Ajax-loader

'történelmi személy' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Budai Lotti - Shirzan ​szerelme
Egy ​angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Alfonso Aguilar - Egy ​pápa arcai
A ​Heti Válasz Kiadó kötete meghitt pillanatképeket villant fel a néhai II. János Pál életéből az írás és a fotográfia eszközével. Alfonso Aguilar - spanyol születésű katolikus pap - az egyházfő környezetében tevékenykedve szerzett tapasztalatokat a pápa munkájáról, hívőket és nem hívőket egyaránt magával ragadó személyiségéről. Az írásokhoz méltó módon társuló felvételek, melyeket Arturo Mari egykori pápai fotós képei közül válogatott a kiadó, afféle családi fotóalbummá teheti ezt a különleges könyvet.

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Philippe Erlanger - Richelieu ​I-II.
IV. ​Henriknek, az első Bourbon-uralkodónak meggyilkolása után a hírhedt Medici Mária lett a régens, s az ország teljhatalmú ura egy idegen kegyenc, Concini. De őt is hamar utoléri a végzet: meggyilkolják, feleségét pedig boszorkányként megégetik. E gyilkosságok után kerül uralomra a biszexuális, kiegyesúlyozatlan XIII. Lajos, s ismét kegyencuralom kezdődik... Ekkor kellett végleg eldőlnie, hogy az ország a feudális anarchiába és széttagoltságba süllyed-e, ami a Habsburgok hegemóniáját hozta volna magával világszerte, vagy pedig talpra áll, egységes nemzetté kovácsolódva, és elfoglalja az őt megillető helyet a népek nagy családjában, esetleg mintaállamként. Az elkeseredett belső és külső harcokban - hiszen Európa-szerte a harmicéves háború dúlt - egy nagyratörő, eszközeiben nem válogatós vidéki nemesivadék, Lucon püspöke (majd az ország bíborosa) tüneményes pályát fut be a király első minisztereként, legyőzve a széthúzó belső erőket. Rossznyelvek szerint ő is kegyencként, Medici Mária szeretőjeként kezdte. A rendkívüli politikai tehetség azonban nem volt szimpatikus ember, okkal, ok nélkül gyűlölet vette körül, s mint a kötetből látható, a politikai nagyság nem esett össze szükségképpen az emberi nagysággal. A finomkodó barokk-udvari kultúrának, a kibontakozó klasszicizmusnak a felszíne alatt vad ellentétek feszültek. Igaz, Franciaország naggyá lett, de a jövendő még nagyobb változásainak csírái már érlelődtek. - A kötet maradandó élményt nyújt az olvasónak, mert a való élet számtalan, szinte már hihetetlen politikai, diplomáciai, személyi titkai, intrikái, szenvedélyes és feledhetetlen nagy szerelmei közel hozzák a számunkra ismeretlen, de egész Európa számára sorsdöntő korszakot, melynek legmarkánsabb és legsikeresebb, győztes egyénisége éppen a kötet címadója: Richelieu bíboros volt.

Linda Rodriguez MacRobbie - Botrányos ​hercegnők
Gyermekként ​számtalan mesét hallhattunk a szebbnél szebb hercegnőkről, királykisasszonyokról, amelyek szinte mind az ,,...és boldogan éltek, míg meg nem haltak..." fordulattal, a sírig tartó boldogság varázslatos ígéretével értek véget. A valóságban azonban, ahogy a legtöbbünk esetében, úgy a hercegnőknél sem magától értetődő a boldog és gondtalan élet lehetősége. Sokan közülük ugyan koruk elbűvölő, bájos és nagyra becsült személyiségei voltak, de legalább ennyien akadtak közöttük olyanok is, akik gátlástalanul visszaéltek hatalmukkal, becsapták környezetüket, vagy eltékozolták a családi vagyont. Stephanie von Hohenlohe hercegnő például náci kém volt. Sisi, a magyarok királynéja minden este nyers húsból készült arcpakolással tért nyugovóra. Clara Ward, az úgynevezett ,,dollárhercegnő" megszökött hercegétől egy cigányprímással, Rigó Jancsival. Ha más nem is, annyi bizonyos, hogy mindannyian igazi hercegnők és ízig-vérig nők voltak. Kíváncsi a különc hölgyek nem mindennapi életére? A Botrányos hercegnők az ő történetüket meséli el.

