Ajax-loader

'tádzsik' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Timur Zulfikarov - Naszreddin ​Hodzsa első szerelme
A ​legendás kópé, a közép-ázsiai törpe zsarnokok nevettetően büntető ostora, az Ezeregyéjszaka világának filozofikus bölcsességű Rózsa Sándora ezúttal nem megszokott mulatságos kalandjainak hőseként lép az olvasó elé. Zulfikarov, a fiatal tádzsik-orosz író Naszreddin elképzelt ifjúságát meséli el nekünk, és különös keleti képgazdagsággal szövődő mondatai nyomán megelevenedik a kamasz Naszreddin életét egyszer s mindenkorra eldöntő nagy kaland, az első vágyak, az első halálos veszedelmek, az első győzelmek és mindenekfelett az első szerelem beteljesedésének története. Würtz Ádám finom vonalú rajzai egyszerre idézik fel az egykori kelet és a mindenkori első szerelmek különös kuszán is harmonikus világát.

A_rep%c3%bcl%c5%91_haj%c3%b3
A ​repülő hajó Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - A ​repülő hajó
A ​Szovjetunió népeinek meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Jól és kevésbé ismert nemzetiségek mesekincséből válogattuk, de teljességre nem törekedhettünk, minthogy több mint 150 nemzetiség él a Szovjetunió területén. Királyfik, cárevicsek, nagy erejű legények, egyszerű halászok, gazdag földesurak és bátor vitézek győznek vagy veszítenek ki-ki érdeme szerint. Rab Zsuzsa meseértő, művészi tolmácsolása megszólaltatja legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor népek hőseit is. "Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta" - így végződik egy grúz mese. Ha aranyalmát nem is kapunk, de kellemes, értékes percekkel ajándékoz meg bennünket a kötet. A repülő hajó című népmese válogatást Szecskó Tamás varázslatosan szép rajzai díszítik.

A_s%c3%a1rk%c3%a1nyhercegn%c5%91
A ​sárkányhercegnő Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​sárkányhercegnő
A ​népmesék kedvelt hőse a sárkány. Általában hétfejű, gonosz, félelmetes, rettegésben tartja a vidéket. Ám mindig akad egy bátor vitéz, aki legyőzi a rettenetes szörnyet, vagy túljár az eszén, s elnyeri méltó jutalmát is. Gyűjteményünk két részében a világ népmesekincséből nyújtunk válogatást. A magyar, kínai, japán, burmai, tadzsik, görög és spanyol mesék más-más helyszínre kalauzolják ugyan olvasóikat, egyvalami azonban közös bennük: főhősük a legyőzött és a lóvá tett sárkány. Manapság is születnek újabb és újabb történetek róla, csakhogy - mint sok más népmesei hősből - az írók belőle is már kedves, szeretetre méltó figurát faragnak. Ilyen szelíd, "ibolyaszemű" sárkányok tehát a szereplői kötetünk harmadik részének.

Covers_265273
A ​Kakukk-kút Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​Kakukk-kút
Hagyomány ​és korszerűség - e két alapelv jegyét viseli magán a soknemzetiségű szovjet irodalom, melynek tematikailag és formailag egyaránt színes és gazdag kisprózájából antológiánk tizennégy szövetséges köztársaság íróinak 38 elbeszélését öleli fel. Sajátos, egyéni arculatú mind a tizennégy nép irodalma. Virágzó mai kultúrájuk előzményei is különbözők: ősi, évezredes írásbeli irodalmuk hagyományait őrzik és folytatják a grúzok, az örmények és a tadzsikok, a balti népek a múlt század mozgalmainak hatására indultak el a nemzeti nyelv és irodalom művelésének útján, mások csak az Októberi Forradalom után láthatták - a Csingiz Ajtmatov első tanítójához hasonló hősök kezében - a nyelvükön írt első ábécéskönyvet. Arról, ami egységes egésszé kovácsolja e soknyelvű irodalmat, máig ható érvénnyel mondotta 1934-ben Makszim Gorkij a szovjet írók első kongresszusán: "A testvéri köztársaságok írói csak nyelvben különböznek tőlünk, és a dolgozóknak a kapitalizmus által szétdarabolt világát egyesítő ugyanazon eszme jótékony hatása alatt élnek és dolgoznak."

Szadriddin Ajni - Az ​uzsorás halála
A ​pénz, az arany varázsa sok ember elméjét megzavarta már. S a vagyon bálványának imádói megérdemelten céltáblái embertársaik gúnyolódásának. Ajni, a remek tollú klasszikus tádzsik író regénye is egy ilyen keleti uzsorást mutat be, olyan mesterien sokoldalú és plasztikus formában, hogy az olvasó szinte a saját bőrén érzi a vén Kori Iskamba fondorlatos tetteinek keserves következményeit, s éli át mindazt, amit a mecsetek és medreszek világának egyszerű emberei átéltek az uzsorás korában. A mesteri ábrázolásmód, a kitűnő jellemrajz, a tiszta stílus és ragyogó fantázia méltán emelik e regényt a világirodalom hasonló témájú, legismertebb művei közé.

Fazliddin Muhammadijev - Utazás ​a másik világba
A ​szovjet-tadzsik író kisregénye egy zarándokút "titkaiba" avatja be az olvasót. A Szovjetunióból elindulva tizenhét zarándok és egy orvos keresi fel a "másik világot": az áldott Mekkát, a verőfényes Medinát és a szent Dzsiddát. A csoportot kísérő orvos elbeszélése nyomán megelevenedik előttünk az iszlám Kelet színesen kavargó világa, melyet az író a riportregény eszközeivel szembesít a technika századával. A jó környezetrajz, a kitűnően megrajzolt szereplők révén érzékletes képet fest Szaúd-Arábia mindennapi életéről, a vallási fanatizmusról, a társadalmi ellentmondásokról, de meleg emberséggel szól az elesettekről és az őszinte barátokról. Szatírába hajló írónia és sajátos humor hatja át a könyvet. Muhammadijev kisregénye továbbgondolásra készteti az olvasót, és felhívja figyelmét a "másik világban" élő emberek sorsa iránti egyetemes felelősségre.

Covers_46587
Holdangyal Ismeretlen szerző
20

Ismeretlen szerző - Holdangyal
A ​tadzsikokat a 16. századig nemcsak történelmük, nyelvük, de kultúrájuk is évszázadokig a perzsa birodalomhoz, és ezzel együtt a perzsa irodalomhoz kötötte. A tadzsik nyelv ugyanis a mai perzsával és afgánnal együtt elválaszthatatlanul a 9–10. században kialakult újperzsa nyelvhez kötődik. Ahogyan nem választható el a klasszikus perzsa és tadzsik irodalom egymástól, ugyanúgy nem független a tadzsik folklór sem a perzsától, a közös iránitól, sőt a tadzsikokkal szomszédságban és kapcsolatban élő különböző török népek költészetétől sem. A tadzsik folklórral csak a 20. században kezdtek el tudományosan foglalkozni. Az 1900-ban megjelent első tadzsik népmesekötet után a harmincas években a Tadzsik Tudományos Akadémia indította el a már pusztulóban lévő gazdag folklórkincs összegyűjtését és tudományos publikálását. A tadzsik népmesék 1938–40-ben, majd 1954–57-ben jelentek meg nagyobb számban. A kötet meséi is ezekből a gyűjteményekből származnak.

Szadriddin Ajni - Bokhara
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók