Ajax-loader

'történelmi személy' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nógrády Árpád - Pálffy Géza - Velkey Ferenc - Magyar ​uralkodók
I. ​(SZENT) lSTVÁN Géza nagyfejedelem és az erdélyi gyula leánya, Sarolt egyetlen (ismert) fiúgyermeke. Születési helyét a késői hagyomány Esztergomban jelölte meg, idejét 13-14. századi kéziratok a 967., a 969. és a 975. évekhez kötik. A helyszín valószínűnek látszik, a dátumoknak azonban nincs komoly történeti hitele. A pontos évszám - ha feljegyezték valaha egyáltalán - már a 11. század végén feledésbe merült. (Részlet a könyvből)

Jonas Jonasson - A ​százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Egy ​svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni - el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon.

Kenilworth
elérhető
5

Walter Scott - Kenilworth
Walter ​Scott regényei kétféle - egyaránt kellemes és maradandó - élménnyel ajándékozzák meg az olvasót. Felvonulnak előtte eleven, tarka forgatagban egy történelmi kor jellegzetes színei; s a "hiteles" információk gazdag áradatában mindig megtalálhatja a várva várt Mesét is: egy romantikus szerelem történetét. A _Kenilworth_-ben, Scott talán legizgalmasabb, legdrámaibb regényében összekapcsolódik a két motívum: a romantikus hősszerelmes a történelem nagy alakjainak egyike - Erzsébet királynő híres kegyence, a kiismerhetetlen és ellenállhatatlan Leicester gróf. A nagyszerű téma káprázatos bőségben idézi elénk az Erzsébet-kori Anglia változatos színtereit: a királyi udvart, fogadót és országutat; érdekes figuráit: a főurakat és mesterembereket, a katonákat, alkimistákat, bérgyilkosokat és komédiásokat; s az Erzsébet-kori jellem mozgatóerőit: a szerelmet és a féltékenységet, a hűséget és az árulást, a becsvágyat és a bosszút... Romantikus regény: a stílus tökéletes mesterdarabja - s így örök érték, örök gyönyörűség forrása.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Kertész Erzsébet - A ​lámpás hölgy
A ​kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán. Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához. A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.

Takács Tibor - Erdély ​köpönyegében
Az ​író könyvéről: "Áhítatos szívvel léptem át 1971-ben, egy augusztusi délelőttön a rodostói Rákóczi-ház küszöbét, ahová azzal a nem titkolt elhatározással érkeztem: regényt írok Mikes Kelemenről. Milyen sokszor álmodoztak a bujdosók Erdély hazahívó édességéről, a szülői házról, amely egyszeriben elérhető közelségbe került 1739 nyarán, amikor a szultán parancs Mikes Kelement és Zay Zsigmondot Iasiba, régi magyar nevén: Jászvásárra küldte, s ők ott mentek el Erdély köpönyege mellett. Mikes Kelemen levelei tanúskodnak arról, hogy mennyire tartott az úttól. Egész valóját felzaklatta az a lehetőség, hogy szülőfaluja, Zágon ott fekszik egynapi járóföldre.Erdély katonai kormányzója, Lobkowitz azonban cselt vet a bujdosóknak. És nemcsak a rájuk törő ellenségekkel kell megvívniuk, hanem a lelkiismeretükkel is. Arról kell határozniuk, melyik a nagyobb hűség: a hazatérés-e , a szülőföld hívásának megállása vagy a ragaszkodás meghalt fejedelmük emlékéhez és eszméikhez."