Hilde Østby - A ​vágyakozás enciklopédiája
A ​vágyakozás enciklopédiája izgalmas, okos és sokrétű regény a szerelem természetéről és történetéről. A főhős, Liv Vestby elhatározza, hogy könyvet ír arról, hogy létezik szerelem első látásra, és az A-tól Z-ig terjedő szócikkeiben feldolgozza a világtörténelem leghíresebb szerelmeseinek történeteit. Szó esik többek között Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, Rómeó és Júlia históriájáról, megtudjuk, Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Találkozunk a bibliai Onanával, a milói Vénusszal, Napóleonnal, Diderot-val, Jeanne D’Arc-kal, Júdással, egy szerelmes könyvtárossal és egy boldogtalan kerékpárszerelővel. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.

Surányi Miklós - A ​nápolyi asszony
Beatrix ​királynő, a nápolyi király lánya, Mátyás király felesége e regény főszereplője. Rendkívüli egyéniség: uralkodásra termett és mindenáron uralomra törő, odaadó feleség és könnyűvérű, hódító, szerelmi kalandokat kereső nő egy személyben. Társuralkodó Mátyás mellett: a királyi gondok részese, az udvar életének irányítója. Fényt, pompát, élvezeteket és a művészeteket kedvelő reneszánsz ember, a humanista udvari élet szervezője Mátyással együtt, hívására sorra jönnek a királyi udvarba az olasz építészek, tudósok, művészek és főurak, de befogadja, sőt kedveli a szép és fiatal léhűtőket is. Hiába a hatalom, a siker és az élvezetek: élete mégis tragikus, nincs gyermeke, nem tud trónörököst szülni Mátyásnak. Ez a hiány teszi gyűlölködővé és néha gonosszá is, udvari cselszövések, intrikák kitervelőjévé és részesévé. Fordulatokban, izgalmas eseményekben és válságos mozzanatokban bővelkedő sorsát 1485-től, Bécs elfoglalásától kíséri végig a szerző, de elvezet a már magányos, öreg, külföldön élő Beatrix betegágyához is. Beatrix élettörténetén keresztül megismerheti az olvasó Mátyás udvarának pezsgő, színes életét, az udvari bálokat és fogadásokat, a humanista művészeket és tudósokat - közöttük Galeotto Marziót és Bonfinit -, szerelmi történetekről és gáláns kalandokról értesül, de bepillantást nyerhet a történelmi eseményekbe is.

Heinrich Mann - IV. ​Henrik
"Ha ​egy háború a tizenhatodik század kultúrájának minden bizonyítékát megsemmisítette volna, és ha csak a IV. Henrik egyetlen példányát sikerült megmenteni, akkor is hiteles dokumentumunk lenne arról a korról, akkor is megismerhetnénk életét, szellemét, tudományát és művészetét", mondja Heinrich Mann egyik életrajzírója. A IV. Henrik természetesen nemcsak - és nem is elsősorban - történelmi dokumentum, hanem a mindig újat kereső, mindig kísérletező, haladó ember regénye. Heinrich Mann franciaországi tartózkodása idején - ahová a náci barbárság elől menekült - valósította meg régi tervét, a fasiszta pusztítás éveiben írta meg leghíresebb, legkiforrottabb művét, kétkötetes történelmi regényét. Nem nehéz felismerni a regény sorai mögött izzó aktualitást, a Szent Bertalan-éj és a Reichstag-per párhuzamát, az erőszak és az embertelenség uralmának azonos összetevőit. IV. Henrik a barbárság ellenpólusa, "a jó király", az emberséges, humanista szellem és magatartás megtestesítője. Az emberi jóságba és haladásba vetett hit forrósítja át Heinrich Mann fordulatos cselekményű, színesen megírt regényének lapjait.

