Ajax-loader

'evangélikus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ismeretlen szerző - Evangélikus ​templomok Magyarországon
A ​kiválasztott hetvenöt templom - a kiadó meggyőződése szerint - híven jellemzi a magyarországi evangélikus egyházi építészetet. A bemutatott templomok ugyanakkor elénk tárják a német földről és szlovák vidékekről érkező - Magyarország XVIII. századi újjászületésében fontos szerepet játszó - evangélikus telepesek művészetét is.

Zimányi Ágnes - "Nyitott ​ajtót adtam eléd..."
Életem ​egyik kulcsigéje Jézus bátorító szava Péternek: „Legeltesd és őrizd az én juhaimat...” (Jn 21,15). Ez a jézusi mondat, amit a pásztorbotomba vésve is olvashatok, újra meg újra figyelmeztet, nem az enyém a gyülekezet, nem az enyém az egyház. Legfeljebb a Főpásztor bojtára, terelő pulija lehetek, ami ajándék, lehetőség és felelősség. Életem másik kulcsigéje ugyan­csak jézusi bátorítás, amit már korábban is idéztem: „íme, nyitott ajtót adtam eléd” (Jel 3,8). Ahogyan életem jelentősebb állomásait végignézem, felismerem: ami­kor úgy éreztem, most becsukódik egy ajtó, az Úristen rögtön kitárt egy másikat. Most már arra is gondolnom kell, hogy pár év múlva, ha megélem, nyugdíjba megyek. Várom az újabb csodát, hogy' Isten nyugdíjas éveimre is kaput tárhat.

Covers_292300
Szent ​Biblia Ismeretlen szerző
elérhető
8

Ismeretlen szerző - Szent ​Biblia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Selma Lagerlöf - Jeruzsálem
A ​19. század végén egy misztikus látogató hatására vallási megújhodás indult meg egy dalarnai svéd faluban, s az egész közösség arra az elhatározásra jutott, hogy javait pénzzé téve Jeruzsálembe zarándokol. Lagerlöf 1900-ban látogatta meg Jeruzsálemben ezeket a svéd parasztokat, s két évvel később meg is jelent a vallásos élményekről, emberszeretetről, a svéd parasztok életéről egyszerre valósághűen és meseszerűen tudósító regény, a svéd irodalom egyik ékköve. Selma Lagerlöf, aki Strindberg mellett a legnagyobb világirodalmi hatású alkotója a svéd irodalomnak, nem csak az első női irodalmi Nobel-díjasként, hanem a Svéd Akadémia első női tagjaként is tartja számon az irodalomtörténet. A Jeruzsálem mellett olyan remekművekkel vívta ki magának a világhírt, mint a Gösta Berling története és Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át. Szerb Antal így méltatja a szerzőt A világirodalmon történetében: "Lagerlöf fedezte fel a világ számára az Észak költészetét, az Északot, mint mesetájat, ahová a lélek vágya száll... A legendaképzés, az elhihető mese adománya Lagerlöf legfőbb írói tulajdonsága... Dickensnek talán ő az egyetlen méltó követője a modern irodalomban."

Ordass Lajos - Önéletrajzi ​írások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ordass Lajos - Az ​imádkozásról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Luther Márton - Asztali ​beszélgetések
Luther ​életének utolsó másfél évtizede kevésbé eseménydús, mint a megelőző 15 esztendő, viszont az evangélikus egyház kialakulása szempontjából kulcsfontosságú időszak ez. A fejedelmek és a birodalmi városok sorra újjászervezték a hitéletet és az egyházigazgatást. Ebben a folyamatban a mozgalom elindítójának, a betegeskedő és a nyilvánosságtól egyre inkább visszahúzódó egyetemi tanárnak már nem mindig volt közvetlen szerepe. Az utolsó évek Luther-képét egy izgalmas munka, az Asztali beszélgetések őrizte meg a leghitelesebben számunkra. A Luther család (felesége, Katherina von Bora egykori apáca és hat gyermeke) asztalánál ugyanis mindig szívesen látott vendégek voltak a barátok és a tanítványok, akik az ott elhangzott beszélgetéseket feljegyezték, majd ki is nyomtatták. Ebből egy sokkal joviálisabb Luther-portré bontakozik ki, mint amely a röpirataiból tárul elénk. És mégis: a családi asztalnál évődő vagy a felesége által leszidott öregember nem más, mint aki néhány évtizeddel korábban az európai történelem egyik legnagyobb hatású forradalmát megindította.