Hegedüs Géza - Az ​írnok és a fáraó
Hegedüs ​Géza regénye az ókori Egyiptom világába vezeti el az olvasót. Főhőse Ehnaton, a nagy reformer fáraó, aki az egyistenhit bevezetésével forradalmi jelentőségű társadalmi változások lehetőségét teremti meg. Másik hőse a fáraó fiatal írnoka, az ő boldogulása az új tanok győzelméhez kötődik, mert szerelmét, egy gazdag pap lányát, csak úgy kaphatja meg ha a régi világ összeomlik, és romjain egy új, egészségesebb élet születik, Ez a regény egy antik kultúrtörténeti trilógia harmadik önálló darabja. Az első kötet, A milétoszi hajós, a görög, a második pedig, az Előszó a hőskölteményhez, a latin kultúráról ad képet. A most hetvenesztendős író e három, az egyiptomi, görög, latin ókorról írt regénye egységes keretbe foglalja kultúránk kezdeteit, és színes, érdekes képes fest egy hajdani világ embereiről.

Gárdonyi Géza - Isten ​rabjai
Egy ​XVI. századi nyelvemlék, a Margit-legenda hívta föl Gárdonyi figyelmét IV. Béla király leányának, Margit regényes élettörténetére. A Ráskai Lea másolatában megmaradt legenda föltételezett szerzője Marcellus páter, Margit gyóntatója volt, akivel a regény több jelenlétében mi is találkozhatunk. A 231 lapból álló kódex a Nyulak szigetén, a mai Margitszigeten létesített Domonkos-rendi kolostor híres lakójának életrajzát tartalmazza. Az író szorgalmasan tanulmányozza a kolostori regulákat, a rendház elhelyezkedésének, helyiségeinek rajzát, régi följegyzésekből megismeri Margit apácatársainak nevét, korát, származását. Képzelete azonban túllép a szűkös történelmi adatokon, kitölti a krónika hiátusait, fantáziája rekonstruálja a kolostor és a korabeli Magyarország mindennapjainak életét. Hosszú előkészület után egyetlen év alatt írja meg híres történelmi regényét. Az Isten rabjai első kiadása 1908 áprilisában jelent meg, és azóta az egymást követő nemzedékek kedves olvasmányává lett.

Nemere István - Horthy ​Miklós magánélete
Az ​egykori magyar államfőről olyan részleteket tudhatunk meg, amelyekkel még az idősebbek sincsenek tisztában. Egy mozgalmas élet titkai tárulnak fel, jók és rosszak egyaránt. Hogyan lett a kis Horthy-fiúból előbb hat nyelven beszélő haditengerész, aztán flottaparancsnok, admirális, majd az ország kormányzója – és végül emigrációba kényszerült ex-politikus? Hogyan élte kalandos életének különböző szakaszait és hogyan halt meg?

Karácsonyi János - Szent ​István király élete
Tudom, ​hogy lesznek, talán sokan lesznek, a kik csalódva teszik le e könyvet, ha azt elolvasásra méltatták. «Ennyit eddig is tudtunk — mondogatják — sőt ennél többet is». Nem fogok csodálkozni az e fajta nyilatkozatokon s nem is veszem rossz néven azokat. Előző íróink művei nyomán némely, szent István királyról eddig hirdetett, tudományos tételek történeti igazságokként vannak elterjedve művelt közönségünk körében s így számosan bizonyos hiányt éreznek, ha e rég ismert, esetleg már az iskolában úgy tanult tételeket é műben nem találják meg. Különös dolog, pedig én mégis azt szeretném, ha e kis könyvnek érdeméül tudnák be a hiányt, mert hiszen az a több, amit eddig tudni véltünk, s ami e könyvből hiányzik, mind merő ábránd, a kései íróktól szent István életéhez hozzá ragasztott sallang vala! S éppen azért lett e könyv kisebb másoknak szent Istvánról írt műveinél, mert nem többet, hanem csak igazat akart mondani.

