak az erkölcsről, mint a közfelfogásnak. Csavarognak, ügyeskednek, helyüket keresik egy olyan világban, melyben nem találhatják meg. Lehetőségük minimális. Nem eléggé bűnözők, hogy a nyugati világ "nagymenői" közé sodródjanak, irtóznak a rendszeres munkától, tehát arra sincs lehetőségük, hogy a polgári beilleszkedéshez eljuthassanak. Fejes Endre a kitaszítottak között is magányos, kirekesztett lények világába kalauzolja olvasóit, a háborúban felnőtt, magukra hagyott csavargó suhancok drámáját ábrázolja, gyökértelen életüket, a rajtuk és bennük uralkodó farkastörvényeket, vágyaikat, elvetélt szerelmeiket, torzulásukat, sokszor kacagtató, ugyanakkor szánalmasan elesett figurájukat. Ketten elpusztulnak, harmadikuk hazaér. Róla tudjuk, hogy "hazatalál", és biztosak lehetünk abban, hogy Fejes Endre következő regényében itthoni sorsáról, élete folytatásáról többet is megtudunk. Adj cigarettát, szerelmem. Ott van a ballonkabátom zsebében. És beszéljünk komolyan. Természetes, hogy itt ülök most nálad, éjszaka, zöldre vert ábrázattal, és fecsegek, játszom igazmondó, kíméletlen, hazug bújócskát. Elmondok egy történetet. Hosszú lesz. Talán csak holnap tudom befejezni, lehet, hogy soha. Isten adjon nekem bátorságot, neked kellemes szórakozást. Aztán eredj te is a pokolba! Fejes Endre

Borsa Brown - A ​maffia ágyában
Suzanne ​Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermóba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet… a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc… Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között? „A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem” – adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv. BORSA BROWN lélektani folyamatokat is boncolgató, letehetetlen regénye feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata.

Makai Rita - Határtalan ​szerelem Párizsban
Volt ​egyszer egy lány, aki a karrierjét, a családját, a barátait és a teljes addigi életét hátrahagyva úgy döntött, hogy belevág a nagy kalandba és Párizsba költözik, mert ott várt rá a szerelem. Egy lány, aki kezdetleges nyelvtudással (ami nagyjából arra volt elég, hogy rendeljen egy italt, és még azt sem értették a kiejtése miatt) összepakolt és repülőre szállt. Egy lány, aki ahelyett, hogy "munkanélküli vagyok" (je suis au chômage), olykor azt találta mondani, hogy "fűtés vagyok" (je suis un chauffage). Egy lány, aki sokszor sírta magát álomba, mert minden önbecsülését elvesztette, és úgy érezte, nem tud majd boldogulni, hiányzott neki a család és a barátok támogatása, egy ölelés, egy jó (magyar) szó. De ez a lány nem adta fel, tanult és küzdött, mert volt valami, ami minden pillanatban erőt adott neki: egy kedves arc, egy meleg barna szempár, és a hit, hogy a szerelemnek semmi sem szabhat határt. Ez a történet két különleges emberről szól, és arról, hogy ha kinyitjuk a szívünket a világ felé és elhisszük, hogy kivételesek vagyunk, akkor mindent megváltoztathatunk. Különösen a szerelem városában.

Vercors - Vízbarázdák
Vízbarázdák ​jelzik az óceánt átszelő, rozoga hajó útját, amelyen furcsa, nyugtalanító dolgok történnek. Az utasok közt egyre nő a feszültség: fenyegető tragédia előszelét érzik. De a hajó nem süllyed el, csak a főgépésze tűnik el nyomtalanul. A regény hőse nemcsak az életéért küzd, de saját élete - vízbarázdáiból" is kiutat keres. Az életösztön és a szerelem erejét teszi próbára Vercors költői hangulatú regénye. Mi lett volna , ha sorsunk egy-egy fordulóján a másik lehetőséget választjuk? A Mint két testvér abszurd históriájának hőse még többet is tesz. Megkétszereződve, egyszerre két úton indul el. A Voltaire-i hagyományokból táplálkozó regényben az író azt vizsgálja, hogy mennyire szabják meg valakinek a magatartását az egyénisége, a hajlamai és mennyire a társadalmi, történelmi környezet. És nem kell-e vajon a két életútnak egy döntő pillanatban találkoznia?

