Ajax-loader

'dialektológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Theodor W. Adorno - Max Horkheimer - A ​felvilágosodás dialektikája
Horkheimer ​„Dialektikus logika” címmel akarta megírni a kritikai elmélet nagy alapművét, ez azonban sosem készült el. Terveiből születtek meg, Adorno közreműködésével, A felvilágosodás dialektikájaként megjelent „filozófiai töredékek”. A könyvet szoros együttműködésben írták, de ismeretes, hogy egyes fejezetek egy-egy alkotóhoz köthetőek: leginkább Adorno munkája a kultúriparról szóló fejezet, illetve az Odüsszeusz-elemzés, Horkheimeré a legelső fejezet és a Sade-tanulmány. A mű a modernitás átfogó kritikáját kívánja nyújtani, a nácizmus tapasztalata alapján. A nácizmus eszerint nem az európai felvilágosodás megcsúfolása, hanem annak logikus következménye. A felvilágosodott ész már önmagában, alapvető hozzáállásában olyan elnyomásokat kódol, melyek szükségszerűen vezettek a világ totális racionalizálásához és embermilliók tervszerű kiirtásához. Mivel a liberális kapitalizmus ugyanennek az észnek a diktatúrájára épül, a modern világ számára nem maradt remény. Ennyiben A felvilágosodás dialektikája minden idők egyik legtragikusabb társadalomfilozófiai műve.

Covers_11855
Magyar ​dialektológia Ismeretlen szerző
12

Ismeretlen szerző - Magyar ​dialektológia
Az ​új egyetemi tankönyvben a mai magyar nyelvjárásokra és kutatásukra vonatkozó friss ismereteket foglalja össze az egyetemi oktatási tapasztalatokkal is rendelkező öt nyelvjáráskutató. A szerzők arra vállalkoztak, hogy a dialektológia legfontosabb általános kérdéseit és a fő magyar nyelvjárási típusokat, illetőleg nyelvjárási jelenségeket a didaktikailag szükségesnek vélt terjedelemben és mélységben mutassák be. Középpontban értelemszerűen a magyar nyelvjárásokkal - a magyarországiakkal és a határokon kívüliekkel -, valamint a magyar nyelvjárási beszélőkkel összefüggő kérdések állnak. A könyv öt részből áll, amelyeket bibliográfia és tárgymutató egészít ki. Mivel tankönyvről van szó, feladatok és továbbvezető irodalom, továbbá a kulcsfogalmak és kifejezések fejezetekre lebontott kiemelése segíti az olvasót.

Ismeretlen szerző - Nyelvjárási ​szövegek Veszprém megyéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Engels - Dialektik ​der Natur
Friedrich ​Engels’ nicht vollendetes Werk 'Dialektik der Natur' wurde posthum erstmals im Jahre 1925 in der jungen Sowjetunion in deutscher und russischer Sprache publiziert. Seitdem sind 90 Jahre und seit Engels’ Tod 1895 120 Jahre verstrichen. Nicht nur diese Jahrestage sind Anlass, Engels neu zu entdecken. Auch Missverständnisse, Fehl- und Überinterpretationen kennzeichnen bis heute die Rezeptionsgeschichte der 'Dialektik der Natur'. Und eine Auseinandersetzung mit Engels’ Thesen ist schon deshalb wichtig, weil es um zentrale Fragen des dialektischen Verhältnisses von Theorie, Realität und Praxis, um die Bedeutung von Zirkulation und Produktion in der Werttheorie, um das Verhältnis von gesellschaftlichen Produktionsverhältnissen und Naturverhältnissen, von kapitalistischer Akkumulation und wirtschaftlichem Wachstum geht. Engels ging es um das Begreifen eines 'dialektischen Gesamtzusammenhangs' von Natur und Gesellschaft, von Ökonomie und Politik. Dieser 'holistische' Ansatz ist heute in den Debatten um die Erde als 'ökologisches Weltsystem', als Anthropozän oder Kapitalozän aktueller denn je. Die 'Klassiker' des Marxismus beschäftigten sich also schon vor mehr als einem Jahrhundert auch mit ökologischen Fragen. Die 'Dialektik der Natur' kann der Post-Wachstumsdebatte heute neue Impulse vermitteln. Daher werden in diesen Band einige zentrale Passagen von Engels’ Werk aufgenommen.