Budai Lotti - Shirzan ​szerelme
Egy ​angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Atengely
elérhető
0

Clive Irving - A ​tengely
Egy ​régi és elegáns angliai kastélyban, a buckinghamshire-i Clivedenben előkelő társaságba csöppen Edward Seton: ez a látszatra szürke, középkorú köztisztviselő, az első világháború pilótahőse. Lady Nancy Astor vendége többek között Charles Lindbergh ezredes, Sir Alexander Cadogan külügyminiszter-helyettes és Neville Chamberlain pénzügyminiszter. 1936-ban vagyunk. Különös párbeszédeket hallhat itt Seton: Lindbergh a náci Németország légierejének legyőzhetetlenségéről papol s arról, hogy Angliának sosem szabad konfliktusba kerülnie Hitlerrel. Mások Gőringert magasztalják. Az angol felső tízezer eme csoportjának meggyőződése nem változott 1940-ig, sokaké még azután sem. S ahogy a hitleri agresszió egyre fenyegetőbb méreteket öltött, a brit közvélemény (és a kémelhárítás) fokozatosan ráébredt, hogy ezekben az emberekben az "ötödik hadoszlopot" kell látnia - a nemzet és az emberiség árulóit. Történelmi regényt írt Clive Irving, némiképp a Walter Scott-i szabályok szerint: a háttérben valóságos történelmi figurák mozognak - a trónjáról lemondó, náciszimpatizáns VIII. Edward, Churchill, Hitler, Camaris stb. -, a főszereplők azonban kitalált alakok. Edward Seton és egy fiatal amerikai lány, Ruth Dexter az igazi hősei a könyvnek. A brit és az amerikai népet szimbolizálják, amelyek vonakodva, megkésve, a sokfelé húzó politikai érdekek zűrzavarában tévelyegve végül is belátják: a hitleri Németország ellen fegyvert fogni nemcsak honvédelmi, hanem erkölcsi parancs is. Mivel pedig történelmi kémregényt tart kezében az olvasó, nemcsak információkban, hanem izgalmakban, kalandokban is bőségesen részesülni fog.

Szekfű Gyula - Bethlen ​Gábor
A ​Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából megjelent kötetek sorában dokumentum összeállítást, kortársi méltatásokat egyaránt találhatott az olvasó. Hiányzott azonban közülük egy mű, a magyar történetírás klasszikus remekműve: Szekfű Gyula munkája, Bethlen Gábor előbb vált irodalmi figuráfá, mint ahogy a történetírás új eredményei széles körben ismertté lettek, a nagyközönség Móricz Zsigmond Tündérkertjének főhöseként ismerkedett meg vele. Szekfű történelmi tanulmánya, mely napjainkig szinte az egyetlen, nagyobb terjedelmű, értékes Bethlen-biográfia-kiegészíti, teljesebbé teszi jellemrajzát, s a korabeli Erdélyről alkotott képünket, előtérbe állítva nagyszabású politikust, aki merkantilista gazdaságpolitikájával, kiváló diplomáciai érzékével bekapcsolta hazáját az európai történet nagy áramlásába, Szekfű Gyula Bethlen Gábor alakját szépírói igénnyel formálta meg, s bár művének világnézeti beállítottságával, történetszemléletének bizonyos vonatkozásaival nem érthetünk egyet, ma is elfogadhatjuk Móricz véleményét, aki annak idején azt írta: "Komoly, becsületes, élvezetes tanulmány. Méltó a nagy fejedelemhez."

Sebestyén Mária - Történelmi ​személyek lexikona
Ki ​volt Hannibál? Ki mondta és mikor: "Te is fiam, Brutus?" Hány fia volt Árpádnak? Kik voltak, s mit tettek az aradi tizenhármak? Miért győzhetett Montgomery Rommel ellen Afrikában? Kiket ítéltek el Nürnbergben? Ki indította el a hidegháborús politikát? Kik ásták meg a kommunizmus sírját? Megkaphatod ezekre a választ, ha felütöd ezt a könyvet. Ezen kívül megismerheted azoknak a történelmi személyeknek az életét, tevékenységét, akikről általános iskolában tanulsz. Külön fejezetben megtalálod az egyes évfolyamok tananyagában előforduló történelmi személyekről az ismertetést. Ahhoz, hogy tudjuk a jövőnket, ismerni kell a múltunkat!