William Shakespeare - Minden ​jó, ha vége jó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fejős Éva - Eper ​reggelire
Dóra ​az íróasztalánál ült, a megrendeléseket nézte át, majd a kezébe vette a tollat, és elkezdte egyesével lehúzni a tételeket. A szálloda foglaltsági mutatói pillanatnyilag nem indokolták, hogy ilyen nagyvonalúan rendelgessen a helyettese. Aztán hirtelen észbe kapott. Maron már nem a helyettese. Legfeljebb papíron. És hamarosan az ő pozícióját tölti be - csupán napok kérdése a dolog. Ő ezentúl legfeljebb tanácsokat adhat neki. Nem más "fokozta le" - vagy, ahogy tetszik: léptette elő - tanácsadóvá: ő maga döntött így. Ő adta fel korábbi pozícióját, ő hagyta el hónapokra Indonéziát, és csak a távolból vezette a hotelt. Néhány nappal korábban érkezett vissza Bali szigetére, a feladatait átadni, és csomagolni. Csomagolni... és búcsúzni. Kibámult az ablakon. Rálátott a medencére, és ha egy picit hátrébb gurult az asztaltól a székkel, rálátott az óceánra is. Mona Lisa és parti árustársai már lerohanták a háncsnapernyők alatt pihenő néhány vendéget. Dóra vágott egy grimaszt. Bár tudta, hogy az árusoknak ez az egyetlen megélhetési forrásuk, világosan megmondta nekik, hogy nem zaklathatják a pihenő vendégeket, csak akkor mehetnek oda hozzájuk, ha azok óceánparti sétára indulnak. Egy időben, amikor nemcsak papíron vezette a szállodát, hanem ott is élt, a balinéz árusok betartották ezt a szabályt. Most csupán Ogud, a festő srác - vele és családjával Dóra jó barátságot ápolt - ücsörgött a vendégektől tisztes távolságban, egy pálmafa árnyékában, egy képen dolgozva.

Antoine Leiris - Csak ​azért sem gyűlöllek titeket
Péntek ​este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélène Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Antoine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

Lucinda Riley - A ​hét nővér
Maia ​és öt nővére a nevelőapjuk halála után összegyűlik a Genfi-tó partján álló gyermekkori otthonukban. Pa Salt, a különc milliárdos mindannyiukat kisgyermek korukban fogadta örökbe, így semmit sem tudnak a vér szerinti szüleikről. Az apjuk végrendelete azonban arra ösztönzi őket, hogy derítsék ki, honnan származnak. Egy-egy titokzatos tárgyat kapnak örökségül, és egy földgömböt, amelyről leolvashatják a születési helyük koordinátáit. Maia megkezdi a kutatást a családja után, és hamarosan a világ másik felén, egy omladozó brazil villában találja magát. Az épületben megsárgult levelekre bukkan, amelyekből egy nyolcvan évvel korábbi, tragikus szerelem története bontakozik ki. 1927, Rio de Janeiro. Amikor a kávékereskedelemből meggazdagodott Antonio Bonifacio szeretné beházasítani az egyetlen gyermekét a riói arisztokráciába, a szenvedélyes Izabela kikönyörgi, hogy az eljegyzés után, de még az esküvő előtt hadd utazzon el Párizsba az egyik barátnője családjával. A lányt hamar magával ragadja a Montparnasse művésznegyedének pezsgő forgataga, de arra ő sem számít, hogy egy szobrásszal való véletlen találkozás gyökeresen felforgatja majd az életét. Lucinda Riley A hét nővér-sorozat első kötetében mesterien szövi össze két fiatal nő történetének szálait, akik egy számukra idegen, mégis vonzó városban az őket foglalkoztató kérdésekre keresve a választ, gyógyírt találnak a lelki sebeikre, és felfedezik az élet szépségét.

Julien Sandrel - A ​csodák könyve
Louis ​tizenkét éves. Ma reggel meg akarja osztani az anyjával a legfontosabb titkát: hogy életében először szerelmes. Thelma azonban, mint mindig, a munkájával van elfoglalva. A dühös és csalódott fiú felpattan a gördeszkájára, és leszáguld egy lejtőn. Az alján azonban belerohan egy teherautóba. A prognózis komor. Ha négy héten belül Louis nem tér magához a kómából, már nem várható javulás az állapotában. Thelma kétségbeesve tér haza a kórházból, és a fia szobájában talál egy kis füzetet. Benne Louis felsorolta az összes ,,csodáját"", vagyis azokat a tapasztalatokat, amelyeket az életében át szeretne élni. Thelma úgy dönt, hogy oldalról oldalra haladva elvégzi ezeket a csodákat. Ha Louis meghallja a kalandjait, meglátja, milyen szép az élet.

Tatiana de Rosnay - Sarah ​kulcsa
Párizs, ​2002. Julia Jarmond amerikai újságírónőnek cikket kell írnia az 1942-es nagy párizsi razzia évfordulója alkalmából. Ezzel kapcsolatos kutatásai során lassan feltárulnak előtte azoknak a szörnyű júliusi napoknak az eseményei, amikor sok ezer zsidót, köztük több mint négyezer gyermeket hurcoltak el, és zártak be napokra, rettenetes körülmények között a Téli Kerékpárstadionba, hogy onnan vigyék őket tovább a lágerekbe. Döbbenten tapasztalja, hogy még hatvan év elmúltával is milyen mély hallgatás övezi ezt a témát a franciák körében. És rájön, hogy a férje családja is súlyos titkot takargat... Párizs, 1942. július 16. Kora hajnalban francia rendőrök dörömbölnek egy Marais-negyedbeli lakás ajtaján. A kis Michel rémülten bújik el kuckójában, a faliszekrényben. Tízéves nővérkéje, Sarah, úgy hiszi, ott biztonságban lesz, amíg délután vissza nem jön érte. Rázárja öccsére az ajtót és magával viszi a kulcsot. Nem tudja, hogy ahová ő megy, onnan nincs visszatérés... Egy felkavaró regény a múlt és a jelen összekapcsolódásáról.