Ajax-loader

'angola' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ryszard Kapuściński - Golyózáporban ​Angola földjén
Ryszard ​Kapuściński neves lengyel újságíró. Nemrég megkapta a Nemzetközi Újságíró Szervezet különdíját. 1975 szeptemberétől novemberéig Angolában járt, itteni élményeiről szól ez a könyv, melyből az alábbi részletet közöljük: "Éjszaka az egyik téren összegyűlt néhány ezer ember. Megmondták, ne jöjjön össze nagy tömeg, hogy bombatámadás esetén el lehessen kerülni a vérontást. Az éjszaka sötét volt, felhős, a gyűlés díszletei kimbangisták titkos gyülekezetére emlékeztettek. A székesegyház órája tizenkettőt ütött. Beköszöntött 1975. november 11-e. A téren csönd uralkodott. Az emelvényen Agostinho Neto felolvasta az Angolai Népi Köztársaság kikiáltásáról szóló szöveget. Hangja megremegett, néhányszor elfúlt. Mikor befejezte, a láthatatlan tömegben taps csattant, az emberek kiáltoztak. Több beszéd nem volt. Egy pillanattal később az emelvényen kialudtak a fények, az emberek sietve szétszéledtek, belevesztek a homályba. Az északi fronton hallgattak az ágyuk. De egyszer csak a városban tartózkodó katonák féktelen lövöldözéssel adták jelét ujjongásuknak. Kaotikus zsivaj támadt, az éjszaka megélénkült."

Graham Hurley - Csak ​egy lépés a halál
Molly ​Jordan élete mindörökre megváltozott, amikor fia a szabályokkal dacolva letért a helyes útról és egyenesen besétált egy aknamezőre. Molly maga mögött hagyja gyászát és korábbi életét, hogy Angolába repüljön és megtudja, ki ölte meg a fiát. Ám Afrika sötét mélyén semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Tombol a polgárháború és Angola fuldoklik a több tízezernyi taposóakna gyilkos szorításában. Ebben a káoszban a nyomozás fia gyilkosai után valóságos rémálommá válik. A reményét vesztett országban Molly egyedül Andy McFaulra számíthat, aki maga is áldozata a taposóaknáknak s ma az elaknásított területek megtisztításával foglalkozik. Nekik, kettőjüknek kell rátalálni az igazságra.

Antonia Fraser - Amazonkirálynők
Nemcsak ​Napóleon vélekedett úgy, hogy nőknek semmi keresnivalója a csatatéren, már a régi görögök, illetve rómaiak se látták szívesen arrafelé az amazonok féktelen, kiszámíthatatlan, sötét erőket megtestesítő hadát. De a harcos asszonyokat se akkor, se később nem intézhette el senki egy kézlegyintéssel. A világtörténelem, a világkultúra igenis ismer nagy nőegyéniségeket, akik kitörölhetetlenül beírták nevüket a krónikákba mint népük hős uralkodói. Ilyen amazonkirálynők panteonjában kalauzol bennünket Antonia Fraser, Boadicea, a Kr. u. 1. évszázadban élt brit királynő szekerére kapva. Ki volt ő, akit minden angol elemista ismer, holott csak az biztos felőle, hogy semmi sem biztos? Férfiak és nők egyaránt alakították a mítoszt többféle hadszínterén - például levéltárakban -, és ma is eleven, mikor a Boadicea által fölperzselt, rómaiak lakta Londinium vörös rétege fölött négy méterrel kavarog a City forgalma. Bár azért változnak az idők, mert Boadicea szellemi örököse nem II. Erzsébet, hanem Margaret Thatcher. A nagy sikerű Stuart Mária-életrajz és VIII. Henrik feleségeinek arcképcsarnoka után Antonai Fraser kitekint a nagyvilágba: a nagyasszonyok parádéjában Európa, Afrika és Ázsia sokunk számára eleddig ismeretlen hősnőivel is megismerkedhetünk.

Merényi László - Angolai ​napló
A ​szerző állatorvosként Angolában dolgozott fél éven át, 1980-ban napra lebontva meséli el ott szerzett, gazdag élményeit, szakmaiakat, életvitelieket, stb. Mindent, amit turistaként aligha láthatunk, érzékelhetünk. A magyar orvoscsapat számára minden új ebben a különös országban, a szerző pedig fogékony minden újra. Könyve nem csak a szakmabeliek számára érdekes, hanem - mivel a szerző nagyközönségnek szánta -, bárkinek, aki európaiként Afrikában kalandozna vagy kalandozik. A naplót színes képanyag gazdagítja.