Ki_kicsoda_a_t%c3%b6rt%c3%a9nelemben
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a történelemben?
Egy ​történelmi névlexikon régi hiányát kívánja pótolni ez a kötet. A történelem eseményeinek időrendjében eligazodást elősegítő három többkötetes kronológia a tanítás és az érdeklődők rendelkezésére áll. A történések idejében tehát gyorsan és pontosan lehet tájékozódni. A történelem szereplői körében nem. Évek óta egyre erőteljesebb az a jogos bírálat, hogy történetírásunk, és különösen történelem tanításunk személytelen. Az események és az azokat értékelő általánosítások halmazában eltűnik a történelem alkotója - és elszenvedője - az ember. Azok a szeméyiségek, akik a társadalmi alternatívák között választottak, és nem kis mértékben rányomták saját egyéniségük bélyegét magára a történelemre. Azok, akik életüket nem csak maguknak, hanem kisebb-nagyobb mértékben a köznek szentelték, s ezzel az eseményeknek nem csak egyszerűen részeseivé, de alkotóivá is váltak.

Szilágyi Ákos - Borisz ​Sztár és a sztárevicsek
Hosszú ​utat tett meg Oroszország a századelőn Raszputyintól Leninig, de talán még ennél is hosszabbat e század végén - a "kollektív Raszputyintól" a "kollektív Putyinig". Hosszabbat, hisz a távolságot ma már nem a történeti időben, hanem a televíziós képidőben - a szem reálidejében - kell mérni. Márpedig ebben az időben a "kollektív Raszputyin", ahogy Jelcin oligarchákból és rokonokból összegyúródott politikai kísérletét keresztelte el az orosz nép, oly messze van már tőlünk, mintha soha nem is lett volna. Darabkái - itt egy oligarcha, ott egy liberális ifjúreformer, amott egy polgármester vagy kormányzó - gyors ütemben és engedelmesen épülnek be az új hatalom falába. Oroszországban javában zajlik a szokásos államforradalom. Vlagyimir Putyin nem abban különbözik Borisz Jelcintől, hogy a sorsszerűség zord pecsétjét viseli homlokán. Ott viselte azt minden valamirevaló orosz uralkodó - cár, főtitkár, elnök - a huszadik században, akár Isten, akár a Párt, akár a Televízió ütötte is rá. Putyin abban más, hogy ő nem a kremli "családé", nem az oroszországi "oligarcháké", hanem mindenkié. Mindenki Putyinja. Egy és oszthatatlan.

II. Rákóczi Ferenc - Fejezetek ​a vallomásokból
Heródes ​nem rettegett jobban a Gyermektől, mint a Habsburg-házi I. Lipót és udvara I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiától, az 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenctől. A feudalizmus korában az átöröklés és származás kérdéseivel foglalkozó tudományok egyik őse, a genealógia igencsak divatozott, s éppen a fennálló társadalom hierarchikus rendjének biztosítása érdekében lelkiismeretesen leírta és nyilvántartotta z előkelő nemzetségek és családok leszármazási rendjét. A Rákóczi-ház legfrisebb sarjáról volt mit feljegyezni már világra jötte pillanatában. Így a bécsi Burgban is jól tudták, hogy olyan ősöknek az ivadéka, akik a megelőző két-három emberöltő idején a nemzeti függetlenség kivívására törekedve, gyakran kerültek szembe a Habsburg-hatalommal. Korán elhunyt apja a Wesselényi-féle főúri összeesküvésben vett részt, s csak az özvegy fejedelemasszony, Báthory Zsófia jezsuita kapcsolatai és 300 000 forint váltságdíj mentették meg a kivégzéstől; anyja, a hős Zrínyi Ilona három évig (1685-87) védte Munkács várát a császári csapatok ostromával szemben; mostoha apja élére állt az elégedetleneknek, és 1678-ban, török szövetségben, fegyveres fölkelést indított I. Lipót uralma ellen; nagyapja II. Rákóczi György és dédapja, I. Rákóczi György a fejedelmi székben védte Erdély függetlenségi hagyományait; anyai nagyapja, Zrínyi Péter és nagyanyjának öccse, Frangepán Ferenc 1671-ben Bécsújhelyen vérpadon fejezte be életét; nagyapja fivére, Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a nemzeti fölszabadulás teljes programját dolgozta ki.

Alexandre Dumas - A ​régens lánya
A ​regény a francia romantika utolérhetetlen népszerűségű írójának egyik legizgalmasabb műve. A filmszerűen pergő cselekményű, váratlan, szellemes fordulatokban gazdag történelmi kalandregény Franciaországban játszódik a XVIII. század elején, amikor a gyermek király helyett a kicsapongó életű, de tehetséges államférfi, Orléans-i Fülöp régens uralkodik. Ellene sző összeesküvést a békétlen bretagne-i nemesek csoportja, s köztük a bátor, daliás ifjú lovag, Gaston de Chanlay, akit hazafiúi érzelme és a családját ért régi sérelem megtorlása hajt, hogy végrehajtsa véres tettét, megölje a régenst. De alighogy útra kel Párizs felé, lépteit máris titkosrendőrök hada figyeli, s a tapasztalatlan összeesküvő, aki ráadásul olthatatlanul szerelmes a szépséges, erényes Héléne-be, a régens kolostorban neveltetett lányába, gyanútlanul besétál az agyafúrt, kegyetlen, de zseniális főtanácsadó, Dubois állította kelepcébe. És ekkor dől el, hogy mi nyom többet a latban: a szenvedélyes szerelem vagy az adott szó, a becsület... A romantikus kalandregény utolérhetetlen mestere, Dumas ezúttal is három testőrre való izgalommal szolgál.

Kende János - Sipos Péter - A ​magyar történelem nagy alakjai 11.
A ​Reflektor Kiadó most induló új sorozatát minden történelmet, művészetet és irodalmat kedvelő figyelmébe ajánljuk. A kiadvány egyes kötetei előreláthatólag negyedévenként jelennek meg (az első két kötet február végén), s az elmúlt ezer év kiemelkedő személyiségeivel ismerteti meg az olvasókat. A teljességre való törekvés nélkül azoknak a magyar és az egyetemes kultúrtörténet szempontjából jelentős személyiségeknek az életútját, munkásságát mutatja be napjainkig a sorozat, akik korunkban olyan maradandót alkottak, amely mind kortársaik, mint az utókor tiszteletét kivívták. A rövid életrajzok, a gazdag illusztrációs anyag - korabeli dokumentumok, művészeti alkotások, festmények, szobrok, építészeti emlékek, versek, irodalmi részletek - segítségével történelmileg hű korrajzot is adnak. 1987-ben négy kötet megjelenését tervezzük, amelyekben a honfoglaláskor, az Árpád-házi királyok uralkodása, a zűrzavaros XIV. század, a Mátyás udvarában felvirágzó magyarországi reneszánsz, a mohácsi csatavesztés után három részre szakadt ország, a török fennhatóság ideje, a török- és Habsburg-ellenes felszabadító harcok története, a Magyarországon is gyorsan elterjedő reformáció irodalma is kirajzolódik. A fontos történelmi események, dátumok, egyéb tudnivalók mellett sok érdekességet is talál az olvasó a kötetekben; valószínűleg valamennyi korosztály számára élményt adó olvasmány lesz a szép kivitelű kiadvány.