Szilágyi Ákos - Borisz ​Sztár és a sztárevicsek
Hosszú ​utat tett meg Oroszország a századelőn Raszputyintól Leninig, de talán még ennél is hosszabbat e század végén - a "kollektív Raszputyintól" a "kollektív Putyinig". Hosszabbat, hisz a távolságot ma már nem a történeti időben, hanem a televíziós képidőben - a szem reálidejében - kell mérni. Márpedig ebben az időben a "kollektív Raszputyin", ahogy Jelcin oligarchákból és rokonokból összegyúródott politikai kísérletét keresztelte el az orosz nép, oly messze van már tőlünk, mintha soha nem is lett volna. Darabkái - itt egy oligarcha, ott egy liberális ifjúreformer, amott egy polgármester vagy kormányzó - gyors ütemben és engedelmesen épülnek be az új hatalom falába. Oroszországban javában zajlik a szokásos államforradalom. Vlagyimir Putyin nem abban különbözik Borisz Jelcintől, hogy a sorsszerűség zord pecsétjét viseli homlokán. Ott viselte azt minden valamirevaló orosz uralkodó - cár, főtitkár, elnök - a huszadik században, akár Isten, akár a Párt, akár a Televízió ütötte is rá. Putyin abban más, hogy ő nem a kremli "családé", nem az oroszországi "oligarcháké", hanem mindenkié. Mindenki Putyinja. Egy és oszthatatlan.

Maurice Druon - A ​megfojtott királyné
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A második kötet, A megfojtott királyné a környezete által csak Civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen feleségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát. Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Ligeti Róbert - Vak ​Bottyán
Ez ​a könyvecske könnyen olvasható, mert olyan szavak és kifejezések fordulnak benne elő, amelyeket kisiskolások ismernek. Nagy élményt jelent az kezdő olvasók számára, hogy már egy egész könyvet el tudnak olvasni. Ez a felolvasótól való függetlenség érzését nyújtja és erősíti önbizalmukat. A gyermekek számára színezik ki a rajzokat. Színezés alatt a szöveg állandó jelenléte, látása növeli az olvasás biztonságát.

Nagy László - A ​rossz hírű Báthoryak
Báthory ​István híre-neve sem képes feledtetni a család „rossz hírű" tagjainak emlékét, amely a szerző szerint - torzkép. Négy szereplője van a könyvnek, s az első mindjárt a csejtei vár úrnője, Báthory Erzsébet, aki asszonyi szörnyként él az utókor emlékezetében. De mi történik akkor, ha a korabeli dokumentumokkal szembesítjük a legendákat? Mi más oka lehetett, hogy a holdsarlóvá fogyott királyi Magyarországon a nádor parancsára elevenen falazták be Nádasdy Ferenc, „az erős fekete bég" özvegyét ? És Báthory Zsigmond meg Gábor is fejedelmi zsarnokok, továbbá aberrált személyiségek? Ismét a szálkás betűkkel rótt eredeti okmányokban keressük a választ. Végül az „ecsedi boszorkány", Anna is másként jelenik meg előttünk, mint akár a „Tündérkert", akár az „Ördögszekér" lapjain. A korabeli Magyarország és Erdély erkölcstörténetébe ágyazott négy portré vitairat. Vita a köztudattal.

Deák Ágnes - Molnár András - Deák ​Ferenc
Deák ​Ferenc (1803-1876) a XIX. századi magyar politikai és jogi gondolkodás egyik legjelentősebb alakja. Nem véletlenül nevezték már kortársai a haza bölcsének: rokonszenves egyénisége szinte egyedülálló erkölcsi tisztasággal és kivételes politikai realitásérzékkel párosult. Deákról már halála évében megjelent az első biográfia és emlékalbum, majd az ő aktív közreműködésével létrejött dualista állam fennállása alatt további majd tucatnyi mű foglalkozott a haza bölcse híresen puritán életével. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása viszont mintha utólag kérdőjelezte volna meg a deáki tettet, a kiegyezést, s az azóta megjelent irodalom inkább csak politikájának következményeit elemezte, bírálta vagy dicsőítette, de kissé megfeledkezni látszott magáról az alkotóról. Most, születésének 200. évfordulóján, Deák Ferenc új életrajzát nyújtja át az olvasóknak a kiadó.