Castro Soromenho - Halott ​föld
Angola ​gyarmati tisztviselői gondtalanul kártyáznak, a fehér kereskedők nagyszerű üzleteket kötnek a bennszülöttekkel, s a négerek kötelességtudóan fizetik adójukat. És mégis... A bányamunkára toborzott négerek megszöknek, egyre többen menekülnek az őserdőbe az adóval sújtott falvakból, egyre többen vándorolnak el szülőföldjükről. A néger falvak lakói a szabadságról dalolnak, emlékeikben elevenen él a múlt, amikor még a fehér ember fizette az adót a törzsfőknek. Az engedetlen lázadókat fegyveres néger csendőrök kutatják, kezükben korbács, és a gyarmati rabszolgák kénytelenek meghajolni a fehér ember hatalma előtt. Egyéni tragédiák keresik bosszúállás útján az igazságot, s egy éjszaka fellángol a parázsló tűz...

Sugár András - Angolai ​tükör
Sugár ​András, a Hét világjáró riportere, az elmúlt években többször járt Angolában. Láthattuk, hallhattuk érdekes riportjait, az MPLA vezetőivel készített interjúit. Mindazt megtudhatjuk e könyvéből, ami a televíziós tudósításokból kimaradt. Megismerjük Angola történelmét, többek között értesülünk róla, hogy a portugál gyarmatosítás előtt fejlett kultúrájú, virágzó birodalom volt itt, amely uralma alatt tartotta a hatalmas területen élő több száz törzset. Megelevenednek előttünk az MPLA vezette felszabadítási küzdelem eseményei, és részvevői lehetünk a nagy nemzetközi visszhangot vert luandai zsoldosper főtárgyalásának. A szerző fölkereste az angolai emberek forró hangulatú gyűléseit, megállította őket az utcán, megszólította a pálmafákkal szegélyezett, festői tengerparti sétányon vasárnap délután, hogy megtudja, mit jelent az ő számukra a nagy véráldozattal kivívott függetlenség, hogyan élnek ma, mit terveznek a jövőre, s emellett ízelítőt kapunk abból is, hogy milyen leleményes szervező munkával kell előkészíteni egy-egy néhány perces tévériportot.

José Eduardo Agualusa - A ​múltkereskedő
Agualusa ​bátor és nagyvonalú író. Kitalálja a világirodalom egyik legkülönösebb elbeszélőjét, de nem éri be ennyivel, nem ez érdekli. Felvillantja háttérként az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb téridejét, a közelmúlt Angoláját, de nem játszik rá a szörnyűségekre. Megmutatja, milyen húsba vágóan éles képeket tud rajzolni, az alapszituációt végig áthatja az irónia, hőseit mégis meghagyja romantikus szépelgőknek. Három mondat alatt felvázol egy életet, kibont egy drámát, mégis akar és mer lassú lenni. Felvállalja a veszélyesen elkoptatott témát, az emlékezés természetéről gondolkodtat, de nem farag könyvéből esszét. Hiába a többfenekű szerkezet, a könyv megmarad fordulatos és élvezetes regénynek - valami furcsa, megmagyarázhatatlan utóízt hagyva maga után. „A múltkereskedő meglepetésként és örömként érheti mindazokat az olvasókat, akik úgy gondolják, az afrikaiak posztkoloniális időszakban átélt zavaros és gyakran tragikus tapasztalataival birkózó regények szükségszerűen sötét, brutális művek. Agualusa táncol, és nevet - a sírás határán. A múltkereskedő ügyesen elbeszélt, gyönyörű regény. Elegáns, agilis, szellemes és elbűvölően leleményes.” David Constantine, The Independent

Ryszard Kapuściński - Ében
...Fölemelik ​az elnököt. Doe ül, hátát egy katona támasztja meg a lábával, fülétől megfosztott, vérben úszó feje imbolyog. Johnson most nem igazán tudja, mi legyen tovább. Levágassa Doe orrát? Kezét? Lábát? Láthatóan nincs ötlete. Kezdi untatni a dolog. - Vigyétek innen! - parancsolja a katonáknak, akik elcipelik további kínvallatásra (azt is filmre veszik). Doe, halálra kínozva, élt még néhány órát, aztán a vérveszteség miatt meghalt. Amikor Monroviában jártam, az elnök kínzását bemutató videokazetta volt a médiapiac legnagyobb szenzációja. A városban azonban kevés volt a lejátszó, és a villanyt is gyakran kikapcsolták. Az emberek, ha látni akarták a kínzásokat (az egész film két órás volt), kénytelenek voltak bekéredzkedni tehetősebb szomszédaikhoz vagy valamelyik bárba, ahol szünet nélkül ment a kazetta..."