László Jakab - Unkarin ​murteet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​Szabó József 70. születésnapjára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó József - A ​török hódoltság néprajzi és nyelvi maradványai földrajzi neveinkben
Szabó ​József 1940-ben született a Tolna megyei Nagykónyiban. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, középiskolai tanulmányait Tamásiban. 1964-ben szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát a József Attila Tudományegyetemen. Kutatómunkája a Magyar Nyelvészeti Tanszék diákkörében indult. Első publikációja még egyetemi hallgató korában jelent meg a Néprajz és Nyelvtudományban, s már akkor bekapcsolódott az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőmozgalomba is. Két évig gimnáziumban, négy évig pedig általános iskolában tanított Szegeden. 1970-ben tanársegédként került a JATE Magyar Nyelvészeti Tanszékére, ahol 1973-tól adjunktusként, 1979-től docensként tevékenykedett, majd 1993-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, 1988 és 1990 között pedig tanszékvezető volt. Az 1990-es években öt évig a pozsonyi Komensky Egyetem Magyar Tanszékén volt vendégtanár, utána két évig másodállásban a békéscsabai tanítóképzőben is dolgozott. 2003 és 2007 között tanított a veszprémi Pannon Egyetemen is, ahol négy éven át az Interdiszciplináris Doktori Iskolát vezette. Tudomány tevékenysége elsősorban a nyelvjárások vizsgálatára és a névtanra terjed ki. Egyetemi doktori értekezését 1966-ban, kandidátusi disszertációját pedig 1978-ban védte meg. 1992-ben szerezte meg az MTA doktora fokozatot. Kutatási elismeréséül 1982-ben Csűry Bálint-emlékéremmel tüntették ki. 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjas lett. Szülőfalujától ugyanebben az évben kapta meg a Nagykónyi díszpolgára címet. Több európai országban járt tanulmányúton, így pl. hosszabb időt töltött Ausztria, Németország, Svájc és a volt Szovjetunió egyetemein és más intézményeiben. Gyakran vett részt hazai és nemzetközi konferenciákon (pl. Augsburgban, Bécsben, Berlinben, Bernben, Krakkóban, Lipcsében, Mariborban, Regensburgban, Zürichben, Würzburgban). 2000-től tagja lett a Német Dialektológia Nemzetközi Társaságának is.

Ismeretlen szerző - Általános ​nyelvészeti tanulmányok VIII. - Nyelv és társadalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálmán Béla - A ​mai magyar nyelvjárások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kis_magyar_tajszotar
Kis ​magyar tájszótár Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Kis ​magyar tájszótár
A ​Kis magyar tájszótár tudományos igényességgel megszerkesztett ismeret­terjesztő munka. A gyűjtemény 5800 népies és tájszó jelentését magyarázza. Bemutatja a napjainkra szinte teljesen letűnt paraszti világot, a visszaszorult paraszti gazdálkodást és annak tipikus tárgyait, tevékenységeit. A szótár szerkesztői 21 regionális és általános tájszótárból, illetve 2 értelmező szótárból gyűjtötték ki a tájszókat. A feldolgozott források lefedik a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. A szótár azt is feltünteti, hogy az egyes adatok mely forrásból, azaz mely területről származnak. Így látható, hogy a következő szavak a magyar nyelvterület nagy részén használatosak voltak: firhang, früstök, hombár, jussol, langalló, mángorló, ösztöke, pruszlik, saroglya, sifon. A szótárt tanulmányozva olyan szavakra is rálelhetünk, amelyek csak egy-egy szűkebb területen éltek: bucsér (szalmából font tárolóedény), bürdő (kályhacső), cók (faék), csosza (kis, talpas pohár), dömsödi (zömök), heréc (patkány), irám (árnyék), kelep (nagy kalapács), sinkózik (jégen csúszkál), szotka (küszöb), tarhó (joghurt), ugráncs (kabóca), vállazó (vízhordó rúd), vinyikó (szőlővessző). A szótár szókincsgazdagításra, az egyéni szókincs bővítésére haszonnal forgatható. Az olvasmányokban felbukkanó vagy idősebb beszélőtől hallott, ismeretlen jelentésű tájszavak jelentése eredményesen kereshető ki belőle. A szótár összeállítója, Kiss Gábor korábbi sikeres és népszerű szótárak – Magyar szókincstár, Régi szavak szótára – főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, Lőrincze Lajos-díjas.

Ismeretlen szerző - Tájnyelvi ​hangfelvételek - Bukovina 1.
Bíró ​Tóbiásné Tamás Borbála (szül. 1923. Hadikfalva) bácskai ifjúságáról beszél, amibe beleszólt a háború.

620994
Tájszavak Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Tájszavak
A ​Tájszavak című gyűjtemény ismeretterjesztő munka, amely könyv formában adja közre A magyar nyelvjárások atlaszának térképlapjain található tájnyelvi anyagot. A gyűjtemény 950 szócikkének élén egy-egy közszó áll, amit követ azoknak a tájszavaknak, szóalakoknak a sora, melyeket a tájnyelvben használnak a köznyelvi címszó helyett; ezek száma 13 590. A közreadott nyelvi anyag egy mára szinte eltűnt paraszti-gazdálkodó világ lenyomata. Korunk gyermekének már gyakran ismeretlenül csengenek az áspa, borona, járom, kapca, kéve, tiloló stb. szavak. Ezért a Tájszavak gyűjtemény egyrészről a benne közölt rajzokkal bizonyos mértékig ismerteti is a letűnt paraszti-gazdálkodó kornak ezeket a ma már a mindennapokban nem használt tárgyait, eszközeit. Másrészről gyűjteményünk megmutatja, hogy egy-egy köznyelvi szónak milyen tájnyelvi változatai élnek, illetve éltek nyelvünkben, pl.: • egres biszke, büszke, füge, köszméte, tüskésszőlő; • létra grádics, lábitó, lajtorja; • szakajtó cipóskas, kenyérkosár, szakasztó, szalmatál, véka, zsombor; • vakondok güzü, hörcsög, kuzán, pocok, vakhöncsök, vakondék. Globalizálódó, uniformizálódó világunkban szellemi csemege a Kárpát-medencei magyar nyelv hajdani szókincsbeli sokszínűségére, gazdagságára való rácsodálkozás. _Az ékesszólás kiskönyvtára_ sorozat 21. tagja

