Ajax-loader

'tajvan' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Azsia
Ázsia Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ázsia
Mint ​valami hatalmas tó vizén úszó óriási lótuszvirág, Napkelet földje a világtengerek tükrén. A legnagyobb szárazföld, óriási sziromlevelei: óriási félszigetek, Minden égtáj felé nyújtózkodnak, lehullott sziromlevelei pedig a japán és indonéz szigetvilág. A lótuszvirág szíve: a hegyláncok közé zárt Tibet. Itt van a Föld legmagasabb hegysége, a Himalája, a hegycsúcsok királyával, a Csomolungmával, de itt van a legmélyebb tengerárok is a kontinens közelében. Ősi kultúrák bölcsője, nagy birodalmak szülőhelye, a világtörténelem legrégibb színtere, ahol milliókat vitt el az árvíz, és ahol milliók haltak éhen, ha nem jött időben a monszuneső. A ahol ma is legtöbb ember él: ÁZSIA

Mijnders Van Woerden - A ​könyves asszony
Gladys ​Aylward (1902-1970) misszió társaság támogatása nélkül, saját megtakarított pénzén utazott Kínába misszionáriusnak 1932-ben, amikor polgárháború és idegen hatalmi terjeszkedés is megingatta már a kiterjedt ország ősi kultúráját és berendezkedését. Jangcseng mandarinjának megbízásából egy kormányrendelet végrehajtását ellenőrizte, így alkalma nyílt minden faluban tanítani a keresztyén hitre. A japán megszállás idején több mint száz gyermeket vezetett át a hegyeken a Sárga-folyón túli szabad területekre. Hiteles szemtanúja a kínai keresztyén egyház mártíriumának a kommunista hatalom konszolidációjának idején. Szolgált menekülttáborokban, börtönökben, lepratelepen, diákok és tibeti buddhista szerzetesek között is, nevét azonban leginkább az a több száz árva vagy kitaszított gyermek zárta szívébe, akiket nélkülözés árán is megmentett az éhhaláltól. Gladys Aylward felvette a kínai állampolgárságot, és élete végéig fogadott népének önzetlen szolgálója maradt. Tajvan szigetén halt meg, az általa alapított gyermekmenhely Tajpejben ma is ő nevét viseli. A könyves asszony az első magyar nyelven megjelenő életrajza.

Jing-Fu Tsai - Man-Miao Yang - Dávid Rédei - Geng-Fang Yeh - Jewel ​bugs of Taiwan (Heteroptera: Scutelleridae)
The ​family Scutelleridae belongs to Pentatomoidea. In spite of their frequently bright colourization, scutellerids have received little research attention. This book is a comprehensive overview of the study for Heteroptera: Scutelleridae. Descriptions of species since Japanese colonial time, as well as controversy species distributed in the Eastern and Pacific regions are revised by comparing with samples preserved in European natural history museums. Controversal classifications of species in the Eastern regions have been resolved and all species have been clearly identified before compiling this book. In the book, there is a total of 14 genera and 18 species of Heteroptera: Scutelleridae. It provides 447 pieces of hand drawings and 69 color sample photos. The content covers reviews and the current status of the classification system, morphology from larvae to adult, new interpretation for male and female insect genital organs, biology, family, genera and species-level searches and biogeographic distribution patterns, etc.

Jordán Gyula - Tajvan ​története
Tajvanra ​először gazdasági teljesítményei miatt figyelt fel a világ, amelyek a négy ázsiai „kis tigris" (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan) sorába emelték az országot. Az 1960-1970-es években meginduló gazdasági modernizáció és prosperitás eredményeként Tajvan ma a világ legnagyobb kereskedő nemzetei között a 15. helyen áll, a világ informatikai technológiájának közel 60 százalékát szállítja. A neves szerző Tajvan történetének megírására vállalkozott. Mégpedig a kezdetektől, amikor a sziget még vad, jórészt fejvadász bennszülött törzsek lakhelye volt, a kínaiak fokozatos betélepedésén át a Kínái Birodalomba történő betagozódásáig, majdegy sok szempontból sajátos és egyre önállóbb fejlődési út végigkövétéséig. Tajvan eredményeit állandó - japán és kínai - fenyegetés közepette érte el, amely rákényszerítette egy nagy létszámú és erős hadsereg fenntartására. A tajvani modell sokkal hatékonyabban és eredményesebben működött, mint a Mao alatti kommunista rendszer. Ez a fejlődés fokozatos és egyenletes volt, nem jellemezték azok a hatalmas nekirugaszkodások, ugrások, majd a katasztrofális visszaesések, mint a szárazföldi Kínáét. Ugyanakkor a történelem során a szigetország fejlődésében most jutott el odáig, hogy először kormányozzák olyanok, akik valóban Tajvant tekintik hazájuknak.