Ryszard Kapuściński - Jeszcze ​dzień życia
"Reportaż ​ten jest zapisem wydarzeń wojny domowej w Angoli w ostatnich miesiącach przed uzyskaniem przez ten kraj niepodległości 11 listopada 1975 roku. Autor obserwuje i opisuje wydarzenia z wyludnionej i zagrożonej atakiem obcych interwentów stolicy - Luandy, a także bezpośrednio na froncie. Jeszcze dzień życia jest książką bardzo osobistą. Nie o wojnie, nie o tych walczących stronach, tylko o zagubieniu, o niewiadomej, o niepewności, co się z tobą stanie. Były tam takie sytuacje, że człowiek właściwie wiedział, że nie będzie już żył. I każdego dnia mówiło się z ulgą: - O, jeszcze jeden dzień z życia mam za sobą, jeszcze jeden mnie czeka. Ale już nie więcej.” Ryszard Kapuściński A dona Cartagina? Boję się o tym myśleć. Bo jeżeli jej już nie ma? Ale to właśnie wydaje mi się niemożliwe. Bez dony Cartaginy nie umiem sobie wyobrazić ani Luandy, ani Angoli, ani całej tej wojny. Dlatego jestem pewien, że jeżeli będziecie w Luandzie, wcześniej czy później spotkacie siwą starusz...kę, jak idzie rano w stronę hotelu "Tivoli". Spieszy się, gdyż jak co dzień czeka ją dużo sprzątania. Jeżeli ją zatrzymacie i spytacie - Przepraszam, czy dona Cartagina? kobieta przystanie na chwilę, spojrzy zdumiona, a potem uprzejmie odpowie -Tak, to j a. I żwawo pójdzie dalej.

A. Channing - Amphibians ​of Central and Southern Africa
Amphibians ​of Central and Southern Africa is the first comprehensive guide to the frogs, toads, and caecilians of the ten sub-equatorial African countries—Angola, Botswana, Lesotho, Malawi, Mozambique, Namibia, South Africa, Swaziland, Zambia, and Zimbabwe. The result is at once a valuable reference tool, a field guide, and a source of ideas for future research.A source of increasing interest in their own right, amphibians are also benchmark species for biodiversity, and are used as laboratory animals in many of the sciences. In the wild, amphibians, especially frogs, act as natural monitors of water quality and are invaluable in pest control. Their skins secrete a wide range of pharmacologically active substances, such as antibiotics and painkillers. Yet frog populations are declining worldwide, mainly due to human destruction of their habitats. Alan Channing synthesizes information published over the last century to provide the first natural history and a portrait of the amphibian fauna of this vast region.Key features of Amphibians of Central and Southern Africa include*detailed accounts for 205 species of frogs and toads (and 2 species of caecilian) accompanied by color illustrations, distribution maps, details of breeding and tadpole behavior, and call descriptions*illustrations and tadpole identification keys for each genus*special sections for some species with topics such as "skin toxins"*an overview of fossil frogs, a discussion of humankind and frogs in Africa, and a bibliography of African frog biology

