Ajax-loader

'magyar kultúra' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Pap Gábor - Az ​Ég mennyezeti
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bánhegyi Ferenc - Szent ​László, nemzetünk dicsősége és példaképe
Szent ​László király uralkodása nem csupán azért kiemelkedő a magyar történelem számára, mert megvédte az országot a külső támadásoktól, mert megmentette a belső viszályoktól és mert gazdasági és társadalmi rendet és jólétet teremtett. Hanem azért, mert már életében példakép volt és személye évszázadokon keresztül a jó uralkodó mintaképét testesítette meg. Kultusza ugyanolyan hatással volt a királyi udvar embereire, a főurakra és a főpapokra, mint az "egyszerű nép" körében. Így emlékszik Szent Lászlóra a szentté avatási himnusz: "Környülfekszenek téged császárok, Püspökök, kerályok és jobbágy urak; Olaj származik szent koporsódból, Tetemed foglalták az szép sár aranyból." De nem kevésbé fejezi ki a nagy király szeretetét és tiszteletét egy palóc népdal: "László király lovagónyi / Mihály arkangyaltól tanót. Mikó meghót, egy darabig / Az Ég lovászmestere volt." Egy keleti (sztyeppei) származású nép felfogása szerint - mint ahogy a magyar nép is az - az Ég lovászmesterének lenni egyik legnagyobb rang, amit halandó elérhet. A középkori nyugati országokban királyi lovászmesternek lenni főméltóságot jelent. Szent László más szempontból is kiemelkedő fontosságú a magyar történelemben. Alakjában egyesül az ősi sztyeppei eredetű legendák mitikus hőse a keresztény szent lényegével. A középkori magyar freskók Szent László történetének nincs párja sem a nyugati sem a bizánci művészetben. A falfestmények olyan elemekben bővelkednek, amelyeket már a szkíta korból ismerünk a sztyeppei képzőművészeti alkotásokon. Ilyenek a puszta kezes harc, a lovak harca, a horgasín, mint egyetlen sebezhető pont, a hősök fegyvertől való sebezhetetlensége, valamint a ló színének említése. A középkori magyar keresztény templomok falán mindez felfedezhető, ami Szent László, egy magyar keresztény szent történetében nyer végleges és teljes megjelenítést. Janus Pannonius évszázadokkal később így fohászkodott hozzá: "Szent László védelmezz, és te légy vezérünk!" Dr. Hidán Csaba László régész-történész-harcművészet oktató

Covers_317842
A ​multiplex-kihívás Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​multiplex-kihívás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sándor L. István - Repedések ​a rendszeren
A ​70-es évek végének Magyarországa mozdulatlan világnak tűnt. Ki így, ki úgy alkalmazkodott a rendszerhez, amely az emberi élet mértékeivel mérve öröknek tűnt. Ma már azonban élesen rajzolódnak ki azok a repedések, amelyek végül is a szocializmus összeomlásához vezettek. A könyv – amely A Katona és kora. A kezdetek ikerkötete – ezeket a rajzolatokat követi. A kor egyik főszereplője, Aczél György színes, magabiztos előadásokban ecsetelte, hogy miért jó a szocializmusban élni. De fogalmazásmódja tele van ellentmondásokkal, amelyek a hol határozottabban, hol alig leplezett hazugságaira is ráirányítják a figyelmet. Közben színre lépett a kor kulturális életének másik „főszereplője”, Pozsgay Imre is, aki másfajta hatalmi technikákat gyakorolva kereste a politikai érvényesülés útját. Aczélnak és Pozsgaynak a színfalak mögött zajló konfl iktusai tovább mélyítették a repedéseket a rendszeren. És még hektikusabbá tették az egyébként sem elvek irányította kultúrpolitikát. De ennek a könyvnek nem a kultúrpolitikusok az igazi főszereplői, hanem azok a művészek, sportolók, mindennapi emberek, akik a maguk módján mind azt kutatták, miképp lehet létezni a rendszerben. A belenyugvás és az alkalmazkodás mellett a lázadás is számtalan arcát mutatja. A cinizmus vagy a konformizmus lázadása mellett megjelent a minőség lázadása is. Egy teljességgel átpolitizált, ezért apolitikusságra szoktató korban talán ez a legérvényesebb magatartás, fi lmeket, könyveket, színházi előadásokat felidézve ez tűnik a legmaradandóbbnak a korból. Ezt találjuk Székely Gábor, Kósa Ferenc, Ascher Tamás, Gaál István, Simonffy András, Fodor Tamás és mások munkáiban. A könyv számtalan története, sokféle felbukkanó alakja leginkább azt a kérdést ismételgeti: lehet-e autonóm módon létezni? És hogy valóban csak a tagadás lehet az értelmiség egyetlen válasza a korra?

Ismeretlen szerző - Lukács ​György és a magyar kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Takács Tibor - Büntetőterület
Focit ​sokféleképpen lehet nézni. Más szemmel látja a szurkoló, a néző, a játékos, az edző és a sportújságíró. De vajon a magyar állambiztonság emberei mit láttak, és főleg mit kerestek a stadionokban, a lelátókon, a játékosok öltözőiben, a klubházakban, a kádereknek fenntartott kormánypáholyokban? Miért fordított akkora figyelmet a focira és a focistákra a mindenkori hatalom, Rákosiék, majd Kádárék? Miként kezelték és mire használták a rezsim vezetői a labdarúgókat? Hogyan kaphatta vissza a mindig is ellenséges elemek gyűjtőhelyének tekintett FTC mégis régi nevét és színeit? A Büntetőterület a fociról szól - de nem csak arról. A szerző a futballt mint nagy tömegekre ható társadalmi és kulturális jelenséget vizsgálja, amelyet a szocialista rendszer irányítói, a legfelsőbb állami és pártvezetés mindig is komoly veszélyforrásnak tekintettek. Egy meccsen könnyen elszabadultak az indulatok, amelyek aztán ragályosnak bizonyulhattak. Ezért is utalták a politikai rendőrség hatáskörébe a klubok játékosainak és szurkolóinak ellenőrzését. Ám a hatalom birtokosai azt is tudták, milyen fontos szerepet játszanak a sporteredmények a rendszer elfogadottságában, hogy az angol-magyar 3:6-nál mi sem népszerűsítheti jobban a szocializmust. Takács Tibor könyve a foci szemszögéből rajzolja meg az 1945 és 1990 közti magyar valóság képét különleges dokumentumok, párttitkári feljegyzések, ügynökjelentések, nyomozati jegyzőkönyvek, titkosszolgálati tisztek beszámolói alapján. A játék és az együttszurkolás örömét azonban ezek sem vehették el - a virsli íze, a rossz, de mégis jó mustáré, a sör keserű büdöse megmaradt. TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen doktori címet szerzett. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére, amelyet többek között A párttitkár halála és a Szoros emberfogás című könyveiben dolgozott fel.

Bikácsy Gergely - Bolond ​Pierrot különös kalandja I.
„Bikácsy ​Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)

Mátyás Szabolcs - Illik ​tudnom, mert magyar gyerek vagyok
A ​könyv a számos kiadást megélt "Illik tudnom, mert magyar vagyok" című könyv gyermekeknek szóló változata, amely már gyermekkorban próbálja elvetni a magyarságismeret és a hazaszeretet magvait az olvasóban. Könnyed, olvasmányos formában kerülnek bemutatásra a jellegzetes magyar ételek, állatok, hangszerek, szokások stb., egyszóval a hungarikumok. A könyv egyik fő célja, hogy tudatosuljon minden gyermekben az, hogy milyen értékekkel rendelkezünk. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy ezeket már gyermekként is tudatosan fogyasszák, használják és keressék a boltok polcain. Legyen az minden magyar embernek természetes, hogy ha lehetősége van rá, akkor a hazait válassza.

