Ajax-loader

'magyar kultúra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_545729
Dévényi ​Tibi bácsi Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Dévényi ​Tibi bácsi
Hozzávalók ​Tibi bácsi Szerző Hét darab asztal, különböző éttermekben Néhány recept, a retró kaják népszerűsítésére 1 db diktafon 1 db számítógép 1 db kiadó Szerkesztő Tördelő Nyomda ízlés szerint Egy-egy pohár whisky Elkészítés Végy szerzőt és egy hetvenkét éves Tibi bácsit, akinek rengeteg élettapasztalata és sok-sok sztorija van. Ültesd le őket hetente egyszer valami kényelmes székbe, terített asztalhoz, jó kaja-pia mellé, olyan vendéglőbe, ahol kellőképp el tudnak lazulni. Hagyd mesélni Tibi bácsit, ha szükséges, kérdezd. Rögzítsd. Vedd a szerzőt, gyúrd össze vele a történetet, pihentesd egy kicsit. A következő alkalommal egészítsétek ki a hiányzó részeket. Tedd hozzá a retró recepteket, feltét gyanánt. (Elhagyható, de akkor ne csodálkozzunk, ha a mai fiatalok már nem fogják ismerni.) Töltsd meg még több tartalommal, hétről hétre. Ha úgy látod, hogy elérted a kívánt mennyiséget, told a szerkesztő orra alá, kóstolja meg. Ha szükséges, fűszerezd újra az ő tanácsai szerint. Tördeljétek, tálaljátok, így kisül majd belőle a könyv. Jó étvágyat hozzá!

Palotai H. Zsófia - Szabadság ​mindenek felett 1. - Hiems/Tél
Idén ​kétszáznegyven éves. Talapzaton álló szobor, arcéle nemes, mosolya egy múltbéli mindentudó bölcsé, aki meg nem értett lángészből lett az idők során mindenki kedvencévé és előképévé. Az én történetem nem őróla szól… hanem egy huszonegy éves fiúról, aki tépelődött, szorongott, hibát hibára halmozott. Aki néha elviselhetetlen volt. Kötekedő, nyűgös, sértődékeny, túlzottan önérzetes, nemtörődöm, összeférhetetlen. A „libertas optima rerum” jelentése „szabadság mindenek felett”. Ő ezt kereste mindenütt, leginkább élete eme sorsfordító fél évében – az egyén, az alkotó, a haza, az emberiség szabadságát. Történet egy fiúról, akinek fájdalmas és küzdelmes utat kellett megtennie ahhoz, hogy talapzaton álló szobor legyen belőle. Történet Róla, akit mindannyian ismerünk.

Verrasztó Gábor - Vendéglő ​az Országúton
Verrasztó ​Gábor vendégeként… Ismét az ő kalauzolásával bolyonghatunk Budán, a megelevenedő múlt megható, olykor anekdotikus történeteinek üde világában. Kerületünk egykori kastélyainak, villáinak, bérpalotáinak sorsa és szépsége érinti meg szívünket. Még a börtön épülete is lehet szép. És mennyire hangulatos egy régi cukrászda vagy az őstermelői asztalaival modern környezetben föléledő piac! A német-reneszánsz stílusban épült „lövőház”, mely talán bortemplom lehet a jövőben. És „régi idők mozija” (Mándy novellafüzére jut eszünkbe), a Helios Mozgóképszínház, majd Admirál mozi, hogy története Bem moziként érjen véget… Regények idevágó mondatai színesítik Verrasztó elbeszéléseit, nosztalgikus naplórészletek, híres vagy már feledett budai polgárok históriái. A költő Sinka István szelleme éppúgy jelen van e tájon, mint a garabonciás festőé, Schéner Miskáé, aki véletlenül nekem is jó barátom volt, s néhány költőtársammal máig büszkén viseljük a tőle kapott ünnepi „Kossuth-kabátokat”! Czigány György