Gergely András - A ​magyar történelem nagy alakjai 7.
A ​Reflektor Kiadó most induló új sorozatát minden történelmet, művészetet és irodalmat kedvelő figyelmébe ajánljuk. A kiadvány egyes kötetei előreláthatólag negyedévenként jelennek meg (az első két kötet február végén), s az elmúlt ezer év kiemelkedő személyiségeivel ismerteti meg az olvasókat. A teljességre való törekvés nélkül azoknak a magyar és az egyetemes kultúrtörténet szempontjából jelentős személyiségeknek az életútját, munkásságát mutatja be napjainkig a sorozat, akik korunkban olyan maradandót alkottak, amely mind kortársaik, mint az utókor tiszteletét kivívták. A rövid életrajzok, a gazdag illusztrációs anyag - korabeli dokumentumok, művészeti alkotások, festmények, szobrok, építészeti emlékek, versek, irodalmi részletek - segítségével történelmileg hű korrajzot is adnak. 1987-ben négy kötet megjelenését tervezzük, amelyekben a honfoglaláskor, az Árpád-házi királyok uralkodása, a zűrzavaros XIV. század, a Mátyás udvarában felvirágzó magyarországi reneszánsz, a mohácsi csatavesztés után három részre szakadt ország, a török fennhatóság ideje, a török- és Habsburg-ellenes felszabadító harcok története, a Magyarországon is gyorsan elterjedő reformáció irodalma is kirajzolódik. A fontos történelmi események, dátumok, egyéb tudnivalók mellett sok érdekességet is talál az olvasó a kötetekben; valószínűleg valamennyi korosztály számára élményt adó olvasmány lesz a szép kivitelű kiadvány.

Kende János - Sipos Péter - A ​magyar történelem nagy alakjai 12.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa - Asszony ​a fáraók trónján
A ​fáraó halála után ki teheti fejére Egyiptom Kettős Koronáját? Két fia, a beteges Thotmesz és az Amon-papok neveltje, az erős és nagyravágyó Thutmózisz közül az utóbbi nem a fényes Palotában, hanem az asszonyházban jött világra, tehát fattyú, ha félig "isteni" vér is... A fáraó a lányát, Hatsepszutot jelöli meg örökösének, de ki látott még asszonyt ülni a fáraó trónján? A papok úgy döntenek, legyenek a testvérek házasok, de melyik fiú a kettő közül? Itt csak a csoda segíthet, és az nem is marad el! A regény a Thutmóziszok ádáz viszályának korát eleveníti fel, központi alakja mégis a történelem első fáraónője, aki 20 évig uralkodott a Nílus völgye felett. Hatsepszut Maat-ka-ré fáraónő gyönyörű, rendkívüli egyéniségű, varázslatosan vonzó asszony volt, aki a testvérét,és egyben a Királyi Férjet ütötte ki az uralkodásból, felvirágoztatta Egyiptomot és ritka tehetségével ujja köré csavarta mind a politikusokat, mind a hatalmaskodó papokat. Egy odaadó férfi állt tetteinek hátterében, aki mindvégig a fáraónő "jó szelleme" volt: a hűséges kegyenc, Hatsepszut egyetlen igazi szerelme...

Covers_84829
elérhető
3

A. H. M. Jones - Augustus
A ​római köztársaság bukásának, a császárság kialakulásának viharos korszakában Iulius Caesar és örököse, fogadott fia, Octavianus a legjelentősebb személyiség. Octavianus hosszú, nehéz küzdelem után győzte le ellenfeleit, és érte el azt, hogy princeps (első polgár) lett, hogy megkapta a senatustól az Augustus, fenséges nevet, s kialakított egy új államrendet, a principatust, az egyeduralom sajátos, burkolt formáját. Hatalmát elsősorban a parancsnoksága alatt álló zsoldoshadseregre alapozta. E hadsereggel sikeres hódító hadjáratokat folytatott. - A szerző - a tudós cambridge-i professzor - nemcsak az első császár felemelkedését írja le, hanem elemzi a római birodalom társadalmának felépítését, államszervezetét, külpolitikáját, műveltségét, művészetét is, úgyhogy kitűnő körképet kapunk a római császárság első évtizedeiről.