Ordass Lajos - Válogatott ​írások (folytatás)
"A ​nagy dán gondolkodó, Sören Kierkegaard egyik mondatát idézi Vajta Vilmos Ordass püspökre alkalmazva: "Amire korunknak szüksége van, az nem egy zseni, mert valójában nincs hiány zsenikben, hanem egy mártír." Ordass korunknak, egyházunknak, hazánknak mártírja volt, azaz tanú, Krisztus tanúja, szóval és életével. "Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére és kövessétek hitüket!" (Zsid 13,7)!"

Fabiny Tamás - Ajtórésnyi ​zsoltár
Különféle ​élethelyzetekben születtek e kötet írásai. A szerző a hagyományos formákkal némileg szakítva fogalmazza meg gondolatait hitről és kételyről, útkeresésről és megérkezésről, magáról és másokról – és legfőképpen arról az Istenről, akihez kisfiúként a „Tessék mondani, tegezhetlek?” kérdéssel lépünk oda. Aki elolvassa ezt a kis könyvet, az megérti az addig bizonyára talányos címet. Az ajtórés egyaránt utal az alkalomszerűségre, a szüntelen küszöbön állásra, valamint arra, hogy valaki érkezik. Az Ajtórésnyi zsoltár című kötetet elsősorban fiataloknak, illetve mindazoknak ajánljuk, akik az Istenről való beszéd és az Istenhez szóló imádság új formanyelvét keresik. (A kötet a 2001-ben megjelent könyv bővített kiadása.)

Britt G. Hallqvist - Imádságok ​gyermekeknek
Britt ​G. Hallqvist gyermek imádságoskönyve, amiből a fordítás készült, 1984-ben már a 13. kiadásban jelent meg, ezt 1996-ban Magyarországon nyomtatták ki svédül, részben anyagi okokból 1997 karácsonyán fordítottam le. Örömömet leltem, saját hangomra találtam benne. Britt G. Hallqvist 1998-ban hunyt el késő öregkorában. Több gyermekkönyv szerzője, társszerzője, fordítója volt Az 1975- ben a Móra Könyvkiadónál megjelent Mai svéd gyermekversek egyik szerzője. („Ami a szívedet nyomja", Tótfalusi István fordítása). Britt Hallqvist neve ismerős egyházunkban is. Sajtóosztályunk három kiadásban jelentette megfordításomban a Ma így imádkozzatok című válogatást egy svéd imakönyvből. Ebben a kötetben a költőnő több saját imádsága és fordítása is szerepel.

Dietrich Bonhoeffer - Követés
Amikor ​a Szentírás Jézus követéséről beszél, akkor azzal az ember felszabadítását hirdeti meg minden emberi rendelkezés, minden nyomasztó, lelkiismereti gyötrelmet okozó kényszer alól. A követésben az emberek saját törvényeik kemény igájából Jézus Krisztus könnyű igája alá kerülnek. Ott válik lehetségessé az emberek teljes felszabadítása a Jézussal való közösségre, ahol megmarad Jézus teljes parancsa, a feltétlen követésre hívás. Jézus parancsa embertelenül kemény annak, aki tiltakozik ellene. Jézus parancsa könnyű annak, aki készségesen belenyugszik. „Az ő parancsai nem nehezek.” (1Jn 5,3) Jézus semmit sem követel tőlünk anélkül, hogy ne adna erőt a megtételéhez. Hová vezeti a követésre szólító hívás azokat, akik engedelmeskednek? Ezzel a kérdéssel ahhoz kell fordulnunk, aki egyedül ismeri a választ. Egyedül a követést parancsoló Jézus Krisztus tudja, hová vezet az út. Mi viszont tudjuk, hogy egészen biztosan, minden mértéket meghaladóan kegyelmes út lesz. A követés – öröm.