Kármentő Éva - Muszter
MUSZTER ​(német szó) Jelentése: minta. A filmes zsargonban az előző napon leforgatott, másnapra előhívott, felhangosított, de még vágatlan anyag elnevezése. Kármentő Éva önéletrajzi visszaemlékezése filmként kezdődött, kamera előtt mondta el a saját és felmenői történetét, ennek a leiratát olvashatjuk az első fejezetben. Miután enyhült a kényszer, ami arra hajtotta, hogy elmondja az emlékeit a soáról, és megemlékezzék a családjáról, akik közül már senki sem élt, úgy érezte, folytatnia kell a történetét. Mi több, ahogy ő fogalmaz, rákapott az írásra, hiszen "majdnem olyan szórakoztató dolog, mint a filmvágás, amit egész életemben műveltem". Aktív élete egybeesett a magyar film egyik fénykorával, történeteiből nemcsak híres rendezőkről, színészekről hallhatunk, hanem megismerhetjük a "szürkék" munkáját is, első asszisztensekét, fővilágosítóként, kameramanokét és így tovább, akik "a hátukon hordták a filmeket, sokszor szó szerint is. Szobrot érdemelnének, de csak a feledés jutott nekik." A magánéleti szál pedig annak az erős, önálló, karakán asszonynak a sorsát mutatja, aki azt látta, hogy már az anyja nemzedéke is dolgozott. Minta tehát állt a korosztálya előtt, csak azt nem mondták meg nekik, hogyan kell megküzdeni a családi hétköznapokkal, ha akár hetekig, hónapokig reggeltől estig benn kell maradni munkában, a vágószobában.

Pataki Éva - Törőcsik Mari - Mészáros Márta - Aurora ​Borealis
Hogy ​mi is ez a könyv? Ellesett pillanatképek sora, átdolgozott reggelek és délutánok alatt felcsipegetett emlékmorzsák az Aurora Borealis című film forgatása közben. Két fantasztikus nő, a színész és a rendező - miközben forgat, játszik, rendez - az életéről beszélget. Azt mondják, ők már többet nem filmeznek - de mi reméljük, hogy még igen. Két művész a felvillanó északi fényben, túl a nyolcvanon: Törőcsik Mari és Mészáros Márta. A pályáról, a színház- és filmművészet múltjáról, jelenéről, halhatatlan emlékű pályatársakról, kalandokról csevegnek felszabadultan; aztán jóval szomorkásabban a súlyosabb és örök érvényű dolgokról: női sorsokról, háborúról, túlélésről. Tehát mi is ez a könyv voltaképpen? Művészi hitvallás, tudástár, pletyka, rezignált életbölcsesség - s mindez a közös alkotás folyamatát, az Aurora Borealis születését kíséri. A filmét, amely a valóban megélt női sorsok és élettragédiák tablója - az utolsó szemtanúk vallomása a háborús idők borzalmairól, de leginkább mégis emberségről és szépségről. A két kimagasló alkotót hallgatva pedig csak bámulhatunk, hogyan férhet bele az életbe ennyi minden. Ott ülnek a sziporkázó, ám egyre halványuló északi fényben, és csak mesélnek nekünk.

Szirák Péter - Örkény ​István
A ​kitűnõ irodalomtörténész könyve pályakép a modern magyar irodalom egyik legkedveltebb, máig legolvasottabb alkotójáról. Örkény életén keresztül ugyanakkor bekukkanthatunk a huszadik századi irodalom világába, s a háttérben megelevenednek a kor forgatagos eseményei.

Véghelyi Balázs - Zene ​nélkül
A ​könyv a magyar dalszövegek és a társadalom viszonyát tárgyalja olvasmányos stílusban a népdalok korától napjainkig. „Véghelyi Balázs nem csupán kiváló költő és figyelemre méltó muzsikus, hanem tudós elme is. És el tudja adni a tudományát. Ritka adottság. Még azok közül is keveseknek a sajátja, akik egyetemi katedráról palléroznak emberfőket naponta… Kimutatja, hogy még a leghígabb táncdalszövegek sfumato-hátterében is feldereng olykor a kor, amelyben megszülettek. Hát még a célzott üzenetnek szánt szerzemények textusaiban! A dalszövegírók műhelyébe is betessékel – legalábbis egy kurta vizitre – ez a könyv, ahol szakmai ismeretekre is szert tehetünk némiképp. Beavattatunk a műhelytitkokba is.