Kégli Ferenc - Sonnevend Péter - Fejezetek ​a magyarországi könyvtárügy történetéből (1945-1956)
A ​velünk élő múlt megismerése fontos jelenünk és jövőnk szempontjából. Mai szakmai valóságunk (felsőfokú képzés, területi könyvtári hálózat, országos nyilvános szakkönyvtárak stb.) több vonatkozásban az 1945 utáni korszakhoz kapcsolódik. Tanulmánykötetünk egy pár éve indított csoportmunka eredményeit kínálja az olvasónak (miután közel egy tucat résztanulmány a szakmai folyóiratokban már napvilágot látott, s a szerzők két konferencián is beszámoltak munkájuk állásáról). A Rákosi-korszaknak is nevezett tizenkét év leginkább arról nevezetes, hogy soha nem tapasztalt törést (diszkontinuitást) okozott az ország életében, így a könyvtárak világában is. Az utóbbi évtized hazai tudománya számos más területen is élénk érdeklődést tanúsít az ország kulturális szovjetizálásának témája iránt (irodalomtudomány, művészetek stb.). Ehhez is,meg a nemzetközi trendhez (diktatúra és könyvtárügy) is kapcsolhatók az itt olvasottak. E korszakban újra és újra "selejtezték" a könyvtárosokat és a gyűjteményeket is, ahogy erről egyik fejezetünk beszámol. (Egy későbbi időpontban szükséges lesz az olvasók "selejtezésének" áttekintése is.) Öt tanulmányunk további témái is a korszak lényegi kérdéseit ölelik fel, felhasználva levéltári és publikus forrásokat egyaránt. Ezek: a könyvtárpolitika korabeli kényszerpályái; a szakképzés rendszerének megteremése; az Országos Könyvtári Központ működése (1945-1952); az iskolai és gyerekkönyvtári ellátás fejlődése. A szerzők - Kégli Ferenc, Pogány György, Pogányné Rózsa Gabriella, Sonnevend Péter és Varga Katalin - tapasztalt szakírók, akik évtizedek óta ismertek a nyilvánosság előtt.

Simon Géza Gábor - Magyar ​hanglemeztörténet
A ​sűrűn változó tulajdonosok, a vállalati beolvadások, összeolvadások, szétválások - akárcsak más ipari, kulturális stb. területeken - a magyarországi hanglemezgyártás történetének feltárásakor is sokszor szinte áthatolhatatlannak tűnő dzsungelt teremtettek. A különböző labelnevek különös továbbéléséről, ideiglenes felfüggesztéséről, majd újraindításáról, az egymással versengő cégek ideiglenes és végleges háttéregyezményeiről sokszor a leggondosabb kutatások sem tudnak használható adatokat feltárni. E területen a vadászösztönnek legalább akkora szerepe van, mint a szerencsének, hiszen a levéltárak (témánkat illetően elsősorban Budapest Főváros Levéltára, illetve az Országos Levéltár) sok-sok kilométernyi anyagában is csak elvétve találhatók információk. A második világháború és az 1956-os forradalom óriási pusztítást végzett az anyagban, és többnyire a korabeli sajtó betűről betűre való átolvasása sem segít. A legtöbb adat a cégbíróságok iratai között található, de itt is sokszor csak a szerencse segíthet, hiszen egy-egy lemezlabel neve egyáltalán nem jelenti azt, hogy az egyúttal a hazai vagy/és külföldi tulajdonosra utaló cégnév is. A korabeli hanglemez-katalógusok is csak - enyhén szólva - töredékesen találhatók meg az ezek megőrzésére és feldolgozására hivatott könyvtárakban. A katalógusok legjelentősebb forrását-hasonlóan a hanghordozókhoz-a magángyűjtemények jelentik.

