Ajax-loader

'magyar kultúra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Bódy Gábor - Végtelen ​kép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takáts Gyula - Somogyi ​pásztorvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Korpádi Péter - Patyi Árpád - A ​magyar konyha remekei
A ​magyar konyha remekei a házias, hagyományos magyar konyha legjobb, számunkra legkedvesebb fogásainak receptjeit tartalmazza. Az édesanyák főztjének feledhetetlen ízeit hozza vissza, hozzátéve és módosítva sok mindent a modern táplálkozás jegyében. Könyvem a történelmi hatások által gazdagított, finomított, de eredendően magyar konyha receptjeit kínálja az olvasónak. Mindenekelőtt leveseket, mivel levest kedvelő nép vagyunk, s az ebéd többnyire levessel kezdődik nálunk. Aztán a magyaros előételek receptjei következnek, s nem hiányoznak szakácskönyvemből a magyar folyók, tavak halainak ízei sem. A borjú- és marhahúsból, sertéshúsból, bárányból, vadhúsokból, baromfiakból készült fogások közt minden idényben, minden alkalomra megtalálja az olvasó az éppen kedvére valót. A jó ebéd vagy vacsora méltó befejezése - pláne ha névnap, születésnap alkalmából vagy ünnepnapon történik - egy olyan sütemény, amelynek ízeit évszázadok hagyománya formálta. A diós-mákos beiglitől az aranygaluskáig, a dobostortától a zserbószeletig ilyen sütemények receptjeit kínálom könyvemben, jó főzést, sütést és jó étvágyat kívánva hozzájuk. Korpádi Péter

Köpeczi Béla - A ​magyar kultúra útja 1945-1985
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdély Miklós - A ​filmről
Erdély ​Miklós (1928-1986) válogatott írásainak kötete tartalmazza az összes filmmel kapcsolatos, életében publikált írását (tanulmányokat, kritikákat, elemzéseket), s minden kéziratos és sokszorosított filmtervét, filmnovelláját, melyeknek autentikus kézirata vagy annak tekinthető másolata a hagyatékban fellelhető volt. A kötet felépítése - a bevezető interjút leszámítva -egyetlen szempontot követ: az írásokat keletkezésük időrendjében közli, mert bármely egyéb csoportosítás torzította volna azt az igen sokrétű, gazdag összefüggésrendszert, mely a terjedelmet és műfajt tekintve is igen sokféle szöveget épp az időbeli egymásra-következés mentén áthatja. Az eligazodást segíti a kötet végén.

Nánay István - Ruszt
"Ruszt ​József kiemelkedő rendező, iskolateremtő művész, társulatalapító és -megtartó személyiség, nagyszerű pedagógus. És ellentmondásos ember. Életét időről időre újrakezdi, de szavai szerint mindig ugyanazt az előadást rendezi, mint ahogy az igazi festő is mindig ugyanazt a képet festi. Írásommal ennek az örökké ugyanolyan előadásnak a lényegét szeretném feltárni, de arra is keresem a választ, hogy ez a színház mitől rituális, kegyetlen, politikai..., hogy színészeit Grotowski- vagy Sztanyiszlavszkij-"metódus" szerint neveli-e, hogy tiszteli-e az írót vagy sem, amikor "a legradikálisabban húzó magyar rendezőként" kialakítja előadásainak szövegkönyvét - a titkait igyekszem kifürkészni."

Dr. Czeizel Endre - Matematikusok ​- gének - rejtélyek
Már ​az ógörögök nagy gondolkodói azt vallották, hogy muzsikus, poéta, festőművész és matematikus géniusznak születni kell vagyis kivételes tehetség nélkül a legjobb családi, iskolai és társadalmi feltételek mellett sem lehet valakiből ilyen géniusz. Korábbi könyveimben a muzsikus, poéta és festőművész géniuszok elemzése kapcsán igyekeztem a születni kell koncepcióra a modern genetikai ismeretek alapján magyarázatot találni. Most a nagy magyar matematikusok értékelésére vállalkozom. Be kell vallanom, nem véletlenül maradtak a matematikusok utolsónak. Féltem tőlük, most már tudom: joggal. Be kell vallanom, a matematikus-géniuszok csúcsteljesítményeit jelentő képletekből sokat nem értettem. Azt hiszem, ezeket felfogni, értékelni, bennük igazából gyönyörködni csak a matematikusok külön kasztjának adatik meg. Éppen ezért könyvemben a matematikusokat matematika nélkül kísérlem meg bemutatni, mivel ha őket, mint embereket ismerjük meg, talán jobban is érthetők és szerethetők. Megkértem ugyanakkor Tusnády Gábor matematikus akadémikust, régi barátomat, hogy az elméleti matematikusok tudósi teljesítményének lényegét fordítsa le nekünk a hétköznapi nyelvre. A könyv terjedelmi korlátai miatt 15 személy értékelésére terveztem vállalkozni, ebből 10 elméleti és 5 alkalmazott matematikus. Az elméleti matematikusok közül legrészletesebben Bolyai Jánossal foglalkozom. Nem csak azért, mivel ő a magyar tudomány és kultúra egyik legnagyobb hérosza, hanem hogy amolyan orvosi rehabilitációként bebizonyítsam: Bolyai János nem volt elmebeteg. Ugyanakkor a könyvem címében szereplő Rejtély szó arra utal, hogy e kutatásom során több olyan meglepő összefüggésre bukkantam, amikre nem találtam végleges választ. Éppen ezért reményeim szerint könyvem elindíthat egy olyan gondolatáramlást, ami választ adhat e rejtélyes kérdésekre, hozzájárulva a matematikus-géniuszság jobb megértéséhez és megbecsüléséhez. - (Dr. Czeizel Endre )

Magyar Adorján - Az ​ősműveltség
MAGYAR ​ADORJÁN: Néprajztudós, Firenzében végzett szobrász és festőművész, kilenc nyelvet tájszólásaiban is beszélő nyelvész. Ezek között anyanyelvi fokon beszélt latinul, s hadifogsága alatt egy eldugott olasz faluban elszállásolva felismerte, hogy az ottaniak még mindig egy felismerhetően etruszk tájszólással beszéltek. Később e tárgyban írt, olasz nyelvű könyvét kiadták. Rovásírással írt ősi magyar gyógymódokkal kapcsolatos könyvét egy szicíliai orvosnak adta megőrzésre a háború alatt. Ez is feltételezhetoen elveszett, mint elméleteinek összegezője, Az ősműveltség első és egyetlen kéziratos példánya. Ennek kiadására készített megrendelési ív két oldalán olvashatjuk nemcsak elméletének néhány szóban kifejezett lényegét, de azt is, hogy e mű háttere 33 éven át folytatott, minden mást háttérbe szorító munkája. A címlapból látszik, hogy Magyar Adorján 1927 óta küzdött Az ősműveltség kiadásáért. Ez az akkor 4.000 oldalas mű egyetlen, kéziratos példánya a háború alatt Pesten elveszett. Középkori szerzetesek buzgóságával újra kezdte írni főművét, sot ki is bővítette, tömérdek képpel is ellátva. Végül 1995-ben kiadásra került Budapesten, örökösei és a Magyar Adorján Baráti kör gondozásában, Az ősműveltség címmel. A negyvenes években a kormány egy Magyarságtudományi Intézet megszervezésével bízta meg, de ennek – mint annyi más értékes kezdeményezésnek is – a háború és következményei vetettek véget. A háború előtti években rendszeresen cikkezett az Etnográfia folyóiratban, ébresztgetve, formálgatva az akkori nyelvészek, történészek gondolkodását. Tanácsaival segítette Vikár Bélát a Kalevala fordítása közben, Kodály Zoltánt népzenegyűjtő tevékenységében, s mindezt oly csendben és szerényen, mint ahogyan Arany János javítgatta Madách Ember tragédiáját.

Pesovár Ernő - A ​magyar páros táncok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balogh Gyöngyi - Király Jenő - Csak ​egy nap a világ…
A ​magyar film műfaj és stílustörténete 1929-1936 Az "egy nap a világ" hangulat alapvető szerepet játszik a jellegzetes filmformák genezisében. A vizsgált időszak magyar filmjeinek a kor ideológiáját, mentalitását tükröző alaphangulata nagy szerepet játszik a filmek nemzetközi sikerében, ma is élő hatásában, feltűnő és a filmtörténetben szinte páratlan örökifjúságában. A kötet egyetemi és főiskolai filmoktatáshoz javasolt tankönyv.