Eisemann György - A ​későromantikus magyar líra
Eisemann ​György új kötetében azokat az összetett változásfolyamatokat vizsgálja, amelyek maghatározták a 19. század második felének magyar költészetét, Arany, Vajda, Tompa és kortársaik líráját. Az összefoglaló monográfia korszerű, új eredményekkel gazdagítja a magyar irodalomtudományt. "Hogy bizonyos hangokat Ágnes asszony visszás szavakként, az olvasó pedig a bírák összefüggő beszédeként ért, csak úgy lehetséges, ha az előbbi esetben megszakad, az utóbbi esetben pedig helyreáll a fantázia és a nyelv, a médium és az információ működésének harmonikusnak minősülő kölcsönössége. Arany János egész művészete és kritikai munkássága e kölcsönösség megteremtésében volt érdekelt, mint ahogy a későromantikus magyar líra teljesítménye – Vörösmartytól Vajda Jánosig – szintén értelmezhető a kettő romantikus diszharmóniája avagy későromantikus harmóniája közötti átmenetek különböző formái szerint. Mindez persze csak dióhéjban jelölheti az e könyvben kifejtendő problémákat, a magyar líratörténet azon szakaszának tárgyalását, melynek legkiemelkedőbb mestere Arany János, s amely körülbelül a 19. század második felét foglalja magában, közvetlenül a romantika utáni korszak évtizedeire összpontosítva. Beleértve Arany lírája mellett Vörösmarty kortársi költészetét, Vajda Jánosnak a század utolsó évtizedében záruló pályáját, s Tompa Mihály egy-egy sikerültebb felvillanását, de elhagyva a hetvenes-nyolcvanas évektől induló ťúj nemzedékŤ munkásságának más keretek között megfelelőbben kifejthető sajátosságait." Eisemann György (1952, Budapest) a magyar és európai romantika és modernség kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Jelen könyvében a 19. század utolsó harmadának magyar költészetéről tár az olvasók elé új szempontú megközelítéséket

Benkei Ildikó - A ​Völgy lovasa
Tudom, ​hogy nem születtem "üres lappal" erre a világra, hogy nem csak a külső élmények határozták meg az életemet. Sokkal nagyobbak az eltérések ember és ember között, mint amekkorákat a környezet kialakíthat. A lélek nem mond tollba, hanem sugall, és a léleknek mindig finom sugallatai vannak. Van, amit szeretünk, és van, amit nem szeretünk. Hogy milyen irányba indulunk, azt istenigazából a lélek határozza meg, és én mindig nagyon nagy vonzalmat éreztem őseink történelme iránt. Megragadtak a tárgyak, a tárgyi kultúra, különösen a honfoglalás kori magyar íj. Amikor életemben először megláttam, úgy éreztem, mintha már láttam volna ezt a formát, és valami késztetést éreztem arra, hogy elkészítsem. S amikor elkezdtem az íj rekonstruálásával foglalkozni, egyre mélyebben ástam bele magam a magyar őstörténetbe, a magyarok életmódjába, és egyre több dolog került a felszínre. Amikor az íj megszületett, akkor jött a gondolat, hogy meg kéne próbálni használni. Ez volt az az érzés, amit én egész életemben kerestem: vágtató ló hátán a lövés pillanata.

Timon Ákos - A ​Szent Korona elmélete és a koronázás
A ​mi ezeréves alkotmányunk nemzeti létünk legnevezetesebb megnyilatkozása, mert ebben tükröződik vissza a magyar népnek államalkotó ereje, kultúrképessége és így világtörténeti jelentősége. Nekünk ehhez a dicső múlthoz ragaszkodnunk kell utolsó leheletünkig, mert csak így kezdhetjük meg a siker reményében nemzeti és állami létünk újjászületésének nagy munkáját. A kiadás az 1920-ban megjelent könyv újraszerkesztett változata.

Kassai Lajos - Levelek
Kassai ​Lajos immár 30 éve hozta létre a Kassai Lovasíjász Iskolát, melyhez azóta több mint 20 országból csatlakoztak. Vezetőihez, tanítványaihoz írt leveleiből megismerhetjük a Lovasíjász gondolatait, melyek a teremtett világ természetes rendjéről, egy szerves közösség létrehozásáról és egy magyar harcművészet folyamatos kibontakozásáról szólnak.

Molnár Dániel - Vörös ​csillagok
Az ​1950-es évek elfelejteni kívánt sztálinista showműsoraiban számos ma is ismert (Honthy, Alfonzó, a Latabárok stb.) és már akkor sem ismert előadó szerepelt. Sőt, több olyan is, akiket akkor még nem ismertek, de mára közismerté váltak (Romhányi József, Szenes Iván, Klapka György stb.). A korszak politikai irányítása a színházra is csak saját propagandája szócsöveként tekintett, ezért több kísérlet történt a korábban "csak" szórakoztató műsorok átalakítására és az államszocialista rendszer elvárásainak való megfeleltetésére. A könyv az előadók, színházigazgatók és kultúrpolitikusok attitűdjeinek, irányítási mechanizmusainak enciklopédiája, melyek közül több is máig meghatározó a pesti szórakoztatóipar működésében és működtetésében. A kirajzolódó sorsok és történetek mellett a kötet forrásgyűjtemény is egyben, mivel számos újonnan feltárt, azóta elérhetetlen vagy egyszerűen megsemmisült képet, interjút és dokumentumot közöl.