Galla Endre - A ​világjáró magyar irodalom / A magyar irodalom Kínában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_317843
Gúzsba ​kötve táncolni? Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Gúzsba ​kötve táncolni?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bernáth István - Magyar ​feltalálók és találmányaik
Úgy ​tartják, hogy a magyarok kreatív, találékony emberek. Napjainkban is számos díjat nyernek a különböző nemzetközi diákversenyeken a magyar tanulók, legyen szó matematikáról, fizikáról vagy más tantárgyakról. Van hagyománya az ő sikereiknek - e könyvecske célja pontosan az, hogy rövid alapinformációkat adjon az elmúlt századok kiemelkedő feltalálóiról és találmányaikról, tudósairól, felfedezőiről. A magyar történelem hányatott sorsa is oka annak, hogy sok tudósunk nem hazánkban, hanem más országokban folytatta tevékenységét, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetnénk rájuk büszkék, hogy ne ismernénk el, hogy munkásságukkal a magyar kultúra hírnevét öregbítve járultak hozzá az emberi civilizáció fejlődéséhez.

Koltay Gergely - Kell ​még egy szó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dancs Árpád - Mozimániáim
Az ​óvodáskorom vége felé lehetett, amikor a mozi élménye először megtalált. Kisiskolásként már jártam moziba, ami a legáhítottabb tevékenység volt számomra, igazi mániám. Aztán felnőttem, de a film, a mozi iránti rajongásom, mániám megmaradt, olyannyira, hogy ehhez a témához kötődő élményeimet most életem hetedik x-énél könyvbe foglalom. Írásom műfajilag nem egy tudományos munka, hanem memoár, beszámoló és kutatási napló a régi / új filmek és mozikultúra szerelmeseinek arról, hogy mi maradt meg mára mindabból a csodálatos találmányból és iparból, ami a XX. században annyira megváltoztatta a közízlést. Könyvem a T. művészet iránti hódolatom jegyében készült, résztvevőinek, szereplőinek személyét, egykori fénykorának, hanyatlásának, küzdelmeinek, újjászületésének történetét, lebontva szülővárosomra, Sepsiszentgyörgyre.

Hans-Henning Paetzke - Szemfényvesztők
„Küzdelmes ​az élet, Paetzke úr, csupa döntés, amelyekről csak utólag derül ki, hogy jó volt-e vagy rossz, és súgja is egy belső hang, amelyre ráhagyatkozni nem árt. Elég bírálatban részesít a világ, legalább te magaddal kössél békét, ne ellenkezz a belső hanggal, mert az úgysem fog elnémulni. Hogy a nagy történelem mit súg, az bizonytalan és sokféleképpen magyarázható, de ez a halk susogás az igent és a nemet mindig egyértelműen mondja, csak talán mi vagyunk szórakozottak és figyelmetlenek.” - Konrád György

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Covers_262754
POSZT ​10 Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - POSZT ​10
2010-ben ​tízéves a magyar színjátszás legrangosabb seregszemléje, a POSZT. Pécs színházai, galériái és utcái június első felében immár tizedik esztendeje fontos találkozások színtereivé válnak. Jelen kötet az elmúlt évtized történéseit, emlékeit, tanulságait foglalja össze. Nánay István, a kötet szerkesztője a POSZT alapítóit, szervezőit, résztvevőit arra kérte, elevenítsék fel a fesztiválhoz kötődő legfontosabb élményeiket. A visszaemlékezések mellett az olvasó a POSZT-ról megjelent kritikák és tanulmányok révén is lépegethet a színházi és a privát élet kulisszái között, s a kötet végén található adattárban böngészhet a seregszemle és előzménye, az Országos Színházi Találkozó programjaiban. Az egyszeri és megismételhetetlen fesztiválpillanatokat Simara László és Tóth László fotói teszik feledhetetlenné.