Covers_187513
Az ​UV villamosok Ismeretlen szerző
7

Ismeretlen szerző - Az ​UV villamosok
Ezt ​a könyvet a lelkesedés hozta létre. Kellett hozzá egyrészt néhány villamosbarát, akik azt akarták, hogy az ötvenedik évforduló ne múljék el maradandó emlék nélkül, másrészt pedig kellett hozzá mindaz az információanyag, amit azok halmoztak fel, akik ebben a fél évszázadban, vagy legalább jó részében ezen villamosok között lehettek, és minden tapasztalatot megörökítettek, hogy továbbadják az utókornak. Mi ebből igyekeztünk legjobb tudásunk szerint megalkotni ezt a kötetet, amely megpróbálja minél több aspektusból bemutatni az UV típust, megmutatni nem csak azt, hogyan született és kíséri mindennapjainkat immár ötven éve, hanem azt is, hogy hogyan működik, milyen a felépítése. A sokak számára talán túl száraz műszaki leírást is fontosnak tartottuk megörökíteni, megmutatni, hogyan is működött egy, a „régi iskola” szerint készült villamos. A mai járművekben már az elektronikáé a főszerep, míg ezekben még az ember a „központi egység”. Az UV-k eltűnésével egy jelentős korszak fog lezárulni a budapesti tömegközlekedés történetében mind városképileg, mind műszakilag. Remélem, hogy ez a könyv örömére szolgál nem csak a villamosbarátoknak, hanem mindenkinek, aki fogékony az értékes, időtálló dolgokra. Egy német villamosbarát nevezte az UV kocsikat „Budapest parádéskocsijai”-nak. Ennél szemléletesebben nehéz ábrázolni azt a viszonyt, amellyel a készítők viseltetnek a könyv tárgya irányában. Valóban, egy jármű, amely immár több, mint ötven éve hozzátartozik Budapest mindennapjaihoz, meghatározza a városképet, életünk része lett, és ezenközben tárgy létére szerethetővé vált, megérdemli, hogy életútját ezzel a kifejezéssel illessük a könyv címében.

Szőts István - Szilánkok ​és gyaluforgácsok
Szilánkok ​és gyaluforgácsok - hajlíthatatlan jelleméhez hű önkritikával maga Szőts István (1912-1998), az európai rangú magyar filmművészet egy új megteremtője nevezte így egy interjúban filmjeinek, írásainak együttesét. Torzón maradt életmű - mondták mások. Ám azok, akik látták, láthatták betiltott, elhallgatott filmjeit - köztük az Emberek a havason vagy az Ének a búzamezőkről címűeket -, vagy olvasták Röpiratát a magyar filmművészet ügyében, mely munkáját nyugodtan nevezhetjük a magyar film alkotmányának, egyszóval a film, a magyar film barátai tudják, hogy filmművészetünk egyik legértékesebb örökségét jelenti Szőts István munkássága. Kötetünk ennek a sok tanulsággal szolgáló és megszívlelendő örökségnek a foglalatát adja közre. Kiadatlan művei közül először itt jelennek meg a vázlatossága ellenére is izgalmas és egyben dokumentum értékű Életrajzi feljegyzései, s megvalósítatlan filmtervei, forgatókönyvei közül a Havasok asszonya, Az éhség, és Az aradi tizenhárom. Az 1945-ben írott Röpirat a magyar filmművészet ügyében című munkája pedig minden bizonnyal gondolatébresztő, mondhatni, aktuális olvasmány napjainkban is.

Bihari-Horváth László - A ​hímzett képes-feliratos falvédő
A ​hatvani Hatvany Lajos Múzeum Falvédőgyűjteményének tárgytipológiai leírását és katalógusát adja Bihari-Horváth László, a múzeum munkatársa. A hímzett falvédőkből először 1980-1981-ben nyílt kiállítás, akkor meglehetősen ellentmondó visszhangokat kiváltva, hiszen ezeket a konyhai díszítéseket a giccs kategóriájába sorolta a korabeli tudomány. Azonban mint a népi lakáskultúra része, beépült a mindennapokba. A szerző tanulmányában a használatot, illetve a falvédőképeket és szövegeket is elemezve, típusokra osztott gazdag fekete-fehér fotómelléklet és tárgyleírás kíséretében dolgozta fel az anyagot - a modernizálódó népi lakáskultúra iránt érdeklődő laikus és szakközönség számára.