Covers_167635
Magyar ​kézművesség 2010 Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Magyar ​kézművesség 2010
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palotay Gertrúd - Szabó T. Attila - Mezőségi ​magyar hímzések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Békés István - Hazádnak ​rendületlenül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Surányi J. András - Istenek ​alkonya
A ​magyar főváros, Budapest szépségét dicsőítve elsősorban a Várról, a Vár lábánál elterülő kerületekről, a hozzájuk fűződő Duna-partról és a mindehhez szervesen kapcsolódó pesti, illetve ennek párjáról, a budai panorámáról beszélünk. Pest-képünket ezen túl még a Nagykörút által bezárt tér, az Andrássy út és a Városliget jelenti. A budai Vár középkori épületeitől eltekintve ezt a szűken értett várost a historizmus, illetve a sokak által inkább eklektikának nevezett stílus határozza meg. Ez az a vizuális elem, melyről a világ bármely részén is találkozzunk vele azon nyomban Budapest jut az eszünkbe, és az a jelenség, melynek révén majd teljes Terézváros a Kulturális Világörökség részévé válhatott. A várost felfedezni és megismerni történelmén, gasztronómiáján és mai lakosain keresztül aránylag egyszerű, albumok és vademecumok tömkelege áll rendelkezésünkre. Homályban marad ilyenkor az épületeket, a homlokzatokat, a történelmi díszletet benépesítő, egy igencsak szem előtt lévő másik, rejtélyes népesség sőt társadalom mibenléte, származása és történelmi szerepe. A lépten-nyomon megjelenő titokzatos kő-, gipsz-, akár márványarcok és jelenetek feltárása és nyomon követése tehát a feladatunk. Az épületdíszek törzsanyagát, mely ezt az olümposzi, ótestamentumi, sőt magyar hőskorbéli világot bemutatja, elsősorban Teréz- és Erzsébetváros, mindenekelőtt a Nagykörút és az Andrássy út adta. Az Andrássy út épületeinek a törvény nyomán 1872-től öt éven belül el kellett volna elkészülniük. Tíz év építési időt adtak a Sugárutat körülvevő utcák épületeinek felhúzására. Az egységes eklektikus-neoreneszánsz stílus nyilván ennek is, de döntő mértékben az általános formanyelvet tervező Ybl Miklósnak és Linczbauer Istvánnak a szellemi terméke. A csak a szépre emlékező és stílustanulmányokat felvonultató historizmus a hatalmas pusztulással járó második világháború ellenére is nagy vonalakban egységesen megmaradt. Ezek az épületek elképzelhetetlenek lennének az őket illusztráló és magyarázó díszek nélkül, holott a díszek által mímelt tartó, támasztó és összekötő feladatokat a technika fejlődése az épületek keletkezésének idejére más eszközökkel már rég megoldotta. Az ő igazi feladatuk sokkal inkább egy aranykor felidézése volt, melyet lelkesen tett magáévá az újkor embere, és melynek visszatérésében nemcsak szentül hitt, de sok mindent el is követett érte. Az azóta bekövetkezett még újabb kor városlakója és látogatója viszont rég elvesztette a fonalat a tovatűnt aranykorral, melynek történetei feledésbe merültek, nehezen feltárhatók, hiába találkozunk kő- és gipsztestű isteneivel, faunájával, flórájával, architektúrájával a mindennapokban. Ezzel a párhuzamos világgal és annak kihalt isteni fakultásával ismertet meg könyvünk terjedelmének lehetőségei szerint, megkísérel számot adni a daliás idők nagyságáról, dicsőségéről, érdekfeszítő mitológiájáról, és nem utolsósorban segít beazonosítani eme isteni színjáték résztvevőit.