Dietrich Bonhoeffer - Szentek ​közössége
A ​vértanúhalált szenvedett német teológus a reformátorok nyomdokait követve egyszerre látja az egyházat a kicsik, a gyöngék és a bűnösök gyülekezetének, illetve a Krisztusban megbékélt, megváltott hívek e földön páratlan közösségének. Az újjászületett, Isten kegyelmébe kapaszkodó ember számára lehetséges a lehetetlen: a közösségben alázatosan, nem hatalomra törve szolgálni, a másikat békességben eltűrni, őt - ha kell - feddeni és inteni, testvérének bűneit megvallani.

Fabiny Tibor - A ​Magyarországi Evangélikus Egyház rövid története
E ​füzet szerzője áttekinti az evangélikusság magyarországi történetét az országban való megjelenésüktől egészen 1989-ig. Természetesen ilyen terjedelemben nem lehet részletesen elemezni az egyes eseményeket, illetve bemutatni személyeket. De az evangélikusság történetével való ismerkedéshez nélkülözhetetlen eszköz

Terray László - Nem ​tehetett mást
A ​könyv Ordass Lajos evangélikus püspök (1901-1978) életét dolgozza fel. "Ez a könyv segítséget nyújt az Ordass Lajos Baráti Kör célkitűzésének valóra váltásában: aki elhallgattatása miatt sokak számára "ismeretlen" volt, "jól ismertté" váljék, akik "távol" voltak Tőle, "közel" kerüljenek Hozzá a Krisztus vére által." - hangzik a bevezetésben.

Ismeretlen szerző - Káté ​– Evangélikus keresztyén hitünk rövid összefoglalása
Luther ​Márton gyülekezetlátogató útjainak hatására írta meg Kis kátéját 1529-ben. Ez a könyvecske szerte a világon töretlen tekintélynek örvend a lutheri reformáció örökségére épült egyházakban, így a Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai közé is tartozik. Több mint négyszáz évvel ezelőtt a reformátort a gyülekezetekben tapasztalt hiányosságok indították arra, hogy a Tízparancsolat, az Apostoli hitvallás, a Miatyánk, illetve a Jézus Krisztus által rendelt két szentség (a keresztség és az úrvacsora) alapján nagyon egyszerű, közérthető nyelven, kérdések és feleletek formájában foglalja össze a keresztyén hit lényegét. A finn evangélikus püspökkari konferencia és zsinat 1993-ban szükségesnek látta, hogy az evangélikus tanítást összefoglaló kiadvánnyal keresse meg az evangélikus családokat. A finn katekizmust a Luther-féle káté beosztását követve, annak szövegét is felhasználva, illetve azt rövid, könnyen érthető szakaszokkal kiegészítve állították össze dr. Eerő Huovinen püspök vezetésével. Kiadványunk ennek a kötetnek a magyar fordítása.

Nagy Gyula - Az ​egyház mai tanítása – Evangélikus dogmatika II/1.
Az ​egyház mai tanítása - Evangélikus dogmatika évezredfordulóra megjelent első kötetének folytatása ez a könyv. Éppen a teológiai hamartiológia - az emberi bun igazi lényegéről, gyökereiről és háromszoros értelemben is halálos következményeiről szóló, igei-reformátori határozott, tiszta tanításra régóta nem volt annyira sürgetoen szükség, mint ma: Istentol mindenképpen elszakadni akaró, önző és emberközpontú, ezért tragikus belső és külső következményekkel sújtott világunkban. A teológiai hallgatók és a lelkészek mellett - a külön szakképzettséget is megkívánó részeket kisebb betukkel szedett szakaszok jelzik - ez a bun mélységeiről és halálos veszedelmeiről szóló részkötet is adhat némi segítséget Krisztus evangéliuma örömhírének teljesebb megismerésében és hittel a szívünkbe fogadásában.

Covers_170523
Keresztmetszet Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Keresztmetszet
Evangélikus ​lelkészek igehirdetéseinek gyűjteménye az egyházi esztendő ünnepeire.