Pap Gábor - Az ​Ég mennyezeti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_317842
A ​multiplex-kihívás Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​multiplex-kihívás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Lukács ​György és a magyar kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot különös kalandja I.
„Bikácsy ​Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)

Mátyás Szabolcs - Illik ​tudnom, mert magyar gyerek vagyok
A ​könyv a számos kiadást megélt "Illik tudnom, mert magyar vagyok" című könyv gyermekeknek szóló változata, amely már gyermekkorban próbálja elvetni a magyarságismeret és a hazaszeretet magvait az olvasóban. Könnyed, olvasmányos formában kerülnek bemutatásra a jellegzetes magyar ételek, állatok, hangszerek, szokások stb., egyszóval a hungarikumok. A könyv egyik fő célja, hogy tudatosuljon minden gyermekben az, hogy milyen értékekkel rendelkezünk. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy ezeket már gyermekként is tudatosan fogyasszák, használják és keressék a boltok polcain. Legyen az minden magyar embernek természetes, hogy ha lehetősége van rá, akkor a hazait válassza.

Véghelyi Balázs - Zene ​nélkül
A ​könyv a magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja olvasmányos stílusban a népdalok korától napjainkig. „Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És el tudja adni a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta… Kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek sfumato-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban! A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.

Benkei Ildikó - A ​Völgy lovasa
Tudom, ​hogy nem születtem "üres lappal" erre a világra, hogy nem csak a külső élmények határozták meg az életemet. Sokkal nagyobbak az eltérések ember és ember között, mint amekkorákat a környezet kialakíthat. A lélek nem mond tollba, hanem sugall, és a léleknek mindig finom sugallatai vannak. Van, amit szeretünk, és van, amit nem szeretünk. Hogy milyen irányba indulunk, azt istenigazából a lélek határozza meg, és én mindig nagyon nagy vonzalmat éreztem őseink történelme iránt. Megragadtak a tárgyak, a tárgyi kultúra, különösen a honfoglalás kori magyar íj. Amikor életemben először megláttam, úgy éreztem, mintha már láttam volna ezt a formát, és valami késztetést éreztem arra, hogy elkészítsem. S amikor elkezdtem az íj rekonstruálásával foglalkozni, egyre mélyebben ástam bele magam a magyar őstörténetbe, a magyarok életmódjába, és egyre több dolog került a felszínre. Amikor az íj megszületett, akkor jött a gondolat, hogy meg kéne próbálni használni. Ez volt az az érzés, amit én egész életemben kerestem: vágtató ló hátán a lövés pillanata.

Timon Ákos - A ​Szent Korona elmélete és a koronázás
A ​mi ezeréves alkotmányunk nemzeti létünk legnevezetesebb megnyilatkozása, mert ebben tükröződik vissza a magyar népnek államalkotó ereje, kultúrképessége és így világtörténeti jelentősége. Nekünk ehhez a dicső múlthoz ragaszkodnunk kell utolsó leheletünkig, mert csak így kezdhetjük meg a siker reményében nemzeti és állami létünk újjászületésének nagy munkáját. A kiadás az 1920-ban megjelent könyv újraszerkesztett változata.