Szélesi Sándor - Az ​ellopott troll
Az ​ellopott troll Tóth Bercel hadnagy legnagyobb ellensége önmaga. A kissé nyers rendőrtisztnek ami a szívén, az a száján, s ez egyáltalán nem segíti a karrierjét: ezért esik meg vele, hogy egy elbaltázott rendőri intézkedés után a belügyminiszter a Teve utcai Különleges Királyi Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztályára helyezi át büntetésből, ahol rajta kívül csak varázslények és varázstudók dolgoznak. A csoportot egy harmadik szintű mágus vezeti, de van a nyomozók között garabonciás, kőmorzsoló, sámán és még egy csordásfarkas is. Bercel itt sem örvend nagy népszerűségnek, és rendre a jelentéktelenebb ügyeket kapja: történetünk kezdetén például a Margit híd tövében csövező, ámde eltűnt troll nyomára kellene rábukkannia. Az ügyről azonban hamarosan kiderül, hogy egészen magas, felsőházi körökbe vezet, és a hadnagynak egy átgondolatlan húzásával sikerül az egész országot lázba hoznia lényegében pár óra alatt – ami az okostelefonok és az internet korában nem meglepő. S ha ez nem lenne elég, a francia Police Nationale egy tisztjét is a nyakába sózzák megfigyelőnek. A magyar származású Hanga Kriszta szépasszony, és nem kis bűbájjal bír. Tóth Bercel joggal érezheti magát kényelmetlenül, amikor az exneje és tizenötéves lánya is belekeveredik az ügybe… amelybe újfent könnyen belebukhat. Szélesi Sándor mágikus krimije a magyar népmesei hagyományokra épít, ezzel együtt modern, humoros és végtelenül könnyed.

Covers_232172
A ​reformkori Buda-Pest Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - A ​reformkori Buda-Pest
Róma ​és Párizs mellett Budapest a harmadik nagy európai főváros, amely a világörökség része lett. A város természeti szépsége, hangulata arra buzdít minket, hogy emléket állítsunk a régmúltnak. A kötet összeállítója, Faragó Éva, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa azzal a szeretettel ajánlja az olvasóknak ezt a könyvet, amellyel ő maga több mint harminc éve kutatja Budapest emlékeit, irodalmi, művészeti életét. 56 színes, 31 fekete-fehér kép, litográfia, rézmetszet ismertet meg bennünket az akkor még három város: Buda, Pest és Óbuda látképeivel. A kor legjobbjaitól válogatott irodalmi idézeteken és életképeken keresztül bepillantást nyerhetünk a mindennapi élet apró részleteibe is. Jókai Mór, Degré Alajos, Nagy Ignác, Széchenyi István, Wesselényi Miklós írásai és a zömében német, osztrák mesterek: Gottfried Prixner, Jakob és Rudolf Alt, Franz Sandmann, Weber Henrik, Klette Károly, Carl Schwindt, Perlaszka Domokos, Josef Kuwasseg hangulatos, aprólékosan kidolgozott, finom képei bemutatják az akkor alakuló nagyvárosi életet, az idők során lebontott reformkori épületeket, és ennek a három városnak az összekötő elemét, a Dunát. A könyv a honfoglalás 1100-dik évfordulójára készült. Tisztelet a Városnak!

Fucskár József Attila - Fucskár Ágnes - Népi ​építészet és népi kultúra a Kárpát-medencében
A ​könyv a Kárpát-medence népi építészetét és népi kultúráját - hagyományos öltözködését, életmódját, szokásait - mutatja be, végigjárva a történelmi Magyarország nagy tájegységeit a Dunántúlon kezdve a Felvidéken és Kárpátalján át Erdélyig.

Deák István - Szent ​királyaink története
Sok-sok ​száz év után megszakadt a szkíta-hun-magyar nép szent királyainak vérvonala. Eltűntek a legendába foglalt, a Teremtőisten napsugárból alkotott szent világügyelői. Eltűntek az ősi Mah-Gar papi nemzetségek, az első Naptemplomok alapítói, az őstudás összegyűjtői és terjesztői. Kezük nyomán az évezredeken keresztól csodálatos műveltségek jöttek létre. Adjuk meg az őket megillető, kellő tisztelet, hiszen nélkülük sokkal, de sokkal szegényebb lenne az emberiség élete.

Balázs Géza - A ​pesti nyelv
Városnyelvi ​kalauz. Budapestizmusok, valódi pesti nyelvjárások, argó, budapesti titkos nevek és helyek. Nyelvészeti és egyben lírai élményutazás a budapesti nyelvben a kezdetektől a máig. A szerző ős-pestiként dokumentálja a város nyelvét. Progli László fotóival.