Nemere István - Horthy ​Miklós magánélete
Az ​egykori magyar államfőről olyan részleteket tudhatunk meg, amelyekkel még az idősebbek sincsenek tisztában. Egy mozgalmas élet titkai tárulnak fel, jók és rosszak egyaránt. Hogyan lett a kis Horthy-fiúból előbb hat nyelven beszélő haditengerész, aztán flottaparancsnok, admirális, majd az ország kormányzója – és végül emigrációba kényszerült ex-politikus? Hogyan élte kalandos életének különböző szakaszait és hogyan halt meg?

Klaus-Jürgen Matz - Ki ​mikor uralkodott, kormányzott?
Hans-Jürgen ​Matz rendkívül alapos, részletes könyve az ókortól napjainkig, időrendben veszi sorra több mint 340 birodalom, ország, államalakulat uralkodóit, elnökeit, diktátorait, kormányfőit, megadva uralkodásuk vagy hivatali idejük pontos dátumait. A kötet első részében a történelmi (ma már nem létező) államok uralkodói , a másodikban a mai államok vezetői, fontosabb tisztségviselői szerepelnek. E magyar nyelvű kiadásban Magyarország királyait, fontos tisztségviselőit egy külön harmadik részben soroljuk fel. A több tisztséget betöltő személyek mutatója nagyszerű segítséget jelent a több ország trónján is ülő uralkodók, valamint az államférfiak tisztségeinek áttekintéséhez.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Jadwiga Dackiewicz - A ​Sasfiók
Kék ​szemű, fürtös szőke hajú kisfiú vágyódik a "jó papa" után, akit mások "korzikai szörnyként" emlegetnek, majd hamleti pózokban töprengő ifjú keresi a helyét a világban: osztrák vér-e - vagy netán a dicső Napóleon sokra hivatott fia? A schönbrunni aranykalitkában vergődő ifjú sas - a kettős nevelés és a kényszerű színlelés miatt - sohasem próbálhatja ki a karmait. Melodrámai helyzet, de történelmi súlya nincs. Egy pompában élő fiatal osztrák tiszt alakja mögött földereng a történelmi lényeg. A Metternich kori Európa hatalmi viszonyai, az a hideg célszerűség, ahogyan a népek tavasza előtt néhány reakciós monarchia a karmai között tartja a világot. Államérdek, hideg megfontolás, rettegés az "anarchiától" - amely maga a nép. A szomorújáték apró rezzenései mögött a korszellem és a Habsburg birodalom kórképe a legérdekesebb.

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margitlegenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Szász Imre - Szól ​a síp
Szász ​Imre mindvégig érdekfeszítő történelmi regénye a kuruc szabadságharcnak állít emléket. A könyv központjában a legendás hírű Vak Bottyán generális áll. Az ő csodálatos alakját hozta emberi közelségbe az író, a regény másik szálában pedig egy szegény jobbágyfiú sorsával, bátor katonává válásával ismertet meg. A jobbágyfiú szerepeltetésével kitűnően mutatja meg Szász Imre az elnyomottak igazi hazaszeretetét, bátorságát, önfeláldozását. A könyvben kis portyák és hatalmas csatajelenetek váltják egymást. Külön érdeme Szász könyvének, hogy a hadműveletek leírása mindvégig érdekes és színes, s az író érzékeltetni tudja bennük a magyar történelem egyik leghősibb korszakának forró pátoszát.

John Glatt - A ​monacói uralkodóház
A ​monacói uralkodóház 1997 végén ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját. A hajdani Grace Kelly, Oscar-díjas hollywoodi filmszínésznő, Monaco hercegnője 1982-ben bekövetkezett tragikus halálával megindult az a lassú szétesési folyamat, amelyet még a nagy pompával megrendezett jubileumi ünnepségek sem tudtak feledtetni. És míg a tévében nagy nehezen véget ér egy-egy sorozat, az életben folytatódik a szappanopera. Albert, a 42 éves trónörökös máig nem talált méltó asszonyt magának és hercegnőt a törpeállamnak. Marad tehát a legényélet, a barátnők hosszú sora, a sport. Caroline, az idősebb Grimaldi lány 43 éves, nemrég szülte negyedik gyermekét. Harmadik férje, Ernst August herceg, ha másban nem is, abban igencsak hasonlít az előző kettőre, hogy állandóan az újságok botrányhírei közt szerepelt. A legkisebb gyerek, a 35 esztendős Stéphanie, a család örökös fekete báránya, három gyermeket nevel apa nélkül. Olyan hírességek mellett, mint a kis Belmondo vagy az ifjabb Delon, élt már együtt producerekkel, playboyokkal, elfogyasztott két testőrt, most egy síoktató van soron. És mit szól mindehhez az apa, III. Rainier? Bár egészsége megromlott és az ezredfordulót is betegen ünnepelte, nem mond le fia javára. A legutolsó hír az, hogy a 76 éves Rainier szerelmes. Nem is akárkibe, Roger Moore elvált feleségébe, Luisába. A cirkuszimádó herceg azt tervezte, ha visszavonul, valóra váltja gyerekkori álmát, egyszer csak fogja magát és elindul a cirkuszosok után. Nem is olyan régen még egy külön erre a célra tervezett lakókocsi állt a garázsában. Ma viszont, két szívműtét után, állandó készenlétben áll a mentőautó...

William Shakespeare - VIII. ​Henrik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

V. G. Jan - A ​tatárjárás
A ​mongol horda végigvonul Kelet-Európán, nyomában vér, könny, pusztulás. Hiába minden hősiesség, elszántság, egymás után lángol fel a halotti máglyák tüze az elfoglalt városok és falvak romjai felett. A Kék Horda,a rettegett Batu kán már Nyugat-Európát, a napnyugati országokat fenyegeti. Egymás után véreznek el a lengyel, magyar, német seregek a ravasz taktikával fergetegesen támadó mongol lovasság csapásai alatt. Batu kán serege eléri az Adriai-tengert, Triesztet fenyegeti, amikor váratlan fordulat következik, a sereg megáll, visszafordul. E roppant méretű hadjáratot, a Horda győzelmeinek, majd visszafordulásának okait mondja el a korabeli dokumentumokra épülő regénytrilógia befejező kötete.

Zsigray Julianna - Merénylet ​Napóleon ellen
Egy ​szász egyetemi hallgató, Fichte tanítványa elindul, hogy megbosszulja népe sérelmeit Európa zsarnokán, s ugyanakkor az Alföld pusztaságának kellős közepéről szintén útra kel egy hasonlóképpen mindenre elszánt fiatalember, volt debreceni diák: meg akarja szabadítani a világot attól a szörnyetegtől, aki annyi ifjú életet pusztított el nagyra törő terveiért. A két fiú Bécsben találkozik, s mit sem sejtenek egymás szándékáról. Melyikük követi el végül a merényletet? Erről szól ez a lebilincselően érdekes regény, amely nagyjából-egészéből az 1809-es esztendőben játszódik és kavargó, színes forgatagként ábrázolja az akkori magyar fogadó életét, az elfoglalt és mégis vidám Bécset, a Schönbrunnban ágáló hódító és Walewska grófnő regényes szerelmét, egy szerencsétlen fiatal nemzedék kútba esett reményeit.

Kurt Rieder - A ​II. világháború legyőzhetetlen katonái
A ​Kongresszusi Érdemrend a legmagasabb kitüntetés, amit az Amerikai Egyesült Államok hadseregében szolgáló katona kaphat; neve onnan ered, hogy a kitüntetést az elnök adományozza a kongresszus nevében. A Kongresszusi Érdemrendet 1861-ben alapították; az adományozás jogát eleinte a haditengerészet katonáira korlátozták, majd később kiterjesztették a fegyveres erők valamennyi tagjára. A Parti őrség katonái éppúgy kiérdemelhették a Kongresz-szusi Érdemrendet, mint a tengerészgyalogosok, vagy a légierő pilótái; a tisztek és a sorállomány tagjai egyaránt felterjeszthe-tők voltak a magas elismerésre. A Kongresszusi Érdemrendet csakis azok a katonák kaphatták meg, akik a legbátrabbak közül is kiemelkedtek. Az adományozás nem függött rendfokozattól vagy beosztástól, egyetlen szempont számított csupán: a szolgálati esküben foglalt kötelességeket messze meghaladó hősiesség. Olyan katonákat terjesztettek fel a kitüntetésre, akik saját testi épségükkel mit sem törődve, megsemmisítő ellenséges tűzben törtek előre; akik gyilkos párbajokat vívtak a levegőben, és ellenséges pilóták sokasága felett diadalmaskodtak; akik kiemelkedő eredményekkel harcoltak a japán hadiflotta ellenében; akik ezer meg egy veszéllyel dacolva, bevehetetlennek tartott bunkereket és állásokat számoltak fel. A Kongresszusi Érdemrend megszerzéséhez nem kevesebbet, mint a lehetetlent kellett megcselekedni, ezért viselése minden másnál nagyobb dicsőségnek számított: azok, akik feltűzhették a kitüntetést, bármerre jártak is életük során, a háborús hősöknek kijáró fogadtatásban részesültek. A második világháború éveiben összesen 440 Kongresszusi Érdemrendet adtak át-250 esetben posztumusz adományozás történt.

Atengely
elérhető
0

Clive Irving - A ​tengely
Egy ​régi és elegáns angliai kastélyban, a buckinghamshire-i Clivedenben előkelő társaságba csöppen Edward Seton: ez a látszatra szürke, középkorú köztisztviselő, az első világháború pilótahőse. Lady Nancy Astor vendége többek között Charles Lindbergh ezredes, Sir Alexander Cadogan külügyminiszter-helyettes és Neville Chamberlain pénzügyminiszter. 1936-ban vagyunk. Különös párbeszédeket hallhat itt Seton: Lindbergh a náci Németország légierejének legyőzhetetlenségéről papol s arról, hogy Angliának sosem szabad konfliktusba kerülnie Hitlerrel. Mások Gőringert magasztalják. Az angol felső tízezer eme csoportjának meggyőződése nem változott 1940-ig, sokaké még azután sem. S ahogy a hitleri agresszió egyre fenyegetőbb méreteket öltött, a brit közvélemény (és a kémelhárítás) fokozatosan ráébredt, hogy ezekben az emberekben az "ötödik hadoszlopot" kell látnia - a nemzet és az emberiség árulóit. Történelmi regényt írt Clive Irving, némiképp a Walter Scott-i szabályok szerint: a háttérben valóságos történelmi figurák mozognak - a trónjáról lemondó, náciszimpatizáns VIII. Edward, Churchill, Hitler, Camaris stb. -, a főszereplők azonban kitalált alakok. Edward Seton és egy fiatal amerikai lány, Ruth Dexter az igazi hősei a könyvnek. A brit és az amerikai népet szimbolizálják, amelyek vonakodva, megkésve, a sokfelé húzó politikai érdekek zűrzavarában tévelyegve végül is belátják: a hitleri Németország ellen fegyvert fogni nemcsak honvédelmi, hanem erkölcsi parancs is. Mivel pedig történelmi kémregényt tart kezében az olvasó, nemcsak információkban, hanem izgalmakban, kalandokban is bőségesen részesülni fog.

Türk Attila - Nagy ​magyarok kis korukban
Miből ​lesz a cserebogár? Kapisztrán János, Mátyás király, Bethlen Gábor, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Aradi 13-ak, Klapka György, Görgey Artúr, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Türr István, Deák Ferenc, Baross Gábor, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, Tisza István, Szamuely Tibor, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Károlyi Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kádár János esetében.

Kertész István - Hellén ​államférfiak
A ​kötet életrajzai a hellén világba kalauzolják az olvasót. Ki volt a legboldogabb ember Szolón szerint? Mivel vette rá Periklész az athéni népgyűlést arra, hogy újjáépítsék az Akropoliszt? Mi volt Démoszthenész véleménye II. Philipposz makedón királyról, aki a "hatalomért kiüttette a fél szemét"? Hogyan tudta Philipposz nagyhatalommá varázsolni országát? Miképp hódította meg Nagy Sándor a Perzsa Birodalmat? Mindezekre és más kérdésekre választ kapunk a könyvből, amely az említett államférfiakon kívül Agészilaosz spártai király és Epameinóndasz thébai hadvezér kalandos életútjával is megismertet.