Csigó László - Magyar ​evangélikus templomok
Sorozatunk ​második kötetében a magyarországi evangélikus templomok legszebbjeiből válogattunk. Luther Márton tanításainak korán, már az 1500-as években sok követője lett Magyarországon, elsősorban is annak nyugati részén. A kezdeti időkben a katolikus templomok pompás belső terei szolgáltak színhelyül a sokkal egyszerűbb, megváltozott liturgiának. Később az ellenreformáció vallási türelmetlensége gátolta meg az ágotai hitvallású evangélikus szertartásnak megfelelő templomépítészet kialakulását. Az üldözés korában szinte bújva, magánházakban, egyszerű imatermekben gyakorolhatták csak hitüket. Ebben az időben igen szigorú előírások határozták meg, hol és mekkora templomot építhettek, sőt még a templom formáját is ezeknek a merev szabályoknak rendelték alá. Az ország másik fele, Kelet-Magyarország, a török hódoltság alatt lényegében kiürült, falvak néptelenedtek el. A hódoltság megszűntével a községek társadalmi, vallási élete a protestáns német és felvidéki szlovák telepesek által éledt újjá. A gyorsan növekvő számú evangélikus lakosság II. József Türelmi Rendeletének következtében egy sokkal szabadabb, bátrabb szemléletű közösségi élet követelményeinek figyelembevételével teremtette meg templomépítészetét. Így jöttek létre a hatalmas méretű, nagy befogadóképességű templomok, mint Békéscsaba, Mezőberény, Orosháza. Válogatásunkban megtalálhatóak az egyszerű, magtárformát mutató falusi templomok ugyanúgy, mint a középkori katolikus templomból átalakított barokk istenházak, vagy a monumentális, tízezres hívősereget kiszolgáló, különleges szószék-oltárral díszített alföldi templomok. Vannak köztük egymáshoz igen hasonlóak, némelyek egyszerű külseje ellenére gyönyörű díszes belsővel, szép faragványokkal, oltárokkal és szószékekkel büszkélkednek. Egy dologban azonban egyek: mindegyik őszinte, tiszta hittel hirdeti Isten dicsőségét.

Sztehlo Gábor - Isten ​kezében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dominique Le Tourneau - Isten ​műve
Az ​1902-ben J. Escrivá de Balaguer prelátus által alapított lelkiségi mozgalom a XX. század szekularzált társadalmának újra-evangelizálását tűzte ki célul. Tevékenysége átjárja a társadalom minden rétegét, nemre bőrszínre és társadalmi állásra való tekint.

Covers_94606
Biblia Ismeretlen szerző
20

Ismeretlen szerző - Biblia
A ​biblia szó az ógörög byblion többes száma, jelentése "könyvek". (A "könyvtekercs" jelentésű byblion szó pedig a byblosz szóból származik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az ókorban íráshoz használt anyagot jelölte.) A Héber Bibliában egyedül Dániel próféta nevezi "könyvek"-nek a szent iratok gyűjteményét. A keresztények a Kr. u. 2. századtól fogva kezdték ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazni. Ez az egyszerű név találóan fejezi ki, hogy e műnek a rendkívülisége nem külső formájában van, hiszen csak könyveket, látszatra más emberi művekhez hasonló írásokat tartalmaz. A Bibliát gyakran egyszerűen "Írásnak", "Írásoknak" nevezik (Jézus és az apostolok is használják ezt az elnevezést), továbbá "Isten Igéjének", "Szentírásnak", "Könyvek Könyvének" is hívják. Az "Isten Igéje" elnevezés a Bibliából származik: Isten prófétákon keresztül közölt kinyilatkoztatásának megkülönböztető jelölésére szolgál. Ezen kívül Ézsaiásnál az "Úr könyve" néven szerepel. Eszerint tehát a Biblia Isten könyve az emberek számára.

Otto Mosimann - H. Tanaka - Mindent ​legyőző szeretet / Farkasok között
Otto ​Mosimann: Mindent legyőző szeretet Macuba, a leprás. Egy Tókió mellett, élő vagyonosabb szülők fia leprás lesz. Családja kitaszítja. Emberfeletti erőfeszítések között minden áldozat árán gyógyulni akar, de eredménytelenül. Az ajándékba kapott Újszövetséget olvasva felismerte Jézus Krisztusban Megváltóját. Ettől kezdve fáradhatatlan követe lett Urának. Még az sem akadályozta, hogy egymás után elvesztette végtagjait. Utolsó, 1200 km-es missziós útját a térdein tette meg, hogy sorstársainak is elvige az evangéliumot. Nodzsu Genicsi félárvaként nőtt fel. Önfejű, akaratos gyermek volt, majd kötekedő, iszákos fickó lett, bár ugyanakkor vakbuzgó buddhista. Megházasították, de felesége később elhagyta részegeskedése miatt. Kislánya egy keresztyén vasárnapi iskolában elfogadta Jézus Krisztust megváltójának, amiért apjától sokat szenvedett. Az apa hosszas vívódás után szintén átadja életét Krisztusnak, és ettől kezdve - minden testi nyomorúság és nehézség ellenére - több mint 20 éven át volt Isten hűséges és bátor bizonyosságtevője. H. Tanaka: Farkasok között címen Macuzaki Szotohiko, az 1892-be született japán evangélista életéről ír le néhány megrázó, a krisztusi szeretet hatalmát bizonyító történetet. Macuzaki szigorú buddhista törvények szerint nevelődött. Már fiatalon kereste az élet értelmét és lelke békességét. Egy utcai evangelizáció során megtér, és lesz Krisztus bátor követője, Hitéért leírhatatlan üldöztetésben, szenvedésben volt része, de mindezekben hűségesen kitartott. Élete utolsó szakaszát Minabe városában töltötte, ahol feleségével együtt egy hitből fenntartott szeretetintézményben a kitaszítottak és a segítségre szorultak felé szolgált. Így lett áldássá sokak számára mind a földi, mind az örök életre nézve.

Cserháti Sándor - Balikó Zoltán - A ​megrepedt nádat nem töri el
Segítség ​és vigasz kíván lenni ez a kis kötet. Segítség a lelkésznek, aki betegek látogatásakor a beteg állapota vagy a látogatók nagy száma miatt nem tud elmélyült, csendes beszélgetést folytatni a rászorulóval. És vigasztalás a betegnek, akinek társsá szegődhet a könyv, hogy az evangéliumból meríthessen erőt a betegség mélységében.

Ursula Koch - Rózsák ​a hóban
Nem ​véletlen, hogy éppen Bóra Katalin vált a reformáció korának leghíresebb asszonyává. Luther Márton feleségeként sokkal több dokumentum maradt fenn róla, mint kortárs asszonyokról. Az ő életéből következtethetünk arra, hogyan éltek más reformátorok feleségei, e kor nélkülözhetetlen "háttérmunkásai". Ők tették lehetővé, hogy férjeik a nyilvánosság elé léphessenek, teológiai műveket jelentethessenek meg, zavartalanul alkothassanak és terjeszthessék tanaikat. A regény egyszerű nyelvezetével, a korabeli életkörülmények hiteles leírásával, a szereplők emberi mivoltának kitartó hangsúlyozásával észrevétlenül hozza közel az olvasóhoz a történelemnek egy fontos szeletét és annak meghatározó egyéniségeit, elsősorban Bóra Katalint. Kinek ajánljuk e könyvet? Fiataloknak és időseknek, akik az olvasmányos, népszerű formán keresztül ismerhetik meg egy reformátor asszony életét. Lányoknak és asszonyoknak, akik Katalin küzdelmes életéből erőt meríthetnek. Férfiaknak, akik a régi példa segítségével talán jobban megbecsülik az asszonyok helytállását családban és gyülekezetben. Egyszóval mindenkinek, aki szívesen megismerné az odaadó feleség, a szerető anya, a vállalkozó, a gyógyító, a gazdálkodó, a prédikátornő történetét. Talán nem volt kivételes abban a korban. Példáját azonban ma is érdemes követni - nemcsak lelkészcsaládokban, hanem minden keresztyén közösségben.

Bartosné Stiasny Éva - Háborúban ​békességben
Sztehló ​Gábor több ezer üldözött gyermeket bujtatott, védett, táplált 1944-45-ben. Nevét mégis csupán az emberek kis csoportja, többnyire a még élő megmentettek – közöttük ennek a könyvnek a szereplői, a Bogár utcaiak -, hozzátartozóik, illetve néhány lelkes tisztelő ismeri. (Horváth Ádám – Részlet az előszóból) A Bogár utcai villa a Rózsadomb fennsíkján állt, szép, gondozott kertben. Ez rögtön megtetszett nekünk. Méretei, beosztása egyaránt lehetővé tették 45 gyermek beszállásolását, ide fiúkat hoztunk 2-19 éves korig, de többségük kamasz volt. Az otthont kezdetben Benes Lujza vezette, majd az ő Svájcba utazása után Stiasny Éva. A Bogár utcai otthon látszott a legproblematikusabbnak valamennyi között, védenceink testvéri összetartással, közös munkával mégis le tudták győzni a legnagyobb nehézségeket is. Helytálltak a legsúlyosabb veszedelemben, és már akkor megvetették szellemi alapjait a majdani Gaudiopolisnak. (Sztehló Gábor) Hogy miként menekültek meg a Bogár utcai otthon lakói Budapest ostroma idején, azt meséli el a könyv.

Túrmezei Erzsébet - Csodát ​virágzik a jelen
Eddig ​megjelent verseskötetek: Őszből tavaszba, 1938. (2. kiadás 1945.) Ének földrengéskor, 1941. Reméljetek velem! 1945. Így leszel áldás, 1968. (2. kiadás 1970.) Emberré lettél, hogy ember legyek! 1979 (2. kiadás 1991.) Most élni – küldetés! 1984 Ádventtől ádventig (Válogatott versek), 1984. (2. kiadás 1987.) Anna Maija Raittila fordításában finnül: Hyvaa huimenta, armo! 1974. (2. kiadás 1976.) (3. kiadás) Kasvamme alaspain, 1988. Elbeszéléskötet: Ragyogjatok, szép csillagok! 1946. És külön, kisebb elbeszélések, színdarabok

Túrmezei Erzsébet - Emberré ​lettél, hogy ember legyek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Selma Lagerlöf - Az ​Antikrisztus csodái
Ha ​az emberiség történetében vannak nagy jelképek, az Antikrisztus alakja az egyik. Lagerlöf regényének alapja és kiindulópontja a római Ara Coeli Bazilika Bambino szobrocskája, melyet minden karácsonykor díszes ruhába öltöztetve, táncos-dalos tisztelettel köszöntenek a helybeliek. A történet szerint egy gazdag angol hölgy ellopja a szobrot, s helyére tökéletes másolatot helyez. Az igazi Bambino azonban visszatér, a hasonmást a ferences barátok kidobják, ám az önálló életet kezdve, a jólét és a gazdagság ígéretével számos hívőt megszédít, míg végül egy ferences szerzetes fel nem ismeri. A mű főhősei a valódi és a hamis igazság közt vergődve, a modern ember napjainkban érvényes lélekképét tükrözik, az egzisztenciális kétséget, mely egy Isten nélküli társadalom hamis ragyogásában a hazugságnak biztosít előnyt... Egy évszázaddal később - és ez már valóság - valóban eltűnik az Ara Coeli Bambinója, s azóta csak a másolata fogadja az odalátogatókat...

Carl Eichhorn - Isten ​műhelyében
Ezt ​a könyvet nem lehet regényként - egy szuszra olvasni. A hívő ember az újjászületés után rálép a megszentelődés útjára. Minden olvasó kezében és életében ez a könyv Isten hatalmas eszköze lehet.