Ecsedi István - Hortobágyi ​pásztor- és betyár-nóták
Gyűjtötte ​és magyarázattal ellátta Dr. Ecsedi István. A dallamokat lejegyezte és magyarázta Bodnár Lajos zenetanár.

Covers_335501
Világszem ​I. Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Világszem ​I.
A ​magyar költészet több ezer verséből válogattuk össze ezt a gyűjteményt. Egy hangverseny kereteibe szorítva, öt fő részben, százhúsz tételben hangzanak fel a költemények, tematikus csoportosításban. Vannak ezek között jól ismert és alig idézett vagy hallható művek is, melyek azonban ebben az egységben arról vallanak, mire képes a magyar költészet az utóbbi négyszáz évben, miben tud segíteni a ma emberének gondolkodásában, szemléletének formálásában és hétköznapi küzdelmeiben. Külön oldalak szólnak arról, hogy mit tartottak költőink a szabadságról, az igazságról, a szeretetről, a boldogságról, a hitről, a származásról, a hazáról, a történelemről, egyáltalán az emberi létezésről és a világ végső mibenlétéről. Külön fejezetet képeznek az édesapa-, az édesanyaversek, csak maga a szerelmi költészet több fejezeten keresztül mutatja meg magát, de találhatók a kötetben gyermekversek és egy több fejezetből álló mustra a leghíresebb költői formák legnagyobb szerzeményeiből is, az epigrammától az ódán, episztolán, balladán át a fragmentumokig. A kötetet magyar rajz- és festőművészek illusztrációi díszítik.

Pócsik Andrea - Átkelések
Ez ​a kötet egy folyamatosan változó, különféle megközelítéseket integráló kutatás lenyomata. A magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. Reményeink szerint a (roma) képek elemzései jól használhatók az oktatásban, a kulturális élet különféle területein. A módszer tovább alakítható, fejleszthető más kutatási témák behelyettesítésével. Mozgalmas életmódunkat a földrajzi, gazdasági és társadalmi értelemben vett helyváltoztatás határozza meg – ezért is tanulságos közelebbről megvizsgálni a korábbi időszakok alkotóinak és szereplőinek átkeléseit.

Tompos Lilla - A ​díszmagyar
Évszázadok ​alatt formálódott, nemesedett a magyar kultúra egyik messze földön híres alkotása, a magyar díszviselet, a 19. századtól használatos nevén a díszmagyar. Sok száz névtelen és elhíresült szabómester, csizmadia, ötvös, kardműves formálta, alakította a magyar hölgyek és urak pompás viseletét, hogy a nemzeti tradíció és a művészi alkotóerő együtthatásának remekműveként a 19. századra elnyerje végleges formáját. A végleges azonban nem jelent befejezettet - a nemzeti díszviselet formavilága máig tovább él, hétköznapjaink és ünnepeink része. Tompos Lilla művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum textiltárának vezetője e pompás viselet történetét írta meg az érdeklődő nagyközönség, a viselettörténettel hivatásszerűen foglalkozó szakember és a magyar díszviselet formavilágát ma is alkalmazó ruhatervezők számára egyaránt. A kötet gazdag képanyaga legfontosabb közgyűjteményeink számos olyan kincsét is bemutatja, melyek még soha nem voltak láthatók a nagyközönség előtt.

Balogh Gyula - A ​Jordán-sztori
Jordán-sztorik, ​kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgatóválasztás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.

Erdély Miklós - Művészeti ​írások
Azok ​a változatos művészi tevékenységek, melyeket sokan úgy fognak föl, mint a világ divatáramlatai közötti elvtelen helyezkedést, voltaképpen a művészet mibenlétét firtatják és a létrejött művek tekinthetők úgy, mint elfogulatlan javaslatok a művészet jövőbeli hivatására. Ezt az álláspontot nem könnyű elfogadtatni és az ilyenfajta tevékenységet még sokáig fogja kísérni a megbélyegzés és a rosszallás moraja. Ebben az erkölcsi présben, mégis, legalább önmagunk számára kategorikusan meg kell fogalmaznunk tapasztalataink és információink alapján, mit tartunk a művészetről.

Kollekciók