Covers_27676
elérhető
1

Paul Patrick - Napóleon
Másfél ​száz évvel Napóleon halála után bebizonyosodott, hogy a császárt száműzetése színhelyén, az óceánba vesző Szent Ilona szigetén - megölték. A maga idejében tökéletes bűntény a szemünk előtt játszódik le. Ismerjük a gyilkos nevét is... A dokumentumkötet tényszerűen sorolja az eseményeket és mindazt, ami mögöttük rejtőzik. Az olvasó előtt színes, izgalmas körkép bontakozik ki. Egy történelmi léptékű összeesküvés pereg a könyv lapjain. Célja: Napóleon megölése arzén-, majd higanymérgezés által. Az utolsó merénylet a legizgalmasabb történelmi krimi, amit az élet írt!

Gustave Flaubert - Szalambó
A ​XIX. század második felének reprezentatív történeti regénye számos vonással gazdagította az irodalmat a témaválasztás, a történetszemlélet, a lélekrajz és a stílus vonatkozásaiban egyaránt. A mese, amely a rég letűnt múltba vezet, Hamilkar Barkasz lányának, Szalambónak és a zsoldosvezérnek szerelmén keresztül a karthágói nagy zsoldoslázadás történetét ábrázolja.

Maurice Druon - A ​Vaskirály
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A Vaskirály e sorozat első darabja, amely Szép Fülöp uralkodásának utolsó korszakát dolgozza fel lebilincselő történelmi hitelességgel és érdekfeszítő regényességgel. A király ekkorra már letörte a feudális nagyurak harcias gőgjét, legyőzte a flamandokat, megzabolázta az angolokat Aquitaniában, még a pápaságot is uralma alá hajtotta s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó szeme elõőtt egyetlen cél lebegett: az egységes Franciaország megteremtése. Akaratával egyetlen hatalom merészelt szembeszegülni, a templomos lovagok rendje, de a Vaskirály e befolyásos, gazdag szervezet ellenállását is megtörte s a szolgálatába állította. S miközben Szép Fülöp az udvarban és a csatamezőkön ellenfeleivel és ellenségeivel harcol, az olvasó megismerheti az udvari életet, tanúja lehet a királyi családban elkövetett sorozatos házasságtöréseknek, a diplomáciai cselszövéseknek, az ármánykodásoknak. Ám egy napon Szép Fülöp meghal. A trónját és országát legidősebb fia, X. Lajos örökli. Hogyan alakul a sorsa az új királynak és Franciaországnak? Erre már a sorozat következő darabja adja meg a választ.

William Shakespeare - János ​király
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Luise Dornemann - Clara ​Zetkin
Fiatal ​tanítőként jegyezte el magát a német és a nemzetközi munkásmozgalommal. Nem követte édesapját a pedagóguspályán, hanem - mint mondotta - a "forradalom szolgálatát" vállalta. Egy lipcsei tanulókörben ismerkedett meg Ossip Zetkin orosz emigránssal. A barátságból szerelem lett, s amikor a férfit kiutasították Németországból, Clara is követte őt Svájcba, majd Párizsba. Küzdelmes, de tapasztalatokban gazdag évek után tért vissza hazájába. Ekkor már a nőmozgalom élharcosa, szuggesztív erejű szónok. Annyira népszerű, hogy a mozgalomban keresztnevén szólították - e könyvben is gyakran így szerepel. Sillenbuchi házának különleges szellemi atmoszférája vonzotta a barátokat. Rosa Luxemburg is gyakran vendégeskedett náluk. Az első világháború végén Clara Zetkin csatlakozott a Spartakus-csoporthoz, majd Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolása után vezető szerepet vállalt a német kommunista mozgalomban. Ekkor mélyült el Leninnel való barátsága. Zetkin politikai tisztánlátása jellemző, hogy 1923-ban kijelentette: "Olaszország mellett elsősorban Németország van kitéve a fasiszta veszélynek, még akkor is, ha Hitlert híveinek száma egyelőre még nevetségesen csekély."

Kollekciók