Max Lucado - Jöjj, ​ha szomjazol
Mindnyájan ​tudjuk, milyen szomjazni – úgy testileg, mint lelkileg. Hatalmas lehet a vágy, hogy enyhítsük torkunk szárazságát. Ám a száraz szív egyenesen elviselhetetlen. Fel akarunk frissülni, mégpedig azonnal. Ha a szívünk kissé megkérgesedett, ha száraz a lelkünk és eleped a szívünk, jó helyre jöttünk. Max e könyv lapjain odavezet bennünket a kúthoz, melyet Isten kínál nekünk. S ami ugyanilyen fontos, megmutatja, hogyan fogadjuk el Istentől mindazt, amit nekünk szeretne adni. Sokszor nehezünkre esik az elfogadás. Max azonban segít megértenünk, hogy Isten mindenekelőtt azt akarja, hogy elfogadjuk, amit kínál: jöjjünk szomjasan és igyunk nagyot a mindnyájunk rendelkezésére álló élő vízből.

Covers_322281
Imák ​Auschwitz után Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Imák ​Auschwitz után
FELEKEZETI ​RÉSZTVEVŐK: Fabiny Tamás – evangélikus püspök, Fischl Vilmos – a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Frölich Róbert – főrabbi, Gáncs Péter – evangélikus elnök-püspök, Papp János – baptista elnök, Róna Tamás – rabbi, Steinbach József – református püspök, Szabó István – református püspök, Varga Mátyás – bencés szerzetes, Várszegi Asztrik – pannonhalmi főapát, Verő Tamás – rabbi KÉPZŐMŰVÉSZEK: Benczúr Emese képzőművész, Haász István festőművész, Haraszty István szobrász, kinetikus művész, Klimó Károly festőművész, Konok Tamás festőművész, Krajcsovics Éva festőművész, Lovas Ilona képzőművész, Matzon Ákos festőművész, Nádler István festőművész, Szüts Miklós festőművész Tölg-Molnár Zoltán festőművész, Vojnich Erzsébet festőművész ZENE: Kurtág György – zeneszerző, zongoraművész, Szent Efrém Férfikar UTÓSZÓ: Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Galambos Ádám evangélikus teológus, a kiállítás kurátora A soá hetvenedik évfordulóján úgy látjuk, hogy szükségszerű megfogalmaznunk: a soá tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma egyaránt. Ennek kifejezéseként rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók írtak imádságokat Ima Auschwitz után címmel, amelyeket kortárs képzőművészek formáltak vizuális tartalommá, így bontakoztatva ki egy egyetemes üzenetet. Az imádság meggyőződésünk szerint nem állás- foglalás és nem is az embereknek való megfelelési kényszerből fakadó szó, hanem az Isten felé fohászkodó bocsánatkérés és megbocsátás hangja. Az, hogy több felekezet és művész is bekapcsolódott ebbe a közös imába, egyúttal kifejezi, hogy összefogásra van szükség a megbékéléshez és az őszinte szóhoz. Bízunk abban, hogy a bocsánatkérés és a fohász eme halk, de reménység szerint őszinte hangja a szétszakadás és megosztottság helyett az össze- fogás jele, az alázat kifejezője lehet.

Bodoky Richárd - Jövevények ​és vándorok
Bodoky ​Richárd (1908-1996) református lelkész, író az 1960-as évek második felében kezdte el írni Jövevények és vándorok című könyvsorozatát, amely egy szokatlanul épen fennmaradt családi levéltár anyagaira támaszkodik. Munkái azonban a rendszerváltásig nem jelenhettek meg. Ebben a kötetben a sorozat első két részét adjuk közre, amelyben a történelmi előzményekből kiindulva egy sokáig elhallgatott korszakot tár fel a 19. századi osztrák és magyar protestáns egyházak történetéből. A dokumentumregény mesterien fonja össze a szereplők életének hol párhuzamosan futó, hol széttartó szálait, beleszőve mindazon ismereteket is, amelyek a grazi evangélikus gyülekezet, a pesti német ajkú református leányegyház, az utóbbi által alapított Bethesda Kórház és a szereplőkkel rokonságba kerülő Ganz Ábrahám gyáriparos sorsával kapcsolatban a családi iratokból napvilágra kerültek.