Békés István - Hazádnak ​rendületlenül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Surányi J. András - Istenek ​alkonya
A ​magyar főváros, Budapest szépségét dicsőítve elsősorban a Várról, a Vár lábánál elterülő kerületekről, a hozzájuk fűződő Duna-partról és a mindehhez szervesen kapcsolódó pesti, illetve ennek párjáról, a budai panorámáról beszélünk. Pest-képünket ezen túl még a Nagykörút által bezárt tér, az Andrássy út és a Városliget jelenti. A budai Vár középkori épületeitől eltekintve ezt a szűken értett várost a historizmus, illetve a sokak által inkább eklektikának nevezett stílus határozza meg. Ez az a vizuális elem, melyről a világ bármely részén is találkozzunk vele azon nyomban Budapest jut az eszünkbe, és az a jelenség, melynek révén majd teljes Terézváros a Kulturális Világörökség részévé válhatott. A várost felfedezni és megismerni történelmén, gasztronómiáján és mai lakosain keresztül aránylag egyszerű, albumok és vademecumok tömkelege áll rendelkezésünkre. Homályban marad ilyenkor az épületeket, a homlokzatokat, a történelmi díszletet benépesítő, egy igencsak szem előtt lévő másik, rejtélyes népesség sőt társadalom mibenléte, származása és történelmi szerepe. A lépten-nyomon megjelenő titokzatos kő-, gipsz-, akár márványarcok és jelenetek feltárása és nyomon követése tehát a feladatunk. Az épületdíszek törzsanyagát, mely ezt az olümposzi, ótestamentumi, sőt magyar hőskorbéli világot bemutatja, elsősorban Teréz- és Erzsébetváros, mindenekelőtt a Nagykörút és az Andrássy út adta. Az Andrássy út épületeinek a törvény nyomán 1872-től öt éven belül el kellett volna elkészülniük. Tíz év építési időt adtak a Sugárutat körülvevő utcák épületeinek felhúzására. Az egységes eklektikus-neoreneszánsz stílus nyilván ennek is, de döntő mértékben az általános formanyelvet tervező Ybl Miklósnak és Linczbauer Istvánnak a szellemi terméke. A csak a szépre emlékező és stílustanulmányokat felvonultató historizmus a hatalmas pusztulással járó második világháború ellenére is nagy vonalakban egységesen megmaradt. Ezek az épületek elképzelhetetlenek lennének az őket illusztráló és magyarázó díszek nélkül, holott a díszek által mímelt tartó, támasztó és összekötő feladatokat a technika fejlődése az épületek keletkezésének idejére más eszközökkel már rég megoldotta. Az ő igazi feladatuk sokkal inkább egy aranykor felidézése volt, melyet lelkesen tett magáévá az újkor embere, és melynek visszatérésében nemcsak szentül hitt, de sok mindent el is követett érte. Az azóta bekövetkezett még újabb kor városlakója és látogatója viszont rég elvesztette a fonalat a tovatűnt aranykorral, melynek történetei feledésbe merültek, nehezen feltárhatók, hiába találkozunk kő- és gipsztestű isteneivel, faunájával, flórájával, architektúrájával a mindennapokban. Ezzel a párhuzamos világgal és annak kihalt isteni fakultásával ismertet meg könyvünk terjedelmének lehetőségei szerint, megkísérel számot adni a daliás idők nagyságáról, dicsőségéről, érdekfeszítő mitológiájáról, és nem utolsósorban segít beazonosítani eme isteni színjáték résztvevőit.

Covers_232172
A ​reformkori Buda-Pest Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - A ​reformkori Buda-Pest
Róma ​és Párizs mellett Budapest a harmadik nagy európai főváros, amely a világörökség része lett. A város természeti szépsége, hangulata arra buzdít minket, hogy emléket állítsunk a régmúltnak. A kötet összeállítója, Faragó Éva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa azzal a szeretettel ajánlja az olvasóknak ezt a könyvet, amellyel ő maga több mint harminc éve kutatja Budapest emlékeit, irodalmi, művészeti életét. 56 színes, 31 fekete-fehér kép, litográfia, rézmetszet ismertet meg bennünket az akkor még három város: Buda, Pest és Óbuda látképeivel. A kor legjobbjaitól válogatott irodalmi idézeteken és életképeken keresztül bepillantást nyerhetünk a mindennapi élet apró részleteibe is. Jókai Mór, Degré Alajos, Nagy Ignác, Széchenyi István, Wesselényi Miklós írásai és a zömében német, osztrák mesterek: Gottfried Prixner, Jakob és Rudolf Alt, Franz Sandmann, Weber Henrik, Klette Károly, Carl Schwindt, Perlaszka Domokos, Josef Kuwasseg hangulatos, aprólékosan kidolgozott, finom képei bemutatják az akkor alakuló nagyvárosi életet, az idők során lebontott reformkori épületeket, és ennek a három városnak az összekötő elemét, a Dunát. A könyv a honfoglalás 1100-dik évfordulójára készült. Tisztelet a Városnak!

Fucskár József Attila - Fucskár Ágnes - Népi ​építészet és népi kultúra a Kárpát-medencében
A ​könyv a Kárpát-medence népi építészetét és népi kultúráját - hagyományos öltözködését, életmódját, szokásait - mutatja be, végigjárva a történelmi Magyarország nagy tájegységeit a Dunántúlon kezdve a Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig.