Robert Graves - Jézus ​király
Jézus-életrajzban ​a szerző feltételezi, hogy Jézus a Dávid nemzetségből származó Mária (Mirjam) és Heródes zsidó fiának (a később kivégzett) Antipatrosznak titkos házasságából származott, így Judea trónjának egyetlen törvényes örököse. Az evangéliumtól és a kritikai vallástörténettől ez a felfogás eltér, azonban Jézus alakját a mai olvasó számára elfogadhatóbbá teszi,(vagy igyekszik tenni) és számos misztikus elemet kiküszöböl a történetből. A históriát Agabosz, egy vallásos keresztény mondja el, aki kortársa Jézusnak, gyermekkorában maga is találkozott vele. Agabosz krónikája szerint Jézusnak is tudomása volt királyságának törvényes jogáról, sőt Pilátusnak is, aki felajánlotta számára a trónt. Ő azonban azt a bevallott célt tűzte maga elé, hogy mint felszentelt király, egy ősi dinasztia törvényes sarja, kiteljesíti a zsidók Messiására váró próféciákat, jövendöléseket, megtöri a születés, a nemzés, a halál és az újjászületés siralmas körét, amelyből senki sem bírt szabadulni Ádám óta. A világi hatalom igényéről való puszta lemondás nem volt elegendő. Elszántan remélte, hogy magát a halált is legyőzi. Tragédiája a keresztrefeszítéskor teljesedik be - nem a fizikai halálban, mely az ő szándéka szerint való, de mert ráébred arra, hogy áldozata fölösleges. Graves Jézusa nem természetfölötti csodákat véghezvivő isten, hanem saját korának rendkívüli sorsú és egyéniségű gyermeke, az elhivatottság megszállottja, átfogóan mély erkölcsös gondolatok hirdetője. A könyv műfaját tekintve nem valódi történelmi regény, mert hősét történelmi környezetbe helyezi ugyan, de ezt a történelmet saját költői látása szerint formálja.

Türk Attila - Nagy ​magyarok kis korukban
Miből ​lesz a cserebogár? Kapisztrán János, Mátyás király, Bethlen Gábor, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc, Bem apó, Aradi 13-ak, Klapka György, Görgey Artúr, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Türr István, Deák Ferenc, Baross Gábor, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, Tisza István, Szamuely Tibor, Kun Béla, Stromfeld Aurél, Horthy Miklós, Károlyi Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kádár János esetében.

Fábián Ernő - Apáczai ​Csere János
"Ne ​tartsd azt sajátodnak, hogy régi, nemes, érdemes és dicsérettel magasztaltatott nemzetből eredtél. Jól nem lakik az, ki másnak szájával eszik. Vedd észre, hogy semmi különbség nincs azok között, akik sohasem születtek, s akik semmi emlékezetre méltó dolgot nem mívelvén az életből kiváltak. Szeresd a munkát. Kerüld a kényes életet és szófia beszédet. Keresten keresd az alkalmatosságot, amellyel élvén magad tanulhass, vagy másokat taníthass." (Apáczai Csere János)

Oliver Bowden - Assassin's ​Creed - Alvilág
Kegyvesztett ​orgyilkos és beépített ügynök egyben. Hosszú út vár rá a megváltásig. 1862. Londonban az ipari forradalom épp virágkorát éli, készül a világ első földalatti vasútvonala. Ám az alagútásási munkálatok során egy holttestet fedeznek fel, ezzel pedig kezdetét veszi az orgyilkosok és a templomosok több évszázados csatájának legújabb véres fejezete. A templomosok a birodalom fővárosában felállított titkos szervezetét egy mélyen beépült, orgyilkos ügynöknek kell felszámolnia, ám az ő múltja sem mentes a sötét foltoktól. A Testvériség hamarosan Henry Greenként, Jacob és Evie Frye mentoraként ismeri meg. De egyelőre még csak úgy hívják: a Szellem.

Smaragdzold
elérhető
229

Kerstin Gier - Smaragdzöld
Mit ​tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó... Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeretsz!