Fucskár Ágnes - Fucskár József Attila - Hungarikumok ​könyve
A ​kalocsai fűszerpaprikát, a Herendi porcelánt és a magyar operettet valószínűleg mindenki ismeri; de tudjuk-e vajon, mióta létezik a fröccs, mik azok a kaptárkövek, vagy hogyan készül a karcagi birkapörkölt? Magyarország természeti értékeit, kulturális nevezetességeit felsorolni is hosszadalmas lenne, de ez a kivételes könyv most kísérletet tesz arra, hogy ízelítőt adjon hazánk ezeréves történetének legizgalmasabb fejezeteiből. Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila legújabb fotóalbuma ezúttal a hungarikumok világába kalauzolja az érdeklődőket. A lenyűgöző képekkel gazdagon illusztrált könyvben a magyarság legkiemelkedőbb teljesítményeit ismerhetjük meg. Egyedülállóan izgalmas életutak, gasztronómiai kitérők, kultúrtörténeti érdekességek teszik ezt a kötetet igazán színessé. Ismerjük meg, fedezzük fel újra Magyarország csodálatos kincseit!

Mátyás Szabolcs - Illik ​tudnom, mert magyar gyerek vagyok
A ​könyv a számos kiadást megélt "Illik tudnom, mert magyar vagyok" című könyv gyermekeknek szóló változata, amely már gyermekkorban próbálja elvetni a magyarságismeret és a hazaszeretet magvait az olvasóban. Könnyed, olvasmányos formában kerülnek bemutatásra a jellegzetes magyar ételek, állatok, hangszerek, szokások stb., egyszóval a hungarikumok. A könyv egyik fő célja, hogy tudatosuljon minden gyermekben az, hogy milyen értékekkel rendelkezünk. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy ezeket már gyermekként is tudatosan fogyasszák, használják és keressék a boltok polcain. Legyen az minden magyar embernek természetes, hogy ha lehetősége van rá, akkor a hazait válassza.

Agárdi Péter - "Komp-ország ​megindult dühösen Kelet felé újra"
2013. ​november 21-én a Politikatörténeti Intézet konferenciát és költői estet rendezett Ady magyarsága és modernsége címmel, hogy elemezze, értelmezze a költő és publicista munkásságnak újraéledő, egyre növekvő vonzerejét, időszerűségét, sőt meghökkentő frissességét. Szenvedélyes józansággal vallanak erről a konferencia nyomán szerkesztett kötet eredeti Ady-írásai, a mai esszéisták és tudósok előadásai, valamint négy kortárs költő Ady ihlette lírai reflexiói. A nemzeti emlékezet, a kulturális örökség állandó frissítése és önkorrekciója szerves és elengedhetetlen folyamat. Ám a múlt - napjainkban sűrűn tetten érhető - erőszakos és ideologikus "emlékezetpolitikai" átírása éppen hogy sérti a nemzeti kultúra gazdagságát, hitelét és jövőjét. A demokratikus humanista és européer patrióta Ady modern szellemét is.

Kemény Lajosné Varga Mária - Hertelendyfalvi ​székely varrottasok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kordos Szabolcs - Hungary ​by night
A ​Luxushotel, Hungary nagy sikerű szerzője ezúttal a hazai gazdagok és hatalmasok éjszakai útjait követi a budai magánpartiktól a VIP-termeken át egészen a belvárosi szállodai lakosztályokig. Hogyan élnek valójában a magyar elit tagjai, hol szórakoznak, és mire költik a pénzüket? Milyen titkos, zártkörű klubok üzemelnek a város szívében? Mi történik a pesti éjszaka bugyraiban, ahol a pénz egyáltalán nem számít? Kordos Szabolcs könyve egy szinte ismeretlen környezetbe, a hazai társadalom legfelső rétegeinek életébe enged betekintést. Megszólalnak maguk az aranyifjak, valamint a luxusipar napszámosai, hogy egy egészen különleges szemszögből mutassák be a XXI. század Magyarországát.