Deák István - Szent ​királyaink története
Sok-sok ​száz év után megszakadt a szkíta-hun-magyar nép szent királyainak vérvonala. Eltűntek a legendába foglalt, a Teremtőisten napsugárból alkotott szent világügyelői. Eltűntek az ősi Mah-Gar papi nemzetségek, az első Naptemplomok alapítói, az őstudás összegyűjtői és terjesztői. Kezük nyomán az évezredeken keresztól csodálatos műveltségek jöttek létre. Adjuk meg az őket megillető, kellő tisztelet, hiszen nélkülük sokkal, de sokkal szegényebb lenne az emberiség élete.

Balázs Géza - A ​pesti nyelv
Városnyelvi ​kalauz. Budapestizmusok, valódi pesti nyelvjárások, argó, budapesti titkos nevek és helyek. Nyelvészeti és egyben lírai élményutazás a budapesti nyelvben a kezdetektől a máig. A szerző ős-pestiként dokumentálja a város nyelvét. Progli László fotóival.

Covers_335501
Világszem ​I. Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Világszem ​I.
A ​magyar költészet több ezer verséből válogattuk össze ezt a gyűjteményt. Egy hangverseny kereteibe szorítva, öt fő részben, százhúsz tételben hangzanak fel a költemények, tematikus csoportosításban. Vannak ezek között jól ismert és alig idézett vagy hallható művek is, melyek azonban ebben az egységben arról vallanak, mire képes a magyar költészet az utóbbi négyszáz évben, miben tud segíteni a ma emberének gondolkodásában, szemléletének formálásában és hétköznapi küzdelmeiben. Külön oldalak szólnak arról, hogy mit tartottak költőink a szabadságról, az igazságról, a szeretetről, a boldogságról, a hitről, a származásról, a hazáról, a történelemről, egyáltalán az emberi létezésről és a világ végső mibenlétéről. Külön fejezetet képeznek az édesapa-, az édesanyaversek, csak maga a szerelmi költészet több fejezeten keresztül mutatja meg magát, de találhatók a kötetben gyermekversek és egy több fejezetből álló mustra a leghíresebb költői formák legnagyobb szerzeményeiből is, az epigrammától az ódán, episztolán, balladán át a fragmentumokig. A kötetet magyar rajz- és festőművészek illusztrációi díszítik.

Pócsik Andrea - Átkelések
Ez ​a kötet egy folyamatosan változó, különféle megközelítéseket integráló kutatás lenyomata. A magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. Reményeink szerint a (roma) képek elemzései jól használhatók az oktatásban, a kulturális élet különféle területein. A módszer tovább alakítható, fejleszthető más kutatási témák behelyettesítésével. Mozgalmas életmódunkat a földrajzi, gazdasági és társadalmi értelemben vett helyváltoztatás határozza meg – ezért is tanulságos közelebbről megvizsgálni a korábbi időszakok alkotóinak és szereplőinek átkeléseit.

Tompos Lilla - A ​díszmagyar
Évszázadok ​alatt formálódott, nemesedett a magyar kultúra egyik messze földön híres alkotása, a magyar díszviselet, a 19. századtól használatos nevén a díszmagyar. Sok száz névtelen és elhíresült szabómester, csizmadia, ötvös, kardműves formálta, alakította a magyar hölgyek és urak pompás viseletét, hogy a nemzeti tradíció és a művészi alkotóerő együtthatásának remekműveként a 19. századra elnyerje végleges formáját. A végleges azonban nem jelent befejezettet - a nemzeti díszviselet formavilága máig tovább él, hétköznapjaink és ünnepeink része. Tompos Lilla művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum textiltárának vezetője e pompás viselet történetét írta meg az érdeklődő nagyközönség, a viselettörténettel hivatásszerűen foglalkozó szakember és a magyar díszviselet formavilágát ma is alkalmazó ruhatervezők számára egyaránt. A kötet gazdag képanyaga legfontosabb közgyűjteményeink számos olyan kincsét is bemutatja, melyek még soha nem voltak láthatók a nagyközönség előtt.

Balogh Gyula - A ​Jordán-sztori
Jordán-sztorik, ​kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgatóválasztás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.

Kollekciók