Annemarie Selinko - Désirée
Désirée, ​egy marseille-i selyemkereskedő lánya, tizennegyedik születésnapjára naplót kap édesapjától. Miről írhat egy szeleburdi kislány a francia forradalom ötödik évében? Természetesen környezetéről, a családi eseményekről: ruháiról, nővére vőlegényéről, majd a maga első szerelméről (aki nem más, mint a későbbi francia császár, Bonaparte), csalódásról, utazásokról, udvarlókról - örömökről és bánatokról, reményről és boldogságról. Serdülőéveinek fordulatai után Désirée kalandos körülmények között Párizsba kerül, és itt egy végzetszerű találkozás alkalmával megismerkedik a napóleoni kor egyik meghatározó alakjával, akivel végül összeköti az életét. Szerelmük és házasságuk fordulatokban gazdag története egyben a korszak krónikája is: a történelmi kulisszák között, a vonzóan csinos nővé cseperedő kereskedőlány körül megelevenedik a köztársasági Párizs, majd a színpompás császári udvar. Noha Désirée férje a fokozódó zsarnokság és a vég nélküli, értelmetlen háborúskodás miatt szembefordul Napóleonnal, szerencsecsillaga nem pártol el mellőle, és asszonya vele együtt emelkedik olyan rangra, melyről még csak álmodni sem mert soha. A Désirée a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél megjelenése óta. E regényes napló kitűnő olvasmányul szolgál mindenkinek: a megragadó romantikus szerelmi történetre vágyóknak éppúgy, mint az eseménydús, izgalmas történelmi korszakra kíváncsiaknak.

Linda Rodriguez MacRobbie - Botrányos ​hercegnők
Gyermekként ​számtalan mesét hallhattunk a szebbnél szebb hercegnőkről, királykisasszonyokról, amelyek szinte mind az ,,...és boldogan éltek, míg meg nem haltak..." fordulattal, a sírig tartó boldogság varázslatos ígéretével értek véget. A valóságban azonban, ahogy a legtöbbünk esetében, úgy a hercegnőknél sem magától értetődő a boldog és gondtalan élet lehetősége. Sokan közülük ugyan koruk elbűvölő, bájos és nagyra becsült személyiségei voltak, de legalább ennyien akadtak közöttük olyanok is, akik gátlástalanul visszaéltek hatalmukkal, becsapták környezetüket, vagy eltékozolták a családi vagyont. Stephanie von Hohenlohe hercegnő például náci kém volt. Sisi, a magyarok királynéja minden este nyers húsból készült arcpakolással tért nyugovóra. Clara Ward, az úgynevezett ,,dollárhercegnő" megszökött hercegétől egy cigányprímással, Rigó Jancsival. Ha más nem is, annyi bizonyos, hogy mindannyian igazi hercegnők és ízig-vérig nők voltak. Kíváncsi a különc hölgyek nem mindennapi életére? A Botrányos hercegnők az ő történetüket meséli el.

Hilde Østby - A ​vágyakozás enciklopédiája
A ​vágyakozás enciklopédiája izgalmas, okos és sokrétű regény a szerelem természetéről és történetéről. A főhős, Liv Vestby elhatározza, hogy könyvet ír arról, hogy létezik szerelem első látásra, és az A-tól Z-ig terjedő szócikkeiben feldolgozza a világtörténelem leghíresebb szerelmeseinek történeteit. Szó esik többek között Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, Rómeó és Júlia históriájáról, megtudjuk, Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Találkozunk a bibliai Onanával, a milói Vénusszal, Napóleonnal, Diderot-val, Jeanne D’Arc-kal, Júdással, egy szerelmes könyvtárossal és egy boldogtalan kerékpárszerelővel. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.

1267858
elérhető
43

Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ugron ​Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a "nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket". A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. Megjött a másik Hunyadi János, és engem csak az érdekelt, megvéd-e, ígéri-e, hogy erős falak között tart, míg élek. Azt felelte, megvéd. Azt mondta, hogy csak az nem fél, aki másokért cselekszik. Nem értettem, de mindent odaadtam volna azért, hogy megértsem, hogyan lehet félelem nélkül élni. Az öccsét kedvesebbnek találtam. Kedvesebb is lett a lelkemnek. Ha voltam szerelmes, a fiatalabb Hunyadiba voltam. Szükségem az idősebbre volt. A testem egyiket sem vágyta, soha férfit nem akart. Csak fiúkat, gyermeket, azt akartam. Magamnak. "Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát." Péterfy Gergely

Kollekciók