Ismeretlen szerző - A ​XV. Veszprémi Tévétalálkozó szakmai tanácskozása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh István - Török ​építészeti emlékek Magyarországon
A ​magyarországi török emlékeket betolakodó hódítók építették ugyan, mégis szépségük tagadhatatlan és ezért szerves részeivé váltak a magyar kultúrának. Számos török dzsámi keresztény templommá alakult át úgy, hogy a közelmúlt restaurálásai szépen bemutatják a török kori részleteket. A pécsi főtérnek például fő ékessége a barokk átalakításokból újra kibontott dzsámi. Gül baba türbéje nevet is adott a Rózsadombnak. Szintén Budán számos török fürdőépület jellegzetes, népszerű és egyúttal e tájon egzotikus eleme a magyar fürdőkultúrának is. Érd és Eger ma is álló minaretje meghatározó eleme a városképnek. A siklósi dzsámi a műemléki restaurálás remek példája, Pécsett Jakováli Hasszán pasa dzsámija pedig kívül-belül egységesen az eredeti, 16. századi hangultatot árasztja. A kötet hét város (Pécs, Siklós, Szigetvár, Buda, Érd, Esztergom és Eger) jobban vagy romosabban megmaradt török építészeti emlékeit mutatja be nagy alapossággal.

Csapláros Andrea - Savaria ​múlt a jelenben
Még ​mindig áll az a mondás, hogy Savaria ma Pannonia régészetileg jól kutatott, de kevéssé ismert városa. Ennek a helyzetnek legfőbb oka, hogy a római település a mai Szombathely, egy élő és működő város alatt helyezkedik el, így Savariából alig-alig látható valami, és az is nehezen értelmezhető. Ezen kíván segíteni ez a könyv: értelmezi a láthatót,...

Elfelejtett_magyar_0
5

Ismeretlen szerző - Elfelejtett ​magyar mesterségek
A ​Fedezzük fel együtt? című képes ismeretterjesztő könyvsorozat legújabb kötete egy időutazásra hívja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A régmúlt időkben számtalan mesterség terjedt el hazánkban. A magyar mesterek kézzel készített munkái messze földön híresek voltak, és mind a mai napig őrzik valódi értéküket néphagyományunkban. E könyv segítségével az olvasó újból fölfedezheti a régi mesterségeket, és megismerheti a mesteri tárgyak szépségét, hasznosságát, továbbá bepillantást kaphat a mesteremberek műhelytitkaiba, a munkafázisok folyamatába. Rajta hát, fedezzük fel együtt dédanyáink, dédapáink különleges világát és az elfelejtett mesterségeit!

Véghelyi Balázs - Zene ​nélkül
A ​könyv a magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja olvasmányos stílusban a népdalok korától napjainkig. „Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És el tudja adni a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta… Kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek sfumato-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban! A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.

Covers_441277
Katalógus ​1957-1968 Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Katalógus ​1957-1968
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bánszky Pál - A ​képzőművészet vadvirágai / The Wild Flowers of Fine Arts
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tábori László - Kiss Irén - Isten ​magyar szemmel
Ez ​a kötet válogatás az elmúlt két évtizedben megjelent írásainkból. Ezzel sok-sok évnyi könyvolvasást szeretnénk megtakarítani kedves Olvasóinknak. Istent magyar szemmel szemlélni azt jelenti, hogy a változtathatatlannak mondott zsidó-keresztény dogmákon túllépve a Kelet régebbi vallási hagyományainak egészét a jövőnkkel összekötve értékelni.

Huszka József - Hampel József - Régi ​magyar ornamentika
Minden ​azt bizonyítja, hogy ma is élő népies ornamentikánk, melynek több százados léte szimbolikus jelentőségű, aminthogy a honfoglalók korában is élt nem pusztán népies, de valódi magyar nemzeti ornamentika. Volt, van és lesz is mindig eredeti, valódi nemzeti magyar ornamentika, amelyre nézve tiltakozunk az ellen, hogy az az egész világé volna.