Vámos Péter - Két ​kultúra ölelésében
Amikor ​egyetemistaként először töltöttem el egy szemesztert Tajpejben, meglepett, hogy a tajvani fővárosban milyen sokat tudnak Magyarországról, a magyarokról. Hamarosan rájöttem, miért. Valaki elmondta, hogy Tajvanon a fogyatékos gyerekek sorsáról azóta gondoskodnak intézményesen, amióta egy magyar jezsuita megszervezte az első nevelőintézetet számunkra. Idősebb kínai ismerőseim beszéltek magyar orvosokról, később kiderült, hogy azok is szerzetesek voltak... Rövidesen meghívtak egy délutáni kávéra a jezsuiták. Beszélgetéseink során egy roppant érdekes, helyenként hősies tettekkel tarkított eseménysor bontakozott ki előttem: a magyarok kínai missziójának története. Néhány hét múltán már magnetofonnal tértem vissza hozzájuk és immár tudatosan kérdezve, hangszalagra rögzítettem élményeiket.

Kubassek János - Tájfunok ​Tajvan földjén
Tajvan ​a világ leggyorsabban fejlődő, legjelentősebb gazdasági eredményeket felmutató országai közé tartozik. A sziget lakói céltudatos munkával törtek ki a nyomorúságból, eredményeik elismerésre méltók. Hagyománytisztelet és modernizációs kényszer - hogyan tudnak megfelelni e kettősségnek a szorgalmas tajvaniak? Milyenek a hétköznapjaik? Hogyan válaszolnak a harmadik évezred nagy kihívásaira? A kérdésekre választ ad a könyv.

Marosi Miklós - Japán, ​koreai és kínai menedzsment
A ​XX. század második fele nyomorral, szegénységgel köszöntött a Távol-Keletre: Japán a világháború szörnyű romjait takarította, Koreában három évig tartó háború pusztított és Dél-Korea a világ legszegényebb országai közé süllyedt, a kínai kontinensen a kommunisták hosszú, véres háborúban kerekedtek felül, Délkelet-Ázsia nyomorgó gyarmatai pedig szegény önálló államok lettek. Mégis a távol-keleti fejlődésről szóló 1979-ben megjelent első amerikai bestseller címe: "Japán az első". Amikor a gyors fejlődés hullámai Dél-Koreában és a tengerentúli Kínában is felpezsdítették a gazdaságot, a Világbank "Távol-Keleti csodáról" szólt. Bár a gyors fejlődés üteme az utóbbi években lassult, még mindig meghaladja a Nyugat növekedését. A gyors fejlődés széles körben felkeltette az érdeklődést, s a különféle menedzsment módszereket a nyugati világban utánozni kezdték. Magyarországon is létrejöttek a menedzsmentben "divat modellek", mint pl. a minőségfejlesztésben a "minőségi körök". Érdemleges eredmény azonban nem volt megfigyelhető. A Távol-Kelet gazdasági sikereit ugyanis nem lehet néhány ügyes gazdaságszervezési, menedzseri "fogásra", eljárásra leegyszerűsítve magyarázni. A siker mögött - mint azt a szerző bemutatja -, összetett társadalmi tényezők vannak: a Távol-Keleten más a nemzeti és szervezeti kultúra, más a gondolkodásmód, és a konfuciánus értékvilág vezérli az emberek magatartását, cselekvését. A nyugatitól eltérő módon készíti elő a döntést, és más módon dönt a japán, a koreai és a tengerentúli multinacionális kínai cég vezetője.

Wu Ming-Yi - Rovarszemű ​ember
Vajo-vajo ​szigetét minden másodszülött fiúnak el kell hagynia aznap, amikor betölti tizenötödik életévét - így áldozzák fel a tengeristennek. Atile'i a legerősebb úszóként és a legjobb csónakosként elhatározza, hogy dacol a sorssal, és ő lesz az első, aki életben marad. Alice, akinek férje és fia is örökre eltűnt a hegyekben, tengerparti házában csendben készül az öngyilkosságra. Tervét azonban keresztülhúzza a Tajvan partjainak ütköző hatalmas szemétsziget, amelyen Atile'i menedéket talált. A katasztrófa után Alice a fiúval elindul a hegyekbe néhai férje nyomában, abban reménykedve, hogy megfejti családja eltűnésének rejtélyét. Útjukon feltámadnak az emlékek, különös kapcsolat alakul ki köztük, és feltárul egy sötét titok, amely arra készteti Alice-t, hogy megkérdőjelezzen mindent, amit addig tudott. Wu Ming-yi 1971-ben született Tajvan szigetén. A rovarszemű ember a negyedik regénye, amely 2011-ben jelent meg.

Kollekciók