Sebestyén Éva - Kaland ​és kutatás Afrikában
A ​magyar Afrika-kutatók közül mind a mai napig Magyar László (1818-1864) az egyetlen, aki teljes aktív életét Afrikában töltötte, és 17 éven keresztül egyetlen országban, Angolában végzett kutatást. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy terepmunkáit kizárólag egyedül, eleinte afrikai családja támogatásával végezte. Munkásságát az empatikus megközelítés, az általa választott afrikai életmódnak köszönhetően közvetlenül szerzett tapasztalatok és adatgyűjtések jellemezték. Még a megszerkesztett szövegein is átható, friss, lelkes, zamatos írásaival minden korban lenyűgözte olvasóit. Magyar László nehéz feladat elé állítja valamennyi múlt-, jelen- és jövőbeli kutatóját. Szinte sohasem hagy nyomot maga után. Nem tudjuk egyértelműen bebizonyítani, mikor és hol született, kik voltak a szülei, hol és mikor végezte, ha végezte a tengerészeti tanulmányait, honnan és hová utazott Európán belül, és a világ körüli utazásai során. Saját magáról távirati stílusban ír és csak a sorai között olvasva következtethetünk jól vagy rosszul egy-egy életszakaszára, tevékenységeinek mozgatórugóira, céljaira. Valójában az egész életpálya ellentmondások sorozatán alapul. Ugyanakkor a 19. század közepi forrásokban, kortárs publikációkban rendszeresen felbukkan a neve egy-egy villanásnyira, elkápráztatja olvasóit, kortársait, majd újra eltűnik, kétségeket hagyva maga után.

Pepetela - O ​Terrorista de Berkeley, Califórnia
E ​ele gostava de ficar sentado algum tempo, encostado a um tronco, olhando a enorme baía em toda a sua extensão e pensando na vida. Por vezes conversava com um esquilo mais atrevido que vinha lhe pedir comida, entrevistava bandos de codornizes, cada vez mais raras, é preciso que se diga, ou até descobria alguma esquiva corça. E entendia naquela paz, com o barulho dos carros e das cidades muito lá ao longe, o contraste profundo da sua terra representado pela visão de abertura e progressista da ponte Golden Gate ao fundo e a visão da terrífica prisão de Alcatraz no rochedo isolado do meio da baía, de onde só uma vez tinham escapado dois ou três presos, tão monstruosamente concebida fora. A Golden Gate e Alcatraz tinham sido realizados pelo mesmo povo, o seu. [...] A ideia nasceu aí, num desses momentos em que havia algumas nuvens cinzentas e tristonhas, quando de repente o Sol irrompeu pelo meio delas, azulou o mar e enverdeceu as colinas. Alcatraz brilhou subitamente no meio do azul e parecia ameaça. Com o sol, a ideia, o raio, o trovão. Sim, ia arranjar um correspondente na Internet a quem contar os seus pensamentos mais íntimos. Mas tudo fechado a sete chaves de olhos indiscretos e persecutórios.

Pepetela - O ​Planalto e a Estepe
Do ​encontro entre um estudante angolano e uma jovem mongol, nos anos 60, em Moscovo, nasce um amor proibido. Baseada em factos verídicos, ficcionados pelo autor, esta história põe em evidência a vacuidade de discursos ideológicos e palavras de ordem, que se revelam sem relação com a prática. Política internacional, guerra, solidariedade e amor, numa rota que liga um ponto perdido de África a outro da Ásia, passando pela Europa e até por Cuba. Uma viagem no tempo e no espaço, o de uma geração cansada de guerra num mundo cada vez mais pequeno. Maravilhoso e comovente, este é um romance sobre o triunfo do amor, contra todas as vontades e todas as fronteiras.

Apáti Sándor - Angola
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pepetela - O ​Cão e os Caluandas
O ​Cão e os Caluandas lança um olhar inteligente sobre a realidade do pós-independência de Angola, e retomam algumas obsessões mais frequentes da literatura angolana: a busca das raízes de uma identidade nacional, a dualidade tradição/modernidade e o lugar da violência na sociedade contemporânea.

Pepetela - Jaime ​Bunda, Agente Secreto
"A ​moça se despediu da amiga e avançou para a avenida. Ainda conservava nos lábios o sorriso da despedida, quando parou bruscamente, assustada com o automóvel preto. O carro também estacou de súbito. O condutor viu o sorriso desaparecer dos lábios dela. Mediu num relance o tamanho dos seios pontudos, querendo furar o vestido muito curto. Esperou gentilmente que se refizesse do susto e continuasse a travessia. Ela hesitou, mas depois agradeceu com um vago sorriso para os vidros escuros e correu à frente do carro, mostrando o corpo meio de menina meio de mulher, moldado pelo vestido justo. Uma gazela, uma cabra de rabo de leque, pensou o motorista, sentindo compulsivos apetites de caçador. Arrancou com o carro e seguiu até ao fundo da Ilha."