Ismeretlen szerző - 125 ​szálánvarrott magyar hímzésminta: Araci - Árapatak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hidvégi János - Krámli Mihály - Merczi Miklós - Molnár Erzsébet - Soltész József - Szabó Attila - Így ​utaztunk anno
A ​kötet a korszak magyar közlekedését mutatja be olvasmányosan és rendkívül látványosan. A legfontosabb közlekedési eszközöket ismertető szövegeket gazdag illusztrációs anyag: archív felvételek, képeslapok, plakátok, hirdetések és a Közlekedési Múzeum legszebb korabeli járműveit és az azokhoz kapcsolódó tárgyakat megmutató színes fotók kísérik.

Obrusánszky Borbála - Hunok, ​hungárok, magyarok
Obrusánszky ​Borbála eltér a „hagyományos” történészektől: mivel munkáját nem íróasztal mögött, hanem terepen végzi... E kötetből fény derül a magyarral rokon pártus, szarmata népek vándorlásainak titkaira, a Római Birodalomba rendfenntartó céllal telepített hadaik sorsára. A kötetben a szerző felkutatja és megfejti a hunok nyomait hazánkban, mind Erdélyország területén, feltárva az ősi pusztai hagyaték eddig ismeretlen szilánkjait.

Obrusánszky Borbála - Szkíta ​tájon pata dobog
A ​magyar történeti hagyomány pontosan meghatározta, hogy kik voltak a magyarok ősei: a szkíták és hunok, akik évszázadokon, sőt évezredeken át uralták az eurázsiai sztyeppei térséget. Azt talán sohasem tudjuk pontosan meghatározni, hogyan keletkezett a ránk is jellemző sajátos szkíta-hun életmód és kultúra, amelynek nyomait máig megtaláljuk a Sárga-tengertől egészen az Őrvidékig, de a modern tudományágak segítségével közelebb juthatunk az igazsághoz. Ennek a hatalmas és erős szövetségnek nem ismertek a pontos határai, de a régészeti leletek alapján a Sárga-tengertől a Bécsi-medencéig hasonló kultúrát alkotó szövetségről lehetett szó, akik már a bronzkortól uralták e hatalmas területet. Közös jellemzőjük a fejlett lovas életmód, az egyedi harcászati taktika, tárgyaikon sorra feltűnnek az úgynevezett „állatküzdelmi” jelenetek. A mai tudományos vélemények alapján a rézkor végén, a bronzkor elején már vannak olyan régészeti kultúrák, ahol a későbbi lovas népek műveltségének a csírája felbukkan. Őseink nevét többféle módon jegyezték fel. A hazai források szittyákról és szklavinokról beszéltek, a görögök hol kancafejő, hol szkíta népekről készítettek feljegyzéseket. Ebben az ismeretterjesztő kiadványban feltárul a hunok és szkíták története és ősi kultúrája. A régészeti leleteken kívül a történeti források is megőrizték az ősi lovas népek emlékét, de a mai magyar néprajzi hagyomány is sok olyan emléket őriz, amelyeknek párhuzamai a keleti szkíta és hun népek között találhatók meg.

Kézai Simon - Kézai ​Simon Magyar krónikája
A ​Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik. A krónika négy fő részre oszlik: Előbeszéd-re; az Első könyv-re (a hunok történetére) a Második könyv-re (a magyarok története), és a Függelék-re. Kézai Simon egyetlen középkori kézirata sem maradt ránk. Amit ma ismerünk azt Kollár Ferenc Ádám, majd Zsámboki János hagyatékából kerültek elő. A XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban is őriztek egy példányt. Magyar nyelvre először Szabó Károly ültette át 1862-ben. Kötetünk két fordítást tartalmaz, az egyik Szabó Károlyé, a másik Császár Mihályé.

Kollekciók