Ismeretlen szerző - Sokszínű ​nyelvészet - nyelvi sokszínűség a 21. század elején
A ​Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején című tanulmány­kötet Kolláth Anna tanszékvezető egyetemi tanár 60. születésnapjára készült. A tíz országból összesen 56 szerző írását tartalmazó kötetben magyar, szlovén és német nyelvű tanulmányokat olvashatnak, amelyek többségében nyelvészeti tárgyúak, de egyik-másik érinti a történet-, az irodalomtudomány és a zenetörténet témakörét is. Egy megközelítési módban többnyire egységesek: témájuk az egyszerre nyolc országban fejlődő Kárpát-medencei magyar nyelv a 21. század elején. Ezek többsége érinti a Kolláth Anna által művelt tudományterületeket, mint nyelvpolitika, szociolingvisztika, kontaktológia és dialektológia. Dr. Kolláth Anna a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének nyelvésze, rendkívüli egyetemi tanár, tanszékvezető. Elsősorban leíró magyar nyelvtant és nyelvművelést oktat. 1993-ig főképp dialektológiával foglalkozott (a nyelvjárás és a nyelvi tudat összefüggései), azóta fő kutatási területe a magyar–szlovén kétnyelvűség (a kétnyelvű Muravidék magyar nyelvének és nyelvhasználatának szocio- és pszicholingvisztikai aspektusai, különös tekintettel a kisebbségi anyanyelv kontaktusváltozataira). Publikációi érintik a nyelvi tervezés, a nyelvművelés-nyelvalakítás és a kétnyelvű oktatás kérdésköreit is. Tagja a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózatnak, az Imre Samu Nyelvi Intézetnek és az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságnak. 2010-től maribori koordinátora volt a ELDIA (European Language Deversity for All) nemzetközi kutatási projektnek. „Szakmai igényessége és lelkiismeretessége a záloga annak, hogy mindennapi oktató-nevelő munkájával hallgatóit áldozatvállalásra, a szűkebb és a tágabb haza szeretetére és a kisebbségi létért is felelősséget érző értelmiségiekké formálja.” (Bokor József) „Kolláth Anna azon kollégáim közé tartozik, akivel mindig öröm találkozni, akiről szívesen szólok, és akiről csak őszintén szabad beszélni. Mert ő mindig őszinte. Ezt a nagyszerű tulajdonságát szülőföldjéről hozta. Arról a vidékről, ahol dolgos, egyszerű emberek élnek. Kolláth Anna sohasem felejtette el, hogy honnan érkezett. Éppen ezért jó vele találkozni, hiszen mindig, mindenkihez van kedves szava és mondanivalója.” (Gadányi Károly)

Cs. Nagy Lajos - N. Császi Ildikó - Magyar ​nyelvjárások
A ​magyar nyelvterületen még napjainkban is szinte mindenütt találkozhatunk nyelvjárási jelenségekkel. E könyv szerzői fölvázolják a legfontosabb nyelvjárási jelenségeket. A nyelvjárásterületek térbeli elhelyezkedését térképeken ábrázolják, majd ismertetik az egyes nyelvjárások legjellegzetesebb vonásait. A többféle változat bemutatása fontos eszköze a nyelvjárási előítéletek és tévhitek eloszlatásának, továbbá a nyelvi kifejezési másságok elfogadtatásának is. A szerzőpáros nagy teret szentel a nyelvföldrajznak: a kutatások bemutatásának, a megjelent atlaszoknak, a gyűjtési és feldolgozási technikának. Az elmúlt három évtizedben, de különösen a legutóbbiban, a leglátványosabb eredmények – ezen a tudományterületen is – éppen a számítástechnikának köszönhetők. A könyvet számos kép és ábra egészíti ki. Az utolsó fejezet nyelvjárási mutatványszövegeket tartalmaz. A Magyar nyelvjárások című könyv tudományos ismeretterjesztő céllal készült, hiszen a nyelvjárások ismerete hozzátartozik nemzeti öntudatunk, nyelvi önazonosulásunk kialakulásához. Magyarságtudatunknak nélkülözhetetlen alappillére, olyan, mint a nemzeti múlt, a nemzeti kultúra vagy a néprajzi hagyományok ismerete.

Dr. Kis-Erős Ferenc - A ​magyar nyelv rendszeresen vizsgálva
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók